FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 1 nap 17 óra

A Tesla évi félmillió autót gyártana Németországban

2020, január 5 - 20:32

A Tesla hétvégén nyilvánosságra hozott dokumentumai szerint a Grünheide településnél felépülő, a berlini városhatártól nagyjából 10 kilométerre, délkeletre fekvő üzemben a Model 3 és a Model Y autókat készítik majd, továbbá olyan modelleket, amelyek még csak tervekben szerepelnek.

10 ezer munkahelyet teremt a Tesla-gyár, ami Magyarország helyett Berlint választottaElon Musk elmondta, miért döntöttek Németország mellett.

Az elektromos autókat gyártó amerikai vállalat azzal számol, hogy 2021 júliusában indítja el a Gigafactory 4 nevű gyárában a termelést. A sanghaji Gigafactory 3 egy évnél rövidebb idő alatt készült el, nemrég évi 150 ezer darabos kapacitással kezdte meg a termelést.

Tavaly a Tesla 367 ezer 500 elektromos autót szállított le megrendelőinek, 50 százalékkal többet az előző évinél. A cég 360-400 ezres értékesítési célt tűzött ki a 2019-es évre – írta az MTI.

Kiemelt fotó: iStock

Kategóriák: Zöld hírek

Ezek lettek a legjobb borok 2019-ben

2020, január 3 - 20:28

A 2019-es Super 12 listákon ezúttal összesen 14 borvidék képviselteti magát, a legtöbb borral (5, illetve 4) Villány és Szekszárd, míg Balatonfüred-Csopak, Eger, Etyek és Tokaj 2-2 tétellel szerepelt a döntősök között.

A jó bornak is kell a cégér: 12 millió eurós programot indít az agrártárcaAz uniós és a harmadik országokbeli értékesítést támogatnák.

A szakmai szervezet negyedik alkalommal értékelte azokat a magyar termelők által készített fehér és vörös – száraz és félszáraz – borokat, amelyeket tagjai az elmúlt évben kóstolhattak. Tapasztalataik alapján ezekből összeállították a legjobb tételek Super 12 listáját – közölte az MTI-vel a Magyar Borszakírók Köre.

A verseny keretében a borszakírók először szavazataikkal rangsorolták az elmúlt öt évjárat olyan borait, amelyek megítélésük szerint kiemelkedő minőségükkel a legigényesebb fogyasztói elvárásoknak is megfelelnek, illetve nemzetközi összehasonlításban is versenyképesnek bizonyulnak. Ezt követően a legtöbb jelölést kapott 12-12 fehér és vörös bort két bizottság kétszer is vakkóstolón pontozta.

Kiemelt fotó: iStock

Kategóriák: Zöld hírek

Az újévben sem változtat bevált szokásán a forint: ismét gyengül

2020, január 3 - 08:20
  •   Az euró 329,15 forintra erősödött röviddel 8 óra előtt a csütörtök esti 328,95 forintról.
  •  A dollár árfolyama 294,54 forintról 294,73 forintra, a franké pedig 302,77 forintról 303,75 forintra emelkedett.
  • Az eurót 1,1170 dolláron jegyezték péntek reggel a csütörtök esti 1,1169 dollár után.

Kiemelt kép: Besenyei Violetta/24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Többször legyőzte a NAV-ot, az adóhatóság bosszút állt

2020, január 3 - 06:03

Hiába a Kúria jogerős ítélete, N. úrral korábbi munkahelye, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal újfent a bolondját próbálta járatni.

N. úr akkor már hat éve íródó történetét 2017 tavaszán azzal zártuk le, hogy a bíróság kimondta, jogellenesen rúgta őt ki a NAV, és kötelezte az adóhatóságot, állítsa helyre a jogviszonyát, ajánljon fel neki főosztályvezetői pozíciót, mivel az ellehetetlenítése előtt ilyen poszton dolgozott. N. úr menet közben a nyilvánosság előtt is felfedte magát, kiderült, hogy ő Vancsura István, aki kiállt a 2013-as áfabotrányt kirobbantó Horváth András mellett.

A NAV ahelyett, hogy elfogadható ajánlatot tett volna, és észszerű mennyiségű utazást igénylő helyen kínált volna posztot, a volt dolgozója lakóhelyétől 200 kilométerre ajánlott munkát, és 2017 februárjában ismét felmentette Vancsurát. Ezt – a korábbi kirúgásához hasonlóan – bíróságon támadta meg az eltávolított dolgozó.

A közelmúltban aztán a NAV visszatáncolt, és egyrészt a vissza nem helyezése okán elmaradt járandósága, másrészt munkaviszonyának kirívóan jogellenes megszűnése miatt (kártérítés gyanánt) összesen nettó 17 millió forint sérelemdíjat fizetett ki Vancsurának.

Ez azon a bruttó 27 millió forinton felül értendő, amit a bíróság már 2017 végén kifizettetett az adóhivatallal a bő 3 évnyi elmaradt kereset (azaz bér, béren kívüli juttatás, helyettesítési díj) miatt Vancsura Istvánnak.

Jött a megtorlás

A hatóság azonban visszavágott. Miután Vancsura 2011-ben kénytelen volt eljönni az adóhivataltól, ügyvédnek állt. Szaktudása miatt a volt NAV-főosztályvezető elsősorban adójogi eseteket vállalt, így ügyfeleinek a NAV-val szembeni képviseletét látta el az idő alatt is, amíg tartott a munkaügyi pere. Hat éven át, 2017 augusztusáig a NAV-nak semmi baja nem volt azzal, hogy volt alkalmazottja vele szemben ügyvédként ügyeket visz. Ekkor azonban az adóhatóság ellenőrzés alá vont egy vállalkozást, a cégvezető pedig felfogadta Vancsurát, s hogy időt nyerjenek a védekezéshez, legális eszközzel élve az ügyvéd tizenegy kifogást emelt az eljárás ellen, szóvá téve például a NAV-vizsgálatot lefolytató egység elfogultságát.

Innentől az akkoriban Tállai András államtitkár által irányította adóhivatal, ahol csak tudta, akadályozta Vancsurát a hivatallal szembeni képviseleti munkájában.

Tállai András. Fotó: MTI/Kovács Tamás

A NAV vezetője egy utasítással több mint harminc, folyamatban lévő adóügyi eljárás jogi képviseletéből záratta ki a férfit.

Az adóhatóság arra hivatkozott,

hogy ügyvédként az ügyvédi törvény értelmében három évig korábbi munkáltatójával, azaz a NAV-val szemben nem vállalhat ügyeket. A NAV számításai szerint 2017 februárjától 2020 elejéig tart az ügyvédi eltiltás.

Ez az érvelés azért sántít Vancsura szerint, mert ő ekkor már nyolc éve, 2011-től nem dolgozott a NAV-nál, kirúgása óta nem állt jogviszonyban, a munkaügyi bíróság jogerős döntését – amely a jogviszony helyreállítására kötelezte a NAV-ot – pedig a hatóság 2017 elején nem hajtotta végre. Így nem lett ismét NAV-dolgozó.

Az adóügyekben meghozott kizáró döntések a bíróságok elé kerültek, ahol összesen 65 esetben jogerős verdikt született arról, hogy az ügyvéd kizárására irányuló NAV-kérések, illetve NAV-döntések jogsértőek, igaz, néhány esetben a bíróság elfogadta az adóhatóság véleményét. A fordulatot a NAV nem hagyta annyiban, a Kúriához fordult. A kizárások kifogásolásáról a legfőbb bírói fórum januárban dönthet.

A NAV kekeckedéséig felfogadott ügyfelei kitartottak Vancsura mellett, de azóta adóügyekben alig tud fogadni új ügyfelet.

Nagyon kellemetlen magyarázkodni olyanok előtt, akik először fordulnak hozzám, és a bíróság a NAV kérésének helyt adva kizár engem az eljárásból, hogy ezt a NAV-os kérést én megtámadtam, jogszerűtlennek tartom, és még nem dőlt el semmi. Az egyszeri, NAV által szorongatott vállalkozó, cégtulajdonos felteszi a kérdést, hogy jó, jó, de ki fogja őt képviselni?

Elmondása szerint e miatt döntött úgy, hogy új ügyfelet nem igazán fogad adóügyekben, és más jogi területeken – cégjogi eljárásokban, adásvételekben – akar erősíteni.

Úgy számol, hogy a NAV ezzel a húzással több mint nettó 20 millió forintot vett ki a zsebéből, ennyivel kevesebb bevétele lett az adóügyek képviseletéből a kizárása miatt, illetve a még futó ügyeiből. Vagyis noha a NAV a jogellenes kirúgása és az utána folytatott huzavona miatt összesen már nettó 35 milliót volt kénytelen kifizetni, szerinte ennek több mint a felére rúgó kárt is okozott neki.

Eközben a politikával többször is kacérkodó volt NAV-dolgozó Kecskeméten az októberi választáson az ellenzék színeiben, a Momentum tagjaként listáról bejutott a képviselő-testületbe. A képviselőségért és a jogi bizottság elnöki pozíciójáért járó illetmény (a kettő együtt havi bruttó 280 ezer forint) messze nem fedezi azt a kiesést, amelyet a volt munkahelye okozott neki azzal, hogy szakterületén, adóügyekben nem tud új ügyfeleket fogadni, de mint mondta:

minden okom megvan arra, és bizonyos vagyok benne, hogy a Kúrián a csatát megnyerem. Ha kell, akkor pedig tovább folytatom a harcot akár az Alkotmánybíróság előtt, akár a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt azért, hogy a jogi képviseletben – bármennyire is szeretné a NAV – jogszerűen nem korlátozhat egy ügyvédet.

Kiemelt kép: MTI / Soós Lajos

Kategóriák: Zöld hírek

Százmilliós támogatásokkal segíti az állam Mészáros rokonságát és Orbán páholytársát

2020, január 3 - 05:55

Számos kormányközeli vállalkozás kapott százmilliós, vissza nem térítendő állami támogatást az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. A kiválasztottak között ott van a többi között Mészáros Lőrinc vejének cége, illetve Orbán Viktor páholytársánának, Végh Gábornak a vállalkozása is – tudta meg a 24.hu.

2018-ban hirdették meg Az építőipari ágazat technológiai korszerűsítésére, hatékonyságának növelésére irányuló támogatási programot 8 milliárd forintos kerettel. Az összeget a kormány még abban az évben megduplázta (a rendkívüli intézkedésekre szolgáló tartalék terhére), így csak tavalyelőtt 16 milliárd forintos keretből szórták a támogatást az építőipari cégeknek. 2019-ben a program folytatódott, 9 milliárd forintos kerettel. Pályázatokat Magyarországon működő építőipari kis- és középvállakozások nyújthattak be, a minisztérium a pályázat lebonyolítását az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-re bízta.

A kormány célkitűzése az építőipari ágazat fenntartható, modern technológián alapuló fejlődésének támogatása annak érdekében, hogy a hazai ipar meghatározó ágazata eleget tudjon tenni a növekvő volumenű megrendelői igényeknek

– írta a szervezet a program létjogosultságáról, amelynek részeként szép számmal kaptak ingyenpénzt közpénzes megrendeléseken gyarapodó cégek is.

  • 859,7 millió forintos össztámogatásával a program abszolút nyertese az Aquaplus Kútfúró Kft. lett, amelynek többségi tulajdonosa korábban Bánki Erik fideszes képviselővel üzletelt. És nem csak vele: György Zoltánnak az Átlátszó szerint Tiborcz Istvánék kikötővásárlásához is köze volt. A cég számos fideszes önkormányzatnak épített fürdőket, például Siklósnak, amely komolyan el is adósodott a milliárdos beruházás miatt.
  • Sikeresen pályázott Mészáros Lőrinc vejének cége, a Homlok Építő Zrt., amely összesen 224,5 millió forintnyi állami segítséget kapott. Nehéz elképzelni, hogy enélkül ne tudnának fejleszteni: Homlok Zsolt cégei 2018-ban összesen 4,1 milliárdos profitot termeltek.
  • A szerencsés kiválasztottak közé került a Pharos 95 Kft.: a Felcsúton is telephelyet működtető vállalkozás tulajdonosa, Végh Gábor egész alakos Puskás Ferenc-szobrot adományozott a felcsúti akadémiának, és feltűnik a miniszterelnökkel együtt a VIP-páholyban is. Ezúttal 121,6 millió forintnak örülhetett.
  • Győztesként futott be egy egészen friss Mészáros-szerzemény, a Gerecse-Plusz Kft. is. Megítélték neki a 228 millió forintnyi állami támogatást, majd néhány hónapra rá megvásárolta a kft.-t a Mészáros család Fejér B.Á.L. nevű cége.
  • Több mint 436 millió forintnak örülhet a Garage Kft., amely a Tiborcz-körben emlegetett West Hungária Bau (WHB) Kft.-vel kapott meg egy 10,6 milliárdos munkát a Millenárisnál, 3 milliárdért pedig egyházi iskolát épít Fehérgyarmaton. A cég tulajdonosait a Népszava Tombor Andrással, Habony Árpád hitelezőjével közötte össze.
  • Szintén Tiborczék apropóján érdekes a több mint 666 millió forintot bezsebelő Épszerk-Pannónia Invest Kft., amely a WHB alvállalkozójaként jutott munkához a Városligetben.
  • 546 millió forinthoz jutott a Molnárbeton Kft., amely Orbán Viktor barátjával, Garancsi Istvánnal vágta közös fába a fejszéjét.
  • Kis híján 800 millió forinthoz jutott a Mento Környezetkultúra Kft., amely a Gazdasági Versenyhivatal szerint 2013-ban és 2014-ben uniós támogatású közbeszerzéseken kartellezett négy másik céggel. A miskolci kukakirály bukásáról decemberben írtunk. A versenyhivatal a legnagyobb bírságot éppen a Mento Kft.-re szabta ki, a 307,7 millió forintos büntetésre bőven futná a támogatásból.

A legnagyobb, illetve legizgalmasabb tételeket ebben táblázatban találja, egy kis magyarázattal:

Kiemelt kép: Illyés Tibor / MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Tavaly 35 ezer cég tűnt el a süllyesztőben

2020, január 2 - 20:28

A céginformációs szolgáltató közölte, hogy tavaly 29.019 vállalkozás jött létre a cégbírósági adatok alapján. A cégalapítások száma kiegyensúlyozott növekedést mutat 2015 óta, évről évre 5 százalék körüli a növekedés.

A 29 ezer cégalapítás mellett tavaly mintegy 35 ezer cégtörlést tettek közzé, tehát a vállalkozások száma csökkenőben van, de többségében az alvó vállalkozások szűnnek meg. A kétféle trend ellentétes pályát mutat: az évek óta növekvő alapítási számhoz folyamatosan csökkenő cégtörlési szám párosul.

Így előzheti meg, hogy futnia kelljen a pénze utánTovábbra is komoly probléma a késedelmes teljesítés vagy nemfizetés.

Az elemzés alapján az induló eljárásokat tekintve javulás figyelhető meg: a megszüntetésre irányuló eljárásoknak csupán 14 százaléka (mintegy 5.200) volt tavaly felszámolás, néhány évvel ezelőtt még 30-40 százalék körül volt ez az érték. Az alacsony felszámolási számhoz vélhetően a pozitív gazdasági környezet is hozzájárult.

A megszüntetésre irányuló eljárásoknál a végelszámolások száma tavaly 10.533-at tett ki, amely az elemzés szerint jelentős növekedés a korábbi évekhez képest.

Továbbra is a fővárosra jut a legnagyobb arány

Az induló cégek 62 százalékát Budapesten és Pest megyében regisztrálták, de a megszűnő társaságok is ezeken a területeken sűrűsödnek a legjobban – idézte a közleményt az MTI.

Az Opten Cégfluktuációs Index (CFI) – amely az adott időszakban megszűnő és induló cégek számát viszonyítja az összes vállalkozáshoz képest – szintén a fővárosban a legmagasabb. Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém és Tolna megye éves szinten 10 százalék alatti fluktuációval zárta 2019-et.

Kiemelt fotó: iStock

Kategóriák: Zöld hírek

Így adózunk 2020-ban

2020, január 1 - 18:03

Az idei adózási szabályokat két részletben alakította ki a kormány, elfogadtak egy adócsomagot júliusban, majd egy másodikat december elején, de más törvényjavaslatokban is felbukkantak közteherfizetéssel kapcsolatos elemek. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.

  • Adómentességet kapnak a négygyermekes anyák

2020. január 1-jétől élethosszig mentesülnek a – munkával szerzett jövedelmek utáni – személyijövedelemadó-fizetés alól azok az anyák, akik négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és őket saját háztartásukban nevelték legalább 12 évig. 2018 októberében, novemberében amúgy még arról volt szó, hogy a háromgyerekes anyákra is vonatkozik majd az adómentesség, de végül csak a négygyermekeseknek kedvez a kormány. Már megindult a spekuláció, hogy az adómentesség miatt kifejezetten kapósak lehetnek a négygyermekes nagymamák az ügyeskedő vállalkozások körében.

  • Csökken a kiva adója

Szintén az év első napjától 13 százalékról 12 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. Az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, amelyeknél becslések szerint összesen 5 milliárd forintot hagyhat az intézkedés.

  • Szállásáfa-csökkentés

A fenti lépéshez hasonlóan a kormány gazdaságvédelmi akciótervének részét képezi, hogy a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsát ismét mérséklik januártól, 18 százalékról 5 százalékra. Viszont ezzel párhuzamosan januártól bevezetnek egy új adót a szállásadóknál, a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást. Az általános, 27 százalékos világbajnok magyar áfakulcs nem csökken.

  • Marad felfüggesztve a reklámadó

A reklámadót ideiglenesen, 2019. július 1-jétől 2022. december 31-éig felfüggesztették. A kormány ettől az érintett szolgáltatók versenyképességének növelését és a hirdetési piac bővülését várja.

  • Kiterjesztik a kkv-k fejlesztési adókedvezményét

A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát fokozatosan, három év alatt csökkentik a jelenlegi 500 millió forintról a beruházások további ösztönzése érdekében. A kisvállalatoknál 2020-tól évente 300, 100, majd 50 millió forintra, míg a középvállalkozásoknál 400 millió forintról előbb 200 millió, 2022-ben pedig 100 millió forintra mérséklődik az adókedvezmény igénybevételének alsó határa. A fejlesztési adókedvezmény a társasági adó (tao) terhére érvényesíthető, annak maximum 80 százalékáig. Az adókedvezmény kibővítése mintegy 7 ezer vállalkozást érint.

  • Adófeltöltés, tao, iparűzési adó

Megszűnik a társaságiadóadóelőleg-feltöltési kötelezettség, viszont a helyi adóknál továbbra is megmarad. A helyi iparűzési adó bevallását idén csak akkor továbbítja a NAV az önkormányzatok felé, ha a bevallás helyes, vagy ha a bevalláskitöltő-program által automatikusan jelzett hibákat az adózó kijavítja.

  • Nem lehet többé evázni

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) január 1-jétől. A kormány a lépést az adórendszer egyszerűsítésével magyarázta. Az eva kuclsa legutóbb 37 százalékos volt, az adónem népszerűsége az adóemelés miatt már évek óta csökkent, és a sokkal vonzóbb kata és kiva 2012-es bevezetése óta ez a folyamat tovább gyorsult. Szó volt arról, hogy esetleg szigorítanának a katázáson, de ez még nem januártól várható.

  • Kiterjesztik a sportekhót

A magyar sportszervezetek munkavállalóihoz hasonlóan a jövő évtől lehetővé teszik a nemzetközi sportszervezetek munkavállalói (játékosok, edzők és sportvezetők) számára is, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózzanak, a nem forintban, hanem más pénznemben felvett jövedelmeikre is. Ez óriási könnyítés, ugyanis így a minimálbér feletti rész után nem a szokásos 33,5 százalék (szja+járulékok) közterhet vonják majd tőlük, hanem csak a 15 százalék ekhót. Kivéve a hivatásos sportolókat, mert nekik a minimálbér felett 500 millió forint jövedelemig ekhót sem kell levonni a jövedelmükből. Emellett a sportdiplomácia keretében adott juttatások adómentességét is biztosították.

  • Ismét emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járadék

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7710 (napi 257) forintra nő (2019-ben még havi 7500 / napi 250 forint volt a fizetendő). 2009 júliusában vezették be, hogy akinek nincs biztosítása, annak kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, hogy jogosultságot szerezzen az állami egészségügyi szolgáltatásokra, de eddig ha valaki mégsem fizetett, akkor sem tagadták meg tőle az orvosi ellátást. 2020 július 1-jétől ez már nem így lesz. Akinek háromhavi tartozása lesz a járuléknál, és azt nem fizeti meg utólag sem, azt kizárják az ingyenes egészségügyi ellátásból. Becslések szerint 700 ezer embert érinthet ez a változás.

  • Jövedéki adó

Még a nyáron döntöttek arról is,  hogy idén emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adómértéke; az adó három lépcsőben, 2021. január 1-jére éri el az uniós adóminimumot.

  • Az adóhatóság mindenről tudni fog

Ez azt jelenti, hogy mint korábban írtuk, gyakorlatilag minden számláról online adatot kell majd szolgáltatni az adóhatóságnak. Ez óriási változás, hiszen eddig csak a 100  ezer forintos áfaösszeget elérő számlák adatait láthatta online a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. 2020. július 1-jétől viszont már lényegében minden vállalkozói számlát, 2021. január 1-jétől pedig még a magánszemélyek részére kiállítottakat is. Az, hogy a NAV szinte mindent tudhat, jelentősen, óvatos becslések szerint tízmilliárdokkal hizlalhatja a költségvetést. Az online számlázásnál újdonság lesz az is, hogy már nem a teljesítést követően 15 napon belül, hanem 8 napon belül kell a számlát kibocsátani.

  • Vadászati adómentesség

Adómentes lesz, ha a vadkárok elhárítását célzó vadászaton résztvevő vadásznak ingyenesen vagy kedvezményesen adnak terméket vagy szolgáltatást, és az adómentesség már a jogszabály hatálybalépését megelőzően is érvényesíthető. Különösen a vadászati hatóság által jóváhagyott, vadgazdálkodási tervben meghatározott vadászatokra, és az idényen kívüli állományszabályozó vadászatokra vonatkozik az adómentesség. Az indoklás szerint ha a vadászat vadkárelhárítást (is) szolgál, akkor adómentes lehet például az ingyenes részvétel, illetve ha az elejtett vad húsát ingyenesen vagy kedvezményesen kapja meg a vadász. Nem lehet viszont adómentes például az ingyenes vagy kedvezményes utazás, vendéglátás, termékátadás (például üzemanyag vagy vadászati eszköz biztosítása) sem.

  • Bejelentési könnyítés

Könnyebbséget és súlyos bírságok megelőzését jelentheti, hogy utólag is be lehet majd jelenteni, ha az adózó elfelejt adókötelezettséget választani a tevékenységéhez, de csak addig él ez a lehetőség, amíg nem kap NAV-ellenőrzést.

  • 90 százalékos adó

Változás még, hogy a belterületté minősített ingatlanokon elért nyereség után borsos, 90 százalékos kell fizetni a jövőben. Ez komoly problémát jelenthet például azoknak, akik újonnan belterületbe vont és felparcellázott területen vásároltak telket, mondjuk valamelyik elővárosban. Szakértők vitatták, jogszerű-e az új szabály.

  • Összevonják a járulékokat

Július 1-jétől egykulcsos (18,5 százalékos) társadalombiztosítási járulék lép a korábbi egyéni járulékok (nyugdíj-, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci járulék) helyébe. Az összevonás annyiban kedvezhet az alacsony keresetű többgyermekeseknek, hogy a családi járulékkedvezmény ki fog terjedni a korábbi 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékra is.

A családi adókedvezmény amúgy az idén nem emelkedik, egy gyermek esetén havi 10 ezer, két gyermek mellett gyermekenként havi 20 ezer, legalább három gyereknél pedig gyerekenként 33 ezer forinttal csökkenhet a szülő(k) fizetendő személyi jövedelemadója.

Bizonyos ellátások (például gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, álláskeresési támogatás) után továbbra is 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni, és megállapodás alapján változatlanul lehet 22 százalékos nyugdíjjárulékot fizetni.

  • Munka nyugdíj mellett

A keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjasoknál a járulékmentesség a jövőben nem csak a munkaviszonyban állókra terjed ki, hanem a más jogviszonyban (például megbízással) munkát végzőket is mentesítené a járulékfizetés alól. Akik azonban korábbi nyugdíjuk helyett korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot kapnak, és emellett dolgoznak, azokra továbbra sem él a járulékmentesség, és náluk megmarad a kereseti korlát is.

  • Egységes járulékalap a vállalkozóknak

Kedvezően érintheti a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozókat, hogy míg jelenleg az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik meg, addig 2020. július 1-jétől ezeket a tb-járulékot már ismét csak a minimálbér után kell megfizetniük, úgy, mint előtte a nyugdíjjárulékot. A szochót viszont változatlanul a minimálbér 1,125-szöröse után kell leróniuk.

Az őstermelőknek minimum a minimálbér 92 százaléka után kell majd tb-járulékot fizetniük. Az őstermelőknek és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottaknak kedvező lehet, hogy július 1-je után jogosultak lesznek munkaerőpiaci ellátásokra. A szochót fizető mezőgazdasági őstermelőknél a korábbi negyedéves helyett éves adómegállapítás lesz januártól.

  • Önfeljelentést fog elvárni a NAV

Az adótervezésben közreműködő adótanácsadónak, továbbá a struktúra végrehajtásában részt vevő egyéb közreműködőknek (például könyvelő, pénzügyi tanácsadó) be kell jelenteniük minden olyan határon átnyúló konstrukciót, amely rendelkezik bizonyos adókikerülésre utaló ismertetőjeggyel. Olyan adózási megoldásokat kell bejelenteni, amelyek ugyan nem törvénytelenek, de kihasználják a lehetséges kiskapukat az adóoptimalizálás érdekében. Először 2020. július 31-én kell bejelenteni a július 1-jétől megvalósított struktúrákat, majd 2020. augusztus 31-ig kell bejelentést tenni azokról a határon átnyúló konstrukciókról, amelyeket 2018. június 25. és 2020. július 1. között kezdtek el végrehajtani.

Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Nagyot drágult 2019-ben a kőolaj

2019, december 31 - 15:04

A Brent ára 2019-ben mintegy 24 százalékkal, a WTI ára pedig 35 százalékkal drágult.

A Reuters által megkérdezett elemzők novemberhez képest feljavították a jövő évi átlagárra vonatkozó előrejelzéseiket. Döntésük részben azokat a várakozásokat tükrözi, hogy az OPEC és a szervezeten kívüli nagy olajtermelők (OPEC+) tovább szűkítik olajexportjukat, és hogy lezárul az amerikai-kínai kereskedelmi háború, ami világszerte a gazdaság élénkülését eredményezi.

Új benzinfajta jön MagyarországraHazánk is csatlakozik a környezetbarát E10-es üzemanyagot használó államokhoz.

Az új előrejelzésben 63,07 dolláros jövő évi Brent-átlagár szerepel a novemberben becsült 62,50 dollár után. A WTI esetében a szakértők most 57,70 dolláros jövő évi átlagárat várnak az eddigi 57,30 dollár helyett – írta az MTI.

Kedden 13 órakor az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 0,25 százalék csökkenéssel 66,50 dolláron állt. A nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta hordónkénti ára pedig 0,21 százalékkal 61,52 dollárra süllyedt.

Kiemelt fotó: iStock

Kategóriák: Zöld hírek

Azt üzente a kormány, hiába dolgozunk többet, nem keresünk többet

2019, december 30 - 14:32

Összekacsintott a kormány a munkaadókkal, és kijátszották a dolgozókat

– így értékelte lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentését, amely szerint 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a bérminimum.

A 2018 novemberben kötött bérmegállapodásnak ez megfelel, akkor ugyanis abban egyeztek meg, hogy 2019-ben és 2020-ban is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér, illetve a bérminimum, valamint 8 százalék az általános béremelési ajánlás is a többi bérkategóriában. Ez azt jelenti, hogy januártól a bruttó minimálbér 149 ezerről 161 ezer forintra emelkedik, a bruttó bérminimum pedig 195 ezerről 210 600 forintra nő. Kordás szerint azonban ez elfogadhatatlan, mert a kormányzati oldal a szakszervezetek kérése ellenére nem hívta össze a feleket, nem tárgyalta újra a bérmegállapodást, és az emelés mértéke is messze elmarad attól, amit a gazdaság teljesítménye lehetővé tenne.

Egyoldalú kormányzati döntés született – mondta –, pedig a paktum alapján indokolt újratárgyalni a bérmegállapodást, ha a gazdasági mutatók (GDP, infláció, termelékenység) a tervezettől összességében 2 százalékkal eltérnek. Mindhárom mutató túlteljesült, a kormány mégsem hívta össze az egyeztető tárgyalást. A többletteljesítményből a kormányzat részesül az adóbevételeken keresztül, a vállalkozások a nyereség révén kasszíroznak, a munkások azonban hiába dolgoznak többet, nem keresnek többet – fordította le Kordás a kormányzati döntés üzenetét.

Grafikonon ábrázolva látványos volt a bérnövekedés az utóbbi években: a bruttó minimálbér majdnem 2,5 szeresére, a bruttó bérminimum több mint 2,5-szeresére emelkedett. A bruttó átlagkereset ennél szerényebb mértékben emelkedett, 1,8-szorosára.

Nettóban is mérsékeltebb a növekedés, a minimálbérnél 1,9-szeres, a bérminimumnál bő kétszeres, az átlagkeresetnél pedig hajszál híján kétszeres. A nettónál a minimálbérnél és a bérminimumnál az adójóváírás kivezetése miatt volt megtorpanás 2012-ben, ami az átlagkereseteket nem érintette.

Ha csak ezeket az ábrákat nézzük, akár elégedettek is lehetnének a dolgozók. A gond az, hogy bár jelentősen emelkedtek a hazai bérek, európai összehasonlításban még mindig nagyon alacsonyak, és a régióban is le vagyunk maradva. Legalább ekkora probléma az, hogy a magyarok valójában jóval kevesebbet keresnek, mint amit a KSH-statisztika közöl, illetve hogy milyen sokan keresnek igazán keveset. Tavaly 1,5 millió magyar vitt haza kevesebbet, mint a létminimum.

Innen nézve nem csoda, hogy a szakszervezetek azt kérték, a gazdaság teljesítményét is figyelembe véve tárgyalják újra a bérmegállapodást, és legalább két számjegyű emelés legyen a minimálbérnél és a bérminimumnál is. Kordás László 10,5-11 százalék közötti emelést tippelt, a Munkástanácsok még többet, 13-15 százalékot tartottak volna indokoltnak. Bár a munkáltatók nem rajongtak a két számjegyű emelés ötletéért, de teljesen el sem zárkóztak, és úgy tűnt, a kormánynak sem lenne ellenére. Végül mégsem hívták össze még egyszer a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF),  így indoklás és tárgyalás nélkül egyszerűen maradt az eredeti bérmegállapodásban szereplő 8 százalékos mérték.

A céges bértárgyalásoknak nem kedvezett, hogy sokára derült ki, mennyi lesz a minimálbér. Korábban például a Postás Szakszervezet is úgy nyilatkozott, amíg nincs konkrétum, nem tudják elkezdeni a bértárgyalásokat.

Kiemelt kép: Balint Porneczi/Bloomberg via Getty Images

Kategóriák: Zöld hírek

Újévi meglepetés: még egy gazdaságvédelmi akcióterv

2019, december 29 - 13:27

Az Európai Unió gazdaságának lassulása és a világgazdasági kockázatok miatt a Pénzügyminisztérium 2020 első felében újabb gazdaságvédelmi akciótervet terjeszt a kormány elé – közölte vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

Banai Péter Benő a vállalkozások adóterheinek csökkentését nevezte az új akcióterv legfontosabb céljának. A tervezett változtatásokat elsősorban a magas foglalkoztatási szint fenntartásával indokolta. A PM emellett további közép- és hosszú távú intézkedéseket is kidolgoz, hogy javítsa az üzleti környezetet, illetve az oktatás, a képzés, a foglalkoztatás és a gyermekvállalás feltételeit – tette hozzá. Az államtitkár szerint a gazdaságvédelmi intézkedéseket az idén elfogadott első akcióterv eredményei is igazolják.

A 2019-ben életbe lépett változások közül kiemelte a szociális hozzájárulási adó csökkentését, a fejlesztési adókedvezmény szabályainak módosítását, illetve az adóelőleg-feltöltési kötelezettség eltörlését.

Januártól csökken az adónemek száma, a kisvállalati adó mértéke, mérséklődik a szálláshely-szolgáltatók adófizetési kötelezettsége, bővülnek a kutatási-fejlesztési kiadások és a kistelepüléseken építkezők támogatásai – emelte ki az államtitkár. Várakozása szerint a gazdaságvédelmi intézkedések 2020-ban éppúgy hozzájárulnak a növekedéshez, mint a PM adatai alapján 4,9 százalékosra becsülhető idei bővüléshez.

Banai Péter Benő hangsúlyozta, hogy 2019 a hetedik olyan év, amikor a belföldi növekedés felülmúlja az EU-átlagot. Ennek köszönhetően a magyar gazdaság 2013 óta 30 százalékkal bővült – tette hozzá.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás

Kategóriák: Zöld hírek

Karácsony: Mártha Imre lesz a Főtáv-vezér

2019, december 28 - 13:56

A főpolgármester Facebook-oldalán jelentette be, hogy a főváros egyik legjelentősebb cége, a FŐTÁV vezérigazgatói posztjára kiírt pályázat lezárult, január elsejétől Mártha Imrét nevezi ki a vállalat élére. Karácsony Gergely így mutatja be az új vezérigazgatót.

Imre közgazdász diplomáját a University of Cambridge-en szerezte meg. Fiatal kora ellenére is tapasztalt menedzser, szakmai pályafutása a közmű iparágakhoz kötődik. Angliában földgáz és villamosenergia kereskedelemben dolgozott.

Az új vezérigazgatótól a főpolgármester a távfűtési rendszerek hatékonyabb működtetését és a távhőrendszerbe jutó hőtermelés hatékonyságának javítását várja, de Mártha Imre feladata lesz az is, hogy a céget felkészítse a klímabarát működésre, átvilágítsa és minden szempontból átláthatóvá tegye.

Üdv a fedélzeten, Imre!

 

Mártha Imre: Azon kellene gondolkodni, hogyan lehet Paks II.-ből emelt fővel visszavonulniA MVM egykori vezetője egyre inkább úgy látja, az új atomerőmű építésén semmi nem segít, nem kéne két blokkot erőltetni, elég lenne egy is. A gáz 10-20 százalékkal olcsóbb lehetne, ha a rezsicsökkentéssel nem fixálta volna a kormány a lakossági árat. Az FKF Zrt. felügyelőbizottsági elnöki posztját nemrég elvállaló Mártha Imre várhatóan célba veszi a Főtáv vezérigazgatói pozícióját is. Interjú.

 

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

17,2 milliárdért váltottak be rezsiutalványt

2019, december 28 - 10:30

Karácsonyig a szeptemberben kézbesített 7,5 millió rezsiutalvány több mint háromnegyedét váltották be a nyugdíjasok a postákon. Az így felhasznált rezsiutalványok összértéke meghaladta a 17,2 milliárd forintot. A Magyar Posta szombaton az MTI-vel közölte, hogy statisztikái szerint jellemzően minden hónapban 4-e és 11-e között volt a legtöbb beváltás, hiszen a csekkek befizetési határideje általában erre az időszakra esik.

A legtöbb beváltás októberben történt. Az összes kézbesített rezsiutalvány harmadát használták fel a nyugdíjasok. A napi rekord október 11-én volt, csaknem 189 ezer darab utalványt használtak fel az ügyfelek a csekkek befizetésénél.

Az októberi napi átlagos százezer darabos beváltás novemberre 62 ezerre csökkent, decemberben pedig csak az első héten haladta meg a 40 ezret, azt követően karácsonyig alatta maradt. A még fel nem használt rezsiutalványokat március végéig lehet beváltani.

Mire költötték a nyugdíjasok a kormány ajándékát?Az idősek szívesebben vennék, ha a kormány inkább a nyugdíjukat pumpálná feljebb egyszeri adományok helyett.
Kategóriák: Zöld hírek

Ismét tömegek a bevásárlóközpontokban

2019, december 28 - 07:24

Ugyan már vége a karácsonynak, nem csitul a kereskedelemben a beszerzési láz. Pénteken a többnapos szünet után kinyitottak a piacok és az áruházak, a tapasztalatok szerint az átlagosnál sokkal élénkebb volt a forgalom, írta a Magyar Nemzetre hivatkozva az MTI.

A fogyasztók jelentős része ajándékok cseréje miatt keresi fel az üzleteket. Ilyenkor ez az egyik legerősebb motiváció, hiszen a hibásnak bizonyult vagy nem tetsző karácsonyi meglepetésekről csupán néhány napig lehet gondoskodni, és ritkább, hogy az érintettek januárra halasztják az ezzel kapcsolatos ügyintézést.

A másik ok, amely tömegeket vonz a plázákba, hogy megkezdődtek a szezonális leárazások: az évszakhoz vagy az ünnepekhez illő termékeket jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni. A Magyar Nemzet szerint az élelmiszerüzletekben a szilveszteri beszerzések miatt várható élénk forgalom.

Kiemelt kép: Sorban állók az elektronikai cikkeket forgalmazó Media Markt áruház pénztárai előtt, ahol visszaadhatják vagy kicserélhetik a karácsonyra ajándékba kapott bontatlan termékeket.  MTI/Kovács Tamás

Kategóriák: Zöld hírek

A nyugdíjasoknak elegük van abból, hogy a kormány nem áll szóba velük

2019, december 28 - 06:54

A kormány jövőre 2,8 százalékos nyugdíjemelést irányozott elő, ez már nyár óta tudható a költségvetésben jelzett infláció alapján, és a terv nem változott, a decemberben megjelent kormányrendeletben is ez a szám szerepel. Bár év közben romlottak az inflációs várakozások,  hiába követelt jóval három százalék feletti nyugdíjemelést a legnagyobb nyugdíjas szervezeteket tömörítő Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET). A kormány által bejelentett 2,8 százalékos nyugdíjemelést nehéz is elfogadni, ha azt nézzük, hogy a 2020-as pénzromlást a Magyar Nemzeti Bank is jóval magasabbra, 3,4 százalékra becsülte.

A 2,8 százalék a minimálnyugdíjnál alig több mint havi 800 forint pluszt jelent, egy átlagnyugdíjasnak pedig kicsivel több mint havi 3800 forint lesz az emelés.

Időről időre előfordul amúgy, hogy a kormány felül-, vagy alulbecsli az inflációt, és így a nyugdíjemelés is több vagy kevesebb lesz. Ha alulbecsli, akkor novemberig kénytelenek a nyugdíjasok hitelezni az államnak – akkor kapják meg ugyanis a január-augusztusi inflációs jelentés alapján az elmaradt emelést, egyben, egész évre. 2017-ben így 27 milliárd forintnyit húzott ki a kormány a nyugdíjasok zsebéből év közben, és idén is hasonló összeg lehetett a lényegében novemberig visszatartott pénz. Ha az MNB becslését nézzük, jövőre szintúgy erre kell számítani, hiszen a kormány által bejelentett nyugdíjemelés ismét 0,6 százalékkal karcsúbb, mint a várható infláció. Így novemberben megint visszamenőleges korrekcióra lehet szükség, addig pedig a nyugdíjasok újfent hitelezhetnek pár tízmilliárdot az államnak.

Juhász László: 3,5 százalékos nyugdíjemelés kellett volna

A NYUSZET elnöke, Juhász László a 24.hu-nak azt mondta, szerintük nem is 3,4 hanem 3,5 százalékkal kellett volna emelni a nyugdíjakat, éppen azért, mert a nyugdíjasok kénytelenek időről időre 10 hónapig hitelezni az államnak. Próbálták a nyugdíjemelésre vonatkozó követelésüket mindenhova eljuttatni, de a nyugdíjas szervezetekkel kormányszinten továbbra sem áll szóba senki.

A nyugdíjas érdekegyeztetés tíz éve nem működik, ezért nem tudtak még eredményt felmutatni – tette hozzá. De nem adják fel, további lépéseket terveznek, a jövő év elején az Emberi Erőforrások Minisztériumában próbálnak kompetens vezetőt keresni, akivel egyeztethetnek.

Kis előrelépés, hogy a fővárosban lesz nyugdíjas érdekegyeztetés, már előkészítés alatt áll a fővárosi idősügyi tanács létrehozása. De mivel a nyugdíjemelés nem fővárosi kompetencia, kellene, hogy a kormány is hajlandó legyen tárgyalni és egyeztetni az idősek ügyeiről. A NYUSZET éppen azért jött létre, hogy összefogja a legnagyobb nyugdíjas szervezeteket, hogy több százezres taglétszámmal a hátuk mögött össze tudják gyűjteni és kellő súllyal képviselni az idősek problémáit.

Ne csak az inflációt vegyék figyelembe

A NYUSZET másik fő követelése az, hogy 2021-től vezessék be a vegyes indexálást, vagyis a béremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemelést. Mint Juhász László kiemelte, a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer szakadékot nyitott a bérek és a nyugdíjak között, hiszen több éven keresztül két számjegyű béremelés volt jellemző, miközben a nyugdíjak három százalék körüli mértékben emelkedtek.

45 ezer forint hiányzik az átlagnyugdíjbólEgyre nagyobb a nyugdíjak lemaradása a bérekhez képest.

Jelenleg a nyugdíjasok relatív elszegényedése tapasztalható. De mivel hosszú távon az árak a fizetőképes kereslethez igazodnak, abszolút elszegényedés is várható. Minél idősebb valaki, minél régebben állapították meg a nyugdíját, annál inkább.

Pár év alatt is hatalmas, 30-40 százalékos különbségek alakulhatnak ki ugyanolyan életút mellett, attól függően, hogy valaki mikor ment el nyugdíjba. Az induló nyugdíj ugyanis az utolsó nettó átlagkereset meghatározott százaléka. Jó hír persze, hogy a bérek végre dinamikusan emelkednek, de ettől a korábban nyugdíjazottak helyzete nem javul – tette hozzá Juhász.

A nők nyugdíja átlagosan 36 százalékkal kevesebb, mint a férfiaké

Van még egy tragikus probléma – a nők nyugdíja. A férfiak és nők közötti béregyenlőtlenség európai átlagban 16-18 százalék, vagyis ugyanolyan értékű munkáért a nők ennyivel kevesebbet kapnak. És mivel jellemzően egész életükben kevesebbet keresnek, mint a férfiak, mire nyugdíjba mennek, 36 százalék körüli lesz a különbség a férfiak és nők ellátása között. Ez azért is tragikus, mivel a férfiak átlagban hét évvel kevesebb ideig élnek – általában az idősebb nők maradnak egyedül, és nekik kell egyedül megélniük a folyamatosan értékét vesztő és egyébként is 36 százalékkal alacsonyabb nyugdíjból.

Fotó: Sebastian Kahnert/dpa-Zentralbild/dpa/ AFP

Ezt a problémát persze nem nyugdíjas korban, hanem még az aktív pályafutás során kellene kezelni, mert ha nem, a különbség folyamatosan újratermelődik – fejtette ki Juhász László.

A NYUSZET a három fő követelés nyomatékosítására aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy megmutassák, milyen nagy számban szeretnének a nyugdíjaknál változást az emberek. Az aláírásgyűjtés végeredményét Orbán Viktor asztalára szánják. Ha továbbra sem áll velük szóba a kormány, Juhász László a demonstrációt sem tartja kizártnak.

Elfogadhatatlan, hogy a nyugdíjszerű ellátásban részesülőket is figyelembe véve megközelítőleg hárommillió embert a mélyszegénység felé taszít a kormány, felük szegénységben él már most is. Elfogadhatatlan, hogy a nyugdíjasok fele százezer forint körüli nyugdíjból él – mondta Juhász László.

A válság idején hozott megszorításokat máig nem törölték el

A három főkövetelés mellett persze szeretnék azt is, hogy a leszakadó nyugdíjaknál legyen valamiféle korrekció. Felemlítette, hogy a Bajnai-kormány idején három csapás érte a nyugdíjasokat.

  • Elvették a tizenharmadik havi nyugdíjat.
  • A nyugdíjemelés rendszerét inflációkövetőre alakították át.
  • Felfüggesztették az értékvesztett nyugdíjak korrekcióját célzó törvény végrehajtását. A törvény a különböző időszakban nyugdíjba mentek közötti különbségeket igyekezett tompítani. Négy lépést végrehajtottak, de az ötödiket nem.

A lépéseket akkor azzal indokolták, hogy válság van, bajban az ország, és hogy az IMF-hitel felvételéhez meg kell tenni mindezt. A válság időközben elmúlt, az IMF-hitelt visszafizettük, Juhász László úgy véli, nem indokolt fenntartani ezeket a nyugdíjasok számára hátrányos intézkedéseket.

Több mint tíz éve 28500 forint a minimálnyugdíj

Nevetséges szerinte az is, hogy már 2008 óta, több mint tíz éve 28 500 forint a minimálnyugdíj. Különösen hogy ma már vannak milliós, sőt kétmilliós nyugdíjak is, vagyis több mint 70-szeres különbség van a rendszerben. Ez normális országokban elfogadhatatlan – jelentette ki. A NYUSZET elnöke emlékeztetett, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára tavaly hangsúlyozta, olyan kevés ember kap pont minimálnyugdíjat, hogy elenyésző a probléma. Igen ám, de közel 18 ezer nyugdíjasnak van ennél kevesebb havi juttatása.

Juhász Lászlónak van megoldási javaslata is. Az 1962-es egyezmény alapján az ukránoknak fizetett nyugdíjak éves szinten mintegy 15 milliárd forintot visznek el. Ha ezt az összeget a magyar nyugdíjasokra fordítanák, senkinek sem kellene olyan alacsony nyugdíjat kapnia, mint most – fejtette ki. Ezért tavaly levélben kérte Novák Katalint, ha anyagilag nem jelentős a kérdés, hozzanak politikai döntést, készüljön előterjesztés, emeljék meg a minimálnyugdíjat. Választ nem kapott.

Arra is kitért, hogy mint köztudott, a minimálnyugdíj emelése nehézségbe ütközik, mert számos szociális juttatás a minimálnyugdíjhoz kötött (például a gyes). De erre megoldás lehetne az, ha a két kérdést, a minimálnyugdíj összegét és a szociális juttatások vetítési alapját különválasztanák egymástól. Nyugdíjszakmailag a két dolognak nincs is köze egymáshoz.

Kiemelt kép: iStockphoto

Kategóriák: Zöld hírek

Mire költötték a nyugdíjasok a kormány ajándékát?

2019, december 27 - 18:59
Prémium, korrekció és rezsiutalvány

Átlagos, 135 ezer forintos nyugdíjnál 11 340 forint volt a nyugdíjkorrekció, és 22 ezer forint a nyugdíjprémium. Rezsiutalványból háromszor 3 ezer forintnyit kaptak az érintettek, az utalványokat március 31-ig lehet beváltani, gáz- vagy áramdíj rendezésére.

Nyugdíjasokat kérdeztünk, hogyan használták fel az önkormányzati választás elé időzített rezsiutalványt, és mire költötték a novemberi nyugdíjprémiumot és -korrekciót.

Úgy tűnik, a rezsiutalvány néhányuk számára okozott némi bonyodalmat, és bár örültek minden pluszpénznek, igazából annak örülnének, ha a nyugdíjprémium és az utalványok összege beépülne a nyugdíjukba.

Többet is adhattak volna

Margit néni 72 éves, 96 ezer forint a nyugdíja, a férje 73 éves, ő 99 ezer forint nyugdíjat kap – nehezen jönnek ki ketten ennyiből. Szerencsére bírják erővel, így mindketten dolgoznak nyugdíj mellett, hogy könnyebben megéljenek.

Férjével együtt 30 ezer forint volt fejenként a novemberi pluszpénz, amiből 22 ezer a prémium, a többi a nyugdíjkorrekció. El voltak éppen maradva a közös költségnél 35 ezer forinttal, azt fizették ki belőle, és Margit néni arra használta fel a maradék összeg egy részét, hogy a zaciban meghosszabbíttassa a beadott aranyakra a kiváltási határidőket. Kiváltani még nem tudta az ékszereket.

Rezsiutalványt özvegy lányuk is kapott, gyerekei után is (az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás révén voltak jogosultak), de mivel ő nem tudta felhasználni, átadta a szüleinek az ő utalványaikat is – cserébe édesanyja odaadta neki a 36 ezer forintot. Margit néni a rezsiutalványokból rendezte az aktuális villany- és gázszámlát, előre ki tudta fizetni a decemberi áramszámlát, és még maradt a decemberi gázdíjra is valamennyi. Külön ment a postára a gáz-, és külön az áramcsekkekkel, mert nem egy időben jönnek. Mivel a rezsiutalványból nem adnak vissza, egy-egy befizetéskor kipótolta készpénzzel a hiányzó összeget.

Többet kellene adni a nyugdíjasoknak, és inkább a nyugdíjhoz kellett volna hozzátenni a prémiumot meg a rezsiutalvány összegét is

– mondta.

Fotó: Sebastian Kahnert/dpa-Zentralbild/dpa/AFP Minden forintnak örül egy nyugdíjas

Teri néni mondta ezt, aki egyedül él. A saját lakásán kívül van egy másik, kisebb, örökölt lakása is, amit albérlőnek ad ki – ez a nyugdíjkiegészítés számára. Mivel mindkét lakás távfűtéses, csak az áramszámlára tudta felhasználni a rezsiutalványt. A kisebb lakás villanyszámláját csekken fizeti, és mivel hallotta, hogy a postán elfogadják az utalványt, ez tűnt a legegyszerűbb megoldásnak. Azzal nem volt tisztában, hogy átutalásnál hogyan lehet felhasználni. Mivel négyezer forint körüli áramszámlákat szokott kapni a kisebbik lakásra, egyesével tudta elvinni a rezsiutalványokat a postára, alkalmanként kipótolva a három ezer forint feletti részt készpénzben.

A nyugdíjprémium és korrekció 30 ezer forintját a karácsonyi bevásárlásra szánta, hogy vendégül lássa az ünnepen a gyereke családját.

Legalább egy hónapban futotta az idősotthoni ellátásra

Ági demens, nehezen mozgó, állandó ellátásra szoruló édesanyja idősotthonban él. Erzsi néni 16 éves kora óta dolgozott, 115 ezer forint a nyugdíja az özvegyi ellátással együtt, ami nem fedezi az otthon havi 129 ezer forintos alapdíját. Ezen kívül még havi 20-40 ezer forintnyi pluszköltség is adódik (fodrász, gyógyszer és a többi.). Így Áginak havi 35-50 ezer forinttal kell beszállnia édesanyja ellátásába.

A rezsiutalványokkal volt egy kis macera, mivel nem az otthonba címezték a levelet, hanem Erzsi néni korábbi címére, így nem tudta azt a postástól átvenni, Áginak el kellett vinnie a mamát autóval a postára. A lépcsőzés nehezen ment, de szerencsére nem volt éppen sor az ablaknál, hamar végeztek. Mivel édesanyja otthonban lakik, nincs sem áram-, sem gázszámlája. Ági a saját villanyszámlájához használta fel a rezsiutalványt. A nyugdíjprémium és a -korrekció 30 ezer forintja, valamint a rezsiutalvány annyit jelentett nekik, hogy novemberben Áginak nem kellett hozzátennie az idősotthoni fizetendőkhöz.

Elég lett volna a nyugdíjhoz hozzácsapni

Anna néni 76 éves, férje két éve halt meg, azóta egyedül él családi házukban. A rezsiutalványt összekeveri az Erzsébet-utalvánnyal, így amikor rákérdeztünk, mire költötte, kapásból rávágta, hogy élelmiszert vett rajta. Amikor elmondtuk, hogy az utalványt az idén csak a rezsire lehetett költeni, eszébe jutott, hogy a villanyszámlára fizette be. Fával fűt, szóval másra nem is tudta volna felhasználni.

A nappali áramra és az éjszakaira külön csekket kap. A nappali áram éves elszámolásakor 6 ezer forint feletti fizetendője volt, azt rendezte a postán két rezsiutalvánnyal plusz készpénzzel, a harmadikat pedig eltette a következő, az éjszakaiáram-csekkre, és akkor váltotta be.

Szerinte

sokkal egyszerűbb lett volna, ha utalvány helyett inkább hozzácsapták volna a nyugdíjhoz a rezsipénzt. Nem kellett volna utalványt nyomtatni, borítékolni, postázni, olcsóbb is lett volna, spórolhatott volna a kormány.

Nyugdíjprémiumra és -korrekcióra összesen 32 500 forintot kapott – abból fát vett még télire, hogy kitartson a készlete.

Fotó:Sebastian Kahnert/dpa-Zentralbild/dpa/AFP Nem tudta, mihez kezdjen a rezsiutalvánnyal

A 89 éves Pista bácsi és felesége külön lakrészben ugyan, de a fiáékkal egy házban él. A fia nevén vannak a közművek, de van külön órájuk, mert fontos az öregeknek, hogy fizessék a saját fogyasztásukat. Gondban volt ezért az idős férfi, mihez kezdjen a rezsiutalványokkal. Azt hitte, nem használhatja fel, mivel nincsenek fizetendő számlái. Bosszankodott, amíg a fia el nem magyarázta neki, hogy ő is felhasználhatja, az elszámolásnál pedig majd annyival kevesebb lesz a fizetendőjük.

A fia átutalással fizet, csekkje nincs. Ő meg azt nem tudta, hogy elég lett volna emailt írni, vagy telefonálni csekkért, kiküldték volna neki. Így a rezsiutalvánnyal elment egy szabadnapján az ügyfélszolgálatra, az ott kapott csekkel pedig a postára.

Pista bácsi öccse Amerikában él, ő is kapott rezsiutalványt, de mivel külföldön nem tudta felhasználni, visszaküldte Magyarországra a bátyjának, ahogy korábban az Erzsébet-utalványokat. Pista bácsi és felesége egyre fázósabb, emiatt több gáz fogyott náluk, mint tavaly. Január elején lesz az éves elszámolás – bíznak benne, hogy a 27 ezer forint rezsiutalvány fedezi majd a túlfogyasztásukat.

A nyugdíjprémium és a -korrekció bő hatvanezer forintja öreg autójuk éppen aktuális szervizéhez jött jól. Muszáj, hogy a kocsi működjön, mert a feleségét folyton orvoshoz kell hordania.

Kiemelt képünk illusztráció. Postás rezsiutalványt kézbesít egy XIII. kerületi nyugdíjasnak 2019. szeptember 2-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Turisták tízezrei szilvesztereznek Budapesten

2019, december 27 - 13:17

Hozzátette: míg a vidéki szállodákban inkább magyarok pihennek, addig a fővárosi hotelek külföldi turistákkal vannak tele.

A foglalásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy sokan már a kijelentkezéskor lefoglalják a jövő évi szilveszteri nyaralást, így nem meglepő, hogy az ünnep előtt alig lehet szabad szobát találni. A magyar szállodák egy részének olyan törzsvendégeik vannak, akik évről évre náluk szállnak meg karácsonykor és szilveszterkor – jegyezte meg.

Elmondta: az előzetes adatok alapján azt lehet mondani, hogy szinte teljes teltház volt karácsonykor Budapesten és a vidéki nagyvárosok szállodáiban is.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a családok bárhova utaznak, komplex kikapcsolódást keresnek. A vendégek a wellness mellett igénylik a legjobb ételeket, programokra is kíváncsiak, emellett, főképp a karácsonyi időszakban, keresik a gyerekprogramokat is – fűzte hozzá Flesch Tamás.

Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton

Kategóriák: Zöld hírek

Nagyot ment idén a Ferihegyi reptér

2019, december 27 - 12:40

Újabb rekordévet hagy maga mögött a Ferihegyi repülőtér: történetében először – a mai napon – elérte az évi 16 milliós utasszámot. A magyar főváros légikikötőjének forgalma a tavalyi, szintén rekordnak számító 14,9 milliós utasszámot már november végéig elérte, idén több mint egymillióval több utas haladt át a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Köszönhetően Budapest nemzetközi turisztikai jelentőségének, az útvonalhálózat dinamikus bővítésének, valamint az új légitársaságok megjelenésének, a 2019-es év utasforgalma ismét az európai átlag felett van.

A régiós elsőség azonban nem csak az utasszám-növekedésben mutatkozik meg: 2019-ben 16%-kal bővült az elérhető városok száma, vagyis már közel kétszázféle útvonal közül választhatnak az utasok. Csak idén 33 új járat indult el – új városok és a már meglévők felé egyaránt – és már 2020-ra is 16 további járatot jelentettek be a Budapest Airport légitársasági partnerei. Jelentősen nőtt a hosszú távú járatok száma is, amelyeken 2019-ben mintegy egymillió ülőhely volt elérhető, köszönhetően az olyan közvetlen járatoknak, mint Peking, Chicago, Doha, Dubaj, New York, Philadelphia, Sanghaj, Szöul, Toronto. A közeljövőben további kínai desztinációk, Csengtu, Csungking és Sanya is csatlakoznak az új járatok sorába.

A ferihegyi repülőtér forgalma 2015-ben érte el a tízmilliós határt, idén pedig rögtön a karácsony után, december 27-én regisztrálta a légikikötő a 16 milliós utasszámot. Ez azt jelenti, hogy mindössze négy év alatt hatmillióval, azaz 60 százalékkal nőtt az érkező és induló utasok száma Budapesten.

A Budapest Airport idén tavasszal nyerte el a Routes Europe konferencia legjobb marketingdíját, majd szeptemberben a legjobb légitársasági marketingdíjat is megkapta. A repülőtér üzemeltetője továbbra is azon dolgozik, hogy izgalmas új járatokat hozzon a budapesti repülőtérre, és hogy Budapest továbbra is az egyik legvonzóbb desztináció maradjon az utasok szemében.

A Budapest Airport 2019-ben nagyívű infrastrukturális és technikai fejlesztéseket valósított meg, a fejlesztések pedig 2020-ban is folytatódnak majd annak érdekében, hogy az egyre növekvő utasforgalmat a lehető legmagasabb szinten tudja kiszolgálni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér.

Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán

Kategóriák: Zöld hírek

100 milliárd forintot költöttek ajándékokra a magyarok

2019, december 27 - 10:08

Vámos György hozzátette: a gazdaság és a keresetek növekedése teszi lehetővé, hogy a kiskereskedelemi forgalom évről évre rekordokat dönthet.

Elmondta: nagyon sok vállalkozás terve túlteljesült az év utolsó hónapjaiban, novemberben főleg a webáruházak, decemberben a hagyományos boltok körében. A legtöbben idén is műszaki cikket, játékot, könyvet, kozmetikumot és ruhát vásároltak.

Az előrejelzések szerint az ajándékokra költött 100 milliárdból több 10 milliárd értékben műszaki cikkeket szereztek be az emberek, emellett a könyv- és játékpiac forgalma is felélénkült, hiszen ezeknél az eladások fele az év végi, karácsonyi ünnepekhez kötődik.Vámos György kitért arra is, hogy a kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét még mindig az élelmiszervásárlás teszi ki, 1200 milliárd forintból több mint 500 milliárdot élelmiszerekre költöttek a vásárlók decemberben.

Kiemelt kép: iStock

Kategóriák: Zöld hírek

Idén kicsit lassabban gazdagodott Mészáros Lőrinc

2019, december 26 - 09:48

A miniszterelnök felcsúti barátja a dobogó legmagasabb fokán maradt, utána továbbra is Csányi Sándor áll a második helyen, őt pedig Gattyán György követi.

A Portfolio.hu beszámolója szerint Csányi most jobb évet zárt, és felzárkózott a korábban rakétaként kilövő Mészáros Lőrnichez: 2019-ben az OTP-vezér 50 milliárd forinttal, a felcsúti vállalkozó viszont „csak” 26 milliárd forinttal gazdagodott. Mindkét üzletember ezzel egyébként dollármilliárdos is.

Az egyik legjelentősebb vagyonnövekedést Szíjj László, a Duna Aszfalt vezére könyvelhette el, aki 207,4 milliárd forintra duplázta vagyonát, miután Szemerey Tamás üzletrészét átvette az MKB Bankban.

A lista top 10-es helyezettje összesen 2200 milliárd forinttal rendelkezik, ami több mint a lista 11-50. helyezettjeinek vagyona összesen. Hat éve először arra is sor került, hogy két nő is felkerült a top 50-es listára: Schmidt Mária mellett Vajna Tímea is bekerült az 50 közé 37 milliárd forintos vagyonával.

A Forbes 50-es listája alapján a 10 leggazdagabb magyar:

  • Mészáros Lőrinc, 407,7 milliárd forint
  • Csányi Sándor, 368 milliárd forint
  • Gattyán György, 244,9 milliárd forint
  • Szíjj László, 207,4 milliárd forint
  • Demján örökösök, 206 milliárd forint
  • Veres Tibor, 194 milliárd forint
  • Felcsuti Zsolt, 166,2 milliárd forint
  • Széles Gábor, 156,6 milliárd forint
  • Kasza Lajos, 116,9 milliárd forint
  • Jellinek Dániel, 107,5 milliárd forint
Kategóriák: Zöld hírek

A sertéspestis miatt megugrott Csányi Sándor vágóhídjának bevétele

2019, december 26 - 06:42

Átalakította az afrikai sertéspestis (asp) az MCS Vágóhíd Zrt. exportját, a kereskedelmi korlátozások miatt a magyar sertéshús az Európai Unión (EU) belül, elsősorban a spanyol, az olasz, illetve a balkán piacain, alacsonyabb áron talál vevőkre.

Pókos Gergely, a vállalat vezérigazgatója az MTI-nek adott interjújában elmondta, hogy az asp tavalyi megjelenését, terjedését és az emiatt bevezetett kereskedelmi korlátozásokat megelőzően az export jelentős részét szállították a távol-keleti piacokra, Japánba, Kínába, Dél-Koreába.

A Bonafarm Csoport stratégiai partnereként működő vágó, csontozó, daraboló és csomagoló üzem Magyarország egyik legnagyobb vágóhídja. Az MCS Vágóhíd Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Pick Vágóhíd Holding Kft.-n és a Pick Vágóhíd Kft.-n keresztül Csányi Sándor üzletember.

A két és fél éve termelő mohácsi vágóhíd éves viszonylatban 100 ezer tonna sertést dolgoz fel, felerészben belföldi piacra, felerészben exportra, utóbbi értéke idén elérheti a 30 milliárd forintot. A vállalat árbevétele tavaly közel 50 milliárd forint volt, amely idén akár 10-15 százalékkal is bővülhet, pedig a vágási mennyiség nem sokkal haladja meg a tavalyit.

Az MCS Vágóhíd Zrt. vesztesége 2017-ben közel egymilliárd forint volt, amely tavaly tovább, 4,7 milliárd forintra nőtt. Pókos Gergely ezt azzal magyarázta, hogy az induló vállalkozás helyzetét nehezítették az asp miatti exportkorlátozások, hiszen a terveikben komoly szerepe volt a távol-keleti piacoknak. A fertőzés megjelenése Kínában jelentős emelkedést okozott az élősertés és a hús árában, utóbbit azonban a belföldi piacokon csak nagyon lassan lehet érvényesíteni. A sertések kétharmada saját tenyésztésből kerül a céghez, a fennmaradó mennyiséget, évente 300-400 ezer darabot a német jegyzést követő áron vásárolják a piacról.

Pókos Gergely kiemelte, hogy az asp miatt előre látható volt az áremelkedés, és jövőre is az ideihez képest jelentősen magasabb élőállat- és húsárakra számítanak a piacon. A húsárak növekedése kezd elszakadni az élősertés árának az emelkedésétől, amelyet alapvetően a nyugat-európai gyártók exporttevékenysége határoz meg.

Az MCS Vágóhíd Zrt. üzeme 21 milliárd forintból jött létre, a beruházásból 5 milliárd forint húsipari technológiai fejlesztés volt, amelynek része a vágó-, csontozó- és csomagolási technológia, illetve az automata logisztikai rendszer.

A Bonafarm Csoport és a Pick Szeged Zrt. stratégiai beszállítójaként a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági és higiéniai előírások maximális betartása mellett évente egymillió sertést dolgoz fel, amely heti szinten 20 ezer normál, és ezer nagysúlyú állatot jelent. A létesítménynek mintegy 700 dolgozója van. (MTI)

Kategóriák: Zöld hírek