FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 13 óra 36 perc

Különadó a multiknak, a pártoktól elvonnak pénzeket: itt vannak a járványügyi akcióterv részletei

2020, április 4 - 10:43

Magyarországon eddig 678 koronavírus-fertőzés történt, 58-an meggyógyultak, 32-en hunytak el eddig, több mint 11 ezren vannak házi karanténban és mintegy 10 ezer tesztet végeztek el a hatóságok, de ebben a gyorstesztek nincsenek benne, közölte Gulyás Gergely a szombati kormányinfón.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról tájékoztatott, legfontosabb az emberi élet és az egészség védelme. Mint mondta, nyitott előirányzatok vannak, egész biztos, hogy minden anyagi forrás a védekezéshez rendelkezésre fog állni.

Gulyás Gergely megerősítette, amit Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth Rádióban jelentett be, miszerint bruttó félmillió forintot kapnak az egészségügyi dolgozók. Ezt várhatóan nyár elején kapják majd meg.

Folyamatos az eszközbeszerzés, bár az egészségügyi termékek piacán a szabad kereskedelmet a szabad rablás váltotta fel, de megtesznek mindent, hogy a védőeszközöket be tudjuk szerezni. Eddig mintegy 380 milliárdot költöttek erre.

Bejelentette, komoly gazdasági következményei is vannak a járványnak, ezért a védekezéshez szükséges forrásokat biztosítani kell. Ezért átrendezik a költségvetést, létrehozzák a járvány elleni védekezés alapját és a gazdaság újraindítását szolgáló alapot.

Az eredményes védekezéshez szükséges kiemelt költségvetési átcsoportosításokat hajtunk végre és közös teherviselésre kötelezünk multikat, pártokat, bankokat és önkormányzatokat is

– nyilatkozott.

A kormány magán kezdte a takarékosságot és az átcsoportosításokat, a tárcáktól 1345 milliárd forintot elvonnak és átcsoportosítanak.

A konkrét járvány elleni lépések a következők:

  • a párttámogatások 50 százalékát a járvány elleni védekezési alapba kell befizetni, ez 1,2 milliárd forintot jelent,
  • a multikra kereskedelmi különadót vetnek ki, ez egyszer már uniós vitát eredményezett, de az Európai Bizottsággal szemben lengyel-magyar győzelem született az Európai Bíróságon, így ez idén 36 milliárd forint pluszbevételt fog jelenteni.
  • a pénzügyi szektorban a bankoknak 55 milliárd forintot kell befizetniük,
  • a gépjárműadó egy részét a központi költségvetésbe irányítják át, az önkormányzatok ezzel járulnak hozzá a védekezéshez, ez az arányos teherviselés része.
  • A járvány elleni védekezésre összesen 663 milliárd forintot tudnak biztosítani.

Az egészségügyi szakdolgozók és védőnők előre bejelentett béremelésére is sor fog kerülni, ez 81 milliárd, amit a kormány a gazdasági nehézségek ellenére is biztosítani fog.

A gazdasági újraindítását szolgáló alap része a központi intézményekből beszedett megtakarítás, 922 milliárd forint, illetve a nemzeti foglalkoztatási alap teljes bevétele, 423 milliárd forint, így összesen 1345 milliárd forint áll rendelkezésre.

Szinte felfoghatatlan számok, mégis úgy gondoljuk, hogy ahhoz az óriási kihíváshoz, amivel az ország szembenéz, erre szükség van.

– mondta Gulyás Gergely.

Arról is beszélt, 30 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, nem csak ennyien veszítették el az állásukat, a 70 ezer szabad munkahely 40-50 ezerre csökkent. Április elejétől napi négyezer körüli a munkahelyüket elvesztők száma.

Nem csupán a költségvetésre való eltérésről fog dönteni a kormány a holnapi ülésen, hanem döntést hoz egy olyan gazdaságélénkítő csomagról is, ami a rendszerváltozás óta az ország legnagyobb gazdasági akcióterve lesz.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Orbán Viktor: Annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a koronavírus elpusztít

2020, április 4 - 09:20

Luca Visentini a napokban egy nyílt levélben aggodalmát fejezi ki azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban, amelyekkel a magyar kormány enyhítené a koronavírus-járvány miatt várható gazdasági károkat.

Orbán Viktor válaszában azt írta:

ritka megtiszteltetés a magyar miniszterelnök számára, hogy levelet kaphat Öntől. A mostani koronavírus-járvány okozta gazdasági bajok indokolják az Ön különleges gesztusát. Örömmel látom, hogy nyomon követi a magyar kormány és a magyar nép koronavírus legyűrése érdekében folytatott erőfeszítéseit.

A miniszterelnök bátorítónak nevezte, hogy ilyen nehéz helyzetben is számíthatnak a szakszervezetek figyelmére. Biztosította a főtitkárt, hogy meggyőződésünk, szándékaink és céljaink most is egybeesnek.

Orbán Viktor emlékeztette Luca Visentinit arra, hogy az elmúlt tíz évben Magyarországon – talán egyetlenként Európában – sikerült felépíteni egy munkaalapú gazdaságot.

Mint bizonyára Ön is tudja, ezzel térdre kényszerítettük a munkanélküliséget, amely a mi kormányzásunkat megelőző időszakban jóval meghaladta a tíz százalékot. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány, a mostani válságkezelő intézkedései során bátran támaszkodhat a 2009-es válság idején kialakított politikájának tapasztalataira

– folytatta.

A kormányfő megjegyezte, a magyar tapasztalatokat az elmúlt tíz évben is készek voltak megosztani az érdeklődőkkel.

Leszögezte: a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése áll kormánya válságkezelő programjának középpontjában.

Biztosíthatom Önt, annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a koronavírus elpusztít. Együttérzését, szolidaritását és bátorítását a magyar nép nevében köszönöm!

– zárta az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárának írt levelét Orbán Viktor.

Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Kategóriák: Zöld hírek

69 fertőtlenítő hatású terméket vizsgáltak, 2 teljesen hatástalan

2020, április 4 - 08:32

A közlemény szerint a tárca Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma összesen 69 féle kézfertőtlenítőt, antibakteriális szappant, folyékony szappant és tusfürdőt, felületfertőtlenítőt ellenőrzött.

A vizsgálat e szerek közül 14 esetében nem igazolta teljes körűen a címkén vállalt tisztító, fertőtlenítő hatásokat, ám mindössze két, kizárólag webshopban kínált kézfertőtlenítő bizonyult teljesen hatástalannak.

Emlékeztettek, a koronavírus-fertőzés terjedésének legjobb ellenszere az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai szerint az otthonmaradás mellett a minél gyakoribb, langyos vizes-szappanos kézmosás.

A 29 különböző típusú kézfertőtlenítő közül nyolc nem teljesítette maradéktalanul a csomagoláson vállalt antibakteriális vagy gombaölő hatást. E cikkek közül került ki az a két, csak online módon értékesített termék is, amelyek semmilyen fertőtlenítő hatást nem produkáltak.

A hatósági fellépés eredményeként az egyik honlap időközben elérhetetlenné vált – tették hozzá.

A 19 féle antibakteriális hatásúként árult szappan és tusfürdő közül négy folyékony szappan nem hozta az ígért hatást a laborvizsgálat alapján.

Egy nap alatt hatan haltak meg a koronavírus miatt MagyarországonA fertőzöttek száma 55, a gyógyultaké 15 fővel nőtt.

A felületfertőtlenítők még jobb arányban teljesítették vállalásaikat, 21 típusból összesen két termék esetében találtak problémát a szakemberek, az egyik a gombaölő hatás szempontjából, a másik pedig csak az ajánlott hígításban nem felelt meg az ellenőrzésen.

A vizsgált árucikkeket és az eredményeket termékcsoportonként, tételesen bemutató táblázatok a fogyasztóvédelmi honlapon elérhetőek.

Az ígért fertőtlenítő hatást csak részben teljesítő termékek a csomagoláson, címkén olvasható információk valósághű módosítása után forgalmazhatók – közölték.

Az ITM a vizsgálati eredményeket megküldte a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, amely piacfelügyeleti hatóságként eljár a jogsértő vállalkozásokkal szemben.

A tárca a veszélyhelyzet meghirdetése óta figyeli a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat és a megtévesztő tájékoztatás megvalósulását, indokolt esetben határozottan fellép a magyar családok védelme érdekében.

A fogyasztóvédelmi eljárások folyamatban vannak, az e-kereskedelemben kapható kézfertőtlenítők ellenőrzése folytatódik – írták.

Kitértek arra is, hogy a túlzott kézfertőtlenítés akár káros is lehet, kiszárítja a bőrt, amely kirepedezve könnyebben fertőződik. A járvány terjedésének lassítását akkor segíthetjük a leghatékonyabban, ha betartjuk a kijárási korlátozást, és kizárólag alapos indokkal mozdulunk ki otthonról – áll a közleményben.

Kiemelt kép: MTI/Komka Péter

Kategóriák: Zöld hírek

Erre számíthatnak, akik más uniós tagállamban dolgoznak, de itthon ragadtak

2020, április 3 - 16:06

A járvány miatt a legtöbb európai uniós ország lezárta a határait, és ezekbe az országokba nagyrészt már csak a saját állampolgáraik léphetnek be. A helyzet különösen negatívan érintette azokat, akik a lakhelyüktől eltérő EU-tagállamban dolgoznak, és eközben rendszeresen hazatérnek.

Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda uniós munkajogi szakértője elmondta, hogy az Európai Bizottság márciusban adott ki ajánlásokat, amelyek szerint a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az ingázók szabad és gyors határátlépését. Ezzel összhangban már Magyarországon is történtek intézkedések, hiszen az elmúlt időszakban több szomszédos országba is lehetővé vált a munkavállalási célú napi ingázás.

  • Ilyen esetben a dolgozók mentesülnek a 14 napra előírt hatósági karantén, valamint a külföldiekre vonatkozó beléptetési tilalom alól.

Előfordulhat azonban, hogy ellehetetlenül az ingázás, hiszen a célország például beutazási tilalmat rendel el. A szakértő szerint amennyiben a határ menti ingázónak a be- vagy kiutazási tilalom miatt nem áll módjában munkát végezni, akkor annak az uniós országnak a joga az irányadó, amelyben rendszeresen munkát végez. Őket a munkavállalók unión belüli szabad mozgásáról szóló rendelet szerint ugyanolyan szociális és adókedvezmények illetik meg, mint a munkavégzés helye szerinti tagállam állampolgárait.

