A biogáz:

A biogáz szerves anyagok baktériumok által anaerob környezetben, valamint a biomassza zárt térben való elgázosításakor fejlődő gáz. Körülbelül 45-70% metánt és 30-55% szén-dioxidot tartalmaz, de emellett előfordul benne nitrogén, hidrogén és kénhidrogén is. Természetes környezetben elsősorban mocsarakban keletkezik, de a kérődzők bélrendszerében is képződik kisebb mennyiségben.

Biogáz előállítására szinte az összes szerves anyag (kivéve a szerves vegyipar termékeit) alkalmas, mint például a trágya, élelmiszeripari melléktermékek, kommunális hulladékok és szennyvizek, valamint zöld növényi alapanyagok.

A biogáz hasznosítása:

A biogáz energiatartalmát annak metántartalma (45-70%) határozza meg, ezért összetétele és fűtőértéke nagyban függ a felhasznált nyersanyagtól és az alkalmazott eljárástól. A legtöbb energiapotenciállal rendelkező nyersanyagok az állati eredetű melléktermékek. A felhasználás során arra kell törekedni, hogy a felszabadult gázt keletkezésének környezetében fel kell használni. Így érhetjük el a leggazdaságosabb felhasználását. A biogáz energiáját egyaránt felhasználhatjuk elektromos áram előállítására (generátorblokk), fűtésre (gázmelegítők, gázégők), valamint mechanikus hasznosításra (gázmotor, gázturbina).

Magyarországon mivel a mezőgazdasági adottságok kiválóak, ezért érdemes korszerű biotechnológiai eljárásokat kifejlesztenie. Napjainkban azonban mindössze 15 biogáz üzem működik. Többsége kommunális szennyvíziszap feldolgozására szakosodott, ebből 6 olyan üzem van, amely mezőgazdaságból származó anyagokat dolgoz fel.