FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 16 óra 25 perc

Hiába lehet már a nyáron lagzit tartani, rengeteg a rizikó

2020, június 1 - 16:10

Március 16-a óta nem lehetett rendezvényeket, így esküvőket, lakodalmakat sem tartani az országban a koronavírus-járvány miatt, és úgy volt, hogy ez augusztus 15-ig így is marad. Épp ezért meglepetésként hatott a május közepi bejelentés, hogy június elsejétől vidéken már szabad a lagzi, aztán június 15-től Budapesten is.

Nagy volt az öröm, hogy újra a család és barátok körében lehet kimondani a boldogító igent, és megünnepelni a házasságkötést, bár arról megoszlanak a vélemények, szabad-e rögtön összetrombitálni a násznépet. A már korábban megkötött szerződésektől függően kényszerhelyzetbe is kerülhetnek a párok, illetve a szolgáltatók.

46 ezer esküvőt halaszthattak el

A KSH 2019-ben összesen 65 300 házasságkötést rögzített, ebből 17 992 esett a második, és 28 078 a harmadik negyedévre. Az augusztus 15-ig kihirdetett tiltás alapján idén az esküvők 70 százalékánál, mintegy 46 ezer házasságkötésnél jöhetett szóba a halasztás. Forrásaink szerint nagyjából tízből egy esküvőt mondtak le végleg, vagy napoltak el bizonytalan időre. Jellemző volt, hogy szűk körben megtartották a polgári esküvőt azzal, hogy a buli majd később lesz. Az esküvői piacot 138 milliárd forintosra becsülik.

Eltűntek a bevételek, a díjak egy részét vissza kellett adni

A tilalom alatt a szolgáltatók sokat buktak a lemondott esküvőkön, mert vissza kellett adniuk az előleget, foglalót. Bevételeik egyik napról a másikra szűntek meg, illetve jó részük eltolódott őszre, télre, vagy jövőre az elhalasztott lagzik miatt. Mivel a cégek egy része a holtszezonban a foglalókból, előlegekből él, és tartalékaik nemigen vannak, családok megélhetése került veszélybe. A kormányzati támogatások pedig nem mindenkinek segítettek.

Csömör Hermina fotós és lézershow-készítő eddig éves bevétele mintegy 30 százalékától esett el, de arra számít, hogy ez a végén akár 50 százalék is lehet. Annyi szerencséje volt, hogy második tevékenysége kata-mentességet kapott, így legalább az adót nem kellett befizetnie. Kertész Norbert és csapata élő zenét és DJ-szolgáltatásokat biztosít. Nekik sem jöttek új rendelések, előlegek, foglalók, pedig a tavasz amúgy ennek az időszaka. Lendvai Nikoletta főállású szertartásvezető számára már elkezdődött a szezon, amikor jött a tiltás. Ő nem mentesült a kata-fizetés alól, de mivel férje munkája megmaradt, anyagilag nem kerültek nehéz helyzetbe. Takács Ferenc és Galló Krisztina jegyes- és esküvői fotózással is foglalkoznak többek között – ők szintén jelentős bevételkiesést könyvelhettek el.

Általában igaz, hogy azok vészelték át könnyebben ezt az időszakot, akiknek volt más bevételi forrásuk, tartalékuk. Az Esküvői Szolgáltatók Szakmai Érdekképviseleti Egyesületének (ESZSZÉ) elnöke, Barnaki Kamilla szerint a válságnak akadtak pozitív következményei is, a szolgáltatók például megtanulták, hogy szükség van tartalékra, összetartóbbá vált a szakma, és a párokkal is szorosabb lett az egyesület kapcsolata.

A 200 fősbe szinte minden esküvő belefér

Ilyen időszak után mindenki örült, hogy a szűk körű szertartások után júniustól újra mehetnek az esküvők, lagzik. A 200 fős limit azonban meglepetést okozott – Barnaki Kamilla arra számított, hogy fokozatos lesz a tiltás feloldása.

A maximum 200 fősbe egyébként belefér szinte minden lakodalom, hiszen általában 80–120 fő közötti a létszám. Fejtörést okoz viszont szakmán belül, hogyan tartassák be a 1,5 méteres távolságot – félő, hogy elronthatja a bulit, ha folyton figyelmeztetik a vendégeket erre. Egy 200 fős esküvőhöz pedig emiatt hatalmas hely kellhet. A megszólalók ezért úgy vélik, inkább kisebb esküvők jöhetnek.

Szabad, ami nem tilos?

Az idei szezont már nem fogja megmenteni, hogy júniustól újra lehet esküvőt tartani.

  • A nyári esküvők megszervezéséhez már kevés az idő.
  • Külföldi vendégek továbbra sem jöhetnek,
  • és kiesnek a külföldi esküvők is, pedig népszerű célpont Magyarország.
  • Megosztja a szakmát és a párokat is, vajon szabad-e még nyáron megreszkírozni egy esküvőt.

Vannak, akik szerint nem is kérdés, hogy meg kell tartani a nyári esküvőt, hiszen erre vártak. Mások inkább nemet mondanak, mert nem akarják vállalni annak terhét, hogy valaki pont az ő esküvőjükön betegedjen meg.

Barnaki Kamilla úgy látja, nem lehet most bátran és boldogan összehozni egy esküvőt. Felelősséget kell vállalnia a helyszínnek az óvintézkedések betartásáért, miközben az esküvő az érzelmekről, evésről, ivásról, beszélgetésről, ölelésről, gratulációról, bulizásról, fotózásról szól. Elég nehéz ezt elképzelni egymástól másfél méterre.

Júniustól nem a vírus tűnik el, csak a korlátozások. Mindenki körültekintően döntsön, ismerve a saját körülményeit. Érdemes lehet a vendégeket is megkérdezni, ők mit szeretnének.

Többen mondták, hogy egyelőre nem látják, vajon minden előírás pontosan betartható-e, igaz, teljesen kizárni sem tudnak egy nyári esküvőt.

Kétszer nem fognak halasztani

Csömör Hermina szerint, akik eddig fenntartották a júniusi foglalásukat, valószínűleg meg is tartják az esküvőjüket, már ha a vendégek nem félnek elmenni. Lendvai Nikoletta párjai két kivétellel lemondták a nyári esküvőt – nem akarták felvállalni egy esetleges fertőzés terhét. Inkább az őszi lagzik lehetnek  szerinte reálisak, hacsak nem lesz második hullám a járványban. Abban biztos, hogy ha valaki egyszer már elhalasztotta az esküvőt, nem fogja átszervezni egy harmadik időpontra, inkább lemond róla.

Kertész Norbert szerint vannak, akik a vírus szempontjából leginkább veszélyeztetett vendégek (krónikus betegek, 65 év felettiek) nélkül tartanának esküvőt, ami – úgy véli – járható út lehet. Saját párjaik a nyárra lefoglalt időpontban tartanák az esküvőt, de mindenkinek van B terve is. Takács Ferenc szerint kérdéses, vállalják-e a párok a rizikót, hogy 1–2 hónap alatt hozzák össze a nagy és összetett szervezést igénylő esküvőt és bulit.

Lendvai Nikoletta párjai közül voltak, akik már megkérdezték vendégeiket, és a visszajelzéseik alapján nem tartanak nyári esküvőt. A násznépnek például probléma lehet, ha munkájuk elvesztése miatt nem tudnak ajándékot venni. A jegyespár számára pedig hasonló okból kizárt lehet egy közeli lagzi megtartása.

Bekavarhat, hogy már nincs vis maior

Ha a jegyesek ragaszkodnak az eredeti, akár júniusi időponthoz, a szolgáltatóknak sincs választásuk, különben a vis maior elmúltával duplán kell visszaadniuk a foglalót.

Lendvai Nikoletta hallotta, akadnak párok, akiknek szerződés szerint akkor lehet B időpontjuk, ha az A dátum a tilalomra esik. Közülük nehéz helyzetbe kerültek, akiknek az A időpontja júniusra szól – nekik elvileg meg kell tartaniuk az esküvőt, még akkor is, ha alig maradt idő a szervezésre.

Koronavírus - Még több hír a témában Olaszország szerdán megnyitja a határait

Vis maiorra eddig nem volt példa a szakmában, ezért van némi bizonytalanság a szolgáltatók és a megrendelők körében, vajon milyen szerződésekre, mikor és mekkora összeg jár vissza. Az előleg, illetve foglaló a teljes díj 10–30 de akár 40–50 százaléka is lehet, a teljes díj pedig 3–5 millió forint között mozoghat, szóval komoly pénzekről van szó. Ezekben a jogi kérdésekben is igyekszik segítséget nyújtani az ESZSZÉ.

Kiemelt kép: Jacopo Landi/ Hans Lucas /AFP

Kategóriák: Zöld hírek

Autóvásárlási kedvezményt tervez a német állam

2020, június 1 - 13:59

Közpénzből finanszírozott autóvásárlási kedvezmények bevezetését tervezi a német kormány a koronavírus-világjárványt megszenvedő autóipar támogatására, a Spiegel című hírmagazin szerint az év végéig 5 milliárd eurót (1750 milliárd forint) fordíthatnak erre a célra.

A szövetségi kormány formálódó gazdaságösztönző csomagjának részeként tervezett kedvezmény a gazdasági minisztérium elképzelése szerint hagyományos és elektromos meghajtású új német autók után is jár majd – olvasható az MTI szemléjében.

A kocsikat a tömeg és a szén-dioxid-kibocsátás alapján kategóriákba sorolják. Minél kisebb a tömeg és alacsonyabb a kibocsátás, annál nagyobb a kedvezmény. A gyártmányok nagyjából kétharmada az úgynevezett B hatékonysági kategóriába tartozik, egy ilyen autó árából 2500 euró kedvezményt kaphat a vásárló. A belsőégésű és elektromos motorral is rendelkező hibridautók után további 750 euró, a tisztán elektromos meghajtású kocsik után további 1500 euró kedvezmény járhat a kereszténydemokrata (CDU) vezetésű minisztérium terve szerint.

A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) ellenzik a belsőégésű motorral szerelt kocsik vásárlásának állami támogatását. A gazdaságösztönző csomagról kedden tárgyalnak a koalíciós egyeztető tanácsban. A csomag 50-100 milliárd euró nagyságú lehet, legfontosabb elemei közé tartozik a járvány miatt tartós válságba került ágazatok és szakmák megsegítése, így újabb támogatásokra számíthatnak például a vendéglátással, az utazásszervezéssel és a rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozások.

Az új program kiegészíti az eddigi intézkedéseket, amelyek a gazdaság stabilizálását, a vállalkozások fennmaradásának biztosítását szolgálják. A vissza nem térítendő támogatások, hitelek és hitelgarancia-vállalások keretösszege hozzávetőleg 1000 milliárd euró. Más támogatási formákat is alkalmaznak, így például július 1-jétől 2021. június 30-ig 19 százalékról 7 százalékra csökkentik az éttermekben, kávézókban és egyéb étkezőhelyeken felszolgált ennivaló árára rakódó általános forgalmi adót (áfa).

A kormány mellett működő független gazdaságpolitikai tanácsadó testület, az úgynevezett gazdasági bölcsek tanácsa ellenezi az ágazatokra szabott támogatásokat. Az 1963 óta működő testület tagjai a napokban egy állásfoglalásukban kifejtették, hogy nem csupán a keresletet kellene élénkíteni, hanem érdemes lenne ösztönözni a gazdasági szerkezet átalakulását, a versenyképesség javulását is.

Főleg éppen az olyan „ágazatspecifikus”, valamely gazdasági ágazat igényeihez igazított támogatást kellene mellőzni, mint az autóvásárlási kedvezmény, mert csak megmerevítik, bebetonozzák az utóbbi évtizedekben kiépült szerkezeteket, átütő konjunktúraélénkítő hatásuk viszont nincs.

Koronavírus - Még több hír a témában Megvan az első ország, amely visszatérhet a koronavírus előtti életéhez

A testület kiemelte, hogy hasznosabb az adózási szabályok átalakításával ágazattól függetlenül segíteni minden cégnek, amely a járvány előtt nyereséges volt, és érdemes törekedni az energiaárak csökkentésére, ami a vállalkozásoknak és a háztartásoknak is jelentős segítség lenne.

Egy sor további javaslatot is tettek, a többi között kifejtették, hogy érdemes ösztönözni az úgynevezett humán tőke növelését, a tudás és a szakértelem bővítését, a készségek, képességek fejlesztését szolgáló erőfeszítéseket, hogy a rövidített munkaidőre átállított vagy az állásukat elvesztő munkavállalók jobban boldogulhassanak a válság után.

A kormány előrejelzése szerint Németország hazai összterméke (GDP) 6,3 százalékkal csökkenhet az idén, ez a legnagyobb visszaesés a második világháború utáni német történelemben. Jövőre viszont már 5,2 százalékos növekedés következhet, és az Európai Unió legnagyobb gazdasága 2022 elejére elérheti a koronavírus-világjárvány előtti szintet.

Kiemelt kép: OLE SPATA/DPA/DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP

Kategóriák: Zöld hírek

Vannak, akiknek jókorát nőtt a fizetésük a koronavírus-járvány alatt

2020, június 1 - 12:16

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a KSH jelentése szerint márciusban 400 400 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, ami kilenc százalékkal több, mint egy évvel korábban – jóllehet a koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot még csak részben érintették.

A Pénzcentrum.hu most további részleteket közölt a bérek alakulásáról, eszerint szinte az összes nemzetgazdasági ágban nőttek az átlagjövedelmek februárról márciusra, a legnagyobb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők körében: ők átlagosan 58 957 forinttal többet vihettek haza, mint egy hónappal korábban. Ennek oka részben részben az is lehet, hogy a januári, februári évértékelőkön kapott fizetésemelések először a márciusi fizetésekben jelentek meg.

A szakmai, tudományos, műszaki tevékenységi körben dolgozók fizetése is kiemelkedő mértékben nőtt, átlagosan  37750 forinttal, míg az iparban és a feldolgozóiparban dolgozók 21 ezer forinttal kaptak többet márciustól.

Noha a válság teljes hatását majd csak később lehet lemérni, a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban dolgozók bevételein már márciusban is érződött a baj, ebben az ágazatban ugyanis egyedülálló módon már akkor sem  emelkedett, hanem 7898 forinttal csökkent az átlagkereset. Aki megúszta ennyivel, az persze még mindig sokkal jobban járt annál az 56 ezer embernél, aki már a járvány első hónapjában utcára került.

Koronavírus - Még több hír a témában Koronavírus: embereken tesztel az orosz hadsereg
Kategóriák: Zöld hírek

Több pénzt kap jövőre az egészségügy, az oktatás és a honvédelem

2020, május 31 - 09:53

A kormány átcsoportosította az erőforrásokat, a járvány elleni védekezés és a gazdaságvédelem kap elsőbbséget 2021-ben – jelentette ki a pénzügyminiszter a jövő évi költségvetésről a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Varga Mihály úgy fogalmazott: a magyar gazdaság helyzeti előnye, hogy a kormány és az államháztartás szándékait már jó előre fel lehet térképezni. Már évek óta tavasszal tervezik, és a parlament elé tárják a következő évi költségvetés számait, és ez olyan tervezhetőséget és kiszámíthatóságot jelent a piac szereplői, a háztartások, valamint a családok számára, amit a járvány okozta helyzetben sem érdemes feladni – foglalta össze.

Hozzátette: ha csak őszre készülne a költségvetés, valószínűleg kicsit pontosabban lehetne tervezni, így viszont több mint fél éve lesz mindenkinek arra, hogy alkalmazkodjon a büdzséhez.

A pénzügyminiszter – aki már a nyolcadik költségvetést nyújtja be – hangsúlyozta: az elmúlt évek azt igazolták, hogy a kormányzati várakozások és a pénzügyminisztérium tervezési gyakorlata helyes. Bár idén nehezebb a dolguk, hiszen a gazdasági mutatók nagy része jelentősen eltér az átlagos tendenciáktól, még ilyen bizonytalan helyzetben is meg lehet mutatni, hogy mennyire pontosan tud tervezni a Pénzügyminisztérium – vélekedett.

Varga Mihály szerint a járványügyi készültség fenntartására a gazdaságnak, a gazdaságpolitikának is reagálni kell, de nem jelenti azt, hogy a készültség minden más szempontot zárójelbe tesz.

Továbbra is a munkahelyteremtés az egyik legfontosabb cél. Emellett a gazdaságpolitikának törekedni kell az államadósság mértékének további csökkentésére – a fegyelmezett, stabil pénzügyi politikára -, a családok támogatására, a gyermeket vállalók segítésére, a nyugdíjasok védelmére, illetve a nyugdíjak reálértékének biztosítására – sorolta.

A pénzügyminiszter kiemelte: új elem, hogy két fontos pillérre épül a 2021-es költségvetés. Az egyik az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap, körülbelül 3000 milliárd forinttal, a másik a gazdaságvédelmi alap 2550 milliárd forinttal.

Hozzátette: részben az alapokon belül is van tartalék, így összesen 270 milliárd forint áll rendelkezésre az előre nem látható helyzetek kezelésére.

A 2021-es költségvetésben az egészségügy támogatása 156 milliárd forinttal emelkedik, az oktatásügyé pedig 78 milliárd forinttal az ideihez képest.  Kiemelte: a határok védelme és a közbiztonság továbbra is kiemelt feladat, így 2021-ben a védelemre, honvédelemre fordítható összegek 704 milliárd forintra emelkednek, a rendőrségnek és a közbiztonság fenntartására pedig 154 milliárd forintos többlettámogatást jut. Ezzel a kormány azt tudja garantálni, hogy megmaradjon az a helyzetelőny, hogy egy biztonságos országban élhetünk Magyarországon –  jegyezte meg.

Az egészségügyi és járványügyi alapról a pénzügyminiszter elmondta: a védekezés mellett ez az egészségbiztosítás megerősítését szolgálja. Biztosítani kell, hogy a megkezdett, egészségügyet fejlesztő programok tovább fussanak 2021-ben is. Egészséges Budapest program folytatását is szeretnék, és ugyanez igaz a kórházakra is.

Koronavírus - Még több hír a témában » Orban megmagyarázta születésnapi „bűneit”

(MTI)

Kiemelt kép: Karancsi Rudolf/24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Leszámolna a papírozással a NAV új alkalmazása

2020, május 30 - 18:54

Az adóhivatal figyelembe vette a koronavírus miatti nehézségeket is, és szeptember 30-ig nem szankcionálja azokat a vállalkozásokat, amelyek a 100 ezer forintos értékhatár eltörlése miatt keletkezett új adatszolgáltatási kötelezettséget nem tudják betartani.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tehát szeptember 30-ig nem bírságolja a mulasztást, ha a július 1-jétől újonnan kötelezettek még mielőtt az első számlát kiállítanák, regisztrálnak az Online Számla rendszerben – foglalta össze Izer Norbert.

Hozzátette: a gazdálkodókat egy Európában egyedülálló újítással segítik, és okostelefon használatával ingyenesen és néhány kattintással állítható ki a számla a NAV Online Számlázó programjának alkalmazásával.

A mobilapplikáció már letölthető, és használatával a számlakiállítás gyors és egyszerű. A könnyű használat mellett számos lekérdezési lehetőségre, a számlák módosítására és érvénytelenítésére is van lehetőség, de a partnerek speciális kezelése is biztosított, így például automatikusan tölti be az alkalmazás a vevő adatait.

Újabb fontos határidőre figyelmeztet a NAVA késlekedőket kizárhatja az adóhatóság a jövő évi kedvezményezettek közül.

„A NAV ingyenes mobilapplikációja a koronavírus-járvány kihívásaira is jó választ adhat, hiszen véget vethet a papírszámla-korszaknak” – emelte ki az államtitkár. A papírszámlák átadás-átvétele helyett egészségvédelmi szempontok miatt is érdemes megfontolni az áttérést a digitális megoldásokra. A mobilapplikáció ugyanis támogatja az elektronikus számlázást, így érintésmentesen átadható a hiteles bizonylat a vevő részére.

  • Július 1-től a 100 ezer forintos áfa összegre vonatkozó értékhatár eltörlésével, már minden áfaalany, vagyis lényegében minden vállalkozó – még az áfában alanyi mentességet választók is – online számlázásra kötelezettek.
  • Az adatszolgáltatás jövőre, 2021. január 1-től válik teljessé, amikor minden számlát megkap, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is a hivatal.

A napokban mintegy 1,2 millió vállalkozó kap levelet a NAV-tól, ami az átállással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazza. A szeptember 30-ig tartó időszakban azoknak, akik számlát állítanak ki, mindenképp szükséges regisztrálni az Online Számla rendszerben, hiszen ez a feltétele a szankciómentességnek.

Kiemelt fotó: MTVA / Faludi Imre

Kategóriák: Zöld hírek

Ennyiért fürödhetünk idén a Balatonban

2020, május 30 - 17:56

Idén is feltérképezte a balatoni strandok belépőinek változásait a Balatontipp. A portál körképéből kiderül, hogy a mostani szezonban is a füredi Esterházy strandon lesz a legmagasabb a belépő az 1700 forintos felnőttjeggyel, miközben például Révfülöpön a három évvel ezelőtt megállapított 500 forintért strandolhatnak a felnőttek egy napig. Az árakhoz hasonlóan az emelésekben is nagy volt a különbség, a legnagyobbat Fonyódon és Csopakon ugrottak.

A portál elemzése szerint a strandokat működtető önkormányzatok, vagy önkormányzati vállalkozások az árak megállapításánál abból indultak ki, hogy a járvánnyal kapcsolatos korlátozások már önmagukban minden strandon csökkentik a várható forgalmat, miközben a plusz feladatok jelentősen növelik a munkaterhet és a kapcsolódó költségeket. Ezért néhol nem csak a várható haszon, de egyáltalán a nyereséges működés is kérdéses. Erre a kihívásra mindenhol más-más választ adtak. Egyesek az árak emelésével próbálnak javítani a mérleg állásán, máshol arra gondolnak, hogy inkább a korábbi árak megtartásával próbálják ösztönözni a lehetséges vendégeket a strandolásra.

Mint írják, a belépő nagysága szerinti sorrendben első helyen álló füredi 1700 forintos díj éppen eléri a fővárosi hétvégi fürdőbelépők ötven százalékát. A balatoni második helyezett csopaki strand 1600 forintos jegyét a tavalyi díj 60 százalékos emeléssel tornászták fel erre a szintre. A harmadik helyen álló siófoki Nagystrand „főszezoni” hétvégi 1500 forintos belépődíját a korábbi 1300 forintról emelték ennyire.

Érdemes végigböngészni a Balatontipp táblázatát, amely 21 balatoni település 30 népszerű strandjának árait hasonlította össze. Minden strand esetében azt a díjat vették alapul, amelyikkel egy alkalommal lehet bemenni a strand területére, viszont egész napos tartózkodásra jogosít.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Egyszerűsítik a csok és a babaváró támogatás igénylésének feltételeit

2020, május 30 - 09:07

Egyszerűsödnek a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), a babaváró támogatás és a jelzáloghitel-elengedés igénylésének feltételei, valamint bővül az igénylők köre a Magyar Közlönyben péntek éjjel megjelent kormányrendelet értelmében – közölte Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szombaton a Facebook-oldalán.

Novák a legfontosabb intézkedésekről beszámolva azt írta, hogy a babaváró támogatás igénylésekor a mozaikcsaládoknál nem lesz feltétel az első házasság, a diplomás gyed időszaka is beleszámít a tb-jogviszony időtartamába, a külföldről hazatérőktől minimálisan elvárt hazai tb-jogviszony-igazolás időtartama pedig 180-ról 90 napra csökken. Özvegyülés esetén akkor sem szűnik meg a kamattámogatás, ha a házaspárnak öt éven belül nem született gyermeke, ikergyermekek születésekor pedig a támogatás törlesztésének szüneteltetése 3+2 évig jár majd, vagyis az egyik gyermekre igénybe vett 3 év után a másik gyermekre is kérhető még 2 év szüneteltetés. A jelzáloghitelek csökkentését pedig olyan esetekben is igényelhetik a családok, ha az ingatlan csak az egyik szülő nevén van – ismertette.

A csok igénylésénél az Egyesült Királyságból hazaköltözőknek a méltányossági eljárás lehetősége is biztosított lesz a külföldi tb-jogviszony igazolása során – tette hozzá. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány ezentúl is mindent megtesz azért, hogy ne legyenek anyagi akadályai a gyermekvállalásnak, és mindenki itthon alapíthasson családot, teremthessen saját otthont.

Minden eddiginél többen igényelték márciusban a csokot

A Magyar Nemzetet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arról tájékoztatta, hogy az első negyedévben több mint 8 ezer család kérte a támogatást. Ez 2 ezerrel több igényt jelent a 2019 első három hónapjában mért adatnál. A január-márciusi időszakban így 29 milliárd forintot tett ki a kért összeg, 7 milliárddal többet, mint tavaly ugyanekkor. Márciusban csaknem 3 ezer kérelem érkezett, 10 milliárd forint összegben.

A 2015 júliusától elérhető csokkal évről évre többen élnek, korábban általában 1700-2700 volt a havi igénylések száma – írta a Magyar Nemzet. Az Emmi azt is közölte a lappal, hogy a csokot eddig 136 ezer család vette igénybe, 425 milliárd forint összegben. Egy család átlagosan 3,1 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült.

Falusi csokra az első negyedévben csaknem 3 ezer család kérelmét fogadták be a bankok. Az Emmi adatai szerint kilenc hónap alatt – tavaly júliustól idén márciusig – 8 ezren igényelték a támogatást az érintett 2500 kistelepülés valamelyikén. Mivel a kérelmek 45 milliárd forintról szóltak, az egy családra jutó összeg a falusi csok esetében magasabb: 5,4 millió forint – olvasható a Magyar Nemzetben.

kiemelt kép: Mohos Márton/24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

404 ezer forint félretett pénze van átlagosan a magyar fiataloknak

2020, május 30 - 07:26

Átlagosan 404 ezer forint megtakarítása van a 19 és 29 év közötti magyar fiataloknak egy 2020 első negyedévi felmérés szerint, ezen belül a 19-25 évesek átlagosan 300 ezer forint spórolt pénzzel rendelkeznek, míg a 26-29 éveseknél félmillió forint felett alakul a félretett összegek átlaga. A K&H ifjúsági indexének idei első negyedéves adatai szerint a fiatalok 55 százaléka rendelkezik megtakarítással, ez a két évvel ezelőtti 41 százalékos mutatóhoz képest jelentős növekedés. A megkérdezettek 30 százalékára jellemző a legtudatosabb megtakarítás, amikor a hónap elején félretesznek egy előre meghatározott összeget, és csak 17 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy jelenleg egyáltalán nem tud félretenni semmit havi jövedelméből.

A felmérés szerint a fiatalok megtakarításainak átlagos 404 ezer forintos összege a 2019-es adatokhoz képest enyhe visszaesést mutat, de így sem nevezhető csekélynek. Hozzátették: ez az összeg csak a megkérdezettek 55 százalékának átlagát jelenti. A maradék 45 százalék semmilyen megtakarítással nem rendelkezik – emelték ki. Kiderült az is, hogy a fiataloknak csupán 31 százaléka képes fél évnél tovább fenntartani magát megtakarításaiból, 34 százalékuk pedig kevesebb mint egy hónap alatt felélné összespórolt pénzét. A megtakarító fiatalok közel fele lakáscéllal tesz félre, 22 százalékuk tanulmányaira spórol, 36 százalékuk pedig nem említett konkrét megtakarítási célt a pénzintézet felmérése szerint.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a célzott megtakarítás mindig nagyobb ösztönzőerővel hat, mintha csak alkalmanként tesznek félre az emberek, és nagyobb a valószínűsége annak, hogy az idő haladtával se fognak hozzányúlni a spórolt pénzükhöz.

Kiemelt kép: Getty Images

Kategóriák: Zöld hírek

Mészáros üzlettársának útépítő cége történelmi, 157 milliárdnyi árbevételt ért el tavaly

2020, május 29 - 15:03

A Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Kft. több mint 157 milliárdnyi árbevételt ért el kizárólag Magyarországon 2019-ben, és ezen 24,4 milliárd forint adózott nyereséget ért el – írja a G7. A lap szerint mind a két adat rekord nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében.

Árbevételben a Duna Aszfalton kívül eddig két cégnek sikerült egy éven belül 100 milliárd fölé kerülni. Az egyik a Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt., a másik pedig a Simicska Lajos korábbi érdekeltségébe tartozó Közgép volt. A Market a 2019-es számait még nem tette közzé, így nem kizárt, hogy Garancsi cége ismét túlszárnyalja Mészáros Lőrinc barátjának, Szíjj László cégének az éves árbevételét. A Közgépnek viszont már esélyes sincs erre, miután a kapituláló Simicska Lajos – Orbán Viktorral való összeveszése után – cége pont ahhoz a Szíjj Lászlóhoz került, aki a Duna Aszfaltot is birtokolja.

A G7 megemlíti, hogy a Duna Aszfalt tulajdonosa a 2014 és 2018 közötti 67 milliárdos profit közel kétharmadát kivette a cégből, most azonban a 24,4 milliárd nagy részét bent hagyja, csak 3 milliárdot fizet ki. A lap szerint a cégben hagyott pénz jellemzően arra utal, hogy a vállalat valamilyen befektetésre készül és ezt még meg is könnyítheti az, hogy a kormány épp a héten korlátozta a külföldi cégek itthoni terjeszkedését, így komoly külföldi konkurenciával sem kell szembenézniük egy-egy felvásárlási kísérlet során.

Reinkarnálódott a Közgép, mindjárt 43 milliárdért építhet utatÖt év után felébresztették a kómából Simicska Lajos volt cégét, a Közgép Zrt.-t.

kiemelt kép: Marjai János/24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Több pénzt szednek ki Mészárosék a friss vagyonkezelő cégükből, mint amennyi profit jött össze

2020, május 29 - 14:45

Tavaly is hasított Mészáros Lőrinc szinte áttekinthetetlen, hatalmasra duzzadt cégbirodalmának fő vasútépítő cége, az R-Kord Építőipari Kft. Rekordközeli forgalmat bonyolított az R-Kord tavaly, bő 35,5 milliárd forintos nettó árbevételt ért el – derül ki a cég beszámolójából.

Ehhez pedig kicsivel több mint 4 milliárd forintos adózott eredmény társult. Szinte a teljes profitot, kerek 4 milliárd forintot ki is szedi a tulajdonos (a Mészáros Építőipari Holding Zrt., amely részben a Mészáros-családé, részben pedig a tőzsdei cégé, az Opus Nyrt.-é, utóbbiban is van részesedésük Mészároséknak).

Ez már a harmadik egymást követő év, amikor zsebre teszik a vasútépítéssel foglalkozó cégben keletkezett haszon jó részét: előző évben 5 milliárdot, előtte pedig 7,5 milliárdot vettek ki osztalékként.

A jövő is szép summával kecsegtet. Idén év elején nyertek el 9,5 milliárd forintos megbízást, ehhez elég csupán 3 kilométernyi vasúti pályát építeniük.

Ez azonban semmi ahhoz képest, hogy a vagyonkezeléssel foglalkozó Mészáros Építőipari Holding Zrt. működése első teljes évében (2018 tavaszán hozták létre) tavaly nyomban 10,2 milliárd forintos adózott profitot hozott össze, és – nem tévedés – 15,8 milliárd forintot osztalékként ki is szednek a cégből.

Úgy lehet ez, hogy az idei évet is jónak gondolják, a 2020-as üzleti tervet is figyelembe vették, amikor a már megképződött haszonnál nagyobb összeg kivételéről határoztak.

A birodalom ékköve a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is. Ez a cég valamivel több mint 11,8 milliárdos adózott profitot mutatott ki, amiből alig hagynak bent a tulajdonosok (itt is a Mészáros Építőipari Holding), 11,8 milliárdot osztalékként kiszednek.

Kiemelt kép: Fotó: Bielik István / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A CSOK-ot és a babavárót is bukhatják azok az egyéni vállalkozók, akik ideiglenesen szüneteltették tevékenységüket

2020, május 29 - 12:53

A Bankmonitor nézte meg, mi vár azokra a kisadózókra, akik nem kerültek be a kormány kedvezményezettjei közé. Mint ismert, a  március 20-ai kormányrendelet szerint mintegy 26 tevékenységi körben nem kell a kisadózóknak (katásoknak) március, április, május és június hónapra tételes adót fizetniük. Fontos, hogy ez nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét. A kedvezménnyel csak azok a vállalkozók élhetnek, akik 2020. februárban már katások voltak.

Sok katás nem élhetett ezzel a lehetőséggel, bevételeik mégis elapadtak az elmúlt hónapokban. Mivel a katások több mint 90%-a egyéni vállalkozó, számukra adott a lehetőség, hogy egy hónaptól két évig szüneteltessék a tevékenységüket. Ez azzal jár, hogy amikor teljes hónapban szünetel a tevékenység, akkor arra a hónapra nem kell megfizetniük a 25, 50 vagy 75 ezer forintos kata adót.

A Bankmonitor.hu szakértői felhívják a figyelmet: egy ilyen szüneteltetés alapjaiban befolyásolja a hitelképességet lakáshitel, személyi kölcsön, csok támogatás vagy éppen Babaváró igénylése esetén. A bankoknak egy új hitel kihelyezésekor ugyanis meg kell vizsgálniuk, hogy az ügyfél rendelkezik-e a hiteltörlesztő megfizetéséhez szükséges jövedelemmel, illetve a jövedelemforrás megfelelően stabil-e ahhoz, hogy várhatóan a futamidő végéit teljesíteni tudja a szerződésben vállalt feltételeket. Éppen ezért szigorúbbak a bankok sok esetben a határozott idejű munkaszerződéseknél, illetve ezért hitelezik most nagyobb elővigyázatossággal az egyéni vállalkozókat és a válsággal leginkább érintett ágazatokban dolgozókat.

Kiemelik: a bevételek elmaradása miatt szüneteltetett egyéni vállalkozás aligha számít stabil jövedelemforrásnak, ezért a bankok a szüneteltetés alatt nem hitelezik az egyéni vállalkozókat. A szüneteltetés vége sem jelent azonban feltétlenül azonnali hitelképességet, a bankok ilyenkor egyedileg — a szüneteltetésben töltött idő, az ismét aktív hónapok száma és a céges múlt alapján — döntenek a hitelezhetőségről.

További probléma, hogy míg a kormányrendeletben felsorolt tevékenységeket végző vállalkozások az adó alóli mentesség idejére is folyamatos tb-jogviszonnyal rendelkeznek, addig a szüneteltetéssel a jogviszony automatikusan megszűnik. Ez egyrészt kellemetlen, mert így havonta 7710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, másrészt ezzel megtörik a tb-jogviszony folyamatossága,

ami pedig feltétele a csok-nak, a falusi csok-nak és a Babaváró hitelnek is.

A folyamatos tb-jogviszony azt jelenti, hogy az előírt időtartamon belül összesen nincs 30 napnál több megszakítás. Vagyis, ha például egy katás egyéni vállalkozó több hónapra szünetelteti a tevékenységét, akkor az otthonteremtési támogatások ezen feltételének a jelen állás szerint már biztosan nem tud majd megfelelni.

Koronavírus - Még több hír a témában Íme a fideszes Tiba István, aki bemutatta, semmibe veszi a koronavírus elleni védekezési ajánlásokat

Kiemelt kép: Bruzák Noémi/MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Hatalmas leépítést jelentett be az egyik legfontosabb magyar autóipari beszállító csoport

2020, május 29 - 11:39

Az egri székhelyű ZF Hungária Kft. 2018-ban 77,8 milliárd forint bevétel mellett 2,8 milliárd forint adózott nyereséget ért el, és éves átlagban 1700 főnek adott munkát. A koronavírus-járvány miatt a társaság német anyavállalata azonban most bejelentette, hogy 2025-ig összesen 15 ezer embertől kell megválnia, és az érintetteknek a fele dolgozik Németországban — írta meg a G7.

A német sajtó nem tud részleteket arról, hogy a ZF Friedrichshafen mit tervez a leányvállalatainál. A csoport magyar honlapja szerint A ZF Hungária Kft. manuális és automatizált sebességváltók, illetve ezek alkatrészeinek gyártásával és értékesítésével foglalkozik. A leépítésre egyértelműen azért van szükség, mert visszaesett a társaság megrendelés állománya, ami egyáltalán nem jó hír az autóipari beszállítókra vastagon építő magyar gazdaság számára.

Koronavírus - Még több hír a témában Ezt csinálták jól azok az idősotthonok, ahol nem pusztított a koronavírus

Kiemelt kép: Felix Kästle/dpa

Kategóriák: Zöld hírek

Közel 200 milliárdot osztott szét a kormány: a honvédség és a sport a nagy nyertesek

2020, május 29 - 09:08

A csütörtök este megjelent Magyar Közlöny egyik kormányhatározatával rengeteg pénzt mozgatott meg a kormány. Összesen 196 milliárd forintot csoportosított át, az intézkedés nagy nyertesei a honvédség és a sport ágazata – szúrta ki az mfor.hu.

Ez elvonások három előirányzatot csökkentenek. A kormány

  • 126 milliárdot a Gazdaságvédelmi Alapból vont el
  • 69 milliárdot a Központi Maradványelszámolási Alapból
  • 1,1 milliárdot pedig a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékából.

Ebből pedig

  • újabb 50 milliárd forintot ad a kormány a versenyképesség-növelő támogatásra.
  • Összesen mintegy 23 milliárd forint a határon túli gazdaságfejlesztést szolgálja. Ebből 18,5 milliárd a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására megy (szűk két héttel ezelőtt 36,5 milliárdot egyszer már biztosított erre a kormány), 6,3 milliárd pedig a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás kerete.
  • 18 milliárd forintot kap a Magyar Honvédség
  • 6,6 milliárdot az olimpiai mozgalommal összefüggésben az utánpótlás-nevelés kap
  • 2,2 milliárd pedig a veszprémi uszoda beruházására megy az alapból
  • 2,4 milliárd forintot csoportosítottak át az űrtevékenység támogatására is
  • 5,2 milliárd megy még a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak
  • 900 millió pedig a Honvédelmi Minisztérium egyéb szervezeteinek megy
  • 806 milliót kapnak az egyetemek és a főiskolák.

A Központi Maradványelszámolási Alapból átcsoportosított 69 milliárd a következőképp oszlik meg:

  • 52 milliárd forint a Magyar Honvédség beruházásaira megy
  • 13,9 milliárd pedig a dologi kiadásait fedezi majd
  • 733 milliós támogatás kap Karcag Város Önkormányzata
  • 942 milliót ebből az alapból is kapnak a honvédelmi tárca egyéb szervezetei
  • 142 millió a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kiadásait fedezi
  • 120 milliót kap a rendőrség
  • 80 milliót pedig a vízügyi igazgatóságok.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A volt focista megalapította első cégét, megpályázott nyolc milliárd forint állami támogatást, és meg is kapta

2020, május 29 - 06:58

A Tiszakécske amatőr focicsapatának egykori játékosa, Sáfrány Tamás tavaly karácsony előtt néhány nappal alapította meg élete első cégét. Pont egy nappal később nyitottak meg egy jelentős pályázati lehetőséget, amellyel nagy kapacitású szállodák igényelhettek több milliárd forint állami támogatást. Sáfrány Tamás cége 8 milliárd forint állami támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől — írta meg a G7.

A lap szerint Sáfrány kitűnő ütemérzékkel nyújtotta be pályázatát. Bár a kiírás szerint március végéig lehetett volna pályázni, a 31 éves egykori focista már január elején leadta az igénylését három szálloda üzemeltetésére. Ez remek húzásnak bizonyult, ugyanis a jelentkezést január 7-én felfüggesztették túl sok jelentkezőre hivatkozva. Tehát a tervezett bő három hónap helyett kevesebb mint három hétig lehetett pályázni, benne a karácsonyi-szilveszteri időszakkal.

Sáfrány cége összesen nyolcmilliárd forint állami támogatást nyert három hotel fejlesztésére, köztük egy ötcsillagos balatoni hotel megépítésére. A pár hetes vállalkozás úgy pályázott sikeresen több milliárd forint vissza nem térítendő adófizetői támogatásra, hogy nincs semmilyen előtörténete, az interneten lényegében semmilyen információ nincs róla, honlapja sincs, elérhetőségének is mindössze Sáfrány gmailes címe van megadva.

Sáfrány közeli kapcsolatban áll a hozzá hasonlóan tiszakécskei Szíjj Lászlóval, aki a Fidesz kormányzása alatt az ország negyedik leggazdagabb embere lett állami megrendeléseknek köszönhetően. Sáfrány a Szíjj tulajdonába tartozó Minerva Pénzügyi Zrt. felügyelőbizottsági tagja, és egy olyan hotelben is vezető pozíciója van, amely szintén a milliárdos vállalkozóé — írta meg a G7.

Napok alatt szórtak szét tízmilliárdokat a NER bennfentes húzóemberei közöttAz állam a szállodaépítési és -felújítási költségek felét kifizeti a milliárdosok cégeinek. A pályázatra csak a jól értesültek tudtak időben jelentkezni. A turisztikai ügynökség a családok támogatásáról beszél, holott Mészáros Lőrinc hoteljei a 17 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással egy időben több száz embert rúgtak ki.

Kiemelt kép: MTI/MTVA

Kategóriák: Zöld hírek

Napok alatt szórtak szét tízmilliárdokat a NER bennfentes húzóemberei között

2020, május 29 - 04:53

Történelmi jelentőségűnek nevezte a 24.hu-nak adott válaszában a kormány által turizmusfejlesztésre biztosított 150 milliárd forintot a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), mondván,

soha ennyi vissza nem térítendő forrást nem kaphattak a magyar családok.

Bár az ígéret szerint a vidéki, nyolcszobásnál kisebb magán szálláshelyek felújítására is juttat 60 milliárd forintot az állam, a nyertesek listájáról egyelőre annyit látni, hogy kormányközeli milliárdosok kapták a vissza nem térítendő támogatás első adagját, a 150 milliárd forintnak több mint a felét. Ahogy kedden beszámoltunk róla, a NER húzóemberei nagyot szakítottak a turisztikai ügynökség által levezényelt szállodás pályázaton:

  • a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 14 vidéki szállóját összesen 17,7 milliárd forintból újítják fel,
  • a kaszinóbizniszben a néhai Andy Vajna helyét átvevő Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándor OTP-elnökhöz és Hernádi Zsolt Mol-főnökhöz köthető CDHT Hotel Projekt Kft. pedig a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére kapott összesen 8 milliárd 632 millió forintot.
  • Jutott az állami pénzből a győri Paár Attilának – a miniszterelnök veje, Tiborcz István volt üzlettársának – is, aki a keszthelyi Helikon szállodát újíthatja fel, ehhez csaknem 4 milliárd forintot kap cége a költségvetésből.
  • Az Adventor Hotel Kft. pedig, amely közvetetten Szíjj Lászlónak, Mészáros Lőrinc üzlettársának a tulajdonában áll, három (egy keszthelyi, bükfürdői és soproni) szálló fejlesztésére összesen 8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásnak örülhet.

A 100 szobásnál nagyobb szálláshelyek és ötcsillagos vidéki szállodák összesen 85 milliárd forint támogatást kapnak a koronavírus-járvány okozta válság ürügyén, amihez ugyanennyi önerőnek kell társulnia, azaz a NER-hez közeli vállalkozók szállodaépítésének a felét az állam állja.

Sok saját pénzt nem kell kockáztatniuk a nyerteseknek, a vissza nem térítendő támogatás összege az építési költség maximum 70 százaléka lehet, és nem kell bajlódniuk az előfinanszírozással sem: a megítélt támogatás 50 százalékát előlegként megkapják. Akkor is, ha olyan tőkeerős vállalkozókról van szó, mint az említett Garancsi-Csányi-Hernádi trió, akiknek összvagyonát 400 milliárd forintra becsülik. Nem beszélve Mészáros Lőrinc szállodaláncáról, amelyet 17,7 milliárddal segít meg az állam – ez majdnem akkora összeg, mint amennyit Leisztinger Tamás keresett annak idején, amikor átadta a Hunguest szállodaláncot a felcsúti sikerembernek.

De nézzük, kik kerültek még a nyertesek listájára a nagyhalakon kívül!

  • A vendéglátós szakmában ismert Hoffmann Henrik két projektje is befutott. A Hotel Ózon Kft. kis híján 3,3 milliárd forintot nyert a mátraházai hotel felújításra és bővítésre. A cégnek amúgy szalad a szekere, 2018-ban 1,3 milliárd forint árbevételt és 500 millió forint adózott eredményt mutatott ki, 2016 és 2018 között összesen 1,5 milliárd forint tiszta profitot termelt. Ilyen mérleggel akár piaci hitelre is lenne esélye.
  • Csaknem 3,9 milliárd forint támogatásra érdemesítették az MPHH Hotel Invest Kft.-t, amelyet Hoffmann tavaly decemberben gründolt Márton Péterrel, aki korábban a Tensinél töltött be vezető pozíciót. Ők a 100 szobás Relax Hotel létrehozását tervezik, a döntési listából még az sem derül ki, hogy hol.
  • 7,4 milliárd forinttal a második legnagyobb támogatást egy hévízi hotel létrehozására ítélték meg, erről azt tudni, hogy 5 csillagos lesz, és a nyertes az Event Horizon Capital Zrt. A cég a debreceni illetőségű Hüse István érdekeltsége, aki tavaly decemberig a harkányi Gyógyszálló Zrt.-nél dolgozott, korábban több szállodacégben megfordult. A nyertes cégnek nincs messzire nyúló előélete, 2017-ben és 2018-ban is nulla árbevételt mutatott ki.
  • Debrecennek két nagy projekt is jut a szállodafejlesztési boomból. Az önkormányzati tulajdonú Debreceni Gyógyfürdő Kft. 4,4 milliárd forinthoz jut a négycsillagos Aquaticum Hotel Plage Superior szálloda megépítésére és üzemeltetésére. Ez a hamarosan megnyíló új debreceni strand mellett épül fel. A támogatásnak ezek szerint az sem akadálya, ha veszteséges cégről van szó: a Debreceni Gyógyfürdő Kft. 2014 és 2018 között minden évben mínuszt mutatott ki, és összesen durván 900 millió forint veszteséget hozott össze.
  • Magánbefektetőként a lista szerint a Füredi Kastély Kft. építkezhet állami támogatással a cívisvárosban. A cég március óta tetrecen Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. néven fut, de a lényeg, hogy bő 3,6 milliárd forint támogatáshoz jut egy új, négycsillagos szálloda, a Smart Life Hotel Debrecen létesítéséhez. Tulajdonosa február óta a Hattyú Projekt Kft., amelynek a cégiratok szerint egyedüli tagja László György, a háttérben azonban az építőipari milliárdost, a Híd-csoportot összehozó Apáthy Endrét sejtik a piacon. Tény, hogy a Füredi Kastély tulajdonosai a múlt év végéig Apáthy-érdekeltségek voltak, és László György nem áll távol a milliárdos cégbirodalmától: 2014-2018 között a G-Híd ügyvezetője volt.
  • 2,75 milliárd forint ingyenpénzhez jut a Tamburmajor Invest Kft. A céget egy éve alapították, és azzal került be a hírekbe, hogy megvette a Magyar Telekom balatonkenesei szállodáját. A tulajdonosok között van Varga Lajos – az ő érdekeltségében áll a kormány kedvenc őrző-védő cége, a Valton Security Zrt. –, Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója, Varga Mihály, a KÉSZ Holding tulajdonosa és Vertán György informatikai vállalkozó.
  • A Hotel Carbona Zrt. 537 millió forintot nyert a négycsillagos hévízi Naturmed Carbonában minőségfejlesztés és szolgáltatásbővítés címszóval. A cég, így az egykori bányászüdülő korábban Bálintfy Gábor ismert jobboldali ügyvéd érdekeltsége volt, és most is fellelhető a cég igazgatóságában. Tulajdonos Csóti György MDF-alapító, később fideszes országgyűlési képviselő, aki az Orbán-kormány zágrábi nagykövete volt, de feltűnt az Echo Tv-ben is, 2017-től pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda szakértője.
  • 496 millió forintot nyert a Velence Resort Zrt., amit szállásfejlesztésre és kapacitásbővítésre költhet. A négycsillagos velencei hotel üzemeltetését annak idején az Eventhotels Vagyonkezelő Zrt. szerezte meg, ez a cég több szálon kötődik az egykori államtitkár, fideszes képviselő L. Simon Lászlóhoz. Formális tulajdonosi kapcsolatot hiába keresnénk a cégadatbázisban, de vannak más nyomok, mint például az Eventhotels cégétől bérelt iroda, vagy az L. Simon által favorizált uszodafejlesztés, amelynek kivitelezésében az Eventhotels kulcsszerephez jutott.
Fotó: Marjai János /24.hu Hamar lezárták a pályázatot, a tömeges elbocsátás sem akadály

Guller Zoltán, a turisztikai ügynökség vezérigazgatója május 19-én jelentette be, hogy a magyarországi szálláshelyek teljes körű felújítását célzó program utolsó szakaszára újabb 150 milliárd forintot biztosít a kormány. Ahogy megírtuk, a nagy szállodák felújítására kiírt pályázat keretösszege eredetileg 20 milliárd forint volt, így ha hihetünk Gullernek, a turisztikai ügynökségnek napok alatt kellett döntenie további 65 milliárd forint szétosztásáról.

Igaz, az állami támogatásra az igény már a koronavírus-járvány okozta válság előtt is felfokozott volt. Januárban számoltunk be arról, hogy valakik karácsony és újév idején is résen voltak, a vidéki szállodák támogatására szánt 20 milliárd forintos keret többszörösére érkeztek ugyanis pályázatok az év utolsó napjaiban, így a december 20-án megnyitott kiírást már január 7-én felfüggesztették a tervezett március végi zárás helyett. Aki tehát a karácsonyt és az időközben eltelt néhány munkanapot nem arra fordította, hogy jó előre elkészítse és beadja a pályamunkáját a nagy kapacitású szállodák fejlesztésére és létesítésére kiírt pályázatra, az lemaradt a támogatásról. Már akkor arról írtunk,

számos szállodás cég átverve érzi magát, mert szinte kizárt, hogy rákészülés nélkül bárki érvényes pályázatot produkáljon ilyen rövid idő alatt.

A keret aztán májusra több mint a négyszeresére, 85 milliárd forintra hízott – anélkül, hogy nyoma lenne a pályázat újranyitásának vagy új pályázat kiírásának. A jelek szerint tehát aki az év végén nem volt résen, az kimaradt a történelmi léptékű szálláshely-fejlesztésből. Az összeg megnégyszerezését egyébként nem a már januárban is a 20 milliárd forintot jócskán meghaladó igényekkel magyarázza az MTÜ, hanem a járványhelyzet okozta recesszióval, Guller bő egy héttel ezelőtt arról beszélt: „a vírus okozta válságból való kilábalást a fejlesztések folytatása segíti, így a turizmusban a kormány még magasabb fokozatba kapcsolt, amikor a fejlesztésekről döntött.”

És ez még nem minden, a 85 plusz a kisebb szállásoknak jutó 60 milliárd forinton felül 5 milliárd megy kempingekre is, így gyaníthatóan a Mészáros Lőrincék által üzemeltetett Balatontourist is számíthat támogatásra. Persze az sem újdonság, hogy állami pénzből próbálják felújítani a vízparti kempingeket:

Milliárdokból építhetnek luxust a Mészárosék által üzemeltetett füredi kempingbeAz önkormányzati tulajdonú kemping egyre inkább veszíti el kemping jellegét: vitorláskikötő és szálloda épül benne, a fideszes polgármester pedig bő 3 milliárd forint egyedi támogatásból tovább fejlesztene: mélygarázst és konferenciatermet is szeretne.

Az viszont a válság miatt bajba jutottakat segítő munkahelyvédelmi programok közepette mégis csak különös, hogy olyan cég kap 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, amely épp ezekben a napokban válik meg több száz dolgozójától. Márpedig a Hunguest Hotels esetében ez a helyzet: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó lánc április végén jelentette be, hogy munkatársainak több mint felét elküldi, az eredeti tervek szerint decemberben kezdődő szállodafelújításokat pedig előrehozza. Ehhez a fölöttébb bőkezű állami támogatás egy hónap elteltével meg is érkezett, a Népszava szerint úgy, hogy a csoportos leépítéssel

850 ember veszíti el az állását a szállodaláncnál, hogy addig se kelljen fizetni őket, amíg az államtól kapott milliárdokból végeznek a felújításokkal.

A támogatás jóval több, csak egy része láthatatlan

Több cikket írtunk már arról, hogyan osztja fű alatt az állami százmilliókat az MTÜ egyedi döntésekre hivatkozva. Így kapott pénzt Zoób Kati balatonfüredi divatháza, ebből a keretből építene balatoni panziót Tasnádi László volt III/II-es tiszt és rendészeti államtitkár, Pécs NER-lovagja, Czéh-Tóth Márk pedig (aki a mostani pályázaton is begyűjtött 3,5 milliárd forintot a Palatinus Hotel rekonstrukciójára) másik szállodája árának hatszorosát kaphatja felújításra az ad hoc támogatásból.

Guller Zoltán egyébként a 150 milliárdos állami támogatást is egy egyedileg támogatott projekt alapkőletételén jelentette be Alsópáhokon. A fejlesztés a Kisfaludy-program keretében 950 millió forint állami támogatással valósul meg 2021 nyarára – ennyit árultak el a Kolping Hotel Spa & Family Resort területén épülő kalandparkról. Azt viszont nem lehet tudni, hogy Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke, a Kolping Hotel igazgatója mikor és hogyan pályázott a pénzre.

Kategóriák: Zöld hírek

Az elbocsátások mellett profiltisztításra kényszerülnek a cégek

2020, május 28 - 20:37

A jelenlegi krízis következtében a megkérdezett társaságok majdnem kétharmada (65%) portfólió-átalakítására kényszerül annak érdekében, hogy felkészüljön a válsághelyzet utáni korszakra. A felmérésben résztvevők több mint fele (57%) gondolkodik azon, hogy 12 hónapon belül megváljon legalább egy üzletágától. A válaszadók 72 százaléka úgy véli, már korábban értékesítenie kellett volna egyes érdekeltségeit.

Az elbocsátások után most kivárásra játszanak a cégekCsak a Vasas területén mintegy 50 ezer dolgozónak szűnhetett meg a munkája.

54 százalék a krízis hatására folytatja vagy felgyorsítja tranzakciós terveinek előkészítését vagy megvalósítását. A bevételeket a cégek leginkább új technológiai beruházások finanszírozására (52%) fordítanák, hogy lépést tartsanak a gyorsan változó fogyasztói igényekkel.

A portfólió-átalakítás a multinacionális vállalatok magyarországi leánycégeit sem fogja elkerülni. A jelenlegi helyzetben a sikeres eladások előkészítése ráadásul jóval nagyobb erőfeszítést igényel a piaci szereplőktől – emelte ki Nagy Ferenc, az EY tranzakciós tanácsadással foglalkozó üzletágának szakértője.

„A sikeres üzletkötés érdekében érdemes napirenden tartani a cég működésének és eszközállományának rendszeres felülvizsgálatát” – tette hozzá a tanácsadó.

Az értékesítések előnyeit a korábbi tapasztalatok is alátámasztják. A 2008-2010-es világgazdasági válságra üzletágak eladásával reagáló vállalatok teljes részvénytulajdonosi hozama (TSR) 2010-2018 között átlagosan 24 százalékponttal lett magasabb, mint a portfóliót változatlanul hagyó társaságok esetében.

Kiemelt kép: MTI / Varga György

Kategóriák: Zöld hírek

Hirtelen kellett távoznia a jegybank agyának

2020, május 28 - 13:10

Nem szokás nehéz helyzetben megválni egy szervezet kulcsfigurájától – márpedig most ez történt, nem is akárhol, hanem a Magyar Nemzeti Bankban.

A koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság kellős közepén hirtelen távozik posztjáról a jegybank egyik legfontosabb embere, az intézmény szakmai munkájának irányítója, Nagy Márton alelnök. Annyira váratlan volt Nagy távozása, hogy a 24.hu tudomása szerint a közvetlen munkatársai is csak csütörtökön, a jegybanki közleményt megjelentető hírekből értesültek róla. Információink szerint mennie kell Nagy közeli munkatársai egy részének is, a titkárságán dolgozóknak.

Nagy volt az agy

Nagy Márton volt az egyetlen a Simor András vezette jegybank felsővezetői közül, aki át tudta menteni befolyását a Matolcsy-irányította jegybankba is, sőt ott villámrajtot vett, 2013-ban ügyvezető igazgatóvá nevezték ki, két évre rá pedig alelnökké. Neki tulajdonítják Matolcsyék első nagyobb jegybanki akciójának, a vállalkozásokat olcsó hitelre átállító növekedési hitelprogramnak a kidolgozását. A bankszektort befolyásoló egyéb MNB-s intézkedések tervei is javarészt az ő íróasztalán születtek meg, sokszor nyilatkozott, a jegybanki döntéseket ő kommunikálta a befektetők felé. Ez történt legutóbb is, amikor a koronavírus-járvány elindulásakor a jegybank intézkedéscsomagot fogadott el. Jellemzően őt tartották a jegybank szakmai irányítójának a vizionárius Matolcsyval szemben.

De nem csak ez utal arra, hogy nem egy összehangolt, jól előkészített, barátságos szakításról van szó. Az MNB-közlemény homályos indoklást tartalmaz csupán, konkrétumok nélkül szerepel benne, hogy Nagy más fontos vezetői megbízatása miatt mondott le a tisztségéről. A jegybank weboldaláról már el is tüntették a vezetőket, így a monetáris tanács tagjait felsoroló lapokról Nagyot. Új alelnökről viszont nincs hír.

Nagy feladatait – a munkamániásként jellemzett alelnök vitte a legfontosabb és legtöbb területet – gyorsan szétdobták. Matolcsy György elnök felkérte az egyik ügyvezető igazgatót, hogy átmenetileg irányítsa a Nagy alá tartozó területek nagy részét, a feladatok másik része Patai Mihályhoz, a jegybank másik alelnökéhez, a bankszövetség volt irányítójához, Matolcsy régi barátjához kerül.

Nagy és főnöke, Matolcsy György között régóta nem volt harmonikus a viszony. Már 2017 elején írtunk arról, hogy megingott Matolcsy bizalma Nagyban – ebben szerepe lehetett annak is, hogy az utóbbi kihátrált a jegybanki alapítványokból. A 2015-ös alelnöki kinevezése után megszerzett pozíciói közül többtől (így a tőzsdeelnökségtől) 2017 tavaszán kénytelen volt megválni.

A jegybanki ügyekre rálátó forrásaink szerint Nagy mostani, viharos körülményeket sejtető távozása mögött is meghúzódik, hogy újabb nekifeszülés lehetett közte és Matolcsy között.

Régóta tartja magát a pletyka, hogy Nagy két álmot dédelget. A 2002 óta a jegybanki ranglétrán felfele lépdelő Nagy a piramis csúcsára akart érni, ez a terv most biztosan megbicsaklott. A másik elképzelése azonban valósággá válhat. Egy ideje mondogatták a jegybanki munkatársak, hogy Nagy az MKB Bank vezetői pozíciójában is el tudná magát képzelni, de azt nem engedték neki, Matolcsy jobbkezéé, Balog Ádámé lett a poszt. Most azonban az MKB-ből, a Budapest Bankból és a Takarékbankból egy gigabankot próbál gyúrni a kormányzat – ahogyan azt már két éve megjósoltuk –, Nagy itt kaphat fontos szerepet.

Több forrásból is úgy értesültünk, hogy Nagy az új bankcsoport pénzügyi vezérhelyettesi posztja miatt távozhatott az MNB-ből. A 24.hu információja szerint a szerződési korlátozások miatt csak féléves várakozási idő után foglalhatja el a posztot, ami egybeeshet az egyesülő pénzintézetek apportjainak beérkezésével.

Megkerestük a jegybankot, ahonnan a közleményen kívül további részletekkel nem szolgáltak, és kérdéseinkre a banki egyesülést mozgató, Vida József vezette Takarékbanktól sem kaptunk választ. Nagy Mártont ugyan elértük, de ő nem kívánta kommentálni értesüléseinket, sem azt, hogy hova vezet az útja.

Kiemelt kép: Fülöp Dániel /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A „keleti Felcsúton” sem állnak le a sportberuházások járvány idején

2020, május 28 - 09:57

Gördülékenyen folynak tovább a sportberuházások a járvány ideje alatt is a városban. A Menedzsment Fórum vette észre a veszélyhelyzet alatt, május 14-én kiírt pályázatot, amire öt céget hívtak meg. A kisvárdai stadion mellett már építettek egy, a felcsúti arénáénál is nagyobb, 800 fős parkolót, de ez feltehetőleg nem bizonyult elegendőnek, így most további 43 dolgozói, illetve vendéghellyel toldják meg, valamint az eddigi 13 buszparkoló mellé is kerül még 2 új.

Mindössze 11 napja volt az öt cégnek ajánlatot adni a 96,5 millió forintos pályázatra, közülük csak ketten nyújtották be a papírokat. A befutó a Seszták Miklóshoz közel álló, a Mikucza család érdekeltségébe tartozó MHM Product Kft. lehet, ami 14 millióval ígért a keret alá.

Míg máshol elvonnak, Seszták városát különtámogatással dobta meg a kormányMűködésre kap pénzt a stadionnal, látványberuházásokkal támogatott Kisvárda.

Azonban nem ez az egyetlen futó sportberuházás a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen, az mfor.hu helyi forrásai szerint a város északi részén, a stadion közelében egy 5 buszos garázs is épül a fociklub számára.

Seszták, aki jelenleg a térség országgyűlési képviselője és Leleszi Tibor polgármester május 21-én egyeztetett a járványról, annak gazdasági következményeiről és az újrakezdésről. Ekkor állapodtak meg a küzdősportok háza megépítéséről is. Erről Szilvási Tibor magyar és nemzetközi küzdősportbajnok adott először hírt egy Facebook-bejegyzésben. Ő vezeti a Harcosok Klubja – Szilvási teamet, kick- és thaibox edzéseket tartanak a városban.

A garázs és a küzdősportok háza megvalósításához egyelőre nem kapcsoltak dátumot, illetve forrásokat.

Kiemelt kép: Kisvárda FC labdarúgócsapatának stadionja az avatás napján, 2018. augusztus 11-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Kategóriák: Zöld hírek

Lemondott az MNB alelnöke

2020, május 28 - 08:43

Lemondott tisztségéről Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke – közölte csütörtökön a jegybank.

A hivatalos indoklás szerint Nagy más fontos vezetői megbízatása miatt döntött így, az Mfor pedig úgy tudja, hogy ezzel együtt távozik is az MNB-től. Hozzátették, Nagy Márton  2015. szeptember 1. óta 6 évre kinevezve a jegybank monetáris tanácsának is tagja.

Az MNB elnöke felkérte Virág Barnabást, a monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatót, hogy átmeneti jelleggel vegye át a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnökség irányítását.

A Növekedési Hitelprogram Hajrá és a Növekedési Kötvényprogram vezetését Patai Mihály, a nemzetközi kapcsolatokért, készpénzlogisztikáért, pénzügyi infrastruktúrákért és digitalizációért felelős alelnök veszi át.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás

Kategóriák: Zöld hírek

1,8 százalékkal csökkentek a beruházások az első negyedévben

2020, május 28 - 08:32

Részben a koronavírus-járvány hazai és nemzetközi gazdasági hatásai miatt, megtört a beruházások hosszabb ideje tartó emelkedése,

az első negyedévben a fejlesztések volumene 1,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától, néhány területen azonban, például az egészségügyben és az információ, kommunikáció terén, jelentősen nőttek a tárgyieszköz-felhalmozások,

jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A beruházások visszaesésében az uniós források csökkenő felhasználása is szerepet játszott.

Az előző negyedévitől 1,1 százalékkal elmaradt a beruházások szezonálisan kiigazított volumene. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 0,2 százalékkal emelkedett, a gép- és berendezésberuházásoké 2,2 százalékkal csökkent.

A tavalyi első negyedévhez mérve az építési beruházások 2,8 százalékkal nőttek, a berendezésberuházások volumene 7,0 százalékkal csökkent.

A vállalkozások körében a fejlesztések volumene a korábbi időszakok átlagos üteménél lényegesen mérsékeltebben, 4,0 százalékkal nőtt, amiben szerepet játszottak külföldi érdekeltségű vállalkozások nagy volumenű, „zöldmezős” beruházásainak kifutásai.

A beruházások 10 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 17 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól, részben az uniós forrásból finanszírozott projektek csökkenése miatt.

Koronavírus - Még több hír a témában 500 ezer forintos jutalmat osztanak július 1-étől a frontvonalban dolgozó egészségügyi dolgozóknak

Kiemelt képünk illusztráció, fotó: 24.hu/Farkas Norbert

Kategóriák: Zöld hírek