FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 13 óra 28 perc

Szakértő: 10-ből 9 magyar nem tudna kihúzni fél év munkanélküliséget

2020, április 2 - 08:06

A magyar társadalomnak jelenleg nincs elég vagyoni tartaléka arra, hogy egy tartós jövedelemkiesést kezelni tudjon – erre jutott elemzésében a Blochamps privátbanki tanácsadócég, amelyet a Forbes közölt.

A cég alapító-ügyvezetője, Karagich István a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hazai jövedelmi és vagyondecilisei, illetve a Blochamps saját adatbázisai alapján készült számításról azt írta, hogy csak a felső vagyoni tizednek van annyi megtakarítása, hogy átvészeljen egy tartós, munka nélküli időszakot. Vagyis

10 magyarból 9 nem tudna átvészelni egy fél évig tartó munkanélküliséget.

Kiemelték, hogy ha a teljes magyar lakosságot tíz egyenlő méretű csoportra osztjuk, akkor már a két legfelső decilis között is nagy a rés: a legfelső jövedelmi tizedbe 540 ezer háztartás, és körülbelül 960 ezer ember tartozik nagyságrendileg 4,4 millió forint éves jövedelemmel, de a következő decilis már csak 2,7 millió forintot tud felmutatni.

A lap emlékeztet, hogy a magyar kormány egyelőre nem tervez bértámogatást adni azoknak, akik a koronavírus-járvány miatt veszítik el a munkájukat, és ezzel lassan egyedül maradnak az Európai Unióban. Pedig a járvány mellett a gazdasági válság következményeként kialakuló munkanélküliség jelenti a legnagyobb társadalmi fenyegetettséget Magyarországon.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi:/Oláh Tibor

Kategóriák: Zöld hírek

Gyengült a forint csütörtök reggelre

2020, április 2 - 07:24

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a szerda estihez képest csütörtök reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben. Szerdán a forint árfolyama történelmi mélypontot ért el.

Az eurót a szerda esti 363,02 forint után csütörtök reggel nyolc órakor 364,35 forinton jegyezték. Ez azonban még viszonylag távol van a forint szerdán 369.63 forintos eurójegyzésen beállított történelmi árfolyammélypontjától.

A svájci frank jegyzése a szerda esti 343,05 forintról csütörtök reggelre 344,25 forintra emelkedett. A frank árfolyamcsúcsa 349,89 forinton alakult ki szerdán.

A dollárt a szerda esti 332,01 forint után csütörtök reggel 333,02 forinton jegyezték. A dollár szerdán 338,03 forintos jegyzésen érte el árfolyamcsúcsát.

A főbb devizákkal szemben szerdán elért történelmi mélypontjáról azután kezdett erősödni a forint, hogy az MNB egyhetes betéti tender rendszeres meghirdetését jelentette be, a likviditáslekötő eszközt alapkamaton nyújtja a bankoknak.

Kategóriák: Zöld hírek

Élelmiszert Szép-kártyáért, ezt kérik a kereskedők

2020, április 2 - 07:17

A Magyar Nemzet úgy tudja, a Széchenyi-pihenőkártya felhasználásának kibővítését javasolják az élelmiszerboltokban a kiskereskedelmi ágazat képviselői. Az InfoRádió szerint ugyanezt kéri a főváros vezetése is. A lap azt írja, a gazdaságvédelmi akciótervhez utólag benyújtott konszenzusos indítvány szerint a turizmusban forgó Szép-kártya beváltási körének átmeneti kiterjesztése

több ezer családnak jelentene azonnali segítséget.

Több milliárd forintnyi támogatást jelentene, ha megosztanák a turisztikai iparággal az eredetileg a munkavállalók rekreációját szolgáló kafetéria bármely alzsebében lévő összeget. Az ágazat képviselői szerint a veszélyhelyzetben különösen nagy szükség van arra, hogy a béren kívüli juttatásként év elején feltöltött összeget a több mint egymillió kártyatulajdonos a mindennapos bevásárlra költhesse.

Kezdeményezzük, hogy a Szép-kártya bármely »zsebe« nyíljon meg jogszerűen az élelmiszerek, fertőtlenítőszerek és a napi cikkek vásárlására. Az egyéb célú felhasználás a vészhelyzetben lehetetlen, a családoknak pedig szükségük van anyagi segítségre.

– mondta a lapnak a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Neubauer Katalin közölte, számos javaslatuk szerepel a kamarai csomagban, de azokon túl, azt is szeretnék, ha a kormány elrendelné azon boltok bezárását, amelyeket a kijárási korlátozás miatt a vevők nem látogathatnak, hogy ne kelljen bérleti díjat fizetni, hiszen ha nincs vevő, nincs forgalom, amiből a díj fizethető lenne.

4000 milliárdos válságkezelési alapot javasol a kamara, a kormány cégekbe szállhatna be tulajdonoskéntAz állam vinné a főszerepet, de a vállalkozásoknak és munkavállalóknak is bőven jutna a terhekből az iparkamara válságkezelő forgatókönyve szerint, amiből a kormány gazdaságélénkítő terve is táplálkozhat majd. 4000 milliárd forintos válságkezelési alap formálódik, de mindenekelőtt mentenék a munkahelyeket, aztán jönnek majd a különadók.

A főváros szintén azt kéri a kormánytól, hogy a Szép-kártyán lévő pénzt élelmiszervásárlásra lehessen fordítani. A főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet az InfoRádiónak azt mondta, az embereknek most nem arra van szükségük, hogy néhány hónap múlva elmenjenek üdülni,

sokkal fontosabb lenne, hogy a napi betevőt, a napi élelmiszert meg tudják venni.

Emellett az adó- és járulékkedvezmények kiterjesztését sürgetik. A kormány a turizmus esetében – nagyon helyesen – elrendelte a járulék- és adókedvezmény bevezetését, de voltak, akik kimaradtak (pl. idegenvezetők, városnéző buszokat üzemeltető vállalkozások, illetve alvállalkozóik). Gy. Németh Erzsébet közölte, a főpolgármester kérte, hogy rájuk is vonatkozzon a adó- kedvezmény, hiszen egy idegenvezető, aki hónapok óta nem tud dolgozni, hiszen nincsenek turistacsoportok, borzasztóan nehéz helyzetben van.

Kiemelt kép: MTI/Balázs Attila

Kategóriák: Zöld hírek

Kapkodják a fejüket a dolgozók, mit ki nem találnak a munkáltatók a járvány alatt

2020, április 2 - 05:10

Dőlnek a panaszos levelek szerkesztőségünkbe arról, olvasóink milyen kedvezőtlen változásokat tapasztalnak a munkahelyükön mostanság: fizetéscsökkentés, a szabadság beáldozása vagy éppen hétvégi munka orrba-szájba. A leírásokból az derül ki, akár nehéz helyzetbe került egy cég, akár fuldoklik a megrendelésekben, a dolgozóknak az az érzése: a rendkívüli helyzetben bármit meg lehet velük tenni.

A home office-hoz a szabadságot is be kell áldozni

A dunaújvárosi acélműnél, a Dunaferrnél a dolgozók 70 százaléka a termelésben dolgozik, náluk szó sem lehet otthoni munkavégzésről, de az adminisztratív munkakörökben kérhetik a home office-t. Ezekkel a feltételekkel:

  • az otthoni munkavégzésben a heti 5 napos munkahetet 3 napra csökkentették,
  • a maradék napokra szabadságot kell kivenni, fizetettet vagy fizetés nélkülit.

A szabadnapokon nem kell dolgozniuk az otthon maradóknak, viszont aki fizetés nélküli szabadságon van, annak fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, napi 257 forintot.

A dolgozók nehezményezik, hogy a szabadságukból is be kell áldozni, ha otthonról dolgoznának. Az üzemi tanács pedig azt, hogy nem egyeztettek velük előzetesen erről a rendelkezésről.

A Dunaferr megkeresésünkre közölte, az otthoni munkavégzés nem kötelező, csupán lehetőség, amit munkavállalói kérésre vezettek be. A koronavírus-járvány miatt jelentkező extra terhek mellett a cégnek reagálnia kell az iparági visszaesésre is, miközben fenn kell tartania a gyártási kapacitásokat – tették hozzá. A munkáltató leszögezte, a törvénynek megfelelően jártak el, hiszen

a dolgozó csak évi hét nap szabadságról rendelkezhet, a többi a munkáltató hatásköre.

Bármennyire sérelmezik a megoldást a dolgozók, munkajogilag nincs kivetnivaló az acélműnél alkalmazott módszerben. A Hargittay és Tóth ügyvédi iroda munkajogászai szerint a felek megegyezése alapján bármilyen konstrukció elképzelhető, az is, amit a Dunaferr felajánlott, de a feltételeket, amelyekben megállapodtak, a munkaviszonnyal kapcsolatos szerződésben írásban kell rögzíteni.

A veszélyhelyzet miatt március 18-án kiadott kormányrendelet ráadásul felülírta a korábbi szabályozást, azóta a munkáltató egyoldalúan és időkorlát nélkül elő is írhatja az otthoni munkavégzést, valamint a távmunkát is elrendelheti. A Dunaferrnél pedig még csak nem is ez történt, csak felajánlotta a cég a lehetőséget.

Egyébként a veszélyhelyzet alatt a Munka Törvénykönyvétől eltérő megállapodást is köthet a munkaidő-beosztásról a munkáltató a dolgozó beleegyezésével. Amennyiben van üzemi tanács vagy szakszervezet, a munkajogászok javasolják, hogy a cégek előzetesen egyeztessenek velük a hasonló lehetőségek felajánlásáról. A már hivatkozott kormányrendelet értelmében a távmunkavégzés (home office) kérdésében saját hatáskörben dönthet a munkáltató a felajánlásról.

Három műszak mellett még hétvégén is kell dolgozni

Egy kisgyermekes édesanya azt panaszolta, hogy az állandó három műszak mellett már hétvégente is egy-egy napot dolgozniuk kell a Coloplast Hungary Kft.-nél. Miközben a gyerekek is otthon vannak, a háztartást is el kell látni, és aggódnak amiatt is, hogy tömött buszokon kell bejárniuk a járvány kellős közepén a munkahelyre. Olvasónk azt állította, nyilatkozatot íratnak alá a hétvégi munkavégzésről, és aki nem vállalja, azt felmondással fenyegetik. Megkerestük a céget, ahol azt válaszolták, utánanéznek a dolognak, és ha így van, intézkedni fognak.

A Coloplast két egységében – Tatabányán 2200, Nyírbátorban 2300 munkavállalóval – teljes gőzzel folyik például a sztómás, inkontinenciás termékek gyártása, amelyek nélkül a rászorultak nem tudják emberhez méltóan élni az életüket. Jelenleg azért van szükség túlmunkára, mert a járvány az egész világban fennakadásokat okozott, illetve többszörös keresletet generált a termékeik iránt – érvelt a cég kérdésünkre. Hangsúlyozták, a túlmunkavégzés a járványügyi helyzet miatt nélkülözhetetlen, és azt a jogszabályok maradéktalan betartásával rendelték el, amire az előírt túlmunkapótlék felett extra jutalmat biztosítanak. Ezzel honorálják a vezetők és a dolgozók extra erőfeszítéseit, aminek köszönhetően időben el tudják juttatni a létfontosságú termékeket a felhasználókhoz.

A Coloplast tájékoztatása szerint a veszélyeztetett munkavállalói csoportokat felmentették a munkavégzés alól, nekik állásidőt biztosítanak, amire alapbér jár. Ez a lépés is súlyosbította azonban a túlmunkaigény mellett még inkább érezhető munkaerőhiányt. Termelésüket folyamatosan bővítik, és a nyomás enyhítésére új munkavállalókat keresnek.

Igaz, hogy a Munka Törvénykönyve fő szabálya szerint a heti munkaidő nem lehet több 48 óránál, de több műszakos munkarendben is el lehet rendelni vasárnapi munkavégzést, azzal, hogy a munkaidő-beosztást egy héttel előbb közölni kell a dolgozóval, csakhogy a veszélyhelyzet miatt ettől is el lehet tekinteni. A heti pihenőnapokat, illetve a minimális napi és heti pihenőidőket azonban ekkor is kell biztosítani.

Elvonatkoztatva a konkrét esettől, és általánosítva a kérdést: most el lehet térni a Munka Törvénykönyvétől a munkaidő-beosztásnál, de mint az ügyvédi iroda munkajogászai hangsúlyozták, ha a munkavállaló nem járul hozzá, hogy heti pihenőnapján vagy heti pihenőidejében dolgozzon (és a kollektív szerződés sem rendelkezik erről), akkor a munkáltató jogtalanul járhat el.

Csökkentett bér, szabadság vagy felmondás

Szintén olvasóink jelezték, hogy egy önkormányzati tulajdonú társaság nehéz helyzetében három lehetőséget ajánlott fel a munkatársainak:

  • a bérük megfelezése mellett folytatják a munkát (a munkaszerződést közös megegyezéssel módosítva),
  • megkaphatják a bérük negyedét, és nem kell dolgozniuk (szerződésmódosítással),
  • vagy szabadságra mehetnek.

Amennyiben a dolgozók nem élnek egyik lehetőséggel sem, a munkáltató kilátásba helyezte a munkaviszonyuk megszüntetését.

A munkajogászok szerint általánosságban a járványügyi helyzet a munkáltató működésével összefüggő ok lehet, és így lehetőséget ad a felmondásra, de van mód az állományban tartásra is. Felmondáskor a munkavállalónak a felmondási idő felmentéssel nem érintett részére alapbér, a felmentési időre pedig távolléti díj jár, és végkielégítés is járhat legalább három év munkaviszony után. Ha a munkavállalót állományban tartják, de nem foglalkoztatják, fő szabályként alapbért kell fizetni neki, ám el lehet térni ettől, és a felek bércsökkentésről is megállapodhatnak.

Ebben a cikkünkben munkajogászok segítségével végigvettük, mik a felmondásra érvényes szabályok:

Lapátra akarnak tenni a válság miatt. Mit tehetek?A kormány akár több százezres elbocsátási hullámot sem tart kizártnak a koronavírus-válsághelyzet miatt bajba került cégeknél. Nem árt tisztában lenni azzal, mit tehet meg a munkáltató.

Arról pedig már korábban írtunk, hogy miként változtathatja meg munkavégzésünk körülményeit a koronavírus:

Így szólhat bele a koronavírus a munkánkbaMunka, karantén, táppénz, szabadság. Mit hozhat a koronavírus a munkahelyeken?

Kiemelt kép: A gyógyászati eszközöket gyártó dán Coloplast gyártócsarnoka Nyírbátorban. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Kategóriák: Zöld hírek

Lapátra akarnak tenni a válság miatt. Mit tehetek?

2020, április 2 - 04:45

Alapvetően kétféleképpen szűnhet meg a munkaviszony. A törvény erejénél fogva, például ha

  • a munkavállaló meghal,
  • a munkáltató jogutód nélkül megszűnik vagy nem tartozik már a Munka Törvénykönyve hatálya alá,
  • lejár a határozott idejű munkaszerződés.

A munkaviszonyt emellett meg lehet szüntetni

  • közös megegyezéssel,
  • felmondással,
  • azonnali hatályú felmondással.
Mit jelent a közös megegyezés?

A felek maguk egyeznek meg a felmondási időről és a munkáltató által fizetendő esetleges juttatásokról. A szokás az, hogy ha olyan dolgozónál szüntetik meg a munkaviszonyt közös megegyezéssel, akinek járna végkielégítés, akkor például a rendes felmondás esetén fizetendő összeg felét fizetik ki a munkavállalónak. Ezzel szokták „elősegíteni” a munkavállaló hajlandóságát, így közösen határozhatják meg a munkaviszony megszűnésének időpontját is, de ha nem akarja aláírni a közös megegyezést, nem kötelezhetik erre.

Mikor vethetik be az azonnali hatályú felmondást?

A munkáltató vagy a munkavállaló két esetben szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt. Akkor, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az azonnali hatályú felmondás jogát alapvetően 15 napon belül kell gyakorolni (ahhoz képest számít, amikor a felmondás okáról tudomást szerzett a felmondó). Legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

Mit kell tudni a rendes felmondásról?

A munkaviszony megszüntetését indokolni kell, és a megszüntetés oka világosan ki kell derüljön az indoklásból. Az indoknak valóságosnak és okszerűnek kell lennie, és ezt bizonyítani is tudni kell. A munkavállaló viszont nem köteles indokolni határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását.

Milyen indokkal mondhat fel a munkáltató?

A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok is lehet.

Nem lehet viszont munkáltatói felmondási ok, ha a munkáltató személye változott, valamint az sem, ha a dolgozó visszautasítja a munkaidőre vonatkozó új megállapodást, mert emelkedett a munkaidő, a rendkívüli munkaidő, illetve a kollektív szerződés szerinti rendkívüli munkaidő.

Határozott idejű munkaviszony mellett is felmondhatnak?

Csak különleges esetben. A határozott időtartalmú munkaviszonyt csak a következő esetekben szüntethet meg rendes felmondással a munkáltató:

  • felszámolási- vagy csődeljárás alatt,
  • a munkavállaló képességére alapozott okból,
  • illetve ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

A munkajogászok álláspontja szerint a koronavírus-járvány megalapozhatja a harmadik pont szerinti felmondást. Ilyenkor a felmondási idő az általános szabályok szerinti, de legfeljebb a határozott idő lejártáig tart. Végkielégítés csak akkor jön szóba, ha legalább három éve dolgozik az adott helyen a munkavállaló.

Határozatlan idejű szerződésnél mi jár, ha felmondanak?

A legalább három éve munkaviszonyban álló munkavállaló a munkáltatói rendes felmondás esetén egyhavi végkielégítésre lehet jogosult, és felmondási ideje – ha a munkaszerződése eltérően nem rendelkezik – 35 napos. Ez azt jelenti, hogy a felmondás közlését követő 35. napon szűnhet meg a jogviszonya, erre az időre jár a munkabére, de a felmondási idő felében mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

A végkielégítés legalább

  • 3 év munkaviszony esetén egyhavi,
  • 5 év munkaviszony után kéthavi,
  • 10 év munkaviszonynál háromhavi,
  • 15 év munkaviszonynál négyhavi,
  • 20 év munkaviszonynál öthavi,
  • 25 év munkaviszonynál hathavi távolléti díj.

Elsősorban akkor kaphatunk végkielégítést, ha a munkáltató mond fel, de akkor is, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, vagy ha a munkaviszony azért szűnik meg, mert a munkáltató személyében úgy történik változás, hogy a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem tartozik a Munka Törvénykönyve hatálya alá.

Mikor nem jár végkielégítés?

Több eset lehetséges, például ha:

  • a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a dolgozó nyugdíjas,
  • vagy ha felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, illetve a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

A munkajogász semmiképpen nem javasol munkavállalói felmondást jelen helyzetben, ugyanis akkor sem jár végkielégítés.

A közös megegyezés szerinte akkor aláírható, ha a munkáltató hajlandó a munkavállaló számára elfogadható alternatívát ajánlani ahhoz képest, ami munkáltatói rendes felmondás miatt járna.

A szakszervezet így látja ezt a kérdést:

Akármivel hitegetik, most ne írjon alá közös megegyezéses felmondást, mert nagyon rosszul járhatA sok felmondás mellett van, ahova viszont nagyon keresik az embereket.

Ha valaki határozatlan idejű szerződéssel van munkaviszonyban, de kevesebb, mint három éve, nem jár neki végkielégítés.

Számít a korunk?

Igen, két esetben. Ha nyugdíjasról van szó, a munkáltató nem köteles indokolni a határozatlan tartamú munkaviszony felmondását. Ha a dolgozó még nem nyugdíjas, de kevesebb mint öt éve van hátra a korhatárig, akkor csak rendkívüli felmondással szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyt, amihez nyomós indok kell.

Mikor nem mondhat fel nekünk a munkáltató?

Ha felmondási védelem alatt állunk. A felmondási védelem vonatkozik:

  • a várandósság,
  • a szülési szabadság,
  • a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
  • az önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időszakára, valamint
  • arra az időszakra, amikor egy nő emberi reprodukciós kezelés alatt áll, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónapig.
A vezető állásúakra más szabályok vonatkoznak?

Igen, vannak eltérő szabályok. Vezető állású munkavállalónál (a munkáltató vezetőjénél, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és a helyettesítésére jogosított más munkavállalónál) munkáltatói felmondás esetén nem kell alkalmazni pár védettségi szabályt, így a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatti felmondási védelmet, a felmondás indokolásának kötelezettségét, a nyugdíjas kor elérése előtti öt évben alkalmazandó szigorúbb felmondási indoklást, illetve a felmondási idő kezdőnapjára vonatkozó rendelkezéseket.

Hogy járhatnak el a munkaerőkölcsönzők?

A kölcsönzött munkavállalónak csak a kölcsönbeadó munkáltató mondhat fel. A kölcsönbeadó felmondásának indoka lehet a kölcsönbeadó működésével összefüggő ok, vagy a kikölcsönzés megszűnése. Ilyen esetben a felmondási idő 15 nap és – eltérő megállapodás hiányában – a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Végkielégítés itt is csak legalább három éve tartó munkaviszonynál jöhet szóba.

Határozatlan idejű szerződés esetén a munkajogászok a munkavállalói felmondást nem javasolják, közös megegyezés esetén lehet mindkét fél részére megfelelő megállapodást kötni.

Arról, hogy a koronavírus hogyan szólhat bele a munkánkba, itt írtunk:

Így szólhat bele a koronavírus a munkánkbaMunka, karantén, táppénz, szabadság. Mit hozhat a koronavírus a munkahelyeken?

Kiemelt kép: Ivándi- Szabó Balázs /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

369 felett járt az euró

2020, április 1 - 14:00

A Portfolio élőben közvetíti a forint zuhanását, a cikkből kiderül, hogy egy euró már 369,4 forint. Reggel már 367 forint egy euró.

Közben új történelmi csúcsra ment a dollár árfolyama is, már 338 forintnál jár.

A portál összeszedte a forint esésének okait:

  • Nagyot szakadt a magyar feldolgozóipari bmi márciusban.
  • A külkereskedelem számai is egyre gyengébbek.
  • A piac egyelőre a magyar gazdasági mentőcsomagra vár, miközben a legtöbb ország már lépett.
  • A kormány komoly nemzetközi kritikát kapott a felhatalmazási törvény miatt, ami nem tesz jót a külföldi megítélésünknek.
Frissítünk!

Miután az MNB bejelentette, hogy rendszeres, alapkamat melletti egyhetes betéti tendert hirdet a forint erősödött kicsit. Már majdnem a reggeli szintre jött vissza, most 362,61-en áll.

kiemelt kép: Kummer János

Kategóriák: Zöld hírek

A magyar bárányok kamionos szállításának leállítását kérik az állatvédők

2020, április 1 - 10:34

Nagy István agrárminiszterhez és Pintér Sándor belügyminiszterhez fordult több magyarországi állatvédő szervezet, hogy Magyarország függessze fel az Európai Unión belüli, nyolc óránál hosszabb szállítási idejű élőállatexportot, és támogassa az unión kívüli országokba irányuló szárazföldi és tengeri szállítmányok időleges leállítását is.

A Noé Alapítvány és további hat magyar szervezet egy olyan európai indítványhoz csatlakozott, amelyet az elmúlt hetekben az Európai Bizottság vezetőihez is eljuttattak. A kezdeményezők, közöttük a 1990-es évek óta működő Peta Németország a teljes uniós külső export felülvizsgálatát szeretné elérni.

Európában a koronavírus ellenére sem szünetel az élőállatok szállítása, naponta több százezer állat van az utakon. Az élőállat-szállítást a magyarországi járványügyi védekezésért felelős operatív törzs is engedélyezte egy korábbi határozatában. Március elején a Magyar Nemzet arról cikkezett, hogy a krízis ellenére is viszik külföldre a magyar állatokat, még a koronavírus által leginkább sújtott Olaszországba is folytatódik a bárányok exportja. Az egyik legfrekventáltabb szállítási időszak éppen a húsvét előtti hetekre esik.

Az állatvédők szerint azonban a kamionokba zsúfolt állatok a legtöbb határátkelőn étlen-szomjan, stresszes állapotban várják az átkelést. A járványhelyzet miatt jelentősen meghosszabbodott a közúti szállításban a menetidő, ezért nem garantálható a szállításra vonatkozó állatvédelmi szabályok betartása.

A távolsági állatszállítmányok fertőzéseket okozhatnak, állítják az állatvédők. A minisztereknek elküldött dokumentum idézi az EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság) korábbi állásfoglalását, amely szerint a szállításból és az elégtelen bánásmódból származó stresszhatás lappangó fertőzéseket, majd klinikai betegségeket okozhat. Az EFSA szerint az

ilyen állatok nagyobb eséllyel fertőznek (szalmonellafertőzés) meg más állatokat is az utazás során, vagy érkezésük után a végcélnál, és sok esetben ez tovább veszélyezteti a közegészségügyet.

Az agrártárca egymondatos választ küldött. Azt írták, hogy a minisztérium mindent megtesz a probléma mielőbbi rendezése érdekében.

Kiemelt kép: Varga György /MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Visszafordíthatatlan károktól tart a közúti szállítási és logisztikai ágazat

2020, április 1 - 07:52

Közös fellépésről, szoros együttműködésről és a további lépések folyamatos egyeztetéséről állapodott meg a hazai közúti személyszállító és árufuvarozó vállalkozások kétharmadát tömörítő két meghatározó érdekképviselet, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary). Az érdekképviseletek a teljes magyar közúti személyszállító és árufuvarozó alágazat védelmét, az önhibájukon kívül bajba jutott vállalkozások megmentését, a lakosság folyamatos ellátásának biztosítását, a fuvarozók azonnali és hiteles informálását és a veszélyhelyzetet követő újraindítási időszak előkészítését tűzték ki célul.

Ennek első lépéseként az MKFE és a NiT Hungary felkéri a magyar Kormányt, hogy

  • vonja be az autóbuszos személyszállító és az árufuvarozó vállalkozásokat a gazdasági támogatást igénylő ágazatok közé,
  • haladéktalanul terjessze ki az ágazatra a munkahelyvédelmi rendelkezéseket, és
  • hirdessen ki a közúti szállításban tevékenykedő munkavállalókra vonatkozó speciális rendelkezéseket, ide értve
  • a hivatásos gépkocsivezetők közfeladatot ellátó személyekké nyilvánítását, valamint
  • a korábban meghozott, mára egyes helyeken kaotikus állapotokat okozó karanténszabályok azonnali feloldását.

Mint írtuk, elvileg minden külföldön járt sofőrre karantén várt volna:

Ha minden külföldről érkező magyar kamionosnak karanténba kell mennie, akkor bajba kerül az árufuvarozásÉs bár a tisztifőorvos határozata így szól, ettől még lehet, hogy tovább dolgozhatnak.

Aztán a minisztérium közbelépett, de rendeletmódosítás azóta sem jelent meg.

A minisztériumnak kellett közbelépnie, hogy ne legyen gond az áruszállítássalAz Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megváltoztatta Müller Cecília országos tiszti főorvos pénteki határozatának végrehajtását, amelyben

Rövid távon elsődleges cél a meglévő fuvarozási kapacitásokhoz kapcsolódó munkahelyek megtartása, a kapacitások szinten tartása, összhangban a kormány által is kommunikált, a munkahelyek megtartására és a vállalkozások életben tartására vonatkozó szándékkal. A személyszállító autóbuszos vállalkozások túl vannak a huszonnegyedik órán, az autóbuszok gyakorlatilag 100 százaléka áll, február óta szinte minden megrendelést visszamondtak a megbízók, miközben a helyzet normalizálódására a következő hónapokban, de akár az előttünk álló évben sincs sok remény – jelentette ki Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.

Az egyes esetekben szakmailag nem megfelelően átgondolt intézkedések, valamint az ágazat túlélését, a vállalkozások támogatását és helyzetbe hozását segítő lépések halogatása már rövid távon is oda vezethet, hogy a magyar közúti fuvarozók a korábbinál is gyorsabban veszítik el pozícióikat a nemzetközi, sőt a hazai piacokon is – hangsúlyozta Karmos Gábor, az MKFE főtitkára. A külföldi fuvarozóknak biztosított bértámogatási szabályok miatt ezek a negatív hatások már nem hónapok, hanem akár órák alatt érik el a magyar fuvarozókat, és az így elveszített feladatok nem más hazai ágazatokhoz (vasút, hajózás), hanem a külföldi közúti fuvarozókhoz kerülnek. Azonnali beavatkozás nélkül a hazai közúti szállítási és logisztikai ágazat visszafordíthatatlan károkat szenvedhet – tette hozzá.

Az MKFE és a NiT Hungary felajánlják több évtizedes szakmai tapasztalataikat és támogatásukat a magyar Kormánynak, továbbá a járványügyi veszélyhelyzet megoldásában tevékenykedő valamennyi hatóságnak, célirányosan felállított szervezetnek.

Kiemelt kép: MTI/Rosta Tibor

Kategóriák: Zöld hírek

Az éjszaka rekordgyenge lett a forint

2020, április 1 - 06:24

361,8 forintot ért 1 euró kedd éjszaka a pénzpiacon – derül ki a Portfolio.hu cikkéből.

Ilyen gyenge még soha nem volt a hazai fizetőeszköz.

Szerda reggel negyed 8 tájban 361,4 forintnál jár az euróárfolyam.

A dollár 327,8 forintot ér.

Kiemelt kép: Budapest, 2019. március 1. Matolcsy György (j) Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Áder János köztársasági elnök (k) társaságában a Sándor-palotában, ahol az államfõ ismét kinevezte a Magyar Nemzeti Bank elnökévé március 4-i hatállyal, hat évig terjedõ idõtartamra 2019. március 1-jén. MTI/Koszticsák Szilárd

Kategóriák: Zöld hírek

4000 milliárdos válságkezelési alapot javasol a kamara, a kormány cégekbe szállhatna be tulajdonosként

2020, április 1 - 05:11

Orbán Viktor a jövő hétre ígéri a magyar történelem legnagyobb gazdaságélénkítő tervét, és részleteket nem is árult el róla, de nem lenne meglepő, ha a miniszterelnöki bejelentés nagyban építene a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétfőn nyilvánosságra hozott válságkezelési csomagjára. A kormányfő aznap már egyeztetett is gazdasági szereplőkkel, köztük a kamarai elnökkel.

Parragh László a miniszterelnök bizalmi embere, már 1999-ben maga mellé vette őt gazdasági tanácsadónak. A csempeforgalmazóból érdekvédővé lett vezetőt pedig nem úgy ismerik, mint aki saját ötletekkel bombázza a nyilvánosságot, inkább – ahogy a Magyar Narancs jellemezte – „ügyesen találja ki, mit akar Orbán”. Vagyis feltételezhető, hogy ha bedob egy ötletet, akkor az jó eséllyel egybeesik a kormány akaratával. Így kezelik az elemzők és a piaci szereplők is a kamara operatív törzsnek címezett válságkezelő tervét, amelynek négy pillére:

  • a Nemzeti Válságkezelési Alap felállítása,
  • a munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése,
  • az életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása,
  • szolidaritási, közjót biztosító intézkedések.

A miniszterelnök a kormány és a gazdasági kamarák vezetőivel tartott videokonferencián annyit már előrebocsátott, hogy az idei költségvetést radikálisan át kell szabni, és megpendítette egy gazdaság-újraindítási alap létrehozását is. Majd a parlamentben is a növekedést, a munkahelyek megőrzését és létrehozását segítő csomagról beszélt, elutasítva azt, hogy munka, azaz teljesítmény nélkül adjanak pénzt bárkinek, így a feltétel nélküli alapjövedelem gondolatát, amit az MSZP és a Párbeszéd képviselői is felvetettek.

Két kis lépés

A koronavírus okozta válság enyhítésére meghozott eddigi 5+6 intézkedést az elemzők jobbára úgy summázták, hogy kevés szektort érint, és az összege is messze elmarad attól, amit a nyugat-európai kormányok mozgósítottak. A GDP 15-20 százalékát elérő kármentesítéshez képest az eddig bejelentett hazai döntések legfeljebb a GDP fél százalékát teszik ki a Portfoliónak nyilatkozó elemzők becslése szerint, azaz durván 6000-8000 milliárd forint helyett 200 milliárd forint közelében lehet az értékük.

 

Először hiteltörlesztési moratóriumot hirdetett a kormány, azután járulékmentességet, de csak szűk körben. Jóllehet a válság szinte a gazdaság minden területét sújtja, az intézkedések tizenegy tevékenységi körben adnak járulékmentességet a munkáltatóknak, és 26 tevékenységi kör kisvállalkozói kaptak mentességet a kata megfizetése alól. A mentesség négy hónapra – márciustól júniusig – szól, ám a tehercsökkentés nem minden cégre, nem minden dolgozóra és nem is minden katás kisvállalkozóra vonatkozik.

A kamarai csomagban előbukkannak ugyanakkor az ismert közgazdászok által nyílt levélben kért és az elemzők által is hiányolt lépések, amelyek a gazdaság leállása idején a családok és a cégek túlélését biztosíthatják, sőt egy több ezer milliárdos válságalap terve is körvonalazódik.

Hat hónapra emelnék az álláskeresési ellátást

Azonnali intézkedésként a kamara a már munkanélkülivé váltakon segítene: javasolja, hogy a jelenlegi 90 nap helyett 180 napig biztosítsák az álláskeresési ellátást, feltéve, hogy az igénybe vevője szakmai képzésen vesz részt. Az ellátás összegét nem emelnék, maradna a korábbi járadékalap 60 százaléka (maximum a minimálbér). Ezen kívül megpendítenek egy új típusú közmunkaprogramot is, hogy így adjanak munkát azoknak, akik elveszítették az állásukat.

Pénz és utalvány a bajban lévőknek

Az iparkamara indítványozza, hogy mindenki, aki 2020. március 1-je után vált munkanélkülivé, kapjon egyszeri anyagi támogatást, minden nyugdíjas 15 ezer forintnyi utalványt, minden gyermekes család gyermekenként 10 ezer forint támogatást, és minden pedagógus, orvos és nővér kompenzációt a teljesítménye elismeréseként.

Fizet az állam és a munkaadó, enged a dolgozó

A kamara válságkezelő terve arra épül, hogy mindenkinek részt kell vállalnia a terhekből: a domináns szereplő az állam, de a vállalkozásokra és a dolgozókra is háruljon belőlük. A fő cél rövid távon a munkahelyek megtartása, bár a részletekkel számos ponton adós maradt a kamara. Meghökkentően hangzik az a javaslat, hogy a dolgozótól levont járulékokat, illetve személyi jövedelemadót a munkáltató részben vagy egészében megtarthatná támogatásként ahelyett, hogy a költségvetésbe befizetné. Ez összesen 33,5 százalék levonást jelent, de a kamara is el tud képzelni osztott teherviselést az állam, a munkáltató és a dolgozók között.

Orbán Viktor és Parragh László a kamara gazdasági évnyitóján március 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A tehermegosztás előkerül annak kapcsán is, ha a dolgozó megállapodik a munkáltatóval az időarányos szabadság kivételéről és arról, hogy utána a bér egy része fejében otthon marad. A kamara 60 százalékos bért javasol, amibe az állam 20 százalékkal szállna be, így a dolgozó nettó fizetése csak 20 százalékkal csökkenne. Ez kisebb terhet jelentene az államnak, mint a munkanélküli ellátás.

Bár a kamara kitér arra, hogy a már megsegített tizenegynél jóval több ágazat van bajban, de a járulékmentesség kiterjesztését nem javasolják. Helyette szochokedvezmény jöhetne, de lehet, hogy csak meghatározott ágazatokban és csak fizikai dolgozók után. A kedvezmény munkavállalónként legfeljebb 50 ezer forint, vállalkozásonként legfeljebb 12,5 millió forint lenne a kamara terve szerint. A szociális hozzájárulási adó jelenleg 17,5 százalék, így ha dolgozónként havonta 50 ezer forint lenne a kedvezmény, akkor az bruttó 286 ezer forintig mentesíthetné a munkavállalót.

A kamara támogatná továbbá, hogy az állam kölcsönt nyújtson a kifizetett bérekre, amit csak a következő években kellene visszafizetni. Segítséget nyújtanának a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához is, az elérhető bértámogatást a nem védett foglalkoztatóknál 100 százalékra, a többieknél 75 százalékra emelnék.

Pénzt a vállalkozásokba mihamarabb

A cégek túléléséhez pedig forrás kell, forgóeszközhitel gyorsan. A nemzeti bank közvetlenül nem hitelezhet, de a kereskedelmi bankokon keresztül juttathatók kölcsönök, persze a kockázatok átvállalásával, azaz állami  garanciával. A pénz öntése a gazdaságba az államháztartási hiány elszaladásával jár, de erre most az Európai Unió is áldását adta, nem ragaszkodik a GDP 3 százalékát meg nem haladó hiányhoz, mert elsődleges cél a járvány és gazdasági hatásainak legyőzése. Ez csak az emberek elkülönítésével, a gazdaság leállásával és ebből következően recesszió árán megy. Az intézkedések nyomán később extraadók bevezetésével és magasabb inflációval kell számolni, de ezt vállalni kell ahhoz, hogy újrainduljon a gazdaság.

Tulajdonosként szállna be az állam életképes cégekbe

A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére a kamara 2021-re felállítaná a Nemzeti Válságkezelési Alapot. Ez tehetné a gazdaság motorját képező kis és közepes vállalkozásokat egy átmeneti „lélegeztetőgépre” – foglalja össze az iparkamara a lényeget, fontos szerepet szánva magának a folyamatban. Ugyanis a kamarai apparátus választaná ki az életképes cégeket, az alap támogatást nyújtana nekik, és ennek fejében tulajdonrészt szerezne bennük.

A magántulajdonos öt év elteltével visszavásárolhatná a cégrészét, feltéve, hogy a 8 százalékos hozammal megfejelt támogatási összeget ki tudja termelni.

Az alapról annyi derül ki, hogy 2000-4000 milliárd forint gyűlne benne össze fokozatosan, ezt részben az állam biztosítaná, de támaszkodna külső forrásokra is. Az idén és a következő években 500 milliárd forint körüli összeg érkezne a költségvetésből, de számolnak az állami vagyon hozadékával és a válságkezelési alap kötvénykibocsátásából befolyó pénzzel is.

Emellett az alapot töltenék egyes ágazatoktól származó extraadók (üzemanyagok, jövedéki termékek, alkoholos italok után), de akár a személyi jövedelemadóból is érkezhet pénz, a jelenlegi egyszázalékos felajánlások mintájára. Ezeken felül egy újabb adó néz ki, legalábbis a javaslat a gazdálkodó szervezetek évi rendszeres befizetéséről ír azzal, hogy az új sarcnak a felhasználása kötött, és a gazdaság működését tudja erősíteni. Mindezeken felül a legnagyobb profitú cégek idei egyszeri hozzájárulása, adományai, külföldi segélyek, támogatások és magánszemélyek adományszerű egyszeri befizetései is szerepelnek az alapot tápláló lehetséges források között.

Az exportképes vállalkozások a legesélyesebbek

Világszerte a kamara által tervezett lépésekhez hasonló intézkedésekkel igyekeznek megmenteni a vállalkozásokat és a munkahelyeket. A lapunk által megkérdezett elemzők is egyetértettek azzal, hogy erre szükség van, és a tőkeágon történő juttatásban és a 8 százalékos hozamelvárásban sem találtak kivetni valót. Hozzátéve, hogy a lényeg az, milyen módon valósul meg az akció, hogyan választják ki a támogatandó cégeket, hogyan történik a finanszírozásuk és a visszavásárlásuk. A Parragh-terv szerint az alap a miniszterelnök által kijelölt kormánytag felügyelete alá tartozna, az irányító testület kamarai és a kormány által kijelölt tagokból állna. Ez így lényegében egy állami intézmény, ennél jobb megoldásnak tartanák az általunk megkérdezett szakértők, ha piacismerettel rendelkező, a konkrét cégeket jobban ismerő bankokra bíznák az életképes cégek kiválasztását, mert a szubjektív szempontok érvényesülése félreviheti a milliárdok szétterítését. Példának elég áttekinteni az állami kockázatitőke-befektetések hatékonyságát, az MFB Invest céges portfólióját vagy az uniós támogatással megvalósuló Jeremie program felszámolásokkal és visszaélésekkel terhes epizódjait.

A kamarai javaslat alapján mindenesetre az állami befektetésre legesélyesebbek

  • az exportképes kis és közepes vállalkozások, amelyek piacszerzés és -építés céljára kaphatnak segítséget,
  • a hazai piacra termelő vállalkozások közül azok, amelyek a veszélyeztetett ágazatokban tevékenykednek,
  • olyan kkv-k, amelyek sok dolgozót foglalkoztatnak.

A kamarai javaslatból az nem derül ki, mekkora tulajdonrészt szerezne az állami alap az egyes cégekben, megelégszik-e kisebbségi befolyással vagy irányítási jogot kér a támogatásért cserébe. Annyi biztos, hogy piaci kamatozású tagi kölcsön nyújtásáról lenne szó, első körben az adott vállalkozás ötéves összesített EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) értékének 10, maximum 20 százalékáért. Parraghék szerint

a Nemzeti Válságkezelési Alap egy olyan megoldás, amire sem a tankönyvekben, sem a történelemben eddig példa nem volt. Az állam mint pénzosztó, hitelező entitás vette ki a részét a válsághelyzetek megoldásában, azonban piaci befektetéseket belföldi piacon nem eszközölt válságkezelés közben profitorientáltan. Mindez tekinthető akár a segély közmunkává alakításának is a gazdaságban, hiszen nem féktelen pénzszórásba kezd az állam, hanem menti a menthetőt, és igyekszik fenntartható módon költeni az adófizetők pénzét.

Kiemelt kép: szájmaszkot viselő dolgozók sebességváltókar-burkolatokat készítenek az autóipari alkatrészeket gyártó Eissmann Automotive Hungária Kft. gyárában Nyíregyházán március 27-én. Fotó: Balázs Attila / MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Két héttel meghosszabbítja a leállást az esztergomi Suzuki-gyár

2020, március 31 - 18:51

Munkatársai egészségének védelme érdekében a Magyar Suzuki Zrt. az eredetileg április 3-ig tervezett leállást további két héttel meghosszabbítja – tudatta közleményben a cég. Hangsúlyozzák, munkavállalóiknak továbbra is biztosítják a bérek kifizetését a munkaidő áthelyezés, otthoni munkavégzés, illetve a fizetett szabadság lehetőségeit vegyesen alkalmazva.

A Magyar Suzuki Zrt. a következő két hétben azon dolgozik, hogy a jelenlegi helyzetben az újrainduláshoz megteremtse a biztonságos munkavégzés feltételeit – tették hozzá.

Leáll az esztergomi Suzuki-gyárJövő héten már nem dolgoznak.

Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt

Kategóriák: Zöld hírek

Sosem látott forgalom volt az üzletekben, egyetlen héten 57 milliárd forintot hagytunk a kasszákban

2020, március 31 - 14:20

Annyit vásároltunk az utóbbi hetekben a boltokban, amennyit még soha, volt olyan hét, amikor összesen 57 milliárd forintnyi árut zsákoltunk be a hiper- és szupermarketekben, drogériákban. Eddig három csúcs rajzolódott ki, a rohamot mindannyiszor egy-egy rendkívüli bejelentés előzte meg.

Orbán Viktor bejelentésének napján leraboltuk a boltokat és a gyógyszertárakatEzt mutatják a kártyás fizetések statisztikái.

Úgy tűnik, mostanra alábbhagyott a vásárlási láz, a boltláncok legalábbis március 18. óta nem észleltek pánikhangulatot, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György szerint megfontoltabbak lettek a vásárlók.

150 százalékkal ugrott meg a vécépapír-forgalom

A veszélyhelyzet kihirdetése előtt a háztartások csupán 11 százaléka kezdte el a kamra feltöltését, derült ki a Nielsen piackutató-adatelemző cég országos felméréséből. A rendkívüli helyzetre adott fogyasztói reakció aztán egy hét alatt 57 milliárd forintos forgalmat generált a kiskereskedelmi láncok szkennelt adatai alapján, ez nagyjából 50 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. A 11. hét (március 9-15.) nyertese a háztartási papíráru, azon belül a vécépapír volt, amiből mintegy 150 százalékkal több fogyott, közel 1,8 milliárd forint értékben.

A Nielsen március 5-12. között végzett felmérése idején a válaszadók több mint negyede tett lépéseket kamrája feltöltéséért, ekkor jellemzően tartós élelmiszert (82 százalék), gyógyszert (67 százalék) és higiéniai termékeket (65 százalék) vásároltak. A március 9-15. közötti kiskereskedelmi adatokból egyértelmű összefüggés rajzolódik ki az kormányzati lépések és a vásárlási adatok között. Az iskolák bezárása és az általánosan ajánlott otthoni munkavégzés hatására a magyar fogyasztók elözönlötték a kiskereskedelmi üzleteket, amint az korábban a bankkártyás fizetések alakulásáról szóló cikkünkből is látszott.

Míg a február végi (február 24.-március 1.) első felvásárlási roham a tartós élelmiszerek betárazásáról szólt, addig a 11. hét a vegyi áruk felhalmozását is magával hozta.

A vizsgált héten a kiskereskedelmi láncok szkennelt heti adatai alapján 56,9 milliárd forintot hagytunk ott a boltokban. Ez, különösen amellett, hogy március 15-én minden zárva tartott, nagyon magas szám, 47 százalékos értékbeli növekedés az előző év azonos időszakához képest

– mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Connect ügyvezető igazgatója.

A Nielsen adataiból kiderül az is, hogy a kosárméret mintegy 50 százalékkal nőtt, a drogériáknál pedig az 50 százalékot meghaladó forgalomemelkedés tapasztalható. A kimagaslóan teljesítő élelmiszerkategóriák között a cukor megtartotta vezető szerepét a 11. héten is, forgalma háromszorosára nőtt az előző év azonos időszakához képest. Jelentősen megugrott a szószok (+195 százalék) és száraztészta (+192 százalék) értékbeli forgalma is. A liszt és rizs forgalmi adatai továbbra is rekordeladásokat mutatnak. Az öt kategóriára összesen mintegy 2,8 milliárd forintot költöttünk a vizsgált időszakban.

A vegyi áruk között a vitaminok taroltak: eladásuk megnégyszereződött a 11. héten a tavalyihoz képest, a tisztítószerek és szappanok fértek még fel a dobogóra, hasonló trenddel. Az említett vegyi-árukategóriákra mindösszesen 2 milliárd forintot költöttünk egyetlen hét alatt.

Három nagy csúcs volt eddig

Az OKSZ három nagy vásárlási csúcsot észlelt eddig.

  • Az első hullám február 28-29-én és március 1-jén érte a boltokat,
  • a következő a veszélyhelyzet bejelentése (március 11.) utáni napon, napokban és
  • a március 16-át követő napokban is volt egy kisebb megugrás.

A kereskedelmi szövetség azt tapasztalta, hogy ez a három vásárlási hullám még sosem látott forgalmat generált az egyes napokon az üzletekben, összességében. Március 18. után azonban csillapodott a forgalom.

Nem lehetett azt mondani, hogy az országban mindenhol nagyon megugrott volna a kereslet, eltérőek voltak a tapasztalatok még egy boltláncon, de Budapesten belül is. A két héttel ezelőtti hétvégén például a Balatonon volt nagyobb a forgalom, mert sokan odaköltöztek ideiglenesen. Mindig van egy-egy kisebb földrajzi térség, ahol több a vásárlás, a weben még mindig nagy a tumultus, de összességében kisimultak a vásárlási hullámok.

A választékhiány maradt, kézfertőtlenítő, szájmaszk továbbra sincs a boltokban, de az áruellátás biztonságos, kiegyensúlyozott

– vázolta a helyzetet Vámos György.

A kereskedők bíznak a magyar beszállítói háttérben

Jelenleg összességében a szokásosnál valamivel nagyobb a forgalom, de bárhogyan alakul, tartani fogják a frontot – ígérte Vámos. Az élelmiszerkereskedelem bízik a stabil a magyar beszállító háttérben, és abban, hogy a vásárlók továbbra is megfontoltak maradnak. Ha így lesz, akkor ahogy megszoktuk, mindenki fog tudni vásárolni – mondta a kereskedelmi szövetség főtitkára.

Ennek alátámasztására elmondta, hogy az áruházi élelmiszerkínálat döntő része hazai eredetű, a hazai szállítók pedig megbízhatóak és mindent megtesznek a folyamatos ellátás érdekében. Ha mégsem tudnak valamit szállítani, akkor azt importból igyekeznek pótolni a boltláncok. Mivel nemzetközi láncokról van szó, vannak átcsoportosítási lehetőségeik is. Szállítási probléma akkor volt, amikor torlódás volt az osztrák határon.

Kategóriák: Zöld hírek

Pont aznap végeznek rendszerkarbantartást, amikor a bajba került vállalkozók bejelenthetnék a szüneteltetést

2020, március 31 - 12:13

Szükségszerű informatikai karbantartására hivatkozva éppen március utolsó napján este 10 és 11 óra között lehetnek fennakadások a webes ügysegéd használatánál a szolgáltató tájékoztatása szerint.

Mindez azért gond, mert a koronavírus-válság miatt bajba került egyéni vállalkozások most jelenthetik be, hogyha vállalkozásukat a következő hónaptól átmenetileg szüneteltetni akarják. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) nevében Ruszin Zsolt alelnök azt kérte, éppen emiatt halasszák el a karbantartást. A rendszer egyébként már dél körül is túlterhelt volt, akadozott.

Több tízezer vállalkozó is érintett lehet

Azon egyéni vállalkozók, amelyeket nem ment meg a kormányrendeletek szerinti kisadózói tevékenységi lista, vagy munkáltatóként a másik lista, a járulékmentesítés, azok szüneteltetni fognak, ha nincs bevételük. Ennek optimális indítási dátuma az MKOE szerint 2020.03.31, vagyis kedd.

Az egyéni vállalkozások szüneteltetését a webes ügysegéden lehet bejelenteni, ezért gond hogy ott pont kedden eset karbantartás lesz. Az MKOE évek óta kéri, hogy a bejelentéseket ne csak valós időben lehessen megtenni, hanem azok “hatályossági nap” rovattal egészüljenek ki. Ezt a igényt a Belügyminisztérium még meg se válaszolta. Így ha valaki 2020.04.01-től szüneteltetné a vállalkozását, az kizárólag 2020.03.31-én jelentheti be, vagyis kedden.

Az MKOE előre megjósolta, egész kedden az várható, hogy a webes ügysegéd leterhelt lesz, mert becsléseik szerint több tízezer egyéni vállalkozó jelenti majd be a szüneteltetését, amit általában a könyvelőjük fog “lekattintani”. Dél körül Ruszin Zsolt szerint már akadozott is a rendszer, volt hogy nem is volt elérhető.

Az MKOE szerint a könyvelők amúgy nem járhatnak el saját nevükben meghatalmazottként, mert a Belügyminisztérium törvényt sért és ezt a funkciót szándékosan nem rendelte meg a webes ügysegédhez immár 6 éve. A leterheltség akár a webes ügysegéd, vagy a Központi Azonosítási Ügynök összeomlását is okozhatja, amire sajnos már többször volt példa.

Az egyesület ezért megkéri a Belügyminisztérium alá tartozó IdomSoft Zrt. és NISZ Zrt vezetőit, hogy a karbantartást sose a hónap utolsó napjára tervezzék. Ezt többször kértük már egyébként.

Amit utólag lehet tenni, ha március 31-én nem sikerül szüneteltetni

Ilyen esetben később is be lehet küldeni a beadványt, de e-papíron kell kérni, hogy például az áprilisban benyújtott szüneteltetést tekintsék úgy, hogy azt március 31-én nyújtották be, így a szüneteltetés április 1-től indul.

Az e-papír.hu oldalon a Belügyminisztériumot kell először kitallózni, majd a “méltányossági kérelem kezelt adat helyesbítésére” ügytípust kell választani, majd előadni, hogy a webes ügysegéd március 31-i üzemszünete miatt kéretik a szüneteltetést úgy tekinteni, hogy az március 31-én lett benyújtva, így a szüneteltetés április 1-én indul.

Kategóriák: Zöld hírek

Történelmi mélypont: 360,07 forintba kerül egy euró

2020, március 31 - 11:58

Kedden kora délután újabb mélypontra ért a forint árfolyama, írja a portfolio.hu. Így 359,7455 forintig emelkedett az euró jegyzése.

Egy óra után nem sokkal pedig már 360,07-nél járt az euró jegyzése.

Az elmúlt néhány órában meglehetősen nagy kilengéseket mutatott az árfolyam, délelőtt tíz óra körül 358,7 volt az árfolyam, majd 359,2-ig gyengült, ezt követően pedig 358,9-en állt.

Kiemelt kép: Berecz Valter / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Lecsapott a GVH a koronavírus elleni kamutermékekre

2020, március 30 - 20:06

A március 19-20-án lefolytatott ún. sweep vizsgálat során a versenyhivatal több kifogásolható gyakorlatot azonosított.

Több webáruház például vírusölő, vírusellenes, járványok idején javasolt, tüdőgyulladás ellen hatékony vagy egészségügyi dolgozók részére készült jelzővel illette termékeit, vagy különös hatékonyságra utalt.

Valószínűsíthető azonban, hogy ezen állítások nincsenek megfelelő kutatásokkal alátámasztva, élelmiszernek minősülő termékeknél pedig a gyógyhatás állítása tilos.

  • Egyes oldalak orvosnak látszó személyeket jelenítenek meg, akik ugyanakkor nem valósak vagy nem rendelkeznek orvosi diplomával.
  • A hatóság néhány esetben a termékek egyedülállóságát hangsúlyozó, megkérdőjelezhető állítással találkozott: például „a világon elsőként”, „a leghatékonyabb megelőző lépés neked és szeretteidnek”.
  • Több esetben felvetődött a gyanú, hogy a weboldalak üzemeltetői törlik a negatív fogyasztói véleményeket, illetve megjelenítettek vélhetően valótlan vásárlói ajánlásokat is.

Több oldal alkalmaz a termékkészletek gyors fogyására utaló állításokat (például: már csak 17 darab van készleten, népszerű termék stb.), illetve vizuális elemeket (a termékkészlet fogyását illusztráló sávot vagy pop-up ablakot), amelyek alkalmasak lehetnek a fogyasztó döntéshozatalának sürgetésére.

Koronavírus ellen bárki fertőtleníthet, de csak ha engedélyezett és tényleg virusölő szert használReklámozni is lehet a fertőtlenítést, de csak ha nem megtévesztő. Olyat például tilos ígérni, hogy hasznos a koronavírussal szemben, esetleg megvéd tőle.

A hatóság a jelentős árkedvezményt kínáló akciókat is kiemelte, amelyek esetében elvárás, hogy az eredetiként feltüntetett ár a korábban valóban alkalmazott ár legyen, valamint az, hogy a hirdető rendelkezzen megfelelő készlettel a várhatóan megugró kereslet kielégítésére.

  • Előfordult az is, hogy a webshop ingyenesen kínált házhozszállítást, ezzel szemben szállítási díjat számolt fel az alapértelmezett opcióként megjelölt utánvéttel történő fizetéskor.
  • Két olyan esetet is rögzítettek a vizsgálat során, amelyeknél a weboldalakon hivatalosnak tűnő dokumentum vagy használati utasítás jelenik meg, azonban ezek tartalma nem ismerhető meg.
  • Több esetben nem tüntették fel az oldalakon a termékek gyártóit, forgalmazóit, és azok felkutatása sem vezetett eredményre, sőt a megrendelési kísérletnél sem derült ki, hogy a fogyasztó pontosan kitől vásárolná meg a terméket.

A GVH honlapján a COVID-19 járvány idejére tanácsokat is közzétett a fogyasztók számára, amelyeket folyamatosan frissítenek a tapasztalatok alapján.

– Ellenőrizzék a kiválasztott honlap megbízhatóságát: nézzék meg, milyen adatok szerepelnek rajta a működtetővel kapcsolatban (valós-e a cég), és ellenőrizzék az oldallal kapcsolatos fogyasztói véleményeket az egyes blogokban.

– Szánjanak időt a számukra fontos szolgáltatási feltételek megismerésére az általános szerződési feltételek leírásából (ÁSZF).

Azt is javasolják a fogyasztóknak, hogy tárolják a vállalkozással folytatott levelezést, készítsenek képernyőmentéseket a folyamatról.

– Gondolják végig, valóban minden, a vállalkozás által kért adat megadása szükséges-e a szolgáltatás biztosításához, hiszen nem zárható ki az adatok üzleti célú hasznosításának lehetősége sem.

– Tudatosítsák, hogy a házhozszállítások esetében is érvényesülniük kell a jogszabályoknak, így például a 14 napos elállási jog biztosításának.

Kiemelt fotó: MTVA / Oláh Tibor

Kategóriák: Zöld hírek

Bezuhant az induló projektek száma az ingatlanpiacon az első negyedévben

2020, március 30 - 17:47

A közlemény idézte Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki elmondta, az új építésű lakások négyzetméterára Budapesten éves szinten 10,4 százalékkal, átlagosan 1 millió 12 ezer forintra emelkedett. A legmagasabb fajlagos átlagár az I., II., V. és az XII. kerületben jellemző, ahol 1,5 millió forint feletti árszint az irányadó négyzetméterenként. A másik véglet a XXIII. kerület, ahol az új lakások négyzetméteréért jellemzően 600 ezer forintot kérnek.

A 23 megyei jogú városban 2020 márciusában 8995 új lakás kivitelezése kezdődött el, ami az egy évvel korábbihoz képest 21 százalékkal kevesebb. Az épülő lakások számát tekintve Győr (1724) áll a mezőny élén, ezt követi Szeged és Debrecen.

A legkevesebb projekt Szekszárdon indult, míg Salgótarján és Dunaújváros projekt nélkül maradt.

A megyeszékhelyeken jellemző 580 ezer forintos fajlagos lakásár nagyjából a fővárosi érték fele. A megyei jogú városok közül a legdrágább projekt Debrecenben épül négyzetméterenként 1 millió 255 ezer forintért, a legolcsóbb, négyzetméterenként 217 ezer forintos projektet pedig Miskolcon hirdették meg – olvasható az Otthon Centrum közleményében.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

Kategóriák: Zöld hírek

Történelmi mélypont, hajszálra a 360 forinttól az euró

2020, március 30 - 16:41

Miután a múlt héten szinte mindvégig 354-355 forint volt egy euró ára, amint a hétfői kereskedés elkezdődött, látványosan esni kezdett az árfolyam, írja a hvg.hu.

A nap jelentős részében 357-358 forint környékén mozgott az árfolyam, de délutánra sikerült átadni a tizenegy nappal korábbi, 359,26-os mélypontot a múltnak, ugyanis 359,47 forinton is jegyezték az eurót, amire korábban még nem volt példa.

Kiemelt kép: Mairo Cinquetti/NurPhoto/AFP

Kategóriák: Zöld hírek

Koronavírus: segítségért kiáltanak a virágárusok

2020, március 30 - 15:32

Közleményük szerint a járvány miatt kialakult helyzetben a piacoknak most még nagyobb a szerepük a helyi termékértékesítésben. Ezért kérik az önkormányzatokat, hogy ne korlátozzák a dísznövények, vágott virágok, egynyári palánták, a helyi élelmiszerek forgalmazását, segítsék ezzel is a településük, térségük virágkertészeit, termelőit, élelmiszer-előállítóit.

A lakosságot pedig arra kérik, hogy aki teheti, vásároljon virágot, dísznövényeket és helyi kistermelői árukat.

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének korábbi közlése szerint a koronavírus-járvány csaknem 174 milliárd forint veszteséget okozhat a dísznövényágazatnak a kereskedelmi egységek nyitvatartásának korlátozása és a csökkenő kereslet miatt.

A járvány miatti korlátozások az ágazat legforgalmasabb, tavaszi szezonját érintik, a bevételkiesések a termékek és a szolgáltatások jellegéből fakadóan később nem pótolhatók. Mindez súlyos veszélybe sodorja a hazai egynyári-, balkonnövény-, vágott virág- és díszfaiskolai termesztőket, a kertészeti árudákat, a kertépítőket, a virágkereskedőket.

A dísznövényágazat legmeghatározóbb tevékenysége a termesztés, a vágottvirág-termesztők 85, az egynyári-, és balkonnövény-termesztők 80, a díszfaiskolai termesztők 50 százalék körül becsülik bevételkiesésüket – közölték.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kategóriák: Zöld hírek

SZÉP-kártya: az OTP elengedi most a lejáró egyenlegekre felszámított díjat

2020, március 30 - 15:30

A legnépszerűbb magyarországi elektronikus cafeteria-juttatás, a SZÉP-kártya egyik kibocsátója, az OTP Pénztárszolgáltató a globális koronavírus járvány miatt 2020. áprilisban és májusban elengedi az érintett, több mint 100 000 kártyabirtokosa számára a 2017-ben a kártyákra utalt és még el nem költött juttatások után fizetendő 3 százalékos havidíjat. Az OTP Pénztárszolgáltató ezzel a lépésével szeretné támogatni a kártyabirtokosait, hiszen a juttatások felhasználási köre jelenleg jelentősen korlátozott.

Mit jelent a lejárt juttatások után felszámított 3 százalékos díj?

A jelenleg hatályos, a SZÉP-kártyák működését szabályozó kormányrendelet értelmében 2019. január 1-je után a SZÉP-kártyákra utalt összegek a juttatást követő második év május 31. után már nem járnak le, hanem megmaradnak a kártyabirtokosok számláin. A jogszabály alapján a kibocsátó, így az OTP Pénztárszolgáltató is havi 3 százalékos díjat számíthat fel a 2 éve fel nem használt egyenlegek után.

Kiemelt kép: MTI / Kovács Attila

Kategóriák: Zöld hírek

Matolcsy: Aki nyer, az nagyot nyerhet

2020, március 30 - 12:20

Drámaian indult a 2020-as évtized, a hét napsütéses évre következő hét borúsabb év mindig nehezebb, a kockázatok erősebbek, a kihívások nagyobbak. Cserébe a lehetőségek is nagyra nőnek, aki nyer, az nagyot nyerhet versenytársaihoz képest – írta a növekedés.hu-n megjelent legújabb cikkében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Kiindulásként sorra veszi, amit a 20-as évtized alapvető vonásai közül már tudhatónak ítél. A 21. század 20-as évei a politika terén rokonságot mutathatnak a 20. század 40-es éveivel. A második világháború és a hidegháború első szakasza helyett most jellegében új összeütközések sora érkezhet. Gazdaságilag rokonságot mutathatnak az 1970-es évekkel, az 50 éves történelmi ciklus gazdasági és pénzügyi felfordulásokat ígér. Ázsiához és az angolszász világhoz képest megállíthatatlannak tűnik az Európai Unió hanyatlása. Az új jellegű háborúk innovációs forradalmat hoznak a technológia, a pénz, a kormányzás és a politika terén. Új szövetségi hálók alakulnak ki. Felértékelődik a hatékony állam és kormányzás, a gyors döntéshozatal, az innovatív vezetés és az együttműködés

– sorolja írásában Matolcsy György.

Az nyer, aki elhiszi, hogy eljött a korlátlan erőforrások – adat, energia, pénz – ideje és azokat fenntartható, zöld módon használja fel

– hangsúlyozza.

A növekedés kiemelt eszközei közé ugyanazokat sorolja, amelyekre – mint írja – „az elmúlt 100 év legsikeresebb évtizedében, 2010 és 2019 között építettünk”: a magas beruházási ráta, erős fogyasztási dinamika, két számjegyű hitelbővülés, valamint a foglalkoztatásbővülés minden korcsoportban és képzettségi rétegben.

Végül a 20-as évtized új lehetőségeit szedi pontokba a szerző, egyebek közt ide sorolva, hogy mindenütt a világban elindul az egészségügyi rendszer átalakítása, a válság felgyorsítja a döntéshozatalt a gazdaság minden szintjén, az újraindítás kulcsszereplői pedig az állami intézmények lesznek. A jegybankelnök szerint a külföldi működő tőke beruházások a legfejlettebb új technológiákra összpontosítanak.

Beindul egy jelentős vállalati visszavásárlási hullám, amelynek révén hazai tulajdonba kerül vissza egy sor, korábban külföldi befektetők által lefedett terület, egyszersmind megindul a „kifektetési program”, azaz a magyar befektetők külföldi beruházásai.

A világ összeomlik körülöttünk, de a magyar gazdaság növekedni fog?Koronavírus-világjárvány ide vagy oda, az MNB szerint bő 2 százalékkal így is nőhet, vagy legrosszabb esetben nagyon enyhe visszaesést szenvedhet el a magyar gazdaság. A valóság mintha rácáfolna erre.

Az elnök szerint a magyar jegybank, az átalakuló bankrendszerrel együttműködve, képes lesz fenntartani a gazdaságtörténetileg kivételesen kedvező pénzügyi környezetet és célzott hitelprogramjaival pénzbőséget teremt az üzleti szektor számára.

Matolcsy György azt várja a következő évektől, hogy kiépülnek és felgyorsulnak a „vállalkozói liftek”, vagyis tömegessé válik a sikeres mikrovállalkozások kis- és közepes vállalatokká emelkedése, a közepesek nagyvállalattá válása és láthatóvá válnak új, magyar tulajdonú multinacionális vállalatok. Ma nem ismert technológiákból – ezek között már jelentős számban magyar szabadalmakból – jöhet majd a magyar növekedési többlet, tehát a gazdasági felzárkózás jelentős része.

Szabó Dezsőtől megtanultuk, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Tegyük hozzá, hogy minden ma élő magyar egyben a következő évtized lehetőségeinek a megragadásáért is felelős

– zárja írását Matolcsy György.

(MTI, kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu)

Kategóriák: Zöld hírek