Zöld hírek

Heti Style-Art-Party horoszkóp 2018.április 21-től 27-ig

Harmonet - 2018, április 21 - 07:00
Művészet, szórakozás, látásmód. A 12 csillagjegyre (élet) - művészeknek .
Kategóriák: Zöld hírek

Szombati HarmoNet horoszkóp 2018-04-21

Harmonet - 2018, április 21 - 07:00
Ma érzékeny hangulatban leszünk, mindenen megsértődünk. Ha éppen nem bántott senki, akkor is ellenséget gyanítunk munkatársainkban. Fontos, hogy ne ragadjunk bele a sértettségbe, ez egy kapcsolatnak sem használ. Ma a mellkasunk lesz érzékenyebb, - vágyunk a friss levegőre. Ha dohányzunk, akkor csökkentsük az elszívott cigaretták számát, és kérjük meg munkatársainkat, családtagjainkat is, hogy ne a jelenlétünkben dohányozzanak. Jót tehet egy kiadós séta a friss levegőn.
Kategóriák: Zöld hírek

A kormány megoldotta, hogy örökre az egyházaknak adhassa adója 1 százalékát

FN - Magazin - 2018, április 21 - 06:27

Idén is mód van arra, hogy bárki felajánlja adójának egy százalékát 31 egyház közül valamelyiknek vagy az állami Nemzeti Tehetség Programnak.

Kis Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője a lap érdeklődésére elmondta: újdonság, hogy az egyházaknak tett felajánlás immár nemcsak egy évre szól, bizonyos értelemben örök érvényű lehet. Ha az adófizető megjelöl egy egyházat, úgy a NAV ezt a választást feljegyzi, és ezután minden esztendőben továbbítja a polgár adójának egy százalékát a megnevezett egyháznak, akkor is, ha az érintett nem rendelkezik az összeg elküldéséről.

Ha az adófizető meggondolja magát és megváltoztatja a támogatni kívánt vallási szereplőt, vagy úgy dönt, hogy egyetlen egyháznak sem juttat tovább ilyenformán pénzt, akkor korábbi nyilatkozatát vissza kell vonnia vagy új nyilatkozatot kell tennie, a NAV pedig a későbbiekben az ebben foglaltakhoz tartja magát.

Az új lehetőséget csak az egyházaknál vezette be a törvényhozás. A Nemzeti Tehetség Programot, és az adó másik egy százalékával támogatható  civil szervezeteket ezután is minden évben meg kell jelölniük az adófizetőknek. Tavaly egymillió adófizető 4,4 milliárd forintot ajánlott fel a vallási szereplőknek, a legnagyobb összeget – sorrendben – a katolikus, a református és az evangélikus egyház kapta.

Kategóriák: Zöld hírek

Brüsszel valóra válthatja Orbánék rémálmát

FN - Magazin - 2018, április 20 - 15:06

Az EU történetében először politikai feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését. Az Európai Bizottság egy olyan javaslaton dolgozik, aminek értelmében a jogállami elvek tiszteletben tartása az uniós költségvetési források felhasználásának elengedhetetlen feltétele lesz – nyilatkozta a Bruxinfo beszámolója szerint csütörtökön Berlinben Günther Oettinger, a testület költségvetésért felelős tagja, aláhúzva azt, hogy nincs szó egy lex Lengyelországról.

Günther Oettinger ugyan nem fejtette ki részleteiben a küszöbön álló javaslatot, de világossá tette, hogy a bíróságok kormányoktól való függetlensége a Bizottság elképzelése szerint „elengedhetetlen feltétele” lenne a kifizetések folyósításának. 

Hangsúlyozta, hogy nem egy „Lex Lengyelországról” (vagyis a speciális lengyel helyzetre való reagálásról) van szó, hanem arról, hogy az uniós költségvetés felhasználása során számos jogi vita merülhet fel, amelyek elbírálásában főszerep juthat a bíróságoknak. Márpedig az EU-nak képesnek kell lennie a szabálytalanul vagy csalás lévén elköltött pénzek visszakövetelésére, ami pártatlan és független bíróság (ahogy ő fogalmazott, független harmadik hatalom) meglétét feltételezi.

Mint a Portfolio emlékeztetett, egy ilyen elképzelést korábban már sokszor belengettek, aztán kihátráltak belőle, mert nem igazán lehet objektíven megcsinálni, és az EU egységét is veszélybe sodorja. Ha mégis átvinnék a tervet, az azt jelentené, hogy ha nem független a tagállami kormányoktól az igazságszolgáltatási (bírósági) rendszer, akkor Brüsszel nem fizetné ki az uniós támogatásokat.Ez első hallásra kifejezetten rossz hír főként Lengyelország és Magyarország számára, hiszen brüsszeli nézőpontból bajok vannak a független igazságszolgáltatással, a jogállami működéssel, és erről elsősorban a lengyelekkel komoly vitákat folytat évek óta az Európai Bizottság. 

Kiemelt kép: Günther Öttinger, a költségvetési és emberi erőforrások uniós biztosa (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Kategóriák: Zöld hírek

Lázár elárulta, milyen törvénymódosítási javaslatot nyújt be először

FN - Magazin - 2018, április 20 - 14:38

A kormányból kiváló Lázár János hivatalos Facebook-oldalára feltett videóban jelentette be, mi lehet egyéni képviselőként első törvénymódosító javaslata. Mint mondta, Vajdáné Marika kommentjében emlékeztette az eddig a Miniszterelnökséget vezető minisztert arra, hogy a kampányban tett ígéretét váltsa be.

