Zöld hírek

Heti vagyonhoroszkóp 2020.április 8-tól 14-ig

Harmonet - 2020, április 8 - 07:00
Vagyoni helyzetre, lehetőségekre vonatkozó horoszkóp.
Kategóriák: Zöld hírek

Szerdai HarmoNet horoszkóp 2020-04-08

Harmonet - 2020, április 8 - 07:00
Ma párkapcsolatunk kerül előtérbe. Ne ma vitassuk meg a kapcsolat árnyoldalait, - nincs kedvünk a vitákhoz, mély beszélgetésekhez. Ehetünk olajos magvakat, különösen a dió és a tökmag kedvező szervezetünk számára, hiszen jó hatással lehet koleszterin szintünkre. Egyszerre nagyobb mennyiséget ne fogyasszunk belőle! Étrendünk rendszeresen tartalmazzon omega-3 zsírsavakat!
Kategóriák: Zöld hírek

Mekkora a napelemes tetőcserép teljesítménye?

Ha ferde tetőre telepítjük a napelemek, akkor azok közvetlenül miért nem a cserepekbe vannak integrálva? Ennek a problémának a megoldásával világszerte több cég is foglalkozik, sőt mi több, a technológia éllovasai hazánkban is képviseltetik magukat. Mivel a szolárcserepek jelenleg is fejlesztési stádiumban vannak, így várhatóan ugyanazt az utat járják majd be, mint a hagyományos napelemek, vagyis az elterjedést és tömeggyártást megelőzően exkluzív terméknek fognak számítani.

LE FOGJA-E VÁLTANI A NAPELEMES TETŐCSERÉP A NAPELEMEKET?

A válasz nem egyszerű. A közeljövőben minden bizonnyal a hagyományos napelemek fogják még uralni a piacot, hisz már több évtizedes kiforrott technológiával rendelkeznek. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezek a panelek is folyamatos fejlesztésen mennek keresztül annak érdekében, hogy minél hatékonyabban és minél több energiát legyenek képesek előállítani. A két technológia között már több hasonlóság és különbséget jelentő specifikáció is ismert. A napelemes tetőcserepek elhelyezésére a napelemekhez hasonlóan a déli, a keleti és nyugati tetőfelületek és a 35-45 fokos dőlésszög a legoptimálisabb. A szolárcserepek átlagos teljesítménye körülbelül 15 Wp, ami mérettől függően 1 négyzetméterre vonatkoztatva nagyjából 160-170 W teljesítményt jelent. Ez az érték szinte megegyezik a hagyományos napelemek egységre vetített teljesítményével.

A napelempanelekkel szemben a napelemes tetőcserép egyik nagy előnye az lehet, hogy az optimális besugárzású tetőfelületeken szinte teljes borítottságot tudnak biztosítani, hisz a napelemek méretei és felszerelési korlátai adottak. A szolárcserepek esetében a tetőfelület széleitől (orom, falszegély, tetőgerinc, eresz) és a tetőfelépítményektől (kémény, tetőablak stb.) két cserépnyi távolságot el kell hagyni. Mindkét típus esetében a tetőnek és magának az épületnek megfelelő állapotúnak kell lennie a rendszer befogadására. Míg a ferde tetős megoldásoknál a napelemek rögzítésére széles paletta áll rendelkezésre tetőkampókból és tetőrögzítőkből, hogy bármilyen fajta fedésnél lehetővé váljon a telepítés, addig a szolárcserepeknél a tetőszerkezet lécezését szükséges a cserép formavilágához igazítani. Ez utóbbi esetben jelentős átalakítással és többletköltséggel járhat egy már használatban lévő, fedéssel rendelkező épület fotovoltaikus fejlesztése.

A napelemes tetőcserepek egyik további hátránya, hogy részleges tetőborítottság esetén nem minden cseréptípussal állnak kompatibilitásban. Vagyis csak olyan tetőburkolatba integrálhatók könnyedén, amelyek hasonló formavilágot képviselnek. Egyszerűbb tehát a szolár cserepekhez igazítani a tető hagyományos cserepeit, mint fordítva, ill. legcélszerűbb az épülő házra eleve szolár cserepes héjalást tervezni. A napelemes tetőcserepek ugyanakkor sosem fognak megfelelő alternatívát jelenteni a lapos tetővel rendelkező épületeknél. Itt továbbra is szükség lesz tartószerkezetek kialakítására, melyekre a hagyományos napelemek rögzítése a legoptimálisabb. A szolárcserepek jóval kisebb elemeket képviselnek a napelempanelekhez képest, így azok sorba bekötése is vélhetően több időt vesz majd igénybe. A hagyományos napelemek mellett szól az is, hogy adott esetben azok áthelyezése, másik tetőre költöztetése sokkal egyszerűbb művelet, míg a napelemes cserepek esetében egy teljes tetőfedés-cseréről lehet szó. A fent leírtak alapján kijelenthető, hogy a napelemes tetőcserepek a közeljövőben vélhetően még nem szorítják ki a hagyományos napelempaneleket a piacról.

 

0 Ft-os villanyszámla, egyszerűen. Kérjen itt ajánlatot napelemes rendszerre. 15 percen belül részletes, személyre szabott árajánlatot kap. (x)

Kategóriák: Zöld hírek

Álomházak gyerekrajzokon - kampány a lakhatási problémákkal küzdőkért

Harmonet - 2020, április 7 - 15:20
Medenceszoba, betegszoba, trambulinterem, és egy robot, ami átvállalja az összes házimunkát: gyerekek egy csoportja rajzolt álomházakat, hogy segítsék a lakhatási problémákkal küzdő és hajléktalan embereket egy civil szervezet adománygyűjtő kampányában.
Kategóriák: Zöld hírek

Adókedvezményt kap a SZÉP-kártya, és akár 800 ezer forintot is tehet rá a munkáltató

FN - Magazin - 2020, április 7 - 15:16

Palkovics László információs és technológiai miniszter kedden bejelentette a többi között, hogy

a Széchenyi pihenőkártyánál adókönnyítés lesz, és megemelik azt az összeget, amennyit kedvezményes adózással juttathat a munkáltató.

Jelenleg a SZÉP-kártya az egyetlen béren kívüli juttatás, aminek a adóterhe 15 százalék szja és 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó, azaz összesen 32,5 százalék. Ezzel a kedvezményes adózással juttathat a munkáltató a versenyszférában legfeljebb évi 450 ezer forintot a dolgozónak, a közszférában pedig maximum 200 ezer forintot évente. Az is meg van szabva, hogy az egyes alszámlákra mennyi mehet kedvezményes adózással. A szálláshelyre legfeljebb évi 225 ezer forint, a vendéglátásra legfeljebb 150 ezer forint, szabadidőre pedig nem több mint 75 ezer forint. Amennyiben a munkáltató ezen összegek valamelyikét túllépi, akkor a fölös részt egyes meghatározott juttatásként kell leadózni, ami annyi különbséget jelent, hogy 1,18-as szorzóval megnövelt adóalapra kell megfizetni az szja-t és a szochót, így összesen  38,35 százalék lesz a közteher, ami még mindig kedvezőbb, mint a bérként adózó juttatások 52,5 százalékos közterhe.

Palkovics bejelentése szerint a vendéglátás védelme érdekében

  • június 30-ig 4 százalékra csökkentik a SZÉP-kártya szociális hozzájárulási adóját,
  • 450 ezer forint helyett 800 ezer forintig a versenyszférában,
  • 200 ezer forintról 400 ezer forintra a közszférában.

Ezek szerint a kamara pénzügyi munkacsoportjának javaslata ment át a kormánynál. A pénzügyi szektor azt kérte, hogy emelkedjen a SZÉP-kártyára a munkáltató által kedvezményes adózással feltölthető keretösszeg, az adó pedig csökkenjen minimálisra, akárcsak más természetbeni juttatásoknál. Ez szerintük hozzájárulhatna a vendéglátó- és szálláshely-szolgáltató egységek mielőbbi újraindításához.

A SZÉP-kártyával kapcsolatosan több mentőterv is napvilágot látott a napokban. A kereskedelmi cégek például azt kérték, hogy a jelenleg eléggé szűkített felhasználás helyett az élelmiszerboltokban is le lehessen vásárolni az egyenlegeket. A turisztikai ágazatnak nagy segítség lenne, ha 2021 végéig adómentes lenne a SZÉP-kártya feltöltése. Palkovics László bejelentése alapján ezek a javaslatok nem kaptak zöld utat.

Vannak kérdőjelek

Hogy mikortól élne a változás, azt nem közölte a miniszter. Ha áprilistól, akkor háromhavi adókönnyítésről van szó. Ez azt jelenti, hogy ha ebben a három hónapban a munkáltatók 32,5 százalék adóteher helyett 19 százalék közteherrel adhatnak juttatást a dolgozóiknak.

  • Százezer forint juttatásnál ez 13 500 forint megtakarítást jelent a munkáltatónak, ha nettó keretről van szó, azaz, ha ő viseli az összes közterhet.

Ez azonban kevéssé jellemző, kutatások szerint a cégek nagyobbik fele bruttó kereteket ad, ami azt jelenti, hogy a dolgozóktól vonják le a közterheket, így a megtakarítás is a munkavállalóknál fog jelentkezni. Az adókönnyítés révén így

  • bruttó 100 ezer forint SZÉP-kártyás juttatásból nem 75 472 forint maradhat a dolgozóknál, hanem 84 033 ezer forint, azaz 8561 forinttal több, mint eddig.

A bejelentésből az nem világos, hogyan kell érteni az éves kedvezményes juttatási keretek megemelését. Vagyis, hogy a keretemelés is csak három hónapra szól-e, vagy esetleg egész évre. Másrészt a miniszter csak az éves keretösszegeknek megfelelő juttatási keretek emelkedéséről beszélt, arról nem tett említést, mi a helyzet az egyes alszámlákra tölthető összegekkel, azok is emelkednek-e. Ha nem emelkednek, akkor nemigen értelmezhető, hogyan lehetne kifizetni 800 ezer forintnyi juttatást kedvezményes aódzással.

Azt sem teljesen értjük, mindez hogyan szolgálná a vendéglátás védelmét. Hiszen jelenleg kijárási korlátozás van, és az alaposindok-listán pedig nem szerepel sem a szállodák, sem az éttermek sem pedig a szabadidős tevékenységek látogatása. Ha pedig nem lehet elkölteni a munkáltató által feltöltött magasabb összegeket, akkor ez hogyan segíthet a vendéglátó cégeknek? Ha csak nem az a terv, hogy azok a munkáltatók, akik továbbra sincsenek bajban, vagyis tudnak bért fizetni, sőt, még arra is telik nekik, hogy jelentősen megemeljék a SZÉP-kártya juttatásaikat, három hónapig a korábbinál jóval több juttatást adhassanak dolgozóiknak. Hogy aztán ezek a dolgozók a kijárási korlátozás feloldása illetve a veszélyhelyzet törlése után lendítsék fel majd a vendéglátás forgalmát.

Kérdéseinket elküldtük a minisztériumnak is. Amint válaszolnak, frissítünk.

A SZÉP-kártyánál a kormány határozatlan időre (a veszélyhelyzet lejártáig) felfüggesztette a lejárt egyenlegekre a 3 százalékos díj megfizetését is:

Menti a SZÉP-kártyásokat a kormány, több mint 115 ezer embert érinthet az intézkedésÁtmenetileg felfüggesztették a 3 százalékos díjfizetési kötelezettséget.

Kiemelt kép: Neményi Márton /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A 200 milliárdot is elérheti az összeg, amit az MNB-alapítvány irodaház-vásárlásba tolt

FN - Magazin - 2020, április 7 - 13:17

Az MNB-alapítványok vagyonából hatalmas összeget költenek egy nemzetközi irodaház-birodalom kiépítésére.

Miközben a kormány különféle költségvetési átcsoportosításokkal és megszorításokkal igyekszik forrásokat előteremteni a járványhelyzet okozta recesszió csökkentésének költségeire, és ebből a jegybank is részt vállal 250 milliárd forint osztalék befizetésével, valamint 3000 milliárd forintnyi új forrás biztosításával,

ingatlanpiaci szakértők szerint a jegybanki alapítványokban felhalmozott 275 milliárd forintos vagyon jelentős részét, akár 200 milliárd forintot is elvihet az a hétfőn bejelentett tranzakció, amellyel az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. tőkealapja megvásárolja a Globe Trade Centre (GTC) S.A. ingatlanfejlesztő cég 61,49 százalékos tulajdonrészét.

A tranzakcióról kiadott közlemény szerint a jegybank mellett működő társaság a Lone Star Funds amerikai befektetési alaptól vásárolja meg a részvénycsomagot, a vásárlás összértékéről azonban nem hoztak nyilvánosságra adatokat.

A lengyelországi központú GTC-t 1994-ben alapították. A varsói és a johannesburgi tőzsdére bevezetett ingatlanfejlesztő és ingatlan-befektető cég 748 ezer négyzetméternyi bérbe adható alapterületű ingatlant birtokol Magyarországon és a többi között Lengyelországban, Szerbiában és Bulgáriában.

Ha a versenyhatóságok jóváhagyják, az MNB és az alapítványok által tulajdonolt Optima Zrt. lesz az ország egyik legnagyobb irodaház-bérbeadója, és a bérlői között lesz rengeteg piaci cég mellett a NAV, valamint az MKB Bank is. A GTC megvételével a jegybank érdekkörébe kerül Budapesten a Duna Tower, a Spirál, a Center Point és a Center Point 3 Irodaház, de több nagy fővárosi irodafejlesztés is, mint a Dózsa György úti Pillar és a rendőrpalota szomszédságában a Twist Tower építése.

A GTC többségi tulajdonrészét már hosszabb ideje próbálták eladni az amerikai tulajdonosok, de eddig az érdeklődő ingatlancégek drágának tartották. A Lone Star 2018 áprilisában bízott meg ingatlanközvetítéssel foglalkozó világcégeket, hogy találjanak vevőt a Varsóban bejegyzett irodaház-fejlesztőre. Forrásunk szerint a hatalmas összegű befektetés a jelenlegi piaci helyzetben a 2030-as évek derekán-végén térülhet meg a jegybank melletti alap számára.

A jegybank alapítványait az elmúlt időszakban átszervezték, összeolvasztották, és új elemként tőkealapokat is becsatoltak az amúgy is nehezen átlátható rendszerbe. Tavaly számos korábban megvásárolt ingatlant el is adtak, ezért a tőkealapoknál hatalmas mennyiségű szabadon használható pénz halmozódott fel. Az MFor februári cikke szerint alapítványok vagyonából 175 milliárd fialt befektetési alapokban, 27 milliárd vállalati kötvényekben és további 9 milliárd bankbetétekben.

Fekete Zoltán, az Optima vezérigazgatója kedden a Növekedés.hu-nak azt mondta:

Noha a tranzakció előkészítése már hetek óta folyik, a befektetési döntést már a koronavírus-járvány okozta várható gazdasági hatásokra tekintettel hozták meg, így a tranzakció feltételeit is ez alapján határozták meg. Az üzlet finanszírozására a korábban vásárolt és az utóbbi időben értékesített vagyonelemekből – többek között az IT Services Hungary debreceni irodaháza, a Kasselik-ház, a Váci úton vásárolt fejlesztési terület – befolyó bevétel teremtett lehetőséget.

A 24.hu megkereste az MNB-t, hogy a befektetett összegről érdeklődjünk, de választ egyelőre nem kaptunk.

Kiemelt kép: Berecz Valter /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Csúszot döntött a napenergia termelés Magyarországon a hétvégén

Miközben a járványhelyzet és a különféle korlátozások, nem utolsó sorban az ipar visszaesése miatt amúgy is zöldül az energia Magyarországon, és jelentősen visszaesett a fogyasztás, új rekordokat döntenek a megújuló energiák. Ez alapján kijelenthető, hogy soha nem volt olyan környezetbarát energiamix, mint most a válságban, írta az index.hu. Vasárnap 13 órakor mindenkori csúcsot döntött például a napenergia: 27,3 százalékát adta a teljes magyar áramtermelésnek. Ehhez a kiugróan magas arányhoz hozzájárult a napos idő, az elmúlt évek naperőmű-beruházásai és a koronavírus miatti csökkenő fogyasztás is – írja elemzésében az Energiaklub. Volt olyan negyedórás időszak vasárnap, amikor a megújuló energiaforrások 34,6 százalékát adták a teljes magyar áramtermelésnek, ilyen magas arány soha nem fordult még elő. Éves szinten a megújulók 10 százalékát sem teszik ki a magyar energiamixnek, ezzel az EU-s tagállamok között holtversenyben az utolsók vagyunk. Szombaton a napenergia abszolút csúcsot is beállított, 12.30-kor összesen 939 MW teljesítményt adtak a hálózatra a napelemes rendszerek. Ez nem függ össze a vírushelyzettel, ezt kizárólag a napsütésnek és annak köszönhetjük, hogy a beruházások hatására az elmúlt évben az 1000 MW-ot is átlépte az összesített napelem-kapacitás Magyarországon. Piros nyíl: szombat – az abszolút napenergia-termelési csúcs; Zöld nyíl: vasárnap – a százalékos megújulós és napos csúcs Forrás: MAVIR

Kategóriák: Zöld hírek

Magyarországon nem emelkedett a háttérsugárzás a Csernobili erdőtűz miatt

A tűz oltását megkezdték a hatóságok, amit nehezít a térségben eredendően magasabb sugárzási szint. Az ukrán hatóságok tájékoztatása szerint a helyszín közelében mért háttérsugárzási értékek nem haladják meg az ott megengedett szintet, a magyarországi háttérsugárzás értékeiben nem volt a normálistól eltérő változás. A Paksi Atomerőmű körüli mérőállomások online adatait és az erőmű üzemi adatait ide kattintva nézheti meg, a Budapesti Kutatóreaktornál lévő mérőállomás, valamint a reaktor üzemi adatait itt érheti el. Az Európai Bizottság radioaktív környezeti monitorozó honlapján az európai térség háttérsugárzás-adatai itt érhetők el.

forrás: haea.gov.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Heti általános horoszkóp 2020.április 7-től 13-ig

Harmonet - 2020, április 7 - 07:00
Heti általános horoszkóp a 12 csillagjegyre és általános jellemzők.
Kategóriák: Zöld hírek

Keddi HarmoNet horoszkóp 2020-04-07

Harmonet - 2020, április 7 - 07:00
Ma társaságkedvelőek vagyunk, élvezzük a baráti csevelyeket. Hívjuk össze a legjobb barátokat online és élvezzük a jóízű pletykálkodást. Szükségünk van a kikapcsolódásra! Ma rendkívül jó a stílusérzékünk, - köszönhetően a Mérleg csillagjegy erejének. Érdemes odaállnunk a tükör elé, egy új stílust kipróbálva. Ugyanígy kikísérletezhetünk új sminktechnikákat is, - melyhez értékes tanácsokat adhat kozmetikusunk.
Kategóriák: Zöld hírek

Éjszakai napelemet hoztak életre

Ellentmondás a javából, lehetetlenséget állító közlemény. Okkal-joggal gondolhatnánk, hírhajhászok, bulvárt sejtető bejelentése ez, ami kétségtelenül ostobaságnak tűnik, ám a hír, bármennyire is meghökkentő, igaz. Olyannyira, hogy a Kaliforniai Egyetem Davis-i kampuszának Elektro- és Számítástechnikai Mérnöki Karának kutatója, Jeremy Munday egy régebbi bátor mérnöki ötletet továbbfejlesztve ráirányította a figyelmet arra, hogy az elképzelés megvalósítható. Az elv életképes, bizonyítják ezt a készülő prototípusok. Munday úgy gondolja, hogy egy különleges, egyedi megoldású fotovoltaikus cella képes éjszaka négyzetméterenként 50 W elektromos áramot generálni. Azt számolta ki, hogy ez negyede annak, amit nappali fényben egy normál napelem képes leadni. Kutatópartnerével, Tristan Depp-el az új eszköz hatékonyságának növelését akarják elérni. Vagyis, hogy a jelenlegi csekély mennyiségű energia előállítására képes éjjeli napelemek mind többet produkáljanak. Ez a céljuk amikor a készülő prototípusok „tudását” elemzik és magasabb szintre emelik.

Mi a lényege a „fordított napelemnek”?

A normálishoz hasonló elven működik, azzal az eltéréssel, hogy az éjszaka kisugárzó hőt használja energia nyerésére. A nappali besugárzás során felmelegedett tárgyak éjjel adják vissza az elnyelt hő egy részét, infravörös sugárzás formájában. Ezt e jelenséget az emberiség réges-régen használja hűtésre: úgynevezett termoradiatív cellák segítségével az egyes gépek működése során keletkező hulladékhőt is hasznosítják. Az eredeti elképzelés az volt, ha egy ilyen eszközt meleg helyre raknának ki, s az égre fokuszálnák, irányítanák, így a világűr felé tudna sugározni infravörös tartományban, ugyanis melegebb, mint a világűr. A napfény elnyelése során kialakuló feszültség révén állítanának elő energiát, a hagyományos, megszokott napelemek, a „fordított napelem” viszont a kisugárzáskor kialakuló feszültséget használja. Jóllehet az áram fordított irányban folyik, de ettől ez még folyik, folyamatosan így „üzemel”. „Más anyagokat kell felhasználni, de a fizikai alapelv azonos a szokványos, normál napelemekével” – fejtette ki Munday. Különlegessége a berendezésnek, hogy nappal is működőképes, természetesen csak akkor, ha biztosítani tudják a beérkező napsugárzástól való védelmét. Miután elvileg a nap 24 órájában működtethető ez a sajátságos tulajdonságokkal bíró napelem, képes lehet arra is, hogy egyensúlyt teremtsen az energiahálózat éjjel és nappali időszaka között.

