Zöld hírek

369 felett járt az euró

FN - Magazin - 2020, április 1 - 14:00

A Portfolio élőben közvetíti a forint zuhanását, a cikkből kiderül, hogy egy euró már 369,4 forint. Reggel már 367 forint egy euró.

Közben új történelmi csúcsra ment a dollár árfolyama is, már 338 forintnál jár.

A portál összeszedte a forint esésének okait:

  • Nagyot szakadt a magyar feldolgozóipari bmi márciusban.
  • A külkereskedelem számai is egyre gyengébbek.
  • A piac egyelőre a magyar gazdasági mentőcsomagra vár, miközben a legtöbb ország már lépett.
  • A kormány komoly nemzetközi kritikát kapott a felhatalmazási törvény miatt, ami nem tesz jót a külföldi megítélésünknek.
Frissítünk!

Miután az MNB bejelentette, hogy rendszeres, alapkamat melletti egyhetes betéti tendert hirdet a forint erősödött kicsit. Már majdnem a reggeli szintre jött vissza, most 362,61-en áll.

kiemelt kép: Kummer János

Kategóriák: Zöld hírek

A magyar bárányok kamionos szállításának leállítását kérik az állatvédők

FN - Magazin - 2020, április 1 - 10:34

Nagy István agrárminiszterhez és Pintér Sándor belügyminiszterhez fordult több magyarországi állatvédő szervezet, hogy Magyarország függessze fel az Európai Unión belüli, nyolc óránál hosszabb szállítási idejű élőállatexportot, és támogassa az unión kívüli országokba irányuló szárazföldi és tengeri szállítmányok időleges leállítását is.

A Noé Alapítvány és további hat magyar szervezet egy olyan európai indítványhoz csatlakozott, amelyet az elmúlt hetekben az Európai Bizottság vezetőihez is eljuttattak. A kezdeményezők, közöttük a 1990-es évek óta működő Peta Németország a teljes uniós külső export felülvizsgálatát szeretné elérni.

Európában a koronavírus ellenére sem szünetel az élőállatok szállítása, naponta több százezer állat van az utakon. Az élőállat-szállítást a magyarországi járványügyi védekezésért felelős operatív törzs is engedélyezte egy korábbi határozatában. Március elején a Magyar Nemzet arról cikkezett, hogy a krízis ellenére is viszik külföldre a magyar állatokat, még a koronavírus által leginkább sújtott Olaszországba is folytatódik a bárányok exportja. Az egyik legfrekventáltabb szállítási időszak éppen a húsvét előtti hetekre esik.

Az állatvédők szerint azonban a kamionokba zsúfolt állatok a legtöbb határátkelőn étlen-szomjan, stresszes állapotban várják az átkelést. A járványhelyzet miatt jelentősen meghosszabbodott a közúti szállításban a menetidő, ezért nem garantálható a szállításra vonatkozó állatvédelmi szabályok betartása.

A távolsági állatszállítmányok fertőzéseket okozhatnak, állítják az állatvédők. A minisztereknek elküldött dokumentum idézi az EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság) korábbi állásfoglalását, amely szerint a szállításból és az elégtelen bánásmódból származó stresszhatás lappangó fertőzéseket, majd klinikai betegségeket okozhat. Az EFSA szerint az

ilyen állatok nagyobb eséllyel fertőznek (szalmonellafertőzés) meg más állatokat is az utazás során, vagy érkezésük után a végcélnál, és sok esetben ez tovább veszélyezteti a közegészségügyet.

Az agrártárca egymondatos választ küldött. Azt írták, hogy a minisztérium mindent megtesz a probléma mielőbbi rendezése érdekében.

Kiemelt kép: Varga György /MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Megéri a mezőgazdasági területeken napelemeket telepíteni?

Ennek a problémának a kiküszöbölése érdekében jött létre egy németországi kísérlet, ami az energiatermelés és a mezőgazdasági tevékenység házasításával próbálkozik.

NAPELEMPARK ÉS SZÁNTÓFÖLD HÁZASÍTÁSA

Németországban egy kutatócsoport olyan kísérletbe vágott bele, ahol egy kijelölt mezőgazdasági területen egyaránt folyik növénytermesztés és energiatermelés is. A kiválasztott szántóföld fölé egy olyan speciális tartószerkezetet emeltek, ami lehetővé teszi különböző típusú haszonnövények termesztését úgy, hogy felettük 5 m magasságban napelemtáblák rengetege helyezkedik el. A vizsgálatba első körben négyféle növényt vontak be: zellert, burgonyát, téli búzát és lóherét. A kutatók főként arra voltak kíváncsiak, hogy a fénykorlátozott termelési móddal milyen arányban csökken az elültetett haszonnövények terméshozama a hagyományos eljárásokkal szemben. Az eredmények pedig igen kedvezőknek mutatkoznak.  Az elültetett lóhere termésmutatóiban nem volt lényegi változás, a búza és a zeller hozamvesztesége is csupán 20%-ot esett vissza. A burgonyánál az árnyékolóhatás még kedvezően is hatott ugyanis a termésátlag jobban alakult a megszokott műveléshez képest.

Ennek a termelési eljárásnak ugyanakkor a legnagyobb előnye az, hogy a jelentkező veszteségeket a telepített napelemek bőségesen pótolni tudták. A kísérleti telepen kialakított 194 kW-os napelemes rendszer 62 háztartás áramellátását tudja biztosítani. Összefoglalva: ahol eddig 100%-os hatékonysággal lehetett eddig valamelyik termelési formát (energia/növény) alkalmazni, ott most akár 186%-os eredményeket lehet produkálni.

A NAPELEMES NÖVÉNYTERMESZTÉS TOVÁBBI ELŐNYEI

A kiépített „hibrid” rendszer a két termelési mód házasításán túl számos előnnyel rendelkezik. A szerkezet például modulárisan alakítható, így pedig bárhol beengedhető több napfény, ha szükséges. A napelemeknek köszönhetően a talajfelszínt érő sugárzás harmadával csökkent, a talajréteg vízgazdálkodása is optimálisabbá vált, hisz a talajnedvesség nyáron nagyobb, télen pedig kisebb volt. Ezek a feltételek pedig roppantul kedveznek egyes kultúráknak. A német kutatócsoport elmélete szerint ezt a technológiát Németország szántóinak közel 1/6-án alkalmazni lehetne, ami mind az ország klímacéljainak elérését, mind az élelmiszer-biztonságot támogatni tudná.