Erre reagálva jelentette ki Lázár, hogy az eskütétel után az első egyéni képviselői törvénymódosító javaslatával a temetői sírhelymegváltási díjak eltörlését fogja kezdeményezni, illetve azt, hogy a kormány támogassa a temetők rendbe hozását annak érdekében, hogy az önkormányzatok és fenntartók dolga könnyebb legyen.

Lázár János azt a témát már korábban is megpengette:

Lázár eltörölné a sírhelyújraváltást Ez lenne az első javaslat, amit a parlament elé vinne, ha megválasztják. 
Kategóriák: Zöld hírek

Trump szavaira csökkent az olajár

FN - Magazin - 2018, április 20 - 13:55

Csökkent a kőolaj világpiaci ára, miután Donald Trump amerikai elnök a Twitteren közzétett üzenetében bírálta a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetét (OPEC), mondván, mesterségesen tartják magasan az árakat.

Délután fél kettő körül az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 52 cent csökkenéssel 73,26 dolláron állt, míg a nyugati féltekén irányadó WTI könnyűolajfajtát 67,81 dolláron jegyezték, a csütörtöki záráshoz képest 48 centtel esett az ára.

Trump üzenete előtt mindkét jegyzés nyereségben állt.A Brent és a WTI csütörtökön több mint három éves csúcson volt 74,75, illetve 69,56 dolláros hordónkénti áron a piaci túlkínálat csökkenésének és a kereslet emelkedésének köszönhetően.

Az OPEC-tagállamok és a kartellen kívüli országok kitermeléscsökkentési megállapodását felügyelő bizottság pénteken tartott Dzsiddában miniszteri szintű ülést, hogy áttekintsék a piaci helyzetet. A testület megerősítette azt a célt, hogy a kitermelés visszafogásával csökkentsék a globális olajtartalékok szintjét az ötéves átlagra.

Az OPEC 13 tagállama és a kartellen kívüli 11 nagy olajkitermelő ország tavaly január 1-je óta fogja vissza a termelést. Az egyezség hatályát többször meghosszabbították, legutóbb 2018. december végéig.

Az olaj hordónként ára 2016 elején 30 dollár, idén januárban pedig 70 dollár körül mozgott. (mti)

Kiemelt fotó: Europress/AFP PHOTO/ POOL/Bullit Marquez

Kategóriák: Zöld hírek

Durvát hibázott a UPC, 48 millió forintos bírságot kapott

FN - Magazin - 2018, április 20 - 13:47

A még szeptemberben hivatalból indított általános hatósági felügyeleti eljárás lezárásaként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 48 millió forint bírságot szabott ki a UPC Magyarország Telekommunikációs Kft.-re (UPC), miután vezetékes és mobiltelefon előfizetői 2017. július 25-e és szeptember 18-a között nem érték el az On Line System Informatikai és Tanácsadó Kft. (OLS) hálózatában lévő telefonszámokat.

A most lezárult eljárás első fokú  határozata szerint a UPC piaci magatartásával súlyosan megsértette a telefonszolgáltatás nyújtására vonatkozó azon alapvető európai uniós és hazai jogszabályokat, melyek szerint biztosítania kellett volna az előfizetői számára valamennyi hívószám elérhetőségét.

A szankció formáját és a bírság mértékét a hatóság számos szempontot figyelembe véve alakítja ki, így többek között az eset súlyát és az érintett előfizetők számát, az ismételtséget, a jogsértéssel okozott érdeksérelmet, az elért vagyoni előnyt és a piacra gyakorolt hatást is mérlegelve. Jelen eljárás lefolytatását az előfizetőkön túl maga az OLS is kérte, tekintettel arra, hogy a UPC a hívások továbbítását az erről folytatott egyeztetések után sem biztosította.

Hogyan történt?

2017. július 25-e és szeptember 18-a között, közel két hónapon keresztül a UPC saját vezetékes és mobiltelefon előfizetői számára nem biztosította az OLS saját számainak, illetve a szolgáltatóhoz máshonnan áthordozott hívószámok elérését, azaz az OLS előfizetői elérhetetlenek voltak a vizsgált időszakban a UPC előfizetői számára.

Emellett a számhordozás rendszerének működési sajátosságai miatt a UPC előfizetőinek egy kisebb része (kb. 5%-a) ebben az időszakban nem tudta hívni azokat az előfizetőket sem, akik hívószámukat az OLS-től hordozták más szolgáltatóhoz.

Súlyosbította a kialakult helyzetet az is, hogy a UPC a hozzá forduló előfizetőket, őket szándékosan félretájékoztatva, a másik szolgáltató ügyfélszolgálatára irányította, arra hivatkozva, miszerint a hiba az OLS hálózatában adódik. Ezzel szemben a vizsgálat feltárta, hogy a sikertelen hívásokat nem hálózati hiba okozta, hanem a UPC saját maga tiltotta le az OLS előfizetők elérését egy, az OLS-el nem rendezett egyéb elszámolási vita miatt.A vizsgálat azt is megállapítja, hogy a UPC a sikertelen hívások miatti előfizetői panaszokat nem tekintette hibabejelentéseknek, azok ellenére sem tette meg a szükséges lépéseket, csak a vizsgálat elindítását követően intézkedett arról, hogy az előfizetői által kezdeményezett hívások egy harmadik szolgáltatón keresztül eljuthassanak az OLS és a további érintett szolgáltatók előfizetőihez.

Fontos tény az is, hogy a UPC a késedelmes hibaelhárításért nem fizetett kötbért az előfizetőinek – ami egyébként jogszabályi kötelezettsége lett volna az érintett előfizetők kérése nélkül is –, ráadásul az érintett számok között több olyan is volt, melyek közintézményekhez tartoztak, elérhetőségük sok előfizető számára kiemelten fontos lett volna társadalmi szerepük és jelentőségük miatt (önkormányzat, idősek otthona, háziorvosi rendelő).

A hatóság szakemberei megállapították, hogy a UPC hozzávetőleg 22 ezer telefonszám elérhetőségét nem – vagy legalábbis nem teljes körűen – biztosította, több mint 38 ezer hívás sikertelen volt, ami összesen több mint 4 ezer UPC-előfizetőt érintett. A korábban az OLS-hez tartozó, de onnan elhordozott, tehát már más szolgáltatók hálózatában lévő számok elérhetetlensége miatt kívülálló szolgáltatók és azok előfizetői is érintettek lettek.

Kiemelt kép: MTI / Balogh Zoltán

Kategóriák: Zöld hírek

Mire kell Mészáros Lőrincnek 25 milliárd forint készpénz?

FN - Magazin - 2018, április 20 - 13:22

Fő vasútépítő érdekeltségébe, az R-Kord Építőipari Kft.-be olvasztja Mészáros Lőrinc, felcsúti százmilliárdos polgármester egyik legújabb szerzeményét, a Vasútautomatika Kft.-t. Erről döntött március végén az R-Kord taggyűlése – derül ki a Cégközlönyből.

A szombathelyi székhelyű Vasútautomatika az a cég, amelynek vagyonát egy Simicska-cégből szerezte meg Mészáros, de nem közvetlenül, hanem a Swietelsky, illetve tolmácsa, Sakalj Ferenc közbeiktatásával. Sakalj vagy Szakály Ferenc úgy vált ismertté, mint aki horvátországi bizniszeiben segíti Mészáros Lőrincet. A fúzióval azonban a Szakály-vonal nem szakadt meg: Szakály Orsolya a Vasútautomatika ügyvezetője volt 2016 december óta, és idén márciusban az R-Kord cégvezetője lett.

Az R-Kord egyike Mészáros fénysebességgel növekvő cégeinek: az árbevétele 2014-ben lépte át az egymilliárdot, 2016-ban pedig már 17 milliárdnál tartott és 3,6 milliárd osztalékot fizetett. Közben olyan méretes közpénzes megrendelések részese lett, mint a dél-balatoni vasútvonal 73 milliárdos felújítása, vagy a V-Híd Zrt.-vel közös, a Püspökladány-Ebes közötti vasútszakasz közel 75 milliárdos kivitelezése.

A múlt évben tovább izmosodott az R-Kord, az összeolvadáshoz mellékelt mérlegtervezet szerint a saját tőkéje 8,5 milliárdra nőtt, ami csaknem kétszerese a 2016. december végén a könyvekben szereplő 4,6 milliárd forintnak. Forgóeszköz-állománya 17 milliárdról 42 milliárdra ugrott, ezen belül

a pénzeszközei, azaz a készpénz, a bankszámlán tartott, gyorsan mozgósítható forrásai ötszörösére, 25 milliárd forintra nőttek.  

Igaz, közben a hitelállománya is több mint duplájára, 41 milliárdra duzzadt.

A Vasútautomatika beolvadása után a társaság R-Kord néven működik tovább. A szombathelyi társaság kicsit csúfít majd a mérlegén: a házasságba vitt vagyona piaci értéken mínusz 859 millió, így az R-Kord saját tőkéje 7,7 milliárdra karcsúsodik az összeolvadás után. A kötelezettségei pedig a Vasútautomatika 2 milliárdos rövid lejáratú hiteleivel együtt 43 milliárd forintot tesznek ki a mérlegtervezet szerint.

Kiemelt képünk illusztráció: MTI / Máthé Zoltán

Kategóriák: Zöld hírek

BMW-gyár épülhet Borsodban?

FN - Magazin - 2018, április 20 - 12:53

Egy március 26-i kormányrendelet értelmében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány a Hernádnémeti közigazgatási területén elhelyezkedő mintegy 80 ingatlanon, illetve véglegessé vált döntés alapján az ezen ingatlanokból kialakított területen megvalósuló, ipari telephely kialakításával és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő hatósági ügyeket.

Hogy mindez mit takar, arról sem a település polgármestere, sem pedig más nem nyilatkozhat. A Miskolccal közös projektben érintettekkel ugyanis a Boon.hu szerint titoktartási szerződést írattak alá. Így mindössze annyit sikerült megtudniuk, hogy a terület nagyságából lehet következtetni arra, milyen iparág képviselőiről lehet szó. Ez pedig valószínűsíti szerintük, hogy egy autógyár képviselőivel tárgyal a kormány. Információik szerint a Miskolccal már többször “hírbe hozott” BMW települhet a megyébe.

A Portfolio.hu szerint a megyei lap értesüléseit erősítheti, hogy az elmúlt hetekben két potenciális BMW-beszállító, a japán Toray és a kínai CATL kapcsán is szóba került Magyarország. Az, hogy a potenciális beszállítók elkezdtek mozgolódni Magyarországon erősíti a gyanút, hogy a BMW is a régióban kereshet helyet gyárának.

Kiemelt kép: A BMW Z4 tanulmányautó a 45. Tokiói Autószalonon 2017. október 25-én. (MTI/EPA/Ota Kijosi)

Kategóriák: Zöld hírek

Üzentek a bankok a kormánynak

FN - Magazin - 2018, április 20 - 12:26

A Magyar Bankszövetség pénteki éves Testületi Ülése után nyilatkozatot adott ki a szektor helyzetéről, és arról, hogy mit várnak a kormánytól. Mint írták,  a magyar bankszektor a 2008-at követő hosszú, nehéz időszak után kiemelkedő évet zárt tavaly, és a múlt év eredményessége illeszkedik a nemzetközi és a régiós tendenciákhoz. Az elért nyereség jellemzően eredménytartalékba került, ami a bővülő hitelaktivitáson keresztül a gazdaság gyorsuló növekedését segíti elő. A szövetség szerint a bankszektor pozitív eredményét a szektor stabil működése mellett a hitelezési kockázati költségek kedvező alakulása alapozta meg. De a dinamikus technikai fejlődésnek és a változó ügyféligényeknek való megfelelés folyamatos megújulást, alkalmazkodást és innovációt kíván a szektor szereplőitől.

A bankszektor csak kiszámítható jogi, adózási és irányítási feltételeket biztosító gazdasági közegben tudja hatékonyan szolgálni a gazdaság fejlődését, amelynek a többi szereplője is hasonló környezetet vár el. Ezért továbbra is az együttműködésekre, a gondos szakmai egyeztetésekre helyezzük a hangsúlyt a jogalkotókkal és a hatóságokkal való kapcsolatainkban

– mondta a Magyar Bankszövetség elnöke, Patai Mihály.

A magyar bankszektor valamennyi szereplője felsorakozik amellett a meghatározó közös cél mellett, hogy a pénzügypolitikában erősödjön a folytonosság és a kiszámíthatóság. A vállalkozások és a hitelezők számára rövid és hosszú távon is ez biztosíthatja az eredményes működést. Az európai uniós források dinamikus felhasználása után új időszak következik, ahol minden gazdasági szereplőnek meg kell találnia azt a versenyképes fejlődési pályát, amely a jövőjét meghatározza. A szükségessé váló átalakítások és fejlesztések finanszírozásához a hazai bankszektor kellő tőkeerővel és likviditással rendelkezik.

Nem feledkeztek el a nemzetközi versenyhelyzetről sem. Versenyképességük javítása szempontjából elengedhetetlennek érzik, hogy az előttük álló években a bürokratikus túlszabályozások nemzeti leküzdésével az elsők között kerüljünk ki az európai államok közt zajló szabályozói versenyből. E cél elérését nagymértékben segítheti a szövetség szerint, ha a jogalkotó már a szabályozás kezdeti stádiumában bevonja a pénzügyi szektor képviselőit a jogszabály-előkészítési folyamatba. Szerintük a magyar gazdaság fenntartható és jó teljesítményéhez, valamint az országhatárokon átnyúló bővüléséhez a finanszírozó magyar hitelintézeteknek vissza kell szerezniük, majd meg kell tartaniuk régiós versenyképességüket. Ezért nélkülözhetetlennek tartják az egykoron átmeneti válságmenedzselésként bevezetett extra terhek kivezetését. Így

  • a banki és pénzintézeti különadók ütemezett kivezetésének véghezvitelét,
  • a gazdaságfehérítést és a készpénzmentesítést akadályozó tranzakciós illetékek csökkentését, majd megszüntetését, és ezen belül
  • az ingyenes banki szolgáltatások (pl. a havi 150 ezer forintos készpénzfelvétel) utáni minden formájú adó vagy illeték eltörlését.

A magyarországi pénzpiac része az európai és a globális piacnak. Olyan időkben, amikor a protekcionista tendenciák a magyar gazdaságra is veszélyt jelentenek, érdekeink érvényesítése csak az Európai Unió egységes fejlődése és a gazdasági integráció elmélyítése mellett biztosítható, ezért elkötelezettek e célok mellett. Támogatnák továbbá a Brexit tárgyalások olyan lezárását, melynek eredményeként a meglévő gazdasági kapcsolatok fennmaradnak.

A globális bankszabályozások területén pedig kívánatosnak tartják a nemzetközileg egységes alkalmazást, hogy az Európai Unió pénzügyi rendszerének fejlődése, és gazdaságának bővülése versenyhátrányoktól mentesen, és fenntarthatóan mehessen végbe.

Kiemelt kép: Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Unicredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén az Unicredit székházában 2018. április 20-án. MTI / Kovács Attila

Kategóriák: Zöld hírek

5 forint emelést kapott a nyugdíjas, mert tovább dolgozott

FN - Magazin - 2018, április 20 - 11:56

Öt forinttal emelték meg egy pécsi nyugdíjas havi ellátását, amiért nyugdíj mellett alkalmi munkákat végzett, legálisan. A nyugdíjnövelésről szóló határozat négyoldalas volt, ebben rögzítette az illetékes Magyar Államkincstár a minimális emelés tényét. Ráadásul három héten belül háromszor küldték ki neki az egyenként négyoldalas levelet, ajánlva, ami a postai díjszabás szerint darabonként 475 forintba kerülhetett.

A ma.hu azt is kiszámolta, hogy a három levél díja a férfi negyed századra számított nyugdíjnövelését emésztette fel. Hogy a nyugdíjnövelés automatikus megállapítása lassan megy, arról már többször írtunk:

Bő három hónapos késések a nyugdíjnövelésnél A nyugdíjprémiumra és korrekcióra jutó emelés pedig még sehol nincs.

Kiemelt kép: MTI / Beliczay László

Kategóriák: Zöld hírek

Mi lett volna, ha másképp alakul az életed?

Harmonet - 2018, április 20 - 11:21
2018. április 21-től különleges darabot láthatnak az érdeklődők a Hatszín Teátrumban az Orlai Produkciós Iroda szervezésében Kovács Patrícia, Ötvös András, Schruff Milán, Járó Zsuzsa és Mészáros Máté előadásában, Dömötör András rendezésében. A színészek izgalmas, helyenként valós történések alapján mutatják be, mi lett volna, ha nem a színjátszást választják hivatásukként.
Kategóriák: Zöld hírek

Százezernél nagyobb különbség is akad a boltok bérrangsorában

FN - Magazin - 2018, április 20 - 11:13

Két esztendő alatt negyedével nőtt a boltos eladók bére, de a különbségek az egyes boltok között megmaradtak a legfrissebb bérrangsor szerint. A legjobban fizető illatszerbolt és a legrosszabbul fizető halárus keresete között 60 ezer forint a különbség. Volt már ennyi, de a létszám alapján százezres különbségek is akadnak, írta a Blokkk.com.

Az eladóknak, pénztárosoknak, árufeltöltőknek adott fizetéseket nézve három részre szakadt a boltosok világa. A dobogósok havi bruttó 230 ezer forint környékén tudnak fizetni. A középmezőny a 190-220 ezer forint közötti sávban képes bért adni a bolti dolgozóknak. A bérkülönbségek pedig megmaradtak, így a minimálbér-emelések ezt a fajta különbséget nem mérsékelték, mivel a munkaerőhiány is kíméletlenül megdolgozta a kereskedelmet.

A februári KSH-adatok alapján:

  • a boltos átlag bruttó 207 ezer forint volt, a legtöbbet az illatszerboltok fizettek (bruttó 233 ezer forintos átlag), a legkevesebbet pedig a halasok (átlagban bruttó 174 ezer forintot).

Sokkal nagyobb bérkülönbségek rajzolódtak ki a boltos kereskedelem eladóinak körében, ha a bolti létszámot is nézték. Érvényesülni látszik a kisbolt kis bér, nagy bolt nagyobb bér irányzat.

  • A legkisebb boltokban átlag alatt (Bruttó 176 ezer forint), a nagyobbakban tetemes összeggel többet (átlagban bruttó 310 ezer forintot) lehet keresni.

Kiemelt kép: MTI / Balogh Zoltán

Kategóriák: Zöld hírek

Heti szexhoroszkóp 2018.április 20-tól 26-ig

Harmonet - 2018, április 20 - 07:00
Hódítás, csábítás, szakítás és szerelem. Erotika, és minden ami a randevúk és forró éjszakák világába belefér.
Kategóriák: Zöld hírek

Pénteki HarmoNet horoszkóp 2018-04-20

Harmonet - 2018, április 20 - 07:00
Lassabban megy ma minden, és ez különösen igaz a reggeli ébredésre. Végül azt sem fogjuk tudni, hogy mivel töltöttük el az időt, miért vagyunk mindennel késében. Ma érdemes répát, retket, zellert, karalábét, valamint burgonyát fogyasztanunk. Készítsünk ezekből a zöldségekből egy tápláló, ám könnyű salátát! Még jobb, ha a salátánkat fokhagymás öntettel ízesítjük, ami sokat segíthet immunrendszerünk szinten tartásában!
Kategóriák: Zöld hírek

2023-ig Hernádi Zsolt marad a Mol vezére

FN - Magazin - 2018, április 19 - 18:14

A Mol igazgatósága ismét Hernádi Zsoltot választotta az igazgatóság elnökévé 2023. április 30-ig – közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön. Hernádi 1999-től tagja a Mol igazgatóságának, 2001 óta elnök-vezérigazgatóként vezeti a társaságot.

Orbán újabb kétharmadának örül a Mol-vezér Hernádi Zsoltot megnyugtatta a Fidesz győzelme. Piaci alapon.

A Mol az évtized legmagasabb profitját produkálta tavaly: nettó eredménye elérte a 307 milliárd forintot (1,11 milliárd dollár), 18 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A konszolidált, nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült éves jelentés szerint az értékesítés nettó árbevétele 4130,3 milliárd forint volt, az előző évi 3553 milliárd forint után. (MTI)

(Kiemelt kép: REUTERS/Szabó Bernadett)

Kategóriák: Zöld hírek

Apa beledögölhet a munkába, anyának akkor is a tűzhely mellett a helye

FN - Magazin - 2018, április 19 - 16:57

A II. kerületi játszótéren mélyen megvetik azt az édesanyát, aki bölcsődébe adja a gyermekét és a vidéki templomban megszólják azt az anyukát, aki csak két gyereket szült

— ezzel a fájdalmas látlelettel indította előadását Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány munkatársa azon a konferencián, amin a Norvég Alap támogatásával elkészült, a skandináv és a magyar családtámogatási modellek előnyeit és hátrányait taglaló kutatást mutatták be. Bár Magyarország a felszínen a demográfiai fordulatot ösztönző ország, a családok valódi igényeiről, például az igazságos támogatási rendszerről, a szülők kényszerpályáiról és a gyermekközpontú szolgaltatások kríziséről csak nagyon kevés szó esik.

Egy sztereotipikus magyar családban az édesapák talicskával tolják haza a pénzt, az édesanyák pedig addig maradnak otthon a gyerekekkel, amíg csak lehet. Hogy jó-e ez a gyereknek, kényelmes, hasznos-e a szülőknek? Valószínűleg nem. A világ legboldogabb emberei egy olyan országban, Dániában élnek, ahol az apák tevőlegesen kiveszik a részüket a gyereknevelésből, nem tabu otthonmaradniuk a babájukkal, ahogyan azért sem szólják meg a dán anyákat, ha a gyermekük születése után felveszik karrierjük fonalát.

A skandináv országokat az esélyegyenlőség és a fair munkamegosztás éllovasaiként tartják számon, ezért is érdemes tanulmányozni, hogy milyen családpolitikai intézkedésekkel teremtettek élhető környezetet a gyerekesek számára. A kutatás egyik fókuszpontja a norvég családtámogatási rendszer, ami óriási hangsúlyt fektet a család és munka egészséges összehangolására, illetve arra, hogy a nők és a férfiak minél egyenlőbben vegyék ki a részüket a munkahelyi és háztartási feladatokból. Mert az esélyegyenlőség a férfiaknak éppen annyira érdeke, mint a nőknek: egy kiegyensúlyozottabb rendszerben az apának nem kell lemondania a gyerekével töltött, értékes pillanatokról, nincsen egyedül az egzisztenciális felelősséggel és személyisége is jobban kiteljesedhet.

Csak egy marék apa választhat

Bár Magyarországon kis lépésekkel arrafelé orientálják a nőket, hogy minél előbb térjenek vissza a munka világába és a férfiak is vegyék ki részüket a gyereknevelésből, a tapasztalatok azt mutatják, hogy valójában csak egy szűk rétegnek van döntési lehetősége. Egy városi, középosztálybeli férfi elgondolkodhat azon, hogy milyen apa szeretne lenni, mennyi ideig marad otthon a gyerekével, de egy rosszabb körülmények között élő családnak egyetlen útja van – erről beszélt előadásában Szél Dávid pszichológus, coach, apablogger.

A konferencia tükrében a magyar családpolitikára egyszerre jellemző az átgondolatlanság és bizonyos társadalmi csoportok kiemelt támogatása más csoportok rovására. A “jobban teljesítő” gazdaságban 2008 óta nem emelték az alanyi jogon járó családi pótlékot, míg a főleg a közép és felsőbb társadalmi osztályoknak kedvező családi adókedvezményt forszírozzák.

Az átgondolatlanságra jó példa a 2013-ban bevezetett GYED extra, amely lehetővé teszi, hogy az anya a gyermek 6 hónapos kora után visszatérjen dolgozni a gyed elvesztése nélkül. Ez jó lehetőség lehetne a nők kompenzációjára, azonban azt már most látni, hogy sok család inkább kiskapuként használja a könnyítést. A konferencián elhangzottak szerint jellemző, hogy a GYED extrát a komolyabb jövedelemmel rendelkező apa veszi igénybe, ő marad a munkahelyén is, míg az anya még nagyobb elszigeteltségbe kerül munka és GYED nélkül. Jó esetben fizetik utána a társadalombiztosítást, de még ilyenkor is hátrányba kerül a nyugdíjjogosultság területén — a visszaélésekre lehetőséget adó kiszolgáltatott helyzetről nem is beszélve.

Mit tudnak a norvégok, amit mi nem?

A norvég családpolitika fő célkitűzése nem az, hogy több gyerek szülessen, hanem az, hogy a családok kiegyensúlyozottabban élhessenek,

a családbarát intézkedések mégis hatnak a születések számára. A vezérfonal a munkamegosztás és a rugalmasság, legyen szó a családi kasszáról vagy a gyermek körüli teendőkről.

Míg Magyarországon az apák szinte láthatatlanná válnak a családi életben, addig Norvégia a kispapák (és így a kismamák) kánaánja. Legutóbb idén januárban fogadták el az apák számára fenntartott gyermekgondozási szabadság kiterjesztését tízről 14 hétre. Ezt a 3,5 hónapot az apák többnyire akkor veszik igénybe, amikor gyermekük anyja visszatér a munkába. Egy magyar édesapa 5 fizetett szabadnapot kap gyermeke megszületése után, ennyi ideje van, hogy felvegye új élete ritmusát és ráhangolódjon gyermekére, egy norvég apa két hét fizetett szabadságot kap ugyanerre. Érdekes momentum, hogy bár az Európai Unió ajánlása két hét fizetett szabadságot javasol az apáknak a gyermek születését követően és még a kelet-európai országok is igyekeznek felzárkózni ehhez, egyik magyar kormány sem mutatott hajlandóságot a kitejesztésre.

Norvégiában a gyerek születése után 12 hónapnyi gyermekgondozási szabadság oszlik meg a szülők között rugalmas formában. A szülők választhatják a rövidebb, 46 hetes, 100 százalékos rátán alapuló fizetett gyermekgondozási szabadságot vagy a 80 százalékos konstrukciót, ami 56 hetes otthonmaradást fedez. Alapesetben, ha mindkét szülő jogosult fizetett gyermekgondozási szabadságra, abból 13 hetet és 2 napot (3 hetet a szülés előtt, 10 hetet utána) kizárólag az anya vehet igénybe, 10 hetet pedig kizárólag az apa, ez az úgynevezett apakvóta, amiről korábban részletesen írtunk. A fennmaradó időt a szülők megegyezés szerint osztják fel egymás között.

Norvégiában fontos cél a nők részmunkaidős foglalkoztatásának alacsony szinten tartása. Míg a magyar gondolatmenet szerint az anyák részmunkaidős foglalkoztatása a család érdekeit szolgálja, addig a norvég cél az, hogy a nők teljes mértékben megtarthassák egzisztenciális függetlenségüket és karriereredményeiket. Ehhez segítik a munkahelyi reintegrációt, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az anyák a munkába visszatérve is folytathassák a szoptatást, naponta kétszer, fél órában. Persze a norvég kerítés sincsen kolbászból, a fókuszcsoportos interjúk alapján a munkaadóknak gondot jelent a gyermekükkel otthonmaradó apák helyettesítése, ezen a területen törvényi beavatkozást várnak a családok.

Kevesebb idő otthon – anyának

A kutatócsoport konkrét ajánlásokat fogalmazott meg az igazságosabb családpolitika érdekében. A mai magyar viszonyok között szinte provokatívnak hat az a felvetésük, miszerint mindenképpen szükség lenne a szülés után otthon tölthető idő két évre történő lerövidítésére, mivel az anyák túl sokáig inaktívak, így a 3 vagy több gyermek esetén akár 6 vagy 9 év alatt teljesen eltávolodnak a munkaerőpiactól. Az apák részvételét a norvég mintájú apakvótával, tehát a kötelező, fizetett gyermekgondozási szabadság bevezetésével ösztönöznék, azoknak a munkáltatóknak pedig, akik visszaveszik az édesanyákat, illetve szabadságra engedik az édesapákat, juttatásokat, adókedvezményeket adnának. Mindehhez értelemszerűen szükség van a bölcsődei férőhelyek bővítésére és a bölcsődék rugalmasabb munkarendjére, hiszen sok esetben azért utasítanak el családokat, mert csak fél napra szeretnék elhelyezni a gyermeket. Az apák bevonását a gyermek születését követő szabadság meghosszabbításával is erősítenék.

A vizsgálat eredményei alapján a gyermekszegénység visszaszorítására az egyik leghatékonyabb eszközt az alanyi jogon járó juttatások jelenthetik, azonban a családi pótlék jelenlegi rendszere sem a szociálisan rászoruló, sem a jobb módú családoknál nem tölt be érdemi szerepet, így azt alapjaiban reformálnák meg. Komoly probléma a magyar rendszerben a női munkavállalók és a munkaadók közötti bizalmatlanság. Míg egy norvég nőnek érdeke, hogy minél előbb közölje munkahelyén várandósságát, hiszen magasabb fizetést kap ebben az időszakban, addig Magyarországon a nők joggal félnek előállni az örömteli hírrel.

Bár Norvégiában sincsen 2-es termékenységi ráta, tehát egy átlagos szülőpár nem vállal két gyermeket, az apakánaán jelentősen megelőzi Magyarországot. Az Eurostat 2015-ös adatai szerint a Norvég termékenységi ráta 1,72, míg a magyar 1,45. A magyar családok helyzetének valódi, tudományos igényű vizsgálata már csak azért is nagyon aktuális lenne, mert a kormány célja az, hogy a termékenységi rátát 2030-ig 2,1-re növeljék. Ehhez például kitolnák a diplomás GYED időtartamát és elengednének a jelzálog-hitelekből, azonban a férfi-nő egyenjogúságról, a nők munkaerőipiaci helyzetének javításáról és a férfiak tehermentesítéséről egyetlen szót sem ejtettek.

A kutatás eredményeiről bővebben itt olvashat.

Kategóriák: Zöld hírek

Vizsgálat indul az autóbuszos személyszállítók kgfb-díjainak emelése miatt

FN - Magazin - 2018, április 19 - 14:40

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint az autóbuszos személyszállítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjainak egyidejű, nagyarányú emelése miatt akár a kartellgyanú vagy az erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata is indokolt lehet. A tárca ezért mielőbbi egyeztetésre és vizsgálatra kérte fel az ügyben hatáskörrel rendelkező Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal vezetőit – közölte az NFM csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az autóbuszos személyszállító vállalkozásoknak a biztosítótársaságok lépése súlyos terhet jelent, ráadásul az emelkedő kgfb díjak hatására keletkező plusz költségeket az érintett vállalkozások továbbháríthatják az utasokra. Hozzátették, hogy a kormány a magyarországi kis- és középvállalkozások és az általuk kiszolgált utasok oldalán áll.

A NiT Hungary (Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete) szerdán azt közölte, hogy a közelmúlt buszbaleseteire hivatkozva a biztosítótársaságok átlagosan háromszoros, négyszeres biztosítási díjat követelnek a buszos vállalkozásoktól, de akad olyan biztosítótársaság is, amelyik 31 millió forintos éves díjjal szerződne.

A testület a helyzet rendezésére a felügyeleti szervek és a kormány beavatkozását kérte arra hivatkozva, hogy a vállalkozások rendkívüli mértékben kiszolgáltatottak a biztosítói erőfölénnyel szemben.

Közleményük szerint az autóbuszos személyszállító vállalkozások jelentős része alacsony tőkeerejű cég, az emelést csak úgy tudnák finanszírozni, ha azt a fogyasztókra hárítanák. A drasztikus biztosítási díjnövekedés miatt a hosszabb turistautak mellett a csoportos iskolai kirándulások, a belföldi utazások, vagy a munkásszállítások is jelentősen drágulhatnak.

(MTI)

Kiemelt kép: MTI/Donka Ferenc

Kategóriák: Zöld hírek

Tízmilliókat fizetett a MÁV tavaly a késések miatt

FN - Magazin - 2018, április 19 - 14:12

Összesen 22,6 millió forintnyi kártérítést fizetett ki utasainak a MÁV-START Zrt. tavaly a késések miatt  – tudta meg a 24.hu. A cég évi több mint 140 millió utast szállít, belföldi viszonylatban mintegy 4300, nemzetközi viszonylatban közel 1980 ügyben kellett az utasokat anyagilag kompenzálni. A belföldi járatokon érvényesített átlagos kártérítési összeg 1372 forint, a nemzetközi utazásoknál pedig 8434 forint volt.

A MÁV-START Zrt. csak a helyjeggyel, pótjeggyel, valamint pót-és helyjeggyel igénybe vehető vonatok esetében és csak 30 percnél nagyobb késés esetén fizet kártérítést.

Belföldi forgalomban ilyen vonatnak minősülnek az InterCity és az Expressz vonatok, a gyorsvonati pótjeggyel igénybe vehető vonatok (gyors/sebesvonatok), illetve a nemzetközi minőségi távolsági forgalomban közlekedő EuroCity, Railjet és EuroNight járatok. Az átalány-kártérítés összege a jegy árának 25 százaléka a 30 és 119 perc közötti, 50 százaléka pedig 120 perces vagy azt meghaladó késés esetén.

A kártérítés fizetésének szabályait uniós rendelet határozza meg, ehhez képest a  MÁV-START még engedékeny is az utasokkal szemben. Bár a EU-s szabályozás szerint 60 perc késés után kellene átalány-kártérítést fizetni, a vasúttársaság már 30 perc esetén teljesíti a visszatérítést és míg az uniós rendelet szerint csak a 4 euró (durván 1200 forint) feletti összeget kell kifizetni, a MÁV-START ezt a határt 1000 forintnál húzta meg. A magyar vasúttársaság azt is lehetővé tette, hogy a kisebb tételeket az utasok összegyűjtve érvényesítsék.

Kiemelt képünk illusztráció:Máthé Zoltán/MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Milliós bírságot kockáztat a katás, ha Facebookon hirdet?

FN - Magazin - 2018, április 19 - 13:59

A problémát az, hogy a nagyon sok kisvállalkozás – köztük katás cég – használ áfafizetés nélkül Facebook, Google hirdetéseket. Márpedig a külföldi cégektől igénybe vett szolgáltatások után áfát kell fizetni a katás cégeknek. Az áfatörvény ugyanis minden vállalkozóra vonatkozik, még azokra is, akik egyébként áfamentességet élveznek

– hívta fel a figyelmet Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna, kisvállalati adózási szakértő.

Ha tehát áfamentes számla érkezik külföldi cégtől, akkor itthon meg kell fizetni az általános forgalmi adót. Aki erre nem figyel, könnyen adóhiányt halmozhat fel, ami magas bírságokat vonhat maga után. A katás vállalkozásokra ez azért is veszélyesebb, mert sokuknak nincs könyvelője, aki figyelmeztesse őket az áfafizetési kötelezettségükre, tette hozzá.

Borítékolható, hogy kiderül a hiba

Hiába nem teszi be a számlát a katás cég a könyvelésébe, ettől még áll az áfafizetési kötelezettség. Az uniós szabályozás miatt ugyanis az adóhatóság látja, hogy a külföldi cég által kiállított számla miatt áfafizetési kötelezettség merült fel. Így Böröczkyné szerint nagy az esély arra, hogy a keletkezett adóhiány miatt megkeresik a vállalkozót. Az adótartozás elévülési ideje pedig öt év, tehát akár évekre visszamenőleg követelhetik a be nem fizetett adót, amire még bírságot is számolnak. Ígyakár milliós tartozás is összejöhet.

Böröczkyné szerint mivel sokan nem tudnak arról, hogy áfafizetési kötelezettségük van, nem is foglalkoznak a hirdetési számlákkal. Pedig az áfáról minden olyan hónapban elektronikus bevallást kell készíteni, amelyikben áfafizetés történik, tehát akár havonta lehet adatszolgáltatási kötelezettség. A bevallás elmulasztása miatt 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhatnak ki, (a tényleges összeg az adóhatóság mérlegelési jogkörébe tartozik) ezen felül számolni kell a be nem fizetett adó összegével, és az erre rakodó bírsággal, ami az adóhiány 50 százaléka.

Fotó: Neményi Márton/24.hu Legyen gyanús, ha nincs áfa a számlán

Minden olyan vállalkozónak, aki más országban működő cégnek állít ki, vagy külföldről kap áfamentes számlát, áfabevallási- és fizetési kötelezettsége van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. Az áfa és a kata egymástól teljesen független adónem, más jogalapon nyugszik, és az áfatörvény minden vállalkozóra vonatkozik függetlenül attól, hogy alanyi adómentességet élvez, vagy sem.

Sokan gondolják úgy, hogy a katás vállalkozás annyira egyszerű, hogy könyvelő sem kell hozzá, nincs más dolga a vállalkozónak, mint havonta befizetni az átalányadót. Sajnos ez egy költséges tévhit, ami már hatalmas károkat, sok esetben akár milliós bírságokat okozott. Egy katás vállalkozásnak is érdemes rendszeresen konzultálni könyvelővel, hogy elkerülje a hibákat

– tanácsolja Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna.

Nem feltétlenül kell áfázni

Ruszin Zsolt adószakértő kicsit árnyaltabban látja a veszélyt. A tényeket így foglalta össze:

  • A külföldi termékbeszerzés 10 000 euró értékig nem igényel közösségi adószámot, külföldi áfával lehet vásárolni.
  • Külföldi szolgáltatás igénybevételekor a katás dönthet úgy, hogy nem ad EU-s adószámot, hiszen a kiadásaival, költségeivel nem kell elszámolnia. Ekkor szintén a külföldi áfát fizeti, ráadásul itt még a 10 000 eurós határértéket sem kell figyelnie.

Az ijesztgetést a Facebook-hirdetéssel Ruszin azért nem tartja jó ötletnek, mert jelenleg vita van azon, hogy reklámadóra kötelezett-e, aki adóalanyként például Google és Facebook hirdetéseket rendel meg. Nemcsak az áfa, hanem a reklámadó miatt se célszerű a kisadózó vállalkozás nevében megrendelni az ilyen külföldi szolgáltatásokat, tette hozzá.

Viszont ha valaki katás mivolta helyett magánemberként vásárol, az nem visszaélésszerű magatartás, hiszen van magánjövedelme, és ha abból költ, azzal adót nem rövidít, jegyezte meg.

Visszakérdeztünk, akkor végül is fenyegeti-e bírság a katást, ha a Facebookon hirdet, de nem fizet áfát. Ruszin szerint ez a veszély csak akkor áll fen, ha a vállalkozó megadta közösségi adószámát. Ha nem adta meg, akkor nincs veszély.

Kiemelt kép: Thinkstock

Kategóriák: Zöld hírek