Zöld hírek

Digitális pénznem bevezetésén dolgozik Európa, de van benne rizikó

FN - Magazin - 2021, január 3 - 14:03

Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy néhány éven belül készpénz és bankkártya nélkül is tudunk majd fizetni az euróövezetben. Az Európai Központi Bank október elején jelentette be, hogy féléves átfogó kísérletbe kezd az úgynevezett digitális euró bevezetésével kapcsolatban.

Az ötlet önmagában nem számít szenzációs újdonságnak, világszerte több ország kormánya is kísérletezik már hasonlóval, ugyanakkor a kriptovaluták, mint a Bitcoin, a Libra és társaik megjelenésével, valamint a koronavírus-járvány kirobbanásával az Európai Uniónak is egyre sürgetőbbé vált egy hasonló megoldás kidolgozása.

A digitális euróval a gyakorlatban nem váltanának le semmit, csak kiegészítenék az emberek pénztárcáját egy virtuális pénznemmel, amit bárki bárhol elkölthet, és még attól sem kell tartania, hogy megfigyelik őt.

Ugye milyen egyszerűen hangzik? Részben az is, de a bevezetése nem járna kockázatok nélkül, többek között azért sem, mert a bankszektort alapjaiban forgatná fel, és ezzel a komplett gazdaságra is kihatással lenne.

Mintha készpénzzel fizetnénk, csak online

Az alap elképzelés szerint a cégek a bankkártyák és a készpénz alternatívájaként fogadhatnák el a digitális eurót. Tulajdonképpen ugyanolyan lenne, mint egy bankszámla, ugyanakkor egy pénztárcaszerű applikációban követhetné mindenki a költekezéseit. Az alkalmazást az Európai Központi Bank felügyelné, tehát egy digitális euró ugyanannyit érne, mint egy euró érmében.

Attól sem kellene tartani, hogy elveszítjük a pénzünket, az EKB ugyanis értelemszerűen vezetné a digitális eurók mozgását, így ha valakinek például elromlik a telefonja, egyszerűen vissza lehetne követni a számláját.

Hatalmas különbség a kriptovalutákhoz képest, hogy a digitális euró értéke nem változik, és a kiberbűnözők sem férnének hozzá az emberek pénzéhez.

Ugyan első ránézésre tényleg egy hagyományos bankszámlához hasonlítana az alkalmazás, de a fizetési háttérfolyamat nagyon eltérő lenne ahhoz képest. Egy elektronikus fizetés során ma a kibocsátó bankja üzenetet továbbít az elszámolóházhoz, ezen keresztül jut el a pénz az ügyfél számlájáról a kedvezményezett számlájára egy másik bankhoz. Ez a folyamat elég általánosnak tűnik, de esetenként két napba is eltelhet, mire a leterhelt összeg A pontból eljut B-be. Magyarul, amikor valaki digitális euróval fizetne a boltban, az rögtön átkerülne az eladóhoz, csakúgy, mintha készpénzt adott volna át neki.

A digitális euró a tranzakciót nemhogy felgyorsítaná, de még a költségei is alacsonyabbak lennének. Mivel a fizetések az Európai Központi Bankon keresztül zajlanának, minden digitális eurócent mozgását le tudnák követni.

Lehetnek hátulütői is a dolognak

Az időzítés nem véletlen. A koronavírus-járvány még jobban felgyorsította az egyébként is egyre népszerűbb kártyás fizetések arányát, miközben a techipar szereplői sorra jönnek ki a piacra a saját valutáikkal.

Európában a Facebook által létrehozott Libra aggasztja leginkább a pénzügyi vezetőket. Ha a közösségi oldal mind a közel hárommilliárd felhasználója számára elérhetővé tennék a stablecoin kriptoeszközt, azzal nemcsak az euró létjogosultságát ásnák alá, de az állampolgárok pénzügyeit is sebezhetővé tennék.

Az EKB a digitális euróval szeretné ezt a veszélyt minimalizálni, de erre alaposan fel kell készülni.

Mindenekelőtt olyan szabályozást kell lefektetnie a döntéshozóknak, ami a bankok számára egyfajta biztosítékot ad. Ha ugyanis a digitális euró egyszer valósággá válik, mindenkinek jobban megéri majd ott tartania a megtakarítását, mintsem a pénzintézeteknél, melyek hónapról hónapra komoly összegekkel terhelik meg az ügyfeleiket, és kamatot se sokat fizetnek a benn tartott összegek után.

De az sem lenne az igazi a társadalom számára, hogy ha drasztikusan bezuhanna a banki befizetések száma, mert a kölcsönöket kevésbé tudnák finanszírozni, és szinte azonnal érezhetően megnőnének a kamatköltségek.

A frankfurti székhelyű EKB most azon dolgozik, hogy megelőzzék a felsorolt forgatókönyveket. Limitálhatják például a digitális euró maximálisan birtokolható értékét, vagy meg is adóztathatják azokat, akik nagy mennyiségben vásárolnak vagy helyeznek át pénzt a virtuális térbe.

MTI / EPA / Getty Images / Sean Gallup Valdis Dombrovskis pénzügyi szolgáltatásokért felelős uniós biztos, Olaf Scholz német pénzügyminiszter és Luis de Guindos, az Európai Központi Bank (EKB) alelnöke (b-j) sajtótájékoztatót tart az Európai Unió gazdasági és pénzügyminisztereinek informális találkozója után Berlinben 2020. szeptember 12-én. 2021 közepén várható döntés

A digitális euróval kapcsolatban felmerül még egy elég komoly kérdés, az pedig a személyes adatok biztonsága.

Amikor készpénzzel fizetünk az üzletekben, senki nem tudja lekövetni, hogy mit vásároltunk. Ezzel szemben online vásárláskor és kártyás tranzakciók esetében látják a bankok, hogy mire költöttünk.

A digitális euró a kettő között lenne valahol: az elektronikus ujjlenyomat lehetővé tenné, hogy az adatainkhoz csak és kizárólag az illetékes hatóságok juthassanak hozzá. Ezzel a módszerrel ráadásául a bűnözők előtt is rejtve maradna a pénzünk, és ellehetetlenítené, hogy bárki hozzáférhessen azokhoz.

Ezt a rendszert valahogy fenntarthatóvá is kell tenni, mert ha még a mostaninál is jobban bezuhan a készpénzes fizetések aránya, akkor azzal relatíve gyorsan a papírpénz létjogosultsága is veszélybe kerülhet, mert túl drága lesz a nyomtatása és a szétosztása is.

Bár a kutatások még zajlanak, az már biztos, hogy a digitális eurót offline is elérhetővé kell tenni, hogy használható legyen rendkívüli események idején is. Az EKB azt is bejelentette már, hogy mindenkinek joga lenne hozzáférni a digitális euróhoz.

Az Európai Központi Bank várhatóan 2021 közepén hoz majd végleges döntést a kísérlet eredményeit figyelembe véve arra vonatkozóan, hogy egyáltalán bevezessék-e a digitális eurót. Bárhogyan is határoznak, leghamarabb 2–4 év múlva vethetik majd be élesben az új fizetőeszközt, ha most ez még utópisztikusnak is tűnik.

Mint honlapjukon fogalmaznak,

még ha eddig nem is volt szükségünk digitális euróra, készen kell állnunk, ha és amikor úgy alakulnak a dolgok, hogy szükség lesz a bevezetésére.

Svédország egy lépéssel előrébb

Hogy a pénz digitalizálása nem egy légből kapott ostobaság, arra Svédország a legjobb példa. A svéd kormány december elején jelentette be:

elkezdték vizsgálni annak a lehetőségét, hogy az ország digitális pénznemre álljon át.

Per Bolund pénzpiaci miniszter tájékoztatása szerint 2022 novemberében végeznek majd kutatásokat, ezek eredménye alapján hozzák meg a végleges döntést.

A kormány jelenleg is teszteli az elektronikus koronát, a legfontosabbnak pedig azt tartják, hogy a digitális pénzpiac biztonságosan működjön, és mindenki számára egységesen elérhető legyen.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a digitális pénznem sikere nagyban függ attól, milyen technológiákat használnak a bevezetéséhez, mert rendkívül komoly hatásokat gyakorolhat a komplett pénzügyi rendszerre.

Ami azt illeti, Svédországban tényleg van létjogosultsága az ötletnek: hivatalos statisztikák szerint mindössze a fizetések tíz százaléka történik már csak készpénzben, 90 százalékban kártyával fizetnek az emberek. A Nemzetközi Fizetések Bankja 2018-ban azt közölte, a svéd társadalom a „legkészpénzmentesebb” az egész világon.

Kategóriák: Zöld hírek

Ötgyermekes édesanya: Nagy kiszúrás volt a távoktatás, megborította a családi kasszát is

FN - Magazin - 2021, január 3 - 12:03

Szandiék vidéken élnek három gyerekkel – a kisebbek alsósok, a nagylány idén érettségizett, most tanul és dolgozik egyszerre. A tavaszi távoktatás Szandinak nagyon nehéz volt, mert nem tudott home office-ban dolgozni, sőt, mivel egészségügyi intézményeknek nyújtanak higiéniai szolgáltatást, a járvány miatt a szokásosnál is több munkájuk volt. Párja is hasonló cipőben jár, ő ételkiszállítóként keresi a kenyerét.

Szandi kivette a szabadságát, de az ugye véges. Ha délutános vagy éjszakás volt, délelőtt ő tanult a kicsikkel, délután a nagylány figyelt rájuk, párja is besegített, amikor tudott, de még a nagymama is átjárt. Szerencsére volt gyors internetjük, laptopjuk, tabletjük, és a nagylánynak okostelefonja, így minden gyerek be tudott kapcsolódni a távoktatásba. Amikor beszéltünk, a középső megint távoktatásban tanult, mert az egyik tanítójának pozitív lett a tesztje. Szandi nem örül, mert szabadsága már nincs, idős édesanyja nem mer jönni a vírus miatt, a nagylány közben önállósodott, a munkahelye pedig azt mondta, oldja meg, ahogy tudja.

Ránk zúdult az összes iskolai feladat

Krisztiéknek három általános iskolás gyerekük, van, mindketten otthon dolgoznak, férje saját cégében, ő is részben abban, és mellette még kisebb projekteken, így ők meg tudták oldani a gyerekek felügyeletét a távoktatás tavaszi időszakában. Előrébb hoztak egy tervezett laptopvásárlást, és az okostelefonokat is használták a gyerekek. Szerencsére olyan nemigen volt, hogy mindháromnak egyszerre lett volna digitális órája, amihez inkább a laptop kellett, így cserélgették az eszközöket.

Azon nevettünk a többi szülővel, hogy főállású tanítók, konyhások, takarítók lettünk egyik napról a másikra

– mondja Kriszti. E mellett még persze a saját munkájának is bele kellett férnie: ha éppen szabad volt egy eszköz, maradék lopott időkben, este, éjszaka próbált ott is helytállni.

Személy szerint örül, hogy most náluk nincs távoktatás. A gyerekeik is nagyon várták tavasszal, hogy újra iskolába járjanak, találkozzanak a társaikkal, hiányoztak nekik a közösségi élmények. Rosszul élték meg azt is, hogy az iskolában a tanításon kívül nincs semmi, se Mikulás, se karácsonyi rendezvény, se közös sütisütés, se különórák. Mivel az amatőr sport sem megengedett, csak a versenysport, megszületett az „okosba” megoldás: náluk a legkisebb úgy tud sportolni, hogy leigazolták versenyzőnek, de ahogy hallja, máshol is így megy.

Nehézséget jelent, hogy a negyedikes, a hatodikos és a nyolcadikos gyerek is felvételizik, de elmaradtak a nyílt napok, ezért látatlanban kellett új iskolát választaniuk.

Ők anyagilag eddig megvoltak, most kerültek csak bizonytalanságba. Férje a rendezvényiparban dolgozik, az év elején még tartottak nemzetközi konferenciákat, de azóta szinte semmit. A rendezvény- és konferenciaturizmus várhatóan csak a jövő év közepén kezd majd magához térni. B terv nincs, de mivel van tartalékuk, úgy gondolja, hogy az ő munkájából, és kicsit összehúzva a nadrágszíjat, átvészelik a következő évet.

Ethan Miller / Getty Images / AFP Azt hitte, olcsóbb lesz home office-ban, de tévedett

Rebeka egyedül neveli alsós gyerekét, rokkantnyugdíjas, mellette dolgozik, részben otthon, hogy megéljenek. A tavaszi távoktatás időszakában eleinte magával vitte a munkába a kislányt, ám ez nem volt túl jó megoldás, ahogy az sem, hogy rövidebb időszakokra egyedül hagyta otthon. Végül megengedték, hogy teljesen átálljon home office-ra, így megoldódott a gyerek felügyelete.

Tartalékuk nincs, egyik napról a másikra élnek. Azt gondolta, ahogy otthon maradnak, nem kell benzinre költeni, nincsenek különórák, képes lesz spórolni. Csakhogy plusz kiadásként jöttek a vitaminok, a maszkok és a kesztyűk, valamint az otthoni étkezés is összességében jóval többe került az emelkedő élelmiszerárak mellett, mint amennyi korábban a menza díja volt. De más szempontból is nehéz volt számára ez az időszak.

Hogy meglegyen a gyerek leckéje, a saját munkám, és az ebéd is elkészüljön közben, az eléggé próbára tett.

Asztali számítógépén dolgozik, ami a gyereknek tabu, ezért neki elhozta a nyaralóból az öreg laptopot. Ősszel náluk sem volt távoktatás, aminek részben örül, mert időigényes volt a különböző csatornákon összevadásznia a leckéket. Viszont mivel a vírustól fél, mégis jobbnak gondolná, ha a lánya otthon lenne.

Plusz fizetés lett volna korrekt a szülőknek

Diana öt gyermekét neveli egyedül, 6 és 14 év közötti gyerekeivel egyszobás önkormányzati lakásban élnek. Anyagilag úgy tudnak kijönni, hogy volt férje tartásdíjából futja a lakbérre, rezsire. A többi költséget pedig, ha szűken is, de fedezi az anya hatórás állása (fizetéséből nincs közteherlevonás a családi kedvezmény miatt) és a gyerekekre járó családi pótlék. Tartaléka nincs. Azért dolgozik csak hat órában, hogy több ideje legyen a gyerekekre. Az apa még annyit segít, hogy időnként elviszi a srácokat az iskolába, illetve hazafuvarozza őket.

A tavaszi távoktatás idején a munkahelyén nem volt megoldható, hogy távmunkát válasszon. Viszont azt megengedték, hogy reggel helyett délután kezdjen, így délelőtt a gyerekeivel tudott lenni. Mivel egyikük most volt elsős, így nagyrészt vele foglalkozott, hogy az alapokat, az írást-olvasást-számolást megfelelően elsajátíthassa. Az óvodásra és a harmadikosra így már nemigen maradt ideje, a hatodikos és a nyolcadikos pedig önállóan megcsinálta a feladatait. Délutántól estig, amíg bent volt a munkahelyén, a nagyobbak vigyáztak a kicsikre.

Internetjük, asztali gépük és egy laptopjuk is volt, azt osztották be a négy gyerek között. Kölcsön is kaptak egy laptopot, de az nem működött. Az iskola is felajánlott egy tabletet kölcsön, azonban azt nem merte elfogadni, mert egy már korábban összetört náluk véletlenül.

Érzékenyen érintette a családi kasszát, hogy brutálisan megdrágultak az élelmiszerek. Amíg iskolába jártak, a négy gyerekre fél áron kapta a menzát, az óvodásé ingyen volt. A távoktatás idején egy darabig az önkormányzattól biztosítottak ingyen ebédet, ami nagy segítség volt. De aztán megszűnt ez a lehetőség, szóval neki kellett főznie is.

Ha nagyobbak lennének és többet ennének, nem is tudom, hogyan teremtettem volna nekik elő az ételt.

Ő úgy véli, a kormánynak nem azt kellett volna megkérdeznie a nemzeti konzultációs kérdőíveken, hogy legyen-e ingyenes internet a távoktatás idejére, mert az csak havi 5–6 ezer forint. Hanem inkább azt, mit szólnának hozzá az emberek, ha a szülőknek beiktatnának még egy fizetést. Szerinte ez lett volna korrekt, hiszen szülőként helyt kellett állnia otthon is, a munkahelyén is, és ez igen nehéz volt – főleg egy elsős mellett. Nagy kiszúrásnak érezte. Ő emiatt annak drukkolt, hogy ne legyen újra távoktatás.

Nekik leginkább a gyerekek sportfoglalkozásai hiányoznak. Egy ideig még volt rendszeresen edzés, aztán már csak annak a gyerekének, akit versenyzőként leigazoltak, később már az is csak online, ami jobb, mint a semmi, de mégsem ugyanaz, mint amikor még eljárhattak.

Koronavírus Január végéig megmaradnak a korlátozások Németországban Sőt, újabb szigorításokat is bevezetnek. „Szervezetlenség és átláthatatlanság” – akadozva megy az egészségügyi dolgozók oltása A legveszélyeztetettebb korosztály közel negyedét már beoltották Nagy-Britanniában
Kategóriák: Zöld hírek

Mészáros Lőrinc elbukott egy közbeszerzést

FN - Magazin - 2021, január 3 - 11:44

Az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., együtt a Betonutépitő Zrt.-vel nyerte a Tiszadob és térsége ivóvízminőség javító beruházásra kiírt közbeszerzést, nettó 2 milliárd 264 millió forinttal. Annak ellenére, hogy a tenderen indult a Mészáros és Mészáros Kft. is.

A feladatok között szerepel a kutak gépészeti berendezéseinek a cseréje, a víztornyok felújítása és a tisztító berendezések szerelése is – írja a Napi.hu az uniós közbeszerzési közlöny alapján.

A pályázatokon ritkán veszítő Mészáros és Mészáros Kft. mellett indult még a tenderen a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. is.

Kategóriák: Zöld hírek

Vasárnapi HarmoNet horoszkóp 2021-01-03

Harmonet - 2021, január 3 - 08:00
Ma már befelé forduló hangulatban lehetünk, nem örülünk az új ismeretségeknek. Minden kapcsolatunkban visszafogottabban viselkedünk. A munka azonban kedvünkre van, szívesen vállalunk több feladatot. Ma emésztőrendszerünk lesz érzékenyebb, jobban meg kell gondolnunk, hogy mit eszünk. Ha nem figyelünk táplálkozásunkra, akkor kellemetlen hasmenés lehet a vége. Jobb, ha a puffasztó ételektől is óvakodunk, különösen akkor, ha ritkán eszünk ilyesmit.
Kategóriák: Zöld hírek

Elkészült a legolcsóbb napelem, már csak a gyártás van hátra

50%-os állami támogatás napelemes rendszerekre. Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja az ajánlatot. (x)

Izraeli szakértők egy csoportja olyan módszert dolgozott ki, amelynek segítségével költséghatékonyan lehet újrahasznosítani a perovszkit napelem cellákat. Az eljárás forradalmat hozhat el a napenergia-iparban. A Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársai környezetbarát megoldást találtak a perovszkit napelemek élethosszának növelésére – számol be a The Media Line. A kutatók a cellák egyben tartására fejlesztettek ki egy struktúrát, amely megkönnyíti az elemek kiemelését, illetve cseréjét.

Sok szakértő gondolja úgy, hogy a napsugárzásra érzékeny, hatékony és olcsó perovszkit lesz a jövő napelemeinek alapja. Az ásvány előtt még hosszú út áll, problémát jelent például, hogy a perovszkit cellák rendkívül gyorsan roncsolódnak. Az új eljárás fontos előrelépés lehet, hiszen megkönnyítheti a perovszkit panelek felújítását.

Lioz Etgar, a csapat vezetője szerint egészen mostanáig nem találtak módszert a perovszkitek eltávolítására, éppen ezért a cellákat mindig kidobták, ha egyszer elhasználódtak. A szakértő kollégáival a közelmúltban új szerkezetet alakított ki a cellák számára, ami mérföldkő lehet a perovszkit napelemek fejlődésében.

Avi Schneider, az egyetem PhD-hallgatója szerint újításuk titka egy stabil oxidokból álló réteg – az indium-ón-oxidot korábban nem használták hasonló célokra. Az anyag egyszerre funkcionál elektródaként, illetve stabil rétegként, melynek segítségével könnyedén kiemelhetőek a már elhasználódott perovszkitek.

A kutatók úgy gondolják, hogy megoldásuk költséghatékony, és nagyban növelheti a jövő napelemeinek élethosszát. További pozitívum, hogy a rétegek gyorsan, nagy mennyiségben állíthatóak elő szitanyomással. Schneiderék következő célja az, hogy növeljék termelésüket, emellett azon is gondolkoznak, hogy fejlesztésükre alapozva létrehozzanak egy startupot.

A világ sok országához hasonlóan Izraelben is egyre nagyobb szerepet szánnak a megújuló energiának. A jelenlegi cél az, hogy 2030-ra az ország energiaszükségletének 30 százalékát megújuló forrásokból fedezzék, a földrajzi adottságokból kiindulva pedig kézenfekvő, hogy a napenergia domináljon a tervek megvalósításában.

Kategóriák: Zöld hírek

Bitcoin jár a napelemmel termelt áramért cserébe

50%-os állami támogatás napelemes rendszerekre. Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja az ajánlatot. (x)

Az áttörést ugyan egyelőre nem sikerült elérni, de még sok a lehetőség a két terület találkozásában. A Bitcoin 2009-es feltűnése óta egyre több és több kriptovaluta jelenik meg a piacon, a digitális fizetőeszközök terjedésével pedig nagyjából egy időre tehető az alternatív energiaforrások rohamos fejlődése. Csak idő kérdése volt, hogy a két, az innovációra igen érzékeny terület egybefonódjon, ez végül 2014-ben meg is történt, írta a greentechmedia.com.

Az első, a megújuló energia és a kriptovaluta találkozásán alapuló eszköz a német SolarCoin, amely egyfajta ösztönzőként szolgál a napenergiát alkalmazó termelők számára. A kriptovaluta azon magánszemélyeknek és vállalatoknak jár, akik napelemek segítségével állítanak elő áramot: minden megtermelt megawattóra elektromosságért egy-egy SolarCoin jár. A fizetség megszerzéséhez egy mérőóra beszerelésére, illetve megfelelő szolgáltatóra van szükség.

A projekt megindulása óta több alkalommal is tettek kísérletet, hogy a kriptovalutával támogassák a napenergiás programokat. 2018-ban az ACWA Power jelentette be, hogy bevezeti dél-afrikai és bulgáriai napelemparkjánál a digitális eszközt, 2019-ben pedig a német SMA Solar Technology tette lehetővé 260 ezer ügyfél számára a SolarCoin igénylését.

Bár az új típusú fizetőeszköz megjelenésekor sokan bíztak benne, hogy a megújuló energia és a blokklánc, illetve a kriptovaluták kapcsolata ígéretes lesz, egyelőre nem jött el az áttörés. A SolarCoin a Bitcoinhoz (1 Bitcoin / kb. 32.100 amerikai dollár) képest nem lőtt ki, története eddigi csúcsán, 2018-ban értéke csupán 2 dollár körül mozgott – azóta ráadásul árfolyama jelentősen csökkent. Ez részben annak tudható be, hogy a SolarCoin a Bitcointól egészen eltérő modellen alapul.

A korai sikertelenségek ellenére a kriptovaluták, illetve a blokklánc megközelítéssel továbbra is próbálkoznak a szektorban. A szintén napenergiára szakosodott dél-afrikai Sun Exchange például hasonló módon épített be egy energiatermelésen alapuló kriptovalutát a modelljébe. Az ilyen rendszerek ugyan egyelőre nem hozták el a kívánt forradalmat, az alternatív energia terjeszkedésének köszönhetően csak idő kérdése lehet, hogy a kriptovaluták ezen a területen is meghonosodjanak.

 

Mi az a kriptovaluta? 

A kriptovaluta olyan digitális eszköz, mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is. A legtöbb kriptovaluta közös jellemzője a decentralizáció, azaz a központi felügyelet nélküli működés (hasonlóan az Internethez) melynek köszönhetően országhatárokon keresztüli fizetőeszközként lehet használni.

A Bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, 2009-ben került kibocsátásra egy Satoshi Nakamoto álnéven ismert ember által. Azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon. Ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, a Bitcoin+alternative szavak összekapcsolásának eredményeként. A Bitcoin és alternatívái decentralizáltak a hagyományos, centralizált bankrendszerrel szemben. A decentralizált ellenőrzés a blockchain használatához kapcsolódik, mely egy elosztott főkönyvi technológia. Lényege, hogy az egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak fogadni és küldeni mindenféle központosítás nélkül. (wikipedia)

Kategóriák: Zöld hírek

Csak egy négynapos hétvége lesz idén

FN - Magazin - 2021, január 2 - 11:04

Nyomban háromnapos hétvégével indult 2021.

De hogyan néz ki az év további része ünnepnapok, munkaszüneti napok tekintetében?

A mostanin kívül még öt háromnapos hétvége lesz, és egyetlen négynapos (nagypéntek-húsvéthétfő).

Az ünnepek közül azonban hétvégére esik május 1., október 23., és karácsony mindkét napja.

Szóval idén így néznek ki az előttünk álló háromnapos hétvégék:

  • Március 15. (hétfő)
  • Pünkösd hétfő (május 24.)
  • Augusztus 20. (péntek)
  • Mindenszentek (november 1., hétfő)
  • Szenteste (december 24., péntek)

Egy áthelyezett munkanap lesz, szenteste napját két héttel korábban, december 11-én kell majd ledolgozni.

Kategóriák: Zöld hírek

Panel négyzetméterenként egymillió forintért – lakáspiaci legek 2020-ból

FN - Magazin - 2021, január 2 - 08:11

Bár a 2020 a hullámvasutazás éve volt, akadtak érdekes rekordok a lakáspiacon. Tavaly a legolcsóbb ház 300 ezer forintért kereste a gazdáját, a legdrágább eladott panellakás pedig a Balaton partján kelt el 74 millió forintért – derül ki az ingatlan.com összefoglalójából. Akadtak, akik kevesebb mint egy napon belül túladtak az ingatlanukon, a meghirdetett kiadó lakások száma pedig rekordszintre nőtt: 115 ezer albérlethirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, amire még nem volt példa az ingatlan.com történetében.

Rendhagyó év volt a 2020-as, a koronavírus-járvány teljesen átalakította a mindennapokat, a gazdaság különböző területeit, így a lakáspiacot is. Az ingatlan.com a legérdekesebb tavalyi eseményeket gyűjtötte csokorba.

Rekord az albérleteknél

Tavaly összesen több mint 540 ezer hirdetést adtak fel a magánszemélyek és ingatlanközvetítők az ingatlan.com-on. Az eladó lakások piacán 430 ezer új hirdetés jelent meg, ami a koronavírusnak köszönhetően nem számít rekordnak, az albérletpiac viszont csúcsot ért el. A külföldi turisták elmaradása miatt rengeteg korábban rövid távra kiadott lakásba kerestek bérlőt a tulajdonosok. Ennek eredményeként tavaly több mint 115 ezer friss ajánlat jelent meg a hirdetési portálon, ami rekordot jelent.

Eladások, expressz üzemmódban

A megtorpanó piacon a korábbinál hosszabb időbe telt egy lakás vagy ház értékesítéséhez, a leggyorsabb eladások mégis egy napon belül megtörténtek. A fővárosban egy XXIII. kerületi 200 négyzetméteres, felújítandó családi házat hirdetett meg tulajdonosa tavaly májusban 38,9 millió forintért, és kevesebb mint egy nap alatt értékesítette az ingatlant. A fővároson kívüli kínálatból egy hajdúböszörményi családi házat adtak el a leggyorsabban. A 110 négyzetméteres, 3 szobás házért 37 millió forintot szeretett volna kapni a gazdája. Ez olyan kedvező ár volt, hogy az egyik júniusi délután feladott hirdetésre másnap 30 percenként jöttek a vevőjelöltek, egyikük pedig meg is vásárolta.

Panel, négyzetméterenként majdnem 1 millióért

Az ország legdrágább ingatlana egy Andrássy úti palota, a 2000 négyzetméteres luxusfelszereltségű lakótér egy több mint 1000 négyzetméteres telken található. A tulajdonost képviselő ingatlanközvetítő közel 6 milliárd forintért hirdette meg tavaly és egyelőre még nem kelt el.

Meglepő lehet, de a legdrágább panellakást nem a fővárosban adták el, hanem a Balaton partján. Egy, a siófoki Aranyparton lévő, felújított vízparti panelépület harmadik emeletén lévő 79 négyzetméteres lakást az egyik siófoki ingatlaniroda hirdette meg, a vevő pedig 74 millió forintot, azaz négyzetméterenként majdnem 1 millió forintot adott érte. A panelpiacon extrém magas árat magyarázza, hogy a lakásnak van egy 40 négyzetméteres terasza, a háznak pedig közvetlen kijárata van a strandra.

Házat és lakást pár 100 ezerért

A legolcsóbb ingatlanok ligájában a házak között a csúcstartó egy, a Borsod megyei Négyes településen található romos vályogház. A Tiszától 8 kilométeres távolságra lévő, 60 négyzetméteres, másfél szobás ingatlanért és a hozzá tartozó 600 négyzetméteres telket 300 ezer forintos áron dobta piacra a tulajdonosa.

Ennek a dupláját, azaz 600 ezer forintot kért a hirdető 2020 legolcsóbb lakásáért, amely Salgótarjánban található, és még mindig eladó. A 48 négyzetméteres, 1+2 félszobás, teljesen üres ingatlanból még a fűtőtestek is hiányoznak.

Kategóriák: Zöld hírek

Szombati HarmoNet horoszkóp 2021-01-02

Harmonet - 2021, január 2 - 08:00
Ma a szórakozás napja van, - osszuk meg családtagjainkkal az élet örömeit. Nagyon jó ötlet, ha kiválasztunk egy jó filmet és közösen nézzük meg. Érdemes a barátainkat is meghívnunk magunkhoz! Ma jól tesszük, ha egy kicsit több fehérjét fogyasztunk, mint máskor. Ez lehet sovány hús is, amelyet salátával eszünk meg. Mivel mértéktelenebbek vagyunk, hajlamosabbak leszünk "túlenni" magunkat, helyezzük inkább előtérbe a zöldféléket a köretválasztásnál!
Kategóriák: Zöld hírek

Féláron adják a napelemes rendszereket állami támogatással

50%-os állami támogatás napelemes rendszerekre. Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja az ajánlatot. (x)

Novák Katalin videójában azt mondta: a programmal az a céljuk, hogy mindenkinek biztos fedél legyen a feje fölött. Azt szeretnék, hogy Magyarországon a lehető legjobb körülmények között, a lehető legnagyobb biztonságban tudják várni és nevelni gyermekeiket a családok. Kifejtette: mostantól, január elsejétől lecsökkentik az új építésű ingatlanok áfáját 27-ről 5 százalékra. Ráadásul, ezt az 5 százaléknyi áfát sem kell kifizetni azoknak, akik a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) is igénybe veszik az új építésű ingatlan vásárlásához.

Milyen típusú munkálatokra is lehet igényelni a támogatást? Novák Katalin számos kül- és beltéri munkát említett, többek között a fűtés korszerűsítését, a szigetelés javítását, a nyílászárócserét, a tetőfelújítást, a festést- és mázolást, bizonyos asztalosmunkákat, illetve a napelemes rendszerek telepítését is.

Tehát mostantól, akik csokkal új építésű ingatlant vásárolnak, vagy építtetnek, azoknak egyáltalán nem kell áfát fizetniük. Továbbá az illetéket is elengedik azok számára, akik csokkal vásárolnak akár új, akár használt ingatlant. Szintén január elsejével bevezetik az otthonfelújítási támogatást is. Ez arról szól, hogy a saját otthon felújítási költségeit fele részben, maximum 3 millió forintig visszaigényelhetik azok, akik legalább egy gyermeket nevelnek háztartásukban. Ráadásul ehhez, február elsejétől hozzátesznek egy otthonfelújítási kölcsönt is.

Ez elsősorban azoknak szól, akiknek nincs elég pénze ahhoz, hogy megfinanszírozzák az otthonfelújítás költségeit. Ők igényelhetik február elsejétől az otthonfelújítási kölcsönt, ami egy maximum 6 millió forintos, maximum 10 éves futamidőre felvehető, maximum 3 százalékos kamatozású ingatlanfedezetű jelzálogkölcsön. Ezen felül támogatják a többgenerációs otthonok létrehozását is – mondta Novák Katain, kifejtve: ez a tetőtér beépítéshez nyújtott csok formájában adott támogatás.

Mostantól a csok teljes összegét igénybe vehetik azok, akik egy otthon tetőterét beépítik, ahová beköltözik a fiatalok családja, vagy a még gyermekvállalás előtt álló pár, és ott saját külön bejáratú, saját tulajdonú ingatlant hoznak létre. Ez a támogatás három gyermek vállalása esetén 10 millió forintos, két gyermeknél 2,6 millió forintos, egy gyermeknél 600 ezer forintos vissza nem fizetendő segítséget jelent. Ráadásul két gyermeknél 10 millió forintos, nagycsaládnál 15 millió forintos kölcsön is igényelhető a csok tetőtérbeépítésre felhasznált támogatása mellé.

Ehhez képest újdonság, hogy január elsejétől 5 millió forintig visszaigényelhető az áfatartalom, ha valaki saját maga építkezik – mondta a miniszter. Tehát akik építkeznek, azokra nem az áfa elengedésének szabályai vonatkoznak, hanem 5 millió forintig visszaigényelhetik az áfatartalmat. Kiemelte azt is, hogy a közjegyzői díjat is maximálják azok számára, akik csokkal vásárolnak ingatlant. A kormánynak az otthonteremtési programmal is az a célja, hogy Magyarországon a lehető legjobb legyen gyermeket várni és gyermeket nevelni – jelentette ki a miniszter, aki bízik benne, hogy sokan fognak élni ezekkel a lehetőségekkel.

Kategóriák: Zöld hírek

Szépségével hódít a magyar napelemes tetőcserép

50%-os állami támogatás napelemes rendszerekre. Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja az ajánlatot. (x)

A napelemes tetőcserepek megjelenésükkel, ellenállóságukkal és hatékonyságukkal új korszakot hoztak el az otthoni energiatermelésben. Napjainkban már több vállalat is foglalkozik hasonló termékekkel, ilyen cég a közel százéves múltra visszatekintő, hazánkban jól ismert Terrán is, amely Generon néven forgalmazza napelemes cserepét. A cég szerint a Generon sokkal esztétikusabb, mint a hagyományos nagynapelemes rendszerek, ráadásul utólag bármikor bővíthető.

Az itthon gyártott, újrahasznosítható, betoncserép alapú termék 20 év teljesítmény garanciával kapható, és könnyedén cserélhető. A termék előnye, hogy a hazai gyártás miatt az ügyintézés jóval egyszerűbb, mint a legtöbb gyártó esetében. Egy-egy modul 33-szor 42 centiméteres – ebből 29,75-szer 41,5 centiméter maga a napelem modul –, 5,7 kilogrammos és rendkívül ellenálló, az edzett üveglapokon még a jégeső sem fog ki.

A termék 15 watt csúcsteljesítményű, ez azt jelenti, hogy egy kilowatt csúcsteljesítményhez nagyjából 6 négyzetméternyi tetőfelületre van szükség. A számítások alapján egy átlagos magyar háztartás éves energiaigényét optimális tájolás mellett egy 2 kilowatt csúcsteljesítményű rendszer elégítheti ki, ennek kiépítése mindennel együtt nagyjából bruttó 2 millió forint – az árat természetesen számos tényező befolyásolhatja, ezért érdemes ajánlatot kérni.

A Terrán szerint a beruházás már közép távon megtérül, a Generon megjelenése pedig szinte teljesen megegyezik a hagyományos tetőcserepekével. A rendszer – egyelőre legalábbis – csak Terrán Zenit és Terrán Rundo, illetve ilyen típusúvá átalakított tetőfedésbe építhető be. A Generonnak már több referenciaépülete is van az országban, de jelenleg is zajlanak projektek a magyar gyártmányú napelemes tetőcseréppel.

Magyarországon a déli tájolású, 35 fokos hajlásszögű tetőkre lehet a leghatékonyabb napelemes rendszereket telepíteni, az ettől való kisebb eltérések ugyanakkor még nem okoznak jelentősebb problémát. A napelemes tetőrendszer kiépítése előtt a szakemberek tudják meghatározni, hogy miként is érdemes átalakítani a tetőt.

 

Képek: terran-generon.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Így adózunk 2021-ben

FN - Magazin - 2021, január 1 - 13:02
Januártól változik
  • Egészségügyi szolgáltatási járulék. Akinek nincs egészségbiztosítása, annak kell fizetnie, és  minden januárban inflációkövetően emelik. Az idén az egészségügyi szolgáltatási járulék napi összege (az új tb-törvény kerekítési szabályai szerint) 270 forint, havi összege pedig 8000 forint lesz. Akinek hathavi tartozása gyűlt össze 2020 július elseje óta (ez legelőször 2021 januárjában fordulhat elő), annak érvénytelenítik a TAJ-kártyáját, és fizetőssé válnak számára az egészségügyi szolgáltatások. Kivételt csak a legszegényebbekkel tesznek, ha erről van hatósági bizonyítványuk.
  • Szja. A személyi jövedelemadónál eddig a minimálbér 5 százalékáig havonta igénybe vehető személyi kedvezmények (fogyatékos személyek, súlyos betegek kedvezménye) januártól már nem adókedvezményeknek számítanak, hanem az összevont adóalapot csökkenthetik, a minimálbér harmadáig. Az igénybe vehető havi kedvezmény összege ettől önmagában nem változik.
  • Adózás, részletfizetés. Magánszemélyek 500 ezer forint helyett már 1 millió forintig vehetik igénybe a 12 havi automatikus adórészlet-fizetési lehetőséget. Ha szja-ról, vagy szociális hozzájárulási adóról (szocho) van szó, akkor pedig az szja-bevallásban már nem 200 ezer, hanem 500 ezer forintig igényelhető a pótlékmentes részletfizetés, 6 hónap helyett 12 hónapra.
  • Kata. 40 százalékos különadó terheli azokat a belföldi cégeket, amelyeknek a kisadózók tételes adója szerint adózó partnerük évi 3 millió forintnál többet számláz. A különadó csak a 3 millió forint feletti részre vonatkozik. Ha külföldi vállalkozásnak számláz a katás évi 3 millió forint fölött, akkor a büntetőadót a katásnak kell megfizetnie, de csak a 3 millió forintot meghaladó rész 71,42 százaléka után. Az állam katás megrendeléseire nincs büntetőadó.
  • Kiva. A kisvállalati adó 11 százalékra csökken. Emelkedik a kiva bevételi értékhatára is, 3 milliárd forintra (kapcsolt vállalkozásoknál összegezve kell figyelembe venni), a kilépési pedig 6 milliárd forintra. Amelyik vállalkozásoknál magasak a bérköltségek, érdemes lehet áttérni a szochót és a szakképzési hozzájárulást (és a társasági adót) is kiváltó kivára. Ha a kivásnak nettó 1 millió forintot meghaladó végrehajtható adótartozása van az év utolsó napján, már nem szűnik meg automatikusan az adóalanyisága. Abban az esetben kivázhat tovább, ha a NAV-határozat véglegessé válásáig megfizeti a tartozását.
  • Lakásáfa. Új építésű lakásokra ismét 5 százalékos lesz az általános forgalmi adó, a január elseje utáni ügyletekre 2022 végéig.
  • Gépjárműadó. A NAV-nak (az államnak) kell megfizetni, már nem az önkormányzatoknak. A gépjárműadóból egyáltalán nem kapnak az önkormányzatok. Az első részletet kivételesen nem március 15-ig, hanem április 15-ig kell leróni.
  • Pálinkaadó. A magánfőzés 86 literig jövedékiadó-mentes. A bérfőzött párlat egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig jövedékiadó-mentes – abban az esetben is, ha a bérfőzető adóraktárnak kívánja értékesíteni a pálinkát. Az áfa és a csipszadó megmarad a pálinkán.
  • Illeték. Megszűnik az illetéktörvényben meghatározott elsőfokú hatósági eljárásoknál az illetékkötelezettség.
  • Online számlázás. Most már tényleg minden számlára kiterjesztették. Három hónap türelmi idő mellett már a magánszemélyek és a külföldiek részére kiállított számlákat is le kell jelenteni a NAV online számlarendszerén keresztül. Sőt, a külföldi webáruházaknak is regisztrálniuk kell a NAV online számlarendszerébe, ha Magyarországra értékesítenek. Ha a türelmi idő lejár, és valaki nem tesz eleget a kötelezettségnek, számlánként akár 500 ezer forint is lehet a mulasztási bírság.
  • Megbízható adózók. 1,5 millió forintról 3 millió forintra emelkedik az adófizetési könnyítések értékhatára a megbízható adózók számára.
  • Ipa. A helyi iparűzési adó bevallását minden vállalkozásnak egységesen a NAV-hoz kell benyújtania. Mértékét lefelezte a kormány egy év végén hozott rendelettel: 4 milliárd forint nettó árbevétel, illetve mérlegfőösszeg alatt maximum az árbevétel 1 százaléka lehet az ipa (a települések zöme eddig jellemzően 2 százalékot vetett ki). A kedvezményezett körbe tartozó cégeknek 2021-ben az iparűzési adó előlegének csak 50 százalékát kell megfizetniük az egyes esedékességi időpontokban. Az önkormányzatok legnagyobb saját bevételét megkurtító intézkedés veszélybe sodorja az önkormányzati feladatok ellátását, egyelőre annyit tudni, hogy állami kompenzációt a maximum 25 ezer fős települések kapnak automatikusan, a nagyobb városokról egyedi mérlegeléssel dönt a kormány.
  • Kiskereskedelmi különadó. Az először átmenetinek tervezett sarc megmarad.
  • Bankadó. Nem kell fizetniük a pénzintézeteknek, sőt a 2020-as bankadó egy részével csökkenthetik a 2021-es normál adójukat.
  • Behajthatatlan követelések áfája. Nem csak a vállalkozásokkal, hanem a magánszemélyekkel szembeni behajthatatlan követelésekkel is csökkenthető lesz az áfaalap, és 2015. december 31-ig visszaigényelhető lesz az ilyen áfa.
  • Fejlesztési tartalék, társasági adó. A társasági adóalapot értékhatár nélkül lehet csökkenteni az eredménytartalékból képzett fejlesztési tartalék teljes összegével.
  • Fordított áfa. A munkaerő-kölcsönzésben megszűnik, de mivel az építőiparban nem, így az építési-szerelési tevékenységhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzésben is megmarad a fordított áfa.
  • Csoportos adóalanyiság. Az adózók maguk választhatják meg, mikortól kérik a csoportos adóalanyiságot, illetve annak megszüntetését.
  • EKÁER. Januártól már csak az Egységes Közúti Árufuvarozás Rendszer szempontjából kockázatos vagy a megadott tömeghatárt meghaladó termékeket kell bejelenteni.
  • Telephely. Ha egy külföldi társaság szolgáltatást nyújt Magyarországon, az is telephelyet keletkeztet neki, így itteni tevékenysége adóköteles lehet.
  • Helyi adók. Az önkormányzatok nem emelhetik a helyi adókat.
Januárban és áprilisban változik:
  • Jövedéki adó. A dohánytermékek többségénél jelentősen emelkedik jövőre a jövedéki adó, az év során kétszer, január 1-jétől és április 1-jétől. Ez jelentős áremelkedést fog okozni. Úgy számoltunk, hogy egy átlagos doboz cigi ára jövő áprilisra 1400 forint helyett 1626 forintba kerülhet.
Januártól változik, június 30-ig átmeneti szabály van érvényben:
  • SZÉP-kártya. Az szja-törvény szerint egységesen évi 450 ezer forint lesz januártól a rekreációs (kedvezményesen adózó) keret, a költségvetési szerveknél és a vállalkozásoknál is. A veszélyhelyzeti intézkedések miatt azonban június 30-ig mégis megmarad a költségvetési szerveknél 400 ezer forint, a vállalkozásoknál 800 ezer forint az éves rekreációs értékhatár. A második félévre pedig az egységes éves 450 ezer forintos keret vonatkozik. A rekreációs kereten belül az első félévben az egyes alszámlák keretösszege is magasabb, a szálláshely zsebbe legfeljebb évi 400 ezer forintot küldhet kedvezményes adózással a munkáltató (júliustól már csak évi 225 ezer forint), a szabadidő zsebbe 135 ezer forintot (júliustól 75 ezer forint), a vendéglátás zsebre pedig 265 ezer forintot (júliustól már csak 150 ezer forint). Június 30-ig a keretösszegekig nem kell szociális hozzájárulási adót (15,5) sem fizetni a SZÉP-kártya juttatása után.
SZÉP-kártya: mikor mennyi adózhat kedvezményesen?

Arra hogy, miként kell számolni a félévekre adott éves keretekkel, Fata László juttatási szakértő mondott néhány példát. Az első félévben ki lehet adni akár az egész első félévben érvényes magasabb összegű éves rekreációs keretet, illetve az alszámlákra vonatkozó keretösszegeket. Ekkor a második félévben már nem tölthet fel kedvezményes adózással a munkáltató a dolgozó SZÉP-kártyájára. Ha viszont az első félévben nem utalt semennyit a cég, akkor a második félévben már csak az egyébként 2021-re vonatkozó egységes éves rekreációs és alszámlás keretösszegek erejéig tölthet fel kedvezményes adózással. Tegyük fel, 120 ezer forintot utalt csak az első félévben a vendéglátás zsebre (amikor maximum 265 ezer forintot lehetett volna) – ebben az esetben a második félévben már csak 30 ezer forintot utalhat béren kívüli juttatásként adózva (az ekkor már 150 ezer forintos éves keretig). Feltételezve, hogy a cég az első félévben összesen 500 ezer forintig használta ki a rekreációs keretet, a második félévben már kedvezményes adózással nem tud feltölteni. Amennyiben úgy alakul, hogy a cég az első félévben küld 400 ezer forintot a szálláshely alszámlára, és 50 ezer forintot a szabadidőre, akkor a második félévben szintén nem fog tudni kedvezményes adózással feltölteni. Hiába lenne ugyanis még lehetőség a szabadidő és a vendéglátás alszámlán, mivel az összesen 450 ezer forinttal már kimerítette a második félévtől érvényes éves rekreációs keretet. Amire még figyelni kell, hogyha a mondjuk 500 ezer forintnyi első félévi kifizetés után megszűnik július elsejével a dolgozó munkaviszonya, akkor csak 225 ezer forintig (a 450 ezer forint arányos része) lesz kedvezményes az adózás, a felette lévő részre meg kell fizetnie a cégnek a magasabb adót.

A veszélyhelyzet végéig (jelen állás szerint február 8-ig):
  • A járványügyi szűrővizsgálatokat adómentesen biztosíthatja a munkáltató.
Júliustól változik:
  • Áfabevallás. Az adóhatóság a NAV online rendszerén keresztül nála rendelkezésre álló számlainformációk alapján elkészíti majd a vállalkozások áfabevallási tervezetét is. Az szja-bevallási tervezettel ellentétben az adóhatóság által készített áfabevallási tervezet nem válik automatikusan (tehát akár az adózó közreműködése nélkül) „valódi bevallássá”, hanem csak akkor minősül tényleges bevallásnak, ha azt az adózó átnézte, ellenőrizte, elfogadta.
  • Online kereskedelem. Az EU-n belüli elektronikus értékesítés (távértékesítés) szabályai úgy változnak, hogy a határon átnyúló, magánszemély vevő részére értékesített termékekre az áfát szinte minden esetben a vevő helye szerinti tagállamban kell megfizetni, az ott érvényes áfamértékkel. Ha a webáruház EU-n belüli távértékesítéseinek összesített értéke a folyó naptári év és azt megelőző naptári év során meghaladja a 10 000 eurós (nagyjából 3,7 millió forintos) értéket, akkor is a vevő országának adókulcsával kell majd áfát fizetni. Megszűnik az EU-n kívülről rendelt termékek eddigi 22 eurós értékhatár alatti áfamentessége.
Kategóriák: Zöld hírek

Eljöhet valaha a napelemes autók kora?

50%-os állami támogatás napelemes rendszerekre. Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja az ajánlatot. (x)

Az elmúlt 65 évben senkinek sem sikerült életnagyságú, pusztán napenergiával működő, kereskedelmi forgalomba hozható autót készítenie. A technológia továbbra sem igazán hatékony, az időjárás még mindig nagyban befolyásolja a paneleket, és az energiatárolás sincs jól megoldva – írja a Forbes. Giangiacomo Minak, a Bolognai Egyetem munkatársa szerint elképzelhető, hogy át kell alakítanunk az autókról kialakított képet, máskülönben sosem hozhatunk létre életképes napelemes autókat.

„Legalább a városi környezetek, illetve a rövid hatótávok (napi 100-200 kilométer) esetében csökkentenünk kell az autók sebességét és tömegét, ezáltal pedig a motorok teljesítményét és az akkumulátorok méretét” – mondta a szakember.

Egy idén szeptemberben megjelent tanulmány alapján az utóbbi időkben komoly előrelépések történtek a napelemes járművek világában. Októberben a Yorki Egyetem és a Lisszaboni NOVA Egyetem csapata látványosan növelte a panelek hatékonyságát, az újításnak köszönhetően olcsóbb, rugalmasabb, könnyebb és vékonyabb napelemek szülhet – épp ilyenekre lenne szükségük a napelemes autóknak is.

A napelemes autók fejlesztésében a Lightyear, illetve a Sono Motors járnak az élen. Előbbi tavaly nyáron hozott létre egy prototípust, amely hosszabb távokat is képes napenergiával megtenni. Bár a Lightyear One lehet az első ilyen autó, a tervezésnél még számoltak a hagyományos elektromos megoldással: a kocsi a megszokott módon hálózatról is tölthető.

A Sono Motors ezzel szemben olyan elektromos járműveket készít, amelyek napelemekkel is tölthetőek – a modellek emellett egyfajta guruló akkumulátorként is funkcionálnak. A Sion nevű kocsiból eddig több mint 12 ezer darabot rendeltek, a gyártó szerint a jármű előnye, hogy jóval kevesebbszer kell tölteni, mint a többi elektromos autót. A fentiek alapján látható, hogy az elmúlt években valóban sikerült jelentős eredményeket elérni a napelemes autók terén, olyan modellről azonban egyelőre nem álmodozhatunk, amely valóban 100 százalékig napenergiával működik.

 

Kép: Sono Motors

Kategóriák: Zöld hírek

Pénteki HarmoNet horoszkóp 2021-01-01

Harmonet - 2021, január 1 - 08:00
Ma örömmel játsszunk együtt gyermekeinkkel, a nagyobbakkal, pedig jó program lehet a közös mozi. Töltsünk együtt velük egy délutánt. Használjuk ki az alkalmat, hogy megkérdezzük őket a problémáikról! Ma a gerincünk lesz érzékenyebb, ha hajlamosak vagyunk a hátfájásra, akkor valószínűleg találkozunk a kellemetlen panasszal. Segíthet a masszőr, vagy vásároljunk gyógyterméket, ami enyhíti a kellemetlen fájdalmat. Sok múlik a matracunk minőségén is.
Kategóriák: Zöld hírek

Csúszik a megállapodás a minimálbérről, ezzel befagyasztottak egy sor szociális juttatást

FN - Magazin - 2021, január 1 - 06:56

Halasszák el 2-3 héttel a megállapodást a minimálbérről, mert akkor talán már több lesz az információ – ezt javasolta a kormányoldal a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának december 30-ai ülésén. Ez azt jelenti, hogy nem tudni, 2021-re mennyi lesz a kötelezően adandó minimálbér. Szokatlan a helyzet, az utóbbi években mindig kihirdette a kormány rendeletben – még ha december végén, nem ritkán az év utolsó napján is – a január 1-jétől kötelező legkisebb bér összegét, akkor is, ha a munkaadók és a munkavállalók nem tudtak egymással dűlőre jutni. Egy éve például december 30-án kelt a rendelet, és 8 százalékos emelést hirdetett ki a kormány, így 161 ezer forintra nőtt a minimálbér és 210 600 forintra a garantált bérminimum.

Ezúttal azonban nem akarta a döntnök szerepét vállalni a kabinet, ragaszkodott ahhoz, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal jusson megállapodásra – számolt be az utolsó tárgyalási fordulóról lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke és Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára egybehangzóan.

A két fél ugyan engedett korábbi álláspontjából, de még mindig két százalékpontos rés tátong az ajánlatuk között:

a munkavállalók 5 százalékos emeléshez ragaszkodnak, a munkaadók 3 százaléknál többre nem hajlanak, azt is nagyvonalú ajánlatnak tartják a válságos helyzetben.

Palkovics László innovációs miniszter is részt vett az ominózus ülésen, de nem állt elő olyan ajánlattal, ami feloldotta volna a patthelyzetet, nem akart állást foglalni az állam nevében, amely amúgy a legnagyobb munkáltató. A rés áthidalásához elég lenne, ha a kormány vállalná a szociális hozzájárulási adó korábban belengetett 2 százalékos csökkentését, de ilyen ajánlat nem hangzott el. Sőt  a kormányoldal színt vallott: nem tudja megmondani, van-e lehetősége a szociális hozzájárulási adót csökkenteni, és nem tud ígéretet tenni a munkavállalók adó- és járulékcsökkentésére.

Érvekkel, javaslatokkal nem segítette elő a megállapodást a kormányoldal – mondta lapunknak Kordás László, aki amúgy nem sok értelmét látja a halasztásnak. Szerinte 2-3 hét múlva sem lesz több érdemi információ a megállapodáshoz, viszont számos problémát okoz az, hogy nem rendelkeztek január 1-jével új minimálbérről. Ha hónap közben, mondjuk január 16-án hirdetik ki a 2021-re kötelező minimálbért, az január elejétől nem lesz érvényes, mert visszamenőleges hatállyal nem rendelkezhetnek, vagyis veszítenek a dolgozók a késlekedés miatt – érvelt a szakszervezeti vezető.

Perlusz László ezzel szemben úgy véli, hogy ha még januárban megegyeznek, akkor a probléma technikailag áthidalható, a bért ugyanis utólag fizetik, a januári bért a hónap végén vagy február elején utalják, a munkaadók tehát a rendelet dátumától függetlenül fizethetnek magasabb összeget. Kétségtelen, hogy nem jó a bizonytalanság és a bérszámfejtők sem fognak örülni a pluszfeladatnak – ismerte el. Ha pedig hosszabb ideig nyúlna el az egyezkedés, akkor más lenne a helyzet, felmerülhetne a visszamenőleges jogalkotás problémája.

A gond azonban ennél messzebbre hat, a minimálbér sokkal szélesebb kört érint, mint a munkahelyeken a legalacsonyabb bérrel foglalkoztatott dolgozókat, ugyanis számos juttatás, szociális ellátás megállapításának kiindulópontja. A dolgozó idősektől, rokkantaktól kezdve a táppénzeseken keresztül az álláskeresőkig sokak számára nem közömbös, mekkora összeget hirdetnek meg és mikor.

  • A nagyszülői gyed havi összege legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet.
  • Aki dolgozik és bizonyos betegségekben szenved (például laktózintoleranciában), az a minimálbér 5 százalékának megfelelő mértékű adókedvezményre jogosult.
  • A gyed plafonja a minimálbér kétszeresének 70 százaléka.
  • A táppénz napi összegének maximuma a minimálbér kétszeresének harmincad része lehet.
  • Az álláskeresési járadék összege nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegénél.
  • Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása esetén a járulékot a minimálbér kétszereséig elengedi az állam.
Lépésről lépésre

Két hónapja kezdődtek a bértárgyalások a VKF-ben, ahol a munkáltatói oldal a járványhelyzet miatti bizonytalanságra hivatkozva sokáig tartózkodott attól, hogy konkrét számot mondjon, a szakszervezetek viszont mindenképpen infláció feletti emelést akartak, és szorgalmaztak egy olyan hosszú távú megállapodást, amellyel a gazdasági mutatókhoz (például infláció, bérkiáramlás) kötnék a minimálbéri adott évi emelésének mértékét.

 

A szakszervezetek az első körben jó magasra tették a mércét, a 2020-ra kihirdetett 8 százaléknál is nagyobb, 10 százalékos emelést javasoltak, de december közepére már lejjebb adták, 7,5 százalékról beszéltek és jelezték, hogy 4-5 százalékkal nem lennének elégedettek. A munkavállalói oldal már korábban javasolta a lépcsőzetes emelést is, januártól 6,5 százalékkal indítva, júliustól a gazdaság teljesítménye alapján folytatva. Ehhez előre rögzített kritériumokat javasoltak. December 17-ére a munkaadói oldal is megtette javaslatát a lépcsőzetes minimálbér-emeléshez, januártól inflációkövetőt, azaz 3 százalékost, és a gazdasági helyzettől függően újabb emelést júliustól. Hozzátették, ha a kormány januártól csökkenti a szociális hozzájárulási adót további 2 százalékponttal (15,5-ről 13,5-re), akkor indulhatna a január 4 százalékos emeléssel. A Liga szakszervezetek felvetették, hogy a kormány törölje a (tb-járulékba beépült) 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot, amivel nőhetne a dolgozók nettója.

 

Az év végére leegyszerűsödött a helyzet, a munkaadók azt jelezték, hogy a jövő évre hivatalosan betervezett 3 százalékos inflációval egyező emelést vállalnának, ennél többet akkor, ha a kormány csökkenti a terheiket. A szakszervezetek is belátóbbnak mutatkoztak, ezzel együtt a 3 százalékot kevesellték, 5 százalékos emelést tartottak elfogadhatónak.

A bérek megtartása is nehéz lesz

A minimálbértárgyalások célja a legkisebb keresetűek bérfelzárkóztatása úgy, hogy a gazdaság egyensúlya ne boruljon fel, a cégek működni tudjanak, ne menjenek csődbe a legkisebb vállalkozások se, még ebben a válságos helyzetben sem. Ebben mindegyik fél érdeke egyezik – mondta lapunknak Perlusz László.

Megemlítette, a hatéves bérmegállapodásban szerepelt a szociális hozzájárulási adó folyamatos csökkentése (2016-ban 27 százalékról indult, 2020 júliusa óta 15,5 százalék és elvileg még kétszer kell csökkenteni 2-2 százalékkal, ha megvalósul a 6 százalékos reálbér-emelkedés). A munkáltatói oldal azt kérte, hogy a kormány 2021. januártól lépje meg a következő 2 százalékos emelést, erre azonban most nem látszik esély.

2020-ban úgy valósult meg a 8 százalékos minimálbéremelés, hogy közben a GDP 6,5-7 százalékkal esik vissza, csökken a termelékenység, és az infláció 3-3,5 százalék körül alakul.

Ilyen körülmények között a legkisebb bérek szinten tartása is rendkívül megterhelő, hát még a növelésük

– jegyezte meg. A 2021-re szóló 3 százalékos ajánlatunk azt jelenti, hogy  két év alatt több mint 11 százalékot emelnek a legkisebb béreken, ami reálértékben két év alatt 4-5 százalék – helyezte más megvilágításba a munkavállalói ajánlatot.

A magyar vállalkozások sem rosszabbak

Arra a munkáltatói érvelésre, hogy a nagy bajban még a bérek szinten tartása is nehéz, Kordás László azt válaszolta, a szakszervezetek is látják, hogy nehéz helyzetben vannak a cégek, vállalkozások, ahogy a környező országokban is. Azonban azt is látják, hogy a bajok ellenére Lengyelországban 7,7 százalékkal nő a minimálbér, Szlovákiában 7,4 százalékkal (580 euróról 623 euróra, azaz cirka 228 ezer forintra).

A magyar vállalkozók nem rosszabbak, mint a lengyel vagy a szlovák vállalkozók. Ha ők meg tudják oldani a 7 százalék feletti emeléseket, akkor nyilván a hazai vállalkozások is képesek lennének erre.

Egyébként azt nem vitatják a munkáltatók sem, hogy a minimálbér-emelésnek termelékenység- és hatékonyságnövelő hatása van. Márpedig az idevágó magyar adatok nem túl fényesek uniós szinten – hozott még egy érvet az érdemi emelés mellett.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség továbbra is amondó, hogy a kormánynak a személyi jövedelemadót kellene csökkentenie, különösen az alacsonyabb keresetűeknél, hogy ezzel is nőjön a nettójuk. Megemlítette, hogy az Állami Számvevőszék elnöke is  egy számjegyű szja-t javasolt a jelenlegi helyzetben, hogy a munkáltatói terhek növelése nélkül tudjanak nőni a nettó bérek, illetve a fogyasztás.

Kategóriák: Zöld hírek

A legolcsóbb energia a napenergia?

50%-os állami támogatás napelemes rendszerekre. Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja az ajánlatot. (x)

Egy friss jelentés alapján úgy tűnik, hogy ez már nem sokáig lesz így. A francia Atomenergetikai Ügynökség (NEA) és Nemzetközi Energetikai Ügynökség (IEA) 2020-as jelentése alapján az elektromosság előállításának szintezett költsége egyre csökken az alacsony szénkibocsátású technológiák, például a szélfarmok és az atomerőművek esetében – számol be a CompositesWorld. Mindez azt jelenti, hogy az alternatívák pénzügyi szempontból is a hagyományos megoldások versenytársaivá válnak.

A döntéshozókat segítő jelentésben 24 ország 243 létesítményének 2025-ös feltételezett adatait elemezték. A vizsgált telepek között a szénerőműtől az atomerőművön át a napelemparkig rengeteg különböző létesítményt meg lehet találni. Fontos kiemelni, hogy a költségek országonként, illetve országokon belül is jelentősen ingadozhatnak: a helyi jogszabályok, illetve a megújuló energiaforrások elérhetősége, például a napsütötte órák száma, mind nagyban befolyásolhatják az áramtermelés költségeit.

Az eredmények alapján a legtöbb régióban a megújuló energiaforrások valamint az atomenergia költsége belátható időn belül versenyképessé fog válni. Az Egyesült Államokban például öt év múlva a szárazföldi nap- és szélfarmok termelhetik majd a legolcsóbban az áramot. 2025-re összességében a szárazföldi szélfarmok esetében lesz a legalacsonyabb az elektromosság előállításának szintezett költsége, a szakértők ugyanakkor úgy gondolják, hogy a szénkibocsátás csökkentésében az atomenergiának is komoly szerep fog jutni.

A kutatók a különböző technológiákon alapuló járművek költségeit is összevetették, és arra jutottak, hogy a belső égésű motorok használata még hosszú időn át olcsóbb lesz az elektromos motorokénál – ennek hátterében többek közt az akkumulátorok ára, illetve a töltéshez szükséges infrastruktúra hiánya áll. Változás igazán csak 2030-2035 között áll majd be. A jelentés arra is kitér, hogy az energetikában a hidrogénre is érdemes odafigyelni, az anyagra ugyanis az elkövetkező években egyre komolyabb szerep hárulhat.

Kategóriák: Zöld hírek

Ezt érdemes tudni az új napelemes támogatásról

50%-os állami támogatás napelemes rendszerekre. Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja az ajánlatot. (x)

Elindult a Novák Katalin által tavaly ősszel bejelentett otthonfelújítási program, melyben legalább egy gyermeket nevelő szülők vehetnek részt – a pályázáskor a 12 hetes magzatot és a 25 éves gyermeket is figyelembe lehet venni. A támogatás lényege, hogy a már meglévő otthonok felújításakor a családok a dokumentáció benyújtásával visszaigényelhetik az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50 százalékát. A támogatás legfeljebb 3 millió forint összegben vehető igénybe, tehát maximum 1,5-1,5 millió forint támogatás igényelhető az anyag-, illetve a munkadíjra.

Értelemszerűen a programban ennél kisebb összegű átalakítás is elszámolható, fontos azonban kiemelni, hogy eltérő költségek esetén az anyag- és a munkadíj közül az olcsóbbat veszik alapul. Minden házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő, elvált, illetve egyedülálló szülő egyszer élhet a támogatással, a program előreláthatóan 2022 végéig lesz elérhető. Az igénybevétel további feltétele a köztartozás-mentesség mellett a legalább egyéves, folyamatos társadalombiztosítási jogviszony – ez lehet felsőoktatási jogviszony vagy munkaviszony is, amelyet legfeljebb 30 napra szakítottak meg az elmúlt egy évben.

A támogatást az alábbi módon kell elképzelni: a felújítások, átalakítások számláit össze kell gyűjteni, majd a munkálatok vége után legfeljebb 60 nap múlva megküldeni azokat a Magyar Államkincstárnak. A hivatal 30 napon belül elbírálja a dokumentációt, ezt követően pedig maximum öt nap múlva ki is utalja a támogatás összegét. Az Államkincstárnak további hat hónapja lesz arra, hogy kivizsgálja, valóban megtörtént-e az érintett felújítás.

Azok számára, akiknek nincs meg az önereje a munkákhoz, otthonfelújítási kölcsönt vezetnek be.  A maximum 6 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű, maximum 3 százalékos kamatozású kölcsön február 1-től lesz elérhető. A támogatás számos kül- és beltéri munkára fordítható a konyha és a fürdő felújításától a szigetelésen át egészen a napelemes rendszer telepítéséig.

Kategóriák: Zöld hírek

Az űrszemét csökkentésére fából készítenek műholdat Japánban

50%-os állami támogatás napelemes rendszerekre. Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja az ajánlatot. (x)

2023-ban akarják útjára indítani a különleges űreszközt – adta hírül a BBC News. A Sumitomo Forestry nevű vállalat közölte, hogy kutatásokat kezdett annak kiderítésére, miként nő a fa és miként használható a faanyag a világűrben. Az egyetem szakembereivel együttműködve először azt fogják tanulmányozni, hogy a különböző fafajták miként viselkednek szélsőséges körülmények között a Földön. Az űrszemét egyre nagyobb problémát jelent, ahogyan egyre több műholdat bocsátanak fel a világűrbe.

A Világgazdasági Fórum adatai szerint jelenleg mintegy hatezer műhold kering a Föld körül, ezek 60 százaléka már működésképtelen, azaz űrszemét. Számos darabjaira hullott szét, mintegy 20 ezer űrszemétről tudnak a szakemberek. Egy fából készül műhold azonban a légkörbe visszatérve elégne anélkül, hogy káros anyagokat bocsátana ki vagy darabjai a Földre hullanának. “Aggaszt minket az a tény, hogy a Föld légkörébe visszatérő műholdak elégnek és kicsiny alumínium részecskék a légkör felső rétegében éveken át lebegnek.

Ez hatással van a Föld környezetére” – mondta Doi Takao japán űrhajós, a Kiotói Egyetem professzora, aki 2008-ban dolgozott a Nemzetközi Űrállomáson. A fejlesztés következő lépése a műhold mérnökök által történő megtervezése lesz, majd el fogjuk készíteni az űreszközt – mondta Doi professzor. Az Euroconsult cég becslése szerint következő évtizedben mintegy 990 műholdat fognak a világűrbe küldeni.

Kategóriák: Zöld hírek

Nem sikerült megegyezni a 2021-es minimálbérről

FN - Magazin - 2020, december 31 - 16:46

A járványhelyzet okozta bizonytalanságok miatt nem jutottak még közös nevezőre a munkaadók és munkavállalók a minimálbér és a garantált bérminimum 2021-es emeléséről – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a munkavállalók és munkáltatók csütörtöki megbeszélése után. A kormányzat kompromisszumos megállapodás kialakításában érdekelt, ezért az egyeztetések januárban folytatódnak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).

Mint írták, a VKF 2020-ban 24 alkalommal ült össze, ebből öt év végi találkozó napirendjén szerepelt a jövő évi minimálbér és a garantált bérminimum megállapítása. Az egyeztetések annak ellenére nem vezettek megállapodáshoz, hogy a munkaadók és a munkavállalók javaslatai nem estek áthidalhatatlanul távol egymástól. A megállapodást elsősorban a koronavírus miatti gazdasági bizonytalanságok nehezítették.

A Magyar Nemzet már szerdán arról írt, hogy nagyon kicsi az esély arra, hogy megegyezés szülessen. A szakszervezetek öt százalékos emelést szeretnének, a munkáltatók azonban csak három százalékos emelésre lennének hajlandók. Utóbbiak ennél magasabb összeget csak akkor fizetnének, ha a kormány tovább csökkentené a szociális hozzájárulási adót, ez azonban nincs napirenden.

Kategóriák: Zöld hírek

180 millióért ápolják a Puskás Aréna gyepét

FN - Magazin - 2020, december 31 - 15:55

„A Puskás Aréna játékfelülete kiemelkedő érték, a nemzeti stadion jellegéből adódóan jelkép, presztízs értékeket hordoz, ennek megfelelően mindenkor a rangjához illő állapotban kell tartani” – áll abban a 180 millió forint értékű keretmegállapodásban, amelyet a komplexumot kezelő Nemzeti Sportközpontok kötött a stadion pályakarbantartási feladataira a solymári Garden Group Kft.-vel december 22-én.

Nyáron a G7 két közbeszerzési eljárásról számolt be, amelyek jól illusztrálták, hogy a horribilis, 190 milliárd forintos kivitelezési összegnél nem álltak meg a Puskás stadion költségei: 180 milliót szánnak a pályakarbantartási, 540 milliót pedig a rendezvénytechnikai szolgáltatásokra. Decemberben mindkét közbeszerzésen nyertest hirdettek, a gyep ügyében pedig már szerződést is kötöttek, ebből újabb érdekességek derültek ki.

A pályakarbantartás leginkább a gyep gondozását jelenti (pontos paramétereket az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumokban talál), a nyertes Garden Group Kft. gondoskodik a pálya infrastruktúrájának működtetéséről, a pályaborítás részleges, illetve teljes cseréjéről, az öntözésről, a felülvetésről, a mérkőzések előkészítéséről, illetve utánuk a helyreállításról is. A 180 milliós keretösszeg egy évre szól, azonban a megbízás legfeljebb két alkalommal, egy-egy évre meghosszabbítható. Az alapszolgáltatásokért havi 6,2 millió forintos fix átalánydíj illeti a Garden Group Kft.-t, erre jönnek még a különböző megrendelések rendezvényekhez, illetve a pályaborítás cseréjéhez kapcsolódóan.

Megszerezte a céget, kapott is egy megbízást

A második eljárás eredménye kevés meglepetéssel szolgálhat azoknak, akik figyelik a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összefonódási közzétételeit. Itt jelent meg novemberben, hogy a plakátkampányokkal, illetve a kormányzat százmilliárdos kommunikációs megrendeléseivel ismertté vált Balásy Gyula New Land Media Kft. nevű vállalkozásával megszerezné az ország egyik legismertebb rendezvénytechnikai cégét, a Visual Europe Zrt.-t. A GVH nem gördített akadályt a felvásárlás elé, így az Opten adatai között december 4-i dátummal már Balásy Gyula cége szerepel fő részvényesként a Visual Europe Zrt.-nél.

A nagyobb, 540 millió forintos keretösszegű megbízást, amely a Puskás Aréna sporteseményeihez illetve egyéb rendezvényeihez kapcsolódó hang-, fény-, színpad-, és vetítéstechnikai feladatokat ellátására, valamint a rendezvényekhez kapcsolódó technikai eszközök biztosítására és üzemeltetésére vonatkozik, a Visual Europe Production Kft., a Visual Europe Zrt. leányvállalata nyerte el (a közbeszerzési dokumentumokat itt találja).

Az idén egyébként csaknem 2 milliárd forintot vitt el az ország legnagyobb befogadóképességű stadionjának üzemeltetése: az év elején a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból derült ki, hogy a komplexum idei üzemeltetésére 1 milliárd 876,5 millió forintot csoportosítottak át.

Kapcsolódó Tagadták, hogy mázsás kődarab esett le a 190 milliárdos Puskás Arénáról, de előkerült több kép is az esetről Azt nem árulták el, hogy miért cáfolták az esetet.
Kategóriák: Zöld hírek