De mi lesz az egészségügyi ellátással?

Horváth Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogyha az ingázó a beutazási korlátok miatt csak távmunkában tudja ellátni a feladatát, az nem változtat a helyzeten, továbbra is a foglalkoztatása szerinti tagállam joga marad irányadó a munkaszerződésére. Továbbá ugyanolyan szociális és adókedvezmények illetik meg, mint a munkavégzés helye szerinti ország állampolgárait.

Ha az ingázó a lakhelye szerinti tagállamból végez távmunkát, mivel a beutazási korlátozások miatt nem tud a célországba beutazni, ez a társadalombiztosítási jogviszonyát nem változtatja meg. A tb-ellátásokra alapvetően a foglalkoztatásának helye szerinti tagállam rendelkezései szerint jogosult, hiszen a munkaviszonya alapján ott biztosított.

  • Ha viszont az otthoni munkavégzés során megbetegszik, és a beutazási korlátok miatt nem áll módjában igénybe venni a foglalkoztatása szerinti tagállam tb-ellátásait, akkor a hazai ellátásra is jogosult. Ehhez az egészségügyi ellátással kapcsolatos úgynevezett S1 formanyomtatványt kell bemutatni.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda kiemelte: ha a jelenlegi helyzetben a határ menti ingázó elveszíti a munkáját, akkor a saját államától igényelheti a munkanélküliekre vonatkozó ellátást az uniós tagállamnak a vonatkozó előírásai alapján.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Christian Bruna

Kategóriák: Zöld hírek

A Budapest Airport vezetői felajánlották a fizetésüket, hogy abból a nehéz helyzetbe került reptéri dolgozókat támogassák

2020, április 3 - 15:39

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér március végére elvesztette utasforgalmának 98 százalékát, a korábbi napi 150-200 járat helyett jelenleg napi 20 üzemel, amelyből csak néhány utasszállító – tudatta közleményben a Budapest Airport.

Tavaly március 31-én 45 700 utas fordult meg a reptéren, idén 520 főre esett vissza ez a szám.

A járvány okozta nehéz helyzetre tekintettel létrehozták a BUD Csoport Munkavállalóiért Alapítvány, amelynek célja azoknak a jelenlegi vagy volt munkavállalóknak a támogatása, akiknek a koronavírus-járvány okozta egészségügyi és gazdasági helyzetben veszélybe kerül a szociális biztonsága, fizikai vagy mentális egészsége. Az alapítvány munkáját bárki támogathatja.

Az alapítvány támogatásában élen járnak a BUD csoport felsővezetői, akik közül mindannyian felajánlották áprilisi jövedelmük nagy részét. A felajánlott összeg nagyjából 60 ezer euró.

Az alapítvány támogatására pályázni lehet, az odaítélésről pedig a vezetőségből álló kuratórium dönt.

Kiemelt kép: MTI / Földi Imre

Kategóriák: Zöld hírek

Megkegyelmeztek a katázó betegellátóknak, nélkülük nem működnének az állami kórházak

2020, április 3 - 14:59

Időről időre felbukkan a hír, hogy szigorítanák a katázást, mert visszaélnek vele, munkaviszony helyett így spórolnak. Azt is rebesgették, hogy az állami kórházakban is elterjedt ez az adózási forma, ami most már egyértelmű, hiszen az egyik veszélyhelyzeti kormányrendelet mentesíti a fekvő- és járóbetegellátókat a kataadó megfizetése alól. Tehát nyilván vannak az állami egészségügyben is katások, sőt úgy tudni, a kórházakban az ügyeleti rendszer vállalkozó orvosok nélkül nem is fenntartható.

Adószakértői körökben viszont megoszlanak a vélemények arról, megfelel-e a szabályoknak, ha egy orvos a kisadózó vállalkozások tételes adóját választja.

Dr. Kunetz Zsombor oxyológus szakorvost szerint igaz a hír, hogy az állami kórházakban dívik a vállalkozás, azon belül a katázás is. Nem véletlen ez szerinte, mert az ügyeleteket csak így tudják fenntartani. Vállalkozó orvosok nélkül nem is működnének a kórházak. Amúgy tilos a „kettős alkalmazás”, vagyis nem lehet, hogy mondjuk reggel alkalmazott az orvos, délután vagy este meg katás vállalkozóként ügyel.

Mi úgy hallottuk, inkább a konzultációs szakmákban dolgozókra, aneszteziológusokra, belgyógyászokra, kardiológusokra, pszichiáterekre jellemző a katázás, illetve gyógytornászokra. Kunetz Zsombor szerint ott, ahol műszakokban dolgoznak, ott jöhet szóba a vállalkozói, vagy katás foglalkoztatás, hiszen ott lehet egyáltalán megcsinálni.

A vállalkozói lét egészen elterjedt az állami kórházakban, de hogy a vállalkozók mekkora része lehet katás, arról nincs konkrét információja. Előfordulhat, hogy ugyanabban a kórházban katáznak az orvosok, ahol egyébként is dolgoznak, és az is, hogy másik intézményben. Vannak olyan cégek is, akik bérnővéreket és orvosokat „szállítanak”. Azok, akik ellátják a szerződés szerinti munkát, számlát adnak a cégnek, akár katást is, a cég pedig leszámlázza a szolgáltatást a kórháznak.

Kunetz véleménye szerint jó, hogy katázhatnak az orvosok. A munkáltató és a dolgozó is spórol vele, viszont az államkasszába kétségtelenül kevesebb folyik be. A közalkalmazotti lét meglátása szerint korszerűtlen, merev rendszer, nehéz a keretei között hatékonyan használni azt a kevés humánerőforrást, ami a kórházaknak van. Szerinte olyan rendszert kellene alkotni, ami kedvezőbbé, egyszerűbbé, olcsóbbá és rugalmasabbá teszi az egészségügyiek foglalkoztatását, hogy ne kelljen a kiskapukat keresniük, vagy külföldre menniük.

Nem tagadták

Próbáltuk más úton is kideríteni, mennyire elterjedt a kórházi katázás. Mindegyik megkeresett szervezet elhárította a kérdésünket: a Magyar Orvosi Kamara azt írta, hogy nincs hatáskörük a kérdésben, a Magyar Kórházszövetség sem érzi magát illetékesnek, az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak nincsenek erről adatai, ahogy az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének sem. Utóbbi hangsúlyozta, a nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott orvosok döntő többségénél a munkáltató és a vele szerződést kötő orvos közös döntése, hogy milyen típusú szerződés (közreműködői, személyes közreműködői, vállalkozói, megbízási) megkötése mellett vállalja az orvos a feladatot.

Kérdeztük a NAV-ot is, álláspontja szerint rendben van-e, ha egy állami kórházban, egészségügyi intézményben katásként dolgozik orvos, vagy más egészségügyi szakszemélyzet. Illetve hogy ellenőrizték-e a kórházakban katázókat, és ha igen, milyen eredménnyel. Választ nem kaptunk.

Hétből kettőnek meg kell felelni

A katázásnál az a szabály, hogy ha a kisadózó az egyik partnernek évi 1 millió forint feletti bevételt számlázott, a NAV vélelmezheti a bújtatott foglalkoztatást. Ez a vélelem akkor dőlhet meg, ha hét feltételből legalább kettő teljesül.

Ruszin Zsolt adószakértő így foglalta össze a hét feltételt közérthetőre: dolgozzon a katás valakivel együtt; önállóan; otthon, vagy saját irodában, műhelyben; saját eszközeivel; saját munkarendje szerint; legfeljebb a bevétele fele származzon egy kuncsafttól; vagy dolgozz máshol, teljes munkaidőben. Szerinte az állami kórházakban dolgozók nem felelnek meg a katázás szabályainak, mert nincs meg náluk a hétből két feltétel. Az orvos nem egyedül végzi a tevékenységet, az orvosok konzíliumon döntenek, nem egyedül, a munkarendet a kórház és ezer szabály írja elő. Nem felel meg a kisadózásnak az sem, ha ugyanabban a kórházban katázik az orvos, ahol egyébként alkalmazott – tette hozzá. Egy, a katázás szabályairól készült anyagában írja, hogy tipikus problémás katások a kórházi orvosok, mert adott munkarendben dolgoznak, ugyan önállóan, de nincsenek saját eszközeik, és helyszínük, és az asszisztensüket sem ők maguk alkalmazzák, hanem a kórház.

A konkrét esettől függ

Ha valakit katás vállalkozóként „foglalkoztatnak”, nem kell megfizetni a munkabérre rakódó közterheket (15 százalék szja, 18,5 százalék munkavállalói járulék), hanem csak a havi 50 ezer forint kataadót. Ezért cserébe viszont kevesebb nyugdíjat fog kapni, illetve nem járnak neki a munkaviszonyhoz kapcsolódó védelmek (felmondási védelem, végkielégítés stb.). A kórháznak is kevesebb költség, mert a bruttó béren felül neki is kell(ene) járulékokat fizetni (17,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás), katás szerződés esetében ezek alól az adók alól mentesül – foglalta össze a Niveus Consulting Group a kata előnyeit.

Szerintük általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy egy állami kórházban foglalkoztatott orvos katázása megfelel-e a jogszabályoknak, vagy sem. Ez mindig a konkrét esettől függ, hiszen az orvosok is rendkívül sokféle módon állnak vállalkozói / közalkalmazotti jogviszonyban. Az, hogy egy adott orvossal kötött szerződés ennek megfelel-e, sok mindenen múlik. Így például kérdés, hogy az orvos dolgozik-e több kórháznak, esetleg folytat-e a magánpraxist, az egyes munkákat (műtéteket) szabadon vállalhatja-e el vagy utasíthatja vissza.

A munkáltatónak nagyobb a bukás

Azt szerintük ki lehet jelenteni, hogy egy olyan dolgozónál – és itt teljesen mindegy, hogy kórház vagy más cég „foglalkoztatja” –, aki minden nap 8 órát (vagy az ügyeleti beosztásnak megfelelő más rendszeres időközt) dolgozik ugyanazon a helyen, a megrendelő (kórház) eszközeivel és más kórházban / más cégnek nem dolgozik, nagy eséllyel nem lehet megdönteni a munkaviszonyra vonatkozó vélelmet.

Ekkor arra kell számítani, hogy a NAV úgy fogja tekinteni, hogy a katás által (áfa nélkül) kiszámlázott összeg a bruttó bér volt, ennek terhére kell be kell fizetnie a 15 százalék szja-t és a 18,5 százalék munkavállalói járulékot. A katás vállalkozó büntetése mindössze annyi lesz, hogy ezt a már megfizetett havi 50 ezer forint kataadón felül kell befizetni, azt nem lehet beszámítani. A számlát befogadó cégeknek viszont sokkal rosszabb a helyzetük. Őket terheli ugyanis a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás (évtől függően legalább 19 százalék összesen) és az összes meg nem fizetett adóra eső bírság. Utóbbi a be nem fizetett adó 50 százaléka, de súlyosabb esetben, ha a NAV szándékosságot állapít meg, az adó 200 százaléka is lehet.

Kiemelt kép: Marjai János/24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Most is működik a németek csodaszere a gazdaság megmentésére?

2020, április 3 - 14:19

A német kormánypártok – vagyis a kereszténydemokrata CDU, a bajor testvérpárt CSU, valamint a szociáldemokrata SPD – jó ideje válságban vannak, egyikük sem biztos abban, hogy hasznos számukra, ha együttműködik a másikkal, ráadásul az ezzel kapcsolatos álláspontjuk is sűrűn változik, mivel az utóbbi időben elég gyakran cserélődnek a vezetők a pártok élén. Most azonban viszonylag gyorsan cselekedtek: március 8-án, mikor még alig 100 ezer emberre jutott egy koronavírusos megbetegedés, a koalíciós pártok konkrét munkaerőpiaci lépéseket tettek a járvány gazdasági hatásainak csökkentése érdekében.

Ahogy az SPD-s Olaf Scholz pénzügyminiszter akkor mondta, országuk „páncélököllel” harcol a vírussal szemben a gazdaság megvédése érdekében. Erre 750 milliárd eurót, vagyis úgy 270 ezer milliárd forintot is el tudnak költeni (összehasonlításképpen, ez az összeg úgy ötszöröse Magyarország GDP-jének). A kormánypártok javaslatát a törvényhozás mindkét háza és minden pártja – szélsőbaltól szélsőjobbig – megszavazta a múlt héten.

A gazdasági segélycsomag részben a kibővítése annak a már eleve működő rendszernek, amelyben az állam közpénzzel pótolja a kieső bér egy részét, amennyiben a munkaadó rövidített munkaidőben alkalmazza a dolgozóit. Ezt nevezik a németek Kurzarbeitnek, magyarul rövidített munkaidőnek. A Kurzarbeit nem újdonság, több évtizede létezik, ez segítette például Németország gyors kilábalását a 2008-as válságból, ami – szemben sok másik európai állammal – nem is okozott akkora károkat az országnak.

A Kurzarbeit lényege az elbocsátások minimalizálása, vagyis hogy a válságban érintett vállalatok hazaküldhessék, vagy rövidített munkaidőben dolgoztathassák a munkavállalóikat ahelyett, hogy megválnának tőlük. A munkások pedig a fizetésük jelentős részét továbbra is megkapják, mégpedig úgy, hogy az állam a kieső összeg nagy részét pótolja.

A német Bundestag a Kurzarbeit szabályai könnyítésének elfogadásakor 2020. március 13-án. Fotó: Bernd von Jutrczenka/picture alliance via Getty Images)

Ha egy vállalat részt vesz a Kurzarbeit rendszerében, akkor a munkáltatók megkapják az úgynevezett Kurzarbeitgeldet (a rövidített munkaidőre szóló bért) a munkanélküli juttatások elosztásáért is felelős Szövetségi Munkaügyi Ügynökségtől. A munkások a krízis előtti fizetésüknek a 60 százalékát, ha gyerekeik is vannak, akkor a 67 százalékát kapják meg. Ha pedig a válságnak vége, vagy legalábbis enyhül, a munkavállaló visszatérhet a teljes munkaidejű állásába.

A rendszer mögött az az elv áll, hogy sem a munkaadó, sem a munkavállaló ne szenvedjen hátrányt egy olyan válság miatt, ami nem miattuk következett be. Másrészt a vállalatok így nem veszítik el azt a kiadást, amit korábban a munkások felkészítésébe, továbbképzésébe fektettek, és amire szükségük lesz a krízis után.

A munkaadók Magyarországon is hasonló szisztémát szeretnének, erről itt írtunk:

Állami lélegeztetőgépre szorulnak a vállalkozások a megmaradáshoz és a dolgozók megtartásáhozMunkahelymegtartó és bértámogatást sürgetnek a kamarához beérkezett javaslatok. Az elmélet jól hangzik, de működik-e a gyakorlatban?

Úgy tűnik. Még a 2008-as válság alatt, a világ országainak többségével szemben, Németországban például még csökkent is a munkanélküliség (7,9 százalékról 7 százalékra esett), köszönhetően részben a Kurzarbeitnek. Akkor 1,5 millió munkavállaló kapott így fizetést, hogy aztán visszatérhessen a teljes munkaidős munkájához.

A munkanélküliségi adatok Németországban egyelőre csak a március 12-ig tartó időszakról állnak rendelkezésre, amikor a járvány még nem harapódzott el olyan mértékben, mint az elmúlt hetekben. A szakértők azt prognosztizálják, hogy a Covid-19 miatt nőni fog a munkanélküliek száma.

A 2008-as gazdasági világválság után a Kurzarbeitben való részvétel lehetőségeit a német állam leszűkítette, igaz, nem is volt olyan átfogó gazdasági krízis azóta, illetve a német gazdaság és a foglalkoztatás is fellendült a válságot követően.

Most ezt a rendszert hozták vissza, illetve bővítették ki. Az egyik fő különbség az előzőekhez képest, hogy a vállalatok még könnyebben részt vehetnek benne. Korábban egy vállalkozás csak akkor csatlakozhatott, ha a munkahiány az alkalmazottak legalább 30 százalékát érintette. Ezt most 10 százalékra csökkentették. Jóval több forrást is biztosít ezúttal az állam, és sokkal több munkavállaló fog részesülni belőle, mint a 2008-as válság idején. A kormány szerint most 2,35 millió munkavállaló kap majd Kurzarbeitgeldet, ami az államnak összesen 10 milliárd eurójába (3,5 ezer milliárd forintjába) kerül. A pénzzel valószínűleg nem is lesz gond, hiszen a munkaügyi ügynökség az elmúlt években 26 milliárd eurót (9,3 ezer milliárd forintot) takarított meg.

Még akkor sem, ha Angela Merkel CDU-jának munkaerőpiaci szakértője, Peter Weiß szerint

a járvány gazdasági hatásaként több mint 4 millió embert rövidített munkaidőben foglalkoztathatnak, vagyis ők háromszor többen lehetnek majd, mint a 2009-es tavaszi rekord idején.

Noha alig fél hónapja bővítették ki a rendszert, a járvány okozta gazdasági helyzet annyira gyorsan vált kritikussá, hogy sok vállalkozás már be is lépett a rendszerbe, az első héten például több mint 76 ezer vállalkozás kérvényezte a rendszerbe való felvételét.

A legfrissebb adatok szerint – amelyeket a szociáldemokrata munkaügyi miniszter, Hubertus Heil közölt kedden – március végéig összesen 470 ezer vállalkozás jelentette be a rövidített munkaidős rendszerben való részvételi igényét. Hogy a 470 ezer vállalkozás hány embernek a rövidített munkaidős alkalmazását jelenti, egyelőre nem lehet tudni. Ezt az adatot csak akkor ismerhetjük meg, ha a vállalkozás részvételét elfogadják, és regisztrálják a munkavállalót rövidített munkaidejűként. Az azonban biztosnak látszik, hogy jóval többen lesznek a 2009-es eddigi rekordnál.

A német Gazdaságkutató Intézet hétfőn közzétett adatai szerint a következő negyedévben hatalmas növekedés tapasztalható majd a rövid munkaidejű foglalkoztatásban, a vállalkozások több mint a negyede használja majd. Főleg az olyan iparágakban, mint az autóipar (41 százalék), a gépipar (33 százalék), de például a Bundesliga harmadik osztályában szereplő FC Magdeburg alkalmazottai is beleegyeztek, hogy így foglalkoztatják őket tovább.

A Volkswagen a német munkavállalóiból 80 ezret kíván ilyen módon foglalkoztatni, a Daimler pedig 170 ezer dolgozójának többségét szeretné rövidített munkaidőben alkalmazni április elejétől. De csatlakozott már a sémához a Deutsche Bank is.

A siker nem garantált

Korábban a Kurzarbeit rendszerében főleg az ipari vállalatok vettek részt, a kormány most azt reméli, hogy nagy segítséget nyújt majd a szolgáltató szektorban is, hiszen ott is komoly visszaesés tapasztalható a szociális távolságtartás miatt.

Hogy mennyire lesz sikeres ebben az ágazatban, egyelőre kérdéses, az ennek a szektornak a munkavállalóit összefogó szakszervezet, a Verdi álláspontja szerint a meghozott rendelkezések nem nyújtanak elegendő segítséget az éttermek és hasonló vállalkozások alacsony jövedelmű dolgozói számára. Heil ugyanakkor elmondta, hogy szinte nincs iparág, amelyből ne érkezett volna igénylés, így nagyon sok vendéglátóipari és kereskedelmi vállalakozástól is.

Egy drezdai tapasbár és a Kurzarbeitgeld iránti jelentkezési lap. Fotó: Robert Michael/picture alliance via Getty Images

Egyes szakértők attól tartanak, hogy a járvány miatt nagyobb válság lesz, mint a 2008-as globális pénzügyi válság volt, emiatt hosszú távon a Kurzarbeit rendszere nem lesz fenntartható. Ha még hónapokig fenn kell tartani a kijárási korlátozásokat, akkor a vállalkozásoknak nem lesz semmilyen bevétele ahhoz, hogy túléljék a válságot.

A harmadik ellenérv a sikeresség ellen, hogy a Kurzarbeit csak növeli az egyenlőtlenséget, mert míg a munkaadókat kisegíti az állam, hiszen számukra a munkaerőköltség nullára csökken, addig a munkavállalók kevesebb pénzt vihetnek haza.

Ki vannak téve a német vállalatok a világgazdasági folyamatoknak is, a SARS-járvány hat hónapon át tartott, ami miatt a kínai GDP-növekedés 1 százalékkal lett alacsonyabb. Ha ez lesz most is, akkor a német GDP-t 0,06 százalékkal vágja meg csak a kínai 1 százalékos GDP-csökkenés. Ez azonban csak egy igen óvatos jóslás a mostani helyzetre.

Az viszont világos, a németeknél nincs az a pénz, amit ne költenének a gazdaság megsegítésére, a 750 milliárd eurós, vagyis 270 ezer milliárd forintos segélycsomag nagyobb a franciák 45 milliárd eurós, illetve az Egyesült Királyság közel 400 milliárd eurós csomagjánál. Igaz, az amerikai törvényhozók még a németeknél is nagyobb összeget szavaztak meg a segítséghez. A német állampolgárok pedig úgy tűnik elégedettek a német kormánnyal, mind az egészségügyben, mind a gazdaságban tett fáradozásaikért. Legalábbis ezt mutatják a közvélemény-kutatások elégedettségi mutatói, ahogy a kormánypártok és politikusaik népszerűségi indexei is.

Kiemelt kép: Sean Gallup/Getty Images

Kategóriák: Zöld hírek

Májusig zárva maradnak az európai Ford-gyárak

2020, április 3 - 13:55

A Ford még legalább egy hónapig, május 4-ig szünetelteti a jármű- és motorgyártást legtöbb európai üzemében a koronavírus-járvány következményeként – közölte az amerikai autógyártó európai leányvállalata.  A gyártás újraindítása a következő hetek járványügyi eseményeitől, az adott időben érvényes országos szintű korlátozásoktól, a beszállítók rendelkezésre állásától és a márkakereskedői hálózat működésének lehetőségeitől függ.

Reméljük, hogy a következő hónapban javul majd a helyzet, ám a munka újrakezdésével kapcsolatos terveink továbbra is a mindenkori feltételektől és az adott országok kormányainak rendelkezéseitől függnek

– fogalmazott Stuart Rowley, a Ford of Europe elnöke.

A Ford március 19-től függesztette fel a gyártást legfontosabb kontinentális európai üzemeiben, a németországi Saarlouis és Köln, a spanyolországi Valencia és a romániai Krajova városokban, március 23-tól pedig az Egyesült Királyságban, a Bridgend és a Dagenham motorgyárakban. Emellett a Ford legtöbb egyéb tevékenysége is szünetel Európa-szerte, kivéve azt a néhányat, amelyek létfontosságúak az üzletmenet folyamatosságának biztosításához.

A Ford és dolgozói jelenleg számos olyan kezdeményezésben vesznek részt Európa-szerte, amelyek az új koronavírus terjedésének fékezését szolgálják, támogatva az országos szintű projekteket és a közösséget segítő tevékenységeket. Ezek a kezdeményezések az orvosi berendezések, például arcmaszkok és lélegeztető gépek gyártásától kezdve az egészségügyi dolgozóknak szánt tábori ágyak biztosításán át egészen a létfontosságú orvosi szolgáltatásokat, sürgősségi szállítást vagy élelmiszerszállítást szolgáló járművek adományozásáig terjed.

A saját tulajdonú vállalatokban körülbelül 53 ezer alkalmazottat, az összevont, illetve nem összevont közös vállalkozásokkal együtt pedig mintegy 67 ezer embert foglalkoztató, kölni székhelyű Ford of Europe felel a Ford márkához tartozó autók gyártásáért, értékesítéséért és karbantartásáért Európa 50 piacán. A Ford of Europe 24 gyártóüzemet működtet.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Tannen Maury

Kategóriák: Zöld hírek

Tordai: Matolcsy adjon helikopterpénzt!

2020, április 3 - 12:22

Tordai Bence Facebook-oldalán arról írt, hogy a koronavírus-járvány a jelenlegi kilátások szerint óriási gazdasági válságot okoz. Az embereknek nemcsak a vírus okoz szenvedést, hanem a  gazdasági összeomlás is:

a munkahelyek és munkalehetőségek megszűnése, a jövedelmek kiesése, a létbiztonság megrendülése százezreket, milliókat taszít nélkülözésbe és mély, egzisztenciális szorongásba Magyarországon is.

Nyílt levelében a közgazdász-szociológus végzettségű ellenzéki politikus emlékezteti Matolcsy Györgyöt, hogy a válságkezelés mindenhol – a vállalkozások megmentésére és a munkahelyek megőrzésére tett kísérletek mellett – a kieső jövedelmek pótlását, a jövedelembiztonság megteremtését célozza. Az elmúlt hetekben ezért ösztökélték a kormányt arra, hogy féloldalas – főleg a gazdasági szereplők érdekeit szem előtt tartó, a háztartások szintjén leginkább csak a törlesztési kötelezettségeket elhalasztó – intézkedéseit egészítse ki a jövedelembiztonság megteremtése érdekében tett lépésekkel.

Matolcsy adjon helikopterpénzt!

A megmaradó munkahelyeknél a kieső bérek négyötödének átvállalását, a munkanélkülivé válóknál az álláskeresési járadék kibővítését, az erre nem jogosultak esetében a havi százezer, plusz gyermekenként további ötvenezer forintot garantáló válságkezelő alapjövedelem bevezetését javasoltuk.

Tudják, ezeknek az intézkedéseknek ezermilliárdos nagyságrendű költségei vannak. A fölösleges beruházások törlése vagy halasztása, a milliárdosokra kivetett szolidaritási adó mellett is szükség lesz pénzügyi forrásokra, ezek biztosítása ebben a helyzetben elsősorban a jegybank feladata.

Legyen az MNB a helikopter, amely nem közvetlenül a népnek, hanem a költségvetésnek ad 1000 milliárd forintot.

A jegybank – a makrogazdasági folyamatok alapján – eldönthetné, a kereslet milyen mértékű élénkítése indokolt, a kedvezményezetti kört a törvényhozás és a kormány határozná meg. Ahogy Bihari Péter, a Monetáris Tanács korábbi tagja – Surányi Györggyel egyetértve – a Portfolio.hu-n megjelent cikkében megfogalmazta:

…a megugró deficitet a jegybanknak célszerű finanszírozni. Ez oly módon történhet, hogy a költségvetésnek a jegybanknál vezetett számláján az MNB jóváír – a példa kedvéért – 1000 milliárd forintot, amit a költségvetés az általa helyesnek tartott szempontok szerint oszt szét a lakosság bizonyos csoportjai között. Ez a friedmani helikopterpénz.

Ebben a konstrukcióban nem keletkezik tényleges adósság. (…) Ezek hiányában pedig a gazdaság mai szereplőinek nem kell – az »adósság« finanszírozása miatt – jövőbeli kiadáscsökkentéstől vagy adóemeléstől tartani.

Eljött a valódi unortodoxia ideje

Tordai Bence szerint a jegybank eddig is élt a monetáris élénkítés eszközeivel, de most alapvetően másra van szükség. Nem elég a kamatot alacsonyan tartani, a vállalatok likviditását biztosítani, mert megfelelő kereslet híján, a kínálati oldal válságkezelése nem vezet eredményre vezet.

Nemcsak emberiességi, hanem gazdasági okokból is meg kell erősíteni a válságkezelés keresleti oldali beavatkozásait, ezek biztosításához pedig szükség van a költségvetés közvetlen jegybanki finanszírozására.

A Párbeszéd frakcióvezető-helyettese elismeri, hogy az elmúlt években számos kritikával illették a Matolcsy által vezetett MNB politikáját, azt azonban soha nem vetették az elnök szemére, hogy túl mereven ragaszkodott volna az ortodox megközelítéshez. Ezért bíznak abban, hogy

most is nyitott lesz erre a bátor, unortodox megoldásra, amely lehetővé teszi, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb válságában is garantálni tudjuk az emberek létbiztonságát.

250 milliárdot utal az MNB

Az MNB korábban tudatta, pénteken 250 milliárd forintot utal át a költségvetésbe. Miután tavaly 254,7 milliárd forint nyereséget ért el, a jegybank igazgatósága elégségesnek tartotta az  eredménytartalékot, úgy döntött, 250 milliárdot osztalékként befizet a költségvetésbe.

A 250 milliárdos befizetés (a GDP több mint 0,52 százaléka) segíti az állam finanszírozását, ebből az összegből 48 milliárd forint (a GDP több mint 0,1 százaléka) javítja a költségvetés uniós módszertan szerint elszámolt úgynevezett ESA-egyenlegét. Ezzel a koronavírus által okozott válsághelyzetben nő az állam mozgástere.

Az éves eredmény alakulásában a 229 milliárd forintos, kiugró árfolyameredmény meghatározó szerepet játszott, amelyből az arany befektetésen elért nyereség közel 140 milliárd forintot tett ki. Az éves eredményt az is javította, hogy a nettó kamat- és kamatjellegű eredmény is magas, 49 milliárd forintos szintet ért el. A kamateredmény kedvező alakulásához a devizatartalék kamatbevételének emelkedése és a forint kamateredmény javulása egyaránt hozzájárult. 2013 óta a jegybank harmadszor döntött osztalékfizetésről, a 2015. évi és 2018. évi eredményéből történt 50-50 milliárd forintos befizetést követően.

Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Húzós lehet, ha valaki hitelkártyánál él a törlesztési moratóriummal

2020, április 3 - 12:12

Sokakat bizonyára az azonnali csődtől menekített meg az első válságkezelő intézkedés, a hiteltörlesztések felfüggesztése, de van olyan kölcsön, amelyiknél nagyon drága mulatság, ha az adós él a moratórium lehetőségével. Olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy a hitelkártyák esetében a moratórium alatt is ketyeg a kamat.

Az OTP SMS-ben értesítette, hogy a törlesztési moratórium miatt a hitelkártyás-beszedést leállították, de ha kamatmentesen akarja visszafizetni a hitelét, akkor átutalással az eredeti határidőre kell rendeznie azt. Ebből következtetett, hogy

ha igénybe veszi a moratóriumot, akkor ugrik a kamatmentesség.

A hitelkártyáknál az a szabály, hogy 30 napig lehet róluk költeni, majd 15 nap türelmi idő után vissza kell fizetni legalább a minimumösszeget (ez az OTP-nél a költés 5 százaléka, de legalább 5 ezer forint). Kamatmentes azonban csak akkor lehet a hitelkártyás vásárlás, ha az egész költést visszafizetjük erre a határidőre. A törlesztési moratórium alapján ugyan az év végéig nem muszáj fizetnünk, csakhogy a moratórium lejárta után beszedik rajtunk a kamatot, az egész időszakra. Aki teheti, jobban jár tehát, ha időre fizet.

Csak a korábbi költésekre él a moratórium

A Portfolio.hu cikke szerint a hitelkártyás moratóriummal kapcsolatban vannak bizonytalanságok, azonban a bankszektor két kérdésben egységesnek tűnik:

  • Az MNB-vel egyetértésben eredetileg úgy értelmezték a bankok a rendeletet, hogy a hitelkártyáknál és a folyószámláknál csak a hitelkeretekből március 18-án éjfélig lehívott összegekre vonatkozik a moratórium.

Friss információ, hogy banki döntés alapján későbbi költéseket is be lehet venni a moratórium alá.

  • Ha az ügyfél ezt vagy ennek egy részét már visszatöltötte, illetve a jövőben visszatölti, akkor az újonnan lehívásra kerülő összegekre már nem érvényes a moratórium.
A kamatot majd a moratórium után szedik be tőlünk

Az OTP Bank a március 19-i kormányrendelet szerint léptette életbe a fizetési haladékot az alábbiak szerint:

  • A moratórium első körben kizárólag a 2020. március 18-ig már folyósított kölcsönökre állt fenn 2020. december 31-ig. Utóbbi határidőt a kormány újabb rendelettel meghosszabbíthatja. Az OTP azóta kitolta a hitelkártyáknál a moratórium kezdetét az áprilisi zárónapokra is.
  • A fizetési haladék lakossági hitel-, kölcsön- és ingatlanlízing-szerződésekre vonatkozik, beleértve a munkáltatói kölcsönszerződéseket is.
  • A haladék időszakában az ügyfeleknek átmenetileg nincs tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettségük, a hitel eredeti futamideje pedig legalább a moratórium idejével meghosszabbodik.
  • Folyószámlahitel és hitelkártya esetén a fizetési haladék vége után az elmaradt tőke, kamat és díj az eredeti szerződésben foglaltak szerint válik esedékessé.
  • A fizetési haladék ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt, a fizetési haladék lejárta után, évente egyenlő részletekben kell majd megfizetni úgy, hogy a törlesztőrészlet és a megfizetendő kamat együttesen nem haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészlet összegét.

A gond az, hogy a hitelkártyáknak, folyószámlahiteleknek nincs futamidejük, és meghatározott törlesztőrészletük, így ez a pont rájuk nemigen értelmezhető.

Ha az ügyfél nem kíván élni a fizetési haladék lehetőségével, és továbbra is az eredeti szerződés szerint szeretne törleszteni, ezt megteheti, az OTP az SMS-ben erre a lehetőségre hívja fel hitelkártyás olvasónk figyelmét. Azaz ha a moratórium ellenére átutalással rendezik aktuális havi hitelkártya-tartozásukat, akkor arra nem rakódik kamat – válaszolta megkeresésünkre az OTP. Aki nem él ezzel a lehetőséggel, és a moratóriumot választja, azt csak a moratórium kezdete előtti tartozásokra lehet alkalmazni, a később könyvelt költésekre már nem, azokat szerződés szerint továbbra is vissza kell fizetni.

Drága mulatság, ha valaki december végéig nem törleszt

Az OTP honlapján arra is kitér, mi történik, ha valaki nem fizeti hitelkártya-tartozását a moratórium alatt. Ekkor a rendelet szerint automatikusan beállítják neki a hiteltörlesztés fizetési halasztását. Ezáltal a tartozás visszafizetése ugyan halasztódik, azonban a meg nem fizetett tartozás kamatai megmaradnak, ezeket elkülönítik, a moratórium letelte után pedig ráterhelik a hitelkártyaszámlára. Késedelmi díjat azonban nem számítanak fel.

Megkérdeztük a banktól, mennyi kamat rakódik mondjuk 100 ezer forint tartozásra, ha valaki áprilistól az év végéig nem fizet. Az ügyfélnek ugyan a tartozását nem kell most megfizetnie, mert moratórium vonatkozik így rá, azonban az elköltött – meg nem fizetett – összeg után a kamat- és díjmegfizetési kötelezettsége nem törlődik a moratórium miatt. A bank válasza alapján kamatos kamatot ugyan nem számítanak fel, de így is húzós lesz a vége:

az OTP Bonus havi kamata vásárlási tranzakciók esetén havi 2,64 százalék, 100 ezer forint esetén ez 23 760 forint kamatot jelent 9 hónapra.

Ezek szerint, ha a háztartás bevétele lehetővé teszi, mindenképpen érdemes a hitelt törleszteni elkerülendő a jelentős kamatnövekményt. Maga a Pénzügyminisztérium sem javasolja a folyószámlahiteleknél, és különösen a hitelkártyáknál a moratórium igénybevételét, a Világgazdaság cikkében a tárcára hivatkozva szintén azt írja, célszerű akkor kifizetni a tartozást, amikor az eredetileg esedékessé vált.

Az új hitelkártyáknál az eddig 39,9 százalékos thm-plafon helyett március 19-e óta a fogyasztói hitelekkel azonosan 5,9 százalék lett a maximális thm. Az OTP hirdetménye szerint március 19-én felfüggesztette a fogyasztói hitelekre a szerződéskötést, így új hitelkártya-szerződést sem lehet kötni náluk.

Törlesztés a moratórium alatt

Az OTP oldalán azt is részletezi, hogyan lehet rendezni a hitelkártya-tartozást a moratórium alatt.

 

  • Aki csoportos beszedési megbízást adott korábban, annál a teljesítést leállították és a fizetési határidőt 2020. április 3-ig (kivéve VISA Infinite) meghosszabbították. Aki szeretné, hogy vásárlásai kamatmentesek maradjanak, eddig rendezheti teljes tartozását átutalással. A kamatmentesség akkor élhet, ha az ügyfél hitelkártyáját csak vásárlásra használta az elszámolási időszakban és a teljes tartozását visszafizeti. Plusz ahhoz, hogy a következő ciklustól a beszedés ismét működjön, online nyilatkozni kell, hogy tartozását az eredeti szerződés szerint akarja teljesíteni. Aki nem nyilatkozik, annak következő tartozását is átutalással kell rendeznie a kamatmentességhez, a korábbi rendelkezés szerinti beszedés beállítása ezt követően lép csak újra érvénybe.

 

  • Aki csak a minimumösszegre kért beszedést és az eredeti szerződés szerint kívánja törleszteni legalább a minimumösszegnek megfelelő tartozást, nyilatkoznia kell arról, hogy nem szeretne a moratóriummal élni. A következő ciklustól beszedési megbízását újra beállítják a korábbi rendelkezés szerint. Ha valaki nem nyilatkozik és tartozását nem rendezi, a moratóriummal érintett fennálló tartozására fizetési halasztást állítanak be, az új költéseire pedig visszaállítják az eredeti beszedési megbízást. Ha valaki nem nyilatkozik és tartozását részben rendezi, akkor a visszafizetésével csökkentett összeg kerül moratórium alá.

 

  • Ha valaki átutalással vagy csekken rendezte eddig hitelkártya-tartozását, akkor is több lehetőség van. Aki nyilatkozik arról, hogy nem kíván élni a moratóriummal, tartozását az eredeti szerződése szerint rendezheti részben, vagy teljes egészében a megszokott módon. Aki nem nyilatkozik és tartozását mindig teljes egészében átutalja/befizeti, annál a határidő előtt fennálló tartozás nem kerül moratórium alá, az eredeti szerződése szerint történik az elszámolás. Aki nem vagy részben fizeti meg tartozását, annál a határidő előtt fennálló tartozás a visszafizetéssel csökkentett mértékben kerül moratórium alá.

Kiemelt kép: Kovács Tamás /MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Fizetési moratórium a hitelkártyákra is

2020, április 3 - 11:21

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete az MTI-vel közölte, hogy minden március 18-áig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is.

A moratórium automatikusan lépett életbe a hiteleknél, de nem  kötelező az igénybevétele, a fogyasztónak, ha továbbra is vállalja a törlesztőrészlet megfizetését, ezt jeleznie kell hitelezője felé. A törlesztési stop kiterjed a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevők esetén a bérleti díjra, és a vételár részletfizetésre is, azaz ezek teljesítésére is haladékot kapnak a fogyasztók.

A felügyelet kiemelte, a már felmondott vagy végrehajtás alatt lévő, korábbi hitelekre nem érvényes a fizetési halasztás. A moratórium az úgynevezett rulírozó – például hitelkártya, folyószámlahitel – illetve a szakaszos folyósítású/szakaszosan lehívható kölcsönök március 18-a után folyósított, lehívott összegeit sem érinti.

A fizetési moratóriumra vonatkozó rendelet a futamidővel rendelkező konstrukciókra állapít meg rendelkezéseket. A futamidővel nem rendelkező hitelek március 18-ig már felvett összegeinél az MNB értelmezése szerint a moratórium lezárulta, december 31-e után lesz esedékes a visszafizetés. A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik.

Az MNB azonban – a jogalkotói céllal összhangban – elvárja a futamidővel nem rendelkező termékeknél is, hogy az ezekből eredő elmaradt kamatbevételek moratóriumot követő rendezése se egyszeri törlesztéssel, hanem hosszabb időszakra szétosztva valósuljon meg. A cél ebben az esetben is az, hogy a visszafizetés ne jelentsen a hitelfelvevőknek aránytalan terhet.

A jegybank szerint az ügyfél és a hitelező közös megegyezésén kell alapulnia annak, hogy a meg nem fizetett tartozását az ügyfél milyen időtávon fizesse vissza. Tekintettel arra, hogy a hitelkártyák, folyószámlahitelek esetében jellemzően kisebb hitelösszegekről van szó, elfogadható, ha ez az időszak például a bankszektor által javasolt 12 hónap lenne.

Az MNB szerint a moratórium alatt felhalmozódó kamat a hitelkereten belül úgy kell szerepeljen, hogy arra a moratórium lejáratát követően kamat nem számítható fel. Kamatos kamat tehát nem keletkezhet, ha az ügyfél a moratórium lejártát követő időszakban havonta, részletekben fizet. Amennyiben az ügyfél a moratórium után  felhalmozódott kamatrészletet nem fizeti meg határidőre, arra már számítható kamat.

Amennyiben egy bank eltérne a fizetési moratóriumra vonatkozó jogszabályi előírásoktól, az ügyfél első körben bankjánál, ennek elutasítása/válasz nélkül hagyása esetén anyagi jogvita esetén az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületnél tehet panaszt. A fogyasztóvédelmi jogszabály megsértésének minősül, ha az ügyfél panaszára 30 napig nem válaszol a bank, akkor az MNB ügyfélszolgálatán tehető panasz – írták.

Kategóriák: Zöld hírek

Állami lélegeztetőgépre szorulnak a vállalkozások a megmaradáshoz és a dolgozók megtartásához

2020, április 3 - 09:45

Ahány ágazat, annyiféle javaslat futott be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, amely hat munkacsoportot állított fel, hogy felmérjék az egyes ágazatokat sújtó károkat és megoldási javaslatokat adjanak a koronavírus miatti krízis kezelésére. Ezekből táplálkozott a kamara válságkezelési programja, és úgy tudni, a szerdán nyilvánosságra hozott dokumentum elemei visszaköszönnek majd a kormány jövő keddre ígért gazdasági akciótervében. Ezt minden idők legnagyobb mentőcsomagjaként harangozta be Orbán Viktor kormányfő.

A hat ágazati csomagból itt azokat a felvetéseket emeltük ki, amelyek a munkahelyek megmentésére koncentrálnak. A vállalkozások gyors intézkedést várnak ennek érdekében. A tervezetek készítői hangsúlyozták, mindenképpen előnyösebbnek tartják, ha munkanélküli ellátás helyett a cégek működőképességére, a foglalkoztatást biztosító megoldásokra költene az állam. És maga a miniszterelnök is többször utalt rá, hogy erre készülnek.

Járulékkedvezmény

Jelenleg a bajba jutottak szűk köre kap kedvezményt: 26 tevékenységnél érvényes, hogy a bérek után nem kell márciustól június végéig megfizetni a munkáltatói közterheket, illetve a dolgozóktól csak személyi jövedelemadót és 4 százalékos természetbeni egészségügyi járulékot vonnak (az utóbbi legfeljebb havi 7710 forint lehet). Nagyon sok, más profilú cég is bajba került azonban, és szeretne bekerülni a kedvezményezetti körbe. Például az áru- és személyszállítás, a logisztika területén azt kérik, hogy legalább a kulcsmunkakörökre (targoncakezelő, gépkocsivezető, hajóvezető, vonatvezető, forgalomirányító, raktári munkás) és a gyártási logisztikára terjedjen ki a kedvezmény. A szállítmányozók a főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétjét, illetve társas vállalkozó jövedelmét is kivennék a minimum járulékfizetési kötelezettség alól.

A vasút szintén a járulékfizetés felfüggesztését kéri és/vagy azt, hogy bértámogatási pályázatból vagy alapból juttassák bértámogatási forrásokhoz a közszolgáltatókat. Járulékmentességet kérnek a nem élelmiszer-kiskereskedők, a turisztikában pedig a teljes ágazatra kérik a járulék- és katakedvezmények kiterjesztését. Az autóipar és a feldolgozóipar szintén, és

javasolják az osztrák, holland, német típusú bértámogatást, azaz az árbevétel jelentős (20-50 százalékos) csökkenése mellett kapjon a vállalkozás fix, gyorsított támogatást (120-150 ezer forint/hó) a munkavállalók nettó béréhez, az szja és járulékok részbeni vagy teljes elengedése mellett.

A pénzügyi ágazat a munkabért terhelő járulékok átmeneti elengedését, csökkentését vagy felfüggesztését szorgalmazza, utóbbit különösen kérnék a hitelmoratórium idejére a bankszektorban, vagy a szociális hozzájárulásiadó-fizetés részbeni felfüggesztését.

Az élelmiszercégek bevezetnék a technikai munkanélküliség fogalmát, ennek idejére a munkáltató nettó munkabért biztosítana, ha ez a bér mentesülne minden köztehertől. Cserébe az államnak nem kellene munkanélküli segélyt fizetnie.

A pénzügyi cégek azt javasolják üzletbezárás, járványügyi zárlat idejére, hogy állásidő alatt a munkáltató és a munkavállaló állapodjon meg az alapbérnél alacsonyabb bérben, és ehhez járjon 100 százalékos szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény a minimálbér kétszereséig.

Szabadság, táppénz, túlóra

A fuvarozók sofőrhiányról írnak, de előrevetítik, hogy tömeges elbocsátás is jöhet. Ehelyett csökkentett munkaidőt javasolnak, vagy hogy a munkaviszony megtartása mellett fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozó járulékfizetés nélkül legyen biztosított. Az ipari munkacsoport azt szorgalmazza, hogy a fizetés nélküli  szabadság idején az állam fizesse az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Szeretnék továbbá, hogy a munkáltatónak ne kelljen 15 nappal korábban bejelentenie a szabadság kiadását.

A kereskedelem támogatná, ha a munkáltató saját maga dönthetne csökkentett munkaidő elrendeléséről – ehhez egyelőre a munkavállaló egyetértése is kell.

Az élelmiszergazdaság a fizetett szabadság felhasználása után úgynevezett igazolt fizetett távollétet javasol, ha az állam átvállalja a távollét idejére a munkavállaló munkabérét. Esetleg a dolgozó azonnali táppénzre legyen jogosult (a betegszabadság mellőzésével) a kiesés idejére.

A vasútnál a betegállományok várható növekedése miatt javasolják a túlórakorlátok átmeneti feloldását, valamint más okból a többletszabadságot, ha ennek pluszterheit az állam vállalná.

Karantén idejére a pénzügyi szektor betegszabadságot javasol, a fuvarozók pedig azt szeretnék, hogy az állam nyújtson anyagi segítséget a sofőrök béréhez, ha karantén miatt nem tudnak dolgozni.

4000 milliárdos válságkezelési alapot javasol a kamara, a kormány cégekbe szállhatna be tulajdonoskéntAz állam vinné a főszerepet, de a vállalkozásoknak és munkavállalóknak is bőven jutna a terhekből az iparkamara válságkezelő forgatókönyve szerint, amiből a kormány gazdaságélénkítő terve is táplálkozhat majd. 4000 milliárd forintos válságkezelési alap formálódik, de mindenekelőtt mentenék a munkahelyeket, aztán jönnek majd a különadók. Hitel

A bajba került cégeknek és dolgozóknak gyorsan elérhető hitelre is szükségük lenne. A személyszállítók állami működési és foglalkoztatás-bővítési hitelprogramot szeretnének, kamatmenteset, halasztott visszafizetéssel, forgóeszközre és munkahely-teremtésre.

A turizmusból, vendéglátásból elbocsátott munkavállalók támogatására azonnali pénzügyi alap létrehozását javasolják, mely pályázati úton adna megélhetési támogatást lakbér, közüzemi díjak és hitelek fedezéséhez, akár hosszú lejáratú hitellel.

Fotó: Farkas Norbert /24.hu

Az ipari munkacsoport munkahelymegtartó válsághitelt javasol azzal, maximális havi 150-170 ezer forintos hitelkerettel, amit a csökkentett munkabér kiegészítésére is igénybe lehetne venni. A hitel egy részét később az úgynevezett Válság Munkahelyvédelmi Alap terhére elengednék. A pénzügyi vállalkozások a túléléshez támogatott folyószámlahitelt, részben a munkaerő-megtartáshoz munkahelyvédelmi bérelőleg-hitelt,  a Széchenyi Kártya Program keretében pedig munkabérelőleg-hitelt szorgalmaznak.

A turizmus további segítséget vár

A szálláshely-szolgáltató, vendéglátó vállalkozások a dolgozói állomány megtartásához az eddigi járulékkedvezményeken túl további támogatásokat várnak.

  • Minél több a csökkentett bér a garantált bérminimumhoz (bruttó 210 600 forint) képest, illetve minél nagyobb a megtartott állományi létszám a tavalyihoz képest (de minimum 40 százalék), annál több legyen a kedvezmény.
  • Ha a munkáltató vállalja, hogy a garantált bérminimum legalább 20-60 százalékát fizeti a dolgozóinak, az állam egy kiegészítő béralapból egészítse ki a munkavállaló bérét 66 százalékra (bruttó 126 ezer forintra).
  • Azoknak a vállalkozásoknak is nyitva legyen a lehetőség, amelyek február-márciusban már elbocsátották az alkalmazottaikat, de jó részüket visszavennék.

Kilakoltatási moratóriumot is javasolnak az állásukat elvesztőkre, valamint azt, hogy SZÉP-kártyával is vásárolhassanak a boltban. Az állástalanoknál, jelentős bércsökkenést elszenvedő dolgozóknál kérik a közüzemidíj-fizetés felfüggesztését vagy átütemezését.

Az ipar egyre nagyobb részét sújtják a leállások

Ahogy az ellátási láncok bármely szereplője leáll, egy idő után az egész lánc megbénul, ez az ipar baja. Ezért kérik az ideiglenes (vészhelyzeti) részmunkaidő-elrendelés lehetőségét, ami alatt csökkentett munkabért fizetnének a munkaadók, és emellett kormányzati keresetkiegészítést várnának.

Mivel a leálló kis és közepes vállalkozásuknak nincs tartalékuk, az otthoni munkára be nem foghatóaknak 40-50 százalékos állami bértámogatást kérnek az 50-70 százalékos alapbér kifizetéséhez.  Állami segítség kellene a munkáltatói felmondás fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve lehetőség arra, hogy több havi részletben fizethessék ki a munkavállalóknak a végkielégítést és felmondási időre járó bért, akár igazodva a munkanélküli ellátás idejéhez.

Azoknál a bajba jutott cégeknél, ahol nincs szakszervezet, illetve kollektív szerződés, kérik, hogy a munkaadó akár egyoldalúan dönthessen a munkaidőkeret meghosszabbításáról, az eddigi 4 hónapról ideiglenesen 9-12 hónapra.

Az élelmiszergazdaság védené az ingázókat és a kulcsdolgozókat

Az élelmiszeripari üzemekben szükség van a határon ingázó munkaerőre, ezért kérik, hogy ők munkáltatói igazolással átléphessék a határt és dolgozhassanak. A szezonális termelés többletlétszám-igényének biztosításához központi adatbázis létrehozást javasolják, ahol nyilvántartanák az elbocsátott munkaerőt. Akár ki is rendelnék őket élelmiszeripari vállalkozásokhoz.

Meghosszabbítanák a konzervek lejárati idejét, ez is a válságkezelés része lehetSoron kívüli koronavírustesztet is kér az élelmiszeripari cégeknél a kamara által felkért munkacsoport, amelyben Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc cégei is benne vannak.

Minden élelmiszeripari üzemben vannak az üzem működése szempontjából kritikus munkakörök, amelyekben a dolgozók helyettesítése, pótlása nem, vagy csak nehezen megoldható. Őket vészhelyzeti pótlékkal, célprémiummal ösztönöznék, hogy szigorított munkarendben dolgozzanak, akár más munkavállalóktól elkülönítve, üzemi karanténban, céges járművel bejárva, vagy a telephelyen elszállásolva. A pluszköltségek előteremtéséhez gyors állami  pályázati segítséget várnak.

Kérik, hogy akkor is adhassanak adómentes támogatást a munkába járáshoz a dolgozó saját kocsijával, ha azonos településen van a munkahely és a lakóhely.

Egységes támogatás kellene

A sok kis részötletben el lehet veszni, mi ehelyett inkább az ipar három szektorfüggetlen javaslata mellett tennénk le a voksunkat. Hiszen nemigen lesz olyan ágazat, amelyet ne érintene a válság, támogatások nélkül pedig csekély esély van a munkahelyek megtartására. Az ipari munkacsoport javasolja:

  • az egységes, szektortól és bérektől független munkahelymegtartó és bértámogatásokat,
  • járulékfizetési könnyítéseket minden munkavállalóra
  • elbocsájtások esetére olyan alapot, amely minden kkv számára elérhető a dolgozói végkielégítések kifizetéséhez.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

7 százalékot erősödhet a forint egy év alatt

2020, április 3 - 09:06

A közép-kelet-európai devizák a koronavírus-járvány közepette értékőrző eszközökbe áthelyezett befektetések miatt hat-nyolc százalékot veszítettek árfolyamukból március folyamán – állapítja meg a Reuters felmérése.

A további árfolyamalkulás kilátásait tekintve a devizapiaci szakértők csak a román lej és a szerb dínár esetében számítanak további gyengülésre, mivel ez a két deviza elkerülte a mély árfolyamveszteséget az elmúlt hetekben. A forint, a cseh korona és a lengyel zloty viszont várakozásaik szerint visszatér az erősödő pályára, csak a néhány héttel ezelőttinél kissé gyengébb szinten.

A forint a héten szerdán érte el árfolyammélypontját az euróval szemben 369 forint feletti jegyzésen. Ehhez képest a pénzpiaci elemzők várakozásai szerint az elkövetkező 12 hónapban 7 százalékkal 340 forintos eurójegyzésig fog erősödni. Ez kissé gyengébb szint az egy hónappal ezelőtt végzett felmérésben jelzett 335 forintnál.

A cseh korona 7,8 százalékkal erősödik majd az elkövetkező tizenkét hónapban, egészen a koronavírus-járvány előtti 25,50 koronás eurójegyzésig. A lengyel zloty pedig 5,8 százalékkal erősödik az elkövetkező egy év alatt 4,35 zloty eurójegyzésig.

Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Meghosszabbítanák a konzervek lejárati idejét, ez is a válságkezelés része lehet

2020, április 3 - 05:12

A pánikvásárlások nyomán kiürült polcok, a 2800 forintos csirkemell erős ízelítő volt abból, milyen piaci zavarokat okozhat a járványhelyzet. Ott is helyi hiány mutatkozhat, ahol amúgy bőséges az árualap: mint megtapasztalhattuk, például csirkéből hiába teszi ki a hazai termelés a belső igény 140 százalékát, ettől átmenetileg még akadozhat az ellátás. A turizmus bedőlésével a vendéglátás, az iskolák bezárásával a közétkeztetés nagyjából lenullázódott, és ez átrajzolta az erővonalakat az élelmiszergazdaságban. Miközben az átlagvásárló hiányt észlel ebből abból a boltokban, a piaci zavarok miatt halmozódnak a készletek az élelmiszeripari cégeknél.

A készletek átcsatornázhatók lennének

egyfajta állami intervenciós készletté, és a készleteket egy ideiglenes elosztó rendszeren keresztül eljuttathatják a karanténban lévő vagy a rendkívüli egészségügyi ellátásban résztvevő személyeknek.

Így szól az a javaslat, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felkérésére az élelmiszer-gazdasági ágazat válságkezelésére dolgozott ki egy munkacsoport, és amit már el is juttattak a kormánynak. Olyan nagyágyúkat kértek fel a munkacsoportba, mint Csányi Sándor Bonafarmja, a Bárány család csirkés cége, a Master Good és a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc keményítő-, illetve izocukorgyára, a Viresol és a Kall Ingredients, de van a csapatban tartós élelmiszerekkel foglalkozó vállalkozás is, mint az Univer Product és a Kecskeméti Konzervgyár.

Szintén az eladatlan készletek kezelésére szolgál az a javaslat, amelyben

azt kérik, hogy a gyártók meghosszabbíthassák a szavatossági időt, szigorúan az élelmiszer-biztonságot szem előtt tartva.

A tartós élelmiszereken a a minőségmegőrzés idejét tüntetik fel a gyártó, ami azt jelenti, hogy addig az időpontig garantálja a fogyasztónak az ígért minőséget. Lejárt termék a jelenlegi szabályozás szerint nem lehet kereskedelmi forgalomban, nem kerülhet a boltok polcaira, és nincs mód a lejárat felülírására. Akkor sem, ha köztudott, hogy a minőségmegőrzés idejének lejárta után a termékek fogyasztása nem válik élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatossá. Magyarul nem okoz betegséget, ha valamennyivel a feltüntetett lejárati idő után esszük meg a csokoládét vagy a konzervet. Lehet, hogy bizonyos érzékszervi tulajdonságok megváltoznak, például az étcsokoládé felszínére fehér réteg rakódik ki, de ettől nem válik a fogyasztóra veszélyessé, ahogy a borsókonzervben sem jelennek meg a minőségmegőrzés lejártának másnapján súlyos betegséget okozó baktériumok.

A lejárati idő meghosszabbítására még sincs jelenleg mód, ettől békeidőben általában ódzkodnak a hatóságok az esetleges visszaélések miatt. A munkacsoport javaslata ezért is hangsúlyozza, hogy a gyártók felelősségük tudatában, csakis a biztonság szem előtt tartásával, mérések és tesztek alapján döntenének a lejárat meghosszabbításáról.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

A készletkezelésen túl a kormányhoz eljuttatott anyagban igen szerteágazó intézkedések szerepelnek. A teljesség igénye nélkül:

  • Soron kívüli koronavírustesztet kérnek az élelmiszerellátásban kiemelt szerepű cégeknél fertőzés gyanúja esetén. Azzal, ez történjék a hatóság segítségével, vagy ha a cégnek magánúton kell elvégeztetnie, akkor a tesztelés költségeit támogassa meg az állam.
  • A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés szinten tartásához szükséges áruk (élelmiszerek, alapanyagok) határátlépésének pontos szabályozását javasolják, kérik, hogy az ilyen szállítmányok elsőbbséget kapjanak. A javaslat szerint prioritást kell kapnia a vetőmagok behozatalának, akár teherszállító repülőkkel az USA-ból, illetve Franciaországból, hogy a hazai vizsgáló szervezetek is időben el tudják végezni a munkájukat.
  • A munkahelyi étkeztetés adómentességét kérik a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeknél, figyelembe véve, hogy ezek telephelyeire a saját élelmiszer bevitele tilos a járványveszély miatt.
  • Szerepel a listán a beruházási jellegű támogatások átmenti könnyítése, illetve az elnyert pályázatokkal kapcsolatos vállalások teljesítési határidejének meghosszabbítása a vészhelyzet ideje plusz 3 hónappal.
  • Központi adatbázis létrehozását javasolják a válság miatt elbocsátott potenciális munkaerő nyilvántartására, innen szükség szerint lehetne dolgozókat kirendelni élelmiszeripari vállalkozásokhoz, a szezonális termeléshez biztosíthatnák a többletlétszámot.
  • A listán szerepel a termelőtevékenységhez szükséges anyagok biztosítása, tisztítószerek, fertőtlenítőszerek, védőfelszerelések, alapanyagok a piaci krízisből fakadó hiányának a pótlása. Ezen anyagok beszerzése során úgy vélik, a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek elsőbbségének biztosítása szükséges, ha kell a nemzeti stratégiai készletek igénybevétele.
  • Állami támogatási rendszer kialakítását kérik a közétkeztetésben és az iskolatej-programban résztvevő piaci szereplők forgalomkieséséből fakadó veszteségek finanszírozására.
  • A nehéz helyzetbe került hazai élelmiszertermelő cégeket bevonnák a közétkeztetésbe. Pályázatot írnának ki alapanyagok beszerzésére olyan magyar élelmiszeripari feldolgozóknak, amelyek „magyar munkaerővel, magyar alapanyagból, Magyarországon, magyar élelmiszeripari termékeket állítanak elő”. A munkacsoport javaslata szerint az állam a hazai és a külföldi termékek árkülönbözetével támogathatná például a magyar húsüzemeket, hogy megérje venni a drágább, de itthon előállított termékeket. Ez már a közép távú javaslatok közé tartozik, és a 2020. szeptember 30-ig tartó időszakra szól, amikor azzal számolnak, hogy a vészhelyzeti intézkedéseket fokozatosan kivezetik és enyhítik.
  • A hosszútávú javaslatok a vészhelyzeti intézkedések feltételezett megszüntetése utáni időkre, azaz a 2020 október utánra, illetve 2021-re szólnának, és a gazdasági tevékenység gyors helyreállítását szolgálnák. Ezek közé tartozik a raktárkészletek finanszírozásához nyújtott állami támogatási rendszer kialakítása. A készletek ugyanis nőnek, az exportszállítás akadozik, és vannak olyan kritikus területek, ahol felfüggesztették az üzemek működését, elsősorban Olaszországban, a Magyarországon rekedt készletek raktározásához pedig szükség van az állami mentőövre.
Kategóriák: Zöld hírek

Szárnyal az olaj ára

2020, április 2 - 20:47

Meredek emelkedésnek indult a kőolaj világpiaci ára a legközelebbi határidős jegyzésekben csütörtökön azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte, várakozásai szerint Szaúd-Arábia és Oroszország hamarosan bejelenti az olajkitermelés jelentős mértékű csökkentését.

A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség közül az északi-tengeri Brent csütörtökön közép-európai idő szerint este fél kilenc körül 21,67 százalékos pluszban, 30,10 dolláron forgott a júniusi határidős jegyzésekben, míg a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) hordónként ára májusi szállításra 23,68 százalékos pluszban, 25,12 dolláron állt.

Szaúdi sajtóértesülések szerint a rijádi vezetés összehívja a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) rendkívüli ülését, hogy megvitassák az olajpiacon kialakult zavarokat.

Az amerikai elnök beszélt Mohamed bin Szalmán herceggel, szaúdi trónörökössel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Trump elnök úgy fogalmazott, hogy várakozásai szerint Oroszország és Szaúd-Arábia 10-15 millió hordóval csökkenti az olajkitermelést, mivel mindkét ország jelezte, kész megállapodásra jutni.

Eddigi napi csúcsán a Brent 47 százalékos pluszban állt, ami a valaha mért napon belüli legerősebb ütem. A WTI több mint 35 százalékos nyereségben is járt, ami a március 19-én mért 36 százalék után a második legjobb adat. 

A Brent ára 65,6 százalékkal, a WTI ára pedig 66,5 százalékkal csökkent az első negyedévben. Csak márciusban a hónap elejéről a hónap végére a Brent hordónkénti ára 54 százalékkal, a WTI-é pedig 55 százalékot esett.

Az olajárak azután omlottak össze, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia nem volt képes megegyezni a nagy olajexportáló országok kitermelését korlátozó megállapodás meghosszabbításának feltételeitől. Szaúd-Arábia megtorlásul árháborút indított Oroszország ellen, bejelentve, hogy áprilistól napi 12 millió hordó fölé növeli kitermelését és hordónként 6-8 dollárral csökkenti minden olajtermékének árát. Ráadásul a világméretűvé szélesedett koronavírus-járvány súlyos csapást mért a világgazdaságra, erősen visszavetve az olajkeresletet.

Elemzők arra számítanak, hogy a következő hónapokban akár 20-30 százalékkal is csökkenhet az üzemanyagok iránti kereslet. A kitermelés napi 10-15 millió hordós csökkentése példátlan mértékű lenne, és valószínűleg nemcsak az OPEC-tagállamokra és szövetségeseikre, hanem számos ország részvételére is szükség lenne egy ilyen megállapodás megkötéséhez.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Justin Lane

Kategóriák: Zöld hírek

Fertőzött burgonya érkezett Magyarországra

2020, április 2 - 18:11

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint több mint 50 tonna burgonyát kellett megsemmisíteni. A kapcsolatot a holland hatóságokkal is fölvették, hogy megtalálják a fertőzés eredetét.

A burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó baktérium egyre gyakrabban bukkan föl Magyarországon, ezért a megyei kormányhivatalok rendszeresen vizsgálják a termőterületeket, a forgalmazó- és tárolóhelyeket, valamint a felszíni vizeket – idézte a közleményt az MTI.

A vizsgálatok számát idén 30 százalékkal emelték, és ellenőrzik az EU-tagállamokból érkező burgonyaszállítmányokat is. A károk mérséklése érdekében a Nébih szorgalmazza az együttműködés erősítését és a folyamatos kapcsolattartást a termelőkkel.

Kiemelt fotó: MTI / Mohai Balázs

Kategóriák: Zöld hírek

Komoly recesszióra számít a német gazdasági miniszter

2020, április 2 - 16:09

„Tíz jó év után az idén ismét recesszióba süllyed a német gazdaság a koronavírus-járvány miatt, és a visszaesés mértéke meghaladhatja a legutóbbi nagy válság legsúlyosabb évében, 2009-ben regisztrált szintet” – mondta a német gazdasági miniszter csütörtökön Berlinben.

Peter Altmaier a világjárvány várható gazdasági hatásairól készített első hivatalos kormányzati számításokat ismertető sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy az év első két hónapjában még növekedett a német gazdaság, a márciussal kezdődő időszakban viszont lehetnek olyan hónapok, amikor 8 százalékot meghaladó mértékben csökken a gazdasági teljesítmény.

A mélypont valószínűleg májusban lesz, az év második felében pedig fokozatosan stabilizálódhat a helyzet. Azonban az Európai Unió legnagyobb gazdasága a várható javulással együtt is elérkezik a növekedés minden eddiginél hosszabb, tízéves szakaszának a végéhez, és így 2020 a recesszió éve lesz.

A visszaesés mélységét még nem lehet megbecsülni, de az igen valószínűnek tűnik a miniszter szerint, hogy a hazai össztermék (GDP) csökkenése meghaladja a 2009-es 5,7 százalékot.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Filip Singer

Kategóriák: Zöld hírek

Nem akadályozza a gabonaszállítást a járvány

2020, április 2 - 11:29

Folyamatos az áruforgalom a járványügyi helyzet és az ahhoz kapcsolódó intézkedések ellenére az agráriumban, a gabona és más szemes termények, áruk ki- és betárolása is az év ezen időszakában megszokott módon zajlik – közölte Halmos Gábor, az országszerte 13 raktárteleppel és mintegy 200 ezer tonna tárolókapacitással rendelkező Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója csütörtökön az MTI-vel.

A vezérigazgató a közleményben kiemelte, hogy a vasúti teherszállításban jelenleg nem tapasztaltak sem késést, sem fennakadást és a volumen is megfelelő. A közúti áruszállítás is helyreállt, legfeljebb 1-2 órás késések fordulnak elő, ami jelentős javulás a közelmúlthoz képest.

Bár látják, hogy a háttérben vannak szokatlan mozgások az új helyzet hatására, sokan új kereskedelmi lehetőségeket, stratégiákat keresnek az ágazatban, ez a letárolási, közraktározási hajlandóságban egyelőre nem jelentkezett.

Kitért arra is, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben tapasztalt intenzitás és felfokozott hangulat az alapanyagként szolgáló gabonák piacán, legalábbis a raktározás területén nem tapasztalható, minden szolgáltatásuk és raktártelepük üzemszerűen működik. Úgy látják, hogy a termelők és kereskedők inkább a kivárás felé mozdultak, élénkülésnek nincs jele.

Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás

Kategóriák: Zöld hírek

Húsvétig már nem változik a tojás ára

2020, április 2 - 10:28

Húsvétig már nem változik a tojás ára a koronavírus okozta helyzet miatt – közölte a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke csütörtökön a Kossuth rádió Jó Reggelt, Magyarország című műsorában.

Szép Imre hozzátette: a tojásellátás Magyarországon kiegyensúlyozott, és az is marad.

Ugyanakkor a piacon nagy átrendeződés figyelhető meg, míg a kiskereskedelmi igények 30-40 százalékkal növekedtek, addig minimálisra csökkent az üzemi konyhák, menzák és szállodák vásárlási igénye.

Túlkínálat nincs, a kereslet és a kínálat egyensúlyban van a piacon – hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy a húsvét előtti időszakban történik az éves tojáseladás 10 százaléka, amely számszerűsítve 270 millió tojást jelent.

A tojászövetség elnöke a Magyarországon pár hete újból megjelent madárinfluenzával kapcsolatban azt mondta, a tojásellátás csökkenésétől nem kell tartani, mivel a magyarországi tojóállomány nagy részét zárt helyeken tartják. A műsorban elhangzott, hogy a tojás ára a pánikvásárlás mellett is talán 2-3 forintot emelkedtek az utóbbi hetekben.

Kiemelt kép: MTVA/Oláh Tibor

Kategóriák: Zöld hírek

250 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésbe a jegybank

2020, április 2 - 09:52

Kiemelkedő, 254,7 milliárd forint nyereséget ért el 2019-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az MNB igazgatóságának megítélése szerint a jegybank elégséges eredménytartalékkal rendelkezik, így szerdán meghozott döntése értelmében az eredmény döntő részét, 250 milliárd forintot osztalékként befizet a költségvetésbe, aminek átutalása már pénteken megvalósul – jelentette be csütörtökön a honlapján a Magyar Nemzeti Bank.

A 250 milliárdos befizetés (a GDP több mint 0,52 százaléka) segíti az állam finanszírozását, ebből az összegből 48 milliárd forint (a GDP több mint 0,1 százaléka) javítja a költségvetés uniós módszertan szerint elszámolt úgynevezett ESA-egyenlegét.

Mindezzel a koronavírus által okozott válsághelyzetben növekszik az állam mozgástere – fűzte hozzá közleményében az MNB.

Az éves eredmény alakulásában a 229 milliárd forintos, kiugró árfolyameredmény meghatározó szerepet játszott, amelyből az arany befektetésen elért nyereség közel 140 milliárd forintot tett ki. Az éves eredményt az is javította, hogy a nettó kamat- és kamatjellegű eredmény is magas, 49 milliárd forintos szintet ért el. A kamateredmény kedvező alakulásához a devizatartalék kamatbevételének emelkedése és a forint kamateredmény javulása egyaránt hozzájárult.

2013 óta a jegybank harmadik alkalommal döntött osztalékfizetésről, a 2015. évi és 2018. évi eredményéből történt 50-50 milliárd forintos befizetést követően.

Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi

Kategóriák: Zöld hírek