FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 12 óra 19 perc

Tovább esik a gázolaj ára

2020, április 20 - 08:27

6 forinttal csökken szerdán a gázolaj ára – tudta meg a holtankoljak.hu. A benzin ára nem változik.

Így a gázolaj átlagára 323, a benziné 285 forint lesz szerdától.

Annyira olcsó az üzemanyag, hogy megtörtént, ami még soha eddig: nálunk a legolcsóbb a benzin – euróban mérve – az EU-ban, a gázolaj ára pedig csak két helyen kisebb. Ennek az oka a forint euróval szembeni értékvesztése, gyengülése.

Koronavírus - Még több hír a témában 60 ezer embert már elbocsátottak, további 100 ezer ember veszíti el munkáját rövid időn belül

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kategóriák: Zöld hírek

Megtörtént, ami eddig sosem: nálunk lett a legolcsóbb a benzin az EU-ban

2020, április 20 - 07:48

Akkorát gyengült a forint az euróhoz és a környező országok devizáihoz képest, hogy a magyar benzin a legolcsóbb az unióban, a gázolaj – amelynek ára jellemzően a középmezőnyben foglal helyet – most a harmadik legalacsonyabb áron forog – írja a napi.hu.

Az Európai Bizottság minden csütörtökön kiadott – némi késéssel hétfői adatokat tartalmazó – statisztikája szerint a benzin átlagára Magyarországon 293,7 forint volt a hét elején, amely 365,24-es árfolyamon (jelenleg 350 és 353 forint között mozog az euró árfolyama) 0,8 euró. A második helyen Lengyelország állt az adatfelvétel időpontjában, de ott is 12 százalékkal magasabb, 0,9 eurós (4,11 zloty) ár szerepel, amely 329,2 forint. Bulgáriában 0,91 euró (1,78 leva) volt az ára, amely 332,4 forint.

Olaszországban 1,44 euróért vagyis 524,8 forintért lehet tankolni. Vagyis az olasz átlagár 78,7 százalékkal magasabb, mint a magyar.

  • Romániában 340 forintba
  • Szlovéniában 376 forintba
  • Horvátországban 386 forintba
  • Ausztriában 397, míg
  • Szlovákiában közel 415 forintba kerül egy liter benzin.

A jellemzően az európai középmezőnybe tartozó magyarországi gázolajár a hét elején a harmadik legolcsóbb volt az unióban. 334,8 forintot, vagyis 0,92 eurót kellett érte fizetni. Ennél csak a luxemburgi 0,9 euró (329,4 forint) és a bolgár 0,91 euró (332,2 forint) volt alacsonyabb.

A kormány azonban májustól a benzinkutakat is megadóztatja a különadóval, ezt pedig aligha nyelik le a kutakat üzemeltető cégek.

Koronavírus - Még több hír a témában A kormány változtatna az elbaltázott mentőcsomagon

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kategóriák: Zöld hírek

Újra engedik gyógyítani a 65 év feletti orvosokat

2020, április 20 - 07:04

Mégis visszaengedik a 65 év felettieket a betegellátásba. Kásler Miklós április 16-án korrigálta egy hónappal korábbi rendeletét, amely megtiltotta, hogy a 65 év feletti dolgozók olyan tevékenységet végezzenek, amely során közvetlenül találkozhatnak a párcinesekkel. A legújabb miniszteri utasításban viszont már az szerepel: amennyiben másképpen nem szervezhető meg az ellátás, úgy az idősebb egészségügyi dolgozók – ha önként vállalják – visszatérhetnek a közvetlen gyógyításba – írja a Népszava.

A lapnak nyilatkozó sebész azt mondta, hogy a legrosszabb helyzetben az alapellátás van, ahol aránytalanul nagy számban vannak 65 év felettiek, és ők egyedül dolgoztak. A rendelőintézetekben is egy-egy szakmában egy orvos van, így a rendelettel, ami hátrébb vonta őket ott is nehéz helyzetbe kerültek. A kórházakban tíz orvosból, talán ha kettő lehetett érintett, tehát ott megoldható volt a helyettesítésük.

Sok kis- és nagyvárosban is komoly gondot okozott, hogy a 65 év feletti háziorvosokat hátrébb vonták eddig, a településen levő többi háziorvos terhelése nőtt meg úgy is, hogy sokan minimalizálják a találkozást a betegekkel, inkább telefonon adnak tanácsot, hogy mit csináljon a hozzá forduló.

Koronavírus - Még több hír a témában Nagy-Britanniában átlépte a 120 ezret a fertőzések száma

Kiemelt kép: MTI Fotó: Komka Péter

Kategóriák: Zöld hírek

60 ezer embert már elbocsátottak, további 100 ezer ember veszíti el munkáját rövid időn belül

2020, április 20 - 06:26

Az öt főnél nagyobb cégek az elmúlt hónapban legalább 50-60 ezer embert bocsátottak el, és újabb 90-100 ezer ember veszítheti el az állását, figyelmeztet friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt – írja a 444.hu.

A GKI április 2-a és 16-a között készített felmérést egy 910 vállalatból álló mintán. Ezek többsége a kereskedelem (36 százalék) és az üzleti szolgáltatások terén tevékenykedik (30 százalék). 20 százalékban képviselik az ipart, 12 százalékban az építőipart, két százalékban pedig a mezőgazdaságot. A felmérés főbb megállapításai:

  • Minden harmadik válaszadó bevetette a kényszer-szabadságolást (főleg az ipari középvállalatok), és minden nyolcadik bocsátott el embereket (szintén többnyire középvállalatok).
  • Minden hatodik építőipari cég leépített.
  • A minta alapján az egész orszában az öt főnél többet foglalkoztató cégeknél legalább 50-60 ezer ember vesztette el az állását
  • Az iparon belül főleg a könnyűipari, a fém- és gépipari cégek pesszimisták

A GKI szerint a cégek 36 százaléka kényszer-szabadságolásra (az ipari cégek több mint fele), 14 százaléka pedig elbocsátásra (az építőipari cégek 30 százaléka) készül a következő három hónapban. 

Kényszer-szabadságolás várható a szolgáltatások terén (32 százalék), a kereskedelemben (28 százalék) és a mezőgazdaságban (16 százalék) is. Elbocsátásokra készülnek még az iparban (20 százalék), a szolgáltatásokban (14 százalék), a kereskedelemben (12 százalék) és a mezőgazdaságban (6 százalék) is.

Ez alapján a következő  három hónapban további 90-100 ezer dolgozó veszítetheti el a munkáját. És ez csak az 5 főnél több személyt foglalkoztató cégeknél. A mikrovállalkozások ehhez még hozzáadódnak (de erre nem készített felmérést a GKI.)

A GKI szerint, mivel februárban 160 ezer munkanélküli volt az országban, ráadásul sokakat elbocsáthatnak a mikrovállalkozásoktól, nem beszélve a külföldről hazatértekről és az ellehetetlenült önfoglalkoztatókról, a munkanélküliségi ráta – valós és gyors kormányzati segítség híján – elérheti a 10 százalékot. Hogy ezt el tudjuk helyezni: a legfrissebb hivatalos adat a 2019 december-2020 február közötti időszakra van, 3,5 százalék volt akkor a munkanélküliség. Vagyis pár hónap alatt úgy gyakorlatilag a háromszorosára emelkedhet kormányzati beavatkozás nélkül a munkanélküliség, hogy ilyenkor a tavaszi mezőgazdasági munkák miatt inkább csökkennie kellene.

Koronavírus - Még több hír a témában Karácsony Holliknak: Volt főállású orvos a Pesti úton

Kiemelt kép: MTI/EPA/ANSA/Claudio Peri

Kategóriák: Zöld hírek

1984-re nőtt a fertőzöttek, 199-re a halottak száma Magyarországon

2020, április 20 - 06:04

Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 1984 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 10 idős krónikus beteg. Ezzel 199 főre emelkedett az elhunytak száma, 267-en pedig már gyógyultan távoztak a kórházból – olvasható a kormányzati tájékoztató honlapon.

Jelenleg 811 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, 60-an vannak lélegeztetőgépen. A betegek számának növekedése miatt a kórházak országszerte növelik ágykapacitásaikat készülve a tömeges megbetegedések fázisára.

Koronavírus - Még több hír a témában Optimista magyarok: Az elmúlt hónapban húszezren foglaltak szállást nyárra

Ahogy az eddigi elhunytak adataiból is látszik, a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb, ezért nyomatékosan kérjük az időseket, hogy maradjanak otthon, és a bevásárláshoz kérjék hozzátartozóik vagy az önkormányzat segítségét. Az idősotthonok ellenőrzése zajlik, az intézmények vezetőit és a fenntartókat a kormány a járványügyi intézkedések fokozott és folyamatos végrehajtására kéri.

A települési adatokat tekintve leginkább Budapesten, Komárom-Esztergom megyében és Fejér megyében nőtt a fertőzöttek száma.

Koronavírus - Még több hír a témában Dél-Koreában szinte megállt a koronavírus terjedése
Kategóriák: Zöld hírek

Csalódtak a multik a kormány válságprogramjában, felülvizsgálat jöhet

2020, április 18 - 20:03

Csalódást keltett a magyar kormány által bejelentett mentőcsomag a magyarországi multinacionális vállalatoknál.

A Portfolio értesülése szerint a kormány hétfőn felülvizsgálhatja az egész válságkezelő programot.

A lap azt írja: már nem csak a kis- és közepes vállalatok vannak bajban Magyarországon, hanem a tőkeerős cégek és a multik leányvállalatai is.

Rövid idő alatt kiderült ugyanis, hogy csak nagyon korlátozottan lehet igénybe venni a bérpótlást, és ez nem is nyújt kellő segítséget a cégeknek ahhoz, hogy megtartsák a munkavállalóikat.  Egy vállalatvezető megfogalmazása szerint, mire minden adminisztrációval elkészülnének, és megítélnék a támogatást, ha megítélnék, addigra vége lenne a válságnak. Ráadásul a 75 ezer forintos plafon nagyon alacsony.

A multinacionális vállalatok hazai vezetői nehéz helyzetbe kerültek, mert a kormányzat azt ígérte ugyan, hogy meg tudják őrizni a munkahelyeket, az külföldi főnökök viszont folyamatosan küldik a költségcsökkentési utasításokat.

A lap megkérdezte a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, hogy tudnak-e a nagyvállalatok leépítési szándékairól. A Szijjártó Péter vezette tárca lényegében nem cáfolta az értesülést. A válaszlevelében azt közölték, hogy a kormány továbbra is minden segítséget megad ahhoz, hogy a válság körülményeihez képest a vállalatok a lehető legtöbb munkahelyet meg tudják védeni.

A szakmai szervezetek a lap szerint azt javasolják, hogy mindenkire terjednek ki a bértámogatás, és legyen sokkal könnyebben igénybe vehető.

Kategóriák: Zöld hírek

Felére estek vissza az autóeladások Európában

2020, április 18 - 07:28

Az ágazat kereskedelmi szövetsége, az European Automobile Manufacturers Association (ACEA) szerint a hatósági nyilvántartásba vett új autók száma 567 308-ra csökkent, szemben a tavalyi év azonos hónapjában rögzített több, mint 1,2 millió darabbal — számolt be a Növekedés.hu.

Az EU mind a 27 tagállamának autópiaca zsugorodott márciusban. A legnagyobb ütést Olaszország kapta, ahol az új autók száma 85,4 százalékkal, 28 326 darabra esett vissza. Franciaország 72,7 százalékos, Spanyolország 69,3 százalékos csökkenést regisztrált. Még Németországban is, ahol a korlátozások kevésbé bénítóak voltak, 37,7 százalékos visszaesést tapasztaltak

Az év első három hónapjában 2,48 millió járművet értékesítettek, 25,6 százalékkal kevesebbet az előző évi adathoz képest. A legrosszabb helyzetben a Fiat-Chrysler van, 76,6 százalékos forgalomcsökkenéssel. Európában továbbra is a Volkswagen-csoport adta el a legtöbb járművet. Piaci részesedése az év első negyedévében alig több, mint 660 000 értékesített autóval 26,6 százalékosra emelkedett.

Koronavírus - Még több hír a témában A magyar honvédség Falconja hozott el Kambodzsából szlovén állampolgárokat

Kiemelt kép: Stiller Ákos/Bloomberg

Kategóriák: Zöld hírek

Nem tartja meg az éves közgyűlését a Mészáros-féle Opus Global Zrt.

2020, április 17 - 18:48

Nem tartja meg április 30-ra tervezett éves rendes közgyűlését az Opus Global Nyrt. – tette közzé a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken.

A tájékoztatás szerint a társaság igazgatósága a meghívóban közzétett napirenden szereplő valamennyi kérdésben határozni fog, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával együtt.

A veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napos jogvesztő határidőn belül a szavazatok legalább 1 százalékával rendelkező részvényesek kérhetik a közgyűlés összehívását, az igazgatóság által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok utólagos jóváhagyása miatt. A beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés utólagos jóváhagyása miatt a közgyűlés összehívása azzal az eltéréssel kezdeményezhető, hogy a részvényeseket a közgyűlés összehívásának kezdeményezési joga 2020. május 31-éig illeti meg.

A tájékoztatásban jelezték, ha az igazgatóság által tervezett döntéshozatalig, április 30-ig egyéb, a döntéshozatal valamelyik részét vagy annak egészét érintő újabb, vagy más szabályozás lép hatályba, a társaság aszerint fog eljárni, a részvényesek tájékoztatása mellett.

Kategóriák: Zöld hírek

Összeomlik a gyógyászati segédeszköz-ellátás, ha a kormány nem segít

2020, április 17 - 14:35

A kialakult gazdasági helyzetben a hazai gyógyászati segédeszköz-ellátás összeomlása elkerülhetetlen a kormány pénzügyi segítsége nélkül – hívják fel a figyelmet gyógyászati segédeszköz szakmai szervezetek. Magyarországon több mint egymillió ember szorul gyógyászati segédeszközre a mindennapi élete során, többségük időskorú. Az őket minden eszközzel ellátni képes gyse szaküzletek azonban bevétel és forgalom hiányában működésképtelenné váltak – gazdasági mentőcsomagot azonban nem kaptak.

A forint gyengülése miatt veszélybe került a gyógyászati segédeszközellátásEgymillió embert, főleg időseket érint ez.

A turizmus-vendéglátás ágazathoz hasonló visszaesést eredményezett a koronavírus járvány számos egészségügyi szolgáltató vállalkozásnál és gyógyászati segédeszköz forgalmazó cégnél – hívja fel a figyelmet a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ). A járóbeteg szakrendeléseken elrendelt járványügyi intézkedések hatására egyrészt sok beteg és rászoruló nem tudja felíratni gyógyászati segédeszközét, másrészt az egészségügyi intézményekben működő gyógyászati segédeszköz kiszolgáló helyek – forgalom és bevétel hiányában – vagy bezártak, vagy szűkített nyitva tartás mellett működnek.

A helyzet súlyát jól példázza annak az ortopédiai cipőket gyártó és forgalmazó egészségügyi szolgáltató vállalkozásnak a beszámolója, amely 54 telephelyen és fióktelephelyen félszáz dolgozónak biztosít munkát és megélhetést. Tavaly márciusában az orvosi receptre történő rendelés állománya 80 millió forint volt. Idén március 16-a óta 0 forint rendelés és 0 db recept érkezett be a szaküzletekbe. Nem pár százalék forgalom csökkenésről beszélünk, hanem a legmélyebb válság helyzetről. Ha a munkavállalóit elbocsátja, több évbe, akár évtizedbe kerülhet ilyen volumenű orvosi eszköz gyártó kapacitást és szakdolgozói állományt újra felépíteni oktatni, betanítani

– hangsúlyozza Dr. Margitai Barnabás, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség elnöke.

A hazai támogatott gyse-ellátást végző vállalkozások többségének gazdálkodási helyzete már a járványt megelőzően is rendkívül kedvezőtlen volt, melyre már a múlt év során is több alkalommal felhívták a döntéshozók figyelmét. Ennek ellenére a kormány által bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv első és második üteme sem biztosít segítséget az ágazatnak, pedig a szakmai szervezetek már március végén jelezték több minisztériumnak is, hogy konkrét intézkedések nélkül kilátástalan helyzetbe kerülnek.

Már a gazdaságmentő csomag első ütemében született kormányrendeletek megjelenésekor jeleztük a döntéshozó felé, hogy az egészségügyi szolgáltatók és ezen belül gyógyászati segédeszköz forgalmazók a turizmus-vendéglátás, vagy a rendezvényszervező ágazatokhoz hasonló veszteségeket szenvednek el. Ezért az előbb említett iparágakhoz hasonlóan nyomatékosan kértük a közterhek, így a bér- és járulékfizetési kötelezettségeink enyhítését és az egészségügyi intézményekben bevezetett korlátozó intézkedések miatt, az ügyfelektől, betegektől elzárt gyógyászati segédeszköz kiszolgáló szaküzletek bérleti díjának elengedését

– emeli ki a FESZ elnöke.

Kimaradt a támogatottak köréből a teljes, (nem kisadózó) egészségügyi szolgáltatói ágazat, pedig a járvány miatt többségük nem tud működni és az általuk foglalkoztatott asszisztensek, ápolók, gyógytornászok béreit és járulékait kigazdálkodni sem.

Ha a kormány a válsághelyzetben nem nyújt semmilyen segítséget az egészségipari vállalkozásoknak, hogy megtartsák a munkavállalóikat, akkor a válság után még a járvány előtti időszaknál is súlyosabb egészségügyi-munkaerő hiánnyal fog szembesülni az egészségügyi ellátó rendszer – figyelmeztetnek. A Forgalmazók az Egészségért Szövetség – az Orvostechnikai Szövetséghez (OSZ) hasonlóan – jelezte továbbá, hogy a forint-euró árfolyam drasztikus romlása miatt – az alapvetően importra épülő gyógyászati segédeszköz termékeket és a szakmai szervezetek javaslatai ellenére mára korszerűtlenné vált finanszírozási rendszerben – nem képesek az eszközök többségét a 17 éve rögzített árakon biztosítani a betegeknek. Kezdeményezték, hogy a NEAK térítse meg az árfolyam-különböztet a 2020 évi költségvetés elfogadásakor kalkulált devizaárfolyam alapján, a forgalomba hozó cégeknek, importőröknek.

A szakmai szervezetek a kormánynak írt levelükben felhívták a figyelmet, hogy a kormány pénzügyi segítsége nélkül, a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben a hazai gyógyászati segédeszköz-ellátás és gyártás összeomlása elkerülhetetlen, a rászorulók az eszközeiket nem kapják meg.

Egymillió termékhasználó ellátott elemi érdeke, hogy a járvány alatt és azt követően is fenntartható maradjon a hazai támogatott gyógyászati segédeszköz-ellátás.

Felvetéseikre mindeddig nem érkezett válasz.

Kiemelt kép: Balogh Zoltán /MTI

Koronavírus - Még több hír a témában Jogszabályi kibúvóval működött bejelentés nélkül két idősotthon Érden
Kategóriák: Zöld hírek

Matolcsy György nagyon kiosztotta Parragh Lászlót

2020, április 17 - 12:48

Matolcsy György az MTI-nek azt mondta, megvédik azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt tíz évben Magyarország elért. Bár nagy a bizonytalanság a világban, nehéz pontos gazdasági prognózisokat adni a jövőre nézve, de az elmúlt évek eredményei, az MNB és a kormány intézkedései megalapozzák, hogy az eddigi 2-3 százalékpontos növekedési többletet tartani tudjuk az EU átlagához képest – tette hozzá.

Továbbra is hiszünk benne, hogy a magyar gazdaság egy “V” alakú kilábalási pályán fog mozogni.

Megismételte, 2010 és 2019 között az ország egy rendkívül sikeres gazdaságtörténeti korszakot írt. A szakadék szélén álló gazdaság újra visszatért a gyorsan fejlődő kelet-közép-európai gazdaságok élbolyába. A mostani helyzet veszélyezteti az eddigi eredményeket, ezért a jegybank hatékony és célzott válaszokat adott, hogy az ország megőrizze gazdasági stabilitását, a lehető legkedvezőbb helyzetből indulhasson újra a gazdaság. Mindent megtesznek, hogy visszakerüljünk arra a felzárkózási pályára, ami a koronavírus előtt jellemezte az országot.

Az MNB elnöke szerint eltérő a háztartások és vállalkozások teherbíró képessége, ezért egyaránt segíteni kell a rászorulókat és azokat is, akik képesek a „kanyarban is előzni”, és megteremteni a gazdaság újraindításának alapjait.

Az elmúlt egy hónapban a kormánnyal együttműködve a lakosság, a vállalati szféra és a pénzügyi rendszer megsegítése érdekében hoztak intézkedéseket, tettek javaslatokat. Ezek, a kormány intézkedéseivel párosulva, támaszt nyújthatnak a gazdaságnak és a családoknak.

Ezek együtt teremtik meg a bizakodást a jövőre nézve.

Soha nem voltak ilyen kihívások

A lakossági és vállalati terheket enyhítő, illetve a gazdaság, az export újraindítását célzó intézkedések alapos átgondolást, tudatos tervezést igényelt. Soha nem tapasztalt kihívásokra kellett és kell válaszokat adni, olyanokra, amelyek megkövetelik, hogy a kormány és a jegybank is felhasználja a rendelkezésére álló teljes mozgásterét és eszköztárát.

Matolcsy György kiemelte, hogy a

kkv-k adják a magyar gazdaság gerincét, az NHP Hajrá konstrukció szinte korlátlan lehetőségei pedig kifejezetten arra ösztönöznek majd mindenkit, hogy éljen a lehetőséggel, és lépjen vissza a gazdaságba, mert a magyar gazdaság igenis nagy lehetőségek kapujában áll.

Az NHP Hajrá terméktájékoztatója várhatóan április 20-án lesz elérhető, így a maximum 2 hetes banki elbírálás miatt a program hatása már a jövő hónaptól érzékelhető lesz. Jelezte: az MNB folyamatosan és átfogóan javítja a bankrendszer likviditását.

Továbbra is úgy gondoljuk ezekben a nehéz hónapokban, hogy a gazdasági és a pénzügyi környezet stabilitásához az az egyik legnagyobb segítség, ha a magyar államadósság finanszírozása alapvetően a belföldi szereplőkre és a forintfinanszírozásra támaszkodik.

A monetáris tanács április 28-án dönt arról, hogy az MNB milyen feltételekkel vásárol jelzáloglevelet, állampapírt.

Matolcsy a lakossági hitelezésről azt mondta: a nehéz időkben mutatkozik meg az elmúlt évek sikeres programjainak hatása.

A rekordalacsony szintű alapkamatnak, a makroprudenciális szabályok proaktív alkalmazásának köszönhetően az elmúlt időszakban egy egészséges és hosszútávon is fenntartható hitelállomány épült fel, ami a járványhelyzet miatti hitelkönnyítő intézkedésekkel és a bankok általunk elvárt hitelezési aktivitásával párosulva kellő dinamizmust adhat a magyar gazdaság újraindításának.

Parragh is fake news-gyártó

A jegybank elnöke az NHP Hajrá elindítása kapcsán tért vissza Parragh László bírálatához. Szerinte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is

belépett a fake news-gyártók körébe,

amikor azt állította, az MNB hitelprogramjai nem finanszírozzák a mikro- kis- és középvállalkozásokat. Aligha tévedhetett volna nagyobbat – közölte a jegybankelnök, aki szerint az MNB egy korábban már bevált recepthez nyúlt vissza, hiszen 2013 és 2017 között is így erősítették a kis- és középvállalkozásokat. Ebben az időszakban mintegy 40 ezer vállalkozás jutott 2800 milliárd forint kedvező finanszírozáshoz, a program a hazai GDP-t 3,5 százalékkal emelte meg. A tavaly indult NHP fix konstrukcióban pedig a kibocsátott hitelek fele mikrovállalkozások beruházásait segítette elő, a medián ügyletméret 7 millió forint alatt volt.

Koronavírus - Még több hír a témában Hétszáz tajvani tengerészgyalogos került karanténba három pozitív teszt miatt

Matolcsy György szerint a monetáris tanács múlt héten úgy alakította át monetáris politika eszköztárát, hogy gyorsan, rugalmasan, hatékonyan képesek reagálni a jelenlegi helyzet kihívásaira.

Emellett háromezermilliárd forint új forrást adunk a gazdaságnak, ami a magyar GDP több mint hat százaléka.

Matolcsy György azt mondta, bíznak a magyar gazdaság és az összefogás erejében, a gazdaság szereplői is bízhatnak az eddig meghozott és a jövőbeni intézkedések sikerében.

Kiemelt kép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank épületében. MTI/Szigetváry ZsoltV

Kategóriák: Zöld hírek

Egy hónap alatt 100 millió forintnyi bevételtől esett el a Fővárosi Állat- és Növénykert

2020, április 17 - 12:40

A Fővárosi Állat- és Növénykert költségvetési szerv, fenntartója Budapest Főváros Önkormányzata. Működési költségeit részben saját működési bevételeiből, részben a fenntartó által működési célra adott támogatásból fedezi — olvasható a Fővárosi Állat- és Növénykert MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írják, míg a működési kiadások lényegében változatlanok maradtak, az átmeneti zárva tartás miatt március 15-e óta kiesett bevétel meghaladja a százmillió forintot. Az állatkert rendelkezésére álló pénzeszközök és készletek azonban ebben az időszakban is lehetővé tették a kert lakóiról való gondoskodást. Az intézmény vezetése kapcsolatban áll a fenntartó Fővárosi Önkormányzattal, és közösen dolgoznak a felmerülő nehézségek megoldásán.

Mint kiemelik, bár az állatkert március 15-e óta nem fogad látogatókat, az állatokról továbbra is a legmagasabb színvonalon gondoskodnak, így nem kell nélkülöznie a kert több mint tízezer lakójának. A takarmányellátás biztosított, mert az állatkertnek korábban beszerzett készletei, tartalékai is vannak, és a járvány a további beszerzések terén sem okozott fennakadásokat.

Mint kiemelik, az állatkertek számára fontos küldetés, hogy természetközeli szabadidős programot, élményeket és látnivalókat kínáljanak a közönségnek, és az is, hogy terjesszék az élővilággal, a természettel kapcsolatos ismereteket, formálják a környezettudatos szemléletet. Hozzáteszik: ez a tevékenység azonban nem működhet a szokott módon, emiatt a városligeti intézmény az elmúlt hetekben a szokásosnál is több hírt, képes beszámolót és kisfilmet tett közzé honlapján és a közösségi médiában.

Emellett rendszeresen készítenek és tesznek közzé olyan anyagokat, amelyek igyekeznek pótolni a tanulmányi csoportok állatkerti látogatásait és a zoopedagógiai foglalkozásokat. Az állatkert Youtube-csatornáján, Facebook-oldalán és weboldalán megtalálható anyagoknak a pedagógusok mellett azok a szülők is hasznukat vehetik, akik otthon maradva próbálnak programot kieszelni gyerekeiknek.

Az állatkert több kifutójánál is vannak webkamerák, ezeken keresztül az érdeklődők otthonról is megfigyelhetik az állatokat. Az oroszlánfókák tréningjét is nyomon lehet így követni, továbbá a Dél-Amerika kifutóban délutánonként azt a kistapírt is látni lehet időnként, amelynek világra jövetelét múlt héten jelentette be az intézmény.

A közleményben kitérnek arra is, hogy az intézmény mintegy 240 munkatársa rendkívüli munkarendben dolgozik félszáz különböző munkakörben. Az állatkerti munkavállalók illetménye és juttatásai nem változtak, és senkinek nem került veszélybe az állása, az intézményben most is vannak meghirdetett álláshelyek. Mint írják, számos lehetőség van támogatni az állatkertet, amelynek van alapítványa, számlaszáma a honlapon hozzáférhető. Az Állatkerti Alapítvány a napokban egy új adománygyűjtő felületet is indított.

Kiemelt kép: Kovács Attila/MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Ferihegyről eltűnt az utasforgalom 99,3 százaléka

2020, április 17 - 12:37

A ferihegyi repülőtér üzemeltetője pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, korábban a fel- és leszállások száma átlagosan 320 volt naponta, ez most mindössze 35, és ezek közül csak néhány utasszállító járat.

Tavaly áprilisban átlagosan 44 ezer utast kezeltek minden nap, ez a szám most 275. A húsvéti időszakban tavaly 1311 fel- és leszálló gép közlekedett, melyek 190 ezer utast szállítottak, idén az ünnepek alatt 1283 utas fordult meg a repülőtéren.

Ez a tavasz fekete tavaszként vonul majd be a repülés történelmébe

– olvasható a közleményben.

A Budapest Airport tájékoztatott arról is, hogy befejeződött az 1-es futópálya és a hozzá kapcsolódó műszaki előtér felújítása és karbantartása, de már tervezik a 2-es futópálya felújítási munkáit.

Emellett a repülőtér üzemeltetője a forgalommentes időszakot kihasználva most végzi el a gurulóutak, illetve egyes repülőgép állóhelyek karbantartását, megújul a 2A terminál légi oldali buszos kapuinak várakozó területe is.

Az európai légiforgalmi áramlásszervező Eurocontrol adatai szerint a légi járatok száma mintegy 90 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, több légitársaság is teljesen leállt, és a legtöbb cég legalább 90 százalékkal csökkentette járatait.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás

Kategóriák: Zöld hírek

Márciusban 900 embert vett fel a Spar, a különadó miatt máris visszanyesik a létszámot

2020, április 17 - 12:21

Egy vidéki üzletből kaptuk a hírt: a Spar leépítésbe kezdett, a kiskereskedőkre kivetett különadóra hivatkozva küldi el a dolgozók egy részét. Pedig márciusban még a pánikvásárlások miatt megrohamozták a boltokat az egész országban, és minden addigi rekordot megdöntöttek az élelmiszer-kiskereskedő láncok. A Spar egy április eleji közleményében pedig azt írta, kiemelten fontosnak tartják az összefogást a munkahelyek megőrzése érdekében. Azóta azonban nagyot fordult a helyzet, a kormány a napokban hirdette ki, hogy májustól extrasarcot ró ki, sávos különadóval sújtja májustól a veszélyhelyzet végéig az 500 millió forintnál nagyobb éves árbevételű kiskereskedelmi üzleteket. Mint megírtuk, ez vastagon érinti a Spart, majdnem 1 milliárd forint különadót kell befizetniük havonta:

A Tesco, a Spar és a Lidl fizeti majd a legtöbb különadót az élelmiszerláncok közülMinél tovább tart a veszélyhelyzet, annál több lesz a költségvetés bevétele. A Coop, a CBA és a Reál most is megúszhatja a fizetést. Kellett a pluszlétszám, de a különadó miatt nem tudják fenntartani

A leépítés hírét kérdésünkre megerősítette lapunknak a Spar, hozzátéve, hogy a korábban felduzzasztott létszám visszanyeséséről van szó. A járvány kapcsán az elmúlt hetekben tapasztalt forgalmi kiugrások menedzseléséhez több dolgozóra volt szükségük, hogy garantálni tudják az ellátásbiztonságot – írták. Erre utalt április másodikai sajtóközleményük is, amely szerint csaknem 900 új dolgozót vett át más szektorokból a Spar a megelőző két hétben, hogy azonnali munkalehetőséget biztosítson országos hálózatában az álláskeresőknek.

Válaszuk szerint annyi történik a cégnél, hogy visszatérnek a 2020. március eleji tervlétszámukhoz. Indoklásul ezt írták:

A pluszlétszám fenntartására a különadó bevezetése miatt a továbbiakban nincsen lehetőségünk.

Arra a kérdésre azonban, hogy pontosan hány embert küldenek el, nem válaszoltak.

Költségcsökkentések is lesznek a különadó miatt

Próbáltuk megtudni azt is, hogyan érinti a Spart a havi majdnem 1 milliárd forintos különadó. Válaszuk szerint az nem okoz likviditási problémát, kiemelték azonban, hogy egy számukra is

rendkívül nehéz időszakban született meg a döntés a különadó-befizetési kötelezettségről. Mert bár márciusban és áprilisban valóban volt néhány erőteljesebb forgalmú napjuk, összességében súlyos többletkiadásokkal járt ez az időszak a vállalat számára.

Több milliárd forint értékben költöttek a járvánnyal összefüggő döntésekre, a munkavállalóknak extra juttatásokat vezettek be, pluszlétszámot foglalkoztattak, túlóraköltségeket fizettek, éjszakai árufeltöltést finanszíroztak, toborzási költségeket fizettek, áruházi tájékoztató anyagokat gyártattak, vásárlói tájékoztató kampányt indítottak, plexifalat építettek a kasszákhoz a pénztárosok védelmére, maszkokat, kesztyűket és fertőtlenítőszert szereztek be a munkavállalóknak, extra takarításokat rendeltek meg, home office eszközöket szereztek be, elsősorban az IT-területen,  növelték a munkavállalói buszjáratok számát a munkatársak védelme érdekében. Ezen kívül árfolyamveszteségük is volt, írták.

A Spar adóelőleg-mérséklést egyelőre nem kér. Viszont jelentős költségmegtakarítási programot indított el, hogy ki tudja gazdálkodni a befizetendő különadó összegét. Első körben a szolgáltatói és szállítói szerződéseket fogják újratárgyalni, illetve futó és jövőbeli beruházásaik létjogosultságát is felülvizsgálják. Végezetül leszögezték, a stabil működéshez szükséges munkahelyeket nem fogják megszüntetni.

Koronavírus - Még több hír a témában Jane Goodall: A koronavírus-járványból is van mit tanulni

Kiemelt kép: Balogh Zoltán /MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Élt a felhatalmazással a kormány: állami kézbe vették a debreceni dobozgyárat

2020, április 17 - 11:45

A Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával megjelent rendelet szerint pénteken 11 órától állami felügyelet alá került a debreceni Kartonpack Dobozipari Nyrt. nevű tőzsdei társaság, ennek értelmében a cég tulajdonosai és vezetői helyett kormánybiztos dönthet mindenről, írja a hvg.hu.

A rendeletből az nem derül ki, hogy mi tette szükségessé a dobozgyár állami kézbe vételét, ugyanakkor a cég honlapján olvasható bemutató szerint kiemelt partnerük a gyógyszeripar, tehát valószínűleg ez lehetett az oka.

A lap megkereste a Miniszterelnökséget és az operatív törzset is, de ezidáig nem kaptak választ kérdéseikre.

A cikkben emlékeztetnek, a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos, azaz Juhász Edit, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára bármilyen döntést meghozhat a társaság működőképességének fenntartása, az állami felügyelet hatékony ellátása érdekében. Ezzel gyakorlatilag bármit megtehet.

Ilyen döntést most először hozott a kormány a veszélyhelyzetben kapott felhatalmazás alapján.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Kategóriák: Zöld hírek

Mészáros Lőrinc eladta tulajdonrészét a Tiborcz Istvánnal közös ingatlancégből

2020, április 17 - 10:25

Eladta a Mészáros Lőrinc és felesége érdekeltségébe tartozó KONZUM II. Ingatlanbefektetési Alap az Appeninn Holding Nyrt. 18,33 százalékos tulajdonrészét — írta meg a 444.hu a cég csütörtök esti közleménye alapján. A miniszterelnök barátja ezzel lényegileg kiszállt az ingatlanos cégből, aminek többségi tulajdonosa a Tiborcz István-féle BDPST. Mészárosék a döntést nem indokolták.

A részvénypakettet a Zinventive Vagyonkezelő Zrt. vette meg, ami a Balázs Attila érdekeltségi körében lévő Bayer Construct vállalatcsoporthoz tartozik.

Az Appeninn Nyrt. korábban Balázs Attilával közösen vette meg a Solum-Invest Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft. 76 százalékos üzletrészét. Ez a cég üzemelteti a Balatonfüredi Nemzetközi Vitorlásközpontot.

Tiborczék irodaházában landolt a turisztikai ügynökség 5 milliárdos munkájaA miniszterelnök vejéhez közeli vállalkozók a napelembizniszből is ismerősek.

Kiemelt kép: Bodnár Boglárka/MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Havi 200 ezer forinttal emelkedett Kövér László fizetése

2020, április 17 - 09:11

Márciusra már emelt fizetést kaptak az országgyűlési képviselők — írta meg az Mfor. Ahogyan korábban beszámoltunk róla, mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 367 800 forintra nőtt a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó bér, így a parlamenti képviselők alapbére bruttó alapbére márciustól 989 700 forintról 1 103 400 forintra emelkedett.

A változás hátterében az áll, hogy a képviselői alapbért a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó bér háromszorosában határozták meg. A felülvizsgálat minden év februárjában esedékes, mivel a KSH ekkor közli az előző éves adatokat.

Az emelés után a legmagasabb fizetés, melyet Kövér László házelnök kap, bruttó 2 979 180 forint, vagyis nettó 1 981 150 forint. Ez egyik hónapról a másikra 200 ezer forinttal több keresetet jelent. A lap hozzáteszi: vannak azonban még szerencsésebbek, az a képviselő, aki egyben a kormány tagja is, mindkét posztért felveszi a juttatást: ők összesen havi 3 308 600 forintért végzik a munkájukat, ebből családi kedvezmények nélkül minimum 2 199 824 forintot vihetnek haza.

A miniszterek közül Szijjártó Péter, Rogán Antal, Nagy István és Gulyás Gergely így havi 225 838 forinttal több pénzből gazdálkodhat már áprilisban. 

Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás

Kategóriák: Zöld hírek

Megemelte a posta az utalványok háznál történő kézbesítésének összeghatárát

2020, április 17 - 08:33

A közlemény szerint a háznál kézbesíthető utalvány összeghatárát meghaladó lett a Gyermekek Otthongondozási Díja (GYOD), miután a havi járandóságot az Emberi Erőforrások Minisztériuma megemelte 2020. január elsejétől.

A Magyar Posta módosította az Általános Szerződési Feltételeket, így a GYOD-ot és a többi utalványt is 150 000 forint összeghatárig háznál kézbesíti. Ezzel együtt a helyettes átvevő is jogosultságot kapott a pénzküldemény átvételére – írják a közleményben.

A változás hatályba lépési ideje a módosítástól számított 30 nap, de tekintettel a bekövetkezett járványügyi helyzetre, az érintettek már március 20-tól kézhez kaphatják otthon az utalványok összegét – írja közleményében a Magyar Posta.

Hatásosnak tűnik egy gyógyszer, szárnyalni kezdtek a tőzsdékA Remdesivir kezeléssel gyors javulást tapasztaltak egy kórházban.
Kategóriák: Zöld hírek

350 forint felett van egy euró

2020, április 17 - 06:18
  • Az euró 350,65 forinton forgott reggel hét órakor, 72 fillérrel csökkent az árfolyama a csütörtök esti 351,37 forinthoz képest.
  • A dollár árfolyama 324,02 forintról 322,61 forintra, a svájci franké pedig 334,36 forintról 333,16 forintra gyengült.
  •  A jent 2,9944 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 3,0116 forinttal.
  • Az euró 1,0871 dolláron forgott, az előző napi záráshoz képest 0,33 százalékkal drágult
  • A svájci frankhoz képest 0,14 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0528 frankon jegyezték.
  • Egy dollárért 0,9684 frankot adtak, 0,20 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,19 százalékot veszített értékéből a dollár, 107,73 jenen jegyezték péntek reggel.

Kiemelt kép: Getty Images

Kategóriák: Zöld hírek

Durván visszaesett Kína első negyedéves GDP-je

2020, április 17 - 05:42

A kínai bruttó hazai termék (GDP) az idei év első három hónapjában első alkalommal zsugorodott azóta, hogy 1992 első negyedévében elkezdtek jelenteni Kínában a hivatalos negyedéves GDP-adatokat. Elemzők kicsivel enyhébb, 6,5 százalékos visszaesésre számítottak a gazdaságot megbénító járvány tükrében a múlt év utolsó negyedévére rekordalacsonynak számító, 6 százalékos bővülés után.

A statisztikai hivatal adatai szerint negyedéves összevetésben a kínai GDP 9,8 százalékkal csökkent az első negyedévben 2019 utolsó három hónapjához képest. Ez valamivel mérsékeltebb visszaesést jelent az elemzők által jósolt 9,9 százalékos zsugorodáshoz képest.

Kiemelt kép: TPG/Getty Images

Kategóriák: Zöld hírek

„A kormány próbálja minél olcsóbban megúszni ezt a felfordulást”

2020, április 16 - 16:05

Márciusban a kormányzati tájékoztatás szerint legalább 30-40 ezer ember veszítette el munkáját, és a kirúgások gyorsulni látszottak, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már napi 4 ezer új állástalanról beszélt. A munkaerő-piaci helyzet azóta csak romlott, egy minapi felmérés eredményei alapján 200-250 ezer embert is elbocsáthattak a cégek.

Ezért is volt sürgető, hogy a kormány – több héttel más EU-s országok után – előálljon a munkahelymentési csomagjával, amelyről azonban kiderült, annyi feltételt szabtak a bértámogatáshoz, és olyan visszafogott a teljes bérköltségből átvállalt rész a már bejelentett európai megoldásokkal összevetve, hogy ez aligha fogja megállítani a tömeges elbocsátásokat. A munkaidőkiesésre fizetett 70 százalékos állami bértámogatás a legnagyobb bajba került cégeken és dolgozóin ráadásul nem is segít, véli a szakszervezet és a munkaadói oldal is.

Legfeljebb 75 ezer forinttal egészíti ki az állam a bérünket, de a legnagyobb bajban lévőkön nem segítRáadásul jön az új rabszolgatörvény is, immáron rendelet formájában: a munkáltatók egyoldalúan szabhatnak meg 24 havi munkaidőkeretet. Mik a bértámogatás szabályai?

Nagyon szerény segítséget jelent a bértámogatás a nyilvánosságra került formában, ráadásul nagyon megbonyolították – mondja Kónya István, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára is, aki szerint mindez kevés lesz ahhoz, hogy gátat szabjon a leépítési hullámnak. Úgy tartja, a kormány el is késett a csomaggal, március közepén kellett volna előállni vele úgy, hogy egy hétre rá elindul. (Az április 10-én közzétett rendelet szerint április 16-tól lehet benyújtani az igényeket a kormányhivatalokhoz, amelyek 8 napon belül bírálják el a kérelmeket, ráadásul vannak a feltételek között gumiszabályok, például hogy nemzetgazdaságilag fontos munkahelyek megőrzését támogatja csak az állam.) Ekkor lehet, hogy még időben jött volna a segítség, több tízezer munkahelyet meg lehetett volna óvni – mondja.

Kónya – aki a jegybank kutatási részlegének a vezetője volt 2014-ig – hibának tartja, hogy a munkanélküliekkel egyelőre nem akarnak semmit kezdeni. Szerinte az egyik első lépésnek kellett volna lennie, hogy kiterjesztik a munkanélküli segély időtartamát a mostani háromról 9-12 hónapra, akár úgy is, hogy ideiglenesen tolják ki az időtartamot, akár úgy, hogy azt mondják, az év végéig munkájukat elveszítők kaphatnak gondoskodást hosszabb időre, aztán visszaáll minden.

Kónyához hasonlóan több mint egy tucat magyar közgazdász is ennek a fontosságára hívta fel a figyelmet a napokban, kiemelve, hogy társadalmi katasztrófa bontakozik ki Magyarországon. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban úgy fest, nemcsak az intézkedéscsomag második körébe nem került be az állástalanná váltak segítése, de nagyon szándék sincs rá: Orbán Viktor ragaszkodik a munkaalapú társadalom koncepciójához, a munkájukat elveszítők támogatását kizárja, de ez teljes félreértés a mostani válságban – mutatott rá Zsiday Viktor közgazdász a 444.hu-nak nyilatkozva. Az Orbánnak tanácsokat adó iparkamarai elnök, Parragh László pedig csak széttette a kezét, amikor azzal szembesítették, hogy óriási tömegek kerültek már most utcára, mondván, nem tudnak mit kezdeni az állásukat már eddig elveszítőkkel.

Mennyit költ valójában a kormány?

A bértámogatás csak egy része a teljes csomagnak. Ugyanakkor hiába állította eddig a kormányfő, hogy a GDP akár 18-20 százalékát is elérheti a beavatkozás, azaz 9200 milliárd forintot is kitehet, a részletek megismerése után egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy friss pénz alig van az Orbán-csomagban. Sok tételnél csupán átnevezés történt (például a munkaerő-piaci alapnál), korábban már elhatározott lépéseket is beleszámoltak a 9200 milliárdba (például két éve elhatározták, hogy idén csökkentik a szochót, vagyis a munkáltatói járulékot), és gyaníthatóan a turizmusra szánt hatalmas összeg, a 600 milliárd forint nagy része már eddig is erre szánt forrás (Kisfaludy-program). A Portfolio odáig jutott, 9000 helyett akár csak 900 milliárd forint lehet a csomag, azaz a GDP 2 százaléka.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgató-helyettese pedig úgy számol, csupán a GDP 1 százalékának megfelelő, tehát 400-450 milliárd forintnyi élénkítést jelentett be a kormány, amely,

látva a gazdasági visszaesés várható mértékét, eléggé visszafogott reakció. De azért tűnhet szűkmarkúnak a kormány, mert a finanszírozási oldalból indulnak ki: azért óvatos a kabinet, mert jelenleg ekkora csomag finanszírozását látják biztosítottnak. Az elmúlt hetekben a külföldi befektetők a magyar állampapírpiacon inkább az eladói oldalon álltak, és az elmúlt néhány év slágertermékénél, a lakossági állampapíroknál is érdemi lassulás látszik a keresleti oldalon.

Ráadásul júniusig – ahogyan a Portfolio.hu is rámutatott – több mint ezermilliárd forintnyi lakossági állampapír jár le, amit meg kell újítani.

Az a megfontolás húzódhat az óvatos megközelítés mögött, hogy kis, nyitott gazdaságként nem nekünk kell költségvetési élénkítést csinálni. A költségvetési stimulus olyan a világon, hogy mindenki azt szereti, ha a másik ország csinálja, mert az ő adóssága romlik el, és én élvezem, ha van fellendülés

– világít rá Samu.

Egy harmadik, neve elhallgatását kérő közgazdász arra emlékeztetett, hogy rezeg a léc a hitelminősítőknél. Egyiknél vagyunk eggyel a bóvli kategória felett, másik kettőnél kettővel, és ha két hitelminősítőnél kerülünk vissza a bóvli kategóriába, akkor azzal a külföldi befektetők, nagy alapok a belső szabályaik miatt automatikusan nagy tételben meg kell hogy szabaduljanak a magyar állampapírjaiktól. Ezért is lehet az, hogy a kormány azt szajkózza, minden áron 3 százalék alatt marad a költségvetési hiány (1 százalék helyett most 2,7 százalékot vár a kabinet), amiben sok elemző kételkedik.

Az meglehetősen sajátos élénkítésnek tűnik, hogy közben plusz adókat vetnek ki a kiskereskedelmi szektorra és a bankokra (igaz, náluk csak előrehozott adóbefizetésről van szó), illetve az önkormányzatoktól vonják el a gépjárműadó-bevételt.

Az a koncepció körvonalazódik, hogy a kormányzat megpróbálja minél olcsóbban megúszni ezt a felfordulást, részben a jegybankon, részben a kereskedelmi bankokon keresztül igyekeznek tompítani a visszaesést – véli Kónya.

Ennek az az előnye, hogy ha az MNB garanciákat tesz a kereskedelmi bankok által nyújtott hitelek mögé, az nem jelenik meg a költségvetésben, csak akkor, ha lehívják a garanciavállalást, vagyis ha bebuknak a hitelek. De ha lesz ilyen, az nem idén lesz, hanem pár éves időtávon. A spanyolok és írek a 2008-as válságban ilyenekbe buktak bele.

A monetáris politika terén a kínaiak hasonló eszköztárat működtetnek, mint a Matolcsy-féle jegybank: temérdek eszköz van, mindent ezeken keresztül próbálnak kontrollálni, az MNB is ezt csinálja, és most még inkább próbálnak mikromenedzselni. Ez a zsonglőrködés folyik. Nem hiszek abban, hogy közép- és hosszútávon ez működik

– mondja Kónya.

És bár az alapkamatot nem emelte meg explicit módon a jegybank, bekövetkezett egy körülbelül 1 százalékpontos kamatemelés különböző lépéseken keresztül, amiből az látszik, hogy a gazdaságpolitikai vezetés megijedhetett az elszálló euróárfolyamtól, hiszen 1 euró csaknem 370 forintot ért már, de a jegybanki intézkedések után az árfolyam visszakúszott a 350-es szint alá.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek