FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 13 óra 15 perc

Mészáros Lőrinc öccséhez továbbra is zavartalanul ömlik a közpénz

2020, március 27 - 10:58

Még csak március van, de Mészáros János két cége, az Adept Enviro Kft. és a Herceghalom Interat Zrt. már közpénzes munkához jutott.

  • Legújabb cége, az Adept Enviro Kft. a Naturaqua Környezetvédelmi Zrt.-vel és a Wessling Hungary Környezetvédelmi Kft.-vel közösen nyert el egy 1,5 milliárd forintos keretszerződést a balatonfűzfői Nitrokémia Zrt.-től — derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumokból. A cégek monitoring, mintavételi, laboratóriumi és szakértői feladatokat látnak el.  A szerződést március 20-án írták alá.
  • A Herceghalom Interat nevű Mészáros-cég pedig a Hidrot Kft.-vel közösen 241,1 millió forintért szállíthat 12 darab IRUS Deltrak 2.5-ös rádiós fűkaszálógépet és adaptereket az állami cégnek, az erről szóló kontraktust január 31-én szignózták. Érdekesség, hogy az egyébként csúcstechnológiás fűkaszát gyártó német IRUS honlapján csak a Hidrot Kft. van magyarországi viszonteladóként feltüntetve, Mészáros János vállalkozásának honlapján pedig az IRUS nem szerepel a forgalmazott márkák között.

Mindkét cég dolgozott már közpénzes munkán, az Apedt Enviro például már négy hónappal azután megnyert egy 260 millió forintos közbeszerzés az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól, hogy Mészáros János megvette. Leggyakrabban mégis a Magyar Közúttal való üzleti kapcsolatáról írunk, hiszen az állami cégnek szállított már téli és nyári adaptereket, számos ruházati terméket, sőt: az erdőkertesi Egomax Kft.-vel közösen egy másik Mészáros János érdekeltségében lévő vállalkozás, a Híd-Tám Kft. nyerte el a közútkezelő hidak karbantartására vonatkozó 3 milliárd forintos keretszerződést,

Ahogy testvére, Mészáros LőrincOrbán Viktor miniszterelnök barátja, Magyarország egyik leggazdagabb embere – Mészáros János sem szűkölködik állami megrendelésekben. Számításaink szerint cégei csak tavaly 7,7 milliárd forint értékben jutottak közpénzből finanszírozott munkákhoz.

Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor

Kategóriák: Zöld hírek

Kijárási korlátozás – biztonságos marad az áruellátás

2020, március 27 - 09:35

Az Orbán Viktor kormányfő által bejelentett kijárási korlátozás semmilyen módon nem érinti az áruellátás biztonságát, tudatta az Országos Kereskedelmi Szövetség. Vámos György főtitkár lapunkhoz eljuttatott közleménye külön is felhívja figyelmet arra, hogy bevásárlás céljából is el lehet hagynia otthonát annak, akinek munkájához nélkülözhetetlen anyagokat (műszaki cikket,  építőanyagot és eszközöket árusító üzletben) kell vennie.

Továbbra is lehet vásárolni:

  • a napi fogyasztási cikket értékesítő élelmiszerüzletben,
  • az illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyiárut és a higiéniai papírterméket árusító üzletekben,
  • az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletben,
  • mezőgazdasági üzletben, ideértve a műtrágyát értékesítő üzletet és vágóhidat,
  • piacon, helyi termelői piacon,
  • gyógyszert, gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletben,
  • üzemanyag-töltőállomáson,
  • dohányboltban.

Igénybe lehet venni a fodrász, manikűrös, szállítási, tisztítási és higiéniás szolgáltatásokat, autó- és kerékpárszervizt, a  mezőgazdasági, erdészeti gépek és berendezések javításával és a hulladékgazdálkodással összefüggő szolgáltatásokat.

A legszükségesebb esetben személyesen is lehet hatósági, banki, pénzügyi, biztosítási és postai ügyeket intézni. az állatok ellátása, háziállat közterületi sétáltatása, az állatorvosi rendelő és az állatkórház látogatása,

Időkorlát az idősebbek védelmében

A szövetség felhívja a figyelmet arra a szabályra, amely szerint  saját és családja érdekében a 65. évét betöltött

9.00 óra és 12.00 óra között

mehet élelmiszerüzletbe, drogériába, piacra vagy patikába. Ezeken a helyeken 9.00 és 12.00 óra között rajtuk kívül csak az ott dolgozók tartózkodhatnak. Vendéglátó üzletben – az ott foglalkoztatottak kivételével – senki sem lehet, kivételt képez az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása.

Kiemelt kép: MTI/Balázs Attila

Kategóriák: Zöld hírek

A Tesco 2 órával rövidíti nyitvatartását

2020, március 27 - 07:15

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a Tesco április 2-ától lerövidíti több mint kétszáz áruháza nyitva tartását. A cég ideiglenesen döntött így, vásárlói és munkavállalói egészsége érdekében. Az áruházlánc közölte, a megváltozott vásárlói szokásokhoz igazodva változtatnak.

Az új nyitva tartás jellemzően a késő esti kevésbé forgalmas időszakok rövidítését jelenti, amely hatékonyabbá teszi a kiszolgálást, és hozzájárul a munkatársak leterheltségének csökkentéséhez.

A Tesco Globál Áruházak Zrt. jelezte, a vásárlókat az áruházak bejáratainál és a tesco.hu oldalon tájékoztatják a megszokottól eltérő nyitva tartási időről.

Áprilistól az eddig éjjel-nappal üzemelő Tesco hipermarketek egységesen 6 és 22 óra között lesznek nyitva. Az Expressz üzletek eddig 6-tól 22 óráig működtek, a következő hónaptól két órával hamarabb, vagyis 20 órakor zárnak.

Az áruházlánc mintegy kétszáz boltjában eddig többféle nyitva tartás volt jellemző a helyi vásárlási igényekhez igazodva,  akadtak olyanok, amelyek 21 óráig üzemeltek, ezek a jövőben 19 órakor zárnak. Vasárnaponként több expressz üzlet reggel 8 és este 8 óra között működött, ezek délután 4 órakor bezárnak.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondta, néhány napja újra megfontoltan, pánik nélkül vásárol a lakosság, az ideiglenesen rövidített nyitva tartás a helyzethez igazodó, tudatosabb vásárlást segíti, de azzal növelhető az a jellemzően esti időszak is, amit a családok, az alkalmazottak otthonukban tölthetnek. Vámos György szerint a fokozódó közegészségügyi helyzetben több nemzetgazdasági ágazat nagyvállalata egyre felelősségteljesebb szerepet vállal a járvány elleni országos védekezésben, különféle vállalásokkal segítik a közös harcot.

Változtat nyitvatartásán a SparA koronavírus-járvány miatt.
Kategóriák: Zöld hírek

Erre kell figyelni az adóbevallási tervezetnél

2020, március 26 - 21:03

Az őstermelőknek, az áfás magánszemélyeknek és az egyéni vállalkozóknak az adóbevallási tervezet egy „ajánlat”, ami nem válik automatikusan bevallássá. Tehát ezeket a tervezeteket ki kell egészíteni az őstermelői, az egyéni vállalkozói és más, a tervezetben nem szereplő (például ingatlan-bérbeadásból származó) jövedelmi adatokkal.

Ha a mezőgazdasági őstermelő éves bevétele tavaly nem volt több mint 600 ezer forint, és más bevallásköteles jövedelme sem volt, akkor bevallást sem kell benyújtania.

Ha nem egészítik ki, nem módosítják a tervezetet, az nem válik érvényes személyijövedelemadó-bevallássá, erre a webes kitöltőprogram külön figyelmezteti is az érintett adózókat.

A hatóság a tervezet összeállításához a kifizetők, munkáltatók által beküldött adatokat használta fel. Mivel a nem kifizetőtől származó bevételek, jövedelmek, valamint az őstermelők, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek és az egyéni vállalkozók tevékenységéhez kapcsolódó bevételek, költségek nem szerepelnek a nyilvántartásban, így azokat a tervezet nem tartalmazza, csak ajánlatként segít a bevallás elkészítésében.

A koronavírus miatt fontos halasztásról döntött a NAVHárom hónap haladékot kapnak a cégek az online számlázást érintő változásnál.

Ha az említett kör nem módosítja a tervezetét, vagy saját maga nem készít és nem nyújt be szja-bevallást, a NAV május 20-a után kéri a hiány pótlását, amire 15 napos határidőt ad.

Kategóriák: Zöld hírek

Változtat nyitvatartásán a Spar

2020, március 26 - 16:02

Megváltozik az összes hazai Spar és Interspar áruház nyitvatartása, írja a hvg.hu.

A döntés értelmében az üzletek hétfőtől péntekig általában 6:30 és 19 óra között, szombaton és vasárnap áruházanként eltérő idősávban lesznek nyitva. Ide kattintva részletesen is megtekintheti, hogy melyik áruháznak hogyan változik a nyitvatartása.

Szintén változtatás, hogy jövő hétfőtől a Spar Online Shop a megnövekedett rendelésszámra reagálva bővíti az igénybe vehető idősávokat, hétköznapokon elérhetővé válik egy új időablak, amely 22 és 23 óra közötti kiszállítást teszi lehetővé. A rendelhető áru mennyiségét azonban a korábban már bejelentett módon korlátozzák:

  • lédig termékek esetében 5 kg/termék,
  • darabban értékesített termékek esetében 10 darab/termék a személyenkénti vásárlási mennyiségi limit.

A cég azt korábban már bejelentette, hogy a leadott megrendeléseket kizárólag előre, online lehet kifizetni.

20 fok is lehet hétvégén, de mindegy is, mert remélhetőleg mindenki otthon maradSzép, napos idő lesz, ami nem jelenti azt, hogy lehet menni, terjeszteni a vírust.

Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán

Kategóriák: Zöld hírek

Itt a rabszolgatörvény 2.0 – a szakszervezetek kiakadtak a gyáriparosok javaslataitól

2020, március 26 - 14:54

A Magyar Gyáriparosok Szövetsége (MGYOSZ) tagjai nevében javaslatokat fogalmazott meg a gazdasági válság kezelésére, amit Varga Mihály miniszterelnök-helyettesnek küldtek el. A szakszervezetnél a munkajogi rész kiverte a biztosítékot, szerintük a munkáltatók újabb rabszolgatörvényt készítenek elő azzal, hogy a munkavállaló hozzájárulása nélkül változtathatnák meg a munkavégzés szabályait, és azt sem tartanák ildomosnak, ha azonnal el lehetne rendelni a csoportos létszámleépítést. A gyáriparosok szerint a szakszervezeti reagálás nem indokolt, túlzás új rabszolgatörvényt emlegetni.

Ezt javasolják a gyáriparosok

Az államnak, a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is törekedniük kell arra, hogy a járvány megfékezése mellett biztosítsuk a lakosság ellátását és a vállalkozások életben maradását – hangsúlyozzák a gyáriparosok szövetségének javaslatcsomagjában és úgy vélik, maximálisan  figyelembe vették a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit.

Egyetértenek a válság sújtotta ágazati szereplők támogatására meghozott kormánydöntésekkel, de szerintük bővíteni kellene a kört, mert számos más ágazat is ellehetetlenült, nem csak akik már járulékfizetési vagy kataadó-mentességet kaptak. (Erre már a kormány is gondolt, ez derült ki a csütörtöki kormányinfón.) A foglalkoztatás lehetséges mértékű fenntartása érdekében indokoltnak tartanák egyes munkaügyi szabályok időleges módosítását, hogy a munkáltatók rugalmasabban intézkedhessenek. Utóbbi rész ellen tiltakozik a szakszervezet, lejjebb bővebben is kifejtjük.

Az MGYOSZ szerint általános járulék-elengedés szükséges a munkavégzési kötelezettség alól mentesített, de munkaviszonyban maradó minden dolgozóra. Javasolják, hogy megrendelőként az állam és az önkormányzatok legyenek nyitottak a szükségessé váló szerződés-módosításra, elsősorban a teljesítési határidőknél, illetve vállalják, hogy a kifizetéseket pl. 5 munkanapon belül teljesítik, hozzájárulva ezzel a vállalkozások likviditási helyzetének javításához. Kapjon figyelmet a szolgáltatások és a fuvarozás fenntartása, és hogy elejét vegyék a különféle gazdasági visszaéléseknek (például árazás; indokolatlan, érdekalapú nemteljesítés, átvétel indokolatlan megtagadása; vis maior helyzetek el nem ismerése) és ha mégis ilyen történne, szigorúan szankcionálják, akárcsak a munkaadó-munkavállaló közötti etikátlan és/vagy jogszerűtlen lépéseket.

MASZSZ: rabszolgatörvény 2.0

Nézzük most pontról pontra a javasolt munkajogi változtatásokat, amelyek egy részét a szakszervezet visszautasítja.

  • Eltérés a munkaköri leírástól.

Erre most is van lehetőség a Munka Törvénykönyve alapján, de csak szigorú időkorlátokkal, illetve a veszélyhelyzetre tekintettel a törvénykönyvtől el is lehet térni, ha a munkáltató és a munkavállaló ebben egyetért. Az MGYOSZ ezeket a korlátokat oldatná fel. A szervezet alelnöke, Rolek Ferenc szerint normál helyzetben helyén valóak a korlátok, a dolgozók érdekeit védik, most azonban különleges helyzet állt elő, rugalmasságra van szükség. Azt kell csinálni, és azonnal, ami adódik. Ha nem tudják elég gyorsan feltölteni a polcokat egy boltban, szükség lehet rá, hogy a munkaköri leírástól eltérően az adminisztrátort is be lehessen fogni árufeltöltésre.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László szerint a javaslattal az a probléma, hogy a munkáltató felhatalmazást kap, hogy azt csináljon, amit akar, anélkül, hogy ebbe bele kellene egyeznie a dolgozónak.

  • Az otthoni munkavégzésnél függesszék fel a munkáltató kártérítési felelősségét.

Az otthoni munkavégzést szabály szerint meg kell hogy előzze egy munkavállalói felmérés, hogy otthon megfelelőek-e a körülmények, és ha nem, akkor meg kell javítani azokat. Egy több száz fős cégnél ez most vállalhatatlan terhet jelent. Ezt a kötelezettséget is felfüggesztetné az MGYOSZ, ha nem is fogalmazták bele a javaslatba. Továbbá ha valaki otthoni munkavégzésben van, és baleset történik, az munkabaleset, a munkáltatónak kártérítési felelőssége van. Ettől is el kellene tekinteni a veszélyhelyzet idejére szerintük. Ez ellen nincs kifogás, a szakszervezet szerint is jogosnak tűnik a felvetés.

  • Függesszék fel a csoportos létszámcsökkentési szabályokat.

Kordás László szerint ez nagy baj lenne, szabad kezet adna az azonnali csoportos létszámleépítésre. Most ezt 30 nappal korábban be kell jelenteni, ha nincs ez a szabály, pénteken lehet azt mondani, hogy hétfőtől ne jöjjenek az emberek dolgozni és nem lesz idejük a kormányhivataloknak, munkaügyi központoknak a felkészülésre, így hirtelen nagyon leterheltek lesznek. Ne feledjük el, a kormány is több százezres elbocsátásokra számít. A leterheltség mellett nem lesz idő arra sem, hogy esetleg más munkahelyet kerítsenek azoknak, akik a csoportos leépítésben érintettek.

A gyáriparosok szerint normál helyzetben tényleg kell 30 nap, hogy a munkaügyi hivatalok megpróbálják elhelyezni a csoportos létszámleépítéssel felszabaduló munkaerőt. Most azonban ez a feladat nem értelmezhető – nincs nagyon hova elhelyezni az embereket, hiszen számos munkahely leáll. Arra sem kell készülni szerintük, hogy mondjuk a kereskedelembe, vagy a szállítmányozásba irányítsák át, akit lehet. Másrészt ha még legalább 30 napig fizetni kell a bért, abba tönkre mehet a vállalat.

  • Függesszék fel azt a szabályt, hogy a szabadság kiadását 15 nappal korábban kell közölnie a munkáltatónak.

Erre most, a veszélyhelyzetben már van lehetőség, de kell a dolgozó hozzájárulása is. Kordás László szerint extra felhatalmazás a munkáltatóknak, hogy azt csináljon, amit akar. Rolek Ferenc szerint indokolt lenne eltekinteni a 15 napos szabálytól, de ha nem megy, annak sincs igazából jelentősége, hiszen a válsághelyzet nem 1-2 hétig, hanem valószínűleg hónapokig fog tartani. Mindegy, hogy most közli a munkáltató a szabadság kiadását, és az két hét múlva kezdődik-e meg, vagy azonnal.

  • Tegyék lehetővé a következő évekre járó fizetett szabadságok egy részének kiadását és ezek elszámolásának szabályozását.

Vagyis

a következő évek (minimum 2 év) szabadságait előre kivetethetnék a munkáltatók a dolgozókkal, aminek eredményeképpen a következő években a dolgozóknak nem lenne egyáltalán szabadságuk.

Erre mondta leginkább a szakszervezet, hogy rabszolgatörvény 2.0. Rolek Ferenc szerint is ez a javaslat talán legkeményebb pontja, de mint hozzátette, a helyzet is durva – nem lehet csak olyan megoldásokkal orvosolni, ami nem fáj. Megfontolásra ajánlják ezt a pontot.

  • A túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak enyhítése.

Erre a veszélyhelyzetben szintén van lehetőség, de kell a dolgozó hozzájárulása is. A szakszervezet szerint ez is azt jelenti, felhatalmaznák a munkáltatót, csináljon, amit akar. A gyáriparosoknak az a célja a javaslattal, hogy minél gyorsabban, azonnal lehessen reagálni az adódó helyzetekre. Szerintük sok munkavállaló érzékeli, hogy rendkívüli helyzet van és felelőtlenség, ha valaki ezt nem látja be.

  • A vállalkozások és a munkavállalók terheinek csökkentése érdekében általános járulék-elengedést azoknál a munkavállalóknál, akik a munkavégzési kötelezettség alól mentesülnek, de munkaviszonyban maradnak és bért kapnak.

Ez a szakszervezet szerint kell, de nem elég, helyette az kellene, hogy az állam is szálljon be. Kordás László szerint nem a munkajogi szabályokkal van gond, hanem azzal, hogy a vállalkozásoknak nincs bevételük, ezért veszélybe kerültek a munkahelyek. A helyzet megoldásához a vészhelyzet idejére az állásidőre járó bér egy részét át kellene vállalnia szerinte az államnak, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozva. A vállalkozások jelentsék le, hányan, kik vannak állásidőn, milyen alapbérrel, és a Magyar Államkincstár ez alapján automatikusan küldje ki közvetlenül az embereknek, vagy a cégüknek az alapbérük egy részét, az átmeneti időre, és csak a bér másik részét kelljen állnia a munkáltatónak, amennyiben állományban tartja az embereit.

Több országban is van hasonló gyakorlat – a szakszervezet szerint nálunk is gyorsan meg lehetne ezt lépni. Ráadásul az MNB jelezte is, hogy kész támogatást adni a kormánynak ahhoz, hogy a veszélyhelyzet kezelése kapcsán ne legyenek finanszírozási problémák. Igaz, a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter nem mondta, hogy lenne ilyen terv.

A MASZSZ véleményhez a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is csatlakozott. A két szövetség azonnali egyeztetést követel.

Kiemelt kép: SAM PANTHAKY /AFP

Kategóriák: Zöld hírek

Varga Mihály: nem pénzkérdés a védekezés

2020, március 26 - 12:18

Varga Mihály az állami rádió reggeli műsorában megerősítette, a koronavírus-járvány elleni védekezések gazdasági hatása a teljes költségvetést átírja. A pénzügyi akciócsoport dolgozik a  költségvetés újratervezésén, mert biztosítani kell a gazdaságvédelmi lépések – vállalkozások adófizetésének halasztása, a végrehajtások, árverések felfüggesztése, a törlesztési moratórium – pénzügyi fedezetét.

A pénzügyminiszter felidézte, az idei büdzsé elfogadásakor még szolid világgazdasági környezettel, 4 százalékos növekedéssel terveztek. A költségvetés mostani áttervezésekor az a feladat, hogy a bevételi és kiadási oldalt a valós gazdasági folyamatokhoz igazítsák, előkészítsék azokat a hosszú távú intézkedéseket, amelyek a gazdaság újraindításához szükséges pénzügyi fedezetet megteremtik.

Keresik a forrásokat arra, hogy a magyar gazdaság újra tudjon indulni, a későbbiekben pedig újra olyan sebességgel haladjon, mint amilyen a korábbi hónapokra volt jellemző – tette hozzá. Az MTI szerint a miniszter kiemelte, a magyar gazdaság eredményeit meg kell védeni. Mint mondta, kiadási oldalon is vannak áttervezésre váró tételek, például az olimpia elhalasztása miatt.

Varga Mihály közölte, a költségvetésnek biztosítani kell, hogy mnden kormányzati intézkedésnek adott legyen a pénzügyi fedezete.

A munkahelyek védelmén túl a pénzügyi eredményeket, a kisebb államadósság, a kisebb hiány elérését is védeni kell, továbbra is cél, hogy 3 százalék alatt maradjon az államháztartás hiánya.

Eredetileg 1 százalékos deficitet terveztek 2020-ra, ez a szám már nem tartható, de a költségvetésben több mint 400 milliárd forint tartalék van, adott a tér arra, hogy akár 3 százalékos deficittel is kezelhető legyen a helyzet. A pénzügyminiszter szerint azonban  magasabb hiány is elképzelhető, ha ez feltétlenül szükséges a  gazdaság újraindításához.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás

Kategóriák: Zöld hírek

Újra Magyarországon a madárinfluenza

2020, március 26 - 10:41

A madárinfluenza H5N8 altípusának jelenlétét igazolta egy Bács-Kiskun megyei kacsatartó gazdaságban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az érintett 32 500 pecsenyekacsa leölését már gyanú alapján megkezdték.

A Nébih tájékoztatása szerint Csólyospálos közelében, egy kacsatartó gazdaságban hétvégén emelkedett elhullást tapasztaltak, valamint megjelentek a betegségre jellemző klinikai tünetek is. A hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette.

A gazdaság körül kijelölték a 3 kilométer sugarú védőkörzetet és a 10 kilométer sugarú megfigyelési körzetet, a járványügyi nyomozás folyamatban van.

A állami hírügynökség szerint a vándormadarak vonulása miatt a vírus továbbra is folyamatos veszélyt jelent, ezért továbbra is érvényes a baromfik zárt tartásának kötelezettsége. Szintén kötelező a járványvédelmi minimum-feltételek teljesítése, vagyis a baromfikat zárt helyen kell etetni, itatni, a takarmányt és az almot is zárt helyen kell tárolni – hangsúlyozta a Nébih.

Kiemelt kép: Nébih.hu 

Kategóriák: Zöld hírek

Egyre több cég szállít vasúton

2020, március 26 - 07:29

Az európai áruforgalomban nő a vasút iránti igény, mert miután számos határon szigorították az ellenőrzést, a kamionok menetideje kiszámíthatatlanná vált, a tehervonatok viszont folyamatosan közlekedhetnek – mondta a Világgazdaságnak Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria (RCH) elnöke.

Megváltozott a megbízások összetétele is, főleg a leállt autóiparral és építkezésekkel összefüggő áru és nyersanyag volumene esett, továbbá áprilisban ötödével csökkenhet az üzemanyag-forgalom is, ami szintén kihatással lehet a vasúti fuvarozásra. Eközben megugrott a lakossági ellátást kiszolgáló, eddig kamionokkal kielégített szállítási igény, továbbá az agrárium is a vasúttól várja a gabonaexport és a szójaimport egy részének lebonyolítását a közúti korlátozások miatt – fejtette ki az elnök a lap csütörtöki számában.

Azt is elmondta, hogy a napokban elindult Kínából a járvány utáni első kontinentális vonat, amely Ukrajnán és Záhonyon keresztül érkezik a budapesti Rail Cargo Terminal – BILK-re konténerekkel megrakottan.

Hozzátette: az RCH arra számít, hogy mivel újra működnek a kínai gyárak és kikötők, útnak indítják a hajókat is Európa felé az Ázsiában rekedt konténerekkel, és visszaerősödhet az európai export. Áprilisban életre kelhet a tengeri konténerforgalom, sőt ezen a téren a nyáron nagyobb mennyiségi felfutás várható a korábbi kiesés miatt.

Kategóriák: Zöld hírek

A koronavírus miatt fontos halasztásról döntött a NAV

2020, március 25 - 15:21

Az új határidő 2020. április 1. helyett 2020. július 1. Addig a vállalkozások a már megszokott módon teljesíthetik adatszolgáltatási kötelezettségüket, a hatóság ugyanakkor azt javasolja, aki megteheti, mielőbb álljon át az új rendszerre.

„A járvány miatt életbe lépő korlátozások következtében számos vállalatnál a napi üzletfolytonosság biztosítása is bizonytalanná vált. Ráadásul a megváltozott üzletmenetre történő átállás a legtöbb helyen olyan mértékű technikai erőforrás bevonását igényli, hogy az adóhatóság által felkínált tehermentesítés szinte mindenhol szükségszerű” – mondta Sík Richárd, a Deloitte adótechnológiai csapatának menedzsere.

Ezekre figyeljen, ha a koronavírus miatt otthonról dolgozikA járvány miatt sok helyen elrendelt távmunka új biztonsági követelményeket támaszt.

A három hónapos haladék jó esélyt ad arra, hogy a megváltozott működési rend mellett is minden társaság lekövethesse az online adatszolgáltatásban felmerült változtatásokat. Ezen felül az új határidő lehetőséget kínál az alkalmazkodásra azon cégek számára is, amelyek eddig nem foglalkoztak az átállással vagy a visszamenőleges adatminőség javításával.

Máshol is kellene haladék

Mindezeken felül további tehermentesítés is várható. Az eredeti szabályok szerint július 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettséget kiterjesztenék, és – a számlában áthárított adó összegétől függetlenül – adatot kellene szolgáltatni szinte minden olyan kiállított számla tekintetében, amelyet belföldi adóalany számára, belföldön teljesített ügyletről állítanak ki.

Az online számla-adatszolgáltatás által érintettek köre emiatt számos új szereplővel bővülhet, a jelenleg adatot szolgáltató cégek jelentéstételi ügyletköre pedig nagyban kiegészülne. A mostani halasztásra tekintettel azonban elképzelhető a július 1-jei értékhatárcsökkentés elhalasztása, bár ez a lépés mindenképp jogszabálymódosítást igényel – tette hozzá Tancsa Zoltán, a tanácsadó cég adóosztályának partnere.

Kiemelt kép: Marjai János /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Akármivel hitegetik, most ne írjon alá közös megegyezéses felmondást, mert nagyon rosszul járhat

2020, március 25 - 14:09

A koronavírus következtében egyre több olyan cég van, amelyik részlegesen vagy teljesen kénytelen lehúzni a redőnyt, és a kilátások is borúsak: egy friss felmérésben az emberek negyede számított arra, hogy a következő fél évben elveszíti a munkáját. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagyobb, tartalékkal rendelkező cégek jellemzően nem a felmondást választják, hanem áthidaló megoldásokkal igyekeznek megtartani a dolgozókat, máshol inkább az elbocsátások jellemzőek. Közben akadnak olyan munkahelyek, ahova növekvő számban keresnek embereket, ugyancsak a vírus miatt.

Félünk, hogy nem lesz munkánk

Az Idea intézet március közepi kutatása szerint

  • az aktív keresők 6 százaléka biztos abban, hogy elveszíti az állását a koronavírus következményei miatt a következő fél évben,
  • 12 százalékuk egyre nagyobb esélyt lát erre,
  • 28 százalék pedig egyelőre bizonytalan ebben a kérdésben.

Maga a kormány is százezres nagyságrendű munkahelyvesztéssel számol, Varga Mihály pénzügyminiszter leépítéseket vetített előre, és a kamara elnöke, Parragh László szerint csak az a kérdés, hány százezres leépítés lesz végül. A szakszervezet szintén tapasztal elbocsátásokat, de azt is, hogy a cégek egy része igyekszik állományban tartani a dolgozóit.

Ahol van tartalék, ott megtartanak, ahol nincs, ott felmondanak

Az elbocsátások erősen érintik a kölcsönzött munkaerőt, a betanított munkát, gyakorlatilag mindenhol, de kiemelten a vendéglátásban, szállodaiparban – számolt be lapunknak a MASZSZ elnöke, Kordás László. A szakszervezet információi szerint

  • azok a nagyobb cégek, amelyek rendelkeznek megfelelő tartalékokkal, változatos eszközökkel igyekeznek állományban tartani a dolgozókat.
  • A kkv-k viszont, illetve azok a vállalkozások, amelyeknek nincs tartalékuk, általában megválnak a munkavállalóiktól, felmondanak nekik.

A leálló nagyobb cégek a kölcsönzött munkaerőtől már megváltak korábban, a saját bázismunkaerőt viszont megpróbálják megtartani, amelyhez számos megoldás jöhet szóba – a szakszervezet is többféle megállapodást kötött már a munkáltatókkal.

Van, ahol az otthon töltött időt részben szabadsággal fedik le (ezzel jár a dolgozó legjobban anyagilag), a másik részt pedig a munkáltató rendkívüli fizetett szabadnapokkal, vagy más néven állásidő biztosításával (erre az időre már csak alapbér jár) biztosítja a munkáltató. Kordás László szerint egyelőre az a jellemző, hogy a szabadságukat vették ki a dolgozók, de van, ahol egyből állásidőt fizetnek.

Előfordul az is, hogy a munkáltató a korábbi bér 50-60 százalékát fizeti a leállás idejére. Hasonló megállapodásokhoz a munkáltató és a munkavállaló (ahol van, ott a szakszervezet) egyetértése szükséges.

Megemlítette, számos cég hozta előre a nyári leállást, például az autógyárak, valamint beszállítóik is.

Esztergom, 2020. március 18.
Az esztergomi Suzuki-gyár 2020. március 18-án. A Magyar Suzuki Zrt. vezetése 2020. március 23-tól április 3-ig leállítja az esztergomi gyártást. A tervezett leállás 3200 dolgozót érint.
MTI/Szigetváry Zsolt De ki fog kitakarítani a koronavírus után?

Az ember azt hinné, a vírus időszakában a takarítóknak jóval több munkájuk van, mint eddig. Pintér Zoltán tisztítástechnológiai szakértő blogjában azonban éppen arról ír, hogy a különböző intézményi, üzemi leállások miatt a takarítói szerződéseket is jó eséllyel felmondják, ami a tartalékkal nem rendelkező kkv-knál a dolgozók elbocsátását jelenti. Előbb-utóbb azonban szükség lesz a koronavírus eltakarítására – és ekkor szerinte csak azok a cégek fognak tudni labdába rúgni, amelyek állományban tartják az embereiket. Amihez az kell, hogy a megrendelők ne  mondják le a takarítást.

Közös megegyezést ne írjon alá a dolgozó, mert rosszul jár

A szakszervezet tapasztalata szerint sokféle megoldással próbálkoznak a munkáltatók, és sajnos ezek között van olyan is, amely kifejezetten hátrányos lehet a dolgozóra nézve. Ilyen például, ha a koronavírus kapcsán történő leállás, bezárás, létszámcsökkentés elrendelésekor megpróbálják a munkavállalót rávenni arra, hogy ő maga mondjon fel, vagy ha közös megegyezéses felmondást ajánlanak fel neki. Az a gond, hogy ha a dolgozó mond fel, akkor nem jár neki a végkielégítés – ez a pénz egyébként a munkáltatónál töltött 3 év után járhat, ha a cég mond fel. Közös megegyezésnél pedig eltekinthetnek a felek például a végkielégítéstől és a felmondási időtől is – ez szintén a dolgozót rövidítheti meg.

Ezért Kordás László mindenképpen azt tanácsolja, a dolgozók ne kezdeményezzenek, vagyis ne mondjanak fel, és a közös megegyezéses felmondást ne írják alá. Ha mégis megpróbálják erre rávenni őket, akkor keressék meg a hozzájuk legközelebbi szakszervezeti jogsegélyirodát, akár elektronikusan.

A munkaidőkeret meghosszabbítása csak végső esetben jöjjön szóba

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) nemrég azt kezdeményezte, hogy a munkaidőkeret meghosszabbításával fedjék le a leállások idejét, így megoldódna az iskolás szülők gondja, otthon maradhatnának a gyerekkel, ha nincs kire bízni. Lényegében arról van szó, hogy a dolgozó majd később teljesíti a most kifizetett, de le nem dolgozott időt. Kordás László azonban nem támogatja az ötletet, mert ezzel szerinte kiszervezik a munkavállaló alól a túlmunkáért járó jövedelmet. A munkaidőkeretnek ugyanis éppen az a célja, hogy a munkaadó minél szabadabban oszthassa be a munkaidőt, és lehetőleg ne kelljen túlórát fizetnie.

A munkaidőkeret meghosszabbítását csak végszükség esetén szabad alkalmazni.

Arra lehet számítani ugyanis, hogy amikor majd visszaáll minden a rendes kerékvágásba, akkor a dolgozókat heti 40 órán túl is jócskán befoghatják, de a meghosszabbított munkaidőkeret miatt a pluszórákat túlmunkáért járó díjazás nélkül kell teljesíteniük, amivel anyagilag összességében rosszul járnak.

Bajban az őrök is

A hotelek, a sport- és a szórakoztató központok forgalma is megzuhant, ezért mindent megtesznek költségeik lefaragására, így az őrző-védő szolgáltatásokat is felmondják. A Nevadasec Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a Magyar Testőr Szövetség korábbi elnöke Romasz Sándor szerint azonban ez egy ponton túl sokkal nagyobb kockázatokat hordoz, mint amennyit a fenntartott minimumszolgáltatások kifizetése jelent.

Van, ahol most is keresik az embereket

A Profession.hu kutatása szerint összességében lelassult a cégek toborzási tevékenysége, 42 százalékuk leállította az új kollégák keresését, 16 százalékuk pedig úgy számol, hogy egész éves növekedési tervüket is befolyásolni fogja a koronavírus. A leginkább érintett iparágakban extrém csökkenés látható, más szektorokban azonban rekordot döntött a meghirdetett állások száma az utóbbi egy hétben.

A vendéglátással kapcsolatos hirdetéseknél 91 százalékos esést tapasztaltak az állásportálon, a szakmunka, fizikai munka és szállítmányozás/logisztika kategória is jelentős, átlagosan 50 százalékos csökkenést mutatott. Ezzel szemben például a jogi (+36 százalék) és mezőgazdasági (+175 százalék) kategóriákban jelentősen több, a mérnöki és ügyfélszolgálati állásoknál pedig szinte azonos számú álláshirdetést adtak fel a cégek. Kiemelkedő növekedést láttak még a nagyobb élelmiszerláncoknál, amelyek leginkább bolti eladókat keresnek a hirtelen megugrott forgalom kezelésére.

A szakszervezet szerint főleg az áruszállításban, egészségügyben, kereskedelemben várják a munkaerőt. A szakszervezetek továbbra is megosztják egymással az információt, hol vannak nagyobb felmondások, illetve hol keresnek embereket, ami segítség lehet az állásukat elvesztő munkavállalóknak – tette hozzá.

Kiemelt kép: Sven Hoppe/dpa/ AFP

Kategóriák: Zöld hírek

Csak hébe-hóba van meleg víz Almásfüzitőn, több mint egy hónapja tart a mizéria

2020, március 25 - 13:58

Olvasói panaszt kaptunk, hogy Almásfüzítőn, annak is leginkább Nagykolónia városrészén, 750 lakásban bő egy hónapja alig van meleg víz. Az alig azt jelenti, hogy délután, késő délután, amikor hazaérnek az emberek a munkából és lezuhanyoznának, pont akkor nincs meleg víz. Estefelé előfordul hogy megjön, de úgy háromnegyed óráig kell folyatni a csapból a sárga vizet, mire valami meleg és tiszta is jön belőle.

A lakosok igen bosszúsak, hogy már hosszú ideje kénytelenek nélkülözni a megszokott komfortos fürdést, vagy éppen mosogatást. Volt olyan szombat, és vasárnap, amikor 10 és 19 óra között nem volt meleg vizük, de megesett ez hétköznap is. Bő egy hónap után döntött az önkormányzat az ügyben, de nem ígérkezik gyorsnak a megoldás.

Bedöglött az egyik kút

A problémát az okozza, hogy a város vízellátását biztosító három fúrt kút közül a legnagyobba homokbeszivárgás történt, emiatt csökkent a vízkapacitás, és ezért korlátozták a meleg víz használatát – derül ki a polgármesteri hivatal honlapjáról. Eleinte arról volt szó, hogy megjavítják a kutat, és amíg nincs meg a tisztítás és az új szűrőket be nem állítják, addig korlátozzák a melegvíz-szolgáltatást. Az a megállapodás született, hogy a hidegvíz-szolgáltatás folyamatosan működik, míg a melegvíz-szolgáltatást délután (14 és 18 óra között), amikor megnő a fogyasztás, korlátozzák, hogy estére minden lakásban legyen. Az ivóvízellátást az Északdunántúli Vízmű Zrt. (ÉDV) biztosítja, a meleg vizet pedig a távhőszolgáltató Alfen Kft. juttatja el a lakásokba.

Sajnos víz nélkül nem tudunk meleg vizet szolgáltatni – mondta Galba Ferenc, az Alfen ügyvezetője. Mint megtudtuk, az ÉDV Zrt. február 13-án kérte először  a melegvízszolgáltatás leállítását a vízfogyasztás csökkentése érdekében, ennek van is nyoma az Alfen honlapján. Jellemző volt, hogy rendszertelenül, 4-6-9 órás leállásokat kért a vízművek az egyes napokon a rendelkezésre álló vízkészlet függvényében. Sokszor ezt előre nem jelezték, így a fogyasztókat sem tudta időben tájékoztatni a távhőszolgáltató.

Az ÉDV Zrt. indoklása szerint elegendő vízmennyiség áll rendelkezésre az igények kielégítésére, viszont az önkormányzat és a távhőszolgáltató kérésére, az ivóvíz utánpótlására, a távhőszolgáltató berendezéseinek védelme érdekében csak korlátozottan kerül sor. A víztartályok teljes lefogyásának elkerülése érdekében a távhőszolgáltató, a vízművel és az önkormányzattal egyeztetve korlátozza a melegvíz-szolgáltatást. Ezért vannak tehát szünetek a melegvíz-szolgáltatásban.

Nem tudni, mikor áll helyre a szolgáltatás

Sárga víz azért jön a csapból, mert a melegvízhálózat újraindításakor a vezetékhálózatnak fel kell telnie vízzel és fel kell melegednie, és ez felkavarhatja a csőben lévő lerakódásokat. Galba Ferenc is elismerte, ez nagy kellemetlenséget okoz a fogyasztónál és többlet felfűtési költséget a szolgáltatónál. Arra nem reagált, hogy a meleg víz érkezése előtt kifolyatott sárga vizet leszámlázzák-e majd, vagy sem. Viszont azt írta, hogy a melegvízszolgáltatás szünetelésének időtartamára alapdíjat nem fog számlázni az Alfen Kft.

Az ÉDV Zrt. megkeresésünkre azt írta, folyamatosan egyeztetnek a megoldásról az önkormányzattal és az Alfen Kft.-vel, azt azonban nem tudták megmondani, mikorra lesz folyamatos a melegvízszolgáltatás, mivel ebben nem illetékesek. A közművek önkormányzati tulajdonban vannak, ezért a felújítási, pótlási és beruházási döntéseket az önkormányzat hozza meg, egyeztetve az üzemeltetővel. A mérési munkákat az ÉDV már elvégezte, a felújítás több szakcég bevonását igényli, ezekből pedig kevés van Magyarországon. A cégek a saját leterheltségeik függvényében állnak rendelkezésre. A felújítási munkálatok az önkormányzati döntés után indulhatnak meg – írták magyarázatul.

Lajtos kocsikkal érkezik a vízpótlás

Ezzel most már nincs is gond, mert a testületi döntése megszületett. Almásfüzítő polgármestere, Beró László a 24.hu-nak azt mondta, megtárgyalták a helyzetet az Alfen Kft.-vel és az ÉDV Zrt.-vel, mostanra kiderült, hogy az elromlott kutat nem lehet megjavítani. A végleges megoldás az lesz, hogy előrehozzák a 2022-es csatlakozást a tatabányai karsztvízhez – ismertette a döntést.

A kormány nemrég döntött egy nagyszabású beruházásról: e szerint a komáromi ipari park megnövekedett ivóvízellátását nem a Dunából, hanem a tatabányai karsztvízzel oldják meg, vezetékkel viszik a vizet a vállalatokhoz. Február közepén jelent meg a kormányhatározat arról, hogy idén 393 millió, jövőre 5 milliárd forint központi támogatást kap a projekt.

A jelenlegi rendszer a helyi lágyvizet használja, viszont a tatabányai karsztvíz nagyon kemény, ezért központi lágyításra van szükség a használatához, ami Almásfüzítő számára jelentős, mintegy tízmillió forintos beruházás. Az előkészületek már elkezdődtek, de hogy mikorra lesz meg a beruházás, azt nem tudta pontosan megmondani a polgármester. Addig is a víz pótlására lajtos kocsikkal hoznak lágyvizet más településről és azt a rendszerbe engedve egészítik ki a két működő kút vízkapacitását, hogy legyen ivóvíz és meleg víz is. Délután kettő és hat között továbbra sincs meleg víz, este hattól délután kettőig folyamatosan van. Türelmet kérnek a lakóktól, mint mondta, mindenki azon dolgozik, hogy minél hamarabb legyen újra rendes vízellátás.

A város honlapján azt írják, a testületi döntéssel elfogadott megoldás lehet a leggyorsabb és a legköltséghatékonyabb, bár ez is több hónapig fog tartani.

 

Kiemelt képünk illusztráció: MTI/Czeglédi Zsolt

Kategóriák: Zöld hírek

Koronavírus ellen bárki fertőtleníthet, de csak ha engedélyezett és tényleg virusölő szert használ

2020, március 25 - 13:53

Ahogy a vírus teret nyer, egyre több helyen és több alkalommal lesz szükség szakszerű fertőtlenítésre, hogy megakadályozzuk a járvány továbbterjedést. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is azt tanácsolja, hogy otthonunkban rutinszerűen tisztítsuk a gyakran megérintett felületeket (például: asztalok, ajtókilincsek, villanykapcsolók, fogantyúk, íróasztalok, vécék, csapok, mosogatók és mobiltelefonok), illetve hogy naponta fertőtlenítsük a gyermekek által használt játékokat, eszközöket.

Ebben a helyzetben hasznos lehet tudni, hova fordulhatunk, ha magánemberként, vagy intézményként szakszerű fertőtlenítést rendelnénk. Különösen, hogy már néhány olyan esetről is jött hír, hogy csalók környékezik meg az időseket koronavírus ellen hatásosnak mondott szerekkel, fertőtlenítés felajánlásával, és hogy a fogyasztóvédelem lekapcsolta a koronavírus elleni autófertőtlenítést reklámozó vecsési céget is.

Külön engedély nem kell a takarításhoz, fertőtlenítéshez

Mint az NNK-tól megtudtuk, nem kell külön engedély ahhoz, hogy valaki fertőtlenítést végezzen, a takarítócégekre, takarítási vállalkozásokra számíthatunk ez ügyben. Viszont nem használhatnak akármilyen vegyszert.A koronavírus miatti takarításhoz engedéllyel rendelkező virucid (vírusölő) hatású fertőtlenítőszereket kell alkalmazni, abban a koncentrációban, és annyi behatási idővel, ahogy azt az adott fertőtlenítőszer használati utasításában jelzik.Ez kell ugyanis ahhoz, hogy a vírusölő hatás valóban érvényesüljön. A cégek, a munkáltatók akár az eddigi takarításra szerződött szolgáltatóikkal is elvégeztethetik a fertőtlenítő takarítást, ugyanakkor a kórházakban a kórházi szerződött takarítószolgáltatóknak kell elvégezni ezt – tette hozzá az NNK.

Az otthoni fertőtlenítésre ugyanezek az általános szabályok vonatkoznak: a lakosság az elérhető engedélyezett termékekkel betartva a koncentrációt és a behatási időt szintén elvégezheti a takarítást.

Kerestük az engedélyezett fertőtlenítőszerek listáját is, de 2018-as volt a legfrissebb, amit felleltünk, az OEK oldalán. (Az OEK beolvadt az NNK-ba.) Az NNK oldalán nem találtuk ezt az információt, de kértük, küldjenek linket – amint megérkezik, frissítünk. Takarítással foglalkozó szakemberektől viszont úgy értesültünk, nincs a 2018-asnál frissebb lista, ami azért kissé megnehezíti, hogyan döntsük el, engedélyezett szerrel van-e dolgunk.

Erre ügyeljünk a fertőtlenítésnél!

Kiemelten fontos főleg az intézményekben, üzemekben, hogy napjában többször is fertőtlenítsék azokat  a felületeket, melyeket kézzel gyakran és sokan érintenek (mint az ajtókilincs vagy a villanykapcsoló). Ezen felületek fertőtlenítésére az NNK az alkohol bázisú gyorsfertőtlenítőket, illetve a fertőtlenítő kendőket javasolja.

A takarításhoz, fertőtlenítéshez használt textíliákat is fertőtleníteni kell. A pamutszálas textíliát 90–95 Celsius-fok hőmérsékleten kell kimosni, általános mosószer alkalmazásával. Ebben az esetben a fertőtlenítő hatást a magas hőmérséklet biztosítja. A kevert szálas (tehát műanyagot is tartalmazó) takarító textíliákat alacsonyabb hőmérsékleten lehet csak kimosni, engedélyezett fertőtlenítő hatású mosószerrel.

Új protokoll a profi takarítóknak

Az intézményi takarítóknak, takarítócégeknek lehet hasznos az a szakmai protokoll, amelyet Ritz Tibor tisztítástechnológiai szakértő készített. Az összeállítás a vírusfertőzés tisztástechnológiai megelőzéséhez, a fertőzött területek előzetes fertőtlenítéséhez, a fertőtlenítő takarításához és a záró fertőtlenítéséhez tartalmaz ajánlásokat, és ezt tovább bővítik majd. A Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség (HFMS) pedig hétfőn online szemináriumot és konferenciát tartott a témában a szakember közreműködésével.

Lehet hirdetni a fertőtlenítést, de megtéveszteni nem szabad

Nagy port vert fel annak a vecsési autómosónak az esete, amely a kerítésére kifüggesztett molinón hirdette, hogy 15 ezer forintért vállal koronavírus elleni fertőtlenítést. Amire akár szükség is lehet. Miután az erről készült kép elterjedt a közösségi médiában, a cég ellen megtévesztés gyanúja miatt indított eljárást a fogyasztóvédelmi hatóság. A fogyasztóvédelemért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) azt nem sikerült megtudnunk, hogy a vecsési autómosónál pontosan mi volt a gond a fertőtlenítés reklámozásával.

Úgy tűnik azonban, fertőtlenítést hirdetni önmagában nem bűn. Az ITM megkeresésünkre azt írta, ha a piacon működő egyes cégek hagyományos takarítási szolgáltatásuk mellett fertőtlenítést is vállalnak, az rendben van, önmagában nem jogellenes, és szabadon reklámozható is. Viszont a kereskedelmi kommunikáció nem lehet megtévesztő.

Így például nem hirdethető általános takarító munka úgy, mintha az bármiféle hatással lenne a koronavírusra, eredményesen védene ellene. A fogyasztóvédelmi hatóság ilyen esetben eljárást indít, és ha a cég a vírusirtó hatást nem tudja igazolni, akkor megtévesztés miatt szankcionálja a vállalkozást. A hatóság egyébként az idevágó jogszabály szerint csak a megrendelő magánszemély fogyasztó és a hirdető vállalkozás közötti jogviszonyban járhat el, cégek közötti ügyekben (például egy irodaház takarítása, fertőtlenítése esetén) nem.

Azt javasolják, hogy ha takarító, fertőtlenítő szolgáltatást rendelünk, azt körültekintően tegyük, nézzük meg a kiválasztott cég referenciáit. Végezetül hangsúlyozzák, a fogyasztóvédelem a fokozott ellenőrzésekkel nemcsak a vásárlókat, a szolgáltatások igénybe vevőit, hanem a jogkövető, tisztességes vállalkozásokat is védi.

Kiemelt kép: MTI/Krizsán Csaba

Kategóriák: Zöld hírek

Világcsúcstartók vagyunk a munka nélkül maradókkal szembeni szűkmarkúságban

2020, március 25 - 10:41

Évek óta újabb és újabb sikerekről számolt be a kormány a foglalkoztatás területén. Sok szempontból joggal, hiszen a munkanélküliség a rendszerváltás óta nem látott mélypontra süllyedt – ehhez persze kellett némi statisztikai trükközés –, a gazdaságban pedig évek óta a munkaerőhiányról és a betöltetlen álláshelyekről szóltak a panaszok.

Most viszont már tudni lehet, hogy óriási gazdasági visszaesés jön. Gulyás Gergely március 19-én arról beszélt, hogy a kormány sok százezer munkanélkülivel számol. Ugyan a magyar munkaerőpiaci adatközlés lassabb néhány másik országéhoz képest, ezért az állásvesztések számát és nagyságrendjét csak később fogjuk látni, de a Google-keresések trendje nem sok jót ígér:

trends.embed.renderExploreWidget("TIMESERIES", {"comparisonItem":[{"keyword":"munkanélküli segély","geo":"HU","time":"today 5-y"}],"category":0,"property":""}, {"exploreQuery":"date=today%205-y&geo=HU&q=munkan%C3%A9lk%C3%BCli%20seg%C3%A9ly","guestPath":"https://trends.google.hu:443/trends/embed/"});

Míg más országokban sosem látott léptékű intézkedésekkel próbálnak reagálni a helyzetre különféle kedvezmények, adó- és járulékcsökkentések, valamint fizetéskiegészítés kombinációival, Magyarországon – eddig legalábbis – nem jelentett be komolyabb munkaerőpiaci lépéseket a kormány. Egyelőre csak egy viszonylag szűk kör cégei kaptak igen kicsi, a teljes bérköltség alig negyedét kitevő kedvezményeket, a többieknek azt ajánlják, hogy kérjenek fizetési könnyítést a NAV-tól. Tehát semmit nem engednek el, csak később lehet megfizetni – de erre valójában eddig is volt lehetőség.

A munkájukat elvesztők pedig nem sok jóra számíthatnak. Ma Magyarországon a korábbi bruttó bér 60 százalékát kapja, akinek felmondanak, de ennek maximuma a minimálbér, ami jelenleg 161 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a bruttó 368 ezer forintos átlagfizetés is messze kimeríti ezt a maximumot, így csak a korábbi bér 44 százalékát kapja egy átlagbért kereső.

Nem csak az alacsony összeggel van baj. Talán még nagyobb probléma, hogy csak három hónapig jár az álláskeresési járadék, ami példátlanul rövid időtáv a fejlett világban. Fél évnél rövidebb ideig Magyarországon kívül csak Csehországban (öt hónap, de 50 év felett nyolc, 55 év felett 11 hónap) fizetik ezt a juttatást.

Még a liberális szabadpiac zászlóshajójának számító Egyesült Államokban is kétszer annyi ideig jár a munkanélküli segély, mint Magyarországon.

Sőt, van három ország, ahol tulajdonképpen nincs is határa a munkanélküli segély folyósításának: Ausztráliában, Új-Zélandon és Belgiumban elméletileg örökké lehetne kapni. Természetesen vannak korlátozások, hiszen a munkaügyi hivatallal együtt kell működni, a közvetített állásokat el kell fogadni.

Az amerikai példa is mutatja, hogy nem csak szociális megfontolásból észszerű dolog a magyarnál jóval hosszabb ideig fizetni ezt a juttatást. Válság idején ugyanis a munkanélküli segély az egyik legjobb keresletélénkítő eszköz. Ha nincs pénzük az embereknek, akkor nem fogyasztanak. Így a munkanélküliek számának gyors megugrása tovább csökkenti a keresletet, ami további elbocsátásokhoz vezet. Ha viszont van meglévő, automatikusan beinduló infrastruktúrája a segítség folyósításának, akkor nem kell kapkodva meghozni válságra szabott intézkedéseket.

Még a leginkább piacpárti liberális közgazdászok számára is megkérdőjelezhetetlen ezért a munkanélküli segély. A brit liberális thinktank, az Adam Smith Instiute javaslata szerint legfeljebb két évig kellene álláskeresési járadékokat fizetni, és egy ember életében összesen öt évig. Ehhez képest a Fidesz által 2011-ben kilencről három hónaposra visszavágott segélyezési idő nagyon szigorúnak számít.

A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő OECD a 2008-as világválságot követően kiemelte, hogy nagyon fontos a munkájukat elvesztők pénzügyi segítése. Bár az ilyen támogatásoknál oda kell figyelni, hogy ne ösztönözzék a potyautasok megjelenését, és ha lesz munka, akkor vállalják el az emberek. Egy olyan válságban viszont, mint a mostani, kizárt, hogy potyautasokról beszéljünk: az emberek nem azért kerülnek tömegesen az utcára, mert nem akarnak dolgozni, hanem mert egy évtizedek óta nem látott gazdasági válság tört ki.

Magyarországon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nem sokat tud segíteni az álláskeresésben. A honlapjukon a cikk írásakor például 3462 állásajánlat volt elérhető, míg a Profession.hu-n 8999. Az osztrák munkaügyi hivatal honlapján 50 ezer meghirdetett állást lehetett találni ugyanekkor.

A munkakeresésre három hónap nem is elég. Más országokban is elvárják az aktív munkakeresést, de segítenek is benne: ha kell, önéletrajzot írnak, megmutatják, hol kell keresni. Ami ennél is fontosabb, működnek valós tudást nyújtó továbbképzések. Ezek akár féléves, éves tanfolyamok is lehetnek.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1988-as a munkanélküliséggel kapcsolatos konvenciója szerint

legalább fél évig kell munkanélküli segélyt fizetni az egyezmény aláíróinak. Azt is előírja az egyezmény, hogy legalább a korábbi fizetés felét kell kiutalni a munkanélkülieknek.

Ezt az 1968-as egyezményt – sok más mellett – sosem írta alá Magyarország, és nem is teljesíti. Ezeket az intézkedéseket azonban szinte minden fejlett vagy közepesen fejlett ország a saját jól felfogott érdeke miatt is bevezeti, hiszen ez az egyik leghatékonyabb gazdaságpolitikai eszköz a válságok hatásainak csillapítására.

Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy a kapott munkanélküli segély mekkora részét pótolja a korábbi fizetésnek (ha az átlagbér volt). Magyarországon ez a mutató eleve nagyon alacsony szintről indul (csak négy országot előzünk meg), a harmadik és a hatodik hónap között nálunk a legrosszabb a helyzet, majd a hatodik hónaptól az Egyesült Államok, a 13. hónaptól Románia kerül a magyar szint alá. (Idehaza a három hónapos munkanélküli ellátás után havonta 22 800 forinttal kell beérni.)

A magyar költségvetés nagyon szűkmarkú a munkanélküliekkel, alig van olyan európai ország, amelyik kevesebbet költene erre GDP-arányosan. Csak Románia és Észak-Macedónia áll ebben mögöttünk.

Ezekben az összegekben pedig nemcsak a munkanélküli segélyeket méri az Eurostat, hanem az átképzési programokat is. Ezek, bár nem olcsók, de pont a segítségükkel lehet tartósan magas foglalkoztatási rátát elérni a fejlett országokban.

Az OECD adatbázisából az is kiolvasható, hogy hol van a legnagyobb gond a rendkívül korlátozott magyar munkanélküli segélyezéssel:

a Fidesz 2011-es megszorításai előtt még minden harmadik, azt követően csak minden kilencedik álláskereső kapott anyagi támogatást.

A magyar munkavállalók bruttó fizetésük 1,5 százalékát fizetik be munkaerő-piaci járulékként. Ebből tavaly körülbelül 320 milliárd forint bevétele keletkezett az államnak, miközben csak 78 milliárdot tervezett munkanélküli-ellátásokra költeni.

Az állam tehát a munkavállalók által befizetett munkaerő-piaci járuléknak csupán harmadát költötte a munkanélküliekre, így még jelentős emelésre is bőven lenne forrás.

A kormány a munkanélküliek túlnyomó része számára egyedül a közmunkaprogramot kínálja kiútként. Különösen az a probléma, hogy – mint már volt róla szó – a három hónapos munkanélküli ellátás után rendkívül alacsony a juttatás, havonta 22 800 forinttal kell beérni.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege ugyanis az öregségi nyugdíj mindenkori minimumának 80 százaléka. A legkisebb nyugdíj összege pedig 2008 óta nem változott, azóta vásárlóerejének felét veszítette el.

Ez is csak akkor jár, ha a felkínált közmunkát elfogadja a munkanélküli. Az utóbbi néhány évben a kormány azon dolgozott, hogy visszaszorítsa a közmunkások számát. Kérdés, mit tud a rendszer kezdeni a most hirtelen megjelenő álláskeresőkkel, a turisztikában és vendéglátásában dolgozóknak lesz-e piaci állás, vagy a közmunkába akarja őket terelni a kormányzat?

Kiemelt kép: Neményi Márton /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Több mint 23 ezer forinttal nőhet a minimálbér nettója átmenetileg a bajba jutott szektorokban

2020, március 25 - 10:40

A koronavírus-járvány miatt hozott gazdaságvédelmi intézkedésekkel járulékmentességet hirdettek 11 olyan tevékenységi körre, amelyeknél bevételcsökkenés miatt bajban lehetnek a munkaadók és a dolgozók, a kataadó-mentességet pedig 26 tevékenységi körre terjesztették ki. Vagyis a tehercsökkentés nem minden cégre, nem minden dolgozóra és nem minden katásra vonatkozik.

A mentesség négy hónapra – márciustól júniusig – szól, így a kedvezményezett körnek legközelebb augusztus 12-én kell járulékokat, illetve katát fizetnie, ha addig nem változnak újra a szabályok.

A járulékcsökkentés a kedvezményezett szektorokban teljesen lenullázza a munkáltatói közterheket, és jelentősen csökkenti a munkavállalók béréből levonandó járulékokat is, azonban az szja-fizetéstől nem tekint el. Ez azt jelenti, hogy változatlan bruttóbér esetén nőhet a nettóbér. Mostanában azonban inkább arra lehet számítani, hogy ha egy cég bajba kerül, az elbocsátás helyett megpróbálja állományban tartani a dolgozóit, és inkább csökkentett fizetést ajánl. Az, hogy a dolgozóknál is csökken a járulék, ilyen esetben mérsékli a nettóbércsökkenést. Hogy mennyire, arra most példákat is hozunk.

Mit jelent a járulékcsökkentés?
  • A munkáltatóknak a dolgozójuk bére után, az egyéni vagy társas vállalkozóknak maguk után nem kell megfizetniük a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót (ez volt korábban a munkáltatói járulék) és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást sem, azaz nulla lesz a havi fizetendő közterhük a foglalkoztatás után.
  • A munkavállalóktól, illetve vállalkozóktól nem kell levonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot, a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
  • Viszont a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, maximum havi 7710 forintig továbbra is le kell vonni a bruttó bérből, és az szja megfizetésére sem szól a mentesség.

A havi 7710 forint egyenlő az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékkal, amit egyébként azoknak kell fizetniük, akiknek nincs egészségbiztosítási jogviszonyuk. Aki nem fizeti ezt a járulékot, az most még kap egészségügyi ellátást, viszont július 1-jétől, akinek háromhavi tartozása lesz a járuléknál, és azt nem fizeti meg utólag sem, kizárják az ingyenes egészségügyi ellátásból.

Érdekesség, hogy a járulékmentesség az egyik adóra, a szociális hozzájárulási adóra vonatkozik, viszont a személyi jövedelemadóra nem.

Ennyit jelent a járulékmentesség a munkáltatónak és a dolgozónak

Minimálbérnél (bruttó 161 ezer forint) a munkáltató havi 30 590 forintot spórol, a dolgozótól pedig 23 345 forinttal kell kevesebbet levonni, mint az általános szabályok szerint, a nettója tehát ennyivel emelkedik, 107 065 forint helyett 123 970 forintra jön ki.

Minimálbérnél összességében az állam dolgozónként havi 53 935 forint bevételről mond le, de míg a munkáltatókat teljesen tehermentesíti, addig a dolgozóknál meghagy havi 19 százalék, azaz 30 590 forint fizetendő közterhet (szja + egészségbiztosítási járulék). Pont ugyanannyit, mint amennyit a munkáltatóknak nem kell megfizetniük adóban és járulékban.

Az ábrán az is látható, hogy amennyiben a kedvezményezett munkáltató bércsökkentés mellett tudja csak megtartani a dolgozót, jóval több költséget takaríthat meg, mintha nem lenne járulékcsökkentés. (A munkáltató jelen helyzetben megteheti, hogy minimálbérnél kevesebbet ad, mert a kormány korábbi intézkedése alapján a dolgozóval egyeztetve kivételesen el lehet térni a Munka Törvénykönyvétől.) Ha a munkáltató negyedével csökkenti a bruttót, akkor bérköltségei 37 százalékkal mérséklődnek a járulékcsökkentés révén. Ha pedig még nagyobb bajban van, és 50 százalékkal kell csökkentenie a béreket annak érdekében, hogy megtarthassa dolgozóit, akkor bérköltségei 58 százalékkal csökkennek. A dolgozó nettója pedig 25 százalékos bruttó bércsökkentésnél nem 25 százalékkal, hanem nagyjából 9 százalékkal csökken. A bruttó bér 50 százalékos csökkentésekor a nettó nem felére olvad, hanem a korábbi 61 százalékára. Ez a tehermérséklődés a többi bérkategóriára is érvényes arányaiban.

Bérminimumnál (bruttó 210 600 forint) a munkáltató 40 014 forintot spórolhat, a dolgozótól 31 251 forinttal vonnak le kevesebbet, így a nettója 140 049 forintról 171 300 forintra emelkedik. Az állam a bérminimumosok esetében havi 71 265 forint bevételtől esik el. A dolgozóktól továbbra is levonnak 18,66 százaléknyi közterhet (szja és egészségbiztosítási járulék), azaz 39 300 forintnyit havonta.

Az átlagkeresetnél már sokkal nagyobbak az egyéni és a munkáltatói megtakarítások is. A cégek vagy vállalkozók havi 69 882 forint megfizetése alól mentesülnek, a dolgozóktól 60 333 forinttal kevesebbet vonnak le, így a nettójuk 304 920 forintra emelkedik. A költségvetésbe pedig összességében egy ilyen dolgozó esetén 130 ezer forinttal kevesebb fog befolyni. A dolgozóktól 17 százalékot, azaz havi 62 880 forintot továbbra is levonnak. És mivel itt bejön az egészségügyi járuléknál a 7710 forintos plafon, hajszállal a nettó is kevésbé csökken, mint a kisebb béreknél.

Fontos, hogy a járulékmentességgel párhuzamosan a biztosítási jogokat nem veszik el, azaz megmarad a dolgozók/vállalkozók jogosultsága a társadalombiztosítási és munkaerő-piaci ellátásokra, és az ellátások összegét sem befolyásolja a rendkívüli intézkedés.

Pontosították, kikre vonatkozik

Újdonság az is, hogy míg a március 18-án kiadott kormányrendeletben csak tevékenységeket soroltak fel, addig a március 23-án este megjelent 61. számú kormányrendelet TEÁR/TESZOR számok hozzárendelésével pontosította, melyik az a 11 tevékenység, amelyre él a járulékmentesség. Azokra, akiknek tényleges tevékenysége a következő:

  1. taxis személyszállítás,
  2. szálláshely-szolgáltatás,
  3. vendéglátás,
  4. alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység,
  5. sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység,
  6. szerencsejáték, fogadás,
  7. film, videó, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás,
  8. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése,
  9. napilapkiadás,
  10. folyóirat, időszaki kiadvány kiadása,
  11. műsor-összeállítás, műsorszolgáltatás.

Ezeknél a fő tevékenységeknél a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó alá tartozóknál sem kell a 2020. március, április, május és júniusra a kisvállalati adókötelezettség megállapításánál adóalapnak tekinteni a személyi jellegű kifizetéseket. Vagyis ezek után katás, kivás munkáltatóként sem kell járulékot fizetni.

Ha valaki most találná ki, hogy gyorsan tevékenységet módosít, és jól nem fizet járulékot pár hónapig, azt hiába teszi, rá nem fog vonatkozni a járulékmentesség. A tényleges főtevékenységen ugyanis azt értik, amiből az elmúlt hat hónapban a legtöbb bevétele származott a vállalkozónak, de legalább a bevételei 30 százaléka.

A katások egy része is adómentességet élvez

A főállású katás fő szabályként havi 50 ezer forint tételes adót köteles fizetni, illetve saját döntése alapján fizethet havi 75 ezer forintot is. A kataadó alól is mentesülhetnek bizonyos tevékenységet végzők, de arra nem tér ki a rendelet, hogy csak a havi 50 ezer forint megfizetése alól, vagy a havi 75 ezer forint alól is. (Utóbbit magasabb összegű társadalombiztosítás érdekében lehet fizetni.) A biztosítotti jogviszonyt a kisadózóknál sem érinti az adó alóli mentesítés.

A katásoknál csak azokra vonatkozik a mentesség, akik már idén februárban is kisadóztak, az alábbi tevékenységek végzésével:

  1. taxis személyszállítás,
  2. fodrászat, szépségápolás,
  3. festés, üvegezés,
  4. egyéb humán-egészségügyi ellátás,
  5. villanyszerelés,
  6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás,
  7. előadó-művészet,
  8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés,
  9. szakorvosi járóbeteg-ellátás,
  10. épületasztalos-szerkezet szerelése,
  11. sport, szabadidős képzés,
  12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés,
  13. általános járóbeteg-ellátás,
  14. padló-, falburkolás,
  15. fogorvosi járóbeteg-ellátás,
  16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység,
  17. egyéb sporttevékenység,
  18. fekvőbeteg-ellátás,
  19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése,
  20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás,
  21. testedzési szolgáltatás,
  22. egyéb vendéglátás,
  23. egyéb szálláshely-szolgáltatás,
  24. szerencsejáték, fogadás,
  25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül,
  26. szállodai szolgáltatás.

A katásoknak (mindegyiknek) ezen kívül nem kell most megfizetniük a március 1-je előtti adótartozásukat, hanem ráérnek a vészhelyzet megszűnésének negyedéve után 10 havi részletben rendezni. Ha ezt nem teszik meg, késedelmi pótlékot számít fel nekik a NAV, és elvesztik kisadózói jogosultságukat is.

Kiemelt kép: Berecz Valter /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A szállodaipart hamar kivégezte a járvány, de az elsők között állhat fel belőle

2020, március 25 - 07:25

Noha a szállodaipart ütötte ki elsőként a koronavírus-járvány, az üzleti kapcsolatok feléledésével a felépülése is az elsők között kezdődhet meg – írja szerdai számában a Világgazdaság.

A gazdasági lapnak Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a járvány lassulását követően a hivatalos utazások és a gazdasági kapcsolatok újraindulásával a szállodaipar az elsők között kaphat esélyt a feltámadásra.

Úgy vélte, az összeurópai bezárkózás, a hosszabb külföldi utazásokkal kapcsolatos bizalmatlanság még hónapokig eltarthat, azonban arra van esély, hogy a belföldi turizmus nyár végén már éledezni kezd. Ennek motorja az ország népességének körülbelül negyedét adó főváros és az agglomeráció lakossága lehet, amely eddig is a vidéki turizmus legnagyobb küldőpiacát alkotta.

A legnehezebb helyzetben ugyanakkor Budapest van, mert az évi közel tízmillió vendégéjszaka 60-65 százalékát adó külföldi szabadidős turisták fognak leglassabban visszatérni, az üzleti utazásokkal csak a kiesés egy része pótolható. Átalakulhat a szálláshelyek piaca is, egyes utazók szemében felértékelődhetnek a kis vendégházak, panziók – jelezte a szakértő.

A befektetési területről még nem lehet pontos prognózist adni, ugyanakkor mielőbb el kell kezdeni a felkészülést az újraindításra, mert a felépülés elhúzódó lesz – vélekedett. Emlékeztetett: a tranzakciók leálltak, az elmúlt két hétben már csak azon megállapodásokat írták alá, amelyeknek a résztvevői lépéskényszerben voltak.

Hegedűs Attila szerint a szállodaépítési lázat hirtelen hűtötte le a járvány, és az új helyzet a nemrég még széles skálán mozgó és bizonyos esetekben az irodapiaccal konkuráló 5,5-7,5 százalékos hozamelvárások és a megtérülési idők átgondolására késztetheti a szereplőket. A szállodaláncok óriási veszteségeket halmoznak most fel, ezért részükről is kreativitás kell a pozícióik és a tőkeértékük megóvására – esetleg teret nyitva új befektetőknek és részvényeseknek.

Az akut munkaerőhiány viszont az újraindításnál megszűnik, bár a stabilizációig feltehetően kevesebb emberrel fogják ugyanazokat a feladatokat ellátni – mondta a BDO ügyvezetője.

Kategóriák: Zöld hírek

Drágábban, de lesznek füstölt húsok a boltokban húsvétra

2020, március 25 - 06:20

Nem várható ellátási zavar a húsvéti füstölt húskészítmények piacán, az ágazati vállalatok széles kínálattal készülnek, azonban a termékek tavalyhoz képest magasabb áron kaphatók majd – közölte a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke az MTI-vel.

Éder Tamás elmondta, hogy a húsvéti füstölt hústermékekből évek óta mintegy 6-7 ezer tonna fogy, idén is hasonló forgalomra számít.

Kiemelte, hogy a húsüzemekben már jóval húsvét előtt megkezdődik a felkészülés, vannak olyan készítmények, például a hagyományos pácolt, érlelt, füstölt termékek, amelyeket már hetek óta gyártanak.

Az elnök megjegyezte, hogy az ellátásban nem lesz gond, azonban a vállalatok tartanak attól, hogy a koronavírus-járvány történései a vásárlókat a húsvéti ünnepek előtt takarékosságra kényszerítik, és ezért az olcsóbb, gyengébb minőségű termékek iránti kereslet nő majd. Ezzel megtörhet az elmúlt évek tendenciája, amikor a jobb minőségű, hosszabb érlelési idejű, hagyományos termékek iránti kereslet lassan és folyamatosan emelkedett a gyorsérlelésű, főzött, pácolt termékek rovására. A fogyasztók felismerték, hogy az ár igenis érdemi minőségi különbséget jelez a lényegesen olcsóbb és a drágább húsvéti füstölt készítmények között.

Éder Tamás rámutatott, hogy az árak idei emelkedése független a koronavírus-járványtól, annak hátterében az afrikai sertéspestis világpiaci hatásai állnak, ami miatt drasztikusan emelkedik az alapanyagár. A tavalyi húsvét előtti időszakhoz képest az élősertés ára mintegy 50 százalékkal nőtt, ehhez képest egy év alatt a húskészítmények árai csak 20 százalék körüli mértékben emelkedtek. Ahhoz, hogy a növekvő önköltségeket a húsipari cégek az árakban ki tudják fejezni, további áremelkedésre lenne szükség – fűzte hozzá.

Kategóriák: Zöld hírek

Leáll a Hankook 3300 embert foglalkoztató rácalmási gyára

2020, március 24 - 17:50

A Hankook Tire hétfőtől felfüggeszti a termelést rácalmási gyárában. A március 30. és április 7. közötti leállást az európai és magyarországi koronavírus-helyzet, valamint az európai autógyárak többségének bezárása indokolja.

A Hankook-gyár 2007 júniusában kezdte meg működését, jelenlegi éves gyártókapacitása 19 millió gumiabroncs. A cég több mint 3300 alkalmazottat foglalkoztat Magyarországon, és személygépkocsik, SUV-ok és könnyű tehergépkocsik számára gyárt gumiabroncsokat. A Hankook a 7. legnagyobb abroncsgyártó a világon, és 22 ezer embert foglalkoztat világszerte.

A Hankook Tire Magyarország Kft. 2018-ban mintegy 215 milliárd forint nettó árbevétel mellett 50 milliárd forintnyi adózott eredmény realizált.

Kategóriák: Zöld hírek

A Nit Hungary Orbán Viktorhoz fordult: 50 ezer ember megélhetése került veszélybe

2020, március 24 - 15:40

Nyílt levélben kérnek segítséget az autóbuszos személyszállítók Orbán Viktor miniszterelnöktől. Azt írják, az autóbuszos személyszállítási ágazat a koronavírus-járvány és a megfékezéssel kapcsolatos intézkedések következtében szinte minden bevételi forrásától elesett. A vállalkozások életben maradása érdekében a NiT Hungary (Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete) azt szeretné elérni, hogy az ágazat utólagosan bekerüljön az azonnali kedvezményezett ágazatok és tevékenységek körébe.

A miniszterelnök 2020. március 18-i bejelentése után kormányrendelettel járulékmentesítették a már most súlyos gondokkal küzdő szektorokat, így a turizmust, a vendéglátást, a szórakoztatóipart, a sport és a kulturális szolgáltatásokat nyújtó ágazatokat. A személyszállításban pedig kizárólag a taxisok kataadómentességet kaptak. Azóta bővült ez a kör, de a buszosok továbbra sincsenek benne.

A buszosok is bajban vannak

A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete azonnal jelezte a hazai különjárati autóbuszos személyszállítás rendkívüli érintettségét is. A hazai különjárati autóbuszos személyszállító kis- és középvállalkozások tevékenysége a világjárvány következtében – párhuzamosan más turisztikai szektorok tevékenységével – szinte teljes mértékben megszűnt. A turisztikai célú autóbuszos személyszállítás várható teljesítményvesztése – a kínai csoportok távolmaradásával – már 2020 első hónapjában tapasztalható volt.

Mára a munkásszállítások egy részétől eltekintve teljes a leállás a szektorban, úgy nemzetközi, mint belföldi relációban. Az intézkedéseket követően megszűnt a gyermekcsoportok, iskolás csoportok szállítása, elhalasztották a nyári külföldi nyelvtanulási programot és a „Határtalanul!” programot, minden más csoportos útra adott megrendelés lemondtak (ideértve például a sportegyesületi megrendeléseket, az üzleti és konferenciaturizmus megrendeléseit) és a termelés részleges leállásával drasztikusan visszaesett a munkásszállítás is.

Folyamatosan vonják ki a forgalomból a buszokat, és megkezdődött az autóbuszvezető munkavállalók tömeges elbocsátása is. Miközben az ágazat célja – a kormányzati állásfoglalással összhangban – a munkaerő megtartása, munkavállalóink megélhetésének biztosítása lenne. Ez azonban kizárólag a vállalkozások biztonságos működése esetén valóítható meg.

50 ezer ember megélhetése forog kockán

A válság következményeit mintegy 1 500 tevékenységi engedéllyel rendelkező magyar kis- és középvállalkozás, közel 16 000 családfenntartó autóbuszvezető munkavállaló szenvedi el, ebben a szegmensben most mintegy ötvenezer ember mindennapi megélhetése forog kockán. A szektor megmentése érdekében ezért azonnali intézkedést látnak szükségesnek: a NiT Hungary, az ágazat érdekvédelmi szervezeteként arra kéri a miniszterelnököt, hogy az „egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR 49.3)” tevékenységi kör kormányrendeletben szabályozva soron kívül kerüljön az azonnali támogatásra, „mentőövre” szoruló ágazatok körébe.

Hamarosan az árufuvarozók is bajban lesznek

Emellett a NiT Hungary a levélben előre jelezte, hogy az árukibocsátók egyre gyorsabb ütemben csökkentik, vagy állítják le gyártókapacitásaikat, a nem élelmiszer- és gyógyszeripari termékek, illetve az azok előállításához, forgalmazásához kapcsolható áruk szállítási igénye fokozatosan csökken.

Prognosztizálható, hogy rövid időn belül a közúti árufuvarozás is nehéz helyzetbe fog kerülni, a szektorban dolgozó hazai kis- és középvállalkozások a kapacitásaik és munkavállalóik leépítésére fognak kényszerülni. Különös figyelemmel a vészhelyzet idején az áruellátás biztonságára, fel kell készülni arra, hogy ez az ágazat sem fogja tudni nélkülözni a kormányzat támogatását.

Kiemelt kép: MTI / Matusz Károly

Kategóriák: Zöld hírek

Hatósági ár bevezetését javasolja a szájmaszkokra és a kézfertőtlenítőkre a versenyhivatal

2020, március 24 - 15:15

Orcátlan áremelésekről érkeznek hírek, 7500 forintos maszkról készült kép köröz a neten, egekbe drágult fertőtlenítőszerekről, hirtelen duplájára drágult krumpliról kapunk jelzéseket, de  mi is írtunk a Lehel téri piac árusáról, aki sokak felháborodására 2800 forintért kínálta a csirkemellet.

Van-e lehetőség arra, hogy a hatóságok gátat vessenek a járvány idején kurrenssé vált termékek esetében az árak elszabadulásának – tettük fel a kérdést a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH).

A veszélyhelyzettel, felvásárlási lázzal kapcsolatban ugyan nem kapott konkrét feladatot a tisztességes piaci magatartás felett őrködő hivatal az operatív törzstől, ettől függetlenül a koronavírus-járvánnyal összefüggésben, különösen a jelentősen megnövekedett kereslettel érintett termékeknél, de – mint kérdésünkre közölték – folyamatosan nyomon követik a piaci fejleményeket. A GVH is tudomást szerzett arról, hogy egyes, a járvány okozta helyzetben különösen fontos termékek (például orvosi, illetve higiéniai termékek) kínálata, illetve elérhetősége beszűkült, ára pedig megemelkedett.

Azt előrebocsátották, hogy a versenyhivatal nem működik a klasszikus értelemben vett „árhatóságként”, tehát önmagában még egy nagyobb mértékű áremelés sem ad alapot/lehetőséget eljárás megindítására. Ettől függetlenül a rendkívüli helyzetre tekintettel a GVH

javasolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárságának, hogy kezdeményezze egyes termékek – szájmaszkok, kézfertőtlenítő termékek, hypo tisztítószer – hatósági árszabályozását.

Ez a rendkívüli helyzetben indokolt, a maximált árak jogszerűen alkalmazhatók – hivatkozott a GVH az Európai Bizottságból, illetve az uniós tagállamokban működő versenyhivatalokból álló Európai Versenyhatóságok Hálózatának a koronavírus-járvánnyal összefüggésben közzétett nyilatkozatára. Ezzel az eszközzel a gyártók, importőrök közvetlenül megakadályozhatják, hogy a forgalmazók szintjén indokolatlan áremelésre kerüljön sor.

Nem az Európai Bizottságra hivatkozva, de több ellenzéki párt is javasolta a kormánynak a hatósági ár bevezetését bizonyos termékekre. Orbán Viktor miniszterelnök azonban egyelőre nem támogatja ezt, hétfőn az Országgyűlésben a védőfelszerelésekkel kapcsolatban le is vezette, miért nem látja értelmét, hogy lépjenek:

Szépen hangzanak ezek a javaslatok, én szimpatizálok azzal, hogy ott, ahol szükséges és értelme van, ott vezessünk be hatósági árat, de ne követeljenek olyan hatósági árat, amely akadályozza a védekezést, és elveszi az emberektől a védekezés lehetőségét.

A hazai gyártású védőfelszerelések mind kellenek az egészségügyben és a rendvédelemben dolgozóknak, állami gyártásból sem maszk, sem más védőeszköz nem kerül piacra, magángyártás sincs belföldön. A piacon kapható védőeszközök mind importból származnak, nincs eszközünk a tényleges beszerzési ár befolyásolására – vázolta a helyzetet Orbán Viktor. Félünk attól, hogyha hatósági árat vezetünk be, mondjuk a maszkokra, akkor azon az áron, amit mi meghatározunk, egyetlen patikus se fogja behozni, és nem fogja árulni, és akkor egyetlen maszk sem lesz kapható az üzletekben – fordította drámaira az érvelést a miniszterelnök.

Megkérdeztük a GVH-tól, hogy mikor avatkozhat be, mikor mondhatja ki, hogy egy adott ár tisztességtelen? A válaszból az derül ki, hogy a versenyhivatal mozgástere e téren igen korlátozott, a rendelkezésére álló eszközöket pedig nem arra találták ki, hogy szélsebesen leverjenek hirtelen keletkező túlárazási rohamokat.

A túlzó árazás mint versenyjogi jogsértés normatív keretei meglehetősen szűkek, mivel a piacgazdasági árakat elsősorban a versenyviszonyok hivatottak kijelölni – fogalmazott a versenyhivatal. Magyarul, a kereslet és a kínálat határozza meg alapesetben az árakat. Ha adott esetben mégis nekifutnak egy túlárazás vizsgálatának, akkor hosszadalmas eljárás következik, amely összetett közgazdasági elemzéseket igényel, és jellemzően végeláthatatlan bírósági felülvizsgálatba torkollik. Példaként egy külföldi, gyógyszerpiaci esetet hoztak fel: a brit versenyhatóság a Pfizer és Flynn Pharma ügyében bő három év vizsgálódás után állapított meg jogsértést egy 2000 százalékot is meghaladó áremelés kapcsán, ám ezt a döntést végül a bíróság újabb három évvel később hatályon kívül helyezte. Ezzel illusztrálta a GVH, hogy a versenyjogi szabályozás a járvány miatti túlárazási probléma azonnali kezelésére miért nem lehet képes.

Ugyanakkor az árhatóság, illetve szabálysértési hatóság előírhatja a hatósági ár alkalmazását, az árkülönbözet visszatérítését, illetve bírságot is kiszabhatnak.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs/24.hu

Kategóriák: Zöld hírek