FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 1 nap 16 óra

ÁSZ-elnök: Elhúzódó krízissel kell számolni, ami már itt van

2020, március 12 - 09:25

A Növekedés.hu-nak adott interjút Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki a koronavírus gazdasági következményeivel kapcsolatban úgy fogalmazott: Magyarország felkészült, de a neheze csak most jön.

Komoly és véleményem szerint elhúzódó krízissel kell számolni, ami már itt van. Ez alapvetően a gazdasági folyamatok ciklikusságából következő természetesen jelenség. A koronavírus-járvány, illetve a kibontakozó olajár-háború csak felgyorsítja, és nyilvánvalóan mélyíti az elmúlt mintegy másfél-két évben megindult negatív világgazdasági folyamatokat. Magyarország számára tehát nem az a kérdés, hogy mikor kezdődik a visszaesés, hanem az, hogy mennyire vagyunk felkészültek

— mondta hozzátéve: az elmúlt évek költségvetési gazdálkodása jó alapot teremt.

Arra a kérdésre, hogy előállhat-e a 2008-ashoz hasonló helyzet, azt válaszolta, hogy

Egészen másként alakult volna a helyzet, ha lett volna megfelelő állami tartalék és nem lett volt 10 százalék körül az államháztartási hiány. Ha az akkori kormány cselekvőképes lett volna, és különféle szabályozó eszközök segítségével érdemben bele tudott volna szólni a dolgok alakulásába.

A 2008-as példa is arra intette a jelenlegi kormányzatot, hogy a felkészülés rendkívül lényeges, így ma teljesen más helyzetben az ország.

Kiemelt kép: Balogh Zoltán/MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Koronavírus: elmaradhat idén a nyugdíjprémium

2020, március 12 - 09:08

Csökkenhet az idei nyugdíjprémium nagysága vagy el is maradhat a kifizetése, de a novemberre várt nyugdíjkiegészítésre sor kerülhet az előrejelzések szerint. Az öregségi nyugdíjak átlagos összege 142 329 forint volt 2020 februárjában, ellátást 2 050 489-en kaptak — tudta meg a Világgazdaság a Magyar Államkincstár (MÁK) sajtóosztályától.

Mint írják: a nyugellátásban — ami az öregségi és özvegyi járadék mellett az özvegyi, szülői és árvaellátást is tartalmazza — 2 166 547-en részesültek, átlagosan 137 863 forinttal. Az államkincstár adatai szerint februárban 292 milliárd forintot költött az állam öregségi nyugdíjra, nyugellátásra pedig 299 milliárd forintot.

Alapesetben a nyugdíjba vonulókkal az átlagos nyugdíj és a nyugdíjasok száma is nő, így az ellátásra fordítandó összeg is, de a koronavírus erre a területre is hatással lehet. A lap szerint emiatt nem zárható ki, hogy megtörik a megszokott trend, ami elsősorban az utóbbi évekre jellemző nyugdíjprémium csökkenését eredményezheti.

Mint írják: az öregségi nyugdíjak után járó novemberi kiegészítés 12 ezer forint körül alakulhat idén, a nyugdíjprémium viszont csak 3,5 százalékos gazdasági növekedés felett jár, ez várhatóan nem teljesül a koronavírus hatásai miatt.

Kiemelt kép: Berecz Valter/24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A NER agrárháborújában edződött, rábízták a Nemzeti Választási Irodát is

2020, március 11 - 10:33

2020-ban a Fábián Péter egykori KDNP-s politikus többségi tulajdonában lévő Top Cop Security Kft. gondoskodik a Nemzeti Választási Iroda (NVI) őrzés-védelmi feladatairól — derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumokból. A Top Cop Security Kft. évek óta milliárdos forgalmat bonyolít az Opten céginformációs rendszer szerint, a mostani keretmegbízást a 2020. február 1. és 2021. január 31. közötti időtartamra, illetve a 62,6 millió forint + áfa keretösszeg kimerüléséig kötötték meg.

Bár a balatonfüredi Fábián Péter neve sokáig ismeretlenül csenghetett, az egykor rendőrként dolgozó volt politikus tavaly nyáron fejesugrással szállt be a NER belső köreinek első agrárháborújába. A Mészáros Lőrinchez közel álló felcsúti Flier család és a szintén kiváló kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező Gyalog Zsolt és Eppel János körüli csoport között robbant ki vita, amely végül nagy értékű károkozásig fajult. A nézeteltérés hevében valakik egyszerűen ledózeroltak egy szivattyúházat, hogy így akadályozzák meg az öntözést a Velencei-tó környéki földeken.

KDNP-s exrendőr emberei szálltak be a NER első földesúri háborújábaA felcsúti oligarchacsaláddal szembekerült üzleti csoport tagjai egy milliárdos bevételű biztonsági céget fenntartó balatonfüredi kereszténydemokratától kértek védelmet.

Ebbe a csetepatéba kapcsolódott be Fábián Péter, illetve őrző-védő cége. Az értékes földek öntözéstől elzárt Eppelék a történtek után az egykori rendőrtől kértek védelmet, aki egy kisebb „magánhadsereget” küldött ki, hogy megakadályozza a további rombolásokat. Ahogyan korábban beszámoltunk róla: Fábián Péter a füredi gazdagok új rétegének kevésbé ismert figurái közé tartozik, aki Matolcsy Ádám üvegpalotája mellett építtetett magának szőlészettel kiegészített luxusvillát. Fábiánt régóta szoros személyes és üzleti kapcsolat köti a Porsche Hungariát, a kormány kedvenc gépjármű-beszállítóját irányító, az agrárháborúban is érintett Eppel Jánoshoz.

Fábián aktívan is bekapcsolódott a balatonfüredi politikába: a fideszes Bóka István által vezetett városban Fábián a helyi KDNP-szervezetben kezdett dolgozni, viharos gyorsasággal az elnökségi tagságig vitte. Idén februárban a KDNP balatonfüredi szervezete a Facebookon jelentette be, hogy az elnökségből gyakorlatilag mindenki kilépett, így a nyilvánosság tájékoztatásával újjászervezik magukat. A nyilvánosságot ugyan azóta sem informálták, értesüléseink szerint azonban Fábián is az átalakulás áldozatául esett, és már nem erősíti a balatonfüredi kereszténydemokraták szervezetét.

Az NVI védelme annak fényében különösen fontos kérdés, hogy 2016. február 23-án Kubatov Gábor fideszes politikushoz több szálon köthető, büntetett előéletű férfiak fizikai fölénnyel lehetetlenítettek el egy népszavazási kezdeményezést a demokrácia egyik legfontosabb intézményének aulájában. Az MSZP a vasárnapi zárvatartás ügyében számos alkalommal igyekezett elfogadtatni népszavazási kérdést, az említett napon a leginkább kidobóembereknek tűnő agresszív társaság akadályozta meg Nyakó István szocialista politikust, hogy elsőnek bélyegezze le az ellenzéki kezdeményezést. A kopaszok tevékenysége Erdősi Lászlónét, Herceghalom polgármesterének feleségét segítette, aki a kormány által elrendelt vasárnapi zárvatartás folytatása mellett kampányolt. Mint később kiderült, ő maga is vasárnap nyitvatartó boltot üzemeltet Tordason, a 444.hu pedig azt vette észre, hogy az egyik erőszakoskodó mappáját átvilágító fényben látszott, hogy a nála lévő iraton Erdősi Lászlóné neve szerepel.

Kiemelt kép: Lukács Zoltán, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alelnöke várakozik a székház aulájának közepére kihelyezett időbélyegző mellett a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületében 2016. április 6-án reggel. Az MSZP két napja ügyeletet tart az NVI épületénél, várva a Kúria döntését a vasárnapi boltzárról szóló beadványokról. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az összes kopasz büntetett előéletű, aki megakadályozta az MSZP népszavazásátAlapos munkával kiderítettek mindent a hatóságok a kopaszokról. Volt köztük olyan is, akit korábban fegyveres rablásért ítéletek el. Majd hirtelen úgy döntöttek, nem történt bűncselekmény.
Kategóriák: Zöld hírek

33 focipályányi fát vágnak ki az új Duna-híd építése miatt

2020, március 11 - 06:10

Még az idén elkezdik az új Duna-híd építését, amely Kalocsát és Paksot, Bács-Kiskun és Tolna megyét fogja összekötni. Heteken belül várhatóan az is kiderül, ki kapja meg a hatalmas megbízást a 1133 méter hosszú, 12 támaszon álló, 2×1 sávos építmény kivitelezésére. Az építkezést kiemelt állami beruházássá nyilvánították, így a híd a kivitelező kiválasztása után 40 hónappal már állhat is.

A beruházás előkészületei gőzerővel folynak, mint a 24.hu megtudta, nemrég éppen 23,6 hektárnyi, Natura 2000-es területen található fa kivágására adott engedélyt a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala az állami beruházónak, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt.-nek, jóllehet a híd nyomvonala a természetvédelmi szempontból kitüntetett jelentőségű, Tolnai Duna elnevezésű természetmegőrzési területet érinti, amely a Kiskunsági, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik.

Az új híd Kalocsa nyugati elkerülőjét, az 512-es utat köti össze a Duna túlpartján futó M6-os autópályával. A projekt tartalmazza az 512-es út 13,2 kilométeres meghosszabbítását Kalocsától Dunaszentgyörgyön át az M6-os autópályáig, ennek során 11 kilométernyi 2×1 sávos új útszakaszt is átadnak a Duna nyugati oldalán, Paks és Gerjen között pedig 9,6 kilométernyi új útszakaszt építenek fel. Kép: NIF Zrt.

A Natura 2000-es státusz azt jelenti, hogy az európai ökológiai hálózat szempontjából fontos a terület, de társadalmi érdek esetén a törvény lehetőség ad olyan beruházásra, amely az élővilág megszüntetésével jár. Ilyenkor az élőhelyvesztés kedvezőtlen hatásaival arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladatot kell elvégeznie a beruházónak – ez esetben fákat kell telepítenie valahol máshol. Az építési és a környezetvédelmi engedély már a NIF Zrt. zsebében van, az utóbbiban engedélyezték a növényzet kiirtását. A hatóság szerint ugyanis a 23,6 hektár kiirtandó helyszín 89 százaléka degradált, az ember természetátalakító hatásainak kitett terület, az építkezés és az üzemeltetés pedig elviselhető következménnyel jár majd az élővilágra nézve.

Kalocsának fontosabb, mint Paksnak

A kormány 2015-ben rendelkezett arról, hogy a Paks 2 projekttel összefüggésben tanulmányban kell vizsgálni egy Paks és Kalocsa között összeköttetést biztosító híd megvalósíthatóságát. A hídépítést Lázár János jelentette be, kiemelve, hogy az új hídra azért van szükség, hogy az atomerőmű-beruházásban minél hatékonyabban részt tudjanak venni a Bács-Kiskun megyében élők is. A miniszter ekkor még azt mondta, hogy esetleg a vasutat is átvezetik rajta, ám ebből nem lett semmi, jóllehet a nyugati hídfőhöz a paksi, a keletihez pedig a kalocsai szárnyvonal esik közel.

Sajtóhírek már a bejelentés után azt pedzegették, hogy a Duna ezen szakaszára feleslegesnek tűnik egy újabb átkelő, mivel Kalocsától 27 kilométerre délre található az alig használt Szent László híd, amely Szekszárdtól északra köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. Északon pedig Dunaújvárosnál, az M8-as átkelőjén, illetve a dunaföldvári Beszédes József hídon lehet keresztezni a folyót, azonban ezeken az útvonalakon autóval körülbelül egy óra Kalocsáról Paksra jutni.


A gerjeni kompkikötő.

A kormány által megrendelt tanulmányt végül a Hegymagas Kft. készítette el, munkájukat a 24.hu a NIF Zrt.-től teljes terjedelmében megkapta. Azt reméltük, a tanulmányból kiderül, milyen számítások támasztják alá, hogy például a Kalocsán és környékén jellemző munkanélküliség enyhítésére egy több tízmilliárd forintból megépülő híd a leghatásosabb megoldás, azonban a dokumentumban ilyesmire csak általánosságban térnek ki.

Ami viszont egyértelműen kiderült, hogy a hely sajátosságai miatt csak olyan nyomvonal kerülhetett szóba, amely Natura 2000-es területeket érint, és hogy rendkívül költséges beruházásról van szó. A Hegymagas Kft. 2015-ben 36,6 milliárd forintra becsülte a projekt költségeit. Ez az általunk megkérdezett építési szakember véleménye szerint mára reálisan inkább 45-48 milliárd forintot jelenthet, de a hídépítő cégek kis száma és az építőiparban bekövetkezett drágulás miatt azon sem lepődne meg,

ha az összköltségek jelentősen meghaladnák az 50 milliárd forintot. 

Lukács Norbert, Tésits Róbert és Alpek B. Levente a Közlekedéstudományi Szemlében megjelent tanulmánya a számok nyelvén is közelebb visz a híd létjogosultságának kérdéséhez. A szakemberek egyebek mellett azt vizsgálták meg, hogy a híd és az atomerőmű bővítése milyen hatással lehet az érintett járások munkaerőpiacára és mobilitására. Eszerint a híd a bővítéssel összefüggésben a szállítási célokat szolgálja majd, munkaerőpiaci szempontból leginkább Kalocsa érdekelt a kivitelezésben. Mint írják:

a munkavállalók lényegesen jobb feltételek mellett érhetik el a nagyberuházás által létrejövő munkahelyeket. További települések is részesülnek e pozitív hatásból, szinte mindegyik a 30 perces útidővel elérhető intervallum-határérték alá kerül.

Azonban azt is megjegyzik, hogy a Kalocsai járásban élők inkább az utak felújítását, valamint egy kompkikötő megépítését szorgalmazzák. A szakemberek által felvázolt modell szerint a kalocsai járásból legalább 100-120 ember fog majd közvetlenül munkát vállalni a bővítéssel összefüggésben. Szerintük Paks 2. építésének négy-öt éves periódusában a híd kihasználtsága egyértelmű,

de a beruházás megtérülése a környező települések jövőképe szempontjából még nem látható.

Cikkünk elkészítése előtt megkerestük Paks és Kalocsa önkormányzatát is, mivel szerettük volna megtudni, hogy előzetesen megvizsgálták-e a híd kiváltásának lehetséges módjait, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Ahogyan a környék ellenzéki politikusai is vonakodtak véleményezni az új hidat, illetve annak költségeit és megtérülését. Egyikük név nélkül úgy fogalmazott: lehet hogy a híd soha nem térül meg és nem is enyhít érdemben a Kalocsa-környéki munkanélküliségen, de ártani biztosan nem fog.

Kiemelt kép: NIF Zrt.

Kategóriák: Zöld hírek

Felvásárlás a boltokban: ezeket vittük, mint a cukrot

2020, március 10 - 20:34

A Nielsen szkennelt adatai alapján leginkább az egészségvédelmet célzó termékeket és a tartós élelmiszereket vásárolták a hazai fogyasztók. A felvásárlási hullám a nem-élelmiszerkategóriákat is utolérni látszik.

A koronavírus már a budapesti Airbnb-szektort is meglékelteÓráról-órára rosszabb a helyzet.

2019-ben a hazai kiskereskedelem forgalma mintegy 2500 milliárd forintot tett ki, ami heti átlagban 12 milliárd forintot jelent – a kiugró szezonális periódusok átlagolását is beleértve. Az év kilencedik hetében a heti értékbeli forgalom a nemzetközi láncok szkennelt adatai alapján 12 milliárd forint volt, ami csaknem 25 százalékkal haladja meg az előző év azonos periódusát.

„Mivel a vásárlási magatartás krízishelyzetben eltérő lehet a normálisnak tekinthető, akár szezonálisan kiugró időszakokhoz képest, úgy gondoljuk, hogy a kiskereskedelemre való hatás ciklusa rövidebb lesz” – mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Connect magyarországi ügyvezetője.

Feltöltik a „járványkamrát”

A vizsgált időszakban a cukor értékbeli forgalma 178%-kal ugrott meg az előző év azonos időszakához képest. A liszt értékesítése 168%-kal nőtt, de nagy tételben vásároltak száraztésztából, rizsből és étolajból is.

A tartós élelmiszerek között kimagaslóan nagymértékben fogyott a különféle konzervekből, de a zacskós leves, a tartós tej és a fagyasztott zöldségek értékesítése is jelentősen emelkedett.

Rohamosan növekedett az egészségvédelmi termékek iránti kereslet is. A hazai kiskereskedelmi egységek polcairól átmenetileg elfogytak a fertőtlenítők és kéztisztítószerek. Az előbbiből február utolsó hetében 91%-kal több fogyott az előző év azonos időszakához képest.

A tisztálkodási és higiéniai szereknél ennek mértéke 142%, vitaminok esetében pedig 108%. A kézfertőtlenítők értékbeli forgalma 73%-kal nőtt.

Kategóriák: Zöld hírek

Hiába jók elvileg még két évig, egyes OTP-s kártyákat le kell cserélni

2020, március 10 - 15:01

Olvasónk egy hete kapott sms-t az OTP-től, hogy úton van az új bankkártyája, nem sokára megérkezik postán. Erősen meglepődött ezen, mert a meglévő MasterCard kártyája a rányomtatott dátum alapján 2022 márciusig jó még. Azt hitte, valami csaló küldött neki átverős sms-t. Bement egy fiókba, ahol némi tanakodás és várakoztatás után azt mondták neki, tényleg le kell cserélni a kártyáját. „Rossz gyártásra” hivatkoztak, és annyit tettek hozzá, hogy a régi kártyával csak április 30-ig tud tranzakciót kezdeményezni.

A bank megkeresésünkre azt válaszolta, hogy az OTP által kibocsátott bankkártyák egy része jelenleg technikai okok miatt nem használható érintéses fizetésre az egyes/legújabb típusú POS-terminálokon. Ezért történt, hogy a bank elindította az érintett kártyák azonnali díjmentes cseréjét, hogy az ügyfelek a jövőben zökkenőmentesen használhassák azokat. Az OTP arra nem válaszolt, mi a technikai hiba, és azt sem árulták el, hány ügyfelet érint a kártyacsere.

Annyit közöltek, hogy

az érintett kártyákat 2020. szeptember 30-ig változatlanul tudják használni az ügyfelek, de a bank javasolja, hogy a kézhezvétel után mindenki minél előbb aktiválja az új kártyát, hogy a jövőben zökkenőmentesen használhassa érintéses fizetéskor is. (Az új kártya aktiválását követően automatikusan inaktív lesz a régi kártya, így ezzel további teendő nincs.)

Az újonnan kibocsátott bankkártyák PIN-kódja, limitjei és egyéb beállításai, valamint díjai nem módosultak, és legkésőbb 2020. szeptember 30-ig szükséges aktiválni azokat az érintett ügyfeleknek. A határidőt követően a korábbi kártyák már nem használhatóak. Az SMS vagy e-mail értesítést követően a cserével kapcsolatban minden érintett kártyabirtokost részletesen tájékoztat a bank a kártyakiküldő levélben.

Az érintett ügyfeleknek legkésőbb a következő hetekben kiküldik az új bankkártyát, amely tartalmaz egy részletes tájékoztatót is a kártyacserével kapcsolatban. Azoknak az ügyfeleknek, akik nem kapnak új bankkártyát a kártyacseréről szóló tájékoztatóval együtt, nincs teendőjük. Kérdés esetén javasolják az ügyfeleknek, hogy hívják a +36 (1) 3 666 000-ás telefonszámot, vagy  írjanak az informacio@otpbank.hu e-mail címre.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs/24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Egy percet sem töltenek Nápolyban, mégis százezrekbe kerül nekik

2020, március 10 - 13:37

Sorra mondják le a repülőutakat a légitársaságok a koronavírusra hivatkozva, ami miatt számos tervezett utazás hiúsul meg. Az is gyakran előfordul, hogy az utas lép vissza, mert fél az esetleges fertőzéstől. A biztonság mindennél fontosabb, de azért nem mindegy, milyen anyagi következménnyel jár a lemondás – ennek jártunk utána.

Olvasónk március végén utazott volna férjével Nápolyba. Hétfő óta már egész Olaszország karanténban van, de hónapokkal ezelőtt, amikor megtervezték az utat, lefoglalták és befizették a szállást, megvették a repülőjegyeket, még senki nem beszélt a koronavírusról. Odafelé Ryanairrel, visszafelé WizzAirrel utaztak volna, utóbbi azonban már március első napjaiban lemondta a visszautat. Átfoglaltak RyanAirre, de pár nap múlva ott is lemondták a visszaútjukat. Az ír fapados március 10-én jelentette be, hogy Olaszország és Magyarország között törli a járatait.

Most van két jegyük az odaútra, de visszajönni nem tudnak, így utazni sem. És van lefoglalt szállásuk, aminek az árát nem fogják visszakapni, hiába próbált közbenjárni a Booking.com, a szálloda nem térít vissza semmit. Már csak abban bíznak, hogy az odautat is lemondja a légitársaság, és akkor legalább a repülőjegyek árát visszakapják. Cikkünk megjelenéséig azonban nem értesítette őket a RyanAir a jegyár visszatérítéséről.

Igyekeznek 14 napnál hamarabb lemondani a járatokat

A Flight-Refund repülési kártérítéssel foglalkozó társaságot kérdeztük, mi a helyzet, ha azért nem tudunk elutazni, mert a légitársaság lemondta az utat a koronavírusra hivatkozva. Amennyiben a társaság erőfeszítései ellenére sem lett volna elkerülhető a repülőjárat törlését okozó esemény, az vis maior. A koronavírus tipikusan az. Ekkor a légitársaságok kártérítés helyett kárenyhítéssel tartoznak – mondta megkeresésünkre a céget képviselő Bolyó Anikó.

Vis maiornál a kárenyhítés azt jelenti, hogy visszajár a repülőjegy ára, illetve szállást, étkezést kell biztosítani, ha nincs alternatív járat, és például kint rekedtek az utasok. A kártérítés két héten belül lemondott útnál akár 600 euró is lehet személyenként.

A rendelet szerint ha a légitársaság az utazás megkezdése előtt két hétnél korábban értesíti a törlésről az utast, akkor nem jár kártérítés, csak alternatív járatot kell felajánlani, vagy visszatérítik a repülőjegy árát. A légitársaságok ezért igyekeznek figyelni arra, hogy elsősorban a két héten túli utakat mondják le, és ne kelljen kártérítést fizetniük. A legtöbb bejelentett törlés 2 héten túli időpontra vonatkozik, mint olvasónk esetében is.

Mikor jár kártérítés, és mikor nem?

A két héten belüli járattörlésekkel kapcsolatban a Flight-Refund úgy gondolja, a koronavírussal veszélyeztetett területre induló/onnan érkező járatoknál elfogadható a vis maior ténye, azonban minden esetet külön kell megvizsgálni. Erre vonatkozó joggyakorlat nincs, így csak puhatolóznak. De mivel egy járatot műszaki okok miatt is törölhetnek (és akkor jár kártérítés), érdemes szerintük egyesével megvizsgálni minden mostani lemondási ügyet. Kínai út törlésénél viszont nem javasolnák a továbblépést, ha a légitársaság a koronavírusra hivatkozik.

Fotó: Jack Guez/AFP

Arra azonban ne számítsunk, hogy ha a légitársaság törli a járatát, akkor az általunk már befizetett szállásra, szolgáltatásokra is ad kártérítést. Az utazás egyéb költségeit eddig sem kellett visszatéríteniük, kizárólag közvetlenül a törléshez/késéshez kapcsolódó költségeket (szállás, étkezés, transzfer). Hogy az egyéb díjak visszajárnak-e, és ha igen, meddig, az attól függ, milyen szerződést kötöttünk például a szállásfoglaláskor.Érdemes olyan szállást foglalni, ahol nem kell előre fizetni, és viszonylag későn is díjmentesen lemondható a foglalás.

Ha nem tudunk hazajönni

Amennyiben már kint lévő, hazautazni szándékozó ügyfél járatát törlik, a légitársaság köteles valahogy hazahozni az utast. Ha az illető elfogadja az alternatív utat, akkor szállást, étkezést, transzfert kell neki biztosítani, amennyiben szükséges. Ha nem fogadja el, és saját maga oldja meg a hazautat, akkor a jegy árát kell neki visszafizetni. Gond akkor van, ha az egyénileg megoldott hazautazás többe kerül, mint amennyi a repülőjegy ára volt.

Ezzel jár, ha mi mondjuk le az utat

Ha az utazó mondja le a repülést (például mert fél a fertőzéstől), nem jár neki vissza a jegy ára, sem kártérítés. Bolyó Anikó szerint van olyan ázsiai légitársaság, amely ilyenkor is visszatéríti a repülőjegy árát, bízva abban, hogy akkor legközelebb is vele utazik a visszalépő, de ez inkább egyedi eset. Az európai légitársaságokra eddig többnyire az volt a jellemző, hogy ha elindult a járat, nem adták vissza az utas által lemondott jegy árát (tehát például egy elmaradó konferencia miatt).

Az is előfordul azonban, hogy a jegy ára ugyan visszajár, de felszámítanak valamilyen járattörlési díjat, mint a WizzAirnél. Gond akkor van, ha a törlési díj több mint a repülőjegy ára volt. Javasolják ezért a flex szolgáltatás megvásárlását, amellyel külön díj nélkül lehet törölni/módosítani a foglalásokat.

Bolyó Anikó nem zárja ki, hogy ha a vírus jobban begyűrűzik Európába, együttműködőbbek lesznek a légitársaságok az utas általi lemondások esetén.

Figyeljünk, mire szerződünk

Ha egy utazási iroda által szervezett út meghiúsul koronavírus miatt, az adott csomagtól, utazási irodától, a megkötött szerződéstől függ, van-e visszatérítés. Akik mostanában/a közeljövőben utaznának, repülnének, ezzel párhuzamosan foglalnának szállást, azoknak azt tanácsolják, mindenképpen lemondható szállást foglaljanak. Hozzátették, sztornóbiztosítást is lehet kötni, de előtte érdemes megnézni a szerződési feltételeket, hogy milyen módon lehet lemondani az utazást. Többnyire utazásképtelenséget kell bizonyítani.

A Magyar Biztosítók Szövetsége tájékoztatása szerint amennyiben az utas olyan területre vagy régióba utazik, amely az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által utazásra nem javasolt térségek között, az utasbiztosítás nem nyújt fedezetet a koronavírus-fertőzés kapcsán felmerülő kárigényekre. De ha az utazás alatt kerül az adott terület vagy régió az utazásra nem javasolt térségek közé, a biztosítási fedezet kiterjed minden, a szabályzatban rögzített eseményre.

Amennyiben karanténba kerül az utas, önmagában ez nem jelent szolgáltatási kötelezettséget, erre tehát „nem fizet” a biztosító. Ellenben fennáll a térítési kötelezettség, ha például sürgősségi orvosi ellátásra szorul az utas.

Útlemondási biztosításnál nem jár kártérítés abban az esetben, ha a célországba az utazás kezdetén már nem lehet belépni, mert az adott terület felkerült az utazásra nem javasolt térségek közé. Ebben az esetben az utazási irodának fel kell ajánlania egy másik utat, vagy vissza kell adnia az utazásra befizetett összeget az utasnak. Az utazó félelme szintén nem lemondási ok.

Amennyiben egy korábban megvásárolt utasbiztosítást az ügyfél nem vesz igénybe, mert nem utazik el, a szerződés kockázatba lépése előtt a díjat a biztosítók visszatérítik.

Kiemelt kép: Martin Bertrand / Hans Lucas/AFP

Kategóriák: Zöld hírek

Matolcsy: Kiszámíthatatlanok a koronavírus hatásai

2020, március 10 - 13:28

A koronavírus hosszabb távú hatásai kiszámíthatatlanok, a gazdasági hatása több évig húzódik, míg az egészségügyi rövidebb lesz – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Gazdasági évnyitó 2020 gazdaságpolitikai fórumon kedden Budapesten.

Hozzátette: az erősebb magyar gazdaság erősebb immunrendszert jelent, sok uniós országhoz képest erősebb a gazdaság ellenálló képessége. Ezért is fontos az eddig elért eredmények megőrzése

– mondta, jelezve: a koronavírus minden gazdasági területre hatással lesz. A jegybankelnök a fórumon a Sereghajtóból újra éllovas című előadásában kiemelte: Magyarország éllovas lett a régiójában, Európában, az elmúlt tíz évben sikeres válságkezeléssel, felzárkózási fordulattal.

Emlékeztetett arra, hogy míg 2010-ben utolsó volt az ország az elért növekedésben a régióban, addig 2019-ben már első lett a GDP növekedésben. Az uniós fejlettségi átlaghoz képest 2019 végén a magyar már meghaladta lengyel és a görög fejlettséget, ami történelmi siker, húzta alá.

Orbán Viktor: világjárványra kell készülniA miniszterelnök szerint mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából.

Minden egyensúlyi mutatóban – folyó fizetési mérleg, államháztartás, piaci egyensúly, munkaerőpiac – az ország fenntartható állapotot hozott létre.

Matolcsy György felhívta a figyelmet arra, hogy meg lehetne ismételni a 2018-as és a 2019-es gazdasági növekedést, a 3 százalékpontos többletet az Európai Unióhoz viszonyítva. Hozzátette: ezt 2030-ig folytatva az ország elérné az akkori EU fejlettségi átlagának 93,3 százalékát, ami elképesztő teljesítmény lenne. A 2 százalékos többlettel pedig 2030-ra az ország elérhetné az akkori uniós fejlettség 84 százalékát, jelezte.

(MTI, kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd)

Kategóriák: Zöld hírek

Orbán Viktor: világjárványra kell készülni

2020, március 10 - 12:46

A Portfolio.hu szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján a kormányfő azt mondta, egyetért azokkal, akik szerint 2020-ban új szakasz kezdődik, éspedig egy világjárvánnyal, a koronavírussal. Orbán Viktor szerint azonban a jobboldali kormányok a válságoktól nem szoktak megijedni.

A miniszterelnök ismét arról beszélt, hogy szerinte az elmúlt száz év legsikeresebb évtizedét tudhatja maga mögött az ország, majd felidézte a siker titkait. Úgy vélte, az utóbbi tíz év eredményeinek  minden tényezőjét meg kell őrizni a következő tíz évben, de a sikert már nem a növekedés ütemének fenntartásában, hanem abban kell mérni, hogy a felzárkózási előnyt meg tudjuk-e tartani.

A koronavírusról azt mondta, világjárvány jön. Nincs optimista A- és B-forgatókönyv, csak C-forgatókönyv. Mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából.

A kormányfő a legnagyobb gondnak azt tartja, hogy ha meg is találják az ellenszert, arra legalább egy évet kell várni, ezért szerinte a bizonytalanság és a félelem velünk marad a következő hónapokban is.

Azt tudjuk, hogy most bizonyos csoportokat támad meg a vírus, de nem tudjuk, mi lesz holnap vagy holnapután.

A kormányfő a járvány gazdasági hatásairól azt mondta, hogy mindenkinek, aki kötődik a turizmushoz, készülnie kell a visszaesésre. A kormány segíteni fog, de ehhez április végére kellene a kamarától kapnia egy felmérést a szükséges lépésekről.

A miniszterelnök közölte, a 2020-as és 21-es költségvetést újra kell tervezni. Szerinte sok milliárd eurónyi gazdasági korrekciós alapok kellenek, és nyilvánvaló, hogy egy új gazdaságvédelmi akciótervre is szükség lesz. Orbán Viktor szerint nem kell megijedni a nehézségektől, de mindenkinek fel kell készülnie a nehezebb időkre, hiábavaló abban bízni, hogy gyorsan túl lesz Magyarország a koronavírus hatásain.

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. MTI/Koszticsák Szilárd

Kategóriák: Zöld hírek

70 millióra büntette a CIG Pannónia Életbiztosítót az MNB

2020, március 10 - 10:27

Az MNB korlátozott átfogó vizsgálatot végzett a CIG Életbiztosító leányvállalatánál, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-nél (CIG EMABIT) is, a 2016. január 14-től a vizsgálat lezárásáig tartó időpontig.

Ez az eljárás szintén (a másik biztosítóval részben hasonló) hiányosságokat állapított meg. Az MNB mindezek miatt 10 millió forint felügyeleti és 1 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a CIG EMABIT-ra, amelynek 2020. június 30-ig kell számot adnia írásban a jegybanknak a kötelezések nyomán megtett intézkedéseiről. A CIG EMABIT olaszországi határon átnyúló tevékenységéről még külön jegybanki célvizsgálat folyik, a mostani határozat ennek értékelését így még nem tartalmazza.

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-nél 2016. január 29-től végzett vizsgálat során, bár az MNB számos jelentős súlyú hiányosságot is feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosító későbbi megbízható működését.

Az MNB szerint a biztosító belső ellenőrzése nem rendelkezett megfelelő személyi kapacitással feladatainak teljes körű ellátásához. Több jelentős hiányosság is felmerült a biztosító belső kontrollrendszeréhez és a kockázatkezeléshez kapcsolódó eljárásai és szabályzatai kapcsán is. Jogszabálysértőnek minősült, hogy a CIG Életbiztosító javadalmazási politikája magában hordozza annak kockázatát, hogy az érintett vezetőket túlzott kockázatvállalásra ösztönözze. A biztosító kiszervezési szerződéseinek egyes kiemelten fontos pontjai hiányosak voltak, és nem szolgálták a biztonságos működést.

Jogszabálysértők voltak a biztosítónak a befektetési egységekhez kötött élet- és nyugdíjbiztosításokhoz kötődő egyes folyamatai. A vonatkozó nyilvántartási rendszer a jegybank által vizsgált esetek egy részénél nem a biztosítási szerződéseknek megfelelő adatokat rögzített. A CIG Életbiztosító informatikai rendszerének védelmi szintje több szempontból is elmaradt a jogszabály által elvárttól, és nem volt megfelelő a csalásmegelőzésre hivatott belső szabályozás sem. Hiányos volt a biztosító szavatolótőke- és tartalékszámítási módszertana is.

Elégtelennek bizonyult több, az MNB által áttekintett esetben a CIG Életbiztosító panaszkezelési gyakorlata, hiányosságokat tárt fel a vizsgálat egyebek közt a panaszok elutasítása esetén az ügyfelek részére nyújtott jogorvoslati tájékoztatás, illetve a telefonon közölt panaszok kezelése kapcsán.

A jogsértések miatt a jegybank 30 millió forint felügyeleti, illetve további 40 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a CIG Életbiztosítóra, és kötelezte a jogszabályszerű működésre. A biztosítónak 2020. június 30-ig kell adatot szolgáltatnia az MNB-nek a jogsértések megszüntetésére tett intézkedéseiről.

A bírságösszeg meghatározásánál a jegybank figyelembe vette a biztosító piaci súlyát, az elkövetett jogsértések súlyosságát, gyakoriságát, azt, hogy azok alkalmasak voltak-e a fogyasztói érdekek megsértésére. A fogyasztóvédelmi bírság kapcsán súlyosbító tényezőnek minősült, hogy a biztosítóval szemben az MNB már korábbi átfogó vizsgálata nyomán is hozott intézkedést ügyfél-tájékoztatási és panaszkezelési hiányosságok miatt. A prudenciális bírságnál enyhítő körülménynek számított a biztosító együttműködése és a hiányosságok megszüntetése érdekében hozott egyes intézkedései.

Kiemelt kép: MTI/Marjai János

Kategóriák: Zöld hírek

Forintmilliárdokat helyez karanténba az MNB

2020, március 10 - 06:58

A Magyar Nemzeti Bank logisztikai központjában – a koronavírus terjedésének megelőzését szolgáló intézkedéseként is – a készpénzforgalomból naponta milliárdos nagyságrendben, zárt konténerekben befizetett bankjegyeket minden esetben a vírus túlélési periódusával összhangban két hétig „pihenteti”, közölte a Ripost megkeresésére az intézmény.

Mint írják, ezt követően a megfelelőnek ítélt és kötegelt bankjegyeket zsugorfóliázzák, s azokat egy 160-170 Celsius fok hőmérsékletű alagúton küldik át.

Az alkalmazott intézkedésnek és a korszerű technológiának köszönhetően a jegybankba befizetett bankjegyek újra kifizetése esetén minimális a kockázata annak, hogy esetlegesen fertőzött bankjegyek kerüljenek a forgalomba

– olvasható az MNB tájékoztatásában.

A pénzt egyébként Kínában és Dél-Koreában is speciális módszerrel fertőtlenítik a koronavírus miatt.

Karanténba zárják egész OlaszországotCsak hétfőn közel százan haltak meg, az egész országra kiterjesztik az északon már életbe léptetett intézkedéseket.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Kategóriák: Zöld hírek

Töretlen maradhat a húsárak emelkedése

2020, március 10 - 06:22

Egy év alatt forintban számolva már több mint 50 százalékkal emelkedett az élő sertés ára. Ez nagyrészt az uniós piaci folyamatok leképezése, hiszen euróban több mint 40 százalékkal nőtt az európai átlagár, és a forint gyengülése is kivette a részét az emelkedésből – mondta a lapnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke.

Ez közvetlenül hat a magyar árakra, hiszen azok legtöbb esetben az európai, azon belül is a német árakhoz vannak kötve, az elszámolás pedig forintban történik.

A Hússzövetség elnöke szerint egyelőre úgy tűnik, hogy az élő sertés éven belüli árának alakulása követi az unióban sokéves átlagban kialakult normát: vagyis az év elejei alacsonyabb árak után február-márciusban elkezd emelkedni, és ez hagyományosan kitart az év közepéig. Csakhogy az idén mindez egy sokkal magasabb szintről történik.

Ezek alapján a húspiacon a közeljövőben nem számíthatunk árcsökkenésre, csak extrém piaci szituáció esetén. Ilyen lehet, ha például a kínaiak nem tudják átvenni az Európából érkező húst, mert a szállítmányok nem indulnak el.

Kiemelt kép: MTI/Balázs Attila

Kategóriák: Zöld hírek

Koronavírus: egy időre felfüggesztették a kereskedést az amerikai tőzsdén, az olajár 1991 óta nem látott mértékben esett

2020, március 9 - 15:07

Akkorát esett az amerikai tőzsde a koronavírus miatt, hogy felfüggesztették a kereskedést – írja a portfolio.hu. Az S&P 500 7 százalékkal került lejjebb, ezért 15 percre felfüggesztették a kereskedést a részvényekkel. Ez egy automatikus mechanizmus, az S&P 500-ban 3 felfüggesztési szint van:

  • ha az index 7 százalékot esik, akkor 15 percre függesztik fel a kereskedést,
  • 13 százalékos esésénél újabb 15 percre függesztik fel a kereskedést,
  • a 3. szint 20 százalék mínuszban van, akkor a kereskedési nap hátralévő részére felfüggesztik a kereskedést.

A Portfolio cikkéből az is kiderül, hogy a koronavírus globális terjedésével kapcsolatos aggodalmak miatt az olajár 1991 óta nem látott mértékben esett, miután Szaúd-Arábia és Oroszország árháborút indított. Az olaj WTI jegyzésára 30 dollár alá csökkent. Pénteken még 40 dollár felett járt egy hordó olaj ára, egy hete pedig 50 dollár felett.

Az európai tőzsdék is nagyot estek, a DAX 8 százalékos mínuszban is járt, míg az olasz tőzsde közel 10 százalékot esett. A magyar tőzsde a kezdeti 8 százalékos mínusz kis részét ledolgozva több mint 6 százalékkal került lejjebb, a blue chipek közül a Mol teljesít a leggyengébben. A tengerentúli részvényindexek hatalmas eséssel indították a hétfői kereskedést, az amerikai tőzsde akkorát esett, hogy nem sokkal a nyitás után 15 percre felfüggesztették a kereskedést.

kiemelt kép: mti

Kategóriák: Zöld hírek

Koronavírus: karanténban a kínai növekedés

2020, március 9 - 14:39

A kínai gazdaságnak – és különösen az összeszerelő iparnak – a gerincét az a 250-280 millió munkás jelenti, akik főleg a belső tartományokból utaznak a legfejlettebb régiókba dolgozni.

„Ők, ahogy az a holdújévkor megszokott, többségében hazamentek az ünnepekre. Ilyenkor rövid idő alatt másfél-kétmilliárd utazás történik az országban, de most a korlátozások miatt nagyon sokan nem érkeztek vissza az üzemekbe. A két héttel ezelőtti adatok alapján a járvány epicentrumának számító Vuhan tartományában, Hupejben 10% alatt volt a visszatérők száma. Ez a partvidéki tartományokban 70-75 százalék között mozgott, de az egyik legfejlettebb régióban, Kantonban is csak 55-60 százaléka ment vissza a vendégmunkásoknak” – összegezte Matura Tamás Kína-szakértő a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubjában.

Még így is jobb a helyzet, mint a SARS idején?

„Úgy gondolom, hogy a 2003-as járványhoz képest visszafogottabb lesz a gazdasági hatás. Míg 2003-ban 1 százalékpontot vett le a kínai növekedésből az akkori válság, most 0,4-0,6 százalékpont közé teszik ezt a növekedési veszteséget. Ennek az az oka, hogy a SARS-fertőzések idején az iparnak, és azon belül az összeszerelő iparnak jóval nagyobb volt a részesedése a kínai GDP-n belül. Mára viszont a szolgáltató szektor adja a gazdasági növekedés nagyobb részét: míg 2003-ban 30-35 százalékos aránya volt, most már eléri a fejlett gazdaságokra jellemző 55-60 százalékos szintet. Ez a szektor pedig valamivel kevésbé kitett a fennálló korlátozásoknak” – részletezte a kutató.

Pont a globalizáció sebezhető pontjait támadja a koronavírusA járvány miatti dominóhatás felerősítheti a már megkezdett strukturális változásokat.

A vándormunkások többsége ugyanis a gyáriparban dolgozik, a szolgáltatási szektorban dolgozók jobban visszatértek a munkába, vagy akár otthonról távmunkában is el tudják látni a feladataikat.

„Kimaszkolt” intézkedések

Matura Tamás úgy véli, hogy az erőteljes politikai és társadalmi reakció jóval nagyobb hatást generál, mint amit maga a megbetegedések miatti termeléskiesések indokolnának. Például az állami vezetés elképesztő mennyiségű erőforrást és termelést állított át.

Van olyan vegyipari vállalat, amely azért nem kapja meg Kínából az adott alapanyagot, mert a hatóság arcvédő maszkok gyártására kötelezte a beszállítót. Sok helyen a logisztikai vállalatok teherautóit is lefoglalták, hogy segélyeket és élelmiszer-szállítmányokat vigyenek.

De vannak olyan kamionok is, amelyek a lezárt területeken belül ragadtak, és nem tudtak eljutni a kikötőkig, ahol a rakományukat felrakhatták volna az Európába tartó teherhajókra.

Fotó: Wang Xiang /Xinhua/AFP Erősödő dominóhatás

„A világgazdasági következményeket nagyon nehéz felbecsülni. Az Európai Unió egyik legnagyobb külkereskedelmi partnere Kína, ahonnan az import több mint 20 százaléka érkezik. Ha a járvány miatt Kínában 0,4-0,6 százalék közötti GDP-kiesést várunk, akkor lehet, hogy az uniós vészforgatókönyv szerinti félszázalékos lassulás is optimista feltételezés. Az EU-ba irányuló áruk döntő részben ugyanis alkatrészek, amelyek nagyobb hozzáadott értékű termékekbe épülnek be, emiatt a korlátozások dominóhatása számottevően nagyobb is lehet, mint azt elsőre gondolnánk” – tette hozzá.

A koronavírus hozhatja el az újabb gazdasági világválságotA gazdaság működése vágyvezérelt, és ha a befektetők nagy része elhiszi, hogy baj lesz, akkor baj is lesz. Vannak, akik a 2008-ashoz hasonló visszaesésre számítanak, de például a forint még erősödhet is.

Jól jelképezi a váratlan kényszerhelyzetet a Jaguar Land Rover esete is. A brit autógyár szükségmegoldásként úgy döntött, hogy bőröndökben szállítja a kínai gyártóktól az összeszereléshez szükséges részegységeket.

A koronavírus a hitelbuborékot is feszegeti

Jelenleg az egyik fő probléma a helyi vállalkozások számára, hogy felsőbb elvárás feléjük a munkabérek folyamatos kifizetése – az elrendelt korlátozások ellenére is. Számos cég jelezte már, hogy pár hónapon belül kifutnak a forrásokból és csődveszélybe kerülhetnek.

Az elmúlt másfél-két évben látványossá vált, hogy a kínai állam fel akar hagyni az évtizedeken át folytatott likviditás- és keresletbővítő politikájával. Ha eddig be is tartották ezt a fogadalmat, akkor most valószínűleg kénytelenek lesznek változtatni, amennyiben el akarják érni a kitűzött növekedést.

2020-ra azt ígérte a Kínai Kommunista Párt, hogy megduplázzák a 2010-es GDP-t. Ehhez idén legalább 5,5-5,6 százalékos növekedésre lenne szükség, így elképzelhető, hogy a következő félévben likviditásbővítő intézkedésekre kényszerülnek. Ennek a kockázata, hogy már így is hatalmas hitelbuborék van az országban. Bár az államadósság meglepően alacsony, 40% környékén mozog, de a teljes eladósodottság a 300%-ot ostromolja. Ebből pedig körülbelül 160% az állami tulajdonú cégek adósságállománya – részletezte Matura Tamás.

Különösen rossz a járvány időzítése abból a szempontból is, hogy a KKP már évekkel ezelőtt gazdasági modellváltásba kezdett, ami természetszerűleg mérsékli a növekedést. A szakértő szerint azért is nehéz a koronavírus hatásait megbecsülni, mert legalább három nehezen szétszálazható tényező fékezi egyszerre a gazdaságot. A járvány mellett nem feledkezhetünk meg az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi konfliktusról és a kínai gazdasági sebességváltásnak a növekedési veszteségéről sem.

Nem most fognak utcára menni az emberek

A kutató hozzátette: a koronavírus-járvány a KKP legújabb kori történetének legnagyobb kihívása. „A párt legitimációjának legfontosabb alapja, hogy a párt teljesít, folyamatosan nő a kínai gazdaság és jól menedzselik az államot. Ez most a járvány hatására megrendült, de nem gondolom, hogy egy természeti katasztrófa okozna visszafordíthatatlan törést a rendszerben. Másrészt éppen a fertőzések miatt sem lenne logikus, hogy most legyenek tömeges tiltakozások az utcán.”

A jól bevált beszállítói receptet nem lehet csak úgy felülírni

Bár vannak olyan vélemények, hogy felerősödnek a diverzifikációs folyamatok, és a globális vállalatok ráébrednek arra, hogy nem érdemes kizárólag Kínából importálni bizonyos alkatrészeket. Matura Tamás viszont óvatosabban látja ezeket a folyamatokat.

Ami a kínai bérek növekedésével egyébként is kiárazódik a piacról, azt a termelést más országba fogják szervezni a nemzetközi cégek, ebből akár Magyarország is profitálhatna. De a több évtizedes helyi beszállítói hálózatnak olyan erősségei vannak, ami miatt nem várható, hogy tömegesen radikális döntést hoznának a vállalatok. Az emelkedő bérköltség csak egy tényező, de ezzel szemben kiemelhető a kínai munkaerő ’végtelen mennyisége’, szorgalma és minőségi munkája is. El lehet vinni Vietnámba vagy Bangladesbe a termelést, de ott nem feltétlenül lehet a munkásszállóról hajnali 2-kor hatezer embert berendelni, és a selejtarány is többszöröse lesz a kínainak” – hangzott el az NLV Klub rendezvényén.

A kerekasztal-beszélgetésen arról is szó volt, hogy az elmúlt 40 évben bebetonozódott, végletekig szakosodott struktúrák nem olyan könnyen mozgathatók. Gondoljunk csak arra, hogy a cipzárak több mint 90%-át néhány kínai falu gyártja, a vörös és kék falu pedig a világpiacot látja el egyszínű karácsonyi díszekkel.

Kiemelt kép: Zhu Xudong / XINHUA/AFP

Kategóriák: Zöld hírek

A Déli Körvasúttal a városi közlekedés szerves része lehet a vonatozás

2020, március 5 - 15:00

A főváros és a kormány közös városfejlesztési tanácsa a múlt héten döntött a beruházás támogatásáról. Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója ezután tett ki Facebook-oldalára egy magyarázó videót a Déli Körvasút Projektről.

Déli Körvasút – vasút a városban

Rengeteg munkánk volt benne, és büszke vagyok rá, hogy az imént a Főváros és a Kormány közös városfejlesztési fóruma, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésén mutathattam be a Déli Körvasút projektet és a Tanács támogatta a beruházás megvalósítását. Az alábbi videóban összefoglaltuk a vasútfejlesztési projekt részleteit. A célunk, hogy több elővárosi vonat tudjon bejönni az agglomerációból Budapestre, a vasút pedig az új megállók és új kapcsolatok révén nagyobb szerepet vállalhasson, versenyképessé válhasson Budapest közlekedésében. Ekkora vasútfejlesztés Budapest belső területén több, mint 100 éve nem történt és ez hosszú évtizedek óta az első olyan vasúti beruházás, amely Budapesten belül új megállókkal és sűrűbb vonatokkal az ingázók mellett a városban közlekedők hasznát is szolgálja.Célunk, hogy a Körvasúton 10-15 percenként járhassanak a vonatok, összekötve az érdi, budaörsi és környező budai agglomerációt, Budafok-Nagytétényt, Kelenföldet, az újbudai egyetemvárost, a Soroksári út térségét és a Déli Városkaput, valamint a Népliget térségét Kőbánya-Kispesttel, a reptérrel és a pesti agglomerációval. A projekt révén a vasút sokkal versenyképesebbé válhat, így pedig Budapest jelentős közúti forgalomtól és ennek révén légszennyezéstől mentesülhet.A Gulyás Gergely miniszter és Karácsony Gergely főpolgármester által vezetett tanács egyetértésre jutott abban, hogy a vasútfejlesztés közlekedési, klímavédelmi, környezeti hasznai miatt érdemes a támogatásra és megvalósításra. Az FKT rögzítette: a beruházás eredményeként a lakosság jelenlegi, a megengedett határértéket meghaladó zajterhelését új, korszerű zajvédő falakkal a lehetséges legalacsonyabb szintre kell csökkenteni. Az FKT-n egyetértés alakult ki abban is, hogy a kivitelezés során érintett zöldfelületek mértékét minimálisra kell csökkenteni, a beruházással érintett Hamzsabégi út menti parkot pedig színvonalas, a környéken élők igényeit maximálisan kiszolgáló közparkká kell fejleszteni.Ezzel összhangban az FKT elfogadta Fürjes Balázs államtitkár azon javaslatát is, hogy a Hamzsabégi úton tervezett új főút építését a Főváros és a Kormány közösen törölje a szabályozási tervekből, az országos és fővárosi tervdokumentumokból. Itt a Lágymányosi híd megépítése kapcsán terveztek utat évtizedek óta, mely a park helyére épült volna. A vasútfejlesztés keretében a parkot teljes körűen megújítjuk, a helyben élőket bevonva, a közúti nyomvonal tervét pedig a Főváros és a Kormány most közösen törli a távlati tervekből is, a zöldfelület megóvásával és tartósan zöldterületként való kijelölésével.A helyben élők joggal tették szóvá az információhiányt a beruházás kapcsán, a Budapest Fejlesztési Központ létrejötte nyomán a Fővárossal és a XI. kerülettel megkezdett párbeszéd, és az FKT mai döntése most ezen változtat. Megértem a helyben élők aggodalmait, ezért ebben a videóban is igyekeztünk bemutatni: az ott élőkre maximálisan tekintettel lévő, a zajszennyezést csökkentő, a környező zöldterületeket egy ekkora beruházás mellett leginkább kímélő vasútfejlesztést tervezünk. A vasút fejlesztése, a járatok sűrítéséhez szükséges új vágányok építése a fák kivágása nélkül a helyszín adottságai miatt nem elképzelhető, de a beruházás tervezése során minden lehetséges alternatíva vizsgálata után jutottunk arra, hogy a javasolt megoldás okozza a legkevesebb faveszteséget, így ezt ma az FKT is elfogadta. A Kormány képviselői és a Főváros vezetése is egyetértettek ma abban, hogy a kivitelezés által érintett fák pótlásán, több mint 2000 új fa ültetésén túlmenően javítani kell az érintett terület élhetőségét is, például a vasút alatt átvezető új kerékpáros-gyalogos átjárók építésével. A helyben élők, a XI. kerület és a Főváros bevonásával keressük annak lehetőségét, miként tudjuk a felújított parkot összekapcsolni a környező városrészek más zöldterületeivel, és a Főváros mai javaslatait elfogadva a zöld fejlesztéseket a projekt lehető leghamarabbi szakaszában megvalósítani.

Közzétette: Vitézy Dávid – 2020. február 27., csütörtök

Három európai jelentőségű vasúti folyosó közös szakaszán épülne meg a körvasút. Jelenleg a Dunát keresztező forgalom 95 százaléka itt halad át, hatalmas a túlterheltség. Tömegközlekedési szempontból hiányoznak a kapcsolatok a metrók és az elővárosi vonalak között.

A projekt megvalósulásával elkerülhetőek lesznek a fejpályaudvarok, kényelmesebbé válhat a városon belüli közlekedés, annak szerves részévé válhat a vonatozás. Átterelheti az autós és teherforgalom egy részét kötött pályára, hiszen sűríteni lehet a járatokat és csökkenne a menetidő is.

Az agglomerációs településeket több szempontból is vonzóbbá teheti a körvasút megépítése: gyorsabban, kényelmesebben juthatnak be a városba és az autós forgalom várható csökkenése a levegőminőségét is javítani fogja.

Az OTP Ingatlanpont Portfóliónak nyilatkozó szakértői szerint megélénkül majd a kereslet – nyugati irányból Biatorbágy, keleti irányból Pécel környékén – az agglomerációs ingatlanok iránt, így az árak is növekedni fognak, megélénkül majd a piac.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Kategóriák: Zöld hírek

Hiába nagy a munkaerőhiány, több időbe telhet állást találni, mint eddig

2020, március 5 - 12:08

A munkahelyváltás jellemzően öt hónapig tart, a toborzási szokások pedig mára egyértelműen elmozdultak a proaktív keresés felé – állapítja meg „Az Ember – Adat – Stratégia 2020” című tanulmány. A toborzási oldal 400 ezer fős önéletrajz adatbázisából kitűnik, hogy a toborzók tavaly 30 százalékkal gyakrabban kerestek rá munkavállalói profilokra, mint egy évvel korábban.

Mindez tükrözi, hogy a vállalatoknak már nem elég várniuk a megfelelő munkaerő jelentkezésére, immár saját maguknak kell megkeresniük a jelölteket az életrajzok alapján.

Megfontoltabban döntünk

A növekedő munkaerőhiány és az ezzel párhuzamosan megváltozott kereslet-kínálati egyensúly egyértelműen jelöltvezéreltté alakította a piacot.

  • Ez az álláskeresők számára lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig gondolkozzanak, megfontoltabb döntést hozzanak.

Mindez a munkaadókat válaszlépésekre ösztönzi. Így már proaktív módszerekkel kell jelölteket találniuk, s önéletrajzi adatbázisokat használnak. Ezek sikeres alkalmazásához fejlett keresőmotorokat, mesterséges intelligenciára épülő ajánlórendszereket építenek be a folyamataikba – mutat rá a jelenség hátterére Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője.

A részletekről szólva a kutatás rámutat, hogy az autóipar globális lassulása a magyarországi beszállítókra is hatással van. A gyártósorral rendelkező cégek mind a gyártástechnikusokat keresnek, így felvételük már hasonlóan időigényes, mint egy mérnöké.

  • A szakmunka és a fizikai munka továbbra is a legkeresettebb kategória.
  • A bankszektorban a hirdetések gyors növekedése mögött leginkább a fluktuáció áll,
  • az IT üzemeltetői szektorban pedig leginkább képzett csapatjátékosokat keresnek.

A kutatás szerint lassan, de változóban van a magyar munkaerő hagyományosan alacsony mobilitása is. Békés megyéből leginkább Csongrádba, Tolnából és Somogyból Baranyába, Nógrádból legfőképp Hevesbe és Pest megyébe jelentkeznek a legtöbben. Budapest elszívó ereje továbbra is egyértelmű.

Nehezen tartunk lépést az új kihívásokkal

Globálisan is egyre gyakoribb, ami itthon is jellemző, hogy a cégek elvárásai és az álláskeresők készségei nem találkoznak. Magyarországon a BCG megállapítása szerint a munkaerő 36-40 százaléka nem rendelkezik a munkavégzéshez szükséges készségekkel. A jövőben minden bizonnyal komplexebb lesz a munkavégzés, amihez az analitikus képességek mellett a magyarok a csapatban elért vezető pozíciót érzik a legszükségesebbnek.

A jövőbeli képességek fontosságát tekintve a magyarok sokkal kisebb jelentőséget tulajdonítanak a csapatmunkának mint a németek. Az egyén-fókuszú társadalomban mindannyian vezetni szeretnénk – nyilatkozta Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának szenior HR szakértője.

A cégek válaszai a munkaerőpiaci helyzet stabilizálódásával kapcsolatban kevéssé biztatóak. Amíg 2018-ban a megkérdezett foglalkoztatók 68 százaléka várta, hogy vállalatuk létszáma növekszik az elkövetkezendő egy évben, addig 2019-ben ez ugyan csökkent, de még mindig jelentős, 45 százalékuk számolt ezzel.

Kiemelt kép: GettyImages.com

Kategóriák: Zöld hírek

Az időseknek és az alacsony végzettségűeknek nincs kiút a közmunkából

2020, március 5 - 11:43

A gazdaság felfutásával a kormány szűkíteni kezdte a közmunkaprogramokat, azokra egyre kevesebb forrást biztosít, miközben a programokban résztvevők összetétele is jelentősen átalakult – írja az Mfor.hu a Belügyminisztérium 2019-es ellenőrzési jelentése alapján. A dokumentum alapján megállapítják, hogy zömében olyan közmunkások dolgoznak a közfoglalkoztatásban, akik a betöltetlen, szabad munkahelyek szempontjából kedvezőtenebb régiókban laknak, vagy a szaktudásuk áll távol attól, amire a cégeknek szükségük van. Egyszerűen megfogalmazva: ők már nehezen foglalkoztatható személyek.

Tavaly 106 259 fő dolgozott a közfoglalkoztatásban, ami az előző évhez képest 21,6 százalékos csökkenést jelent. Közöttük egyre több a valamilyen szempontból hátrányos helyzetűnek tekinthető dolgozó. 2016 és 2019 között

  • 77-ről 83 százaléka emelkedett a hátrányos helyzetű településeken élők,
  • 55-ről 60 százalékra a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők,
  • 30-ről 37 százalékra pedig az 50 éven felüliek aránya.

Mivel a programokban egyre nagyobb számban vesznek részt olyanok, akik hátrányos helyzetűek és nehezen foglalkoztathatók,  csökkenni kezdett azok aránya is, akik tartósan munkát tudnak vállalni az elsődleges munkaerőpiacon. 2017-ben és 2018-ban az elhelyezkedési arány 18 százalék felett volt, 2019 első félévére azonban 15,3 százalékra mérséklődött. A programokból főként a 25 évnél fiatalabb és az általános iskolánál magasabb végzettségűek tudnak sikeresen és tartósan kilépni.

Kiemelt kép: A közmunkásokat foglalkoztató Dehusz (Debreceni Humán Szolgáltató) Kft. dolgozói tűzifát pakolnak egy rászoruló udvarán Debrecen józsai városrészében 2020. január 20-án. MTI/Czeglédi Zsolt

Kategóriák: Zöld hírek

Zsemlében számolva jobban élünk, mint 30 éve

2020, március 5 - 11:23

A rendszerváltás táján ugyan már nem volt általános a hatósági ár, amelytől nem lehetett eltérni, de az alapvető termékek és szolgáltatások árait még központilag szabták meg. És amikor eljött a január, az egész ország azt figyelte, minek az ára emelkedett és mennyivel.

A Minisztertanács közleményét a központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatásokról mindig a Kossuth Rádióban olvasták be. Az 1989. január 8-i híradás szerint az árak akkor átlagosan 16-18 százalékkal emelkedtek, de például a tejtermékeké 40 százalékkal nőtt. Egy liter tej 12 forint 90 fillérbe került, és már rég túl voltunk a hosszú éveken át változatlan 3,60-as kenyéren: egy kiló kenyeret 12 forintért, egy zsemlét 1 forint 30 fillérért adtak.

Harminc év alatt ezen alapvető cikkek árai közül néhány a nyugdíjakhoz, bérekhez hasonló mértékben emelkedett, de voltak olyan termékek is, amelyek ára kevésbé vagy jobban kilőtt. A tej ára például csaknem hússzorosára, a kenyéré és a levélfeladásé 27-szeresére nőtt, a közlekedési vonaljegy pedig több mint 50-szer kerül többe, mint harminc éve. A húsféleségek árai mérsékeltebben emelkedtek, a gépsonkánál, a karajnál és a csirkénél tízszereződött az ár, a kristálycukor pedig kevesebb mint nyolcszoros drágulást mutat három évtized alatt.

Az 1989-es közleményből kiderült, hogy a központi áremelés miatt összességében 800 forinttal nőhettek az egy főre jutó havi kiadások. Ezt kompenzálták, az addigitól eltérő módon és persze korántsem teljesen. A korábbi százalékos mértékkel szemben 1989 elejétől egységes összeggel, havi 360 forinttal emelték a nyugdíjakat és a járadékokat, márciustól pedig további 100 forinttal. Ez kedvezhetett a kisnyugdíjasoknak, de a nyugdíjemelés messze nem fedte le az áremelkedés által ütött 800 forintos lyukat.

Kíváncsiak voltunk, hogy az elérhető adatok, statisztikák alapján mi változott a rendszerváltás után harminc évvel a mindennapjainkban, anyagilag milyen utat járt be az átlagos magyar polgár. Aki már akkor is felnőtt volt, talán nosztalgiával gondol fiatalkorára, a rendszerváltás körüli időkre, fejben kicsit megszépítve a hétköznapokat. De nézzük, mit mutatnak a számok!

Megsokszorozódott a jövedelmünk

Az átlagnyugdíj 6683 forint volt 1990-ben, több, mint az abban az évben bevezetett minimálbér, amely nettóban 4518 forintot jelentett, míg a nettó átlagkereset 8280 forint volt. Az átlagnyugdíj bő hússzorosára emelkedett a 30 év alatt, a nettó béreknél 24-26-szoros volt a növekedés.

Elámulhatunk azon, hogy milyen ütemesen nőttek a jövedelmeink, de azért azt se feledjük el, hogy Magyarország még mindig az EU sereghajtói közé tartozik ilyen szempontból, és a régión belül is lemaradásban vagyunk, mert máshol jobban emelkedtek a jövedelmek. Azt is figyelembe kell venni, mennyi volt időközben a pénzromlás. Ha az 1988-as évet vesszük alapnak, akkor a statisztikai adatokból az számítható ki, hogy a rendszerváltás előtti 100 forintot harminc év inflációja 1989,5 forintra hígított, vagyis csaknem hússzorosára nőttek az árak 2019-re. Ez azt jelenti, hogy az átlagnyugdíjak reálértéke összességében alig nőtt, és azt is, hogy az impozáns béremelkedés nagyobb részét is elvitte a pénzromlás.

Bugyiban érkezett a leva

1988-ig a magyarok háromévente mehettek csak turista útlevéllel nyugatra, és korlátozták a kivihető valuta mennyiségét, 50, 70, később 100 dollárban. A valutalapra kellett hivatalosan bejegyezni, ki mennyit vett fel a valutakeretből. A többi szocialista országból hozzánk érkezőknél pedig maximálták, mennyi saját valutát válthatnak át forintra. Azokban az időkben – ha ma már hihetetlenül is hangzik – legalább annyira vonzó volt nekik nálunk vásárolni, mint a magyaroknak Bécsben. És ahogy mi próbáltunk dugivalutát kicsempészni, ők jóval több forintra váltani valót hoztak, mint szabad lett volna. Nekik nem volt valutalapjuk, azzal trükköztek, hogy többször álltak sorba a pénzváltásnál. Utazási irodában dolgozva a pénz szagáról lehetett sejteni a csempészés módját – nem volt ritka például a bugyiszagú lej, leva, rubel.

Zsemlére átszámítva jobban élünk, mint 30 éve

Az egy dolog, hogy 30 év alatt mennyivel nőttek a jövedelmek, de az is érdekes, hogy a hízó pénztárca mire volt elég. Megnéztük, hogy az átlagnyugdíjból, illetve a nettó átlagkeresetből milyen alapcikkekből mennyit lehetett volna vásárolni, ha az egészet az adott termékre költöttük volna.

Az derült ki, hogy az átlagnyugdíjból három termék kivételével többet tudunk vásárolni most, mint 30 éve, de fehér kenyérből, vonaljegyből és levélfeladásból kevesebbre futná, mint 1989-ben. A nettó átlagkeresetekből egyedül vonaljegyből tudunk kevesebbet venni, mint a rendszerváltás táján.

És végül következzen a zsemleindex. 1989-ben az átlagnyugdíjból több mint négyezer zsemlét lehetett volna venni, tavaly már kereken 5 ezer darabot. Nettó átlagkeresetből 30 éve 6300 zsemlére futotta volna, most pedig már majdnem 9 ezerre. Ha zsemlében számolunk, akkor kétségtelenül jobban élünk.

Kiemelt kép: Kölcsényi Zoltán  / Fortepan

Kategóriák: Zöld hírek

5+1 tipp, hogy elálljanak a betárazott élelmiszerek

2020, március 5 - 11:06

Az elmúlt napokban sok hír jelent meg arról, hogy egyre többen kezdtek jelentős készletek felvásárlásába hazánkban, ezért az LG szakértői összeszedték, hogyan is érdemes tárolni az élelmiszereket és a belőlük készített ételeket, hogy azok a lehető legtovább fogyaszthatóak maradjanak.

Száraz, hűvös helyre tegyük

A fehér búzaliszt 6-8 hónapig tartható el, míg a teljes kiőrlésű változatok ennél rövidebb ideig, 4-6 hónapig őrzik meg minőségüket, mivel esetükben nagyobb az avasodás veszélye. A liszteket száraz, hűvös helyen kell tárolni, jól záródó edényben, hogy se a rovarok, se a penész ne tehessen kárt bennük. Az igazán profik a vásárlás után 48 órán át mélyhűtőben pihentetik a lisztet, hogy az esetlegesen már benne lévő gabonamoly-peték elpusztuljanak.

A száraztésztát hagyjuk az eredeti csomagolásában, és ugyanígy járjunk el a szárazbab esetében is. Ha ezeket csomagolásmentesen, kimérve vettük, tegyük jól záródó edénybe és tároljuk száraz, hűvös helyen.

A kristálycukor és a só – ha nem éri nedvesség – gyakorlatilag bármeddig eláll, a hagyományos, finomított napraforgó étolaj pedig bontatlan flakonban és hűvös, száraz, napfénytől védett helyen tárolva 16 hónapig megőrzi minőségét, de persze célszerű ellenőrizni a palackon a szavatossági időt. Utóbbi érvényes a konzervekre is, ám ezek tárolása nem kíván különösebb gondosságot.

Nem minden ételt kell a hűtőben tárolni

Sok friss termék szobahőmérsékleten is kiválóan eltartható – ilyen például a tojás, ami ugyan tovább eláll a hűtőben, mégsem a megszokott helyén, a hűtőajtóban érdemes elhelyezni, hiszen itt ingadozik a legjobban a hőmérséklet.

Sokan nem tudják, hogy a paradicsom, a hagyma és más zöldségek egészen egyszerűen a pulton vagy a konyhaszekrényben is tárolhatók. Bizonyos gyümölcsök – például az avokádó, az alma, a banán, a citrom és a bogyós gyümölcsök – íze és állaga is megváltozhat a hűtőszekrényben, ezért ha belátható időn belül szeretnénk ezeket elfogyasztani, nem érdemes őket lehűteni.

Ha tartalékolni akarunk, tehetünk kenyérféléket is a fagyasztóba, de a mindennapi fogyasztásra szánt pékárut nem kell a hűtőben tárolni.

Mindent a megfelelő polcra

Minden hűtőszekrény belsejében felülről lefelé csökken a hőmérséklet, azaz a készülék felső polcain van a „legkevésbé hideg”, alul pedig a leghidegebb. Ezt, valamint néhány élelmiszer-biztonsági szempontot mindenképpen érdemes szem előtt tartanunk a hűtő elrendezésekor, főleg, ha sokféle áruval töltjük meg.

Ilyen szempont lehet például, hogy a húst és a halat a legalsó polcon érdemes tárolni, ahonnan a húslé nem csöpöghet rá más élelmiszerekre. A tejtermékeket a középső polcokon célszerű elhelyezni, a zöldségeket pedig a legmagasabb páratartalmú rekeszben ajánlott tartani.

Mivel a hűtők száraz levegőt keringetnek, mindenképpen használjuk ki a kifejezetten zöldségek és gyümölcsök tárolására kialakított fiókokat, ha nem akarjuk, hogy kiszáradjanak. Fontos észben tartani, hogy a gyümölcsöknek a zöldségekhez képest alacsonyabb páratartalomra van szükségük, így érdemes őket külön helyen tárolni. A legújabb hűtőkben már attól függően állíthatjuk be a zöldségtároló rekesz páratartalmát, hogy zöldséget vagy gyümölcsöt tartunk benne, sőt szabályozható hőmérsékletű fiók is megtalálható, ami az ideális tárolást biztosítja a nyers húsok, halak vagy zöldségek számára.

A hűtő ideális hőmérséklete

Ahhoz, hogy az ételek a lehető legtovább frissek és biztonságosan fogyaszthatóak maradjanak, a hűtő hőmérsékletét állítsuk 4 °C-ra, vagy ennél egy kicsivel alacsonyabb hőfokra – tanácsolja Budai Nikoletta, a cég háztartásielektronika-szakértője. Ennél magasabb hőmérsékleten a húsok és a halak megromolhatnak, a túl hideg környezetben viszont a zöldségek és gyümölcsök fagyhatnak meg még akkor is, ha a zöldségtároló fiókba helyeztük őket.

A hűtőben tárolt élelmiszerek számára az egyenletes hőmérséklet volna ideális, a gép ajtajának nyitogatásával azonban hideg levegőt engedünk ki a készülékből. Hűtőnk kiválasztásakor ezért keressünk olyan típust, amelynek belsejében legalább fél-egy fokos pontossággal biztosított az egyenletes hőmérsékletet.

A hűtő elrendezése is számít

A jól és tudatosan elrendezett hűtőszekrényben a hideg levegő egyenletesebben áramlik a termékek között, ezáltal pedig az ételek is tovább maradnak frissek. Ha átlátszó dobozokban tároljuk az ételeket és ezeket nem halmozzuk egymásra, gyorsabban megtaláljuk majd, amire szükségünk van, így kevesebb hideg levegőt engedünk majd kiáramlani a hűtőből.

A családok háztartásaiban rendszeresen okoz gondot a nagyobb edények elhelyezése a hűtőben, erre jó megoldást jelent egy igény szerint összecsukható polc, amelyet felezni is lehet például kancsók tárolásához és felhajtani is, ha nagy edényt szeretnénk berakni a készülékbe.

Ne pazaroljunk!

A tartós élelmiszerek megfelelő tárolásával és hűtőszekrényünk optimális használatával elkerülhetjük azt is, hogy a megvásárolt élelmiszerek egy része a kukában landoljon. Egy átlagos magyar fogyasztó például évente 33 kg olyan élelmiszert dob ki, amely megfelelő tárolással és tudatos tervezéssel megmenthető lenne.

Bevásárlás előtt az első lépés az, hogy nézzünk be a hűtőbe, írjunk listát és ne vásároljunk feleslegesen sokat semmiből: csak azt tegyük a kosarunkba, amit belátható időn belül biztosan el fogunk fogyasztani vagy biztosan megfelelő körülmények között tudunk tárolni. Bár a hűtőnkkel még nem tudunk telefonon beszélni, egyes hűtőket már távolról, az okostelefonunkról is irányíthatunk: van olyan alkalmazás, amellyel már a boltból gondoskodhatunk arról, hogy a bevásárlásból hazaérve megfelelő hőmérséklet várja a hűtőbe szánt élelmiszereket.

Kiemelt kép: GettyImages.com

Kategóriák: Zöld hírek

Semjén a katolikusoknak adná a Magyar Rádió egykori épületeit

2020, március 5 - 10:47

Az Index szúrta ki, hogy a kormány a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek adná a VIII. kerületi épületeket a piliscsabai campusáért cserébe. A kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a törvényjavaslatot, amely szerint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ingyen jutna a vagyonhoz, hogy így segítsék egyeteme oktatási feladatait.

A törvényjavaslat sarkalatos, elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának „igen” szavazata kell majd, írta Semjén, aki külön kiemelte, hogy

az Alaptörvény értelmében az állam és a vallási közösségek ugyan különváltan működnek, de a közösségi célok eléréséért együttműködhetnek, tehát az állam anyagi eszközökkel is támogathatja az egyházak működését.

A KDNP elnöke szerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem az ország egyik legjelentősebb, egyeteme, de

a széttagolt, több képzési helyszínen végzett oktatási és kutatási tevékenység akadályozza a további működésének a kibontakozását, illetve a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket.

A törvényjavaslat biztosítaná, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a piliscsabai campusát átadja az államnak, cserébe pedig megkapná azokat az épületeket, amelyekben korábban a Magyar Rádió működött (köztük az Esterházy- és a Károlyi-palotát is).

A Nemzeti Múzeum mögött volt egykor az ország sportéletének központjaA Nemzeti Sportcsarnok mellett a Nemzeti Lovarda is itt működött – előbbi némileg megkopva még ma is működik, a lovardára azonban már semmi sem emlékeztet.

Semjén Zsolt szerint a csereüzlet (az állam részéről átadni kívánt, illetve a PPKE által az államnak felajánlani tervezett ingatlanok) volumene és a vonatkozó egyházjogi szabályozás miatt

indokolt az ezekkel összefüggő jogügyletek tekintetében az Apostoli Szentszékkel való egyeztetés kezdeményezése, szükség esetén nemzetközi megállapodás előkészítése.

A Semjén-féle javaslat azt nem pontosítja, hogy az állam mihez kezd a piliscsabai kampusszal. 

A hvg.hu arra emlékeztet, hogy a kormány korábban (egy 2016-os határozatában) előbb a Nemzeti Múzeumnak adta a kiköltöztetett Magyar Rádió épületeit, de két év múlva, egy újabb határozat már a Pázmány Egyetemet említette.

A mostani törvényjavaslatból nem derül ki, mi lesz például a Nobel-díjas Békésy György által tervezett híres 6-os stúdióval, vagy a hangversenyek helyszíneként ismert Márványteremmel. A 2016-os kormányhatározat a stúdióépület lebontásáról szólt, de ezt most nem említik. Nem utal az előterjesztés a több évtized műsorait még ma is magnószalagokon őrző szalagtár sorsára, amelynek elhelyezésére a közmédia mostani óbudai területén nincs hely, tette hozzá a portál.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás

Kategóriák: Zöld hírek