0 Ft-os villanyszámla, egyszerűen. Kérjen itt ajánlatot napelemes rendszerre. 15 percen belül részletes, személyre szabott árajánlatot kap. (x)

Kategóriák: Zöld hírek

Ég az erdős terület a csernobili tiltott övezetben

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat jelentése szerint a lángok még szombaton csaptak fel, és a riasztás aznap kora délután érkezett be hozzájuk. A tűz a lakatlan Volodimirivka település közelében ütött ki a Kotovszkij erdőgazdaságban, és mintegy húszhektárnyi területre terjedt ki. Jehor Firszov, az állami természetvédelmi felügyelet vezetője később a Facebookon közölte, hogy az aljnövényzet kigyulladása miatt a tűz fokozatosan továbbterjedt, és mintegy 100 hektár vált érintetté. Feltételezte, hogy emberi gondatlanság, a száraz fű felégetésének Ukrajnában még élő, környezetvédők által hevesen bírált gyakorlata, mások szerint törvénytelen szemétégetés vagy egyéb vandalizmus okozhatta az erdőtüzet. Vasárnap a katasztrófavédelem azt jelentette, hogy nyílt tűz már nincs az erdőségben, csak parázsló területeket oltanak. Ezzel szemben hétfőn közölték, hogy még két tűzfészek felszámolásán dolgoztak a tűzoltók. A hétvégén összesen 124 szakember 28 technikai eszköz, köztük két AN-32-es típusú tűzoltó repülőgép és egy Mi-8-as helikopter segítségével vett részt a lángok elleni küzdelemben. A légi eszközök együtt 42 felszállással összesen 174 tonna vizet öntöttek a tűzre.

Az erdészek egy másik részen, Rahivka településnél is oltanak egy kisebb tüzet, amely öt hektárra terjedt ki, és vasárnap estére sikerült lokalizálni. Az ottani helyszínen 14 tűzoltó négy műszaki eszközzel látott neki az oltásnak.
A tűz következtében személyi sérülés eddig nem történt, lakott terület evakuálása nem vált szükségessé. A hatóságok közlése szerint a radioaktív sugárzás szintje Kijev megyében és az ukrán fővárosban nem haladta meg a megengedett mértéket.

Kategóriák: Zöld hírek

Tűz volt a paksi atomerőműben

Azt írták: a gépházban található gáztalanító táptartály alatti kapcsolószekrény égett, a lángokat a dolgozók porral oltóval eloltották. A tűz a blokk üzemét és a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszereket nem érintette – tették hozzá. Az OAH folyamatosan figyelemmel kíséri a blokkok állapotát, és kivizsgálja a tűzesetet.

 

 

0 Ft-os villanyszámla, egyszerűen. Kérjen itt ajánlatot napelemes rendszerre. 15 percen belül személyre szabott árajánlatot kap. (x)

Kategóriák: Zöld hírek

Heti Tarot - A fordulatok hete következik

Harmonet - 2020, április 6 - 18:35
Mi várható az ellőttünk álló héten? Hogyan alakul az életünk? A Tarot kártya kiválóan alkalmas arra, hogy segítségével feltegyük ezeket a kérdéseket az Égieknek. Grace, Tarot szakértő hetente elemzi a várható történéseket. Tudd meg, mit üzen a következő hétre.
Kategóriák: Zöld hírek

Hogyan őrizzük meg a lelki és mentális egyensúlyt a koronavírus idején?

Harmonet - 2020, április 6 - 17:45
A koronavírus terjedése nemcsak a testi, hanem a lelki és mentális egészségünket is veszélyezteti. A biztonságérzetünk megingása, az aggasztó hírek miatt könnyen pánikba eshetünk. De mit tehetünk azért, hogy az intézkedések nyomon követése mellett elkerüljük a szorongást, a depressziót és a pánikot?
Kategóriák: Zöld hírek

Menti a SZÉP-kártyásokat a kormány, több mint 115 ezer embert érinthet az intézkedés

FN - Magazin - 2020, április 6 - 15:50

A kormány vasárnapi rendelete szerint

a veszélyhelyzet utáni 60. napig a kibocsátók nem számíthatják fel a Széchenyi pihenőkártyákra a 3 százalékos díjat a lejárt egyenlegekre.

Ez a szabály már április 6-ától, hétfőtől érvényes.

A lépés ésszerű lehet, hiszen a SZÉP-kártyák felhasználása, a költés manapság elég nehéz, több oldalról is. Az egyelőre április 11-ig érvényben lévő kijárási korlátozás miatt éttermekben vendég nem tartózkodhat (vendéglátás zseb), a szabadidős tevékenységek is eléggé korlátosak (szabadidő zseb), és a szállodák látogatása sincs rajta az alaposindok-listán (szállás zseb).

Több mint 115 ezer kártyabirtokost érinthet

Korábban a három kártyakibocsátó közül kettő, az OTP és a K&H már önként jelezte, hogy felfüggesztik a díjfizetést, két hónapra, áprilisban és májusban. Az MKB korábban nem tett ilyen jelzést. A kormányrendelet értelmében nem tudni, hogy pontosan meddig lesz érvényben a díjstop, csak annyit, hogy a veszélyhelyzet lejárta utáni 60. napig.

Mint Fata László cafeteriaszakértő nemrég emlékeztetett rá, először a 2017-ben feltöltött, 2019. május végéig fel nem használt egyenlegekre lehetett felszámolni a legfeljebb 3 százalékos díjat, amennyiben már új, pénzforgalmi számlává alakult a SZÉP-kártyás szerződés. Többnyire így van. Ritkán előfordulhat az is, hogy egy munkavállaló ezidáig nem szerződött újra a SZÉP-kártya szolgáltatójával, akkor a feltöltött és el nem költött egyenlegét a szolgáltató – a korábbi rend szerint – visszautalja a munkáltatónak.

Az OTP Pénztárszolgáltató közlése szerint náluk mintegy 100 ezer pénztártagot érint, hogy a lejárt egyenlegekre nem vonják le átmenetileg a 3 százalékos díjat. A K&H-nál az intézkedés 15 ezer kártyabirtokost érint, az el nem használt összeg 40 százaléka a szállás, 33 százaléka a vendéglátás, 27 százaléka pedig a szabadidő alszámlán maradt meg. Az MKB-tól nincs ilyen adat.

A kormányrendelet szerint a pénzforgalmi szolgáltatónak a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tájékoztatnia kell majd a kártyabirtokosokat arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 61. naptól kezdve milyen mértékű díjat számítanak fel a fel nem használt pénzeszközre.

Sokan mentenék a SZÉP-kártyát

A SZÉP-kártyával kapcsolatosan több mentőterv is napvilágot látott a napokban. A kereskedelmi cégek például azt kérték, hogy a jelenleg eléggé szűkített felhasználás helyett az élelmiszerboltokban is le lehessen vásárolni az egyenlegeket. A turisztikai ágazatnak nagy segítség lenne, ha 2021 végéig adómentes lenne a SZÉP-kártya feltöltése. A pénzügyi munkacsoport azt kérte, hogy emelkedhessen a SZÉP-kártyára a munkáltató által kedvezményes adózással feltölthető keretösszeg, az adó pedig minimálisra csökkenjen, akárcsak más természetbeni juttatásoknál. Ez szerintük hozzájárulhatna a vendéglátó- és szálláshely-szolgáltató egységek mielőbbi újraindításához.

Idén májusban erre számítson, aki nem használta fel a 2018-as feltöltését

Újabb egyenlegek fognak lejárni idén május 31-én, a 2018-ban feltöltöttek. Azoknál a munkavállalóknál, akik már átszerződtek a szolgáltatójukkal az új rendszerre, idén az új módszertan lép életbe a jelenleg érvényes szabályok szerint.

  • Ha valaki 2020. május 31-ig nem használja fel a teljes, 2018-ban feltöltött egyenlegét, akkor a határidő előtt 2 hónappal a szolgáltató értesíti erről.
  • Ha mégsem költi el ezt május végéig, akkor ezután is rendelkezésére áll majd,
  • viszont a vasárnapi kormányrendelet alapján a maximum havi 3 százalékos díjat ezekre a lejárt egyenlegekre sem számíthatják fel a kártyakibocsátók a veszélyhelyzet utáni 60. napig.

Kiemelt kép: Pénzjegynyomda /MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Rajzpályázat a kuflikkal

Harmonet - 2020, április 6 - 15:39
A Pagony most olyan pályázatot indít, ami még sosem volt, és valószínűleg nem is lesz soha többé! Ez igazi egyszeri alkalom, valami egészen különleges nyereményre.
Kategóriák: Zöld hírek

Orbán Viktor belengette, máshol már működik az államilag támogatott munkaidő-csökkentés

FN - Magazin - 2020, április 6 - 13:34

Rövidített munkavégzés esetén a bérköltség egy részét vállalja át a magyar állam, a bértámogatás speciális magyar formája lesz – jelentette be Orbán Viktor kormányfő, azonban konkrétumokat (mit és mennyit engednek el, napi hány órás munkaviszony esetén, mennyi lesz rá az állami keret) egyelőre nem említett, ez majd a rendeletekből derül ki. Pedig a legtöbben talán a munkahelyvédelemre koncentráló lépéseket várták, mert a koronavírus-járvány március eleji elhatalmasodása miatt még a kormányzati becslés szerint is pár hét alatt 40 ezer ember veszítette el munkáját, és most legalább napi négyezer dolgozót küldenek el a cégek.

Ezért, jobb híján, azoknak az országoknak a példáját lehet átnézni, amelyek már pár hete nemhogy beígérték, de már meg is valósították a munkahelymegőrzés ezen eszközét.

Németországban egy hónappal ezelőtt, március 8-án, mikor még alig 100 ezer emberre jutott egy koronavírusos megbetegedés, a koalíciós pártok konkrét munkaerőpiaci lépéseket tettek a járvány gazdasági hatásainak csökkentése érdekében. Két hete a parlament is elfogadta az intézkedést. Az állam közpénzzel pótolja a kieső bér egy részét, amennyiben a munkaadó rövidített munkaidőben alkalmazza a dolgozóit. Ezt nevezik a németek Kurzarbeitnek, magyarul rövidített munkaidőnek – írtuk nemrég.

A Kurzarbeit lényege az elbocsátások minimalizálása, vagyis hogy a válságban érintett vállalatok hazaküldhessék, vagy rövidített munkaidőben dolgoztathassák a munkavállalóikat ahelyett, hogy megválnának tőlük. A munkások pedig a fizetésük jelentős részét továbbra is megkapják, mégpedig úgy, hogy az állam a kieső összeg nagy részét pótolja. Ha egy vállalat részt vesz a Kurzarbeit rendszerében, akkor a munkáltatók megkapják az úgynevezett Kurzarbeitgeldet (a rövidített munkaidőre szóló bért). A munkások a krízis előtti fizetésüknek a 60 százalékát, ha gyerekeik is vannak, akkor a 67 százalékát kapják meg. Ha pedig a válságnak vége, vagy legalábbis enyhül, a munkavállaló visszatérhet a teljes munkaidejű állásába. Németországban a 2008-as nagy pénzügyi világválság idején  is bevetették a rövidített munkaidőért cserébe állami támogatás szisztémáját, és bevált, 2009-ben még csökkent is a munkanélküliség.

Noha alig fél hónapja bővítették ki a rendszert, a járvány okozta gazdasági helyzet rendkívül gyorsan vált kritikussá, amit a számok jól illusztrálnak: az első héten például több mint 76 ezer vállalkozás kérvényezte a rendszerbe való felvételét, március végéig pedig már 470 ezer vállalkozás tett így.

Alig van olyan ország az EU-ban, amely eddig ne vezette volna be vagy terjesztette volna ki az államilag támogatott munkaidő-csökkentés valamilyen módját.

A németek után Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Spanyolország, Portugália és Olaszország gazdasági csomagjainak is részét képezte valamilyen módon az államilag támogatott munkaidő-csökkentési támogatás – szedte össze nemrég a G7 Aztán még többen beálltak a sorba:

  • az Egyesült Királyságban és Csehországban 80,
  • Bulgáriában 60 százalékos bérkiegészítést jelentettek be,
  • Lengyelországban pedig a fizetés 40 százalékát finanszírozza meg az állam azoknál a cégeknél, amelyeknél a járvány miatt jelentősen visszaesik a bevétel.

A kormányfővel évek óta feltűnően jóban levő Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a minap összeállított javaslatcsomagjában felvetette, hogy az árbevétel jelentős (20-50 százalékos) csökkenése mellett kapjon a vállalkozás fix, gyorsított támogatást (120-150 ezer forint/hó) a munkavállalók nettó béréhez, az szja és járulékok részbeni vagy teljes elengedése mellett.

Emellett azt is szorgalmazták, hogy a jelenleg csak egy viszonylag szűk körre érvényes járulékelengedést (a munkáltatói költséget nem kell fizetni, és a munkavállalónak sem kell a nyugdíjjárulékot és a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie) sok egyéb szektorra terjesszék ki, és ne csak négy hónapig éljen az állami nagylelkűség.

Az Európai Bizottság által elindított kezdeményezés az EU-ban összesen 100 milliárd euró (vagyis közel 37 ezer milliárd forint) összeghatárig pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak kedvező feltételű kölcsönök formájában. Ezek a kölcsönök segíteni fognak a tagállamoknak abban, hogy fedezzék a csökkentett munkaidős foglalkoztatást ösztönző nemzeti programjaik költségét, melyek lehetővé teszik a vállalkozásoknak, hogy alkalmazottaikat jövedelemtámogatás mellett csökkentett munkaidőben továbbra is foglalkoztassák.

Kiemelt kép: Maurizio Gambarini /dpa /AFP

Kategóriák: Zöld hírek

Már sok helyen megkezdődtek a kirúgások

FN - Magazin - 2020, április 6 - 13:33

Alig három héttel a koronavírus hivatalos magyarországi megjelenése után a magyar kkv-k egyre borúsabban vélekednek vállalkozásuk idei kilátásairól – derül ki a K&H kutatásából. Csökkenő árbevétel és profitvárakozások, már megvalósult és további tervezett elbocsátások, valamint visszafogott beruházási hajlandóság jelzi az eddigi hatásokat.

„A kkv-bizalmiindex első negyedéves felmérésének jelentősebb része még a járvány hazai eszkalációja előtt, míg kisebb része már a veszélyhelyzet kihirdetése után készült. Annak érdekében, hogy a kkv-vezetők véleménye nyomon követhető legyen, március 23-24-én egy gyorsfelméréssel szondáztuk a kialakult helyzet további hatását. A két felmérés között eltelt 10 nap alatt jelentősen, negatív irányba változott a vállalkozások véleménye több, a cégek gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló tényezőben” – mondta Kökény Roland, a K&H kkv-szegmens marketingvezetője.

Zuhannak a bevételek

A pénzügyi várakozásokat tekintve tovább romlott a kkv-vezetők véleménye. Míg március 11-e előtt még 57 százalékuk várt növekvő árbevételt, addig március 24-re ez az arány 11 százalékra zuhant, miközben az árbevétel csökkenését várók aránya 11-ről 30 százalékra nőtt.

Bevétel híján fuldokolnak a vállalkozások, adókönnyítéseket várnak a kormánytólAz adóelengedés, a fizetési haladék, az adminisztrációcsökkentés sokat jelentene a kkv-knak.

Jelenleg legnagyobb arányban az árbevétel szinten maradását remélők vannak, így a növekvő árbevételt várókkal együtt a kis- és közepes vállalkozások kétharmada (70%) még mindig bízik benne, hogy legalább a tavalyi árbevételét képes lesz produkálni az előttünk álló egy évben.

A romló hangulat a profitvárakozásoknál is megfigyelhető. Míg március 11-ig tízből nyolc vállalkozás legalább a tavalyival megegyező profitot várt, addig a legfrissebb felmérés alapján most már csak minden harmadik cég volt ennyire optimista, miközben 67 százalék már csökkenő profitra számít.

Kényszerű leépítés és csökkenő beruházási kedv

A csökkenő profitvárakozások következtében a kkv-k költségoldalon próbálnak javítani a pénzügyeiken.

  • A vállalkozások 10 százaléka bocsátott már el alkalmazottat a járvány hatására megváltozó piaci viszonyok miatt.
  • Emellett jelenleg 16 százalék tervez az év folyamán további létszámcsökkentéssel, ami a március 11-e előtti 4%-kal összevetve szintén jelentős változás.

A legdrámaibb különbség egyértelműen a beruházások visszafogása terén mutatkozik. Míg három hete csak a vállalkozások negyede nem tervezett semmilyen beruházást az idei évre, addig ez az arány rövid idő leforgása alatt több mint duplájára, 59 százalékra ugrott fel. A visszafogás nincs tekintettel a beruházás jellegére sem, hasonló arányban csökkent a termelő, az informatikai és a gépjármű-beruházásokat tervezők aránya is.

Segítségre számítanak

A vállalkozások vezetői a problémák megoldását növekvő állami segítségnyújtással képzelik el: 39 százalékuk vár csökkenő közterheket az elkövetkező egy évben, ami körülbelül kétszerese az előző negyedévi arányhoz képest. Ha nem is ilyen mértékben, de szintén nőtt a csökkenő vállalati hitelkamat-környezetet prognosztizálók aránya 5 százalékról 16 százalékra.

Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Orbán Viktor bő 30 ezer forinttal támogatja meg az átlagnyugdíjasokat, de nem idén

FN - Magazin - 2020, április 6 - 12:57

Orbán Viktor hétfőn a gazdaságvédelmi akcióterv részeként bejelentette, fokozatosan visszahozzák a 13. havi nyugdíjat. Tehát nem egy összegben, és nem az idén, hanem a jövő évtől, azaz 2021-től 2024-ig minden februárban plusz egyheti nyugdíjat kaphatnak az idősek. A miniszterelnök indoklásában elmondta, most elsősorban a munkahelyeket kell menteni, de nem feledkezhetnek meg a nyugdíjasokról sem, akiket a mostani helyzet leginkább fenyeget. Arra nem tért ki, miért jövő februárban érkezik a segítség első heti részlete.

Kiszámoltuk, hogy az 53. heti nyugdíj mit jelenthet jelenlegi tudásunk szerint az átlagnyugdíjasnak. Pontos számot tudunk közölni, mert a Magyar Államkincstár éppen a napokban küldte meg a 24.hu-nak közérdekű adatigénylésre, hogy 2020 januárjában az átlagnyugdíj 142 114 forint volt, ennek alapján

az átlagos nyugdíjas 35 528 forint pluszpénzt kaphat  jövő februárban.

A valóságot jobban közelíti azonban a mediánnyugdíj, aminél ugyanannyian kapnak többet, mint kevesebbet. Ez a kincstár adatai alapján az átlagnál kevesebb, 127 470 forint volt januárban.

A mediánnyugdíj alapján a tényleges átlagos heti pluszpénz 31 867 forint lesz.

A legutóbbi információk alapján 2 021 864 öregségi nyugdíjas volt. Ebből a számból és a legfrissebb nyugdíjösszegek alapján 2021-ben 64,4 milliárd forintba kerülhet az egyheti plusznyugdíj.

Arról nem beszélt a kormányfő, hogy a nyugdíjszerű ellátásokra is érvényes lesz-e az 53. heti nyugdíj szabálya. Feltételezzük, mert más hasonló intézkedésekbe ezeket az ellátásokat is bevonták.

A gazdaságélénkítő-válságkezelő csomagra javaslatot tevő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara más megoldást gondolt ki, a programjukban egyszeri juttatásról van szó, 15 ezer forintos utalványt javasoltak az időseknek. A kormányfő által bejelentett plusznyugdíj olyan szempontból jobb lehet, mint az utalvány, hogy felhasználása nem korlátozott, minden idős arra költheti, amire szüksége van.

Ellenzékből 14. havi nyugdíjat is ígért a Fidesz

Talán már feledésbe merült, de a 2006-os országgyűlési választás előtt az akkor ellenzékben lévő Fidesz (tanulva az MSZP-től) azt követelte, hogy 2007 januárjától legyen 14. havi nyugdíj is, ne csak 13. havi. Ahogy korábban a Fidesz tartotta felelőtlennek a szocialistákat, amikor bevezették a 13. havi nyugdíjat, úgy a kormányon lévő szocialisták is hasonlóan vélekedtek a 14. havi nyugdíj ötletéről, és lesöpörték az asztalról. Aztán keményen közbeszólt a világválság, így 2009 közepétől a baloldali kormány megszüntette még a 13. havi nyugdíjat is. Egyúttal az akkor elérhetetlennek tűnő 3,5 százalékos gazdasági növekedéshez kötve elfogadták a nyugdíjprémium koncepcióját. Jó áttekintést ad a folyamatról a Népszava korábbi cikke.

A 14. havi nyugdíjról szóló javaslat után tíz év telt el, mire a kormány valamilyen pluszjuttatással fejelte meg  a nyugdíjakat. A nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők kaptak párszor Erzsébet-utalványt, legutóbb pedig összesen 9000 forint értékű rezsiutalványt kézbesítettek nekik. Kétszer, 2017-ben és 2018-ban volt nyugdíjprémium, és a GDP-előrejelzések szerint az idén is lehetne, meglátjuk, végül a válság lehetőséget ad-e rá, hiszen a növekedési terveket alaposan keresztülhúzhatja a koronavírus miatti leállás.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek