Zöld hírek

Koronaválság: idén már rákapcsolnának a hazai cégek

FN - Magazin - 2021, január 14 - 21:12

Az elemzésben szereplő adatok a GVI tavaly októberben 3142 hazai vállalkozás megkérdezésével készült féléves konjunktúrafelvételéből származnak.

A növekedésre számítók körében a 2021-re várt árbevétel-bővülés átlagos mértéke 17 százalék 2020-hoz képest.

A vállalkozások fele arra számít, hogy a 2020-as árbevétele alacsonyabb lesz, mint az előző évben, átlagosan 31 százalékos csökkenéssel kalkulálnak. A cégek több mint negyede úgy látta, hogy nem fog változni, és valamivel kevesebb mint negyedük számít arra, hogy magasabb lesz a 2020-as árbevétele.

Az árbevétel várható alakulása 2020-ban az előző évhez képest (százalék)

Legnagyobb arányban a szolgáltatást végző vállalatok látták úgy, hogy a tavalyi árbevételük csökkenni fog a 2019-es képest, őket követik az építőipar, majd az ipar területén működők. A kereskedelmi vállalatoknál a legalacsonyabb azoknak az aránya, amelyek árbevétel csökkenésével számolnak.

A legtöbb cégnek a 2020. október előtti hónapokban az adók és járulékok befizetése jelentette a legnagyobb pénzügyi nehézséget, a második leggyakrabban említett pénzügyi terhek a munkabérek, illetve a vállalkozások egyéb állandó költségeinek fizetése voltak.

A vállalatok pénzügyi nehézségei az októbert megelőző hónapokban (százalék)

A visszajelzések alapján az látszik, hogy a válság sújtotta helyzetben a legnagyobb problémát a napi működésükben bekövetkezett nehézségek adták. Ezeket vagy tartalékokból, vagy gyors, azonnali megoldást jelentő, likviditást segítő hitelekből próbálták megoldani, mint például a Széchenyi Kártya Program új krízishiteleiből – idézte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének összefoglalóját az MTI.

Az elemzés szerint a vállalkozások 15 százalékánál fordult elő, hogy az eltelt fél év során késedelmesen fizetett üzleti partnerének. A lánctartozás előfordulása 21 százalékot tett ki.

Kapcsolódó Alaposan letérdeltette a magyar vállalkozásokat a koronavírus Csak egy részüknek segítettek a kormány intézkedései.

A lánctartozás által okozott gondok alakulásáról a vállalkozók 48 százaléka mondta, hogy az utóbbi fél év során nőtt a probléma súlya, 49 százalékuk szerint nem változott, és csupán 4 százalékuk gondolja azt, hogy csökkent.

A 2020 októbere előtti hónapokban a Covid-19 járvány nehézségeinek kezelésére a válaszadók 30 százaléka vett igénybe valamilyen külső finanszírozási forrást. A hitelfizetési moratórium lehetősége a cégek 30 százalékát érintette, és 14 százalék vette igénybe a lehetőséget – közölte a GVI.

The post Koronaválság: idén már rákapcsolnának a hazai cégek first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

20 millió embert is el tudna látni a magyar mezőgazdaság, ha levegőhöz jutna

FN - Magazin - 2021, január 14 - 16:53

„Ideje megkezdeni az érdemi felzárkózást a többiekhez. A rendszerváltás után óriási terhelést kapott a magyar élelmiszergazdaság, benne a vidék is. Beértük azzal, hogy agrárbéke van, jó az ellátás, megindult az export. Számos kérdésben azonban lemaradtunk, nem csak a versenytársakhoz, hanem még az útitársakhoz képest is. Az agrárium nem került a gazdaságpolitika homlokterébe, a felzárkózás szándéka talán most majd megérik” – mondta Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet korábbi főigazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) évindító beszélgetésén, amelyen a meghívottak a magyar agrárium 2021-es kilátásait vizsgálták meg.

A MKT ennél jobb időpontot nem nagyon találhatott volna beszélgetésnek: Lázár János a múlt héten azt javasolta, hogy a magyar kormány sokkal nagyobb önrésszel támogassa a vidékfejlesztést. Néhány nappal később, e hét hétfőn, egy Orbán Viktor által jegyzett kormányhatározatból derült ki, hogy jelentősen felkavarodik a magyar mezőgazdaság állónak tűnő vize: a kormányhatározat célként a vidék megújítását tűzte ki célul, ehhez pedig elképesztő összegeket biztosít. A 2022-es költségvetést már úgy kell tervezni, hogy a jelenlegi 15 százalékosról 80 százalékosra emeljék a nemzeti társfinanszírozást a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében. A Portfolio számításai szerint ez azt jelenti, hogy csaknem megnégyszereződik a vidékfejlesztési forrás kerete: 180 milliárd helyett közel 4000 milliárd forinttal kell kiegészíteni az EU-s keretet, tehát a többlet magyar állami kifizetés több évre elosztva összesen körülbelül 3800 milliárd forint lehet. Hogy ez a pénz pontosan mely szereplőkhöz kerülne, azt egyelőre nem lehet tudni.

A beszélgetésen elhangzottak szerint a bőkezűbb költségvetési segítségre nagy szükség van. Udovecz Gábor az agrárium lemaradásának okát a több évtizede tartó alulfinanszírozottságban látja: a szükségletekhez képest nem jutott elég pénz az öntözésre, a kiskereskedelem és a feldolgozás fejlesztésére, az állettenyésztésre,

pedig ma is úgy látjuk, hogy minimum 20 millió ember ellátására képesek vagyunk.

A szakember szerint Magyarországon – ellentétben más országokkal – nem vált evidenssé, hogy termékpályákban kell gondolkodni: korszerű élelmiszeripar nélkül nincsen versenyképes mezőgazdaság és viszont, a források felhasználása azonban nem segítette ezt.

Czeglédi Zsolt / MTI Mögülünk indultak, leelőztek minket

Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet korábbi igazgatója egy kutatási anyaghoz készült benchmark-elemzés eredményét ismertette. A szakemberek a világszínvonalat képviselő, jól szervezett élelmiszerláncokkal rendelkező, intenzív technológiákat alkalmazó, disztribúciós központként működő Hollandiához, a „mögülünk indult”, de minket leelőző Lengyelországhoz és a szomszédos, körülbelül azonos kulturális háttérrel rendelkező, környezetfókuszú Ausztriához hasonlították Magyarország agrárgazdaságát. A magyar agrárium jelentős lemaradását két indikátor említésével mutatta be Kapronczai István:

  • Bruttó termelési érték tekintetében nem állunk jól: míg Hollandia egy hektár földdel átlagosan 16 ezer eurót állít elő, Magyarország mindössze 1500 eurót. Jelentősen elmaradunk Lengyelország és Ausztria eredményeitől is, előbbi hektáronként 1700, utóbbi 2500 eurós átlagos értéket termel. Ráadásul a három vizsgált ország 2004 óta sokkal nagyobb mértékben növelte termelési értékét, mint Magyarország.
  • A tőkeellátottságra sem húzhatjuk ki magunkat a kutatás szerint. Hollandia átlagos eszközértéke hektáronként 22 ezer euró, Lengyelországé 4500 euró, Ausztriáé pedig hektáronként 12 ezer euró. Magyarországon ez az érték hektáronként 3000 euró (A föld ára országonként változó, ezért ezt az értéket kivették a számításból.)

Kapronczai István szerint a célnak – amely jó eséllyel sohasem elérhető – Hollandiának kellene lennie, figyelembe véve az osztrák tapasztalatokat és így ismét megelőzhetnénk Lengyelországot.

A szakember szerint a koronavírus-járvány közép és hosszú távon jót tett az agrárgazdaságnak, mert ugyan voltak kockázati elemek, de

segítette a politikát rádöbbenteni arra, hogy az élelmiszer-termelés nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági szempontból is fontos stratégiai ágazat.

A szakember szerint a járványhelyzet azt is megmutatta, hogy az élelmiszeripar sokkal válságállóbb, a járvány hatása sokkal kisebb, mint például a kedvezőtlen időjárásé, a növénybetegségeké, a mezőgazdasági szereplők „erősebb hatásokhoz vannak szokva”. Kapronczai István úgy véli, 2021 legfontosabb kérdése az lesz, hogy milyen döntések születnek a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusra vonatkozóan. Az elkövetkező évtizedek legjelentősebb megoldandó feladata, hogy úgy kell többet termelni, hogy ösztönözni kell a zöldebb gazdálkodásra, ez a két cél pedig nem feltétlenül összeegyeztethető.

Ebben nem akarjuk megállítani Brüsszelt, sőt

A hétfőn megjelent kormányhatározat nagy esély, amely a közös agrárpolitika kialakításába illeszkedik – erről beszélt Vajda László Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke, a MKT Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztályának alelnöke. Bár a 2021-2027-es időszakra megvan az uniós költségvetési megállapodás (illetve az egyes országoknak és egyes területekre jutó összegek), közös agrárpolitika még nincsen, ez pedig egy furcsa helyzetet eredményezett. 2021 és 2022 átmeneti időszak lesz: a 2014-2020-as időszak szabályrendszere lesz érvényben, azonban az uniós források tekintetében már élni fog az új pénzügyi megállapodás, amely a korábbiakhoz képest alacsonyabb összegekről szól. Az uniós forrásokhoz, ahhoz, hogy az új közös agrárpolitika lehetőségeit kihasználhassuk, Magyarországnak egy stratégiai tervet kell készítenie. 2023 januárjában minden bizonnyal indul az új, közös agrárpolitika, ebből pedig logikusan az következik, hogy Magyarországnak még idén be kell nyújtani az Európai Bizottsághoz a nemzeti stratégiai tervet. Vajda László szerint a stratégia elkészítésében fontos tényező a hétfőn megjelent kormányhatározat.

A tavalyi év nem várt próbáit – a koronavíruson túl az afrikai sertéspestissel és a madárinfluenzával is szembe kellett nézni – a magyar agrárszektor kiállta Dr. Zöldréti Attila, az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztályának elnöke szerint, azonban a jövő sem lesz zökkenőmentes. A magyar agráriumra is hatással lesz a Brexit, illetve a novemberben tető alá hozott Ázsia-Csendes-óceáni régió szabadkereskedelmi szerződés, amely a világ GDP-jének 30 százalékát érinti – vetítette előre.

The post 20 millió embert is el tudna látni a magyar mezőgazdaság, ha levegőhöz jutna first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Tavaly 1 hónapnyival kevesebbet tankoltunk

FN - Magazin - 2021, január 14 - 13:54

A Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adatai szerint 6,9 százalékkal kevesebb motorbenzin és 8,3 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott 2020-ban, mint egy évvel korábban, az üzemanyag-fogyasztás így átlagosan 7,8 százalékkal csökkent tavaly az előző évhez képest, írja az MTI.

Ez majdhogynem annyit tesz, hogy egy hónapnyi mennyiség kiesett, ennyivel kevesebbet autóztunk el, jártak kevesebbet a kamionok. A koronavírus-járvány miatt történt ez elsősorban.

A teljes éves fogyasztás 3,61 milliárd liter volt; 1,38 milliárd liter motorbenzint és 2,23 milliárd liter dízel üzemanyagot tankoltak a járművekbe Magyarországon a MÁSZ-tagvállalatok összesített értékesítési adatai alapján.

Az üzemanyagokon belül a prémium termékek eladása nőtt.

Prémium motorbenzinből 314,6 millió liter fogyott tavaly, 170,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 95-ös motorbenzinből ugyanakkor csaknem 1,07 milliárd litert tankoltak az autósok, 22 százalékkal kevesebbet az előző évinél.

A prémium dízel fogyasztása 257,7 millió liter volt 2020-ban, ami 15,9 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A nem prémium gázolaj eladása 1,97 milliárd liter volt, ez 10,8 százalékos csökkenés a 2019-eshez képest.

The post Tavaly 1 hónapnyival kevesebbet tankoltunk first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Igen jól jártak a magánnyugdíjpénztárban maradók

FN - Magazin - 2021, január 14 - 12:48

Tíz évvel a magánnyugdíjpénztárak államosítása után megduplázhatták nyugdíjpénzüket, akik nem engedtek a kormány zsarolásának. Még a koronavírus-járványban is sikerült hizlalni a megtakarításokat; az Azénpénzem.hu számításai szerint a maradó tagság döntő többsége tíz év alatt egymillió forintonként 600 ezer és 860 ezer forint közötti reálhozammal gazdagodott.

„Magasan az infláció feletti hozammal gyarapodott azoknak a magánnyugdíjpénztári tagoknak a pénze, akik tíz évvel ezelőtt nem engedtek a kormány zsarolásának, és megtartották tagságukat. Míg az elmúlt tíz évben az infláció 25 százalékkal értéktelenítette el a megtakarításokat, az itt kezelt vagyonok több mint 90 százaléka 85 és 111,8 százalék közötti hozammal gyarapodott” – számolta ki az Azénpénzem.hu.

Még a tavalyi, koronavírussal súlyosbított évben is sok portfólió reálhozamot, vagyis inflációnál magasabb hozamot produkált a magánnyugdíjpéntáraknál.

A 2010 őszén keresztül vitt, a magán-nyugdíjpénztári rendszert érintő kormányzati bedarálással nem mindenkit sikerült a kormánynak elriasztania a pénztárától. „Az államosítást követően sorra szűntek meg a nyugdíjpénztárak, mára csak négy maradt. Mivel a kasszák tagjait koruk alapján automatikusan sorolták be a különféle portfoliókba, és főként a fiatalabb korosztály maradt, a tagok vagyonának mintegy 90 százaléka a növekedési és a kiegyensúlyozott portfóliókban van.”

A maradó tagok száma azóta is folyamatosan csökken, tavaly szeptember végén már csak 54303-an voltak. A döntő többségük vagyona ugyanakkor a kétszeresére hízott. A 10 éves hozamokat vizsgálva azt látjuk, hogy a növekedési portfoliókban 93,68 és 111,84 százalék között nőtt a vagyon – írja a portál.

The post Igen jól jártak a magánnyugdíjpénztárban maradók first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

100 milliós bírság egy sportélelmiszereket forgalmazó cégnek

FN - Magazin - 2021, január 14 - 12:12

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy forgalmazója fiktív leárazással és valótlan, vásárlásra sürgető üzenetekkel hirdette honlapján a MyProtein termékeket. A hatóság 100 millió forintos bírságot rótt ki az angol cégre – közölte a GVH.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálata megállapította, hogy a Nagy-Britanniában bejegyzett The Hut.com Limited tisztességtelen módon, a fogyasztókat megtévesztve forgalmazta „MyProtein” márkájú étrend-kiegészítőit (elsősorban fehérjéket) és ruházati termékeit. A cég ugyanis az eljárás során nem tudta igazolni, hogy korábban valaha is alkalmazta az e-DM leveleiben és a magyar honlapján akciósként feltüntetett termékek eredeti, azaz magasabb összegű árait. Emellett jogsértőnek bizonyultak azok a vásárlásra sürgető üzenetek is (pl. „Kiárusítás”; „Utolsó lehetőség”; „Gyorsan fogynak a készletek”), amelyek azt a látszatot keltették a fogyasztókban, hogy a „kedvezményes” árak csak korlátozott ideig érvényesek.

A versenyhatóság 100 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozásra és eltiltotta a jogsértő magatartás folytatásától, valamint az eltiltás betartásának igazolására kötelezte a céget.

The post 100 milliós bírság egy sportélelmiszereket forgalmazó cégnek first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Csütörtöki HarmoNet horoszkóp 2021-01-14

Harmonet - 2021, január 14 - 08:00
Nagyobb igényünk támadhat a társaságra, szívesen ismerünk meg új munkatársakat. Ha új munkakörbe szeretnénk beletanulni, vagy munkahely változtatást szeretnénk, akkor ennek is ma van a napja! Ma szívesen kezdünk új életet! Újhold napján elhagyhatjuk rossz szokásainkat, vagy elengedhetjük a kapcsolatokat, melyek hátráltatják az életünket. Egyszóval ma van az új élet megkezdésének ideje!
Kategóriák: Zöld hírek

Euró: nem bír eltávolodni a 360 forintos szinttől

FN - Magazin - 2021, január 14 - 07:18

Év eleje óta szűk sávban mozog a forint az euróval szemben. A tavalyi év utolsó napján volt 365 forint is 1 euró ára, de idén 357-362 forint közötti sávban ingadozott az árfolyam.

Ma kora reggel 360,6 forintnál járnak a jegyzések.

A dollárárfolyam 296,7 forint körül mozog.

The post Euró: nem bír eltávolodni a 360 forintos szinttől first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Most nagyon olcsón lehet napelemhez jutni

Ne maradjon le az 50%-os állami támogatású napelemes rendszerekről! Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja. (x)

Az utóbbi időszakban több olyan program is indult, melynek segítségével jóval egyszerűbbé vagy olcsóbbá válhat az otthoni napelemes rendszerek beépítése. Ilyen volt az az európai uniós pályázat is, amely a lakossági energiahatékonyság növelését segítette, és amelynek eredményeiről hamarosan döntés születhet. 2021 januárjában indult el a gyermeküket nevelő szülők számára elérhető otthonfelújítási program, melyről itt írtunk bővebben. A támogatás számos átalakításra felhasználható, többek között napelemes rendszer telepítésére is.

A program lényege, hogy megfelelő dokumentáció mellett vissza lehet igényelni a Magyar Államkincstártól a különböző felújítási és átalakítási munkák összköltségének maximum felét, az anyagköltség és munkadíj 50-50 százalékában. A támogatás összege legfeljebb 3 millió forint lehet. Novemberi bejelentése óta a rendszer alapjai már sokak számára ismerőssé váltak, cikkünkben ezúttal a fontos, de keveset tárgyalt részletekkel foglalkozunk.

Fontos, hogy a pályázatra 2020-as, anyagköltséggel kapcsolatos számlák nem adhatóak be, még akkor sem, ha a munkálatok csak 2021-ben kezdődnek meg. Csak anyagköltség alapján nem kérhető a támogatás, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, illetve testvér pedig nem végezheti el a munkát. A támogatás összege maximum 1,5-1,5 millió forint az anyagköltség és a munkadíj után.

A gyakorlatban ezt az alábbi módon kell értelmezni: felezni kell az összköltséget, majd ezt is felezni, és megosztani a két alösszeg között. Ha a munkadíj vagy az anyagköltség nem éri el a teljes felújítás értékének a negyedét, a kisebb összeget veszik alapul. A támogatáshoz minden esetben vállalkozói szerződésre van szükség – a jogszabály csak az 5 százalékos áfát tartalmazó számlát zárja ki.
A felújítás történhet több lépcsőben, a rendelet sem a munkálatok számát, sem azok időtartamát nem szabályozza.

Több ütemű átalakítás esetén a teljes munkafolyamat befejezését követő 60 napban kell megküldeni az Államkincstárnak a számlákat. Az érintett ingatlannak a lakcímkártyán lakóhelyként kell szerepelnie, a lakóhelyi viszonynak ráadásul legalább egy éve fenn kell állnia. Ez alól kivételt képeznek azok az ingatlanok, ahol a tulajdonjog megszerzése valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül történt meg.

A program számos bel- és kültéri munkára felhasználható, az alábbiakra azonban nem: szabadon álló bútorok, konyhai gépek és beépített nem konyhai gépek (például mosógép) beszerzésére; lakás plusz szobákkal történő bővítésére; tereprendezésre; tároló építésére; mobilgarázs és riasztó beszerzésére; anyagköltségként raklapra; illetve infraszauna beépítésére.

Kategóriák: Zöld hírek

Nagy a ráfutás a hátrányos térségek fejlesztési pályázatára

FN - Magazin - 2021, január 13 - 21:20

Az ötmilliárd forint keretösszegű pályázatot a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (Ginop) hirdették meg 2020. november 18-án. A Kedvezményezett települések gazdaságélénkítő programba és a Felzárkózó települések programba tartozó falvak vállalkozásai november 25-től előregisztrálhattak az előminősítési folyamatra a www.ginop129.ifka.hu honlapon.

Az előminősítési felület 2021. január 4-én nyílt meg, de ezt a lehetőséget január 11-én felfüggesztették a beérkezett regisztrációk nagy számára tekintettel. Ugyanis emiatt valószínűsíthető, hogy a rendelkezésre álló keret kimerült.

A január 11-ig regisztráltaknál most értékelik ki az előminősítés minimum feltételeit. A vizsgálat határideje: minimum 5 munkanap, ezt követően a minimum feltételeket teljesítő cégek az előminősítő felületen január 22-én 23:59-ig küldhetik be a projekttervet – írta az MTI.

Az előminősítés és a projekttervek értékelésénél a leghangsúlyosabb szempontot az adott fejlesztés helyi beágyazottsága, valamint a helyi gazdaság és társadalom fejlődéséhez való hozzájárulása jelenti. Az előminősítésnél megvizsgálják a helyi együttműködéseket, partnerségeket és mindezek tükrében a fejlesztés megalapozottságát.

Amennyiben a projektterv eléri a szükséges pontszámot, akkor az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. minősítő tanúsítványt állít ki.

Kapcsolódó Uniós pénzekre várnak a kisvállalkozások A járványhelyzet ellenére a cégek bizakodóbban tekintenek a 2021-es évre.

Mindez azért fontos, mert a két programba tartozó falvak vállalkozásai számára a támogatási kérelmek benyújtására a tanúsítvány birtokában lesz lehetőség február 18-tól. A támogatási kérelmet az érintettek az EPTK elektronikus pályázatkezelési rendszeren keresztül tudják beadni, amely a www.eptk.fair.gov.hu/ honlapon érhető el.

The post Nagy a ráfutás a hátrányos térségek fejlesztési pályázatára first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

A műszálas ruhák mosásakor felszabaduló mikroszálak szennyezik az északi-sarkvidék vizét

Ne maradjon le az 50%-os állami támogatású napelemes rendszerekről! Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja. (x)

A témában született eddigi legátfogóbb tanulmány késztői az északi sarkvidékről származó 97 vízmintából 96-ban kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A megvizsgált mikroműanyagok több mint 92 százaléka mikroszál volt, ezen belül 73 százalék poliészter szál, amely méretében és színében is megegyezett a ruhagyártásban használttal. A vízminták többségét a felszíntől számított 3-8 méteres mélységben gyűjtötték, ahol a tengeri élőlények egy jelentős része táplálkozik.

Az északi-sarkvidék területére jóval több víz érkezik az Atlanti-óceán felől, mint a Csendes-óceánból, és az új kutatás a mikroműanyag szálak jóval magasabb koncentrációját, valamint hosszabb és kevésbé lebomlott szálakat mutatott ki az Atlanti-óceánhoz közelebb eső részen. A tanulmányt vezető Peter Ross, a kanadai Ocean Wise Conservation Association nevű szervezet munkatársa szerint a Jeges-tengert szennyező textilszálak valószínűleg az európai és észak-amerikai háztartásokból kerülnek az Észak-Atlanti-óceánba.

A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány készítői 71 vízfelszínközeli mintát gyűjtöttek az északi-sarkvidék európai és észak-amerikai részéről, valamint további 26 mintát a Beaufort-tenger 1000 méteres mélységéből. “A poliészter szálak jelenléte az egész vízoszlopban egyértelműen kimutatható volt, jól szemléltetve a műszálak megállíthatatlan szétterjedését a Jeges-tenger egészében” – húzták alá a kutatók, akik átlagosan 40 mikroműanyag-részecskét mutattak ki egy köbméternyi vízben. A szakemberek szerint a mikroszálak mindössze kis százaléka származhat halászfelszerelésekből, amelyekhez másfajta műanyagot használnak. Lehetséges, hogy a szálak egy részét a szél szállította az északi-sarkvidékre.

 

mti

Kategóriák: Zöld hírek

Öt ingatlanos céget alapított a sok százmilliárd forintnyi állami vagyonnal támogatott kormányközeli elitképző

FN - Magazin - 2021, január 13 - 16:35

Gyorsan lereagálta a kormányközeli elitképzőnek is nevezett Mathias Corvinus Collegium alapítványa, hogy százmilliárdos vagyont juttatott számára a kormány az év végén. Öt céget hozott létre a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány tavaly december 22-én, mind az öt saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével fog foglalkozni – derül ki az Opten céginformációs szolgálat adatbázisából.

Az MCC egy tehetséggondozó intézmény, amely a Kárpát-medencében nyújt oktatást kiegészítő képzéseket az általános iskola felső tagozatától az egyetemig. Alapítója Tombor Balázs és Tombor András. Utóbbi Orbán Viktor tanácsadója volt, és arról is ismert, hogy Habony Árpád korábban azt állította az adóhatóságnak, hogy Andy Vajna és Tombor kölcsöneiből él.

  • Az MCC, pontosabban az azt működtető Tihany Alapítvány tavaly tavasszal egy törvény értelmében óriási vagyonhoz jutott, a kormányoldal a Richer- és Mol-részvények 10 százalékát adta az alapítványnak. A csomag értéke úgy 300 milliárd forint körüli, az éves hozam 7–8 milliárd forint körül mozog.
  • Ezt a juttatást fejelte meg ősszel a kormányzati többség azzal, hogy egyrészt vagyonkezelő közalapítvánnyá változtatta az MCC-t működtető alapítványt, és két pécsi, több révfülöpi – a révfülöpi kikötőhöz tartozó ingatlanokat takarja –, valamint egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi létesítményt kapott az alapítvány.
  • Mindezekre tett rá egy lapáttal a kormány karácsony előtt nem sokkal, amikor csaknem 100 milliárd forintot juttatott az alapítványnak, a szakkollégiumot működtető szervezet 35 helyen akar képzéseket indítani a pénzből tízezer diáknak.
  • Közben az MCC 25 százalékos, kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Libri-Bookline csoportban.

A most létrehozott öt új cég nevéből kikövetkeztethető, hogy mely városokban fog ingatlanüzletbe az alapítvány.

Pelso Talentum Ingatlanfejlesztő Kft. nevében a pelso a Balaton latin elnevezésére utal, valamint Veszprémre is. Az MCC tehetséggondozó programja tíz városban, köztük Veszprémben is zajlik. Nemrég jelentették be, hogy Székesfehérváron hozzák létre a tizedik képzési központot.

Az Avas Talentum Ingatlanfejlesztő Kft. Miskolchoz köthető, a Debretinum Talentum Ingatlanfejlesztő Kft. Debrecenhez, a Partiscum Talentum Ingatlanfejlesztő Kft. vélhetően szegedi lesz, és van még a Grana Talentum Ingatlanfejlesztő Kft.

Mind az öt cég cégjegyzésre jogosult ügyvezetője Valentinyi Pál, aki az MCC kabinetfőnöke, stratégiai igazgatója.

The post Öt ingatlanos céget alapított a sok százmilliárd forintnyi állami vagyonnal támogatott kormányközeli elitképző first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

A kölcsönzött munkavállók száma visszaugrott a járvány előtti szintre

FN - Magazin - 2021, január 13 - 15:20

A vendéglátás és idegenforgalom kivételével már minden iparágban annyi kölcsönzött munkavállaló dolgozik Magyarországon, mint a koronavírus-járvány kezdetén, számuk januárban ismét elérte a 180 ezret – közölte a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) szerdán az MTI-vel.

Kapcsolódó „Ha nem tetszik, el lehet menni, hozunk száz ukránt” Igyekeznek munkaerő-kölcsönzéssel megoldani a munkaerőhiányt, ami miatt rohamtempóban nő a külföldről érkező vendégmunkások száma. Hová vezet ez, és meddig tartható fent a rendszer?

A kölcsönzött munkavállalók száma áprilisban a járvány miatt 120 ezer alá csökkent, júliustól azonban ismét megnőtt az igény irántuk, ezért a szövetség abban bízik, hogy a 2021-ben a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatásának volumene a korábbi évek dinamikája szerint tovább emelkedik.

Az MMOSZ az év elején felmérést végzett a tíz legnagyobb munkaerő-kölcsönző cég – Delego Consulting Kft., euJOBS, Humán Centrum, Humánia HRS Group Zrt., Man at Work, Pannon-Work Zrt., Prohuman, Viapan Dologidő , WHC, Work Force – körében, amelyből kiderült, hogy a kereskedelemben 30 százalékkal, a logisztika és raktározás területén pedig ötödével dolgoznak ma többen.

A közleményben Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ elnöke kifejtette,

a koronavírus okozta átmeneti visszaesés nem hasonlítható a korábbi évek gazdasági válságához,

miután a válság indulását követő harmadik hónapban már érzékelhető volt a fordulópont. Júliustól fokozatosan, iparági szinten is mérhető arányban emelkedett a kölcsönzött munkavállalók létszáma, amely fél év alatt visszaállt a válság előtti szintre.

A munkanélküliséget nézve már nem ilyen rózsás a helyzet. Novemberben 24 százalékkal többen voltak munkanélküliek, mint egy évvel korábban. A 2020. szeptember-novemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 204 ezer volt, 40 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos volt, 0,9 százalékponttal magasabb az előző évinél.

The post A kölcsönzött munkavállók száma visszaugrott a járvány előtti szintre first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Továbbra sincs megegyezés a minimálbérről

FN - Magazin - 2021, január 13 - 12:12

Szerdán délelőtt újra összeült a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma (VKF), de megegyezés ezúttal sem született a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, valamint a kormány képviselői között a 2021-es minimálbérről, bérminimumról, illetve bérajánlásról. Szemernyit sem közeledtek az álláspontok, a munkáltatók továbbra is 3 százalékos emelést támogatnának (azaz a jelenlegi 161 ezer forintos helyett 166 ezer forintos minimálbért), a munkavállalói érdekképviseletek pedig ragaszkodnának az 5 százalékos emeléshez (azaz a 169 ezer forintos minimálbérhez).

Mindkét oldal jelezte, hogy az egyeztetéseket folytatják, de hogy végül lesz-e megállapodás, még nem tudni.

Mint a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László a 24.hu-nak elmondta, a 2020-as minimálbérről szóló rendelet február 8-ig van érvényben – ha nincs megállapodás, a kormánynak addig ki kell hirdetnie a 2021-re érvényes minimálbért.

Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy amennyiben a jövő héten megszületne a bérmegállapodás, és meglenne a szakszervezet által támogatott 5 százalékos emelés, akkor az már nem éves öt százalékot jelentene, hanem csak tizenegy hónapra vonatkozót, hiszen visszamenőleges jogalkotás nem lehetséges. És mivel valószínűleg már nem januártól emelkedne a minimálbér, az öt százalékot ki kellene egészíteni, valamilyen formában. Például kompenzálhatnának úgy, hogy az elmaradt januári emelés összegét elosztják 11 hónapra, és annyival magasabb (a szakszervezeti elképzelés szerint 169 727 forint körüli) minimálbért hirdetnek ki februártól.

A baj az, hogy mostanra eljutottunk odáig, hogy a felek már nem egymás felé tesznek lépéseket, hanem inkább visszafelé. Azt látjuk, hogy mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal elért a kompromisszum maximumáig, és onnan már nem tud előre menni.

Kordás László megemlítette, a munkáltatók például az egyik kétoldalú egyeztetésen azt mondták, bár nehéz szívvel, de egy kompromisszumos, 4 százalékos minimálbéremelésről szóló megállapodást is alá tudnának írni. A szerdai VKF-en azonban visszatértek az eredeti javaslatukhoz, a 3 százalékos, 5 ezer forintos minimálbéremeléshez, ugyanígy a szakszervezet is kitartott az 5 százalékos, nyolcezer forintos emelés mellett. Vagyis változatlanul havi 3 ezer forinton megy a huzavona.

A szerdai VKF-en ezért a MASZSZ elnöke azt kérte a kormánytól, hidalja át ezt a 3 ezer forintos „szakadékot”. Például azzal, hogy adjon adókedvezményt a munkavállalóknak. A megállapodás késlekedése miatti veszteség kompenzálására pedig felvetette, hogy az 5 százalékos emelés mellett a szakszervezet korábbi javaslata szerint enyhítsen a kormány a cafateria egyes elemeinek (például öngondoskodás, lakáshoz jutás, mobilitás, SZÉP-kártyán negyedik zseb élelmiszer-vásárlásra) adózási szabályain. Utóbbival csak az a gond, hogy cafeteriát nem minden munkavállaló kap.

Úgy tűnik azonban a kormány nem akar könnyítéseket tenni. Mint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc lapunknak elmondta, a munkaakadók által kért szociális hozzájárulási adó csökkentésétől elzárkózott a kormány. Ugyanez a helyzet a szja-csökkentéssel, illetve a munkaerőpiaci járulék eltörlésével is, amit a szakszervezet szorgalmazott – tette hozzá Kordás László. A MASZSZ elnöke a VKF-en külön rá is kérdezett, számítani lehet-e bármilyen adókedvezményre. A kormány világos álláspontja az volt, hogy már megtették, amit lehetett – utalva többek között a bér- és munkahely-megtartó, valamint család- és otthonteremtési támogatásokra. Ezeknek azonban nincs közük a minimálbérhez.

The post Továbbra sincs megegyezés a minimálbérről first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Áder János a dunai olajszennyezésről beszélget legújabb podcastjában

Ne maradjon le az 50%-os állami támogatású napelemes rendszerekről! Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja. (x)

Az államfő ősszel Kék bolygó címmel indított podcast műsorának idei első adásában a szigetszentmiklósi olajszennyezésről kérdezte az OVF szóvivőjét. Áder János hangsúlyozta: a természetben okozott kár mellett a védekezés és a helyreállítás is jelentős munkát, valamint költséget jelent. Siklós Gabriella felidézte: december 12-én, szombaton lakossági bejelentés érkezett a szennyezésről. A hatóság szakembere másfél órán belül a helyszínre ért, és szinte azonnal elrendelték a legmagasabb, harmadfokú vízkár-elhárítási készültséget. Még aznap harminc vízügyes szakember érkezett Szigetszentmiklósra, másnap pedig Győrből és Szolnokról is érkezett segítség, többek közt mocsárjáró gépekkel – tette hozzá.

A vízügyesek gyors reagálással néhány órán belül megakadályozták, hogy bejusson az élővízbe a szennyezés, az úszóláp megfogta a csatornából kifolyó olajat, de így is 150 méter merülőfallal mintegy 1830 négyzetméternyi területet kerítettek körbe a szóvivő tájékoztatása szerint. Áder János megjegyezte: az úszóláp ritka jelenség Európában, és 20-40 év alatt alakul ki. Szigetszentmiklósnál egy 2,5 kilométer hosszú úszólápot sikerült természetvédelmi területként megőrizni, melynek egy körülbelül 60 méteres szakasza teljesen megsemmisült a szennyezés miatt. Azonban a gyors cselekvéssel sikerült megmenteni az úszóláp nagy részét és az élővízbe nem került olaj – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

A szombati szennyezés után a következő hét első napjaiban egy körtöltést terveztek a károsodott terület köré, amelyen a munkagépek közlekedhetnek, valamint szivattyúkkal és olajfelszívó paplanokkal egyből megkezdték a mentesítést. Az első napokban a szakemberek kézi erővel is tisztították a területet, a hét első felében napi 4-5 ezer liter olajat takarítottak fel – ismertette a munkákat Siklós Gabriella.

A szóvivő tájékoztatása szerint az elmúlt szűk egy hónap elsődleges kárelhárítás költségei 200-250 millió forintra tehetők, a természetvédelmi szakemberekkel közösen végzett kármentesítés pedig újabb 100-150 millió forintot jelent. A helyszíni becslések alapján azonban akár több évtized is lehet, mire helyreáll a terület ökoszisztémája – mondta Siklós Gabriella.

Áder János kiemelte: a folyók szennyezésének 50 százalékát ipari, míg 25 százalékát mezőgazdasági eredetű szennyezés teszi ki. Egy liter olaj egymillió liter édesvíz beszennyezésére, tönkretételére képes, egy ilyen mértékű szennyezés pedig az ivóvíz-bázist és a mezőgazdasági öntözést is veszélyezheti, de akár a kiskertekben való öntözővíz-használat is lehetetlenné válik rövidebb-hosszabb időre – mondta a köztársasági elnök.

Úgy fogalmazott: folyóink tisztaságának megőrzése az öntözés, az ivóvíz tisztasága, a biológiai sokszínűség megőrzése szempontjából egyaránt fontos. A kárelhárítás során a vízügyesek több mint félmillió kilogramm szennyezett növényzetet és olajos vizet szállítottak el az úszólápról – mutatott rá a szennyezés nagyságrendjére Siklós Gabriella. Hozzátette: a Dunán Budapest környékén van a legtöbb vízszennyezés, de ekkora volumenűre a legrégebb óta, 1983-tól a térségben dolgozók sem emlékeznek.

A tavalyi adatokat ismertetve a szóvivő elmondta: 2020-ban 299 vízkár-elhárítási feladat volt a magyar folyókon, ebből 112 szennyvízproblémák miatt, és 54 volt olajszennyezés, amiből 12-nél – legtöbbször vízbe esett gépkocsiknál – kellett beavatkozni a szakembereknek. Arról is beszélt: az év utolsó napjaiban újabb mintegy 150 liternyi olaj került a szigetszentmiklósi úszólápra, de mivel a csatornarendszerben 7-8 kilométerrel messzebb is találtak olajszármazékokat, valószínűleg nem újabb szennyezésről van szó, hanem arról, hogy a heves esőzések kimosták a korábban bennmaradt olajat. Siklós Gabriella elmondta: a szakemberek egyből körülhatárolták a kiömlő olajat és az üzemeltető is elrendelte a csatorna tisztítását.

Áder János rámutatott: ha a szennyezés helyett leadták volna a fáradt olajat, a fenti költségek ezredrészéért legálisan megszabadulhattak volna tőle az elkövetők. Hangsúlyozta: bűncselekményről van szó, és számos szervezet felajánlásából már 12 millió forintnál jár a nyomravezetői díj. A köztársasági elnök felhívta a figyelmet a vizek szennyezésének megelőzésére, valamint arra, ha a lakosság ilyet észlel, azonnal jelentse, hiszen Szigetszentmiklósnál is a gyors reagálásnak köszönhetően tudták megakadályozni a nagyobb katasztrófát. Köszönetet mondott a kárelhárításban résztvevők munkájáért, együttműködéséért, és szolidaritásáért. Komoly szakmai felkészültséggel, elkötelezettséggel dolgoznak – méltatta a szakembereket az államfő.

Kategóriák: Zöld hírek

Szerdai HarmoNet horoszkóp 2021-01-13

Harmonet - 2021, január 13 - 08:00
Ma örülünk a munkának, hasznossá szeretnénk tenni magunkat. Sokkal többet dolgozunk, és ráadásul pontosan. Annyira a munkára koncentrálunk, hogy közben elfelejtkezünk a szükségleteinkről. Ma a zöldségek napja van, sikerrel biztosíthatjuk szervezetünk ásványi anyag, vitamin utánpótlását. Ez azért fontos, mert szervezetünk nem tudja a vitaminokat önállóan előállítani. A nyers zöldségfélék azonban bővelkednek bennük, valamint rostokban is.
Kategóriák: Zöld hírek

Féláron juthat most hőszigeteléshez állami támogatással

Ne maradjon le az 50%-os állami támogatású napelemes rendszerekről! Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja. (x)

A jó hőszigetelés rengeteg kedvező hatással jár, egyrészt látványosan csökkenti a közüzemi számlákat, másrészt kisebb megterhelést jelent a környezet számára, hiszen a kevesebb elhasznált energia kisebb szén-dioxid-kibocsátást is jelent. Sokan úgy gondolják, hogy a szigetelés csak a falakat érinti, holott otthonainkban rengeteg egyéb helyen érdemes lehet elvégezni az átalakításokat. Januártól elérhető az az otthonfelújítási támogatás, melyet gyermeküket nevelő szülők igényelhetnek.

A program lényege dióhéjban a következő: a szülők egy alkalommal élhetnek a támogatással maximum 3 millió forint értékben, a munkálatokat előbb állni kell, majd a megfelelő dokumentáció benyújtását követően a Magyar Államkincstár visszautalja az összeg felét – a támogatás 50-50 százalékát a munka- és az anyagdíj teszi ki. A programban számos munkatípussal lehet pályázni, a rendszerről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Feltételezhető, hogy a programban részt vevők egy jelentős része hőszigetelésre használja majd a támogatást. A tudatos energiahasználatot támogató brit Energy Saving Trust segítségével bemutatjuk, hogy mire kell figyelni, ha javítani akarunk otthonunk hőrendszerén. Első cikkünkben a falakra koncentráltunk, ezúttal azonban más területekre fókuszálunk.

Mindenekelőtt érdemes megvizsgálni a tetőt. Bár egy nem jól szigetelt házban az ember hajlamos a hideg vagy éppen meleg falakra figyelni, valójában a tető is jelentős forrása lehet a hőveszteségnek – akár a hő negyede is itt áramolhat ki. Jó hír, hogy a tető vagy tetőtér hőszigetelése nemcsak hatékony, hanem viszonylag egyszerű is. Amennyiben a szigetelni kívánt terület könnyen megközelíthető, ásványgyapottal az ember maga is elkészítheti a javítást. Az anyagot először a födémgerendák közé, majd megfelelő szögben a födémgerendákra kell felhelyezni.

Igaz, a tökéletes szigeteléshez ajánlott specialistát is hívni – már csak azért is, mert számla nélkül nem igényelhető az otthonfelújítási támogatás. A tető után érdemes lejjebb, a padlóra tekinteni – emeletes otthonok esetében általában elegendő a földszint hőszigetelése. Már egy szőnyeg is elég lehet a csempék vagy a parketta hőveszteségének mérsékléséhez, egy jó szakember segítségével azonban a padló átalakításával is sokat takaríthatunk meg. Végezetül a víztartályokról, csövekről és radiátorokról sem szabad megfeledkezni. A hőszigetelésnek jellemzően ezen része a legolcsóbb és legegyszerűbb, az átalakításkor a kulcs az, hogy a kisugárzott hő ne az otthonból kifele, a külső falakhoz, hanem befelé áramoljon.

Kategóriák: Zöld hírek

A szokásosnál jóval melegebb év volt 2020 Magyarországon

Ne maradjon le az 50%-os állami támogatású napelemes rendszerekről! Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja. (x)

Az 1981-2010-es időszak átlagánál 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb a múlt év, ezzel az 1901-től vezetett hőmérsékleti rangsorban (a 2000-es év mellé) a hatodik helyre került. “A 2020-as év hazai hőmérsékleti viszonyai tehát jól illeszkednek a globálisan melegedő trendbe” – hangsúlyozták. Kifejtették: 2020 időjárását enyhe évkezdet, aszályos és egyben fagyos tavasz, szélsőséges csapadékeloszlású nyár és ősz, majd enyhe december jellemezte. A 2020-as tél a harmadik legmelegebb, míg a tavasz a harmadik legszárazabb lett az 1901-gyel kezdődő rangsorban.

A 2020-as év átlag körüli hőmérsékletű, de igen száraz januárral kezdődött, majd februárban tavasziasan enyhe és szeles időjárás uralkodott. Február elején néhány napig csaknem tíz fokkal melegebb volt, mint a sokévi átlag. Drávaszabolcson február 2-án 18,2 fokig emelkedett a hőmérséklet így megdőlt a napi melegrekord. Március második felében országszerte többször komoly fagyok fordultak elő. Március 24-én a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön, síkvidéken is összefüggő hóréteg alakult ki. 2020-ban a legnagyobb hóvastagságot, 28 centimétert, március 25-én a Baranya megyei Máza községben mérték.

Április első három napján is országszerte fagyott, ekkor országos napi minimumhőmérsékleti rekordok dőltek meg. Áprilisban a szokásos csapadék kevesebb mint harmada, májusban pedig alig több mint fele hullott, a harmadik legszárazabb tavasz volt a tavalyi. Az aszály és a fagyos idő jelentős károkat okozott a korán fejlődésnek indult gyümölcsösökben. Csak a május volt hidegebb a sokévi átlagnál 2020-ban, csaknem 2 fokkal. A nyár csapadékos, meleg, de nem túl forró volt, jelentős hőhullám nem is volt. 2020-ban a legmagasabb hőmérsékletet augusztus 30-án mérték: Mezőkovácsházán 37,4 fokot rögzített az automata.

Országosan június közepe és vége, július 17-26., augusztus 3-5. és augusztus közepe voltak a legcsapadékosabb időszakok. Jellemzően heves zivatargócokból, szélsőséges területi eloszlásban érkezett a csapadék. A nyár legcsapadékosabb napja július 24. volt, amikor Vése állomáson özönvízszerű eső hullott, 178 milliméterrel meg is dőlt a napi csapadékrekord, emellett a délnyugati országrészben is több állomáson mértek több 100 milliméternyi csapadékot azon a napon. Celldömölkön augusztus 17-én zúdult le egy nap alatt a havi összeg több mint 60 százaléka, ami új napi rekordot is jelentett.

Az ősz még nyárias idővel indult, de szeptember végétől változékonyabbra és hűvösebbre fordult az idő. A sok csapadék hatására több vízfolyáson is árhullám alakult ki. Október közepén a Mátrában már havazott. A meteorológiai szolgálat kiemelte: 2020-ban a csapadék éven belüli eloszlása hosszabb-rövidebb időszakra jelentősen eltért a szokásostól, ami a régió szélsőségesebbé váló csapadékellátottságára utal. “Az éghajlatváltozás miatt különösen fontos az éghajlat állapotának folyamatos nyomon követése, ez a sikeres alkalmazkodási folyamat alapja is egyben” – szögezték le.

Kategóriák: Zöld hírek

Panaszáradat a Holmibolt webáruházra

FN - Magazin - 2021, január 12 - 16:18

Majdnem ezren vannak a Holmibolt károsultjai csoportban, másfél éve panaszkodnak, de a webáruház gyakorlata továbbra is hagy kívánni valót maga után – hívta fel figyelmünket olvasónk. Magyarázatért kerestük emailen a Holmibolt tulajdonosát is, Horváth Zsoltot, de nem válaszolt, telefonon pedig nem elérhetőek. A fogyasztóvédelmi hatóság már felfigyelt rájuk.

Karácsonyi kálvária

Akikkel leveleztünk, mind azt mondták, az olcsósága miatt esett a választásuk a webáruházra. Most is számos terméket hirdetnek akár 60 százaléknál nagyobb kedvezménnyel. Hogy hosszú távon ez hogyan fenntartható, az jó kérdés.

Íme néhány tipikus panasz, miért érzik magukat becsapva az érintettek. Vannak, akik nem kapták meg a kifizetett terméket, mások igen, de nem volt benne köszönet. Egyikük november elején rendelt karácsonyi ajándékokat, párologtatókat, orrszőrnyírót, véroxigénszint-mérőt. Körülbelül egy hónap múlva kapta meg a csomagot, de az öt termékből csak három volt benne. Két hét múlva azt írták neki, a hiányzó termékek helyett válasszon mást. Megtette, de azóta sem kapta meg ezeket. Ajándékbontáskor pedig kiderült, hogy a megkapott, és korábban kipróbált két párologtató be sem kapcsol. 30 napos kivizsgálást ígért a webáruház. Akárcsak annak, aki a minősége miatt visszaküldött okosóra árát várja.

Van, aki törött spinning kerékpárt kapott, visszaküldte, de a pénzét nem kapta vissza. Emailjeire nem válaszolnak, a fogyasztóvédelemnél járt, a békéltetőkhöz készül. Egy apa karácsonyra szintén spinning kerékpárt rendelt, 40 ezer forintért, kevesebb, mint féláron. Lehervadt azonban a mosoly kamasz lánya arcáról, amikor kibontotta a fa alatt a csomagot, mert hiányzott az ülés, a kormány, a pedál is. A szülő hiába írt emaileket, választ nem kapott.

Akadt, aki két nap alatt megkapta a karácsonyi lézerfényt, másnak csak januárban érkezett meg. Egy ovis kislány fekete karaoké mikrofont kért karácsonyra, mert imád énekelni. Két darabost rendeltek a szülők, hogy a család együtt mókázhasson. A csomagban azonban egy mikrofon volt, rózsaszín, és gagyi – olyan torz a hangja, hogy a kislány fél tőle. A cég nem reagál az anya panaszaira.

Húzódó ügyek

Van, aki tavaly májusban rendelt gamer széket, ami jónak tűnt, ám pár nap használat után kibújt két szúrós vasdarab a karfán. Az online vásárláskor kötelező, indoklás nélküli 14 napos elálláson belül visszaküldte a széket. Mivel csereterméket ígértek, de nem küldtek, panaszt tett a békéltetőknél. Szeptember vége felé kapott csomagot a Holmibolttól, de abban csak egy karfa volt. Panaszára decemberben azt írták, küldje vissza karfát, és visszautalják 38 ezer forintját. De cikkünk megjelenéséig nem kapta meg.

Más még 2018 decemberében vett egy okoskarkötőt, karácsonyra. Ajándékozáskor derült ki, hogy nem tölt a kütyü. Elállással visszaküldte a terméket, de pénzt nem kapott. Ügye megjárta a békéltetőket is – az ajánlás szerint kártalanítania kellett volna a Holmiboltnak az ügyfelet, de nem tette.

A Budapesti Békéltető Testület oldalán ötször szerepel a webáruházat működtető Mao Direkt Import Kft. neve az együtt nem működő vállalkozások listáján. Hogy hány ügyük lehet folyamatban, azt nem sikerült megtudnunk, mert a testület nem válaszolt megkeresésünkre.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Felpörgött a kártalanítás

Úgy tűnik, szelektíven ugyan, de azért működik a panaszosok kártalanítása, és mintha a napokban kicsit felgyorsult volna. Több vevő a fogyasztóvédelemnél, és a békéltetőknél is panaszt tett, és mostanában visszakapta a pénzét.  Van, aki úgy gondolja, azért kártalanították, mert bejegyzéseivel megpróbált nyomást gyakorolni a webáruház tulajdonosára – telefonon mondták is neki, hogy ha leáll, akkor visszakaphatja a pénzét.

Az egyik vevő 67 százalékos karácsonyi kedvezménnyel vásárolt okosórát, amit kettéválva érkezett, és rosszul működött. Ő előzetesen megnézte, talált pozitív visszajelzéseket a webáruházról, és látta, hogy az üzemeltető cégnek több százmillió forintos a forgalma, ezért bízott bennük. Pénzt szerinte azért kapott vissza most, mert sűrűn posztolt a károsulti csoportban. Neki nem szabtak feltételt, de volt aki poszttörlésért cserébe kapott pénzvisszafizetést.

Többen írták, hogy a termék árát ugyan visszakapták, de a termékvisszaküldés postaköltségét nem.

A viszonteladó pénze is bánja

A Holmibolt egyik viszonteladója név nélkül azt mondta, az elején még korrekt volt a webáruház. Nagyobb tételben rendeltek tőlük, de csak 3-4 megbízható terméküket értékesítették, mert úgy tapasztalták, hogy a többi áru 80-90 százaléka selejtes. Előfordult, hogy a megbízható termékek helyett is használt, visszaküldött árut kaptak. A selejtek árát visszatérítették nekik, kivéve az utolsó szállítmányét. Emiatt és elszámolásbéli problémáik okán úgy saccolta, mintegy 100 ezer forintjuk ragadt a webáruháznál.

Legnagyobb bajnak mégis azt tartották, hogy nem teljesültek a forgalomba hozatal legalapvetőbb feltételei, azaz nem voltak magyar nyelvű használati utasítások, sem garancialevél. Több panaszost megkérdeztünk, ők is visszaigazolták a viszonteladó ezen kijelentéseit.

A fogyasztóvédelem már vizsgálódott a Holmiboltnál

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá tartozó fogyasztóvédelmi hatóság válasza szerint folyamatosan ellenőrzik a webáruházakat, és jogsértés illetve megtévesztés esetén kötelezést és pénzbírságot szabnak ki. A holmibolt.hu-val szemben is eljárt már korábban a hatóság, mivel a vállalkozás a honlapon hiányosan tájékoztatta a vásárlókat, nem adott információt többek között a tárhelyszolgáltató adatairól, a békéltető testületről és az online vitarendezésről sem. Ezen első eljárás végén a hatóság a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat megszüntetésére kötelezte a céget.

Az ITM IT Laboratóriuma a tavalyi év végén próbavásárlással is ellenőrizte a holmibolt.hu-t, és a tapasztalt jogsértések alapján – mulasztásos megtévesztés, hiányos ÁSZF – indított hatósági eljárás jelenleg is folyamatban van. Ha bebizonyosodik a jogsértés, a határozat elérhető lesz weboldalukon. Az ismételt szabálysértés miatt a hatóság akár 200 ezertől 2 millió forintig terjedő pénzbírsággal is sújthatja a webáruházat.

Kérdeztük, rendben van-e hogy a holmibolt.hu-nak nincs telefonos elérhetősége. Kiderült, hogy kizárólag a közszolgáltatók és az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek telefonos ügyfélszolgálatot fenntartani, a webáruházaknak ez nem kötelező, azonban a vásárlót tájékoztatniuk kell a vállalkozás nevéről, székhelyének, telephelyének címéről, e-mail címéről. Telefonszámot csak abban az esetben kell feltüntetniük, ha rendelkeznek vele. Innen nézve érdekes, hogy a Holmiboltot üzemeltető Mao Direkt Import Kft. egy másik webáruházánál, a vedd.shop-nál egy „előfizető nem kapcsolható” jelzéssel kicsengő telefonszámot adtak meg (0611111111).

A Mao Direkt Import Kft. egyébként nem csak ezt a két webáruházat üzemelteti, hanem van román és német webáruházuk is, XLO néven, a szlovák xlo-nál pedig szintén a kft. címeit adták meg. És van nagykerük is. A cég 2017-ben alakult, abban az évben 106 millió forint, 2018-ban pedig 457 millió forint volt a forgalma és szerény, 7 millió, illetve 18 millió forint nyereséget mutatott ki. 2019-ről nincs információ, az Igazságügyi Minisztérium adatbázisában nem érhető el a Mao Direkt Import mérlegbeszámolója.

Szabad panaszkodni

Az ITM kérdésünkre megerősítette, mivel a véleménynyilvánítás szabadsága alapjog, a vásárlóknak jogukban áll internetes felületeken csoportokat létrehozni, és a véleményüket, tapasztalataikat megosztani. Viszont a nyilvános fórumokon leírtakért felel az adott fogyasztó, valótlan állítások esetén jó hírnév megsértése, becsületsértés miatt felléphet vele szemben a cég.

Kategóriák: Zöld hírek

Írtunk egy cikket arról, hogy percenként egymillióba került egy műsor, Vadai Ágnest már behívták miatta a rendőrségre

FN - Magazin - 2021, január 12 - 14:49

Még az 5 perc Angol TV-nél is drágább műsort rendelt Digitális Akadémia munkacímmel az állami Antenna Hungária a NER titokzatos üzletemberének cégétől – írtuk meg novemberben. Ez már csak azért is érdekes, mert az állami cég maga is foglalkozik műsorkészítéssel, ráadásul a megbízott Magno Studio Kft.-ről kiugró üzleti sikerein és közpénzes megbízásain kívül gyakorlatilag semmit sem lehet tudni.

Cikkünk alapján a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdést tett fel, amit Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelt, és a Budapesti Rendőr-főkapitányságra továbbított. Az ellenzéki képviselő ezután idézést kapott a rendőrségtől, és kedden meg is hallgatták őt.

Vadai a Facebookon jelentkezett be, és azt mondta, 2011 óta nem járt a Gyorskocsi utcában, de most sem érti, hogy miért őt idézték be, miért nem a szerződő feleket. Elmondta, arról kérdezték több mint egy órán át, hogy honnan vannak az információi, mire ő elmondta, ami a kérdésében is szerepelt, hogy lapunk cikke alapján fordult a főügyészhez. Ezért azt javasolta a rendőröknek, hogy az Antenna Hungáriát és a titokzatos Magno Studio Kft.-t kérdezzék az ügyben.

A bűnüldöző szervek munkáját is megkönnyítendő cikkünk itt olvasható:

Kapcsolódó Bevált a recept, újabb közpénzes műsor érkezik percenként egymillió forintért Még az 5 perc Angol TV-nél is drágább műsort rendelt az állami Antenna Hungária a NER titokzatos üzletemberének cégétől.
Kategóriák: Zöld hírek

ITM: több mint ezer elektromos kerékpár vásárlását támogatja a kormány

Ne maradjon le az 50%-os állami támogatású napelemes rendszerekről! Kérjen itt ingyenes ajánlatot. 1 perc alatt megkapja. (x)

A közleményben idézik Schanda Tamás stratégiai és parlamenti államtitkárt, aki közölte: az elektromos rásegítésű kerékpárok vásárlását támogató egymilliárd forintos keretösszegű pályázat pénteken lezárt fordulójára 1185 kérvény érkezett több mint 128 millió forintra. A pályázat első körében – november 23-27. között – 1019 kerékpár vásárlására ítéltek meg támogatást, több mint 110 millió forintot, a következő forduló várhatóan február 1. és 5. között lesz. A támogatás a jármű árának legfeljebb fele lehet, pedálszenzoros kerékpárok esetében legfeljebb 90 ezer, nyomatékszenzorosoknál maximum 150 ezer forint – ismertették.

Kategóriák: Zöld hírek