A víz energiája:

A folyók, tengerek által közvetített energiát jelenti a vízi energia. Mivel a tengerekben rejlőt energiát csak nagy költségek árán lehet kitermelni, ezért a folyóvízi energia hasznosítás jóval elterjedtebb. Folyók energiája esetében meghatározó tényező egy folyó gravitációs esése és vízhozama /egy adott meder-keresztmetszeten egységnyi idő alatt áthaladó vízmennyiséget értjük/. Minél nagyobb esése van egy folyónak és minél nagyobb a vízhozama, annál nagyobb energiát rejt magában. Magyarországon természeti adottságainak okán kis gravitációs eséssel bírnak folyóink, tehát a bennük rejlőt energia is kicsi.

A víz energiájának hasznosítása:

A vizenergia hasznosítása kezdetben korlátozott volt, mert azt csak helyben tudták felhasználni pl. vízimalmok formájában, azonban óriási fejlődésnek indult a vízturbina feltalálásával, mellyel adott villamos energiát lehet előállítani. Az így keletkezett villamos energiát pedig nagyobb távolságokban is fel lehetett használni. A vízenergia felhasználásakor egy folyó gravitációs esését egy helyre koncentrálják duzzasztógáttal.
Magyarország műszakilag hasznosítható vízerőpotenciálja megközelítőleg 1000 MW, amely jóval nagyobb a valóban villamosenergia-termelésre hasznosított vagy hasznosítható vízerőpotenciálnál. A vízerőpotenciál az alábbi megoszlás szerint alakul a hazai folyókban: Duna 72%, Tisza 10%, Dráva 9%, Rába, Hernád 5%, egyéb 4%. A Duna esetében beszélhetünk a legtöbb, teljes hasznosításkor kinyerhető energiáról. Ezzel szemben a Dunán jelenleg nincs villamosenergia előállítására szolgáló létesítmény. Hazánkban a két legnagyobb vízerőmű a Tiszalöki- és a Kiskörei Vízierőmű, a Tiszán található. További kis- és törpe vízerőműveink legjava a Rábán és a Hernádon üzemel. A Dráván sincs jelenleg erőmű.