0 Ft-os villanyszámla, egyszerűen. Kérjen itt ajánlatot napelemes rendszerre. 15 percen belül részletes, személyre szabott árajánlatot kap. (x)

 

Kategóriák: Zöld hírek

Visszafordíthatatlan károktól tart a közúti szállítási és logisztikai ágazat

FN - Magazin - 2020, április 1 - 07:52

Közös fellépésről, szoros együttműködésről és a további lépések folyamatos egyeztetéséről állapodott meg a hazai közúti személyszállító és árufuvarozó vállalkozások kétharmadát tömörítő két meghatározó érdekképviselet, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary). Az érdekképviseletek a teljes magyar közúti személyszállító és árufuvarozó alágazat védelmét, az önhibájukon kívül bajba jutott vállalkozások megmentését, a lakosság folyamatos ellátásának biztosítását, a fuvarozók azonnali és hiteles informálását és a veszélyhelyzetet követő újraindítási időszak előkészítését tűzték ki célul.

Ennek első lépéseként az MKFE és a NiT Hungary felkéri a magyar Kormányt, hogy

  • vonja be az autóbuszos személyszállító és az árufuvarozó vállalkozásokat a gazdasági támogatást igénylő ágazatok közé,
  • haladéktalanul terjessze ki az ágazatra a munkahelyvédelmi rendelkezéseket, és
  • hirdessen ki a közúti szállításban tevékenykedő munkavállalókra vonatkozó speciális rendelkezéseket, ide értve
  • a hivatásos gépkocsivezetők közfeladatot ellátó személyekké nyilvánítását, valamint
  • a korábban meghozott, mára egyes helyeken kaotikus állapotokat okozó karanténszabályok azonnali feloldását.

Mint írtuk, elvileg minden külföldön járt sofőrre karantén várt volna:

Ha minden külföldről érkező magyar kamionosnak karanténba kell mennie, akkor bajba kerül az árufuvarozásÉs bár a tisztifőorvos határozata így szól, ettől még lehet, hogy tovább dolgozhatnak.

Aztán a minisztérium közbelépett, de rendeletmódosítás azóta sem jelent meg.

A minisztériumnak kellett közbelépnie, hogy ne legyen gond az áruszállítássalAz Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megváltoztatta Müller Cecília országos tiszti főorvos pénteki határozatának végrehajtását, amelyben

Rövid távon elsődleges cél a meglévő fuvarozási kapacitásokhoz kapcsolódó munkahelyek megtartása, a kapacitások szinten tartása, összhangban a kormány által is kommunikált, a munkahelyek megtartására és a vállalkozások életben tartására vonatkozó szándékkal. A személyszállító autóbuszos vállalkozások túl vannak a huszonnegyedik órán, az autóbuszok gyakorlatilag 100 százaléka áll, február óta szinte minden megrendelést visszamondtak a megbízók, miközben a helyzet normalizálódására a következő hónapokban, de akár az előttünk álló évben sincs sok remény – jelentette ki Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.

Az egyes esetekben szakmailag nem megfelelően átgondolt intézkedések, valamint az ágazat túlélését, a vállalkozások támogatását és helyzetbe hozását segítő lépések halogatása már rövid távon is oda vezethet, hogy a magyar közúti fuvarozók a korábbinál is gyorsabban veszítik el pozícióikat a nemzetközi, sőt a hazai piacokon is – hangsúlyozta Karmos Gábor, az MKFE főtitkára. A külföldi fuvarozóknak biztosított bértámogatási szabályok miatt ezek a negatív hatások már nem hónapok, hanem akár órák alatt érik el a magyar fuvarozókat, és az így elveszített feladatok nem más hazai ágazatokhoz (vasút, hajózás), hanem a külföldi közúti fuvarozókhoz kerülnek. Azonnali beavatkozás nélkül a hazai közúti szállítási és logisztikai ágazat visszafordíthatatlan károkat szenvedhet – tette hozzá.

Az MKFE és a NiT Hungary felajánlják több évtizedes szakmai tapasztalataikat és támogatásukat a magyar Kormánynak, továbbá a járványügyi veszélyhelyzet megoldásában tevékenykedő valamennyi hatóságnak, célirányosan felállított szervezetnek.

Kiemelt kép: MTI/Rosta Tibor

Kategóriák: Zöld hírek

Heti vagyonhoroszkóp 2020.április 1-től 7-ig

Harmonet - 2020, április 1 - 07:00
Vagyoni helyzetre, lehetőségekre vonatkozó horoszkóp.
Kategóriák: Zöld hírek

Szerdai HarmoNet horoszkóp 2020-04-01

Harmonet - 2020, április 1 - 07:00
Ma túl sokat eszünk, s a szerelemben is nagyon mértéktelenek lehetünk.Ha a szex jobban érdekel minket, akkor abban lehetünk telhetetlenek.
Kategóriák: Zöld hírek

Az éjszaka rekordgyenge lett a forint

FN - Magazin - 2020, április 1 - 06:24

361,8 forintot ért 1 euró kedd éjszaka a pénzpiacon – derül ki a Portfolio.hu cikkéből.

Ilyen gyenge még soha nem volt a hazai fizetőeszköz.

Szerda reggel negyed 8 tájban 361,4 forintnál jár az euróárfolyam.

A dollár 327,8 forintot ér.

Kiemelt kép: Budapest, 2019. március 1. Matolcsy György (j) Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Áder János köztársasági elnök (k) társaságában a Sándor-palotában, ahol az államfõ ismét kinevezte a Magyar Nemzeti Bank elnökévé március 4-i hatállyal, hat évig terjedõ idõtartamra 2019. március 1-jén. MTI/Koszticsák Szilárd

Kategóriák: Zöld hírek

4000 milliárdos válságkezelési alapot javasol a kamara, a kormány cégekbe szállhatna be tulajdonosként

FN - Magazin - 2020, április 1 - 05:11

Orbán Viktor a jövő hétre ígéri a magyar történelem legnagyobb gazdaságélénkítő tervét, és részleteket nem is árult el róla, de nem lenne meglepő, ha a miniszterelnöki bejelentés nagyban építene a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétfőn nyilvánosságra hozott válságkezelési csomagjára. A kormányfő aznap már egyeztetett is gazdasági szereplőkkel, köztük a kamarai elnökkel.

Parragh László a miniszterelnök bizalmi embere, már 1999-ben maga mellé vette őt gazdasági tanácsadónak. A csempeforgalmazóból érdekvédővé lett vezetőt pedig nem úgy ismerik, mint aki saját ötletekkel bombázza a nyilvánosságot, inkább – ahogy a Magyar Narancs jellemezte – „ügyesen találja ki, mit akar Orbán”. Vagyis feltételezhető, hogy ha bedob egy ötletet, akkor az jó eséllyel egybeesik a kormány akaratával. Így kezelik az elemzők és a piaci szereplők is a kamara operatív törzsnek címezett válságkezelő tervét, amelynek négy pillére:

  • a Nemzeti Válságkezelési Alap felállítása,
  • a munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése,
  • az életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása,
  • szolidaritási, közjót biztosító intézkedések.

A miniszterelnök a kormány és a gazdasági kamarák vezetőivel tartott videokonferencián annyit már előrebocsátott, hogy az idei költségvetést radikálisan át kell szabni, és megpendítette egy gazdaság-újraindítási alap létrehozását is. Majd a parlamentben is a növekedést, a munkahelyek megőrzését és létrehozását segítő csomagról beszélt, elutasítva azt, hogy munka, azaz teljesítmény nélkül adjanak pénzt bárkinek, így a feltétel nélküli alapjövedelem gondolatát, amit az MSZP és a Párbeszéd képviselői is felvetettek.

Két kis lépés

A koronavírus okozta válság enyhítésére meghozott eddigi 5+6 intézkedést az elemzők jobbára úgy summázták, hogy kevés szektort érint, és az összege is messze elmarad attól, amit a nyugat-európai kormányok mozgósítottak. A GDP 15-20 százalékát elérő kármentesítéshez képest az eddig bejelentett hazai döntések legfeljebb a GDP fél százalékát teszik ki a Portfoliónak nyilatkozó elemzők becslése szerint, azaz durván 6000-8000 milliárd forint helyett 200 milliárd forint közelében lehet az értékük.

 

Először hiteltörlesztési moratóriumot hirdetett a kormány, azután járulékmentességet, de csak szűk körben. Jóllehet a válság szinte a gazdaság minden területét sújtja, az intézkedések tizenegy tevékenységi körben adnak járulékmentességet a munkáltatóknak, és 26 tevékenységi kör kisvállalkozói kaptak mentességet a kata megfizetése alól. A mentesség négy hónapra – márciustól júniusig – szól, ám a tehercsökkentés nem minden cégre, nem minden dolgozóra és nem is minden katás kisvállalkozóra vonatkozik.

A kamarai csomagban előbukkannak ugyanakkor az ismert közgazdászok által nyílt levélben kért és az elemzők által is hiányolt lépések, amelyek a gazdaság leállása idején a családok és a cégek túlélését biztosíthatják, sőt egy több ezer milliárdos válságalap terve is körvonalazódik.

Hat hónapra emelnék az álláskeresési ellátást

Azonnali intézkedésként a kamara a már munkanélkülivé váltakon segítene: javasolja, hogy a jelenlegi 90 nap helyett 180 napig biztosítsák az álláskeresési ellátást, feltéve, hogy az igénybe vevője szakmai képzésen vesz részt. Az ellátás összegét nem emelnék, maradna a korábbi járadékalap 60 százaléka (maximum a minimálbér). Ezen kívül megpendítenek egy új típusú közmunkaprogramot is, hogy így adjanak munkát azoknak, akik elveszítették az állásukat.

Pénz és utalvány a bajban lévőknek

Az iparkamara indítványozza, hogy mindenki, aki 2020. március 1-je után vált munkanélkülivé, kapjon egyszeri anyagi támogatást, minden nyugdíjas 15 ezer forintnyi utalványt, minden gyermekes család gyermekenként 10 ezer forint támogatást, és minden pedagógus, orvos és nővér kompenzációt a teljesítménye elismeréseként.

Fizet az állam és a munkaadó, enged a dolgozó

A kamara válságkezelő terve arra épül, hogy mindenkinek részt kell vállalnia a terhekből: a domináns szereplő az állam, de a vállalkozásokra és a dolgozókra is háruljon belőlük. A fő cél rövid távon a munkahelyek megtartása, bár a részletekkel számos ponton adós maradt a kamara. Meghökkentően hangzik az a javaslat, hogy a dolgozótól levont járulékokat, illetve személyi jövedelemadót a munkáltató részben vagy egészében megtarthatná támogatásként ahelyett, hogy a költségvetésbe befizetné. Ez összesen 33,5 százalék levonást jelent, de a kamara is el tud képzelni osztott teherviselést az állam, a munkáltató és a dolgozók között.

Orbán Viktor és Parragh László a kamara gazdasági évnyitóján március 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A tehermegosztás előkerül annak kapcsán is, ha a dolgozó megállapodik a munkáltatóval az időarányos szabadság kivételéről és arról, hogy utána a bér egy része fejében otthon marad. A kamara 60 százalékos bért javasol, amibe az állam 20 százalékkal szállna be, így a dolgozó nettó fizetése csak 20 százalékkal csökkenne. Ez kisebb terhet jelentene az államnak, mint a munkanélküli ellátás.

Bár a kamara kitér arra, hogy a már megsegített tizenegynél jóval több ágazat van bajban, de a járulékmentesség kiterjesztését nem javasolják. Helyette szochokedvezmény jöhetne, de lehet, hogy csak meghatározott ágazatokban és csak fizikai dolgozók után. A kedvezmény munkavállalónként legfeljebb 50 ezer forint, vállalkozásonként legfeljebb 12,5 millió forint lenne a kamara terve szerint. A szociális hozzájárulási adó jelenleg 17,5 százalék, így ha dolgozónként havonta 50 ezer forint lenne a kedvezmény, akkor az bruttó 286 ezer forintig mentesíthetné a munkavállalót.

A kamara támogatná továbbá, hogy az állam kölcsönt nyújtson a kifizetett bérekre, amit csak a következő években kellene visszafizetni. Segítséget nyújtanának a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához is, az elérhető bértámogatást a nem védett foglalkoztatóknál 100 százalékra, a többieknél 75 százalékra emelnék.

Pénzt a vállalkozásokba mihamarabb

A cégek túléléséhez pedig forrás kell, forgóeszközhitel gyorsan. A nemzeti bank közvetlenül nem hitelezhet, de a kereskedelmi bankokon keresztül juttathatók kölcsönök, persze a kockázatok átvállalásával, azaz állami  garanciával. A pénz öntése a gazdaságba az államháztartási hiány elszaladásával jár, de erre most az Európai Unió is áldását adta, nem ragaszkodik a GDP 3 százalékát meg nem haladó hiányhoz, mert elsődleges cél a járvány és gazdasági hatásainak legyőzése. Ez csak az emberek elkülönítésével, a gazdaság leállásával és ebből következően recesszió árán megy. Az intézkedések nyomán később extraadók bevezetésével és magasabb inflációval kell számolni, de ezt vállalni kell ahhoz, hogy újrainduljon a gazdaság.

Tulajdonosként szállna be az állam életképes cégekbe

A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére a kamara 2021-re felállítaná a Nemzeti Válságkezelési Alapot. Ez tehetné a gazdaság motorját képező kis és közepes vállalkozásokat egy átmeneti „lélegeztetőgépre” – foglalja össze az iparkamara a lényeget, fontos szerepet szánva magának a folyamatban. Ugyanis a kamarai apparátus választaná ki az életképes cégeket, az alap támogatást nyújtana nekik, és ennek fejében tulajdonrészt szerezne bennük.

A magántulajdonos öt év elteltével visszavásárolhatná a cégrészét, feltéve, hogy a 8 százalékos hozammal megfejelt támogatási összeget ki tudja termelni.

Az alapról annyi derül ki, hogy 2000-4000 milliárd forint gyűlne benne össze fokozatosan, ezt részben az állam biztosítaná, de támaszkodna külső forrásokra is. Az idén és a következő években 500 milliárd forint körüli összeg érkezne a költségvetésből, de számolnak az állami vagyon hozadékával és a válságkezelési alap kötvénykibocsátásából befolyó pénzzel is.

Emellett az alapot töltenék egyes ágazatoktól származó extraadók (üzemanyagok, jövedéki termékek, alkoholos italok után), de akár a személyi jövedelemadóból is érkezhet pénz, a jelenlegi egyszázalékos felajánlások mintájára. Ezeken felül egy újabb adó néz ki, legalábbis a javaslat a gazdálkodó szervezetek évi rendszeres befizetéséről ír azzal, hogy az új sarcnak a felhasználása kötött, és a gazdaság működését tudja erősíteni. Mindezeken felül a legnagyobb profitú cégek idei egyszeri hozzájárulása, adományai, külföldi segélyek, támogatások és magánszemélyek adományszerű egyszeri befizetései is szerepelnek az alapot tápláló lehetséges források között.

Az exportképes vállalkozások a legesélyesebbek

Világszerte a kamara által tervezett lépésekhez hasonló intézkedésekkel igyekeznek megmenteni a vállalkozásokat és a munkahelyeket. A lapunk által megkérdezett elemzők is egyetértettek azzal, hogy erre szükség van, és a tőkeágon történő juttatásban és a 8 százalékos hozamelvárásban sem találtak kivetni valót. Hozzátéve, hogy a lényeg az, milyen módon valósul meg az akció, hogyan választják ki a támogatandó cégeket, hogyan történik a finanszírozásuk és a visszavásárlásuk. A Parragh-terv szerint az alap a miniszterelnök által kijelölt kormánytag felügyelete alá tartozna, az irányító testület kamarai és a kormány által kijelölt tagokból állna. Ez így lényegében egy állami intézmény, ennél jobb megoldásnak tartanák az általunk megkérdezett szakértők, ha piacismerettel rendelkező, a konkrét cégeket jobban ismerő bankokra bíznák az életképes cégek kiválasztását, mert a szubjektív szempontok érvényesülése félreviheti a milliárdok szétterítését. Példának elég áttekinteni az állami kockázatitőke-befektetések hatékonyságát, az MFB Invest céges portfólióját vagy az uniós támogatással megvalósuló Jeremie program felszámolásokkal és visszaélésekkel terhes epizódjait.

A kamarai javaslat alapján mindenesetre az állami befektetésre legesélyesebbek

  • az exportképes kis és közepes vállalkozások, amelyek piacszerzés és -építés céljára kaphatnak segítséget,
  • a hazai piacra termelő vállalkozások közül azok, amelyek a veszélyeztetett ágazatokban tevékenykednek,
  • olyan kkv-k, amelyek sok dolgozót foglalkoztatnak.

A kamarai javaslatból az nem derül ki, mekkora tulajdonrészt szerezne az állami alap az egyes cégekben, megelégszik-e kisebbségi befolyással vagy irányítási jogot kér a támogatásért cserébe. Annyi biztos, hogy piaci kamatozású tagi kölcsön nyújtásáról lenne szó, első körben az adott vállalkozás ötéves összesített EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) értékének 10, maximum 20 százalékáért. Parraghék szerint

a Nemzeti Válságkezelési Alap egy olyan megoldás, amire sem a tankönyvekben, sem a történelemben eddig példa nem volt. Az állam mint pénzosztó, hitelező entitás vette ki a részét a válsághelyzetek megoldásában, azonban piaci befektetéseket belföldi piacon nem eszközölt válságkezelés közben profitorientáltan. Mindez tekinthető akár a segély közmunkává alakításának is a gazdaságban, hiszen nem féktelen pénzszórásba kezd az állam, hanem menti a menthetőt, és igyekszik fenntartható módon költeni az adófizetők pénzét.

Kiemelt kép: szájmaszkot viselő dolgozók sebességváltókar-burkolatokat készítenek az autóipari alkatrészeket gyártó Eissmann Automotive Hungária Kft. gyárában Nyíregyházán március 27-én. Fotó: Balázs Attila / MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Nem áprilisi tréfa: 100.000 Ft-ból lehet napelemes rendszere

Rengeteg téves információ kering arról, hogy a magyarországi lakosság számára már nem elérhető a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott 0%-os hitelprogram (MFB0), mely lehetőséget teremtett megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek kialakítására. Ez az információ pedig nem teljesen igaz! Ettől a lehetőségtől csupán a Közép-magyarországi régióban élők estek el, ugyanis 2019. október 17-én felfüggesztésre került a VEKOP-5.2.1-17 „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” pályázati kérelmek befogadása az MFB Pontokon. Így azon Pest megyei lakosok, akik a napelemes rendszer megvásárlását MFB hitel felvételével tervezték már elestek ettől a lehetőségtől.

MIT TEHETNEK A TOVÁBBIAKBAN A PEST MEGYÉBEN ÉLŐK?

A villanyszámla kiváltásához szükséges napelemes energiatermelés mielőbbi elindítása érdekében a támogatástól elesett Közép-magyarországi régióban élő lakosok így saját forrásból, vagy egyéb banki finanszírozással tudják ezt követően megvásárolni saját napelemes rendszerüket. Szerencsés helyzetnek mondható, hogy az EU-Solar Zrt. ezután sem engedi el jelenlegi és potenciális ügyfeleinek a kezét, és az MFB0-ás hitelprogramot követően is támogatást nyújt partnerei számára a banki ügyintézésben.

A VIDÉKIEKNEK MÉG NYITOTT A LEHETŐSÉG

A Pest megyén kívül élő lakosság szerencsésebb helyzetben van, mivel az ők hiteligényét másik, még nyitott operatív programban kezeli a Magyar Fejlesztési Bank. A vidéki lakosság a támogatása a GINOP-8.4.1/A-17 kódszámú és „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” című programból valósul meg. Természetesen a VEKOP-os pályázat felfüggesztése előre vetítheti, hogy idővel a GINOP-os forrás is kimerül, ezért azok számára javasolt mielőbb cselekedni, akik elkötelezettek a napelemes rendszerek vásárlása mellett.

 

0 Ft-os villanyszámla, egyszerűen. Kérjen itt ajánlatot napelemes rendszerre. 15 percen belül részletes, személyre szabott árajánlatot kap. (x)

Kategóriák: Zöld hírek

Valóban megalkották a napelemes bőrt?

Wang Lianzhou irányításával, a Queenslandi Egyetem kutatói alkották meg ezt az általuk bőrnek nevezett újdonságot, amelynek teljesítménye, hatékonysága sokat ígérő eredményekkel kecsegtet. Mindenféle hordozóra alkalmazható, a legkisebb méretű használati eszközöktől kezdve a legnagyobb házakig. Teljesen másfajta módon funkcionál, mint a napjainkban legelterjedtebb napelemek. Ennek a különleges szabadalomnak a lényege, hogy a napelemes filmben a napfény hatására kvantumpontoknak hívott nonorészecskék adják át egymásnak az elektront és így keltik az áramot. Olyan napelemet hoztak létre, amely egészen vékony hártyán kap helyet, rugalmas és gyenge fényviszonyok közt is hatékonyan működik. A megoldás figyelemre méltóan eredeti, ugyanis ehhez a hártyához nem szükséges a panel. A technológiát elemezve, fontos momentum, hogy hajlékony filmre nyomtatják a kvantumpontokat, miközben szabad szemmel átlátszóak maradnak e filmek. Ebből következik, hogy az ily módon burkolt tárgyakat nem takarják el. Az anyag így alkalmas lehet akár egész mobiltelefonok borítására is. Közvetlenül telepíthető tetőcserepekre, felvihető zsindelyre, helyet kaphat a házak falán, kerti szerszámtárolón, ha úgy tetszik, akárhol használható.

Az ausztráliai kutatók ezzel a felfedezésükkel, vagyis e kvantumpontok alkalmazásával meghaladták a hasonló technológiájú napenergia intenzitásának, eredményességének világcsúcsát. Ez a rekord 13,4 százalékot tett ki korábban, ezt most 16,6 százalékra sikerült feltornázni. (Meg kell viszont jegyezni, hogy ez csak a kvantumpontos technológiában számít csúcsteljesítménynek, hiszen már háromszor ennyinél jár a klasszikus napelemek csúcshatékonysága.)

Mi értékeli fel valójában ezt az újítást? Nos, az a megközelítés ad rá magyarázatot, miszerint az átlátszó, hajlítható filmek az eddig elérhetetlennek bizonyult területeken is alkalmazhatóvá teszik a napenergiát. Ezen túlmenően a kis súly tovább növeli a gyártmány célszerű igénybevételét. A praktikusságát elősegíti az is, hogy a kvantumpontok hathatósan képesek „üzemelni” kevesebb fény esetén is.

Ami a napelemes „bőr” jövőjét illeti, ha elérnék a húsz százalékos hatásfokot, és megoldást találnának a nagyüzemi, az ipari léptékű gyártás kihívására, akkor ez a folyamat 2 éven belül lehetővé tenné a technológia piaci megjelenését. (Kvantumpont-napelemek napjainkban még kereskedelmi forgalomban nem kaphatók.)

A konstruktőrök az első megmérettetésként a kis méretű eszközök burkolására szolgáló szolárfilmmel akarnak bemutatkozni, ezt követné 3-5 év múlva a nagy ugrás, az egész háztetőket befedő változat széles körű tesztelése. Ha ez utóbbi kiállja a próbát, átütő erővel és sikerrel bírhat, piaca óriási lehet, tekintettel arra, hogy jóllehet a tradicionális napelemek erősségének, hatásfokának csúcseredménye ténylegesen 48 százalék, a számba vehető tetőn lévő panelek még a rájuk vetülő fény húsz százalékát sem alakítják árammá.

Kép forrása: uq.edu.au

0 Ft-os villanyszámla, egyszerűen. Kérjen itt ajánlatot napelemes rendszerre. 15 percen belül részletes, személyre szabott árajánlatot kap. (x)

 

Kategóriák: Zöld hírek

Mennyi műanyagot esznek meg az állatok?

Az egyetem fenntartható vízgazdálkodással foglalkozó kutatóintézetének szakértői több mint kétezer állat gyomortartalmát vizsgálták meg, és ennek alapján alkottak egy egyenletet, amellyel az állat testhossza alapján megjósolják, mekkora műanyagdarabot képes megenni. A Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmány szerint a legnagyobb darabok az állat méretének mintegy öt százalékát tehetik ki. A kutatók szerint a műanyagszennyezés problémájának súlyosbodásával kiemelt fontosságúvá vált a műanyagok jelentette kockázat felmérése a világ különböző állatfajai számára. Munkájuk segítheti a tudósokat is abban, hogy meghatározzák, mekkora kockázata van a műanyagszennyezésnek az ökoszisztémára, az élelmiszerforrásokra és végül az emberi egészségre. A kutatócsoport tengeri és édesvízi emlősök, hüllők, halak és gerinctelenek által lenyelt műanyagokat vizsgáltak. 9 milliméteres hallárváktól kezdve tíz méteres hosszúszárnyú bálnákig különböző méretű állatok vettek részt a vizsgálatban. Néhány sokkoló példát is találtak a szakértők: egy nagy ámbráscetben például kerti locsolótömlőre és virágcserépre, levesteknősökben műanyag banánoszacskóra, egy True-féle csőröscetben (Mesoplodon mirus) pedig vadászpuskából származó töltényre bukkantak.

“Még mindig nagyon keveset tudunk a legtöbb állatról arra vonatkozóan, hogyan táplálkoznak, ezért nehéz kitalálni, mennyi műanyagot ehetnek meg” – fogalmazott Ifan Jams kutató. A projektet vezető Isabelle Durance elmondta: “mindannyian láttunk már lesújtó, gyakran szívet tépő képeket a műanyagszennyezés miatt szenvedő állatokról, de az állatok és a műanyag közti interakciók nagyon sokszor szemtanú nélkül maradnak. Ez a tanulmány ezt a sok láthatatlan esetet segít kissé vizualizálni”. Hozzátette: miközben egyre többet tudni arról, hogy a világ mely vízi ökoszisztémáiban a legnagyobb a műanyag koncentrációja, csak az ehhez hasonló munkák révén derül ki, mely állatok számára jelent nagy veszélyt ezek lenyelése. “E tanulmány révén elkezdhetjük megérteni, mennyi műanyag kerül be a globális élelmiszerhálózatokba vagy az emberi táplálékba” – emelte ki Durance.

Kategóriák: Zöld hírek

Először volt hőhullám az Antarktiszon

A hőhullámot a Kelet-Antarktiszon lévő Casey kutatóállomáson rögzítették a 2019-2020-as nyáron, miközben magas hőmérsékleteket regisztráltak az Antarktiszi-félszigeten is. Január 23. és 26. között a valaha mért legmagasabb maximum- és minimum-hőmérsékleteket mérték a Casey állomáson, ami hőhullámnak minősül. Hőhullámnak az nevezhető, amikor három egymást követő napon szélsőségesen magasak a maximális és a minimális hőmérsékletek is. A legalacsonyabb napi hőmérsékletek nulla Celsius-fok fölött, míg a maximum hőmérsékletek 7,5 Celsius-fok fölött voltak.  Január 24-én a Casey kutatóállomás valaha mért legmagasabb hőmérsékletét regisztrálta: 9,2 Celsius-fok volt, amely 6,9 Celsius-fokkal magasabb, mint az állomás átlag maximális hőmérséklete. Az ezt követő reggelen a legmagasabb minimum 2,5 Celsius-fok volt. Szintén hőmérsékleti rekordok születtek az Antarktiszi-félszigeten lévő bázisokon is februárban, a hónap átlagos napi hőmérsékletei a hosszú távú értékekhez képest 2-2,4 Celsius-fokkal emelkedtek.
A kutatók eredményeikről kedden a Global Change Biology című tudományos folyóiratban számoltak be. A kutatásban részt vettek a Wollongongi, a Tasmaniai Egyetem és az Ausztrál Antarktiszi Divízió tudósai. “Arra számítunk, hogy a következő években a jelenség számos biológiai hatásáról fogunk beszámolni, amelyek illusztrálják, milyen hatással van a klímaváltozás még a bolygó legtávolabbi régióira is” – közölték a szakemberek.

Kategóriák: Zöld hírek

Koronavírus – Táphiány van az állatmenhelyeken

A szervezet MTI-hez eljuttatott közleményében arra kéri a lakosságot, hogy tápadománnyal segítse az állatmenhelyeket. Ez online rendeléssel és fizetéssel otthonról is megoldható – tették hozzá. A MÁOSZ közölte: Magyarországon mintegy 140 aktív, a feladatellátással közvetlenül foglalkozó ilyen szervezet működik, amelyből mintegy 80, nagy létszámú menhelyet üzemeltet. Ezek egyszerre összesen mintegy 8-10 ezer kisállatot, kutyát, macskát gondoznak. Az állatmenhelyek és az állattartó telepek zavartalan működése nemcsak állatvédelmi-, hanem kiemelten fontos közegészségügyi- és járványügyi kérdés is – hangsúlyozták.

Kategóriák: Zöld hírek

Két héttel meghosszabbítja a leállást az esztergomi Suzuki-gyár

FN - Magazin - 2020, március 31 - 18:51

Munkatársai egészségének védelme érdekében a Magyar Suzuki Zrt. az eredetileg április 3-ig tervezett leállást további két héttel meghosszabbítja – tudatta közleményben a cég. Hangsúlyozzák, munkavállalóiknak továbbra is biztosítják a bérek kifizetését a munkaidő áthelyezés, otthoni munkavégzés, illetve a fizetett szabadság lehetőségeit vegyesen alkalmazva.

A Magyar Suzuki Zrt. a következő két hétben azon dolgozik, hogy a jelenlegi helyzetben az újrainduláshoz megteremtse a biztonságos munkavégzés feltételeit – tették hozzá.

Leáll az esztergomi Suzuki-gyárJövő héten már nem dolgoznak.

Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt

Kategóriák: Zöld hírek

Hogyan előzzük meg a kutya daganatos betegségeit?

Harmonet - 2020, március 31 - 15:34
A civilizációs betegségek, például a rák, napjainkban a kutyákat éppúgy sújtják, ahogyan az embereket. A megelőzés egyik titka a kutyák esetében is a megfelelő táplálkozás.
Kategóriák: Zöld hírek

Sosem látott forgalom volt az üzletekben, egyetlen héten 57 milliárd forintot hagytunk a kasszákban

FN - Magazin - 2020, március 31 - 14:20

Annyit vásároltunk az utóbbi hetekben a boltokban, amennyit még soha, volt olyan hét, amikor összesen 57 milliárd forintnyi árut zsákoltunk be a hiper- és szupermarketekben, drogériákban. Eddig három csúcs rajzolódott ki, a rohamot mindannyiszor egy-egy rendkívüli bejelentés előzte meg.

Orbán Viktor bejelentésének napján leraboltuk a boltokat és a gyógyszertárakatEzt mutatják a kártyás fizetések statisztikái.

Úgy tűnik, mostanra alábbhagyott a vásárlási láz, a boltláncok legalábbis március 18. óta nem észleltek pánikhangulatot, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György szerint megfontoltabbak lettek a vásárlók.

150 százalékkal ugrott meg a vécépapír-forgalom

A veszélyhelyzet kihirdetése előtt a háztartások csupán 11 százaléka kezdte el a kamra feltöltését, derült ki a Nielsen piackutató-adatelemző cég országos felméréséből. A rendkívüli helyzetre adott fogyasztói reakció aztán egy hét alatt 57 milliárd forintos forgalmat generált a kiskereskedelmi láncok szkennelt adatai alapján, ez nagyjából 50 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. A 11. hét (március 9-15.) nyertese a háztartási papíráru, azon belül a vécépapír volt, amiből mintegy 150 százalékkal több fogyott, közel 1,8 milliárd forint értékben.

A Nielsen március 5-12. között végzett felmérése idején a válaszadók több mint negyede tett lépéseket kamrája feltöltéséért, ekkor jellemzően tartós élelmiszert (82 százalék), gyógyszert (67 százalék) és higiéniai termékeket (65 százalék) vásároltak. A március 9-15. közötti kiskereskedelmi adatokból egyértelmű összefüggés rajzolódik ki az kormányzati lépések és a vásárlási adatok között. Az iskolák bezárása és az általánosan ajánlott otthoni munkavégzés hatására a magyar fogyasztók elözönlötték a kiskereskedelmi üzleteket, amint az korábban a bankkártyás fizetések alakulásáról szóló cikkünkből is látszott.

Míg a február végi (február 24.-március 1.) első felvásárlási roham a tartós élelmiszerek betárazásáról szólt, addig a 11. hét a vegyi áruk felhalmozását is magával hozta.

A vizsgált héten a kiskereskedelmi láncok szkennelt heti adatai alapján 56,9 milliárd forintot hagytunk ott a boltokban. Ez, különösen amellett, hogy március 15-én minden zárva tartott, nagyon magas szám, 47 százalékos értékbeli növekedés az előző év azonos időszakához képest

– mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Connect ügyvezető igazgatója.

A Nielsen adataiból kiderül az is, hogy a kosárméret mintegy 50 százalékkal nőtt, a drogériáknál pedig az 50 százalékot meghaladó forgalomemelkedés tapasztalható. A kimagaslóan teljesítő élelmiszerkategóriák között a cukor megtartotta vezető szerepét a 11. héten is, forgalma háromszorosára nőtt az előző év azonos időszakához képest. Jelentősen megugrott a szószok (+195 százalék) és száraztészta (+192 százalék) értékbeli forgalma is. A liszt és rizs forgalmi adatai továbbra is rekordeladásokat mutatnak. Az öt kategóriára összesen mintegy 2,8 milliárd forintot költöttünk a vizsgált időszakban.

A vegyi áruk között a vitaminok taroltak: eladásuk megnégyszereződött a 11. héten a tavalyihoz képest, a tisztítószerek és szappanok fértek még fel a dobogóra, hasonló trenddel. Az említett vegyi-árukategóriákra mindösszesen 2 milliárd forintot költöttünk egyetlen hét alatt.

Három nagy csúcs volt eddig

Az OKSZ három nagy vásárlási csúcsot észlelt eddig.

  • Az első hullám február 28-29-én és március 1-jén érte a boltokat,
  • a következő a veszélyhelyzet bejelentése (március 11.) utáni napon, napokban és
  • a március 16-át követő napokban is volt egy kisebb megugrás.

A kereskedelmi szövetség azt tapasztalta, hogy ez a három vásárlási hullám még sosem látott forgalmat generált az egyes napokon az üzletekben, összességében. Március 18. után azonban csillapodott a forgalom.

Nem lehetett azt mondani, hogy az országban mindenhol nagyon megugrott volna a kereslet, eltérőek voltak a tapasztalatok még egy boltláncon, de Budapesten belül is. A két héttel ezelőtti hétvégén például a Balatonon volt nagyobb a forgalom, mert sokan odaköltöztek ideiglenesen. Mindig van egy-egy kisebb földrajzi térség, ahol több a vásárlás, a weben még mindig nagy a tumultus, de összességében kisimultak a vásárlási hullámok.

A választékhiány maradt, kézfertőtlenítő, szájmaszk továbbra sincs a boltokban, de az áruellátás biztonságos, kiegyensúlyozott

– vázolta a helyzetet Vámos György.

A kereskedők bíznak a magyar beszállítói háttérben

Jelenleg összességében a szokásosnál valamivel nagyobb a forgalom, de bárhogyan alakul, tartani fogják a frontot – ígérte Vámos. Az élelmiszerkereskedelem bízik a stabil a magyar beszállító háttérben, és abban, hogy a vásárlók továbbra is megfontoltak maradnak. Ha így lesz, akkor ahogy megszoktuk, mindenki fog tudni vásárolni – mondta a kereskedelmi szövetség főtitkára.

Ennek alátámasztására elmondta, hogy az áruházi élelmiszerkínálat döntő része hazai eredetű, a hazai szállítók pedig megbízhatóak és mindent megtesznek a folyamatos ellátás érdekében. Ha mégsem tudnak valamit szállítani, akkor azt importból igyekeznek pótolni a boltláncok. Mivel nemzetközi láncokról van szó, vannak átcsoportosítási lehetőségeik is. Szállítási probléma akkor volt, amikor torlódás volt az osztrák határon.

Kategóriák: Zöld hírek

10 ezer maszk és emelt adagszám a krisnások ételosztásain

Harmonet - 2020, március 31 - 12:26
A Krisna-hívők a következő hetekben 10 ezer darab védőmaszkot osztanak szét az országban. Elsősorban a rászoruló lakosságot kívánják támogatni a mosható maszkokkal, de a hivatásos állománynak és kórházi dolgozóknak is juttatnak belőlük igény szerint.
Kategóriák: Zöld hírek

Pont aznap végeznek rendszerkarbantartást, amikor a bajba került vállalkozók bejelenthetnék a szüneteltetést

FN - Magazin - 2020, március 31 - 12:13

Szükségszerű informatikai karbantartására hivatkozva éppen március utolsó napján este 10 és 11 óra között lehetnek fennakadások a webes ügysegéd használatánál a szolgáltató tájékoztatása szerint.

Mindez azért gond, mert a koronavírus-válság miatt bajba került egyéni vállalkozások most jelenthetik be, hogyha vállalkozásukat a következő hónaptól átmenetileg szüneteltetni akarják. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) nevében Ruszin Zsolt alelnök azt kérte, éppen emiatt halasszák el a karbantartást. A rendszer egyébként már dél körül is túlterhelt volt, akadozott.

Több tízezer vállalkozó is érintett lehet

Azon egyéni vállalkozók, amelyeket nem ment meg a kormányrendeletek szerinti kisadózói tevékenységi lista, vagy munkáltatóként a másik lista, a járulékmentesítés, azok szüneteltetni fognak, ha nincs bevételük. Ennek optimális indítási dátuma az MKOE szerint 2020.03.31, vagyis kedd.

Az egyéni vállalkozások szüneteltetését a webes ügysegéden lehet bejelenteni, ezért gond hogy ott pont kedden eset karbantartás lesz. Az MKOE évek óta kéri, hogy a bejelentéseket ne csak valós időben lehessen megtenni, hanem azok “hatályossági nap” rovattal egészüljenek ki. Ezt a igényt a Belügyminisztérium még meg se válaszolta. Így ha valaki 2020.04.01-től szüneteltetné a vállalkozását, az kizárólag 2020.03.31-én jelentheti be, vagyis kedden.

Az MKOE előre megjósolta, egész kedden az várható, hogy a webes ügysegéd leterhelt lesz, mert becsléseik szerint több tízezer egyéni vállalkozó jelenti majd be a szüneteltetését, amit általában a könyvelőjük fog “lekattintani”. Dél körül Ruszin Zsolt szerint már akadozott is a rendszer, volt hogy nem is volt elérhető.

Az MKOE szerint a könyvelők amúgy nem járhatnak el saját nevükben meghatalmazottként, mert a Belügyminisztérium törvényt sért és ezt a funkciót szándékosan nem rendelte meg a webes ügysegédhez immár 6 éve. A leterheltség akár a webes ügysegéd, vagy a Központi Azonosítási Ügynök összeomlását is okozhatja, amire sajnos már többször volt példa.

Az egyesület ezért megkéri a Belügyminisztérium alá tartozó IdomSoft Zrt. és NISZ Zrt vezetőit, hogy a karbantartást sose a hónap utolsó napjára tervezzék. Ezt többször kértük már egyébként.

Amit utólag lehet tenni, ha március 31-én nem sikerül szüneteltetni

Ilyen esetben később is be lehet küldeni a beadványt, de e-papíron kell kérni, hogy például az áprilisban benyújtott szüneteltetést tekintsék úgy, hogy azt március 31-én nyújtották be, így a szüneteltetés április 1-től indul.

Az e-papír.hu oldalon a Belügyminisztériumot kell először kitallózni, majd a “méltányossági kérelem kezelt adat helyesbítésére” ügytípust kell választani, majd előadni, hogy a webes ügysegéd március 31-i üzemszünete miatt kéretik a szüneteltetést úgy tekinteni, hogy az március 31-én lett benyújtva, így a szüneteltetés április 1-én indul.

Kategóriák: Zöld hírek

Történelmi mélypont: 360,07 forintba kerül egy euró

FN - Magazin - 2020, március 31 - 11:58

Kedden kora délután újabb mélypontra ért a forint árfolyama, írja a portfolio.hu. Így 359,7455 forintig emelkedett az euró jegyzése.

Egy óra után nem sokkal pedig már 360,07-nél járt az euró jegyzése.

Az elmúlt néhány órában meglehetősen nagy kilengéseket mutatott az árfolyam, délelőtt tíz óra körül 358,7 volt az árfolyam, majd 359,2-ig gyengült, ezt követően pedig 358,9-en állt.

Kiemelt kép: Berecz Valter / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Lédús tisztító diéta - heti egyszer

Harmonet - 2020, március 31 - 08:26
A diétát kúraszerűen, hat héten át heti egy alkalommal érdemes végigcsinálni, tisztít, roborál, segíti a szervezetünket abban, hogy a méreganyagok kiürüljenek.
Kategóriák: Zöld hírek