Zöld hírek

Vuhanban halászati tilalom lépett életbe

Ne maradjon le az 50%-os állami támogatású napelemes rendszerekről! Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja. (x)

A tilalmat időszakot ünnepélyes ceremóniával kezdték meg csütörtökön Hupej tartomány székhelyén, Vuhanban – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A Kína középső területeinek vizeit összegyűjtő Jangce Tibetből ered és Sanghajnál torkollik a Kelet-kínai-tengerbe. A folyó mentén fekvő területeken az elmúlt években nagyobb hangsúlyt fektettek a Jangce védelmére. Az erőfeszítések eredményeként a kelet-kínai Csianghszi tartomány egyik kutatóintézetének beszámolója szerint a folyóban 2020-ra megsokszorozódott a szardellafélék családjába tartozó Coilia nasus halfaj példányainak száma az előző évhez képest.

A folyó középső szakaszánál fekvő Hunan tartományban 39 illegális kikötőhelyet számoltak fel az ökológiai környezet helyreállítása érdekében. A tartományban továbbá 1300 hektárnyi területen végeztek erdősítést a Jangce partjainál. A Hunan északkeleti részén található Tungting-tó környékén a folyóvíz foszfortartalma 41 százalékkal csökkent 2019-re a 2015-ös állapottal összevetve. A Jangce vízgyűjtője, egyben Kína legnagyobb édesvízi taván a vízminőség javulásának köszönhetően 2019-ben több mint 246 ezer telelő vízimadarat figyeltek meg, ami az elmúlt tíz év legmagasabb száma volt.

A halászati tilalom bevezetésével egy időben a folyómenti régiók több intézkedéssel igyekeznek gondoskodni a halászok jólétéről – írja a Hszinhua. Hunanban a tartományi kormányzat több mint 16 ezer halásznak – vagyis a dolgozni kívánók több mint 97 százalékának – nyújtott segítséget a pályaváltásban. A vonatkozó feltételeknek megfelelő halászokat pedig bevonták a tartomány időskori társadalombiztosítási rendszerébe. A halászok számára továbbá egy kompenzációs alapot hoznak létre, amelyből egy erre kijelölt ügynökség értékelése alapján a munkájukhoz használt felszerelések – hajók, halászhálók – értékének megfelelően kártalanítják őket.

Kategóriák: Zöld hírek

A napelemek hatékonysága átlépheti a 30 százalékot

Ne maradjon le az 50%-os állami támogatású napelemes rendszerekről! Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja. (x)

Az ilyen napelemekkel régóta folyik a kísérletezgetés, egyelőre azonban nem érték el az áttörést. 2021 ugyanakkor fordulópontot jelenthet a technológia történetében. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint immár a napenergia a legolcsóbb energiaforrás az áramtermelésben. Mindez meglepő, hiszen a technológia főként 15-25 százalékos, nem túl hatékony paneleken alapul. Vajon mire lenne képes az emberiség, ha a perovszkit napelemekkel sikerülne a 30 százalékos hatékonyságot is elérni? Az amerikai Villamos és Elektronikai Mérnökök Intézetének oldala szerint nem kell sokat várnunk, hogy megtudjuk a választ.

2021 elején már nem is tűnik olyan távoli célnak, hogy átlépjük a 30 százalékos álomhatárt. Decemberre az Amerikai Megújuló Energia Laboratóriuma (NREL) igazolta az angol Oxford PV új rekordját: a világhírű egyetem startupja perovszkittal vont be egy hagyományos cellát, a tandem rendszer pedig a beérkező napsugárzás 29,52 százalékát tudta árammá alakítani. Az NREL szerint a hagyományos, szilícium alapú cellák maximuma csak 27,6 százalék körül lehet. Az Oxford PV célja az, hogy négy éven belül elérje a 33 százalékos hatékonyságot.

Jó hír, hogy a startupnak vannak vetélytársai, melyek közül kiemelkedik a Helmholtz-Zentrum Berlin. A német intézet csapata 29,15 százalékos hatékonyságú tandem cellát hozott létre, és ha minden jól alakul, idővel a 32,4 százalékot is elérhetik.

Természetesen a fentieken kívül rengeteg csoport dolgozik még a perovszkit hasznosításán. Az ilyen napelemek eleinte instabilak és könnyen roncsolódóak voltak, és bár a technológiának van még mit fejlődnie – a környezeti hatásokkal szembeni ellenállóságot például jelentősen növelni kell –, már most látszik, hogy jó úton haladnak a szakértők. Könnyen elképzelhető, hogy 2021 elhozza az áttörést a perovszkit cellák történetében, ezt követően pedig már csak néhány évre lehet szükség, hogy a piacon is megjelenjen a napelemek új, minden korábbinál megbízhatóbb generációja.

 

 

Kép: Oxford PV

Kategóriák: Zöld hírek

Még soha nem volt olyan tiszta Bécs levegője, mint 2020-ban

Ne maradjon le az 50%-os állami támogatású napelemes rendszerekről! Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja. (x)

2020-ban olyan tiszta volt a város levegője, mint még soha, pedig már 2019-ben is nagyon jó eredményt értek el. Akkor a légszennyezettség a város összes mérőpontján az EU-s határértékek alatt maradt. Bécs számos intézkedéssel érte el azt, ami tíz éve még elképzelhetetlen volt. 

„Sokkal tisztább levegőt lélegezhetnek be a gyerekeink, mint mi gyerekkorunkban” – mondta Jürgen Czernohorszky klímavédelmi városi tanácsnok annak kapcsán, hogy 2020-ban olyan tiszta volt Bécs levegője, mint a 70-es évek óta még soha. Ezzel az osztrák főváros folytatni tudta a 2019-es t trendet, amikor a légszennyezettség a város összes mérőpontján az uniós határértékek alatt maradt. 

Ez tíz éve még elképzelhetetlennek tűnt ugyan, azóta azonban Bécs számos intézkedést vezetett be, hogy javuljon a város levegőjének minősége. Folyamatosan fejlesztik a tömegközlekedési hálózatot, bevezették az éves bérletet, amelynek köszönhetően a bécsiek napi 1 euróért utazhatnak a buszokon, villamosokon és metrón, alacsony károsanyag-kibocsátású járművekre térnek át és támogatják az e-mobilitást.

Szintén hozzájárulnak a légszennyezettség csökkentéséhez az olyan klímavédelmi intézkedések mint a lakóépületek energiahatékonyságot növelő felújítása, a nagy építkezések környezetszennyezésének csökkentése, a távfűtés kiterjesztése vagy a közterületek hatékony síkosságmentesítése. 

Azt, hogy a pandémia miatt többször is elrendelt kijárási tilalom pontosan mennyiben járult hozzá a kiváló 2020-as levegőminőséghez, már nehezebb számszerűsíteni, mivel a káros anyagok jelenlétét a levegőben az időjárás és egyéb környezeti tényezők is jelentősen befolyásolják. Éves szinten a kijárási tilalomnak köszönhetően nemcsak a szálló por mennyisége csökkent az osztrák főváros levegőjében, hanem a nitrogén-dioxidé is összesen mintegy 10 százalékkal. Bécs ezzel folytatni tudta az évek óta tartó csökkenő trendet.

 

Kép: Christian Fürthner / PID

Kategóriák: Zöld hírek

Csaba László: A rendszer lényege, hogy nincs tárgyalás, nincs alkudozás, az van, amit ők akarnak

FN - Magazin - 2021, január 5 - 10:59

Tisztán a gazdasági racionalitást figyelembe véve meglepődött a brüsszeli vétófenyegetés feloldásán?

Egyáltalán nem. Bizonyos értelemben az Európai Unió mindig válságban van, és ezt nem kritikaként, hanem szimplán leíró jelleggel mondom. Kicsit olyan, mint egy nagy olasz család, ahol állandóan veszekednek, egymás felé hajítják a tányérokat, de amikor jön egy külső támadás, összerántanak, és mindenki kifelé lő. Ennek a működési módnak a velejárója az, hogy amikor sok pénzről van szó, még több ok van a civakodásra. Márpedig most nagyon sok pénzről döntöttek: a transzfer mértéke uniós szinten a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) egy százaléka, az Európai Bizottság minapi konferenciáján bemutatottak szerint Magyarországon ez az arány négyszázalékos, az EU-ban egy főre számítva a harmadik legnagyobb. Ezért már megéri csörtézni, van tétje. Emellett ez arra is jó alkalom, hogy ki-ki a maga választóközönségének elmondja, hogy milyen keményen kiállt a nemzeti érdekek érvényesítéséért.

Mindig, amikor a költségvetésekről van szó, ez a táncrend. Mindenféle drámai események történnek, majd megegyeznek, mert ez a közös érdek. Azt senki nem vállalná, hogy fél vagy egy évig a kevésbé fejlett vagy éppen a járvány sújtotta déli államok ne vagy csak nagyon kevés pénzt kapjanak. Amióta Margaret Thatcher 1984-ben elérte, hogy ha a britek befizetnek 100 fontot, akkor 75-öt vissza kell kapniuk, minden nagyobb pénzügyi döntésnél operai drámák történnek. Gildának ott a hátában a kés, de a felvonás végén kijön meghajolni. Az ilyen viták otthon jó szolgálatot tesznek: mindenki azt kommunikálja, hogy kemény harcokban, de nyert.

A vita bevett szokás, de a zsarolás is?

Az véleményes, hogy ízléses-e, ha az unió harmadik legnagyobb támogatottságú országa vétóval fenyeget. Egyébként már októberben elhangzott az Európai Unió gazdaságtana órámon, hogy lesz megállapodás. Aztán jött a vétó, ami megállapodással zárult. Ha a politikai következményeket nem is nézzük, olyan mértékű fennakadást okozott volna, ha nincsen végrehajtási rendelet, amit nem lehetett vállalni. A kérdés megválaszolásához fontos elmondani: nem Magyarország került volna igazán nagy bajba, hanem a déli államok. Emellett a vitának számos dimenziója van: például az uniós döntéshozó szervek közötti versengés vagy a nemzeti kormányok közötti vita az EU jövőjéről.

Hosszabb távon a tárgyalóasztaloknál fizethetjük meg Brüsszel sarokba szorításának, illetve az arra tett kísérletnek az árát?

Az Európai Unió lecsupaszodott. Korábban valós cél volt az európai békerend megteremtése, a demokratikus kapitalizmus példája például a Közel-Kelet, Ukrajna vagy Oroszország számára. Amikor Magyarország az Európai Unió tagja lett, ez egy olyan közösség volt, amihez sokan akartak tartozni. Mára ez elmúlt. Már 2005-ben, az unió alkotmányáról szóló francia és holland népszavazás jelezte, hogy az európai projekt elvesztette a vonzerejét a polgárok jelentős része számára. Nem Kelet-Közép-Európában, hanem a nyugati, jóléti államokban, amelyek a révészt fizetik. Ettől kezdve felerősödött egy olyan tendencia, hogy az a merészség, amit korábban Anglia megengedett magának, norma lett. Márpedig ők nukleáris hatalomként, birodalmi múlttal, a világ pénzügyi központjaként sok mindent megengedhettek maguknak, amit mások nem. A magyar, a lengyel, a szlovák, sok esetben pedig a finn és dán kormány is beállt a hátuk mögé, az angolok pedig elvégezték a piszkos munkát. Ők voltak az undokok, akik kiálltak olyan ügyekért, amikért mások nem feltétlenül. De már nincsenek angolok. Most ki kell állni a placcra. A magyar és a lengyel kormány felmérte ezt, és úgy látták, helyes vállalni a kockázatot, ráadásul mindez a belpolitikában még jól is elsülhet. A nemzetközi porondon pedig nem jelent súlyos veszteséget, hiszen már nincsenek olyan európai projektek, ideák, mint a korábbi időszakban.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő találkozója Varsóban 2020. december 8-án.

Orbán Viktor szavaiból is azt tűnt ki, hogy nem igazán aggódik a vita kimenetele miatt. Novemberben a Kossuth rádióban azt mondta: akkor sem maradnak el fejlesztések, ha nem sikerülne megegyezni Brüsszellel a helyreállítási alapról, hiszen „hitelt mi is tudunk felvenni”. Majd bejelentette, hogy Magyarország 2,5 milliárd euró hitelt vett fel. Szerinte ez is azt bizonyítja, vagyunk olyan stabilak, hogy Nyugat-Európában is forrásokhoz jussunk. Egyetért ezzel az érveléssel? Mi lesz ennek az évtizedekre vállalt kötelezettségnek a sorsa?

Amikor az ország költségvetésében 1,9 százalékos hiány szerepel, és ehelyett a kincstári optimizmust képviselő pénzügyminiszter 9 százalékos hiányban gondolkodik, akkor nyilvánvaló a válasz: a különbséget át kell hidalni. Erre csak két megoldás van. A nadrágszíj megszorítása a belső fogyasztás és a beruházások visszafogásával vagy külső források bevonása. Magyarország adósságrátája a hivatalos kimutatásokban 80 százalékról 68 százalékra csökkent az elmúlt év végére. Ez lényegesen alacsonyabb, mint az euróövezet 90 százalék körüli átlaga. Első ránézésre tehát Magyarország egy olyan állam, amelynek van tere a visszaesés költségeit külső hitellel áthidalni.

E mellé jön még egy forrás, amiről nem nagyon szoktak beszélni, a belső: a Magyar Nemzeti Bank elkezdett állampapírokat venni, tehát a Magyar Állampapír Plusz és egyéb megtakarítások mobilizálásán túl a jegybank közvetlenül finanszírozza a költségvetést. Ebből a két forrásból igyekeznek betömni a lyukat, ami azért keletkezett, mert bár a termelés jelentősen visszaesett, az állami kiadások tovább folytak. Az állami apparátus még mindig túl nagy, tőkefedezeti helyett állami nyugdíjrendszerünk van, nem álltak le a nagyberuházások, különösen a kormányközeli beruházások, és bizonyos területeken be kellett vetni munkahelymegtartó támogatásokat is. A járvány az egészségügyben realizálódó költségei hatalmasak, ráadásul senki nem számított rájuk. Mivel ezek valós, nagy költségek, a jegybank állampapír-vásárlásaival  nem fedhetők le, valós, külső forrásokra volt szükség. A negatív kamatok, sőt egyes országokban a negatív nominális kamatok világában pedig Magyarország jó adósnak számít. Egy japán nyugdíjalapot egyáltalán nem érdekli, hogy mire megy a hitel. A lényeg, hogy legyen hozam. Az egy másik kérdés, hogy a kormány mire költi ezt az összeget, megtérül-e, mit jelent az ország versenyképessége és az emberek jóléte szempontjából.

Tényszerűen igaz, hogy jelenlegi ismereteink szerint jó feltételekkel, minimálisan a piaci ár felett jutott pénzhez az ország, ami azt is jelenti, hogy

nem nekünk volt életbevágóan fontos a helyreállítási alap pénze, hanem a görögöknek, a spanyoloknak, a franciáknak.

Matolcsy György szerint a recesszió feléről a kormány tehet. Egyetért vele?

Matolcsy György és Varga Mihály között régóta zajlik egy angol szóval blame game-nek nevezett játszma, hogy kinél van a Fekete Péter. A Magyar Nemzeti Bank makroökonómiai érvek sorával osztotta ki többek között a Pénzügyminisztériumot, a külső megfigyelőket, az Európai Uniót, szakértőket, ezekből pedig teljes mértékben vissza kellett vonulniuk. Nyáron még bőszen állították, hogy a magyar gazdaság nem fog visszaesni, ehhez képest a várható 6,5 százalékos visszaesés – nevezzük így – jelentős eltérés. Ilyen esetben meg kell magyarázni, hogy mi ennek az oka, ráadásul a versengő hivatalba ilyenkor bele lehet rúgni egy nagyot.

Koszticsák Szilárd / MTI Varga Mihály pénzügyminiszter, Orbán Viktor miniszterelnök, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Matolcsy György jegybankelnök a kamara gazdasági évnyitóján 2020. március 10-én.

Nincs abban igazság, hogy aktívabb költségvetési politikával elé lehetett volna menni a visszaesésnek? 

Mit is kellett volna még csinálni? Az állami beruházások jelentős része nem állt le, a munkahelyvédelmi támogatások jelentős részét nem megtérülési elven osztották ki, ahogy a sporttámogatásokat sem, és a katonai kiadások növelése sem a nagyfokú megtérülést szolgálja, a rendkívül jelentős egészségügyi kiadások pedig főleg nem. Amit a költségvetési politika észszerűségi keretein belül meg lehetett tenni, azt megtették. A belső szerkezet egy másik kérdés, el tudtam volna képzelni olyan megoldásokat, amelyekben a megtérülésnek nagyobb, az állami fontoskodásnak, a közvetlen juttatásoknak kisebb szerepük van, és amelyek szociálisan érzékenyebbek: amikben nem három hónap a munkahelykeresés támogatása, hanem mondjuk kilenc vagy tizenkettő.

2019 novemberében a CEU rendezvényén – még a koronavírus robbanása előtt – arról beszélt, hogy érezni lehet a recesszió előszelét. Egy világjárvánnyal, de a recesszió valóban megérkezett. Ezek szerint valamennyire számítani lehetett rá?

Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy közgazdász előrejelzése bejön, de most sajnos ez történt. Akkor arra hívtam fel a figyelmet, hogy eltelt egy bő évtized a legutóbbi nagy megtorpanás óta, és csaknem 180 éves tapasztalat, hogy 10-12 évente jön egy komoly recesszió. Azt azonban nem  tudjuk, hogy mi lesz a válság elindítója. A 2007-2009-es válságnál senki nem gondolt arra, hogy egy angol, lényegében állami tulajdonú, alacsony kockázatú jelzáloghitelezéssel foglalkozó bank bedőlése világméretű pénzügyi válságot indít el. Raghuram Rajam, aki ekkor a Nemzetközi Valutaalap vezető közgazdásza, később India központi bankjának elnöke lett, 2006-ban már beszélt erről, és akkor nagyon csúnya megjegyzéseket kapott. Hiszen miért kell riogatni a piaci szereplőket? Aztán a baj elérkezett. Nagyon hasonló volt a helyzet tavalyelőtt ősszel is: eltelt az egy évtized, egyre szaporodtak az árulkodó jelek, lehetett tudni, hogy a piacok túlértékeltek, hogy óriási feszültségek vannak a világ pénzügyi rendszerében. Arra persze senki nem számított, hogy egy világjárvány lesz a kiváltó ok.

A koronavírus – túl az emberi, egészségügyi, környezeti hatásokon – a világ pénzügyi rendszerét megrázó sokként működött, ami bedöntötte a reálgazdaságot és ellentmondásos helyzetet hozott létre. Nem a pénzügyi szektor dőlt össze és temette maga alá a reálgazdaságot. A pénzügyi szektorban van néhány vezető vállalat, amelynek a részvényei szárnyalnak, ezért a Dow Jones és a NASDAQ rekordokat dönt, miközben az európai, az amerikai, a japán, az angol és még számos gazdaság klasszikus válsághelyzetben van.

Úgy képzelem el, hogy az első hullámban, amikor sorra fékezett a Magyarországon húzóágazatnak számító autóipar és turizmus, végiggondolta, hol lehet ennek a lejtmenetnek a vége. Jobban vagy rosszabbul reagál eddig a magyar gazdaság, mint amire számított?

Bevallom, nem számítottam ekkora földindulásra. Az első hullámban még nem lehetett látni, hogy ilyen mértékben és ennyi időre leáll az élet. Nem lehetett látni a kijárási korlátozást, a digitális oktatást, nem volt teljesen egyértelmű, hogy ilyen elhúzódó válsághelyzettel kell szembenézni. Abban bíztam, amiben sokan: eltart 2-3 hónapig, meglesz a gyógyszer és az oltóanyag. De gyógyszer még mindig nincsen, és bár szép dolog a vakcina, nagyon fontos lenne, hogy gyógyítani tudjuk a megbetegedést. Ilyen sokkal szerintem senki nem számolt, én sem.

Egy autóipari vagy turisztikai kis- vagy középvállalkozásban általában van annyi tartalék, hogy 2-3 hónapot – ha nagy nehézségek árán is, de – átvészeljen. Egy vagy extrém esetben két év nincsen benne semmilyen gazdasági kalkulációban. Akármit mondjanak is a foglalkoztatási adatokról, a saját szemünkkel láthatjuk, hányan mennek tönkre, hány üzlet zár be, kit küldtek el. Az sem látható, hogy ki és hogyan tud majd ebből talpra állni. Az biztos, hogy

a felső tíz százalék jól jött ki belőle: ők azok, akiknek jó számítógépük van, otthonról tudnak dolgozni, esetleg Magyarországról külföldre dolgoznak, és euróban, dollárban kapják a fizetésüket. De az igazán nagy tömeg, a szolgáltató szektorban dolgozók helyzete, életlehetőségeik kérdésesek.

Ráadásul a koronavírus széthúzta a társadalmi ollót, a társadalmi költségek elképzelhetetlenül nagyok.

Koszticsák Szilárd / MTI

A virtuális világhoz való hozzáférés lett a vízválasztó?

Akinek nem volt módja, tudása, hogy az életét, tevékenységét online folytassa, az jelentősen alulmaradt azokkal szemben, akik otthonról, akár a kanapéról is pénzt tudnak keresni. Aki nem tudott lépést tartani a tudáshiány, az informatikai feltételek vagy bármi más miatt, az komoly versenyhátrányba került. Jellemzően kikről beszélek? A szegényekről, a leszakadókról, a kevésbé motiváltakról. Keveset beszélünk arról, hogy óriásira nőtt a szakadék a társadalom digitálisan működni képes és nem képes része között. Mondok egy példát: a CEU hallgatói miatt nem aggódom, egy-egy előadásomon számos országból vesznek részt hallgatók, van rendes számítógépük, jártasak az informatikában, rugalmasak a nehézségekhez való alkalmazkodásban, a problémamegoldásban. Mit tegyen az, akinek az internet szinte idegen világ, aki nem tud programokat letölteni, aki esetleg csak most szerzett be egy gépet? Hogyan segítsen a digitális oktatásban az a szülő, aki maga is alig konyít a digitális világhoz? Egy kis faluban, digitális ismeretek nélkül hogyan várható el, hogy valaki jól fizető munkát találjon, hogy kiaknázza a társadalmi mobilitást?

Épp nemrég, egy uniós konferencián magabiztosan említette az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, hogy a kormány dolgozik a digitalizáción, a környezetvédelmen és a társadalmi mobilitáson. Az jutott eszembe, amit gyerekkorunkban mondtunk ilyen esetben: „Hit, remény, szeretet, egyesítsen benneteket!” Ennek semmi köze a realitáshoz. Hogyan szeretnénk annak a digitális kompetenciáit fejleszteni, aki írni-olvasni vagy épp angolul nem tanult meg? Nem lehet digitálisan oktatni. Nem itt kellene, nem itt kellett volna kezdeni. Aggódhatunk azok miatt, akik nem szerezték meg a szükséges alapképességeket és akiknek jelentős többsége fiatal. Mi lesz velük? A koronavírus megmutatta, mire megy az ember digitális kompetencia nélkül. A társadalom ilyenfajta szétszakadása nem egy kényelmes téma, ezért inkább nem beszélünk róla. Pedig ez olyan veszély, ami nem az unokáinkat fogja érinteni, hanem akár egy-két-három éven belül élesedhet.

December elején jelent meg a GKI előrejelzése, amelyben úgy fogalmaztak: „A magyar kormány a fő vonásaiban immár egy évtizede létrejött magyar modell természetének megfelelően reagál a válságra.” Milyen ez a magyar modell, és mit jelent ez a válságkezelésben?

Ez a helyzet lényegre törő megfogalmazása.

A kormányzat a saját feje után megy: maga szereti eldönteni, hogy kinek ad és kinek nem, hogy kit emel ki és kit nyom el. Ennek a gondolkodásmódnak az egyik megtestesítője két évtizede Matolcsy György, a másik pedig a kevésbé látható, kevésbé exponált, de hatalmas szervezeti és pénzügyi, illetve beavatkozási hatalommal rendelkező Palkovics László.

Ők mindketten előre nem ismert tervek és elképzelések alapján intézkednek, mozgatnak meg hatalmas összegeket és infrastruktúrákat. A jéghegy csúcsa, két igazán látványos és tanulságos ügy Paks 2 és a Budapest–Belgrád vasútvonal: senki nem tudja, hogy miért pont ezekre kell felfoghatatlan összegeket elkölteni. A járványkezelésben is azt láthattuk, hogy mintha esetlegesen, véletlenszerűen hoznának döntéseket. Nem akarok semmit eltúlozni, de a járvány eddigi legrosszabb napjain kevesebb mint 700 ember volt lélegeztetőgépen. A 700 és a megvásárolt 20 ezer között még akkor is jelentős az eltérés, ha figyelembe vesszük, hogy tartalékot képeztek. Mikor volt annyi aneszteziológus Magyarországon, hogy ennyi lélegeztetőgépet kezeljenek? A GKI mondata a mostani helyzetben annyit jelent, hogy a kórházakat a belügyminiszter alá rendeljük, a vírusokra pedig fegyveres őrök vadásznak este 8 órától. Döntés, döntés, persze. De értelmes, hasznos, előrevivő?

Balázs Attila / MTI Ápolók látnak el egy beteget a Jósa András Oktatókórház Covid-intenzív osztályán Nyíregyházán 2020. november 25-én.

Szinte állandó hadiállapot van, pedig senki nem fenyeget minket. Emellett nem folynak érdemi, szakmai viták, amelyekben felmerülhetnének olyan kérdések, hogy miért kell milliárdos csapatszállító gépeket venni, miért kell méregdrága légvédelmi elhárító rendszer, miért kell több tízezer lélegeztetőgép, amikor személyzet biztosan nem lesz hozzá. Ugyanígy nem esik szó  gazdaságvédelmi súlypontokról, a nagyrészt a klientúrának adott milliárdos támogatásokról vagy a felsőoktatás helyzetéről.

A rendszer lényege, hogy nincs tárgyalás, nincs alkudozás, az van, amit ők akarnak.

Milyen modell ez? 

A szingapúrihoz szokták hasonlítani, azonban amikor ezt hozzák fel érvként, a jelentősen eltérő körülményeket ki szokták hagyni. Szerintem nem Szingapúr a viszonyítás, hanem sajnos visszazökkenünk a ’30-as évek állam vezérelte modelljébe, amelyet a sógor-komaság, az ismeretség ugyan felpuhított, mégis jelentősen korlátozta a versenyt és a szabadságot. Ez egy kifutott modell, ami a ’70-es években már a délkelet-ázsiai fejlődő országokban sem működött. A korábban ilyen megoldással sikeres országok is megkezdték az átállást egy demokratikusabb, nagyobb szabadságot és részvételt garantáló rendszerre.

Mire számít 2021-ben gazdasági szempontból?

Lassú kilábalást várok, szerintem nem lesz gyors visszapattanás. Rosszul teljesít a turizmus, az autóipar, a forrásokat kis hatékonysággal osztották el, semmi nem indokolja, hogy főnixként poraiból feléledjen a gazdaság. A GKI által is említett magyar modell a 2013 és 2019 közötti időszakban jellemzően a kedvező külső feltételeken alapult, ezek pedig nem biztos, hogy most is adottak lesznek. Egy dolog, hogy mennyi uniós pénz van az ország borítékjában, és egy másik, hogy abból valóságosan mennyit lehet lehívni. Arra számítok, hogy a külföldi működőtőke beáramlása sem lesz lendületes, hiszen a piacokon érzékelhető a félelem.

Nagyságrendileg a gazdaság ötöde halt el a járvány első két hullámában, ez azt jelenti, hogy nem tudnak újraindulni, nincs miből újranyitni. Nekik nincsenek B vagy C terveik.

Az államnak pedig nincs olyan nagy anyagi mozgástere, hogy ezt kompenzálja. Amiben még leginkább van, azok a presztízs által motivált befektetések. Még mindig erőteljesen finanszírozzák a szinte kötelező sportberuházásokat, pedig van már Puskás-stadion, van Duna Aréna, a Szalajka-völgyben Mészáros által épített lovascentrum… El tudnék képzelni egy olyan helyzetet, hogy azt mondják: most elértünk egy útelágazáshoz, bizonyos dolgokról lemondunk vagy elhalasztjuk, és ebből a pénzből inkább az átképzésre, a munkahelymegtartásra, munkahelykereső támogatásokra, kezdő vállalkozások támogatására költünk.

Reálisan számít egy ilyen bejelentésre vagy ilyen irányú intézkedésekre?

Nem jelzem előre, és akkor finoman fogalmaztam. A múlt év egyik nagy tanulsága az, hogy azt hinnénk, mindennek vége, nagy a baj, most aztán jön valami nagy változás. És dehogy jön. Ugyanúgy megy az állami pénzek kifizetése ugyanannak a körnek, kevéssé ellenőrzött módon. A koronavírus sem akasztotta meg azt a logikát. Halkan jegyzem meg, hogy ezt nem lehet a végtelenségig csinálni, valaminek változnia kell, már csak azért is, mert szigorúbb lesz az európai pénzek elköltésének ellenőrzése.

Kategóriák: Zöld hírek

A nyugdíjasok üzenik: rajtuk spórol az Orbán-kormány

FN - Magazin - 2021, január 5 - 10:48

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) szerint az Orbán-kormány újra a nyugdíjasokon spórol. A hét nagy nyugdíjas szervezetet tömörítő érdekképviselet tudatta, 2015 óta azzal, hogy a vegyes, a keresetek növekedésével is számoló indexálás helyett inflációt követő nyugdíjemelést alkalmaz a kabinet, minden évben jelentős, több 100 milliárd forintot vett el a nyugdíjasoktól.

A NYUSZET közleménye szerint 2016-ban a vegyes indexálás szerinti 4,2%-os emeléssel szemben az infláció szerinti emelés 1,6 %; 2017-ben 7,6% helyett 2,4 %; 2018-ban 7,1% helyett  3,0%; 2019-ben 7,4 % helyett 3,4% emelés volt.

Ebben az időszakban – a miniszterelnök szavaival élve – dübörgött a gazdaság, a vegyes indexálás forrása megteremtődött, de ebből semmi nem jutott a nyugdíjasoknak. A kormány a pénzt fontosabb célokra, pl. a versenysport (foci, tenisz, kézilabda, motoGP pálya stb.) támogatására, stadionokra, a miniszterelnöki rezidencia luxusára fordította.

Tavaly, a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetben a nyugdíjas szervezetekhez ömlöttek a kérdések, hogy a kormány miért nem ad egyszeri támogatást legalább a létminimum alatt élő időseknek – tették hozzá.

2021-re a kormány 3%-os nyugdíjemelést állapított meg, noha a várható infláció ezt minden szakmai vélemény szerint jelentősen meg fogja haladni. Az MNB ősszel 3,5-3,6%-os pénzromlást jelzett, de jelenleg már 4%-kal is számolnak, nem is beszélve a „nyugdíjas kosár” számbavételéről, egyes alapvető élelmiszerárak tavalyi két számjegyű növekedéséről, amire idén is számítani lehet.

Mint írták, a nyugdíjasok régóta sérelmezik a jelentősen alábecsült infláció szerinti nyugdíjemeléseket, azok novemberi részleges és utólagos pótlását, mert így ők hiteleznek a költségvetésnek, az év közben elhunytakat pedig a törvény szerint januártól járó nyugdíjrész már nem kárpótolja.

A NYUSZET szerint ez „cinikus, embertelen és méltatlan” eljárás, ezért tagszervezetei támogatásával azt követeli a kormánytól, hogy haladéktalanul döntsön a következőkről:

  • 2021 februárjában a 13. havi nyugdíj első negyed részének folyósításakor minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő legalább 50 ezer forintot kapjon.
  • A 400 ezer forintnál magasabb nyugdíjjal rendelkezők ne kapjanak 100 ezer forintnál többet.

Mint írták, ezt indokolja, hogy a KSH jelentése szerint 2019-ben a 65 éves és idősebb népességben 14,9%-ra nőtt a jövedelmi szegénységben élők aránya. Ez az arány 2010-ben még csak 4,9% volt. A NYUSZET azt is elvárja, hogy a kormány az első negyedév végén nézze át a gazdasági folyamatokat, az infláció alakulását, és amennyiben indokolt, májustól adjon nyugdíjkiegészítést.

Kategóriák: Zöld hírek

24 százalékkal többen voltak munkanélküliek novemberben, mint egy évvel korábban

FN - Magazin - 2021, január 5 - 10:09

Az előző hónaphoz viszonyítva 9 ezerrel, 190 ezerre csökkent a munkanélküliek száma 2020 novemberében, a 4,1 százalékos munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt az egy hónappal korábbinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

A 2020. szeptember-novemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 204 ezer volt, 40 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos volt, 0,9 százalékponttal magasabb az előző évinél.

Kapcsolódó Fővárosiak vagy vidékiek? Nők vagy férfiak? Kiknek vette el a munkáját a koronavírus? Komoly különbségek vannak a megyék között, de még durvább az eltérés, ha azt nézzük, mennyit számít az iskolai végzettség: egy diplománál semmi nem védett jobban az utcára kerüléstől.

A nőket magasabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a férfiakat, de a férfiak körében következett be nagyobb mértékű növekedés az előző év azonos időszakához képest.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 38 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 0,9 százalékponttal, 12,3 százalékra csökkent. A munkanélküliek közel egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki.

A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal, 3,9 százalékra, az 55-74 éveseké 1,6 százalékponttal, 3,2 százalékra emelkedett szeptember-novemberben az egy évvel korábbihoz képest.

A munkanélküliség átlagos időtartama 11,5 hónap volt, a munkanélküliek 32,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 24 százalékkal, 297 ezerre nőtt 2020. november végén az egy évvel korábbihoz képest.

Kategóriák: Zöld hírek

Növekvő villanyszámlák Romániában, liberalizálták az energiapiacot

Ne maradjon le az 50%-os állami támogatású napelemes rendszerekről! Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja. (x)

Az Agerpres hírügynökség szerint az a hatmillió fogyasztó, aki mostanig a szabályozott energiapiacon maradt, január elsejétől 13-26 százalékkal nagyobb villanyszámlára számíthat, ha nem kötött a versenypiacon új szerződést és továbbra is az egyetemes szolgáltatási rendszerben maradt. A legnagyobb mértékű, 26 százalékos drágulásra a bánsági Enel Distributie, a legalacsonyabb, 13-14 százalékos áremelésre az E.ON Distributie és az észak-erdélyi Electrica ügyfelei számíthatnak.

Románia 2018-ban már bevezette egyszer az elektromos energiaszolgáltatás lakossági piacának részleges liberalizációját, azonban 14 hónap elteltével, 2019. március 1-étől kezdődően a kormány visszaállította az árak hatósági szabályozását, megakadályozandó, hogy a szolgáltatók a lakossági fogyasztókra terheljék az energiaszektorra kivetett – majd 2020 januárjában eltörölt – különadót.

Bár az energiapiac teljes árliberalizációjáról csaknem egy éve döntött a bukaresti kormány, és a jogszabály tájékoztatási kötelezettséget is megszabott az ANRE, valamint a szolgáltatók számára, egy decemberi felmérés szerint a fogyasztók több mint 90 százaléka nem tudott arról, hogy 2021. január elsejétől szabadpiaci árat kell fizetnie az áramszolgáltatásért és az előnyösebb díjszabás érdekében szolgáltatót válthat.

Az óév utolsó napján Virgil Popescu energetikai miniszter egy rádiós interjúban azt mondta: ő maga sem kapott értesítést a szolgáltatójától az energiapiaci árliberalizációról, és egyértelmű, hogy a lakosság nagy része nem tudja, mi a teendő. A tárcavezető szerint kivárnak még január 15-éig, de nem kizárt, hogy az első tapasztalatok alapján törvényi közbelépéssel fogják segíteni a fogyasztókat a legjobb megoldás megtalálásában.

A miniszter azt szeretné, hogy a fogyasztók ne kerüljenek automatikusan az egyetemes szolgáltatás – a versenyszféra által ajánlottnál – drágább piacára, ameddig nem választottak áramszolgáltatót. A fogyasztók az ANRE honlapján találnak egy árösszehasonlító alkalmazást, amelynek segítségével – a megye, és átlagos energiaigény függvényében – kiválaszthatják a legkedvezőbb ajánlatot.

 

 

mti

Kategóriák: Zöld hírek

Keddi HarmoNet horoszkóp 2021-01-05

Harmonet - 2021, január 5 - 08:00
Ma társaságkedvelő hajlamunk nyilvánul meg. Örülünk a barátainknak, de szívesen megyünk partyra, vagy moziba kedvesünkkel. Nyitottságunknak köszönhetően új barátokkal lehetünk gazdagabbak! Jól tesszük, ha sok folyadékot iszunk, így tisztítva meg szervezetünket, és könnyítve meg veséink dolgát. Húgy úti fertőzésünket természetes módon kezelhetjük a leghatékonyabban. Fogyasszunk rengeteg folyadékot, vagy gyógyteát. Így pár nap alatt elmúlik a baj, ami tipikus téli betegség.
Kategóriák: Zöld hírek

Klíma- és természetvédelmi akcióterv: szervezeti változások a nemzetközi szinten is összehangolt cselekvésért

50%-os állami támogatás napelemes rendszerekre. Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja az ajánlatot. (x)

Az Európai Unió 2030-ra és 2050-re kitűzött klímavédelmi célkitűzéseinek megfelelően radikálisan csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást, amelyet elsősorban a nukleáris és megújuló energiára építve, az energetikai rendszerek jelentős fejlesztésén keresztül szükséges elérni. Cél az energiahatékonyság növelése, az energiafogyasztás csökkentése, az ország energiafüggetlenségének és az európai szinten egyik legalacsonyabb rezsiszint fenntartásának garantálása – írták.

Ennek érdekében az ITM-nek a témával foglalkozó eddigi kétszervezeti egysége, az energia- és klímapolitikai, illetve az építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkárság 2021. január 15-étől egységes szervezetben működik tovább – derül ki a minisztérium közleményéből. A Klíma- és természetvédelmi akcióterv stratégiai és szabályozási alapjait a minisztérium tavaly lerakta. A következő időszak kihívása az elfogadott és megindított programok nemzetközi vállalásokhoz és kötelezettségekhez igazodó, összehangolt továbbvitele.

Az elsősorban uniós egyeztetési tapasztalatokat igénylő feladatoknak megfelelően az államtitkárságot Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium eddigi európai uniós ügyekért felelős államtitkára vezeti majd – áll a közleményben. Az ITM hozzáteszi: Boros Anita és Kaderják Péter korábbi államtitkárok jelentős érdeme, hogy az akcióterv 2020-ban eljutott a meghirdetésétől a végrehajtásig, megteremtették az energetikai és hulladékgazdálkodási rendszerek átalakításának törvényi feltételeit. Munkájukra más feladatkörben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a továbbiakban is számít – olvasható a közleményben.

Kategóriák: Zöld hírek

Több mint 880 állatfaj tízezer egyede él a Fővárosi Állat- és Növénykertben

50%-os állami támogatás napelemes rendszerekre. Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja az ajánlatot. (x)

Ezzel a fővárosi a legtöbb fajt felvonultató állatkert Magyarországon, a gyűjtemény változatossága pedig nemzetközi összehasonlításban is kimagaslónak számít – hangsúlyozzák az állatkert vasárnapi közleményében. Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint a városligeti intézményben az emlősöket 133 faj 1368 egyede, a madarakat 151 faj 1262 egyede, a hüllőket 130 faj 950 egyede, a kétéltűeket 30 faj 131 egyede, a halakat pedig 218 faj 6070 egyede képviseli. A gerinctelenek közül 213 különböző fajjal foglalkoznak, ezen belül 98 faj esetében van egyedi nyilvántartás, 666 egyedre.

További 115 gerinctelen faj – elsősorban nagy egyedszámban tartott rovarok – esetében viszont nincs értelme az egyedi nyilvántartásnak, ezért ezek az állatok tenyészetenként szerepelnek a leltárban.
A teljes állatgyűjteményhez még hozzá kell számolni a Fővárosi Állat- és Növénykert kezelésében lévő Margitszigeti Kisállatkertet is, ahol 25 faj 127 egyedét mutatják be, de ebből 19 faj a városligeti bemutatóhelyen is megtalálható. Más állatkertekkel összevetve a Fővárosi Állat- és Növénykert fajszáma kiemelkedő: a magyarországi állatkertek közül itt látható a legtöbb féle állat, és európai összehasonlításban is csak kevés helyen mutatnak be ennél több állatfajt.

Magyarországon csak a fővárosi állatkertben látható faj például az óriásvidra, a csupaszorrú vombat és a rövidcsőrű hangyászsün. Nem csupán a bemutatott fajok száma kimagasló, hanem a változatosság is nagy, hiszen a szóban forgó állatfajok sok különböző állatcsoportot képviselnek. A biodiverzitás bemutatása és érzékeltetése az ismeretterjesztés, a környezettudatos szemlélet erősítése szempontjából is fontos – olvasható a közleményben.

Kitérnek arra is, hogy az állatkert szakemberei sok ritkulóban lévő fajjal foglalkoznak, amelyeknél a bemutatáson túl a természetvédelmi célú szaporításnak is nagy a jelentősége. Mint írják, jelentős szaporítási eredményeket értek el 2020-ban a sörényes hangyászoknál, a szumátrai orangutánoknál, az ázsiai vadkutyáknál, az óriásvidráknál, a tapíroknál, a szürkenyakú koronásdarvaknál, valamint a tarvarjaknál is.

Kategóriák: Zöld hírek

Megütötte a járvány a nagyvállalatokat – 2022-ig kell várni a kilábalásra?

FN - Magazin - 2021, január 4 - 20:55

Mind a saját kilátásaik, mind a gazdaság helyzetének alakulását kedvezőtlenül ítélik meg a cégek. Többségük azonban csak egyéves időtávon számít negatív gazdasági hatásokra.

„Minden eddiginél borúlátóbban tekintenek a 2021-es évre a hazai vállalatok. A hazai, 2 milliárd feletti éves árbevételű, nem-állami nagyvállalatok növekedési lehetőségeit vizsgáló indexünk ugyanis az előző negyedévhez képest -2 pontról -10 pontra zuhant. Ezzel a felmérés 2014-es indulása óta az index az eddigi legalacsonyabb értékét vette fel” – mondta a K&H üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Kapcsolódó A vírushelyzet miatt tovább csúszik a generációváltás 2020 nem a vezetőváltás éve volt a családi vállalkozásoknál.

„Jelenleg a vállalatok saját kilátásaikra, valamint a gazdaság helyzetének alakulására vonatkozó várakozásai is jelentősen romlottak. A cégvezetők a harmadik negyedévhez képest saját helyzetüket lényegesen kedvezőtlenebbül látják, hiszen a vállalati részindex 8 pontos eséssel -3 ponton áll. Emellett a járvány tovább rontotta a gazdasági helyzet változásának megítélését is, a makrogazdasági részindex elérte eddigi minimumát, és -19 pontól -28 pontra zuhant” – foglalta össze az eredményeket Patrick Van Overloop.

Alábbhagyott az ipari szereplők bizakodása

Az iparágakat tekintve továbbra is a szolgáltató szektor várakozásai a legkedvezőtlenebbek, ami -15 ponton áll, de az ipar előző negyedévben tapasztalható, enyhének mondható optimizmusa is elpárolgott. Most már a kereskedelmi cégekkel együtt nagyjából ugyanolyan negatív kilátásokkal számolnak (-9 pont és -10 pont) ők is.

A cégméretet alapján mindhárom kategóriában romlottak a 2021-re vonatkozó kilátások. A legjelentősebb változás a legkisebb, tehát a 2-4 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező vállalatok esetében figyelhető meg, a várakozásuk -2 pontról -12 pontra csökkent. Őket követik a 10 milliárd forint éves árbevétel feletti nagyvállalatok, ezek a cégek 9 pontos eséssel -9 ponton állnak. A legkevésbé pesszimistának pedig -6 ponttal a 4-10 milliárd forint éves árbevétel közötti társaságok mondhatók.

2021 után jöhet a javulás

A járvány egyre jobban rányomja a bélyegét az idei gazdasági helyzet megítélésére. Az előző negyedévhez képest jelentősen, 60 százalékról 77 százalékra nőtt azok aránya, akik a következő egy évben romló gazdasági környezettel számolnak. Ez a negatív várakozás azonban csak a jövő évre vonatkozik, középtávon kifejezetten optimisták a cégek. Amíg az előző negyedévben majdnem harmaduk (32 százalék) számolt javuló kilátásokkal hároméves időtávon, addig jelenleg több mint a felük (53 százalék) vélekedik így.

Kategóriák: Zöld hírek

Nem építettek wellnessbunkert az MNB-alapítvány vári épülete alá

FN - Magazin - 2021, január 4 - 16:36

A felújítási munkák nem terjedtek ki az épület alatt 45 méteres mélységig nyúló pincerendszerre

– közölte az MNB-alapítvány ingatlancége a 24.hu kérdésére.

Az Optimum Úri 72. Ingatlanbefektetési Kft.-nél arról érdeklődtünk, hogy a Budai Várban, a Kapisztrán tér és az Úri utca sarkán álló műemlék épület alatt húzódó földalatti járatrendszer rekonstrukciója is megtörtént-e az épület több milliárdos átépítése során. A ház alatt ugyanis a II. világháborút megelőzően földalatti óvóhelyet alakítottak ki, majd a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékának egy részét is ott helyzeték el egy kincstárként szolgáló helyiségben.

Miután 2015-ben a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) 795 millió forintért megvásárolta az épületet, a 444.hu nyilvánosságra hozott egy olyan tervdokumentációt, amely egy háromszintes felszín alatti pezsgőfürdős, szaunás „wellnessbunker” kialakítását terveit vázolta fel.

Az ingatlancég levele szerint az épület a több éves előkészítő és a kétéves rekonstrukciós munka eredményeként várhatóan 2021 első felében nyithatja meg kapuit. Oktatási és tudományos funkciót kap, hazai és külföldi kutatók végezhetik majd ott a munkájukat.

Kapcsolódó Újabb MNB-közeli oktatási luxusépület nyílik a Várban A jegybank alapítványa vette meg az épületet, de az alapítvány azóta megszűnt.

Az épület jelenleg még építési terület, várhatóan februárban kapja meg a használatbavételi engedélyt. A rekonstrukció teljes költségét a használatbavételi engedély megszerzését követően lehet összesíteni – írta az épületet tulajdonló Optimum Úri 72. Kft. Az eredeti vásárló, a PAGEO a jegybanki alapítványi hálózat átszervezésekor megszűnt és beleolvadt a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba, a kft. most ez utóbbi irányítása alatt működik.

Kategóriák: Zöld hírek

A Vízöntő szerelmi élete

Harmonet - 2021, január 4 - 15:33
Ha Vízöntő csillagjegyű, vagy ascendensű, esetleg sok Vízöntőben tartózkodó bolygójú képelttel bíró partnerünk van, s meg szeretnénk őt tartani, akkor érdemes néhány szempontot tudatosan szem előtt tartanunk, annak érdekében, hogy velünk maradjon, s kapcsolatunk harmonikus legyen.
Kategóriák: Zöld hírek

Egymillió forintot esett egy nap alatt a bitcoin árfolyama

FN - Magazin - 2021, január 4 - 10:49

Hétfő kora délelőtt 33 ezer 370 dolláron állt a bitcoin árfolyama, amely vasárnap érte el rekordját, 34 ezer 800 dolláron. Ez azt jelenti, hogy míg egy nappal korábban tízmillió forint körül mozgott az árfolyama, úgy mára ez a szám „csak” kilencmillió forint környéke volt.

A bitcoin március közepe óta mintegy 800 százalékkal drágult.

A másik vezető kriptodeviza, az ethereum jegyzése vasárnap ugyancsak történelmi csúcsra, 1,014 dollárra emelkedett, hétfőn délelőtt azonban már szintén rekordszintje alatt mozgott.

A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyből szigorúan meghatározott mennyiség bányászható, maximális készlete 21 millió. A bitcoin nem áll egyetlen jegybank ellenőrzése alatt sem, a decentralizált szoftverrendszer nem manipulálható, a felhasználók között gyakorlatilag díjtalan, azonnali pénzmozgást garantál.

Kategóriák: Zöld hírek

Hétfői HarmoNet horoszkóp 2021-01-04

Harmonet - 2021, január 4 - 08:00
Ma a könnyed családi programok ideje van. Jó ötlet egy kirándulás a friss levegőn, de vegyük figyelembe, hogy lustábbak vagyunk. Hosszabb gyalogtúrákra inkább ne vállalkozzunk! Többet kellene pihennünk, hiszen keringési rendszerünk érzékenyebb lehet. Gerincünk is érintett, valamint a hátunk területe. Lehet, hogy érdemes ma igénybe vennünk párunk segítségét, aki megmasszírozhatja a hátunkat. Ez lehetőség érzelmeink kifejezésére.
Kategóriák: Zöld hírek

Az előzetesben ülő, milliárdos támogatást bezsebelő vállalkozó testvére körül sem stimmel minden

FN - Magazin - 2021, január 4 - 05:53

Kivételesen szerencsésnek érezhette magát a kecskeméti Bajáki család, miután a két testvér egy-egy cége óriási összeget kapott a magyar államtól az elmúlt két évben. Egyikük azonban mostanra előzetes letartóztatásban van, amit a napokban meghosszabbított a bíróság: Bajáki Edét és társait különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja az ügyészség. Cégcsoportjának további zűrös ügyeit a 24.hu tárta fel: előbb hatástalan kézfertőtlenítőt terített, majd veszélyes baktériummal fertőzött ásványvizét osztották ki véradóknak, még a koronavírus-járvány kezdetén is.

A testvér, Bajáki Ferenc más pályát fut, bár az általa alapított, szintén tekintélyes méretű állami dotációban részesített cég körül is több furcsaságot találni.

Az Orbán-kormány 2018 tavaszán megállapodást kötött a szerb kabinettel arról, hogy a magyar állam Szerbia magyarok által nem lakott részein megvalósítandó beruházásokat is támogatni fog. Tavaly írták ki az erről szóló pályázatot, és a kilenc nyertes közül az egyik a Horizon Food Kft. lett. Bő 900 millió forintot kapott arra, hogy egy szerb partnerrel közösen a Belgrádtól 180 kilométerre délre levő Ariljén aszeptikus gyümölcsvelőt gyártó üzemet hozzon létre. Az aszeptikát lekvárok, dzsemek előállításához használják, a tudósításokból körvonalazódó elképzelés az volt, hogy Szerbiában elsősorban málnát dolgoznak fel, a gyümölcsvelőt Magyarországra szállítják, és itt készítenek belőle lekvárt, azt pedig elsősorban Oroszországban és Japánban értékesítik. 2019 márciusában a gyár alapkövét is letették.

Szigetváry Zsolt / MTI Zorana Mihajlovic szerb miniszterelnök-helyettes és Szijjártó Péter külügyminiszter aláírja a két ország közötti gazdasági és technikai együttműködési keretmegállapodást a Parlamentben 2018 februárjában. Mögöttük Ana Brnabic szerb és Orbán Viktor magyar miniszterelnök

A Horizon Foodot 2017 tavaszán hozták létre, vagyis kétéves sem volt, amikor a magyar állam 917 millió forint támogatást ítélt meg neki. Működésének első teljes évében, 2018-ban csupán 72 millió forint árbevételt produkált, nyeresége nem érte el a hárommillió forintot. Ugyanakkor magyarázatul szolgálhat a sikerre, hogy

a céget alapító, de abból papíron gyorsan kiszálló Bajáki Ferenc a támogatást elbíráló állami ügynökségnek is dolgozott.

Bajáki egy hónappal az alapítás után eladta üzletrészét egy nőnek, aki forrásaink szerint a felesége, de az bizonyos, hogy az Opten cégadatbázisban megegyezett a lakcímük.

Erős a gyanú, hogy Bajáki nem szállt ki a cég irányításából, az ügyvezető ugyanis egy általános iskolai tanár lett, aki szabadidejében amatőr színészkedik. Tolnai Ottó kérdésünkre elismerte, hogy régóta ismeri Bajákit, és azt mondta, az ő dolga a cégpapírok aláírása, de alig jár ki Szerbiába, Bajáki és a felesége intézik az ügyeket. Bajáki erről annyit írt lapunknak: „A tanár úr kitűnően beszél németül többek között, egyéb hasznos kvalitásai mellett, és ő is rászorul másodállásra.” Tolnai egyébként ott dolgozott Bajáki Ferenc előzetesben ülő testvérének kerekegyházi cégcsoportjánál is, idézték fel forrásaink.

Kapcsolódó Őrizetbe vették a milliárdos állami támogatást szerző cégcsoport vezetőjét A cégcsoport hatástalan kézfertőtlenítőket, majd veszélyes baktériumot tartalmazó ásványvizet terített. Emellett 7 milliárdos állami támogatás is landolt a Hírös-Vitálnál, ahol a NAV tartott razziát.

Bajáki Ferenc egyébként egészségi okokkal magyarázta, hogy az alapítás után egy hónappal kiszállt a Horizon Food Kft.-ből, azóta pedig nem volt oka rá, hogy visszavegye, írta. Mindazonáltal a cég elérhetősége azóta is Bajáki Ferenc email címe, és a cégadatbázisban fellelhető címről is ő válaszolt. Az üzemről több szerbiai tudósítás fellelhető, az egyik idén nyári cikkben Bajáki is ott van a fotón, hiába, hogy papíron jó ideje semmi köze a vállalkozáshoz.

Az üzem létrehozására a Magyar Exportfejlesztési Ügynökségnél (HEPA) lehetett pályázni. Ehhez a szervezethez dupla kötelék fűzte Bajáki Ferencet. Ő maga csak azt ismerte el lapunk kérdésére, hogy három hónapon keresztül, 2018 novembere és 2019 januárja között munkaviszonyban volt a HEPA-nál. Azonban fellelhető a HEPA-val szerződők listáján is a neve: 2015. december 1-je óta stratégiai tanácsadói tevékenységet végzett az ügynökség számára, határozatlan időre kötött szerződés alapján. A dokumentum a 2018-as állapotot tükrözi, tehát három éven át megbízási szerződéssel dolgozhatott a HEPA-nak Bajáki, amit annak az évnek a végén, három hónapra, munkaviszonyra cserélt fel – ő ennek ellenére tagadta, hogy stratégiai tanácsadói tevékenységre vonatkozó szerződést kötött a szervezettel. A HEPA pedig egyetlen kérdésünkre sem válaszolt két hónap alatt,

hiába érdeklődtünk arról, hogy hozhattak ki győztesnek egy velük évek óta szoros kapcsolatban álló személyhez köthető cégét a pályázatukon.

Bajákinak egy másik vállalkozása is van. Az Etalon-Bau papíron is az övé, de a törvényi kötelezettség ellenére évek óta nem adott le beszámolót, az adószámát felfüggesztették. Ilyen pedigrével, hátszél nélkül egy friss céggel nehezen kaphat valaki csaknem egymilliárd forintos állami támogatást.

Amikor Magyar Levente külügyi államtitkár jelenlétében tavaly letették a gyár alapkövét, akkor azt remélték a vezetők, hogy még abban az évben elindulhat a termelés. Aztán 2020 elején arról szóltak a hírek, hogy tavasszal startolhat, a nyáron pedig azt, hogy ősszel kezdődik a munka, de a termelés azóta sem indult be. Bajáki erre úgy reagált, hogy az eredeti ütemterv szerint halad a projekt, de azt nem árulta el, hogy ez mit jelent. Azt is állította, hogy ugyan megítélték nekik a 917 millió forintos magyar állami támogatást, de abból nem folyósítottak még nekik. A HEPA az ezzel kapcsolatos kérdésünkre sem válaszolt.

A Horizon Food elsősorban Oroszországban értékesít termékeket (gyümölcs- és kukoricakonzervet, bébiételt, lekvárt), beszámolója alapján árbevételének a háromnegyede onnan származott.

Bajáki Ferenc forrásaink szerint 2019 elején, vagyis miután távozott a HEPA-tól, testvére kerekegyházi cégcsoportjának központjában kapott irodát. Amióta Bajáki Ede börtönben van, és csaknem minden munkavállalót elküldtek a Hírös-Vitál, illetve Gladiolus cégcsoporttól, a testvér időnként megjelent a telepen, sőt amikor volt egy érdeklődő a széthulló cégcsoportnál levő berendezésekre, akkor a cég ügyvédjének meghívására ő is jelen volt a bejáráson, noha hivatalosan semmi köze a Hírös-Vitálhoz.

A Hírös-Vitál jogi képviselőjének szervezésében történt egy szakértői helyszíni bejárás, amelyen jómagam is részt vehettem. Véleményem szerint bárkinek van lehetősége, akit hívnak, vagy kéri, hogy szétnézhessen a hiteles információ vagy tájékoztatás okán. Nagyon örültem, mert így a sajtóértesülésekkel ellentétben láthattam, hogy valódi eszközökkel valódi termékek készültek nem kis mennyiségben

– közölte lapunkkal.

Korábban azt írtuk, hogy a Hírös-Vitál 2017-ben bő 7 milliárd forint állami támogatást kapott egy élelmiszeripari feldolgozóüzem építésére a kerekegyházi telepen. Azonban messze nem teremtett annyi munkahelyet, mint amennyit vállalt az állami támogatásért cserébe. Másrészt gondok lehettek a gépsorral: a raktárakat, csarnokokat újonnan építették a telepen, de ezekbe papíron EU-s, valójában azonban használt kínai gépsorokat szereztek be. A kiállított számlák jóval nagyobb összegről szólhattak, mint a berendezések valódi értéke, a számlák pedig az állami támogatás lehívásához kellettek. A 168 Óra korábban arról írt, hogy a kár meghaladja az egymilliárd forintot.

Kategóriák: Zöld hírek

Szobában használható napelem? Tudósok dolgoznak rajta!

50%-os állami támogatás napelemes rendszerekre. Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja az ajánlatot. (x)

Robert Hoye, az Imperial College London munkatársa és kollégái olyan anyagokat találtak a fotovoltaikus cellák számára, melyekkel energia állítható elő a beltéri fényből – számol be a CGTN. A szakértők úgy gondolják, hogy az ilyen cellák segítségével különböző okoseszközök áramellátását biztosíthatnák. Hoye szerint olyan alternatívát azonosítottak, amellyel környezetbarát módon elégíthetik ki az efféle eszközök energiaszükségletét. A benti fotovoltaikus cellák ráadásul hosszú időn át kitarthatnak, és halvány fényben is termelhetik az áramot.

A szakértők azokat az anyagokat vizsgálták, melyeket egy nap az újgenerációs cellákban használhatnak majd. A csapat az ólommentes, perovszkit által inspirált anyagokra fókuszált. A perovszkitokhoz nagy reményeket fűznek a kutatók, úgy vélik, hogy az ásvány segítségével egy nap minden korábbinál gyorsabban előállítható, olcsóbb, és hatékonyabb napelemeket hozhatunk létre.

A probléma az, hogy a perovszkit alapú panelekben mérgező ólmot is használnak, éppen ezért sok kutató más, az ásványok által inspirált alternatívák felé fordult. Ez újabb nehézséghez vezetett, hiszen az ólommentes anyagok nem nyelik el igazán jól a napsugárzást.

Hoye-ék ugyanakkor felfedezték, hogy bizonyos alternatívák rendkívül hatékonyak lehetnek a látható fény árammá alakításában. Ez azt jelenti, hogy alkalmazásukkal hasznosíthatnánk a beltéri fényt, és helyettesíthetnénk az otthonainkban és munkahelyeinken megtalálható eszközök akkumulátorait.

A szabadtéri fotovoltaikus cellák jellemzően az infravörös sugárzást alakítják energiává. Bent, zárt környezetben azonban egészen más a spektrum, a látható fény például sokkal dominánsabb. Az újonnan azonosított anyagok az eddigi beltéri teszteken kifejezetten jól szerepeltek, a kutatók szerint azonban még rengeteg munkára lesz szükség, mire létrejöhet a széles körben alkalmazható technológia. Mivel egyre több energiaigényes okoseszközt használunk, fontos lenne olyan megoldásokat találni az áramellátásukra, amelyek nem okoznak károkat a környezetünknek.

 

Fotó: Pecunia Lab

Kategóriák: Zöld hírek

Indul az elektromos kerékpárok pályázati pénzosztása

50%-os állami támogatás napelemes rendszerekre. Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja az ajánlatot. (x)

A közlemény szerint az elektromos rásegítésű kerékpárok megvásárlását támogató kiírás második körében január 4-8. között várják a pályázatokat. Az első etap nyertesei több mint ezer pedelec beszerzéséhez kaphatnak összesen közel 110 millió forintot. Az ITM a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében hirdette meg az elektromobilitást ösztönző, 1 milliárd forint keretösszegű pályázatát elektromos rásegítésű kerékpárok megvásárlásához. Az első pályázati időszak 2020. november 23-27. között zajlott le, komoly érdeklődés mellett, hiszen 1019 pályázat részesült kedvező elbírálásban, összesen közel 110 millió forint értékben.

A támogatói okiratok aláírása és a támogatások kifizetése folyamatosan zajlik, a nyertesekről a lebonyolító IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. honlapján olvasható tájékoztatás – idézték a közleményben Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárt. A kiírás változatlan, ezúttal is magánszemélyek juthatnak hozzá kedvezményesen elektromos rásegítésű kerékpárokhoz, elsősorban munkába járásuk megkönnyítése érdekében.

A pályázat benyújtásához ennek megfelelően munkaviszonyt vagy jövedelmet igazoló dokumentumot kell csatolni. A támogatás a jármű eladási árának legfeljebb felére biztosítható, pedálszenzoros kerékpárok esetében 90 ezer, nyomatékszenzoros kerékpároknál 150 ezer forintig. Az IFKA a második körben is 20 munkanapon belül dönt a pályázat támogathatóságáról, majd újabb 10 munkanapon belül a pályázati portálon keresztül kiadja a vásárláshoz szükséges támogatási okiratot a nyertes pályázó részére – közölte az ITM.

Kategóriák: Zöld hírek

Háromkerekű, elektromos autó érkezik Európába

50%-os állami támogatás napelemes rendszerekre. Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja az ajánlatot. (x)

Az Aptera december 5-i bejelentése után pár nappal átfogóbb tájékoztatást is adott legújabb modelljéről – számol be a Clean Technica. Az autó első verziójából már egyetlen darab sem érhető el, igaz, előrendelni még lehet az újabb típusokat – immár nem csupán Amerikából.

Bár az autó erőssége a napelemes megoldás, egyéb töltésre is lesz lehetőség – az Aptera még fontolgatja, hogy végül pontosan milyen megoldásokat építsen be. Elképzelhető például, hogy a Tesla technológiáját is alkalmazzák majd a járműben, ahogy az is, hogy a kocsihoz tartozni fog gyorsöltő funkció. Úgy tűnik, hogy az autó kilowattóránként nagyjából 16 kilométert tud majd megtenni, 8 órányi normál töltést követően, 10 százalékos veszteséggel így megközelítőleg 160 kilométert haladhat– igaz, minden bizonnyal ennél hatékonyabb töltés is elérhető lesz.

A háromkerekű igazi különlegessége a hátuljára telepíthető, opcionális, 10-20 évig működő, meglehetősen könnyű napelemrendszer, amely akár napi plusz 64 kilométert is biztosíthat. Érdemes azonban kiemelni, hogy az eddigi tesztelés a napsütötte San Diegóban zajlott, a táv így minden bizonnyal pozitív becslés. Az Aptera szerint a paneleknek köszönhetően megfelelő használat mellett néhány tulajdonosnak gyakorlatilag nem is kell majd töltenie autóját.

A modell további érdekessége hűtőrendszere. Az Aptera korábbi járműveit a repülőgépek inspirálták, ezúttal azonban egy biológia által ihletett csatornahálózatot fognak kidolgozni, melyben a hűtőfolyadék áramlik. A megoldásnak köszönhetően nem veszít energiát az autó a hűtéssel. Maga a váz az új anyagoknak és tervezési technikáknak köszönhetően igen erős, és bizonyos mértékig hajlékony lesz.



Az Aptera autóit már nemcsak Amerikából lehet előrendelni, hanem külföldről is. A cégnél úgy gondolják, hogy csak idő kérdése, hogy a Polaris járművéhez, a Slingshothoz hasonlóan minden nagyobb piacot elérjenek. A vállalat egyelőre csak elsőkerék-hajtású darabokat gyárt, később azonban összkerékhajtású modellek is érkezhetnek. Először a 400 mérföldes, azaz nagyjából 643 kilométeres verziót tervezik árusítani, utóbb azonban egyéb típusokat is elérhetővé tehetnek.

Kategóriák: Zöld hírek

Hatalmas napelemes tető épült a Harley-Davidson gyárára

50%-os állami támogatás napelemes rendszerekre. Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja az ajánlatot. (x)

Ez a legnagyobb egybefüggő napelemes tetőrendszer, melyet Wisconsinban valaha kialakítottak. Egy 2,25 megawattos napelemes tetőrendszert telepítettek a világhírű amerikai motorkerékpár-gyártó wisconsini létesítményére – számol be a PV Magazine. A Pilgrim Road-i telephelyen készítik többek a Big Twin, a Milwaukee-Eight és a Sportster modellek bizonyos alkatrészeit – magukat a járműveket a pennsylvaniai Yorkban szerelik össze.

A napelemeket a We Energies csoport Solar Now nevű napenergetikai programjának keretében szerelték fel. A Harlye-Davidson új rendszere a legnagyobb egybefüggő napelemes tető Wisconsin államban. A programban a közüzemi szolgáltató nagyvállalatokkal, nonprofit szervezetekkel és kormányzati ügyfelekkel fog össze, hogy azok helyet adjanak a paneleknek. A We Energies bérleti díjat fizet a használt tető-, illetve földterületért, a megtermelt energia pedig cserébe a hálózatába kerül.

A We Energies programja a wisconsini Közszolgálati Bizottság támogatását is élvezi. A vállalat eddig 11 projektet valósított meg, 6 pedig jelenleg építés alatt áll, a teljes rendszer 15 megawattos. A We Energies és anyavállalata, a WEC Energy Group célja az, hogy 2050-re az áramtermelő infrastruktúrájuk szénsemlegessé váljon. A 2005-ös szinthez képest 2025-re 55, 2070-re pedig 70 százalékkal akarják csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásukat.

A We Energies elképzelései mellett a hír másik főszereplője, a Harley-Davidson zöld törekvéseiről is érdemes említést tenni. A világhírű motorkerékpár-gyártó is igyekszik látványosan csökkenteni ökológiai lábnyomát, ami nemcsak a telephelyeinek átalakítását, hanem a modelljeit is érinti. A cég óriási meglepetésre már a 2019-es CES-en bemutatott egy elektromos motorkerékpárt. Úgy tűnik, a vállalatnál is kezdenek rájönni, hogy a benzingőz ugyan sok rajongó számára kedves, hosszú távon nem fenntarthatóak a szén-dioxidot eregető járművek.

 

Kép: We Energies

Kategóriák: Zöld hírek