FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 17 óra 43 perc

Már elérhetők az extra olcsó hitelkártyák

2020, április 29 - 09:11

Már 3 százalék alatti teljes hiteldíjmutatóval is lehet igényelni hitelkártyát, de van a kínálatban 4,9, valamint 5,6-5,88 százalékos thm-mel elérhető kártya is – írja a money.hu.

Az alacsony kamatú hitelkártyák a koronavírus-járvány miatt bevezetett kormányzati intézkedés részeként jelentek meg, ugyanis új helyzet alakult a lakossági bankolásban is. Egyrészt felértékelődött az online ügyintézés szerepe, adósvédelmi intézkedések léptek életbe, köztük a fizetési moratórium, amelynek köszönhetően az év végéig nem muszáj fizetni a törlesztéseket. Ez utóbbi pedig elsősorban a nehéz anyagi helyzetbe kerülő háztartásoknak jelent segítséget. Szintén lényeges az a március közepétől élő adósvédelmi intézkedés, amely a személyi kölcsönöknél és más fogyasztási hitelkonstrukciók esetében 5,9 százalékos plafont szab meg a teljes hiteldíjmutatóra. Ez a thm-maximum a hitelkártyákra is vonatkozik és a piacon már megjelentek az első, a thm-plafonnal kompatibilis hitelkártyák.

Amit fontos tudni:

  • Több bank is megjelent a járványhelyzet miatt életbe lépett kamatplafonhoz passzoló hitelkártyáival.
  • Már 3 százalék alatti teljes hiteldíjmutatóval is lehet igényelni hitelkártyát, de van a kínálatban 4,9, valamint 5,6-5,88 százalékos thm-mel elérhető plasztik is.
  • Az extra alacsony thm a most érvényben lévő szabályok szerint csak december végéig érvényes. Jövő januártól már két számjegyűre ugorhatnak a kamatok.
  • A meglévő, jóval magasabb hiteldíjmutatóval elérhető hitelkártyákat érdemes lehet lecserélni az újakra, a hitelkártya egyébként jól jöhet annak, aki határidőre visszafizeti a kölcsönt.
Koronavírus - Még több hír a témában » Jövő héttől kinyithatnak a teraszos éttermek Szlovéniában

Kiemelt kép: MTVA/Faludi Imre

Kategóriák: Zöld hírek

Dolgozóinak több mint felét elküldi Mészáros Lőrincék szállodalánca

2020, április 28 - 19:20

Csoportos létszámleépítésről döntött szállodáinak felújítása miatt a Hunguest Hotels Zrt., a májusban induló létszámcsökkentés a dolgozók több mint felét érinti – írja a Portfolio.hu.

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt.-hez tartozó Hunguest Hotels igazgatósága március 18-án döntött arról, hogy szünetelteti szállodáinak működését a koronavírus-járvány miatt, az eredeti tervek szerint decemberben kezdődő szállodafelújításokat pedig előrehozták. Mivel a munkálatok teljes zárás mellett akár két évig is eltarthatnak, az igazgatóság csoportos létszámleépítésről döntött, és erről tájékoztatta az érdekképviseleteket.

A Magyarország legnagyobb vidéki szállodaláncát tulajdonló Opus Global Nyrt. közölte: elhelyezkedési tanácsadással és átképzési támogatással segítik az elküldött dolgozókat. A felújítások végeztével pedig a hotelekben ismét jelentős számú szakképzett munkaerő foglalkoztatására nyílik lehetőség közleményük szerint.

A tervek szerint a Hunguest Hotels szállodák többsége a továbbra is állományban maradó dolgozókkal a nyár közepén újra megnyithatja kapuit a vendégek előtt, a pontos dátumról azonban a járványhelyzettől függően később várható döntés.

Kiemelt kép: a hajdúszoboszlói Hunguest Hotel Béke. Fotó: MTVA/Bizományosi: Lehotka László

Kategóriák: Zöld hírek

Sokan csalódtak az állami bértámogatásban, féltik a munkahelyeket

2020, április 28 - 17:55

Már a koronavírus-járvány első szakaszában, márciusban 56 ezer ember veszítette el állását. Noha a kormány kiszivárgott tervei alapján úgy tűnik, hogy lassan újraindulhatnak a leállt ágazatok, szállodák, éttermek, nem élelmiszerüzletek, mégis nagyon úgy fest, lesznek még leépítések.

A szakszervezet szerint a dolgozók dühösek, mert bonyolult és túl sok elvárást tartalmaz a csökkentett munkaidőre járó állami bértámogatás. Lesznek cégek, amelyek emiatt nem is élnek a lehetőséggel.

Újabb leépítések jöhetnek

Létszámleépítési tárgyalás most éppen nem folyik sehol – mondta megkeresésünkre a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán. A szakszervezet azonban arra számít, hogy lehetnek további elbocsátások. Tudják, hogy vannak olyan vállalatok, amelyeknél nagyon magas a kapacitás ahhoz képest, amekkora megrendelés-állományt pillanatnyilag látnak.

A Bosch első körben 700 kölcsönzött munkavállalótól válik meg – a legtöbb nagyvállalat ezen a lépésen már túl van.

László Zoltán megemlítette, március 19-én egyszerre legalább 15 ezer kölcsönzött munkavállaló veszítette el az állását a különböző gépipari, autóipari cégek dunakiliti, sopronkövesdi, mosonmagyaróvári, győri, tatabányai, esztergomi, székesfehérvári, veszprémi üzemeiben.

Egy-egy gyárból több száz, esetenként több ezer kölcsönzött munkavállalót küldtek el – tette hozzá.

Két okból is arra számít a szakszervezet, hogy további leépítések várhatóak. Az egyik, hogy

  • az ellátási láncok olyan mértékben sérültek, hogy a gyártás nemigen fog tudni felpörögni sehol olyan mértékben, ahogy tervezték.

Megemlítette, hogy a Suzuki-gyár elméletileg hétfőn indult volna újra, aztán szerdára tették az időpontot, most pedig úgy tudja, maga a termelés csak jövő hétfőn indulhat el. A Suzuki megkeresésünkre azt írta, fokozatosan indul el a termelés. Egy ilyen hosszú, 6 hetes leállást követően a gyártásra való felkészülést próbaindítás előz meg. Április 29-én zajlik a technológiai felkészülés ellenőrzése, a gépek elindítása, tesztgyártás, minőségellenőrzés és a járványügyi intézkedéseket is magába foglaló oktatás. Április 30-án az oktatások folytatódnak, és elindul a gyártás is.

A másik, hogy

  • jelentős a megrendelés-csökkenés az autógyártóknál és gépgyártóknál is.
A stabil gárda is sorra kerülhet

Többnyire elküldték már a cégek a kölcsönzött munkaerőt, a határozott idejű foglalkoztatottakat, a próbaidősöket. A saját dolgozók közül is küldtek már el – általában húszasával, mert ez még nem számít bejelentendő csoportos létszámleépítésnek. (Csak harminc fő felett csoportos a leépítés, illetve 300 fő alatti cégeknél a létszám 10 százaléka felett.)

Egy idő után, ha nem javul a helyzet – márpedig ez nem látszik – sorra fognak kerülni a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott saját dolgozók is – borítékolta László Zoltán. Ennek oka, hogy sok olyan cég van, amelyen nem segít a kormányzati mentőprogram. Ami szakszervezeti oldalról közelítve azt jelenti, hogy sok az olyan munkavállaló, aki nem kap segítséget.

Csalódottak a dolgozók

A környező országokban világos, egyértelmű állami támogatások vannak, így meg tudnak maradni a munkahelyek – a dolgozók ezt hiányolják nálunk, és dühösek a szakszervezeti vezető szerint.

Nehezményezik, hogy komplikált, elvárásokkal tűzdelt szabályzatok alapján lehet csak igénybe venni a bértámogatást, amit nem ritkán a munkáltató sem ért.

A végeredmény, hogy nem látják, ki, mit, hogyan kaphat. Ez alapján László szerint  dolgozók úgy érzik, a magyar kormány nem támogatja azt az embert, aki a jelenlegi helyzetben nem tud munkát végezni. A vezető szerint azt várták volna, hogy ha valakinek önhibáján kívül, csupán a koronavírus-válsághelyzet miatt megszűnik a munkahelye, akkor ne büntessék. Most sokan büntetésként élik meg, hogy elvész a munkájuk, a bérük.

Ismer olyan fémipari céget, ezer foglalkoztatottal, ahol már harmadik hete vannak otthon a dolgozók fizetés nélkül. Ennek a vállalatnak nem segítség a bértámogatás, mert egyáltalán nincs bevételük, semennyit nem tudnak fizetni a dolgozóiknak. Így pedig a dolgozók számára sem elérhető az állami segítség.

A Vasas területét nézve nem csak az autóipari cégeknél lehet ilyen probléma, hanem az elektronikai, villamosgép-gyártó, villamossági, gépgyártó vállalatoknál, vállalkozásoknál is. Azoknál mind, akiknek nincs multis hátterük, jelentős cash flow-juk.

Nem minden cég meri bevállalni a bértámogatást

A cégek egy része igyekszik kihasználni a csökkentett munkaidős foglalkoztatásra igénybe vehető, a kiesett munkaidőre jutó bér utáni 70 százalékos állami bértámogatást, de a szakszervezet úgy tudja, nem mindenki élne ezzel. László Zoltán szerint azok nem kérnek bértámogatást, akik még a lazítás után sem tudják felvállalni a megfogalmazott elvárásokat, illetve túl nagynak találják a bürokratikus terheket.

A cégek egy része nem lát három hónapra előre, és nem tudja garantálni, hogy ennyi ideig megtartsa azokat a dolgozókat, akikre igényelné az állami bértámogatást.

Ezért nem minden cég számára opció a kormány segítsége. Hasonló a tapasztalat a mikrovállalkozásoknál is:

Magára hagyta a kormány a bevétel nélkül maradt cipészt, szerelőt, mosodástA mikrovállalkozások jó részének nem nyújt segítséget a gazdaságvédelmi akcióterv.

(Eredetileg a teljes létszámot meg kellett volna tartani, 3+1 hónapig, ez a feltétel enyhült úgy, hogy csak a bértámogatott dolgozókat kell megtartani, három hónapig.)

Őrületes háttérmunka folyik az újraindítás érdekében, össze kell hangolni a sérülékeny ellátási láncokat, a logisztikát, a gyártási technológiákat – egyetlen komponens, vagy alkatrész megváltozása miatt egész folyamatokat kell újratervezni, ami érintheti a beszállítókat is. Az ipar szeret minél hosszabb időre előre látni – gond, hogy ez most nem működik a rengeteg bizonytalansági tényező miatt.

Heti 32 vagy 20 órás foglalkoztatásra térnek át a cégek

László Zoltán szerint most az a legjellemzőbb, hogy az újraindulásra készülve a cégek próbálják amennyire lehet maximalizálni a lehetőségeiket, elérni, hogy a lehető legkevesebb költséggel a leghatékonyabban tudják mozgatni munkavállalóikat. Éppen a munkaszerződés-módosítások időszaka van – sokan térnek át leginkább 32 órás, illetve húszórás munkahétre.

A 32 órás munkarend mellett van, ahol napi 6,4 órában dolgoznak heti öt napot – ez lehetőséget biztosít arra, hogy a műszakváltások között több idő teljen el, megvalósítható, hogy a műszakok ne találkozzanak egymással és legyen idő a köztes fertőtlenítésre. Máshol 4 napot fognak dolgozni nyolc órában.

Koronavírus - Még több hír a témában Karácsony a sebességhatárok csökkentéséről: Az én apukám egy este nem jött haza

A szakszervezet sorra kapja a kollégáktól a módosított munkaszerződéseket, átnézésre. Az érdekképviselet szorgalmazza is, hogy a dolgozók mindenképpen nézessék át az új szerződéseket, hogy a láthatóan nagy kapkodásban nehogy később gond legyen.

Probléma lehet a módosított munkaszerződésekkel

A szakszervezet  talált kifejezetten tisztességtelen módosítást is, ahol a munkaidő 20 százalékkal csökkent, a bért ellenben 25 százalékkal faragták volna le. Előfordult, hogy az állásidőre a Munka Törvénykönyve szerint járó 100 százalékos alapbér helyett csak 70 százalékot írt a foglalkoztató az új munkaszerződésbe.

Nem elég, hogy a dolgozó nem kapta volna meg, ami a törvény szerint jár, hanem munkaidőkeret mellett 100 százalékkal kellett volna ledolgoznia azt az időszakot is, amire csak 70 százalékos alapbért kapott.

A szakszervezet szerint kavarodást okozhat, ha a munkaidő-csökkentés kezdetekor nem zárják le a munkaidőkereteket, mert ilyenkor a munkaidőbankba bekerülő órákat másképp kell számolni. Bár már nem feltétel a bértámogatáshoz a munkaidőkeretek lezárása, elszámolása, ezt mindenképpen javasolják – különben maga a cég, és a munkavállaló is bukhat.

Kiemelt kép: mikroszkópos ellenőrzés a Bosch hatvani üzemében. Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg via Getty Images

Kategóriák: Zöld hírek

Gigabírságot kapott a Booking a GVH-tól

2020, április 28 - 15:43

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2,5 milliárd forintos bírságot szabott ki a Booking.com online szállásfoglaló portál üzemeltetőjére, egyúttal megtiltotta a holland vállalatnak agresszív értékesítési módszereinek folytatását.

A közlemény szerint a GVH a versenyfelügyeleti bírság megállapításánál figyelembe vette a vállalkozás jogsértéssel érintett, magyar foglalások utáni jutalékbevételét.

A versenyhivatal döntését azzal indokolta, hogy a Booking.com B.V. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a fogyasztókkal szemben azzal, hogy többek között megtévesztően hirdette egyes szálláshelyeit ingyenes lemondási lehetőséggel, valamint agresszív, pszichés nyomással késztett mihamarabbi foglalásra. (MTI)

Kategóriák: Zöld hírek

Már most annyit kifizettek a biztosítók, mint tavaly a nyári viharszezon után

2020, április 28 - 12:17

A biztosítók az elmúlt hétvége szélviharai után több százmillió forintnyi kárral számolnak, kifizetéseik összege az időjárás miatt idén már majdnem akkora, mint tavaly a nyári viharszezont követően – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az MTI-vel kedden.

A Mabisz összesítése szerint csaknem másfélezer káreseményről értesültek a biztosítók, és nem zárják ki, hogy lesznek még újabb bejelentések. Az eddigiek alapján a viharok elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyét érintették, különösen Mátészalka és Fehérgyarmat környékét, illetve Debrecent, de Budapesten és Pest megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Borsodban és Hevesben is voltak károk. A rendkívüli időjárás főképp tetőket és kéményeket rongált meg.

A közlemény szerint a február közepén bekövetkezett időjárási katasztrófa után csaknem 3 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, és még nem kezdődött el a nyári viharok időszaka, amely tavaly májustól augusztusig 4,1 milliárd forint kárt okozott.

A biztosítók tapasztalatai szerint az online megoldások iránt az utóbbi hetekben egyre nagyobb az érdeklődés. A Mabisz ezért arra számít, hogy a biztosítási ügyintézésben is felgyorsulhatnak a fejlesztések, és teret nyerhetnek az ügyfélbarát megoldások.

Kiemelt kép: MTI/Balázs Attila

Kategóriák: Zöld hírek

Egy műszakban újraindult a győri Audi-gyár

2020, április 28 - 11:53

Czechmeister Mónika közölte, hogy a járműgyártásban mintegy kétezer ember kezdett el dolgozni első lépésben, a vállalatnál mintegy ötezren álltak már munkába a 12 ezer 800 munkavállalóból.

Az Audi a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt kialakult nemzetközi helyzet és az alkatrészellátásban mutatkozó bizonytalanság miatt március 23-án állította le a termelést Magyarországon. A motorgyárban április 14-én indult újra a termelés a hathengeres benzines motorok gyártásával, amelyhez az április 20-i héten egy hathengeres és egy négyhengeres motorgyártó sor is csatlakozott. A járműszereldében műszakonként jelenleg mintegy kétszázötven autót gyártanak, a termelést a következő hetekben fokozatosan szeretné felfuttatni a vállalat — mondta Czechmeister Mónika.

A gyártósoron az Audi Hungaria valamennyi modellje megtalálható, a Q3, a Q3 Sportback, az A3 Cabriolet, a TT Coupé és a TT Roadster is — tette hozzá.
Az Audi szerszámgyára is csaknem teljes kapacitással készít szerszámokat és karosszériaelemeket. A műszaki fejlesztés területén pedig a „megszokott munkarendben” folyik a munkavégzés. Kitért arra is, hogy a motor- és a járműgyártásban, valamint az irodai területeken is átalakították a munkahelyeket az egészségügyi előírások szerint. A munkavállalók egészségének védelme érdekében “technikai és szervezési intézkedéseket valósítottak meg”, emellett bizonyos munkaterületeken maszkot is biztosítanak.

A jelenleg nem dolgozó munkavállalók a vállalat által elrendelt szabadságukat töltik.

Koronavírus - Még több hír a témában Sokan csalódtak az állami bértámogatásban, féltik a munkahelyeket

A győri székhelyű Audi Hungaria Zrt. az Audi konszern tagja, az Audi és Volkswagen konszern központi motorszállítója. Tavaly 1,184 milliárd euróval nőtt az Audi Hungaria Zrt. árbevétele 2018-hoz képest, így elérte a 8,561 milliárd eurót. Nyeresége 85 millió euróval 355 millió euróra csökkent.

2019-ben összesen 1 millió 968 ezer 742 motor készült Győrben, 14 ezer 441-gyel több, mint 2018-ban. A gyártósorról legördült járművek száma pedig az előző évhez képest 64 ezer 817 darabbal, 164 ezer 817-re nőtt.

Kiemelt kép: MTI/Krizsán Csaba

Kategóriák: Zöld hírek

Hatalmas szükség lenne az erdélyi idénymunkásokra, a rendőrkapitányokhoz fordultak a termelők

2020, április 28 - 10:16

A megyei rendőr-főkapitányságoktól igyekeznek különleges hatósági engedélyt kérni a magyar-román határtól távolabb eső zöldség- és gyümölcstermelő vállalkozások annak érdekében, hogy be tudják léptetni az országba az idei betakarításhoz szükséges erdélyi idénymunkásokat. Az engedélyek megszerzéséhez személyre szóló meghívóleveleket kell bemutatni, és garantálni kell azt is, hogy a vendégmunkások csak a szálláshelyek és a földek között mozoghatnak — írta meg az Agrárszektor.

A lap szerint

a hazai zöldség- és gyümölcstermelők a betakarítási munkálatokhoz általában 25-30 ezer külföldi idénymunkást alkalmaznak, akik zömmel Erdélyből, kisebb részben Kárpátaljáról érkeznek.

A koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedések és határellenőrzések azonban az idei szezonban nehezítik a magyarországi belépést és munkavállalást. Született ugyan egy magyar-román kormánymegállapodás a határon ingázók helyzetének könnyítéséről, de ez csak a határsáv 30 kilométeres körzetében teszi lehetővé a rendszeres átjárást.

A zöldség- és gyümölcstermelők munkaerőhöz-jutási esélyeit rontja, hogy a jelentős munkaerőhiánnyal küzdő Németország és Anglia olyan béreket ígér a külföldi mezőgazdasági idénymunkásoknak, hogy Erdélyben is sokan inkább oda köteleznék el magukat. Ezért a hazai vállalkozások kényszerűségből azzal is megpróbálkoznak, hogy betanítsák azokat az itthoni munkavállalókat, akik a járvány miatt más ágazatokban átmenetileg vagy végleg munkanélkülivé váltak — teszi hozzá az Agrárszektor.

Koronavírus - Még több hír a témában Az Emmi saját halottjának tekinti a koronavírusban meghalt beteghordót

Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Földi Imre/MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Ötszörösére nőtt a Magyarországon dolgozó külföldiek száma négy év alatt, közelítünk a vendégmunka-alapú társadalomhoz

2020, április 28 - 09:35

A koronavírus-járvány miatt ugyan átmenetileg leállt a gazdaság egy része, a határokat pedig lezárták a külföldiek előtt, a vendégmunkásokat mégis sok helyen engedik ingázni. Nincs ennél ékesebb bizonyítéka, hogy Magyarországnak mennyire szüksége van a külföldi munkaerőre, és ez számokkal is igazolható: 2016 óta megötszöröződött a Magyarországon dolgozó külföldiek száma.

A legnagyobb ugrás 2018-ban történt: egy év alatt megháromszorozódott a vendégmunkások száma. Így nem csoda, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) erről az évről még mindig nem adta ki szokásos éves jelentését, a legutóbbi még mindig 2017-ből való. Az illetékes minisztérium azzal indokolta a csúszást, hogy „adatgyűjtés zajlik”. Az NFSZ oldalára azonban időközben szépen csendben feltöltötték a 2018-as, sőt a 2019-es adatokat is – ezekből dolgoztunk most mi is –, de a külföldi munkavállalókról szóló jelentés még mindig várat magára.

Nem túlzás azt állítani, a kormány hosszú ideig titkolta az adatsort. A vendégmunkások számának robbanásszerű növekedése nem igazán illeszkedik az Orbán-kormány antimigrációs, olykor egyenesen idegenellenes retorikájához. De abba a narratívába sem, hogy a kormány a magyar embereket segíti munkához.

A kormány továbbra is a magyar emberek foglalkoztatását és képzését tekinti elsődleges feladatának. A hazai jogszabályok is elsődlegesen arra irányulnak, hogy a magyar gazdaság fejlődését és a magyar emberek jólétének növekedését segítsék elő. A hazai munkaerőpiacot kvóta védi, amit a hazai vállalkozások nem használnak ki

válaszolta Bodó Sándor pénzügyminisztériumi államtitkár Jakab Péter írásbeli kérdésére tavaly, aki szintén azt szerette volna megtudni, hány vendégmunkás dolgozik az országban. Sem a Jobbik elnökének, sem másnak nem sikerült eddig választ kapnia a kérdésre. Az NFSZ adatai azonban tisztázzák a képet, és ugyan maradtak nyitott kérdések, az kiderült, hogy nagyjából minden második magyar munkába állóra jutott egy külföldi 2018-ban.

A kormány tágra nyitotta a munkaerőpiac kapuit

2017-ben a kormány könnyített a külföldi munkavállalók alkalmazásán: a környező nem EU-s országokból sem kell már tartózkodási engedélyt kérni, elég, ha a foglalkoztató bejelenti a munkavállalót. Ennek hatására tovább nőtt a külföldi munkaerő beáramlása, főleg az Ukrajnából, kisebb mértékben pedig a Szerbiából érkezők miatt – írtuk márciusban.

„Ha nem tetszik, el lehet menni, hozunk száz ukránt”Igyekeznek munkaerő-kölcsönzéssel megoldani a munkaerőhiányt, ami miatt rohamtempóban nő a külföldről érkező vendégmunkások száma. Hová vezet ez, és meddig tartható fent a rendszer?

Mivel az NFSZ nem közölt nemzetiségek szerinti adatokat, ezért csak sejteni lehet, hogy a 2018-as megugrás ennek a kormányzati döntésnek a következménye. Ha azt nézzük, hogy:

  • egyetlen év alatt 40 ezerrel nőtt a foglalkoztatási bejelentések száma,
  • a könnyítés csak Ukrajnára és Szerbiára vonatkozott, hiszen a többi szomszédos ország EU-tagállam,
  • és nem vette észre senki, hogy 2017-ről 2018-ra 40 ezer munkavállaló érkezett volna uniós országokból,

akkor egyértelműnek tűnik, hogy

a kormány tízezrével engedte be a magyar munkaerőpiacra az ukrajnai és szerbiai munkavállalókat.

Mindeközben a harmadik országbeli gazdasági migránsok száma is megugrott, de közel sem annyira, mint az előbbi csoporté. Mivel 2017-ig kiadta éves jelentéseit a külföldi munkavállalókról az NFSZ, ezért addig ismerjük az adatokat nemzetiségek szerinti bontásban is. Ezek alapján

  • 2016-ban 4464-en kaptak munkavállalási engedélyt nem EU-s és nem szomszédos országokból (közülük 3513-an voltak Európán kívüliek),
  • egy évvel később 8484-en (közülük 7176-an érkeztek más kontinensről).
  • A 2018-as és a 2019-es adatot csak összesítve látjuk, de ha maradt az előző években látható körülbelül 80 százalékos aránya a nem európaiaknak, akkor nagyjából összesen 10 ezren dolgozhattak mindkét évben Magyarországon.

Az ő számuk négy év alatt körülbelül megháromszorozódott, eközben a szomszédos országokból olyan nagy számban jöttek vendégmunkások, hogy a szomszédos és EU-s országokból érkezők száma több mint a hétszeresére nőtt. Azonban az ország különböző térségeiben ez nem egyformán érzékelhető.

Tízszereződés, hússzorozódás

Közép-Magyarországon van a legtöbb külföldi munkavállaló – körülbelül minden második –, négy év alatt pedig megötszöröződött a számuk. A legkevésbé népszerű célpont a Dél-Dunántúl, az összes külföldi munkavállaló mindössze 2,3 százaléka kapott munkát Baranyában, Somogyban vagy Tolnában 2019-ben, annak ellenére, hogy 2016-hoz képest 7,7-szer több külföldi dolgozott a régióban. Ezen időszakban a legnagyobb növekedés a Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékből álló Közép-Dunántúlon volt, ahol négy év alatt 8,4-szer lett több vendégmunkás. Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy az NFSZ nem regisztrálja a külföldről érkező, de magyar állampolgársággal is rendelkező munkavállalókat, tehát a növekedés valójában még nagyobb lehetett.

A legtöbb külföldi munkavállaló a három legmagasabb GDP-vel rendelkező régióban dolgozik, ugyanakkor a negyedik legtöbb a legszegényebbnek számító észak-alföldi régióban található. Ez a régió a kakukktojás – feltehetően az ukrán és a román határ közelsége miatt –, ugyanis az elmúlt négy évben többé-kevésbé végig az volt a jellemző, hogy annál több vendégmunkás dolgozott egy régióban, minél magasabb ott a GDP.

Megyénként nézve az adatokat, még brutálisabb növekedéseket lehet látni. A következő megyékben volt a legnagyobb „vendégmunkás-boom” az elmúlt négy évben:

  • Jász-Nagykun-Szolnokban 2016-ban 200 külföldi munkavállalót regisztráltak, 2019-ben 4690-et, ez 23,5-szeres emelkedés;
  • Somogyban 65 vendégmunkásról 1208 főre ugrott ez a szám négy év alatt, ez 18,5-szeres növekedés;
  • Pest megyében 14,8-szoros volt a növekedés;
  • Hevesben és Hajdú-Biharban pedig 12-szeres.

Békés szinte teljesen kimaradt ebből a folyamatból, mindössze másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalók száma a megyében. Mindenhol máshol legalább háromszor annyi a vendégmunkás, mint négy évvel korábban.

Az EU-n és a szomszédos országokon kívüli munkavállalók aránya a vendégmunkások között Baranyában a legmagasabb: 2019-ben 50 százalék. Győr-Moson-Sopron megyében ugyanez az arány mindössze 3 százalék. A teljes országra nézve pedig 17 százalék.

Vendégmunka-alapú társadalom

A KSH foglalkoztatottsági adatait más módszerrel gyűjtik, mint az NFSZ számait, így azt nem is lehet pontosan megmondani, hogy a magyar foglalkoztatási számok javulásában pontosan mekkora szerepük van a külföldi munkavállalóknak. A KSH felmérése a 2011-es népszámláláskor készített lakcímnyilvántartás alapján vett mintán alapszik, és ugyan elvileg vannak külföldi válaszadók is, de a számokat elnézve valószínűtlen, hogy reprezentatívan tartalmaznák a statisztikai hivatal mintái a vendégmunkásokat. Ha igen, akkor ez azt jelentené, hogy 2018-ban a foglalkoztatás növekedése mögött szinte teljes egészében csak a külföldiek munkavállalása állt, ami valószínűtlen.

Ezért úgy kezeltük az adatokat, hogy azt feltételeztük, a KSH csak a magyar állampolgárok foglalkoztatását mérte fel, vagyis a most következő számok szélsőségesen alulbecsülik a külföldiek arányát a magyar munkaerőpiacon. Ha az NFSZ és a KSH adatai között bármilyen átfedés van, az azt jelenti, hogy az itt leírtnál nagyobb a vendégmunkások aránya a munkaerőpiacon.

A grafikon azt mutatja, hogy az előző évhez képest hogyan változtak a fontosabb foglalkoztatási mutatók. Jól látszik, hogy nőtt a gazdaságilag aktívak és a foglalkoztattok száma is évről évre, ami gazdasági konjunktúrára utal. Mivel a magyar népesség fogy, ezért a növekedésben szerepe van a nyugdíjkorhatár felfelé tolódásának, a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásának, valamint annak is, hogy csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, így a fiatalabb korosztályok nagyobb arányban jelennek meg a munkaerőpiacon.

A munkanélküliek száma éveken át dinamikusan csökkent, azonban 2018-ban – egy évvel az ukrán és szerb munkások munkavállalásának megkönnyítése után – érdekes dolog történt:

25 ezerrel több külföldi munkavállaló jelent meg a munkaerőpiacon, mint amennyivel csökkent a munkanélküliek száma.

2019-re mérséklődött ez a különbség, de még mindig a külföldiek javára billen a mérleg: 9 ezerrel haladta meg a vendégmunkások száma az eltűnő munkanélküliekét. Mivel van fluktuáció a munkanélküliek között – valaki elveszti az állását, más kap egyet –, ezért azt a következtetést nem lehet ebből levonni, hogy több külföldi állt volna munkába, mint munkanélküli. Azt viszont ki lehet jelenteni, hogy az elmúlt két évben több külföldi érkezett, mint amennyivel csökkent a munkanélküliek száma.

Mivel valakit több helyen is foglalkoztathatnak, ezért sem lehet pontosan megmondani ezekből az adatokból, hogy a foglalkoztatás bővülésének mekkora részét adja a külföldi munkavállalók beáramlása. De annyit óvatosan meg lehet állapítani ezekből az adatokból, hogy 2018-ban akár a bővülés felét, 2019-ben pedig a harmadát is jelenthették a vendégmunkások – és ez a minimum. Ez megmutatja, milyen komoly munkaerőhiány alakult ki Magyarországon az utóbbi években, és hogy mekkora igény alakult ki a vendégmunkára, ami sok esetben nyomottabb béreket is jelent.

Hatalmas a szórás a megyék között

A teljes országot tekintve azt látjuk, hogy míg 2016-ban csak 0,4 százalék körüli volt a vendégmunkások aránya, 2019-ben már 2 százalék. A lenti, lapozható térkép mutatja, hogyan változott a helyzet megyénként az elmúlt négy évben: a számok azt jelzik, hogy tízezer munkavállalóból hányan külföldiek. (Még egyszer: ha az NFSZ és a KSH adatai között van átfedés, akkor a számok minimálisan ugyan, de magasabbak ennél. A legnagyobb tévedés a 2019-es budapesti adatban lehet, azonban itt is csak hússzal több vendégmunkást számolnánk 10000 dolgozóra.)

Jász-Nagykun-Szolnok megyében 0,1 százalékról 2,7 százalékra, Budapesten pedig 1-ről 4 százalékra nőtt a vendégmunkások aránya. Baranyában 0,04 százalékról ugyan nőtt, de csak 0,16 százalékig kúszott. Az egész Dél-Dunántúlon mindössze fél százalék körül van a vendégmunkások aránya, csak ebben a régióban és a Dél-Alföldön csökkent a gazdaságilag aktívak száma is négy év alatt, ami arra is utal, hogy nagy mértékű az elvándorlás ezekből a régiókból. A foglalkoztatás is a Dunántúlon bővült a leglassabban: mindössze 2300-zal, miközben a második legrosszabb adat a dél-alföldi is pont az ötszöröse ennek, azaz 11 500. Ehhez képest Közép-Magyarországon 56 900-zal lett több a foglalkoztatott, a Nyugat-Dunántúlon pedig 31 100-zal.

A munkanélküliség sem ugyanolyan mértékben csökkent a régiókban: az elmúlt négy évben közel 20 ezerrel lett kevesebb munkanélküli az Észak-Alföldön, de még így is itt voltak a legtöbben állástalanok, majdnem 43 ezren. A legkisebb mértékben (24 százalékkal) a Dél-Dunántúlon csökkent a munkanélküliek száma, mindössze 5600-zal, így 19 ezren maradtak munka nélkül a régióban. Azonban a munkanélküliség általában jelentősen lecsökkent az országban, a járvány kezdetén 3,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.

De ez már a múlt.

A járvány Magyarországra érkezte után azt láthattuk szerte az országban, hogy a vendégmunkásoktól szabadultak meg a leggyorsabban a cégek. A magyarok közül is rengetegen veszítik el a munkájukat, Gulyás Gergely miniszter azt mondta, sok százezer munkanélkülivel számolnak, ami magas szám: tavaly 159 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. A regisztrált álláskeresők száma (egy másik mutató, amivel a munkanélküliséget szokás jellemezni) ennél jóval magasabb, 2019-ben 250 ezer volt a havi átlag, 2020 februárjában már 264 ezren, márciusban pedig 281 ezren állt a mutató, április közepén pedig akár 320-330 ezer is lehetett az állástalanok száma.

Mivel az NFSZ 2017 óta nem közöl részletes adatokat, ezért csak azt tudjuk, hogy korábban jellemzően a képzettséget nem igénylő vagy alacsony képzettséget igénylő állásokat töltötte be a vendégmunkások nagy többsége – nagyjából 80 százalékuk helyezkedett el ilyen pozíciókban. Az viszont jelenleg nem látszik, hogy mitől találnának ezekre az állásokra hirtelen magyar munkavállalókat a cégek, ha korábban sem sikerült nekik. Hacsak nem döntenek úgy sokan, hogy korábbi bérükhöz képest jelentősen kevesebbért is hajlandók elmenni dolgozni alacsonyabb presztízsű munkakörökbe, és nem csak addig, amíg haldoklik a szektoruk.

Kiemelt kép: Karancsi Rudolf /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Újraindul a termelés a kecskeméti Mercedes-gyárban

2020, április 28 - 09:33

Többhetes szünet után a Mercedes-Benz keddtől fokozatosan újraindítja termelést a kecskeméti gyárában; a munkatársak védelme érdekében az újraindulást több mint 120 higiénés és megelőző intézkedéssel készítették elő – tájékoztatta a vállalat kedden az MTI-t. A kecskeméti munkavállalók a fokozatos gyártásindítás alatt először egyműszakos, később pedig kétműszakos munkarendben dolgoznak majd.

A bevezetett új szabályokról és higiénés tudnivalókról a gyár minden munkatársa már az első munkanap előtt tájékoztatót kapott, és a cég minden dolgozója számára mosható maszkokat is küldött.

  • Megváltoztak a gyár területére történő belépés szabályai, növelték a gyárhoz közlekedő buszok számát, és nemrég elkészült a városközpontból a gyárig vezető kerékpárút is.
  • A gyártásban azokon a munkaállomásokon, ahol az 1,5 méter távolság nem tartható, a munkatársaknak kötelező maszkot viselni, illetve vagy védőszemüveget vagy plexi védőmaszkot kell használni.
  • A takarítószolgálat rendszeresen fertőtleníti és takarítja a gyár területét. Ezen kívül a munkatársaknak minden munkakezdés előtt a kapott tisztítószerekkel egyénileg meg kell tisztítaniuk saját munkaterületüket, a munkaeszközöket, a kezelőtáblákat és válaszfalakat.
  • A későbbiekben induló kétműszakos működésnél a reggeli és éjszakai műszakokat szétválasztják egymástól, úgy, hogy az egyes műszakcsoportokhoz tartozó munkatársak lehetőleg semmilyen mértékben ne érintkezzenek a másik műszakcsoporttal.
  • A munkatársak biztonsága érdekében átalakították a pihenőzónákat, meghatározták az egyszerre ott tartózkodók számát, kijelölték a székek helyeit a padlón, amelyeket tilos elmozdítani.
  • Az üzemi étkezdékben leszűkítették a menüválasztékot és megkérték a kollégákat, hogy saját evőeszközeiket használjak vagy a tálcákkal együtt a személyzettől vegyék el. A kantinokban jelöléseket festettek fel a padlóra a helyes távolság betartásához, a pénztáraknál pedig a védelmet szolgáló plexi válaszfalakat szereltek fel.
  • Adminisztrációs területen továbbra is home office-ban történő munkavégzést ajánlják, és a megbeszéléseket lehetőség szerint digitális formában kell lebonyolítani.
Koronavírus - Még több hír a témában A férfiakra halálosabb a koronavírus

A Mercedes-Benz márka tulajdonosa, a Daimler AG március 17-én döntött úgy, hogy a koronavírus-járvány miatt megszakítja a gyártást európai telephelyeinek nagy részén. Az intézkedés érintette a Mercedes-Benz kecskeméti gyárát is, ahol a legtöbb területen szintén felfüggesztették a munkát március 20-tól.

A kecskeméti Mercedes-Benz gyár több mint 4400 munkatársat foglalkoztat. 2019-ben mintegy 190 ezer Mercedes-Benz kompakt autót állítottak elő. A gyárban a Mercedes-Benz A-osztályt, valamint a négyajtós CLA Coupé és a CLA Shooting Brake modelleket gyártják – e két utóbbit kizárólag a magyarországi telephelyen. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. nettó árbevétele 2019-ben 3,7 milliárd euró volt, 2,7 százalékkal haladta meg a 2018-ast.

Kiemelt kép: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.

Kategóriák: Zöld hírek

KSH: márciusban 56 ezren veszítették el az állásukat

2020, április 28 - 08:21

A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot csak részben érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban kevésbé markánsan jelennek meg, írta a KSH.

A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 11,4 százalék volt. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,4 százalék, az 55-74 éveseké 2,2 százalék volt.

A munkanélküliség átlagos időtartama 10,4 hónap volt, a munkanélküliek 29,8 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

Koronavírus - Még több hír a témában 17 ezer magyar embert tesztel koronavírusra a négy orvosi egyetem

Kiemelt kép: MTI/MTVA

Kategóriák: Zöld hírek

Kivérezteti a nyelviskolákat a koronavírus és a diplomaszerzési könnyítés

2020, április 28 - 08:05

A gazdasági napilap keddi számában megjelent cikk szerint azok a nyelviskolák vannak nehezebb helyzetben, amelyek főleg a lakosság oktatásával foglalkoznak, a cégeknek dolgozók többségénél kisebb a kiesés. A mintegy háromszáz hazai nyelviskolából 50-100 számít nagyobbnak.

A nyelvtanfolyamok március közepén kezdtek leállni, a folyamatban lévőket pedig két-három hét alatt átterelték az online felületekre. A nagyobb szereplők gyorsabban tudtak váltani, de már a kisebbek is úrrá lettek a helyzeten. A keresletet az is befolyásolja, hogy a hallgatók az idén nyelvvizsga nélkül is megkapják a diplomájukat, emiatt néhány ezren eltűnnek a piacról.

Nagyon látszik a nyelvvizsgázók számán, hogy az intézkedés csak az idei végzősöket érinti, ugyanis a később diplomázók többsége fenntartotta vizsgajelentkezését. Évente még mindig 6-8 ezer hallgató hagyja el úgy a felsőoktatást, hogy nem szerzett nyelvvizsgát, de a többség már előre tervez, és nem az államvizsga idejére hagyja a nyelvvizsgát. Tavaly 124 ezer vizsgát regisztráltak – egy diák átlagosan 1,5 vizsgát teljesít, így nagyjából 80 ezren vizsgáztak. A szakember szerint az idén tízezer alatt lesz a kieső vizsgázók száma.

Több mint 70 ezer korábban — jórészt évekkel ezelőtt — végzett hallgató kapja meg nyelvvizsga nélkül a diplomáját, ők nem is voltak aktívan jelen a nyelviskolák piacán — olvasható a Világgazdaságban.

Koronavírus - Még több hír a témában Szijjártó Péter is elkísérte a Moldovába küldött védőfelszerelés-szállítmányt

Kiemelt kép: Getty Images

Kategóriák: Zöld hírek

Vajna Tímea luxuséttermében debreceni milliárdosokkal bútorozott össze

2020, április 27 - 14:39

Andy Vajna özvegyének már nemcsak szerelme, hanem – a cégpapírok szerint egyelőre családja révén – üzlettársa is a bulvársajtóban és Vajna Tímea posztjaiban Zoltánként emlegetett aranyifjú. A celebakvizícióról először a Blikk írt, de a cégpapírokból most már az is látszik, milyen vállalkozás szállt be Vajna örökségének egyik fő darabjába, a Kempinsky hotel oldalában működő Nobu luxusétterembe.

A japán éttermet üzemeltető Buno Vendéglátóipari Kft.-ben a néhai sztárproducer egykori fő vagyonkezelő cégének, az AV Investments Kft.-nek eddigi 100 százalékos részesedése 51 százalékra csökkent, és 49 százalékkal beszállt az Alaszka 2000 Kft. Az is lehet, hogy az üzletnek azóta további fejleményei is vannak, mert Vajna arról beszélt az említett cikkben, hogy „kedvese lett Andy Vajna éttermének, a magyarországi többségi tulajdonosa”. Az adatbázisban azonban ez még nem látszik, április 22-ei az utolsó változásbejegyzés, és abból cikkünk írásakor még csak a 49 százalékos üzletrész lelhető fel.

Ráadásul a Buno Kft.-be beszálló Alaszka 2000 Kft. tulajdonosa az elérhető cégadatok alapján nem a Vajna Tímea mellett feltűnő fiatalember, hanem a szülei: Ráthonyi Zoltán és Ráthonyi Zoltánné. A bulvárhírekben milliárdos örökösként emlegetett ifjabb Ráthonyi Zoltán neve a családi üzletekben nem fordul elő sűrűn, így nem tagja a 11 milliárd forint éves forgalmú Alaszka Kereskedelmi Kft.-nek sem.

Ráthonyiék az egyik legnagyobb magyarországi kiskereskedelmi láncról, a Reálról ismertek. Cégük, az Alaszka Kereskedelmi Kft. a Reál Hungária Kft. egyik alapítója, élelmiszer- és vegyiáru kis- és nagykereskedelemre specializálódott. Az idősebb Ráthonyi Zoltán 2019-ben a leggazdagabb magyar üzletemberek 100 listájára ugyan nem fért fel, de Hajdú-Biharban magasan jegyezték: a 6-8 milliárd forintra becsült vagyonú vállalkozók között szerepelt, akárcsak a kaszinótulajdonos Szima Gábor.

Az étteremüzemeltető Buno Kft.-ben továbbra is ügyvezető az özvegy és mellette Kovács Andrea Mária, aki a filmproducer bizalmasa volt, de Andy Vajna halála után is maradt több cég vezetésében. Az új tulajdonos beszállása elé nem gördített akadályt Vajna egykori üzlettársa, Samuel Russell Falconello sem, legalábbis az AV Investments képviselőjeként aláírta a változásokat rögzítő alapszabályt. Falconellóról korábban azt írtuk, hogy a Vajna-hagyaték cégeiben az egyetértése nélkül jóformán nem tehet semmit az özvegy.

A Buno Kft. egyébként korábban jól hozott a konyhára, legalábbis 2018-ban egymilliárd forintnál  nagyobb volt  a forgalma és 42 millió forint nyereséggel vehette át a boltot az özvegy.

Vajna Tímea egyébként a cégpapírokban már kaliforniai lakosként szerepel, lakcímeként egy Los Angelesben, a Santa Monica Boulevard-on található ingatlant adott meg. Január végén költözött ki a budai villájukból, azóta Amerikában él, és a Blikk szerint gyakran megfordul Zoltánnal a malibui Nobuban.

Kiemelt kép: Beliczay László /MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Néhány kamikaze ül a boltban, és vár a csodára – magyar kereskedők a kilátástalan helyzetről

2020, április 27 - 09:33

A rendszerváltás előtt alapított Griff Collection az egyik legpatinásabb magyar divatruházati cég, a koronavírus miatt azonban korábban soha nem tapasztalt nehézségei adódtak. Kilenc üzletük közül négy már biztosan nem fog újra kinyitni, az elmúlt hetekben pedig a webshopos megrendelések teljesítése sem megy gördülékenyen.

A webshopos vevők kiszolgálásának nehézségeit a vállalkozást megalapító Sütő Zoltán lánya személyesen élte át, amikor az egyik budapesti plázában lévő boltjukban elő akart készíteni egy rendelést.

Összeszedte a megrendelt három pár cipőt és két pólót, hogy feladja a postán, de a biztonsági őrök nem engedték ki az üzletből arra hivatkozva, hogy tartozásuk van, a bérbeadónak pedig emiatt zálogjoga van az árura. Azaz praktikusan megakadályozták az értékesítést

– mondta Sütő Zoltán.

A cégvezető szerint a bevásárlóközpontokban nemcsak náluk, hanem más üzleteknél is „nagyon sokszor” előfordulnak hasonló nézeteltérések. Több kereskedő elmondása alapján a konfliktus hátterében leegyszerűsítve az áll, hogy a plázákban működő üzleteknek ellehetetlenült a működése a kijárási korlátozás miatt, a milliós bérleti díjak fizetését viszont továbbra is elvárják az üzemeltetők a kormány egyértelmű állásfoglalásának hiányában (a témáról korábban részletesen írt a Hvg.hu is). Az általam megkérdezett kereskedők jellemzően általánosítva beszéltek a bevásárlóközpontokról, így  értelemszerűen nem az összes plázára érvényesek az állításaik.

Napi 20 ezer forint bevétel

„Március első felében még a szezon legnagyobb forgalmát csináltuk meg, egy héttel később pedig már nulla volt a bevételünk” – jellemezte a bevásárlóközpontokban működő ruhaboltok helyzetét Szentpétery István, a Mayo Chix tulajdonos-ügyvezetője. A cégnek egy saját üzemeltetésű boltja van a Westendben, emellett Magyarországon többtucatnyi márkaboltot üzemeltetnek a kereskedőik.

A március közepén meghozott korlátozó intézkedések hatására a forgalmunk a 0–10 százalékára esett vissza. Volt, hogy egy nap 20 ezer forintot csinált egy üzletünk, volt, hogy nulla forintot”

– mondta Szentpétery az ellehetetlenülésükről. Ennek ellenére tíz napig nyitva tartották a boltjaikat, mivel semmilyen bérleti kedvezményt nem kaptak a bevásárlóközpontoktól. Ezt követően azonban bezárták az üzleteiket, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudják fizetni a bérleti díjat.

A plázák nyitva maradnak, pedig sok üzletbe nem is mehetünk be. Hogy van ez?Úgy tűnik, a plázák bevételét mindenképpen biztosítani akarják.

A helyzet akkor sem vált egyértelművé, amikor március 28-tól bevezették a kijárási korlátozást, mivel a kötelezően bezárandó üzletek között nem nevezték meg a ruhaboltokat. Szentpétery szerint eltérő értelmezései vannak a rendeletnek, mindenesetre ő egy olyan esetről sem hallott, ahol bárkit számon kértek azért, mert nyitva van. Szerinte a plázák többsége pont ezt használja ki, biztosítják is a nyitva tartást, elvárják a bérleti díj fizetését, a plázákban ugyanakkor alig van ember.

80 emberből 70-et elküldtek

A plázák nyitva vannak, de a nyitva lévő üzletek körülbelül az összes bolt öt százalékát tehetik ki. Néhány kamikaze van, aki ott ül, és várja, hátha bemegy valaki

– festette le a bevásárlóközpontok helyzetét a Griff Collection vezetője, Sütő Zoltán. Nekik is hasonlóan alakult a forgalmuk a márciusi hetekben: a szokásos heti 50 millió forint körüli árbevételük március közepére 4 millió forintra csökkent, majd utána „annyira se”, gyakorlatilag nulla forint volt a forgalmuk napokig.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

A mintegy 80 alkalmazottjuk közül 70-nek szűnt meg a munkaviszonya, a többieknek csökkentették a fizetését. Most egyedül a webshop révén van némi bevételük, amely azonban a korábbi forgalom csekély százalékát tette ki. „Ez kis cash flow-t ad, a telefonszámlákat legalább tudjuk fizetni” – mondta Sütő Zoltán.

Több kisebb üzlet vezetőjével is beszéltem, és hasonlóan reménytelennek látják a helyzetüket. Egy magyar ruhaipari vállalkozó, akinek két budapesti plázában van egy-egy boltja, már március közepén bezárta azokat, mivel „gyakorlatilag fölösleges volt nyitva lenni, nulla forint volt a bevétel”. Kilenc alkalmazottja volt, mindnyájukat kénytelen volt elküldeni.

„Éjszakákon keresztül töprengek, hogy hogyan lehetne életben maradni. Minden azon múlik, hogy a plázák mennyire nyitottak”

– mondta a vállalkozó. Elmondása szerint mindkét üzlethelyisége bérletéért több mint kétmillió forintot fizet havonta, ezt bevétel nélkül értelemszerűen lehetetlen kifizetni. Egyik bevásárlóközponttól sem kapott semmilyen kedvezményt, „ugyanúgy számlázzák a bérleti díjakat”, még a boltonként havi 150 ezres villanyszámlát is. Árbevételét teljesen elvesztő kereskedőként a kormány sem nyújt segítséget neki.

Havi 2–3 milliótól kezdődő bérleti díjak

Hozzá hasonlóan valamennyi megkérdezett bérlő azt mondta, hogy szórványos e-mail-váltások vannak az üzemeltetőkkel, de ezek egyelőre tartalmatlanok. „A plázák lényegében hallgatnak, a türelmünket kérik. Nyilván a kormányzati állásfoglalást várják, de a kiskereskedőkről, plázákról egyelőre ott is nagy hallgatás van” – mondta egy bérlő.

A bérlőknek hat hete gombóc van a torkában. Levélváltások vannak, de mindig azt emelik ki az üzemeltetők, hogy ők mindent biztosítanak egészségügyi szempontból az üzemeltetéshez

– mondta egy másik bérlő. Többen panaszkodtak arra is, hogy ahelyett, hogy próbálnának együttműködést, segítséget kínálni az üzemeltetők, teljesen elzárkóznak és hivataloskodó leveleket küldözgetnek. „Megy a taktikázás, a kiszolgáltatott helyzetben lévő kiskereskedő pedig fizessen, akármi történik is” – mondta egy bérlő.

A megkérdezettek szerint a budapesti plázákban egy kisebb üzlet bérleti díja 2–3 millió körül mozog, egy 70 négyzetméter körüli üzleté akár nettó 5 millió forint is lehet. A díjak ráadásul számottevően nőttek a forint gyengülése miatt, mert jellemzően euróban vannak meghatározva.

A jelenlegi helyzet sok, már hosszú évek óta húzódó problémára és ellentmondásra is rávilágított bérbeadó és bérlő között, például az euróban való fizetésre

– mondta Sütő Zoltán.

A bérleti díjat áprilisban az általunk megkérdezett magyar ruhaboltok közül senki sem fizette ki, de van, aki már márciusban sem (jellemzően a hónap közepén kell fizetni). „Évtizedes tapasztalatokra tekintettel számítottunk arra, hogy sarokba leszünk szorítva, emiatt úgy gondoltuk, elmegyünk a végsőkig” – indokolta ezt egy bérlő.

A Griff Collection is hiába próbált kedvezményt kérni az bérbeadóktól, üzemeltetőktől, „egyik sem engedett semmit, mivel a kormányrendelet nem határoz egyértelműen”. Sütő Zoltán szerint emiatt mondták fel négy bevásárlóközponttal is a határozott idejű szerződésüket. „Velük pereskedésre készülök. Felvesszük a kesztyűt a vis maior helyzetre és az ellehetetlenülésünkre hivatkozva” – mondta Sütő.

Nyugat-Európa számos országában bezárásra kényszerültek a bevásárlóközpontok, többek között Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Ausztriában is lehúzták a rolót a plázák a járvány hatására. Csehországban és Szlovákiában szintén ez a helyzet.

Drónnal készült kép a Porte dell’Adige bevásárlóközpont üres parkolójáról a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások idején Veronában 2020. március 30-án. Fotó: MTI /EPA-ANSA /Filippo Venezia A plázák hallgatnak

A bevásárlóközpontok kiürülését értelemszerűen nem csak a ruhaboltok sínylik meg. Az ország egyik legnagyobb műszaki áruháza, az Extreme Digital azt közölte kérdésemre, hogy leginkább a klasszikus bevásárlóközpontokban működő üzleteiben csökkent a forgalma, ezeknél 50 százalék körüli a visszaesés (az utcai üzleteknél 0–30 százalék a forgalom). Különösen azoknál a plázáknál erős a zuhanás, amelyek elsősorban tömegközlekedéssel érhetők el, mint a Mammut vagy a Sugár (válaszukban nem tértek ki a bérleti díjjal kapcsolatos kérdésekre).

A Magyarország egyik vezető könyvesbolthálózatát üzemeltető Líra Csoport azt írta, hogy a bérleti díjak terén olyan vis major helyzet alakult ki, amelyben az államnak, az üzletek üzemeltetőinek, bérbeadóinak, valamint a bérlőknek is együtt kell működniük.

Továbbra is várunk ezen a területen az állami támogatásra, kompenzálásra

– írták. A bérbeadókkal, üzemeltetőkkel való tárgyalások „még folyamatban vannak”.

Koronavírus - Még több hír a témában Tényleg csak rinyálnak, akik nem bírnak otthon maradni?

Megkerestem számos olyan külföldi tulajdonban lévő ruhaipari multit, amelyek jelen vannak a magyar plázákban, hogy miként érinti őket a jelenlegi helyzet, de egyikük sem reagált érdemben a megkeresésre.

Szerettük volna azt is bemutatni, hogy a másik fél, a bevásárlóközpontok üzemeltetői hogyan élik meg a helyzetet. Számos jelentős budapesti és vidéki bevásárlóközpont üzemeltetőjét megkerestem, és többek között megkérdeztem tőlük, hogy az áprilisi bérleti díjak mekkora része érkezett be hozzájuk, és hogyan alakulnak a vevőkkel való tárgyalások, de érdemben egyikük sem válaszolt.

Kiemelt kép: Ivándi- Szabó Balázs /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Extrém terhelés: előre kell hozni az infrastrukturális beruházásokat

2020, április 27 - 09:00

„Az elmúlt évek gyakorlatát tekintve mi az Invitech-nél, ha már azt látjuk, hogy 70-80 százalékban kiterhelt egy hálózatrész, akkor már fejlesztünk. Természetesen mérlegeljük az időtávot is, hogy az adott beruházáshoz elég csak hat hónap, vagy akár két év szükséges. A felgyorsult tempó ismeretében viszont a jövőben már lehet, hogy alacsonyabb kihasználtságnál is el kell kezdeni a bővítést, hogy ne érjen bennünket kellemetlen meglepetés” – fogalmazott előrelátóan egy tavalyi interjúban Barta Attila, az Invitech nagykereskedelmi igazgatója.

Barta Attila

Ha visszatekintünk az időben, akkor már 2016-ban nagy ütemű globális növekedést jeleztek előre az elemzők mind az adatmennyiségben, mind az adatforgalomban, és ezek a prognózisok rendre beigazolódtak.

A mobil adatforgalomban 2016-ban 53 százalék volt a bővülés dinamikája, ami 2019-re meghaladta a 80 százalékot is. Mennyiségben pedig már tavaly is havonta átlagosan 5-6 gigabájtnyi adathasználat volt jellemző az okostelefon-felhasználók körében, ami néhány éven belül 20-30 GB-ra emelkedhet.

A forgalom növekedése a 4G-s mobil és a fix hálózatokon is exponenciális volt az elmúlt években, főleg a videóknak, a közösségi médiának és a szórakoztatóiparnak köszönhetően. Emellett az is látszott, hogy a mobil 5G, illetve a fix hálózatok végén található Wi-Fi 6, majd Wi-Fi 7 még drasztikusabbá fogják tenni a növekedést az elkövetkezendő években.

A koronavírus villámgyorsan felülírta a trendeket

Már tavaly is egyre inkább előre tört a valós idejű forgalom, és egyre több interakció volt az interneten, amelyek most – a kijárási korlátozások következményeképpen – minden eddiginél jobban emelkednek.

A fejlődés most azonban nem felgyorsult, hanem olyan értékeket mutat, mintha az időben előre ugrottunk volna! Az eddigi trendi alkalmazások – például közösségi oldalak, online játékok – mellett megjelent a digitális oktatás, és az online vásárlás is olyan szintre lépett, amit csak néhány év múlva vártunk. Úgy gondolom, hogy végérvényesen beléptünk egy új, digitális világba. Ennek a világnak pedig az alapját képezik a mobil és fix szélessávú szolgáltatások.

Barta Attila hozzátette: „infrastruktúra-szolgáltatóként a vállalatoknak természetesen évekre előre kell gondolkodniuk. Ugyanakkor most az infokommunikációs igények terén előre ugrottunk körülbelül egy-két évet az időben, ami gyors lépésekre késztet minket, hiszen az infrastruktúra-fejlesztéseket nem lehet napok vagy hetek alatt véghezvinni. A berendezések lehelyezése még nem is olyan hosszú idő, de az új igényekhez még több optikai hálózatra, még több mobil bázisállomásra és még több kolokációs helyre lesz szükség. Ezeknek a kiépítése viszont legalább egy-két évet igénybe vesz”.

Kritikusan fontosak a nagykereskedelmi szolgáltatások is

„Az Invitech-nél természetesen minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy az általunk biztosított infrastruktúra- és ICT-szolgáltatásaink hibátlanul működjenek, biztos alapot adva partnereink erre épülő szolgáltatásainak. Ez létfontosságú, hiszen az Invitech ma az egyik legkiterjedtebb, több mint 10 ezer kilométer hosszú optikai gerinchálózattal rendelkezik Magyarországon. Jelentős mennyiségű infrastruktúrát bérelnek tőlünk a hazai mobilcégek, és mind a négy mobilszolgáltató használja a széles körű nagykereskedelmi termékeinket. Vállalatunk biztosítja a legtöbb vidéki kábelszolgáltatónak az internetet, az egyéb hálózati kapcsolatokat és sokszor a TV-jelet is. Továbbá számos állami cég is a partnereink között található. Azt is fontos kiemelni, hogy a belföldi szolgáltatók mellett a legnagyobb nemzetközi távközlési cégek számára is biztosítunk Magyarországon átmenő és végződő szolgáltatásokat” – részletezte a nagykereskedelmi igazgató.

Hozzátette, sokan azzal keresik meg társaságukat, hogy időszakos megoldásokat igényeljenek, ami természetesen érthető a jelen helyzetben, de mégsem ez az időt álló gondolkodásmód.

A világunk megváltozik, és tévedés azt gondolni, hogy később majd az emberek felhagynak a most kialakult helyzetben megtanult, megszokott tevékenységekkel, legyen az online vásárlás, online ügyintézés vagy digitális oktatás. Ugyan az adatforgalom egyik vagy másik csatorna között eltolódhat, de véleményem szerint a volumene már nem fog csökkenni, ezért az infrastruktúra-fejlesztés elengedhetetlen és szükségszerű. A piaci és állami vállalatoknak éppen ezért fel kell venniük a kesztyűt, és előre kell hozniuk a beruházásaikat, hiszen közös, nemzetgazdasági érdek az, hogy a távközlési infrastruktúra fejlesztése olyan ütemben történjen meg, hogy ezek a hálózatok a mindenkori igényeknek megfeleljenek – hangsúlyozta Barta Attila.

Kiemelt kép: Czeglédi Zsolt / MTI

Kategóriák: Zöld hírek

A nyugati bérek 70 százalékáért már itthon maradnak az építőipari szakemberek

2020, április 27 - 07:52

Körülbelül az 1800-2000 eurós nettó bér hetven százalékával lehet Magyarországon maradásra bírni a koronavírus-járvány miatt többségében Németországból, Ausztriából és Hollandiából hazautazott építőipari szakembereket – mondta a Világgazdaságnak a Maradj itthon! kampányt meghirdető, és annak élére álló KÉSZ Csoport vezérigazgatója.

A napilap hétfői számában megjelent cikk szerint Vida Tamás úgy látja, hogy a jelenlegi euróárfolyam ebből a szempontból nem kedvez az iparágnak. Tapasztalatai szerint amellett, hogy a külföldi bérek említett, mintegy 70 százalékáért már Magyarországon maradnak a szakemberek, a döntésüket sok más is befolyásolja. Ilyen például, hogy a külföldön dolgozók munkájában rengeteg a bizonytalanság és a kompromisszum, ráadásul a hazaihoz képest nem feltétlenül komfortosak az életkörülményeik. Sokszor az is kérdés, hogy meddig maradhatnak, kifizetik-e az útiköltségüket, szabályos lesz-e a foglalkoztatásuk, hányan és milyen körülmények között lesznek elszállásolva, kapnak-e ellátást, élelmet, vagy arra is költeniük kell.

Gyakran szembesülnek azzal is, hogy az ígért nettó bérük valójában bruttó, közben az egészségügyi ellátás és az életvitel külföldön nagyon drága. A KÉSZ Csoport vezetése a társaságot igazi alternatívának érzi a külföldről hazaérkezők számára, mert bejelentett munkaviszonyt, versenyképes bérezést és egyéb juttatásokat is kínál az alkalmazottaknak, akik biztonságos, hazai körülmények között, a szeretteikhez közel végezhetik ugyanazt a munkát, amiért adott esetben több száz kilométert utaznának.

Koronavírus - Még több hír a témában » Hévíz a költségvetése negyedét bukhatja a koronavírus miatt

Nyugat-európai építőipari cégeknél mintegy 30 ezren vállaltak munkát, közülük most több ezren utaztak haza a járvány miatt – közölte a Világgazdasággal Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, aki a Hazahívó börzék tapasztalatai alapján úgy véli, hogy a három-öt éves külföldi munkatapasztalat itthon előrelépést és a szakmai előmenetelhez kapcsolódó magasabb fizetés lehetőségét ígéri. A hiány mérnökökből, középvezetőkből és jó szakmunkásokból a legnagyobb.

Kiemelt kép: 24.hu/Farkas Norbert

Kategóriák: Zöld hírek

Rohamosan esik a csirke- és a sertéshús ára

2020, április 27 - 07:16

Jelentős túlkínálat és áresés alakult ki az európai és a magyarországi baromfipiacon is, amit az ágazati szakmai szervezetek, a hazai terméktanács egyetértésével, harmadik országokból érkező import átmeneti korlátozásával kezelnének – ismerteti a hétfői Világgazdaság.

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója a lapnak elmondta: az európai uniós tagállamokban egyenként 20-40 százalékos kiesést okoz a baromfihúspiacon a HoReCa-szektor (szállodák, éttermek, kávéházak) teljes leállása. Ez azt jelenti, hogy mindenhol túltermelés van, ami áresést okozott.

Eközben folyamatosan érkeznek a harmadik országokból az EU-ba az évi 850 ezer tonna import tételei, holott az elsősorban Brazíliából, Thaiföldről és Ukrajnából küldött szállítmányok túlnyomó részét is a HoReCa ágazat vásárolta meg. Az importőrök annak érdekében, hogy ne veszítsék el szállítási jogaikat, továbbra is szállítanak, és tárolják az árut, amíg újra nem indulnak az éttermek és az idegenforgalom.

Az Európai Bizottságnak helyzetjelentést, javaslatcsomagot készítő nemzetközi szakmai szervezetek – az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) és az Európai Élőbaromfi-termelők és Tojáskeltetők Egyesülete (ELPHA) – is felhívják a figyelmet, hogy ezekre a szállításokra nincs igény a piacon. Jelentős túlkínálat alakult ki Európában, Magyarországon például az élő csirke kilogrammonkénti felvásárlási ára 230 forint körül van, míg „békeidőben” 250 forint körül volt, az átlagos önköltség viszont 240-245 forint. Sok helyen beteltek a hűtőkapacitások, és egyes kisebb vágóhidak már nem veszik át az élő csirkét.

A helyzetet az is súlyosbítja, hogy ismét felütötte a fejét a madárinfluenza, emiatt már csaknem 2 millió állatot kellett leölni, ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat – ismertette az elnök-igazgató.

Az AVEC és az ELPHA azt javasolja, hogy az EU átmenetileg függessze fel a harmadik országokból érkező beszerzést, ezzel a BTT is egyetért. A behozatali stopnak azonnali eredménye lenne, költségvetési kihatása pedig nincs – mondta Csorbai Attila. A nemzetközi szervezetek szerint az nem elfogadható, ha az uniós termelőknek úgy kellene csökkenteniük termelésüket, hogy közben a harmadik országokból továbbra is érkezik a baromfihús.

Olcsóbb lett a sertés is

Eközben jelentősen csökkent csökkent az elmúlt hetekben az élősertés ára is a koronavírus-járvány miatt – mondta Horváth István, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke hétfő reggel a Kossuth rádió Jó Reggelt, Magyarország! című műsorában. Februárban a vágósertés felvásárlási ára még csaknem 50 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Koronavírus - Még több hír a témában » Karantén: az iskolások végre kialusszák magukat

A vágóhidak a járványhelyzetben képtelenek tartani az előzőleg szerződésben rögzített felvásárlási mennyiséget, ráadásul bezártak az éttermek és a szállodák, így jelentősen csökkent a forgalom, és a veszteséget a vágóhidak a állattartókra szeretnék „áttolni”.

Az elnök megjegyezte, hogy a vaddisznóknál a sertéspestis továbbra is előfordul Magyarországon, és a betegség miatt már 2018 októberétől nem tudnak például a kínai és a japán piacra szállítani. Ugyanakkor Németországban még a vaddisznókban sincs jelen a sertéspestis, így az ország meghatározó beszállítója lett például Kínának. Az európai árakat alapvetően ez befolyásolja – mondta Horváth István, hozzátéve, hogy a turizmus megszűnése a kontinensen is súlyosan érinti az ágazatot.

Kiemelt képünk illusztráció, fotó: 24.hu/Farkas Norbert

Kategóriák: Zöld hírek

Csengtuban üzletelt egy kis informatikai cég, és egyszer csak beleesett a lélegeztetőgép-bizniszbe

2020, április 27 - 05:07

Nagy üzlet lett a koronavírus azoknak, akik be tudtak szállni a védőeszközök kereskedésébe. Csak úgy röpködnek milliárdok: 148 millió maszkról, 3 millió tesztről beszélt nemrég Szijjártó Péter külügyminiszter, Gulyás Gergely összegzése szerint pedig a magyar kormány csak a múlt hétig 500 milliárd forintot költött beszerzésekre és védekezésre a járvány miatt. Az alapvetően Kínából származó védőeszközökről a kancelláriaminiszter azt mondta:

azokon a piacokon, ahol ezek megvehetők, farkastörvények uralkodnak, így az a biztos, ami megérkezik. Azt kell látni, hogy ha szerződést is kötöttek vagy akár előleget fizettek, még az sem biztosíték arra, hogy megérkeznek a szállítmányok.

Még egyszerűbben magyarázta a helyzetet a 24.hu forrása, aki a védőeszközüzletben maga is érdekelt: előrefizetés van. Valóban az egész világ tülekszik a lélegeztetőgépekért, maszkokért, védőfelszerelésekért, így belemennek a feltételbe, hogy előre kifizessék az árut, de még így sem biztos, hogy a megrendelőnél landol egy szállítmány. Forrásunk azt is jelezte, hogy cégek sora szállt be a bizniszbe (eddig ismeretlenek is), és a velük szerződő magyar állami megrendelők ugyancsak kénytelenek előre fizetni. Ezt megerősíti az a két tőzsdei közlemény, amit az eddig az informatikai cégként ismert OTT-One Nyrt. adott ki.

  • Március 26-án a külügyminisztériummal szerződött 500 lélegeztetőgép Kínában történő legyártatására és szállítására azzal, hogy a 4,7 milliárd forintot előre kifizeti a tárca.
  • Másnap azt közölte, hogy százezer védőmaszk megvásárlására a Duna Aszfalt Kft.-vel írt alá nettó 130 millió forintos szerződést, és a piacvezető útépítő a vételárat azonnal teljesítette is.
  • Április 23-án pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal állapodtak meg 7,7 milliárd forint előrefizetésben, ezért az OTT-One több száz lélegeztetőgépet, valamint több millió maszkot gyártat le Kínában, és szállít Magyarországra.
A Kínából érkezett újabb egészségügyi védőfelszerelés-szállítmányt pakolják ki a Liszt Ferenc-repülőtéren április 18-án.  Fotó: MTI /Árvai Károly /kormany.hu

Már az első szerződés is hatalmas volt az OTT-One eddigi történetéhez képest. A cég 2019-ben érte el a legnagyobb árbevételét, közel 2,9 milliárd forintot. A külügyminisztérium megrendelése ennél önmagában több, a napokban bejelentett 7,7 milliárddal pedig

a kis informatikai cég már 12,4 milliárd forintos forgalomnál tart, vagyis durván megnégyszerezi az árbevételét.

Nemcsak a növekedés sebessége figyelemreméltó, hanem az is, hogy az OTT-One eddig innovatív informatikai vállalkozásként határozta meg magát, e-learning, biztonságtechnika, videó streaming szerepelt a repertoárjában, egészségügyi eszközkereskedelem nyomokban sem bukkant fel a tevékenységei között.

A váltásról Májer Bálint, az OTT-One Nyrt. elnök-vezérigazgatója úgy nyilatkozott a cég közleményében:

Az OTT-One a tavalyi évben nagy hangsúlyt fektetett a kínai üzleti kapcsolatok kialakítására, amit most, a járványhelyzetben sikerrel tudunk kamatoztatni, illetve tovább építeni. Bizakodóak vagyunk a jövőre vonatkozóan is, hiszen folyamatosan azon dolgozunk, hogy a jó viszony és tapasztalatok alapján további megrendeléseket tudjunk tető alá hozni és teljesíteni.

Ebből nem derül ki, hogyan került kapcsolatba a cég a kínai piaccal, honnan a lélegeztetőgép-szállítási lehetőség. A 24.hu megkeresésére azt közölték, a társaság oktatási, videó streaming és biztonságtechnikai termékeihez, szolgáltatásaihoz keresett piaci lehetőségeket, így jutott el Csengtuba, a nyugat-kínai Szecsuan tartomány fővárosába, és amint azt tavaly augusztusban bejelentették, egy a kínai gazdasági minisztérium irányítása alatt álló szervezettel (APEC) megállapodtak  az OTT-One termékeinek kínai értékesítéséről, illetve közös termék- és projektfejlesztésekről.

Amikor Kína a vírus elleni védekezés során felszabadította stratégiai tartalékait más országok előtt, az APEC is megbízást kapott ezek értékesítésére, ellenőrzött és megbízható partnerei számára. Így vette fel a kapcsolatot az OTT-One-nal is – magyarázta a cég, hogyan sikerült lekötnie jelentős gyártói kapacitást a járványhelyzet közepette. Hozzátették, a jelenlegi egy kifejezetten nehéz időszak, hiszen jelentősen megnőtt a nemzetközi kereslet a védőeszközök iránt, ezáltal rendkívül nehéz gyártói kapacitáshoz jutni, és a kereslet miatt az árak is naponta emelkednek.

Kérdésünkre, hogy milyen módon váltak a külügyminisztérium védelmieszköz-szállítóivá azt írták, hogy mivel a társaság rendelkezik azzal a kapcsolatrendszerrel, valamint szolgáltatásokkal, amelyek segíthetnek a védekezésben, több állami hivatalt is megkerestek.

A külügyminisztérium reagált, és a közös tárgyalási folyamatokat követően került sor az eszközök beszerzését célzó szerződés aláírására.

Ezek szerint pályázat nem volt, felajánlás és tárgyalások kellettek az állami megrendeléshez.

Aki az OTT-One tulajdonosi kapcsolatain keresztül keresi a megfejtést az óriási állami megrendelésekre, hamar zsákutcába jut. A nyilvános tőzsdei társaságoknak ugyan kötelező nyilvánosságra hozniuk azon befektetőik nevét, akiknek a részvényhányada meghaladja az 5 százalékot, az OTT-One esetében a hivatalos információ az, hogy a közkézhányad 100 százalék, azaz nincs 5 százaléknál nagyobb pakettet birtokló tulajdonos. Tőzsdei szakértők azt szokták mondani, nem életszerű, hogy nincs meghatározó vagy legalábbis a háttérben együttműködő tulajdonosi kör egy ilyen cégnél. Az OTT-One esetében azonban még az egyetlen korábban 5 százalék feletti részvényes, a Kósa Gábor érdekeltségébe tartozó iSRV Szolgáltató Zrt. is a limit alá ment, március 19-én adott el részvényeket egy tőzsdén kívüli ügylet keretében.

Hogy idejében megérkeznek-e az OTT-One eszközei, azt egyelőre nem tudni, de a tervek szerint

a külügyminisztériumi csomagból az első száz lélegeztetőgép április végén befut, és május végére várják a további négyszáz gépet.

Nem pusztán lélegeztetőgépek beszerzéséről van szó, hanem olyan orvosi berendezésekről, illetve kiegészítőkről is, mint gyógyszeradagoló eszközök és monitoring felszerelések, illetve egyéb, a lélegeztetőgépekhez szükséges egyszer használatos alkatrészek. A megrendelt eszközökkel csaknem 15 ezer páciens ellátása biztosítható, állítja a cég, hozzátéve, a berendezések megfelelnek a legmagasabb orvosi előírásoknak, akár tábori körülmények között is képesek ellátni funkciójukat.

Koronavírus - Még több hír a témában » Ön is segíthet követni a koronavírus terjedését

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ több száz darabos megrendeléséről annyit tudni, hogy a cég a koronavírus-járvány elleni védekezésben használható eszközöket legkésőbb május 31-éig gyártatja le kínai partnerével. Ami a maszkokat illeti, a Duna Aszfalt által megrendelt százezer darab már megérkezett, ezen felül több ezret vásárolt az OTT-One saját forrásból, közlésük szerint ezeket orvosi egyetemek, intézmények és saját munkatársaik között szeretnék szétosztani. A cég szerint ezek az eszközök az FFP3 minősítésű maszkokkal egyenértékűnek számítanak.

Egy hónap alatt csaknem megtriplázódott a részvények értéke

Még a kanyarban sem volt a koronavírus, amikor a G7.hu már felfigyelt az OTT-One Nyrt.-re. Megakadt a szemük már tavaly év elején azon, hogy miközben a cég mindössze 21 embert alkalmaz, igen kiterjedt a kapcsolatrendszere, kolumbiai, dubaji, amerikai, kongói és nigériai üzletekben van benne. Nem nagyon találtak magyarázatot arra, hogy vajon mitől értékelték a befektetők olyan nagyra a vállalkozást, akkor éppen 54 évnyi profitra tartották az amúgy 18 forint névértékű részvényeket.

 

A mostani krízis a békeidőben 200-300 forint között ingázó Ott-One Nyrt.-papírokat március 19-én 89 forintos mélységbe taszította, de nem sokáig tartott a mélyrepülés, március végén ismét 200 forint fölé erősödött a részvény, miután híre ment, hogy a cég lélegeztetőgépeket szállít a külügyminisztériumnak. Miután pedig a hatalmas, 7,7 milliárd forintos beszerzésről szól bejelentés megérkezett, már 245 forinton is adták-vették a részvényt. Egy ügyes kezű befektető tehát bő egy hónap alatt majdnem megtriplázhatta a pénzét, ha az OTT-One-ra tett. És meglehet, ezzel nincs vége a hegymenetnek, legalábbis a cég azt nyilatkozta lapunknak, azon dolgozik, hogy „a járvány ideje alatt kapcsolatrendszerével, valamint széles szolgáltatásportfóliójával hozzájárulhasson az ellátást és megelőzést célzó folyamatokhoz, így szeretne további, hasonló szerződéseket is kötni”.

Kiemelt kép: MTI /kormany.hu /Árvai Károly

Kategóriák: Zöld hírek

Visszalépett a Boeing, kútba esett a gigaüzlet

2020, április 26 - 18:21

A chicagói székhelyű repülőgépgyártó MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, április 24-e volt a több mint két évvel ezelőtt megkezdett ügylet lezárásnak határideje, amelyet bizonyos feltételek mellett meghosszabbíthattak volna. A Boeing viszont úgy döntött, egyoldalúan felmondja a vegyesvállalat létrehozására kötött szerződést.

A gyártó azzal indokolta a lépést, hogy a tárgyalások eredménytelenül zárultak, mert az Embraer elégtelenül teljesített, de további részleteket nem közöltek.

Így változtathatja meg a repülést a koronavírus-járványSzükség lesz valamire, ami csökkenti a járványveszélyt.

A brazil társaság közleményében visszautasította ezeket az állításokat, azzal vádolva meg az amerikai óriáscéget, hogy az a saját anyagi helyzete és a 737 MAX-ok botrányai miatt nem is akarta már létrehozni a vegyesvállalatot, csak kifogást keresett, hogy elállhasson az üzlettől. Az Embraer jogi úton fog kártérítést követelni a Boeingtől.

A két cég 2018 decemberében jelentette be, hogy olyan vegyesvállalatot hoznak létre, amely kereskedelmi repülőgépeket gyártott volna. A Boeing 4,2 milliárd dollárt fizetett volna a brazil társaság egy részéért, az Embraer pedig 20 százalék részesedést szerzett volna az új vállalatban.

Az ügyletet a brazil hatóságok és a részvényesek is jóváhagyták, az Európai Bizottság versenyjogi hatóságként még vizsgálta az ügyet. A bizottság álláspontja szerint torzult volna a verseny a két gyártó egy-egy üzletágának egyesülésével.

Kiemelt fotó: MTI / AP / Gary He

Kategóriák: Zöld hírek

Felmérés: az önkormányzatok kétharmada kerülhet bajba a gépjármű-adó elvonása miatt

2020, április 26 - 07:23

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) felmérést készített arról, mennyiben viseli meg az önkormányzatokat a gépjárműadó elvonása – írja a hvg.hu.

Mint az ismert a koronavírus miatt Orbán Viktor április hatodikán jelentette be a gazdaságvédelmi akciótervet, amely szerint az önkormányzatok kötelesek a beszedett gépjárműadót a védekezési alapba befizetni.

A járvány elleni védekezést nehezíti meg, hogy pénzt vonnak el az önkormányzatoktólNagyságrendekkel több pénzt von el a kormány a helyhatóságoktól, mint amennyit a járvány elleni védekezésre tudtak költeni eddig. Csődbe ugyan nem mennek, de mivel a költségvetés szintjén az összeg nem jelentős, az önkormányzatok nemigen értik, mire jó ez.

A TÖOSZ által kiküldött kérdésekre összesen 550 polgármester válaszolt. Ebből pedig az derül ki, hogy a válaszolók 63,7 százaléka szerint likviditási problémát okoz az elvonás; a 2000 fő alatti településeknél a gépjárműadó pedig a költségvetés mintegy 5 százalékát teszi ki, tehát ez az összeg az 500 és 2000 lakosú falvaknak fog a leginkább hiányozni.

Kiadás ugyanis bőven van – írja a portál.

Sok település például hiába várta, hogy kapjon a mára már milliószámra érkező maszkokból, így belefogtak „házilag” ezek gyártásába, hogy minél több család kaphasson egy-két ilyet a postaládájába. Vannak helyek, ahol a szokásos fertőtlenítőszer-mennyiség sokszorosát szerezték be, hogy a közterületeket, intézményeket fertőtlenítsék. És akkor azt még nem is említettük, hogy az önkormányzatok feladata lett gondoskodni az erre rászoruló hatósági karanténban levőkről, illetve azokról az idősekről, akiket a családjuk nem tud támogatni. Ez pedig mind mind pénzbe kerül.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke azt mondta a lapnak: még egy-két hónapig húzhatják az önkormányzatok, de ezután vélhetően rengetegen fognak a Belügyminisztériumhoz rendkívüli támogatásért fordulni.

Koronavírus - Még több hír a témában WHO: egyáltalán nem biztos, hogy immunis lesz, aki átesik a koronavíruson

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Humánkatasztrófa fenyegeti a kevés nyugdíjból nyomorgókat, akik most éhesek

2020, április 25 - 12:49

Tíz napba telt, mire előállt egy kormánytag, és tisztázta, miként értendő a 13. havi nyugdíjról tett miniszterelnöki ígéret, az viszont nem derült ki, miért lebegtették ilyen sokáig ezt a több mint kétmillió időst érintő, választási fogásnak sem utolsó kérdést.

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként Orbán Viktor április 6-án lengette be a pluszpénzt, de a megfogalmazása alapján még a nyugdíjas szervezetek számára sem volt egyértelmű, mire számíthatnak az idősek. Az egyik értelmezés szerint 2021-től évente csak egy-egyheti plusznyugdíj lesz, a másik szerint évről évre egy-egy héttel több, míg 2024-re beérik a 13. havi nyugdíj.

A 24.hu rögtön a kormányfői bejelentés után kérte a nyugdíjügyekben illetékes EMMI-t, hogy magyarázza el a részleteket, de Kásler Miklós tárcája azóta sem reagált megkeresésünkre. Pedig jelentős különbség van a két verzió között, nem mindegy, hogy egyheti juttatásról – ez az átlagnyugdíjasnak bő 30 ezer forintot jelent, és összesen 70 milliárd forintba kerül a költségvetésnek –, vagy annak többszöröséről, évente emelkedő pluszpénzről van szó. Végül Tállai András államtitkár oszlatta el a kétségeket, a Magyar Nemzetnek nyilatkozott arról, hogy nem megszorításokat, hanem a társadalom életét megkönnyítő lépéseket tesznek, és 2024-re visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, jövő februárban ebből megkaphatják az első heti részletet az idősek.

Az idei évben viszont nem várható plusz pénz, sőt esélyes, hogy nyugdíjprémium sem lesz, mert a gazdaság is beteg. Prémiumot ugyanis csak akkor kaphatnának a nyugdíjasok, ha a GDP 3,5 százaléknál erőteljesebben nőne, de az előrejelzések szerint ennek nincs realitása. Még a legvérmesebb jóslat, Matolcsy György jegybankjának bő 2 százalékos prognózisa is kevesebb ennél, de Varga Mihály pénzügyminiszter a recessziót sem tartja kizártnak.

A nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj hasonló – ha adják van, ha nem jó a gazdaság teljesítménye, vagy megvonják, nyoma sem marad, mert nem épül be a nyugdíjba. A szakértő és a nyugdíjas szervezetek szerint most inkább azonnali segítség kellene az alacsony nyugdíjúaknak, és ez talán még kevesebbe is kerülne, mint a beharangozott jövőbeni terv.

NYUSZET: Most kell a segítség, mert enni is most kell

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa szerint humánkatasztrófa fenyegeti a nyugdíjasokat, és erre nem gyógyszer egy távoli egyheti plusznyugdíj ígérete. A kevés nyugdíjból nyomorgók most éhesek, most kell nekik a pénz – szögezték le. A hét nagy nyugdíjas érdekvédelmi szervezetet tömörítő NYUSZET továbbra is kéri a kisnyugdíjasok számára már korábban is követelt egyszeri, legalább 50 ezer forintos gyorssegélyt.

Ők úgy látják, annak ellenére, hogy a kormány – és maga a miniszterelnök is – többször hangoztatta, hogy „senkit nem hagynak az út szélén”, a nyugdíjasokat a hatalom máris otthagyta, s egészen jövő februárig nem is akar lehajolni értük – írták minapi közleményükben. A miniszterelnök ígérete szerint jövő februárban „ad” egyheti pluszt, de ez most nem segít a kisnyugdíjból tengődő tízezreken. Hiszen az árak most szöknek az egekbe, most kellene a segítség – érvelt Juhász László, aki a NYUSZET soros elnöki tisztsége mellett a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának vezetője is.

A 13. havi nyugdíj első hetének a folyósítása februárban arra sem elég jó ígéret, hogy ideig-óráig elhallgattassa a korosztály képviselőit. Sőt, még hangosabban fogják kérni újra meg újra a segítséget

– borítékolta. Juhász László emlékeztetett: a szervezet legutóbb március elején hívta fel az illetékesek figyelmét a nyugdíjrendszer anomáliáira, különösen a januári, az alultervezett infláció miatt mindössze 2,8 százalékos éves nyugdíjemelés tarthatatlanságára. A járvány előrehaladtával viszont világossá vált, hogy az alacsony nyugdíjból élők, különösen a 70 év felettiek számára a pandémia nem csupán bezártságot, magas egészségügyi kockázatot, hanem – elsősorban az élelmiszerárak elszabadulása miatt – súlyos anyagi ellehetetlenülést is jelent.

Önkéntesek szállítanak ebédet egy 65. életévét betöltött férfinak koronavírus-járvány idején Orosházán. Fotó: Rosta Tibor /MTI

A NYUSZET először március 30-án kérte nyílt levélben a miniszterelnököt, hogy egyszeri 50 ezer forintos juttatással segítse a havi 150 ezer forint alatti nyugdíjból élőket, s kiemelt összeggel támogassa az ennél is alacsonyabb havi nyugdíjból tengődő idős embereket. Ez megakadályozta volna a drasztikus áremelkedések miatti további elszegényedést. A kabinet nem teljesítette a kérést, a kormányfő viszont jelezte, hogy majd jövő februárban érkezik egyheti plusznyugdíj. Ebből most nem lehet kenyeret venni – szögezte le keserűen Juhász László.

Kérik továbbá, hogy a 2,8 százalékos inflációs előrejelzésen alapuló nyugdíjemelést azonnal korrigálják 4 százalékosra, továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap segélyezésre fordítható méltányossági keretét érzékelhetően emeljék meg, és abból gyorsított eljárásban segítsék ki a legnagyobb bajban lévő időseket. Meggyőződésük, hogy a kormány számára – a felhatalmazási törvényből fakadó lehetőségek ellenére – jobb és olcsóbb megoldást jelenthet a javasolt tűzoltás, mint az utolsó pillanatban elhárítani egy súlyos humánkatasztrófát. Tisztában vannak vele, hogy most a gazdaságnak is szüksége van támogatásra, ám azoknak is most kell segíteni, akik nyomorognak, éheznek és az „út szélén állnak”.

Simonovits nyugdíjplafont és reformot sürget

Kellett már valamit lépni, mert 2016 és 2020 között nagyon lemaradtak az ellátások a keresetek mögött, de ha nem lesz plafon a 13. havi nyugdíjnál, akkor gyűlölet tárgya lesz – véli  Simonovits András nyugdíjszakértő. Példaként említette, hogy egy 600 ezer forintos jutalom (vagyis egy 13. havi nyugdíj) 2024-ben több lenne, mint egy 46 ezer forintos havi nyugdíj éves összege, megfejelve a 13. havi juttatással.

Mint az ÉS-nek írt cikkében fogalmazott, rosszul időzített és részleteiben rossz a 13. havi nyugdíj „visszaépítése”. Támogatva több közgazdász (például Berlinger Edina és Surányi György) jövedelemprogramjait, kiegészítésként egy azonnal megvalósítható hárompontos nyugdíjtervet körvonalazott:

  • Rendezzék a nagyon alacsony összegű nyugdíjakat.

A 30 ezer forintos nyugdíjakat fel kellene emelni 50 ezerre, az 50 ezreseket 60 ezerre, és a 60 ezreseket 65 ezerre. A 70 ezer és a fölötti nyugdíjakat egyelőre nem bolygatná. Ez becslése szerint évente legfeljebb 20 milliárd forintba kerülne.

  • Adjanak gyorssegélyt a szűkölködő időseknek.

Akár minden 150 ezer forint alatti ellátottnak adhattak volna 30 ezer forintot. De ha ez drága, akkor csak az 50 ezer forint alatti nyugdíjaknál adjanak 30 ezer forintot, és ahogy nő a nyugdíj, minden plusz ezer forintra 300 forinttal csökkentsék a gyorssegélyt, hogy az 150 ezer forintnál megszűnjön.

  • Állítsák vissza a rugalmas nyugdíjkorhatárt.

Például 62 és 70 év között bárki szabadon megválaszthassa, hány évesen megy nyugdíjba, vállalva a rövidebb járulékfizetéssel és a hosszabb nyugdíjas időtartammal járó csökkentett nyugdíjat. Cserébe a nyugdíjhoz közel állók közül kevesebben válnának kényszerűségből munkanélkülivé.

Tállai András bejelentése szerint 2021-ben 70 milliárd forintba kerülhet a 13. havi nyugdíj első heti részlete. Ez alig 1,5 ezreléke a tavalyi, a KSH becslése szerint 46 787 milliárd forintos GDP-nek. A nyugdíjszakértő szerint ha már 13. havi nyugdíjat akartak, az egész programot előre lehetett volna hozni egy évvel, és már idén májusban ki lehetett volna osztani az első egyheti plusznyugdíjat. Ekkora összeg semmiség, ennek 20 százalékát, 14 milliárd forintot szórt ki a kormány tavaly év  végén a határon túli magyar futballcsapatok támogatására – emlékeztetett.

Megismételte: minden tb-nyugdíjat plafonozni kellene, a jutalmakat pedig különösen. Ha lenne a heti, majd havi jutalmon egy 25-50-75-100 ezer forintos plafon, akkor a költsége is feleannyi lenne. Vagy lehetne alkalmazni a gyorssegélynél vázolt modellt is.

Koronavírus - Még több hír a témában Koronavírus miatt felfüggesztették a kihalás szélén álló orrszarvúalfaj mentési programját

A középtávú nyugdíjproblémák rendezését Simonovits András későbbre hagyta volna. Szerinte a kormány látványpolitikáját bátran el kell utasítani, de nem szabad elfelejtkezni a nyugdíjrendszer középtávú feszültségeiről. A vihar elvonulta után a 13. havi nyugdíj visszavezetése helyett a jelenleginél jobb indexálást és egyéb szerkezeti reformokat kellene megvalósítani. Addig azonban tüzet kellene oltani.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek