FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 13 óra 44 perc

Nobel-díjas közgazdász: több országban is szolidaritási adót vethetnek ki a gazdagokra

2020, április 14 - 06:17

A koronavírus hatására megmutatkozott az állami intézményekbe vetett bizalom nagyon alacsony szintje, sőt, maguknak az intézményeknek a rossz hatékonysága — idézi Jean Tirole Nobel-díjas közgazdász a Royal Economic Society webináriumán elhangzott szavait a Növekedés.hu.

Jean Tirole szerint a megnövekedett állami szerepvállalás elkerülhetetlenül az adósságszintek emelkedését hozza, jó esetben a pozitív elsődleges fizetési mérlegből és a tartalékokból tudnak majd költekezni, de sok esetben — például Dél-Európában — nem tud majd helytállni az állam a megemelkedett kiadásokért. Megoldásként szóba jöhet a monetizáció, ami azonban az infláció emelkedésének kockázatát hordozza, de több országban bevezethetnek szolidaritási adókat a magas jövedelműek számára, az euróövezetben pedig lehetőségként felmerült a közös eurókötvény vagy koronakötvény kibocsátása.

A Toulouse School of Economics vezetője úgy fogalmazott, hogy a vírus hatására nőhet a társadalmi szolidaritás, annak ellenére, hogy az Európai Unióban elsősorban a nemzeti megoldások kerültek előtérbe. Tirole előadásában kiemelte, hogy a vírusjárvány nyomán kialakult helyzet megmutatta az állami intézmények alacsony hatékonyságát is, mint mondta, nem a nemzetközi együttműködés bukott meg, hanem a nemzeti intézményekbe vetett bizalom csorbult.

Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi visszaesés a 2008-as válsághoz képest mélyebb lesz, akkor ugyanis elsősorban a pénzügyi intézmények kerültek bajba, most azonban a fogyasztás drasztikus zuhanása miatt jóval több állami beruházásra lesz szükség. Az esemény másik előadója, Daron Acemoglu török származású amerikai közgazdászprofesszor (MIT) előadásában kiemelte, hogy

az elmúlt 90 év legsúlyosabb gazdasági megrázkódtatása előtt állunk, ami elkerülhetetlenül politikai változásokat is hoz majd.

Kiemelt kép: Jean Tirole, fotó: Michel Stoupak/NurPhoto

Kategóriák: Zöld hírek

Újraindítja a koronavírus miatt leállított termelést az Audi Győrben

2020, április 14 - 05:48

A március 22-ei leállás után az Audi Hungaria győri gyárában keddtől újraindul a termelés – írja a Kisalföld.

A cikkből, illetve az Audi által készített videóból kiderül, hogy egyelőre csak a kezdeti lépéseknél tartanak, például nyárra tervezett karbantartási munkákat hoznak előre, de a cél a termelés felé vezető első lépések megtétele.

Az Audi Hungaria már készül az újraindulásra

Videó forrása: Audi Hungaria

Emellett az Audi a Volkswagen Konszernnel egyeztetve átfogó intézkedési csomagot dolgozott ki a járvány gyáron belüli terjedésének elkerülésére, igazodva a magyar egészségügyi hatóságok előírásaihoz is.

Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke:

Célunk, hogy Covid-readyvé, azaz vírusbiztossá tegyünk az Audi Hungariát. Valamennyi területünk az üzemorvosok és a munkabiztonság irányításával azon dolgozik, hogy minél előbb elérjük ezt a célt.

A következő intézkedéseket hozták meg a győri Audinál:

  • a munkatársak közti másfél méteres távolság
  • védőfelszerelés biztosítása
  • a munkaállomásokat elválasztó plexiüveg

Kiemelt kép: TT RS Coupé modellek az Audi Hungaria Zrt. éves sajtótájékoztatójának napján az Audi győri székháza előtt 2019. március 14-én. MTI/Krizsán Csaba

Kategóriák: Zöld hírek

Járvány idején is jól jöhet az e-kárbejelentő

2020, április 10 - 19:09

A Magyar Biztosítók Szövetsége közleményében kiemelte: az elektronikus kárbejelentő tavaly január óta teszi lehetővé a személyi sérüléssel nem járó járműbalesetek digitális bejelentését, akár már a helyszínről is, megtartva az 1-2 méteres távolságot.

Az applikáció a hagyományos papíralapú, kék-sárga baleseti kárbejelentő alternatívája, amely az ekar.hu oldalról, valamint az alkalmazásboltokból ingyenesen, akár a baleset helyszínén is letölthető.

A biztosítók ideiglenesen elfogadják a lejárt okmányokat isNem kell aggódni.

A Mabisz tájékoztatása szerint eddig 272 ezren töltötték le, és március végéig csaknem 8800-an használták is a programot. A havi 550-800 online bejelentés közötti átlag az elmúlt hónapban érzékelhetően lecsökkent forgalom és a kevesebb baleset ellenére sem esett vissza – írta az MTI.

Az online applikáció gyorsabb és átláthatóbb kárbejelentési folyamatot tesz lehetővé, mint a papíralapú bejelentő. Az alkalmazás szerkesztőmodulja segítségével a felhasználók egyszerűen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása, a lokáció GPS-es meghatározása, továbbá a szerződéses adatok QR-kódos bevitele is hozzájárul a gyorsabb adatfelvételhez.

Az alkalmazás már több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül. Ezek a lépések azt szolgálják, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát, és csökkentsék az átlagosan 20-25 perces kitöltési időt.

Kiemelt fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Kategóriák: Zöld hírek

Magyarországon társadalmi katasztrófa bontakozik ki – közgazdászok az Orbán-csomagról

2020, április 10 - 14:03

Magyarországon gazdasági válság és társadalmi katasztrófa van kibontakozóban

– írja közös nyilatkozatában tizenöt magyar közgazdász, aki az Orbán-kormány válságkezelő programja miatt fordult a nyilvánossághoz. Az aláírók szerint egy válságkezelő program akkor lehet sikeres, ha az állampolgárok és a vállalkozók bíznak a kormányban, ha a társadalom jelentős része azonosulni tud a program céljaival és meggyőződik arról, hogy a kért áldozatok valóban szükségesek és a teherviselés méltányos és arányos. Szerintük azonban az eddig nyilvánosságra került kormányzati intézkedések nem ebbe az irányba mutatnak és nem is alkalmasak a társadalom bizalmának az elnyerésére

A szöveget Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota és Vértes András jegyzi.

Észrevételeik

1. A kormány válságkezelő programjában nincsenek világosan és egyértelműen meghatározva a célok és az eszközök, nem elérhetőek a program részletei. Ez nem csak nehézzé teszi a véleményalkotást, de bizonytalanságban tartja a magyar gazdaság szereplőit, a vállalatokat és a munkavállalókat.

2. A program költségeit a kormány jelentős részben költségvetési átcsoportosításokból, a gazdasági szereplőktől és az önkormányzatoktól való elvonásokból kívánja fedezni. A programnak ezek az elemei nem többletforrások, amelyek érdemben javítanák a gazdaság helyzetét, ráadásul rombolják a társadalmi bizalmat is. Az önkormányzati források elvonása olyan megszorító intézkedés, amely veszélybe sodorja az  önkormányzatok alapvető feladatainak ellátását, megnehezíti számukra, hogy eleget tegyenek kulcsfontosságú kötelezettségeiknek a szociális szférában.

3. A kormány láthatóan nem érti vagy nem vallja be a válság súlyosságát, ezért a gazdaság megmentéséhez szükséges többletforrásokat sem biztosítja. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank olyan költségvetési hiánycélokat és gazdasági növekedési előrejelzéseket hoznak nyilvánosságra, amelyek nyilvánvalóan nem tarthatóak, a valóság tagadását mutatják. Ezek nem csak hiteltelenek, de károsak is, mert a költségvetési kiadások növelését is megkívánó érdemi gazdasági élénkítés hiányában lehetetlenné teszik a visszaesés mérséklését. Az eddig nevesített források semmiképpen sem elegendőek arra, hogy a hazai és nemzetközi szakértők által várt, érdemi gazdaságpolitikai lépések nélkül bekövetkező 5-10 százalékos gazdasági visszaesés mértékét enyhítsék.

4. A kormány nem kínál megoldást a munkahelyüket tömegesen elveszítő, súlyos helyzetbe kerülő magyarok problémáira. A “munkaalapú társadalom” félrevezető szlogenje kiváltképp alkalmatlan megközelítés a jelenlegi helyzetben.

Javaslataik

1. Német mintára (speciális magyar kiegészítések nélkül) átfogó bérgarancia-program a munkahelyek megőrzése érdekében.

2. A bérgarancia-programmal nem kezelhető jövedelemkiesések pótlása pénzbeli juttatásokkal.

3. Az álláskeresési járadék meghosszabbítása, a családi pótlék emelése és a foglalkoztatás-helyettesítő támogatások kiterjesztése a nehéz helyzetbe kerülő emberek megsegítésére.

4. Jelentős mértékű központi támogatás az önkormányzatoknak és a szociális feladatokat ellátó közhasznú civil szervezeteknek, amelyek inkább képesek személyre szabottan segíteni azoknak, akik nehéz helyzetbe kerülnek.

5. A társadalom tehetősebb rétegeinek bevonása a válságkezelésbe, a szolidaritás elvének érvényesítése. A költségvetési kiadások jelentős növelése, a halasztható kiadások érdemleges csökkentése mellett, mert ebben a helyzetben a költségvetési hiány emelkedése nem akadályozhatja meg a hatékony kormányzati cselekvést.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Parragh: Nem biztos, hogy elég lesz a kormány 9200 milliárdos csomagja

2020, április 10 - 10:46

Ennél sokkal súlyosabb a helyzet – mondta Parragh László az mfor.hu-nak arra a felvetésére, hogy a Matolcsy György vezette jegybank bő 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idén. (Varga Mihály pénzügyminiszter már 3 százalékos visszaeésről beszélt a Bloombergnek.) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, hogy a kínai gazdaság lassulásáról jóva riasztóbb adatok érkeznek, mint várták.

Parragh úgy véli, a kormány mindösszesen 9200 milliárd forintos mentőcsomagja nem biztos, hogy elég lesz, meglehet, más célokat is meg kell határozni.

A bértámogatás bevezetésének részleteiről szerinte kedden lehet bejelentés, az iparkamara vasárnapig juttatja el javaslait a kormányhoz. Szerinte azért is sürgető a program ismertetése, hogy a vállalkozók megnyugodjanak.

Az Mfornak beszélt sok bizonytalanságról is, ami miatt a munkaerőpiac helyzetét nehéz megítélni. Például nem tudni, mennyi magyar jött, vagy tervez hazajönni külföldről, ahol munkát vállalt.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A nyugdíjasoknak most kell a segítség, nem jövőre

2020, április 9 - 13:22

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn bejelentette:

Visszaépítjük a 13. havi nyugdíjat. Ezt négy részletben tesszük meg. 2021 februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egyheti nyugdíjat fognak kapni. És ez történik majd 2022-ben, -23-ban és -24-ben is.

Szavait úgy értelmeztük, hogy 2021 és 2024 között minden februárban egy-egy heti pluszpénzt kapnak az idősek, ami az első évben az átlagos nyugdíjas számára bő 30 ezer forintot jelenthet. A másik értelmezés szerint, amit Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is oszt, a miniszterelnök arra utalt, hogy az első évben egyheti, a következőben kétheti, majd háromheti végül 2024-ben négyheti, azaz egyhavi, 13. havi nyugdíj érkezik majd az idősekhez.

Próbáltuk kideríteni, melyik értelmezés fedi a kormány tervét, azonban a nyugdíjügyekben illetékes minisztérium eddig nem válaszolt megkeresésünkre. A legnagyobb nyugdíjas szervezeteket nem avatták be a tervezésbe, így ők sem tudják, hogyan kell értelmezni a miniszterelnök 13. havi nyugdíjra vonatkozó bejelentését. Viszont azt biztosan tudják, hogy az átlag alatti nyugdíjasoknak azonnali segítség kellene.

Ellentmondásos volt a nyilatkozat

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozatának elnöke, Juhász László szerint sem tiszta a kép – várják az ezzel kapcsolatos rendeletet, amely még nem jelent meg. Addig csak feltételezések vannak – tette hozzá, mivel véleménye szerint a miniszterelnök bejelentése ellentmondásos volt.

  • A visszaépítés kifejezés 13. havi nyugdíjra utalt, arra, hogy fokozatosan, négy év alatt évről évre több lesz a pluszpénz, és a negyedik évre megjelenik a 13. havi nyugdíj.
  • Ennek ellentmondott a közlés második része, mely szerint az előkövetkezendő évek mindegyikében egyheti plusznyugdíjat fognak kapni az idősek. Ez nem vetíti előre a halmozást.

A Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály szerint a „visszaépítés” egymásra rakódást jelenthet, de mivel politikai termékről van szó, nem érdemes benne racionalitást keresni. A Fidesz támogatottsága a nyugdíjasok körében jelenleg 44 százalék. Szigorúan politikai oldalról nézve miért adnának most segítséget, ha így is támogatják őket az idősek – jegyezte meg.

Egyébként pedig hogyan lehetne 2022 utánra bármit is ígérni, hiszen még nem tudjuk, ki lesz akkor a miniszterelnök, milyen lesz a parlament összetétele, mi lesz a költségvetési törvényben.

Szemfényvesztés a ma fuldoklónak azt mondani, hogy ha jövőre kijutsz a partra önerőből, akkor kapsz valami jutalmat.

Akármekkora összegről van szó, nem támogatja, hogy a kiemelkedően magas nyugdíjúaknak is folyósítsanak 13. havi nyugdíjat, mert nekik egészen biztosan nincs szükségük pluszpénzre. A KSH felmérése szerint általánosságban 178 100 forintból jó körülmények között lehet élni – emlékeztetett. Személy szerint az 500-600 ezer forint feletti nyugdíjakra nem adna se emelést, se prémiumot, se rezsiutalványt, se plusz egyheti nyugdíjat, sem 13. havit.

Fotó: Farkas Norbert /24.hu Ha nincs örök élet, most kell a segítség

Juhász László szerint is elfogadhatatlan, hogy a rászorulók számára csak 10 hónap múlva érkezik a segítség. Ez rossz hír a nyugdíjasoknak, és nem segít a jelenlegi válság kezelésében, ami őket is érinti. Korábban azt kérték, hogy az elszabadult infláció miatt hozzák előre a kiegészítő nyugdíjemelést, 4 százalékig. Erre nem kaptak választ, viszont a kérést a DK sajátjaként beterjesztette, amit a parlament elutasított.

Április elején pedig nyílt levélben fordultak a kormányfőhöz azonnali segítségért, kérve, hogy:

  • Minden nyugdíjas, akinél az ellátás havi összege nem haladja meg a 150 ezer forintot, kapjon – lehetőség szerint még április hónapban – 50 ezer forint rendkívüli juttatást.
  • Azok pedig, akik havi 100 ezer forintnál kevesebb nyugdíjban részesülnek, kapjanak kiemelt összeget.

Nem utalványban, hanem pénzben, a nyugdíjhoz kapcsolva, de nem beleépítve, mert a rendszerszintű változtatásoknak most nincs itt az ideje.

Jól átgondolták, hogy 9-én utalták a nyugdíjakat?

Karácsony Mihály szerint nem vall előrelátásra, hogy a nyugdíjakat csütörtökön utalják, a négynapos ünnep előtt, úgy, hogy a kijárási korlátozás miatt az idősek csak 9-12 között mehetnek vásárolni. Ez azt jelenti, hogy ha megjött az utalás, a nyugdíjasok megrohamozzák az ATM-eket, aztán meg a boltokat, hogy be tudjanak vásárolni a négy napra. Járványügyi szempontból talán jobb lett volna, ha kivételesen még előbb jön az utalás.

Karácsony Mihály hangsúlyozta, most vannak bajban a nyugdíjasok, és hacsak nem garantálják az örök életet is, akkor nem tudják garantálni azt sem, hogy akik most élnek, azok 2024-ben még mind élvezhetik az ígért 13. havi nyugdíjat.

Juhász László szerint több okból is kellene az azonnali nyugdíj-kiegészítés az időseknek. Egyrészt, mert ők is belekerültek a felvásárlási lázba. Ez koruk révén valamennyire kódolt, hiszen akik megélték a háborút, 56-ot, azoknál beégett, hogy ha baj van, fel kell tölteni a kamrát, és nem felejtették el, milyen, ha nincs mit enni. Emiatt túlkölthettek a nyugdíjasok, kevesebb maradt nekik, mint máskor. A másik, hogy a válság kezdete óta érezhetően megnőtt például az alapvető élelmiszerek ára, ahogy fogalmazott, lopakodó áremelkedéseket észlelni, és ez érzékenyen érinti a nyugdíjas korosztályt is.

Az alacsony nyugdíjúaknak gyors, egyszerű, azonnali segítség kell, most a válság alatt, nem jövőre.

Elszálltak az árak

A KSH jelentése szerint január-márciusban 4,3 százalékkal nőttek az árak, márciusban tavalyhoz képest 7,9 százalékkal lettek magasabbak az élelmiszerárak, és az átlagon belül van pár 10, illetve 20 százalék feletti árnövekedés is.

Sok a pluszkiadás a járvány miatt

Az inflációt Karácsony Mihály is említette, mellétéve, hogy a nyugdíjemelés csak 2,8 százalékos volt. Ha őt megkérdezte volna a kormány, azt javasolta volna, hogy az alacsony, mediánnyugdíj (azaz 127 ezer forint) alatti nyugdíjasok áprilisban kapjanak 50-60 ezer forintos azonnali mentőövet.

Megemlítette, számos pluszkiadás terhelheti most a nyugdíjasokat. 600 ezer nyugdíjas él egyedül, most „bezárva”, társas kapcsolatok, és a szokásos segítség nélkül. És 1,3 millió idős igényel gondozást. Hiába az önkéntesség vagy az önkormányzati segítség, tudomásuk szerint ez sokakhoz nem jut el. Ergo a segítség nélkül lévő időseknek meg kellene tudni vásárolniuk azokat a szolgáltatásokat (például takarítás, mosás, bevásárlás), amelyek a mindennapjaikhoz szükségesek, nem beszélve a vírusveszély miatti pluszkiadásokról. Szükségük lehet a szokásos gyógyszerkiadáson túl immunerősítőkre és persze védőfelszerelésekre, hogy ha muszáj, el tudjanak menni a boltba vagy a gyógyszertárba.

Kiemelt kép: Szabó Réka /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Visszakapják a bankok a járvány miatt kivetett különadót

2020, április 9 - 12:17

Egyszeri adót vetnek ki a pénzintézeti szektorra, az adó kulcsa az adóalap 50 milliárd forint feletti részének 0,19 százaléka, a költségvetésbe befolyó összeg 55 milliárd forint lesz, amelyet három egyenlő részben kell befizetni – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar bankrendszer szilárd, működése stabil, 2019 pedig az egyik legsikeresebb éve volt a Magyarországon működő pénzintézeteknek. Ez megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy a mostani veszélyhelyzetben a bankszektor is részt vállaljon a rendkívüli terhekből.

A kötelezettséget a pénzintézeteknek külön bevallással kell majd teljesíteniük és június 10-ig, szeptember 10-ig, valamint december 10-ig kell befizetniük. Varga Mihály kiemelte, hogy a bankrendszer a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból ezt az összeget visszakapja, tehát egyszeri előrehozott adóbefizetésről van szó.

A pénzügyminiszter felidézte, hogy az átalakított idei költségvetésben a kormány elsőként a 633 milliárd forintos járvány elleni védekezési alapot hozta létre, amely a védekezéshez szükséges forrásokat tartalmazza. Ez az alap nyújt fedezetet egyebek mellett a védőeszközök beszerzésére és az egészségügyi dolgozók 500 ezer forintos bérkiegészítésére is. Ez egy felülről nyitott előirányzat, amely szükség esetén túlléphető, a kormány biztosítja azt az összeget, amelyre a betegek ellátásához és a járvány elleni védekezéshez szükség van – hangsúlyozta.

Annak érdekében, hogy az összeg folyamatosan rendelkezésre álljon, a védekezési alap mögé stabil, biztonságos és igazságos forrásokat kell rendelni. Ennek megfelelően többek között a meglévő tartalékokból, a pártok támogatásának 50 százalékából, a multinacionális láncokat terhelő adóból és a pénzintézetek befizetéséből áll össze az alap – mondta Varga Mihály.

A bankszektor kötelezettségének teljesítéséhez szükséges jogszabály-módosítások elkészültek. A kormány elfogadta a koronavírus-járvány negatív költségvetési hatásainak mérséklése érdekében szükséges intézkedésekről szóló kormányrendeletet, és döntött arról is, hogy az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot benyújtja az Országgyűlésnek – ismertette a pénzügyminiszter.

Varga Mihály megköszönte a bankszektor konstruktív hozzáállását, ami szavai szerint azt mutatja, hogy a magyar pénzintézetekre nemcsak a jól teljesítő években lehet számítani, hanem akkor is, amikor összefogásra van szükség. Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke úgy fogalmazott: a bankszektor szolidáris az egész társadalommal, az évente befizetett 100 milliárd forint nagyságrendű adók mellett az átmeneti terhet is befizetik. A magyar bankszektor ezzel együtt is stabilan tud működni, amire nagy szükség is van, mert néhány hónap múlva a gazdaság élénkítésében jelentős feladat hárul majd a pénzintézetekre.

Kategóriák: Zöld hírek

Hogyan kaphatok munkanélküli segélyt?

2020, április 9 - 10:08

A koronavírus miatt sokan válnak munkanélkülivé, nekik próbálunk segíteni azzal, hogy összegyűjtöttük a szükséges információkat arról, hogyan igényelhetnek munkanélküli segélyt, hivatalos néven álláskeresési járadékot. A ügyintézést online is elindíthatjuk, ám jelen állás szerint később személyesen is meg kell jelennünk az illetékes hivatalban, amihez előzetesen időpontot kell foglalnunk. Az álláskeresési járadékot legfeljebb 90 napig kaphatjuk, maximum nettó összege havi 64 239 forint lehet, ám ehhez több feltételnek is meg kell felelnünk. A nyilvántartásba vételhez, majd az ellátás igényléséhez igazolványokat és egyéb dokumentumokat is be kell mutatnunk, ezeket és az egyéb tudnivalókat alább részletezzük.

Részletek

A koronavírus-válság miatt egyre több munkáltató kerül bajba, jelentősen megcsappant vagy teljesen elillant korábbi bevételük, és elkezdődtek az elbocsátások is, a legfrissebb hivatalos statisztikák szerint már 30 ezerrel emelkedett az álláskeresők száma. A helyzet azonban ennél sokkal rosszabb lehet, mert az üres álláshelyek száma is csökkent, 70-ről 50 ezerre, és napi 4 ezerrel nő az állásukat elvesztők száma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint. A kormány több százezres munkanélküliségre számít, ami jelentősen megnövelheti a hivatalok leterheltségét.

Összeállításunkat azoknak készítettük, akiknek megszűnt a munkahelyük, és tudni szeretnék, hogyan igényelhetnek a jelenlegi koronavírus-helyzetben minél kevesebb személyes ügyintézéssel munkanélküli ellátást, amit hivatalosan álláskeresési járadéknak hívnak már egy ideje. A járadékot a kormányablakokban lehet igényelni, ezért Budapest Főváros Kormányhivatalához (BFKH) fordultunk praktikus részletekért. Többször is érdeklődtünk, de válasz nem érkezett, sem tőlük, sem más kormányzati szervektől, ahova továbbították megkeresésünket. Így jobb híján a neten elérhető információkat gyűjtöttük össze.

Lehet-e csak online elintézni a munkanélküli ellátás igénylését?

Úgy tűnik, nem. Bár ajánlják az online ügyintézést, de azért kell a személyes megjelenés is. A BFKH Foglalkoztatási Főosztályának oldalán azt írják, az álláskeresők nyilvántartásba vételéhez és az álláskeresési járadék megállapításához az ügyfelek saját maguk, illetve a munkatársak egészségének védelmében lehetőség szerint elektronikusan, vagy postai úton küldjék be a szükséges dokumentumokat.

Két platform is rendelkezésre áll ahhoz, hogy álláskeresőként nyilvántartásba vetessük magunkat, illetve hogy álláskeresési ellátást igényeljünk: az egyik az e-ügyintézés internetes oldalon, a másik ügyfélkapus elérhetőséggel az e-papír oldalon.

Felsorolják azt is, melyik öt dokumentumot kell kitölteni és beküldeni az elektronikus kérelem beadásához:

Ennek alapján úgy tűnhet, hogy akár elektronikusan is megy az ügyintézés. Viszont a kormányablak oldalán azt írják, hogy a nyilvántartásba vételhez és a járadék megállapításához is szükséges a személyes jelenlét. Vagyis lehetőség van ugyan az elektronikus ügyindításra, de az ügyintéző által megadott időpontban mégis meg kell jelenni személyesen. Arra is felhívják a figyelmet a kormányablak.hu-n és a BFKH oldalán is, hogy március 18-a óta időpontfoglalással fogadnak csak ügyintézésre.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a kormányablakokban és az okmányirodákban most nem lehet sorszámot húzni, kizárólag előzetesen kért időpontfoglalással lehetséges az ügyintézés. Időpontot foglalni ügyfélkapus azonosítóval a megújult magyarorszag.hu oldalon lehet. Akinek pedig nincs ügyfélkapuja, az az ingyenes 1818-as telefonszámon kérhet sorszámot, amely éjjel-nappal hívható.

Kinek járhat álláskeresési ellátás?

Annak, aki álláskereső, és igényli az ellátást. Álláskereső attól lesz valaki, ha a következő feltételeknek mind megfelel:

  • rendelkezik a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel,
  • nem tanul oktatási intézmény nappali tagozatán,
  • nem jogosult öregségi nyugdíjra, rehabilitációs járadékra, valamint megváltozott munkaképességű személyek ellátására,
  • az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével nem áll munkaviszonyban és
  • egyéb kereső tevékenységet sem folytat, valamint
  • elhelyezkedése érdekében a járási hivatalban álláskeresőként regisztráltatja magát, az illetékes járási hivatallal együttműködik.

Ha az összes feltétel közül bármelyik nem teljesül, az ügyfél nem minősül álláskeresőnek.

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

  • álláskereső,
  • munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani,
  • az álláskeresővé válást megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik.

Jogosultsági időt munkaviszonnyal, illetve egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységgel lehet szerezni (feltéve hogy az álláskereső vállalkozóként eleget tett járulékfizetési kötelezettségének).

Mennyi lesz az álláskeresési járadék és meddig kapjuk?

Az álláskeresési ellátást korábbi kereseteink alapján kaphatjuk. Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben elért – a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett – munkaerő-piaci járulék alapja havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A munkaerőpiaci járulék 1,5 százalék, a bruttó fizetésünkből vonják, vagyis a bruttó fizetésünk lesz az ellátás alapja is.

A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt naponta a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. A bruttó havi minimálbér jelenleg 160 ezer forint, ennek 60 százaléka 96 600 forint. Az álláskeresési járadék bruttó összeg, ugyanúgy terhelik a közterhek, mint a bért, így

nettóban az álláskeresési ellátás összege maximum havi 64 239 forint lehet.

Akinek nincs meg a teljes jogosultsága, az arra számítson, hogy minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg, és legalább 36 napra járhat, teljes jogosultsággal pedig

legfeljebb 90 napig kaphatjuk az ellátást.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nemrégiben azt javasolta, hogy 180 napig járhasson az ellátás, változatlan összegben. Orbán Viktor hétfői bejelentésében nem szerepelt, hogy változtatnának az álláskeresési ellátás folyósításán.

Mi kell ahhoz hogy nyilvántartásba vegyenek, illetve ellátást tudjunk igényelni?

Az álláskeresési ellátás igénylését a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalaiban intézik.

Az álláskeresési nyilvántartásba vételhez a következő szükségesek:

  • személyi igazolvány (vagy útlevél, illetve jogosítvány),
  • lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya),
  • taj-kártya,
  • adóigazolvány,
  • iskolai, illetve szakképzettséget igazoló okirat/ok.

Az álláskeresési ellátás megállapításához pedig ezeket a dokumentumokat kell bemutatni:

  • adóazonosító jel
  • tartozásigazolás,
  • egyszerűsített munkaszerződés,
  • OEP-igazolvány,
  • munkaviszony megszüntetése esetén munkáltatói igazolás,
  • munkáltatói igazolás a társadalombiztosítási kötelezettségek levonásáról és befizetéséről,
  • jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához,
  • egyéb olyan dokumentum, amely hitelt érdemlően bizonyítja a jogviszony fennállását,
  • ha vállalkozóról van szó, igazolás a vállalkozói igazolvány visszaadásáról/vállalkozói tevékenység megszüntetéséről, NAV-igazolás az egyéni és társas vállalkozóknak a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről (a járási kormányhivatalban is kiadják),

Ha van bankszámlánk, annak a számát is kérik majd a folyósításhoz. És írják még, hogy meg kell adnunk a folyósítást megelőző három évben szerzett jogosultsági időket, illetve az utolsó négy negyedév járulékalapjait, és nyilatkozni kell a tartási kötelezettségekről is.

Az ügyintézés sommás eljárás esetén 8 nap, úgynevezett teljes eljárás (azaz uniós munkavállaló esetén) 60 nap.

Az illetékes hivatalokat hiába kérdeztük, hogy a járványhelyzetre és válságra tekintettel milyen könnyítéseket vezettek be az álláskeresési ellátás igénylésében, a hivatalok saját online közléseit átnézve mi nem leltünk egyszerűsítéseket.

Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt /MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Kevesebbet vásároltunk húsvétra, mint korábban

2020, április 9 - 05:39

Visszafogottabbak a húsvéti beszerzések a koronavírus-járvány miatt, az ünnepi vásárlások értéke elmarad a korábbi években tapasztalttól – mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI megkeresésére. Vámos György jelezte: az elmúlt két évben a húsvéti költekezések hatására 50-60 milliárd forinttal is megugrott az élelmiszerboltok forgalma a január-februárihoz képest, ilyen felfutásra most nem számítanak.

A járványhelyzet felforgatta a vásárlási szokásokat az elmúlt másfél hónapban. Fontosabb bejelentések után megrohanták a vevők az üzleteket, három nagy hullámban vettek élelmiszereket és napi fogyasztási cikkeket. Az ezek közötti időszakban a szokásos körül alakult a forgalom, azt csak kissé haladta meg, tehát a felfutás nem volt folyamatos. Az utóbbi napokban már olyan jelzések érkeztek, hogy a megszokottnál kisebb a forgalom.

Az OKSZ főtitkára úgy fogalmazott: érezhetően megfontoltabban vásárolnak a fogyasztók a kijárási korlátozás miatt, beszereznek ugyan hagyományos húsvéti termékeket, de nem annyit, mint az előző években. A jelek szerint a többség tudomásul vette, hogy most nem tanácsos összejárni. Vámos György ugyanakkor hozzátette, hogy a csütörtök és a szombat a várakozások szerint erős lesz.

Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója az MTI kérdésére azt mondta: az idei húsvéti szezont komolyan érinti a koronavírus-járvány. Másfél hete a forgalom átlagosra csökkent, míg az ezt megelőző időszakban a szokásos forgalom dupláját, akár tripláját is elérték üzleteik. A vevők száma drasztikusan visszaesett, a megszokott forgalmi szint most annak köszönhető, hogy egy-egy alkalommal jóval többet vásárolnak, mint máskor.

Szerinte a csokoládéfigurák lehetnek a járvány legnagyobb áldozatai az üzletekben, sokkal kevésbé keresik ezeket a készítményeket, mint máskor a húsvéti ünnepek előtt. Jóval kisebb az érdeklődés a füstölt termékek iránt is.

Szerdán már érzékeltek fellendülést a hagyományos húsvéti élelmiszerek vásárlásában, és erre számítanak csütörtökön és szombaton is, de összességében nem várható a korábbi húsvéti időszakokban megszokott kiugró forgalom – közölte a kommunikációs igazgató.

A Lidl Magyarország az MTI-t arról tájékoztatta, hogy jelentős forgalomnövekedést tapasztalt márciusban a tavalyi azonos időszakhoz képest, a járvány, illetve az érvénybe lépő intézkedések miatt a fogyasztók többet vásároltak. Húsvét közeledtével élénkülő keresletet tapasztal az áruházlánc, ez már az elmúlt hétvégén érezhető volt, de a forgalom várhatóan csütörtökön lesz a legerősebb.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Kategóriák: Zöld hírek

Akkora válság jöhet, hogy 2022-ig is eltarthat

2020, április 8 - 20:48

Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző műhely, az Oxford Economics szerdán bemutatott prognózisában közölte: 6-12 hét közötti időtartamú korlátozásokat feltételező alapeseti modellszámításai is azt mutatják, hogy a globális hazai össztermék (GDP) az idén 2,8 százalékkal csökken. Az elmúlt három hónapban példátlan mértékben, több mint 5 százalékponttal rontották az idei világgazdasági növekedésre szóló előrejelzésüket.

Az Oxford Economics londoni elemzői szerint ráadásul az új alapeseti prognózist is jelentős lefelé ható kockázatok terhelik, ezért indokolttá vált egy borúlátó előrejelzési forgatókönyv-változat kidolgozása. E változat azt feltételezi, hogy mindegyik ország szigorú korlátozásokat vezet be, és ezek átnyúlnak a harmadik negyedévre.

Saját globális szimulációs számítási modelljük arra vall, hogy ebben az esetben 8 százalék körüli világgazdasági szintű GDP-zuhanással kellene számolni az idén.

Ez a forgatókönyv-modell olyan szinkronizált globális depressziót mutat, amilyenre az elmúlt 50 év összehasonlítható adathalmazában nem található példa – áll az Oxford Economics szerdai tanulmányában.

A cég számítási módszertana alapján e forgatókönyv-változat megvalósulása esetén a globális recesszió az idei harmadik negyedévben érné el mélypontját, amikor a világgazdasági szintű hazai össztermék 12,5 százalékkal zuhanna éves összevetésben. Az Oxford Economics szerint ebben az esetben a világgazdaság csak 2022 elején érné el ismét tavalyi bruttó kibocsátási értékét.

Az idei mély globális recessziót más nagy londoni házak is jósolják.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Justin Lane

Kategóriák: Zöld hírek

Még az iparkamara elnöke sem tudja, hányan veszítik el naponta az állásukat

2020, április 8 - 19:15

Legalább két lépcsőben fognak visszatérni a gazdaság különböző ágazatai a normális működésbe. Először az életben maradáshoz nélkülözhetetlen ágazatok pörögnek fel – például az élelmiszerkereskedelem, energiaellátás –, ezt követően pedig azok az iparágak, amelyek helyváltoztatáshoz kötöttek. Ide a tömegközlekedéstől a turizmusig számos ágazat beletartozik – mondta a Magyar Hangnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A kamara vezetőjét kérdezték arról is, hogy igaz lehet-e az a kormányzati becslés, miszerint áprilisban naponta nagyjából négyezren veszítik el az állásukat. Parragh azt felelte, hogy senki nem tud pontos számokat.

Arról beszélt, hogy a bérmunkában foglalkoztatottaknak azonnal felmondtak, sok kisadózó (KATA) veszítette el a bevételt termelő munkáját, illetve vannak még azok, akik alkalmazottként dolgoztak valamely vállalkozásnál. A pontos számokat azért nem lehet tudni, mert sokan vannak fizetés nélküli szabadságon, illetve több gyárban leállt a termelés.

A katás vállalkozó nem nagyon számíthat semmire. A bejelentett foglalkoztatottak viszont jogosultak munkanélküli segélyre, illetve átképzésre

–válaszolta Parragh László arra a kérdésre, hogy elégségesek lesznek-e a kormány intézkedései ahhoz, hogy a munkanélküliek átvészeljék ezt az időszakot.

Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán

Kategóriák: Zöld hírek

A 70 százalékos állami bértámogatás valójában 10 és 35 százalék közötti lehet

2020, április 8 - 13:55

70 százalékos bértámogatást jelentett be Palkovics László innovációs miniszter, a gazdaságmentés főkoordinátora kedden:

Állami támogatást biztosítunk a rövidített munkavégzéshez kapcsolódóan. Az elkerülhetetlen leállás idejére eső bért egy igazságos plafon mellett a magyar állam 70 százalékban átvállalja 3 hónapra. Ezt a németek Kurzarbeitnek (rövidített munkaidőnek) hívják, mi ezt egy kicsit átalakítottuk, azt is szeretnénk, hogy ez alatt a Kurzarbeit idő alatt azok a munkavállalók, akik így kapják a jövedelmüket, azok nem otthon lennének, hanem olyan hasznos, a cég számára fontos tevékenységet végeznének, legyen az oktatás, legyen az a cég egyéb ügyeinek a továbbfejlesztése, ami hozzáadott értéket állít elő, és amely nem vezet egyfajta szünethez a munkavállaló szempontjából.

Szavai alapján nem volt világos, hogy a támogatás leállás vagy rövidített munkaidő idejére jár-e, hogy csak bérre, vagy bérköltségre is vonatkozik-e, mikortól elérhető, és milyen egyéb feltételei vannak. Nem véletlenül, a magyaros Kurzarbeit szabályaira a javaslatokat csak péntek-szombaton adták be, a részletek még nincsenek kidolgozva – nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV-nek. Palkovics bejelentését sokan úgy értelmezték, hogy csak a fizikailag bejáró, rövidített munkaidőben dolgozókra vonatkozik a bértámogatás, a home office-ba küldöttekre például nem, Parragh viszont úgy fogalmazott: elképzelhető, hogy végül ez nem így lesz.

Rövidített munkaidő kell a támogatáshoz

A 24.hu megkérte az innovációs tárcát, értelmezze, hogy kinek és milyen feltételekkel jár a 70 százalékos támogatás.  A válaszból annyi kiderült, hogy

a rövidített munkaidős foglalkoztatás idejére vállalja át az állam a munkavállalók kieső jövedelmének egy részét, a munkaidő-csökkentés 15 és 50 százalék  közötti lehet, és a megmaradó munkaidő napi négy óránál nem lehet kevesebb.

A programban csak a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatott munkavállalók vehetnek részt. A munkavállalónak vállalnia kell továbbá, hogy a kieső munkaidőt a társadalom számára hasznos formában tölti, részt vehet távoktatásban, önkéntes vagy közösségi munkában, ha van kiskorú gyermeke, az ő tanulását segítheti.

Csak a kieső munkaidőre jár a 70 százalékos bértámogatás

Palkovics az Inforádiónak adott nyilatkozatából ennél jóval több részlet derült ki. Példával érzékeltette, hogyan képzeljük el a magyar Kurzarbeitet. Ha egy cég a rendelésállomány csökkenése miatt csak három napig tudja finanszírozni a munkavégzést, két napig nem, mert nincs rá pénze, akkor valószínűleg átrendezi kapacitásait, például a dolgozók egy részét megtartja, a többieket elbocsátja. Erre a helyzetre is megoldás lehet, hogy

a kormány a 15 és 50 százalék közötti kieső munkaidőre (amikor nincs munkájuk az embereknek) a munkabért és annak költségeit 70 százalékban három hónapig állná.

Ennek alapján már kiszámolható, mit jelent az intézkedés konkrétan, mennyi támogatást ad az állam és mennyit kell fizetnie a munkaadónak ahhoz, hogy a dolgozó kapja a rendes fizetését. Megnéztük minimálbérnél, bérminimumnál és átlagkerestnél, hogy mennyit jelent a 70 százalékos állami bértámogatás attól függően, 15 vagy 50 százalékkal csökkent-e a munkaidő.

Minimálbérnél a teljes havi bérköltség 191 590 forintra rúg – ebből vállalna át az állam a kieső munkaidő függvényében 20-67 ezer forint közötti részt. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató havi bérköltsége 20-67 ezer forinttal csökkenhet, azonban a fennmaradó 171-124 ezer forintot továbbra is meg kellene fizetnie minimálbéres dolgozója után. Vagyis a teljes bérköltség legalább 10, legfeljebb 35 százaléka lehet csak az állami bértámogatás. A dolgozó nettója pedig nem változna.

Az arányok nem változnak a többi kereseti kategóriánál sem. Bérminimumnál az állami bérköltség-támogatás 26-88 ezer forint lehet havonta, a munkáltatói fizetendő pedig 162-224 ezer forint, szemben az eredeti 250 ezer forintos teljes bérköltséggel. Átlagkeresetnél az eredeti 446 ezer forintos teljes bérköltséghez képest 46-156 ezer forint közötti terhet vehet le az állami támogatás a munkáltató válláról.

Otthon lógni nem lehet

Palkovics László az interjúban kitért rá, különbség a német javaslathoz képest, hogy míg az ottani munkások egyáltalán nem dolgoznak a rövidített munkaidőn túl, addig a magyar kormány csak akkor adná a támogatást, ha a dolgozók a felszabaduló idejükben hasznos tevékenységet végeznének. Példájánál maradva ha heti öt napból háromra van munka, a maradék két napon vegyenek részt a dolgozók mondjuk vállalati képzésben, távoktatásban, vagy végezzenek olyan feladatokat, amire eddig nem volt idő, vagy amit korábban külsős támogatással oldottak meg a cégek.

Megkérdezték tőle, ez azt jelenti-e, hogy ha a cég kevesebbet termel, akkor mondjuk nyolc órásról leveszik hatórásra a dolgozót, amire Palkovics nemmel válaszolt. Elmondása szerint inkább úgy kell elképzelni, hogy például egy 50 százalékos kapacitáscsökkenésnél  nem mond fel a főnök, hanem állami támogatással megtartja a dolgozóit, akik megtarthatják a jövedelmüket, három napot dolgoznak, két napon pedig más hasznos dolgot csinálnak. A kieső munkaidő 70 százalékát finanszírozza az állam, 30 százalékot kell finanszíroznia a munkáltatónak, a dolgozót pedig nem éri kár.

Kérvényezni kell a bértámogatást, májustól elérhető

Május elsejétől lehet igénybe venni a támogatást, három hónapra, azaz július végéig, a járási munkaügyi hivataloknál kell kérvényezni. Abban bíznak, hogy júliusra már rendeződni látszanak a gazdaság ügyei, visszatérhet minden a szokott kerékvágásba. Amennyi ideig támogatást kapott a cég, legalább annyi ideig meg kell tartania a dolgozóit – ezt is ellenőrzik majd.

A lehetőség mindenki számára él, de a vállalatnak be kell tudni mutatni a kérvényben, hogy valóban kiesett a rendelési állománya egy része. A kérelmeket egyedileg bírálják el, a visszaéléseknek komoly következményei lesznek.

A miniszter szerint azt kell megfontolniuk a cégeknek, hogy az újrainduláskor sokkal magasabb lehet egy új ember felvételének, betanításának költsége, mint az a 30 százalék, amit a régi dolgozók megtartása érdekében kifizetnek.

Kérdésre válaszolva azt mondta, lesz arra lehetőség, hogy akiket már kirúgtak kisebb rendelésállomány miatt, azokat visszavegyék rövidített munkavégzésre, támogatással a cégek. De nem gondolja, hogy csak emiatt új embereket alkalmaznának, legfeljebb akkor, ha emelkedik a rendelésállományuk.

Niveus Consulting Group kommentár

Románia a fizetések 75 százalékát vállalja át, igaz csak a kiemelt szektorokban, Szlovákia és Csehország 80 százalékos bérgaranciát nyújt bizonyos feltételek mellett. Jó pont, hogy a magyar kormány nem tesz különbséget a szektorok között, ami az átgyűrűző hatások miatt fontos, hiszen ma már nem csak a közvetlenül érintett szolgáltató cégek, hanem az ő beszállítóik is nehéz helyzetben vannak.

Parragh: Ezzel nem tudunk mit kezdeni

A jelenlegi állás szerint azonban a munkájukat már elvesztők, a kényszerszabadságra küldöttek aligha reménykedhetnek állami segítségben.

Most erre mit mondjak? Annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, és most is megy tönkre, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni.

– tárta szét a kezét a kamara elnöke arra az ATV-s kérdésre, mi lesz azokkal, akiknek sem home office, sem munkahelyi munka nem jut. Válaszai alapján az is világos, hogy nincs szó a munkanélküli ellátás összegének és 3 hónapos időtartamának felemeléséről, azaz az ellenzék által szorgalmazott havi 100 ezer forintról és 9 hónapra nyújtott az álláskeresési támogatásról. De ki fogja fizetni? – tette fel a kérdést.

Pénzt nem lehet csak úgy nyomtatni, jó, egy darabig lehet, de ennek az az ára, hogy elszalad az infláció, a hiány, az adósság, a következő 3-4-5 évünket tesszük tönkre – vetítette előre. A közmunkát viszont erősíteni fogja a kormányzat, aki elvesztette a munkáját, az valószínűleg közmunkába fog menni – mondta.

A válságkezelő intézkedések közül az legelsők között bejelentett 600 milliárd forint turisztikai beruházásokat azzal vette védelmébe, hogy a beruházás a gazdaság fűtésének az eszköze, a kormány a negatív hatásokat próbálja meg így kivédeni. Az politikai értékrend kérdése, hogy a forrásokat mire fordítják, autópálya-építés vagy szállodafelújítás mellett döntenek.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által beharangozott brutális gazdaságvédelmi csomagból, vagyis a GDP 18-20 százalékát jelentő 9200 milliárd forintból nem jut mindenkinek, és nem is azonnal érkezik a válságtól elsöpört ágazatokba, a vállalkozásokhoz. Mind Palkovics, mind Parragh arról beszélt, hogy 2020 és 2022 között húzzák el a védekezést. Az összeg növekedhet, további lépésekre, intézkedésekre lesz valószínűleg szükség, de egyelőre nem látszik tisztán, meddig tart a járvány és mekkora károk keletkeznek.

Frissítünk!

A 444.hu egy április eleji kormányzati munkaanyagra hivatkozva azt írta, legfeljebb 75 ezer forint támogatást adna a kormány a bérekhez. Ez értelmezésük szerint azt jelenti, hogy a minimálbér duplájáig, nettó 214.130 forintig járna csak a bértámogatás.

1 millió dolgozóval, átlag 64,5 ezer forintos támogatásával számolt a kormány, azaz három hónapra 193,6 milliárd forint lehet a program költsége. Ebből több mint 13 százalékot, 26 milliárd forintot EU-s támogatásból, az Európai Bizottság járvány idejére előirányzott munkahely-támogatási keretéből finanszírozna a kormány.

Kiemelt kép: Neményi Márton /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Adókedvezményt kap a SZÉP-kártya, és akár 800 ezer forintot is tehet rá a munkáltató

2020, április 7 - 15:16

Palkovics László információs és technológiai miniszter kedden bejelentette a többi között, hogy

a Széchenyi pihenőkártyánál adókönnyítés lesz, és megemelik azt az összeget, amennyit kedvezményes adózással juttathat a munkáltató.

Jelenleg a SZÉP-kártya az egyetlen béren kívüli juttatás, aminek a adóterhe 15 százalék szja és 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó, azaz összesen 32,5 százalék. Ezzel a kedvezményes adózással juttathat a munkáltató a versenyszférában legfeljebb évi 450 ezer forintot a dolgozónak, a közszférában pedig maximum 200 ezer forintot évente. Az is meg van szabva, hogy az egyes alszámlákra mennyi mehet kedvezményes adózással. A szálláshelyre legfeljebb évi 225 ezer forint, a vendéglátásra legfeljebb 150 ezer forint, szabadidőre pedig nem több mint 75 ezer forint. Amennyiben a munkáltató ezen összegek valamelyikét túllépi, akkor a fölös részt egyes meghatározott juttatásként kell leadózni, ami annyi különbséget jelent, hogy 1,18-as szorzóval megnövelt adóalapra kell megfizetni az szja-t és a szochót, így összesen  38,35 százalék lesz a közteher, ami még mindig kedvezőbb, mint a bérként adózó juttatások 52,5 százalékos közterhe.

Palkovics bejelentése szerint a vendéglátás védelme érdekében

  • június 30-ig 4 százalékra csökkentik a SZÉP-kártya szociális hozzájárulási adóját,
  • 450 ezer forint helyett 800 ezer forintig a versenyszférában,
  • 200 ezer forintról 400 ezer forintra a közszférában.

Ezek szerint a kamara pénzügyi munkacsoportjának javaslata ment át a kormánynál. A pénzügyi szektor azt kérte, hogy emelkedjen a SZÉP-kártyára a munkáltató által kedvezményes adózással feltölthető keretösszeg, az adó pedig csökkenjen minimálisra, akárcsak más természetbeni juttatásoknál. Ez szerintük hozzájárulhatna a vendéglátó- és szálláshely-szolgáltató egységek mielőbbi újraindításához.

A SZÉP-kártyával kapcsolatosan több mentőterv is napvilágot látott a napokban. A kereskedelmi cégek például azt kérték, hogy a jelenleg eléggé szűkített felhasználás helyett az élelmiszerboltokban is le lehessen vásárolni az egyenlegeket. A turisztikai ágazatnak nagy segítség lenne, ha 2021 végéig adómentes lenne a SZÉP-kártya feltöltése. Palkovics László bejelentése alapján ezek a javaslatok nem kaptak zöld utat.

Vannak kérdőjelek

Hogy mikortól élne a változás, azt nem közölte a miniszter. Ha áprilistól, akkor háromhavi adókönnyítésről van szó. Ez azt jelenti, hogy ha ebben a három hónapban a munkáltatók 32,5 százalék adóteher helyett 19 százalék közteherrel adhatnak juttatást a dolgozóiknak.

  • Százezer forint juttatásnál ez 13 500 forint megtakarítást jelent a munkáltatónak, ha nettó keretről van szó, azaz, ha ő viseli az összes közterhet.

Ez azonban kevéssé jellemző, kutatások szerint a cégek nagyobbik fele bruttó kereteket ad, ami azt jelenti, hogy a dolgozóktól vonják le a közterheket, így a megtakarítás is a munkavállalóknál fog jelentkezni. Az adókönnyítés révén így

  • bruttó 100 ezer forint SZÉP-kártyás juttatásból nem 75 472 forint maradhat a dolgozóknál, hanem 84 033 ezer forint, azaz 8561 forinttal több, mint eddig.

A bejelentésből az nem világos, hogyan kell érteni az éves kedvezményes juttatási keretek megemelését. Vagyis, hogy a keretemelés is csak három hónapra szól-e, vagy esetleg egész évre. Másrészt a miniszter csak az éves keretösszegeknek megfelelő juttatási keretek emelkedéséről beszélt, arról nem tett említést, mi a helyzet az egyes alszámlákra tölthető összegekkel, azok is emelkednek-e. Ha nem emelkednek, akkor nemigen értelmezhető, hogyan lehetne kifizetni 800 ezer forintnyi juttatást kedvezményes aódzással.

Azt sem teljesen értjük, mindez hogyan szolgálná a vendéglátás védelmét. Hiszen jelenleg kijárási korlátozás van, és az alaposindok-listán pedig nem szerepel sem a szállodák, sem az éttermek sem pedig a szabadidős tevékenységek látogatása. Ha pedig nem lehet elkölteni a munkáltató által feltöltött magasabb összegeket, akkor ez hogyan segíthet a vendéglátó cégeknek? Ha csak nem az a terv, hogy azok a munkáltatók, akik továbbra sincsenek bajban, vagyis tudnak bért fizetni, sőt, még arra is telik nekik, hogy jelentősen megemeljék a SZÉP-kártya juttatásaikat, három hónapig a korábbinál jóval több juttatást adhassanak dolgozóiknak. Hogy aztán ezek a dolgozók a kijárási korlátozás feloldása illetve a veszélyhelyzet törlése után lendítsék fel majd a vendéglátás forgalmát.

Kérdéseinket elküldtük a minisztériumnak is. Amint válaszolnak, frissítünk.

A SZÉP-kártyánál a kormány határozatlan időre (a veszélyhelyzet lejártáig) felfüggesztette a lejárt egyenlegekre a 3 százalékos díj megfizetését is:

Menti a SZÉP-kártyásokat a kormány, több mint 115 ezer embert érinthet az intézkedésÁtmenetileg felfüggesztették a 3 százalékos díjfizetési kötelezettséget.

Kiemelt kép: Neményi Márton /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A 200 milliárdot is elérheti az összeg, amit az MNB-alapítvány irodaház-vásárlásba tolt

2020, április 7 - 13:17

Az MNB-alapítványok vagyonából hatalmas összeget költenek egy nemzetközi irodaház-birodalom kiépítésére.

Miközben a kormány különféle költségvetési átcsoportosításokkal és megszorításokkal igyekszik forrásokat előteremteni a járványhelyzet okozta recesszió csökkentésének költségeire, és ebből a jegybank is részt vállal 250 milliárd forint osztalék befizetésével, valamint 3000 milliárd forintnyi új forrás biztosításával,

ingatlanpiaci szakértők szerint a jegybanki alapítványokban felhalmozott 275 milliárd forintos vagyon jelentős részét, akár 200 milliárd forintot is elvihet az a hétfőn bejelentett tranzakció, amellyel az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. tőkealapja megvásárolja a Globe Trade Centre (GTC) S.A. ingatlanfejlesztő cég 61,49 százalékos tulajdonrészét.

A tranzakcióról kiadott közlemény szerint a jegybank mellett működő társaság a Lone Star Funds amerikai befektetési alaptól vásárolja meg a részvénycsomagot, a vásárlás összértékéről azonban nem hoztak nyilvánosságra adatokat.

A lengyelországi központú GTC-t 1994-ben alapították. A varsói és a johannesburgi tőzsdére bevezetett ingatlanfejlesztő és ingatlan-befektető cég 748 ezer négyzetméternyi bérbe adható alapterületű ingatlant birtokol Magyarországon és a többi között Lengyelországban, Szerbiában és Bulgáriában.

Ha a versenyhatóságok jóváhagyják, az MNB és az alapítványok által tulajdonolt Optima Zrt. lesz az ország egyik legnagyobb irodaház-bérbeadója, és a bérlői között lesz rengeteg piaci cég mellett a NAV, valamint az MKB Bank is. A GTC megvételével a jegybank érdekkörébe kerül Budapesten a Duna Tower, a Spirál, a Center Point és a Center Point 3 Irodaház, de több nagy fővárosi irodafejlesztés is, mint a Dózsa György úti Pillar és a rendőrpalota szomszédságában a Twist Tower építése.

A GTC többségi tulajdonrészét már hosszabb ideje próbálták eladni az amerikai tulajdonosok, de eddig az érdeklődő ingatlancégek drágának tartották. A Lone Star 2018 áprilisában bízott meg ingatlanközvetítéssel foglalkozó világcégeket, hogy találjanak vevőt a Varsóban bejegyzett irodaház-fejlesztőre. Forrásunk szerint a hatalmas összegű befektetés a jelenlegi piaci helyzetben a 2030-as évek derekán-végén térülhet meg a jegybank melletti alap számára.

A jegybank alapítványait az elmúlt időszakban átszervezték, összeolvasztották, és új elemként tőkealapokat is becsatoltak az amúgy is nehezen átlátható rendszerbe. Tavaly számos korábban megvásárolt ingatlant el is adtak, ezért a tőkealapoknál hatalmas mennyiségű szabadon használható pénz halmozódott fel. Az MFor februári cikke szerint alapítványok vagyonából 175 milliárd fialt befektetési alapokban, 27 milliárd vállalati kötvényekben és további 9 milliárd bankbetétekben.

Fekete Zoltán, az Optima vezérigazgatója kedden a Növekedés.hu-nak azt mondta:

Noha a tranzakció előkészítése már hetek óta folyik, a befektetési döntést már a koronavírus-járvány okozta várható gazdasági hatásokra tekintettel hozták meg, így a tranzakció feltételeit is ez alapján határozták meg. Az üzlet finanszírozására a korábban vásárolt és az utóbbi időben értékesített vagyonelemekből – többek között az IT Services Hungary debreceni irodaháza, a Kasselik-ház, a Váci úton vásárolt fejlesztési terület – befolyó bevétel teremtett lehetőséget.

A 24.hu megkereste az MNB-t, hogy a befektetett összegről érdeklődjünk, de választ egyelőre nem kaptunk.

Kiemelt kép: Berecz Valter /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Menti a SZÉP-kártyásokat a kormány, több mint 115 ezer embert érinthet az intézkedés

2020, április 6 - 15:50

A kormány vasárnapi rendelete szerint

a veszélyhelyzet utáni 60. napig a kibocsátók nem számíthatják fel a Széchenyi pihenőkártyákra a 3 százalékos díjat a lejárt egyenlegekre.

Ez a szabály már április 6-ától, hétfőtől érvényes.

A lépés ésszerű lehet, hiszen a SZÉP-kártyák felhasználása, a költés manapság elég nehéz, több oldalról is. Az egyelőre április 11-ig érvényben lévő kijárási korlátozás miatt éttermekben vendég nem tartózkodhat (vendéglátás zseb), a szabadidős tevékenységek is eléggé korlátosak (szabadidő zseb), és a szállodák látogatása sincs rajta az alaposindok-listán (szállás zseb).

Több mint 115 ezer kártyabirtokost érinthet

Korábban a három kártyakibocsátó közül kettő, az OTP és a K&H már önként jelezte, hogy felfüggesztik a díjfizetést, két hónapra, áprilisban és májusban. Az MKB korábban nem tett ilyen jelzést. A kormányrendelet értelmében nem tudni, hogy pontosan meddig lesz érvényben a díjstop, csak annyit, hogy a veszélyhelyzet lejárta utáni 60. napig.

Mint Fata László cafeteriaszakértő nemrég emlékeztetett rá, először a 2017-ben feltöltött, 2019. május végéig fel nem használt egyenlegekre lehetett felszámolni a legfeljebb 3 százalékos díjat, amennyiben már új, pénzforgalmi számlává alakult a SZÉP-kártyás szerződés. Többnyire így van. Ritkán előfordulhat az is, hogy egy munkavállaló ezidáig nem szerződött újra a SZÉP-kártya szolgáltatójával, akkor a feltöltött és el nem költött egyenlegét a szolgáltató – a korábbi rend szerint – visszautalja a munkáltatónak.

Az OTP Pénztárszolgáltató közlése szerint náluk mintegy 100 ezer pénztártagot érint, hogy a lejárt egyenlegekre nem vonják le átmenetileg a 3 százalékos díjat. A K&H-nál az intézkedés 15 ezer kártyabirtokost érint, az el nem használt összeg 40 százaléka a szállás, 33 százaléka a vendéglátás, 27 százaléka pedig a szabadidő alszámlán maradt meg. Az MKB-tól nincs ilyen adat.

A kormányrendelet szerint a pénzforgalmi szolgáltatónak a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tájékoztatnia kell majd a kártyabirtokosokat arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 61. naptól kezdve milyen mértékű díjat számítanak fel a fel nem használt pénzeszközre.

Sokan mentenék a SZÉP-kártyát

A SZÉP-kártyával kapcsolatosan több mentőterv is napvilágot látott a napokban. A kereskedelmi cégek például azt kérték, hogy a jelenleg eléggé szűkített felhasználás helyett az élelmiszerboltokban is le lehessen vásárolni az egyenlegeket. A turisztikai ágazatnak nagy segítség lenne, ha 2021 végéig adómentes lenne a SZÉP-kártya feltöltése. A pénzügyi munkacsoport azt kérte, hogy emelkedhessen a SZÉP-kártyára a munkáltató által kedvezményes adózással feltölthető keretösszeg, az adó pedig minimálisra csökkenjen, akárcsak más természetbeni juttatásoknál. Ez szerintük hozzájárulhatna a vendéglátó- és szálláshely-szolgáltató egységek mielőbbi újraindításához.

Idén májusban erre számítson, aki nem használta fel a 2018-as feltöltését

Újabb egyenlegek fognak lejárni idén május 31-én, a 2018-ban feltöltöttek. Azoknál a munkavállalóknál, akik már átszerződtek a szolgáltatójukkal az új rendszerre, idén az új módszertan lép életbe a jelenleg érvényes szabályok szerint.

  • Ha valaki 2020. május 31-ig nem használja fel a teljes, 2018-ban feltöltött egyenlegét, akkor a határidő előtt 2 hónappal a szolgáltató értesíti erről.
  • Ha mégsem költi el ezt május végéig, akkor ezután is rendelkezésére áll majd,
  • viszont a vasárnapi kormányrendelet alapján a maximum havi 3 százalékos díjat ezekre a lejárt egyenlegekre sem számíthatják fel a kártyakibocsátók a veszélyhelyzet utáni 60. napig.

Kiemelt kép: Pénzjegynyomda /MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Orbán Viktor belengette, máshol már működik az államilag támogatott munkaidő-csökkentés

2020, április 6 - 13:34

Rövidített munkavégzés esetén a bérköltség egy részét vállalja át a magyar állam, a bértámogatás speciális magyar formája lesz – jelentette be Orbán Viktor kormányfő, azonban konkrétumokat (mit és mennyit engednek el, napi hány órás munkaviszony esetén, mennyi lesz rá az állami keret) egyelőre nem említett, ez majd a rendeletekből derül ki. Pedig a legtöbben talán a munkahelyvédelemre koncentráló lépéseket várták, mert a koronavírus-járvány március eleji elhatalmasodása miatt még a kormányzati becslés szerint is pár hét alatt 40 ezer ember veszítette el munkáját, és most legalább napi négyezer dolgozót küldenek el a cégek.

Ezért, jobb híján, azoknak az országoknak a példáját lehet átnézni, amelyek már pár hete nemhogy beígérték, de már meg is valósították a munkahelymegőrzés ezen eszközét.

Németországban egy hónappal ezelőtt, március 8-án, mikor még alig 100 ezer emberre jutott egy koronavírusos megbetegedés, a koalíciós pártok konkrét munkaerőpiaci lépéseket tettek a járvány gazdasági hatásainak csökkentése érdekében. Két hete a parlament is elfogadta az intézkedést. Az állam közpénzzel pótolja a kieső bér egy részét, amennyiben a munkaadó rövidített munkaidőben alkalmazza a dolgozóit. Ezt nevezik a németek Kurzarbeitnek, magyarul rövidített munkaidőnek – írtuk nemrég.

A Kurzarbeit lényege az elbocsátások minimalizálása, vagyis hogy a válságban érintett vállalatok hazaküldhessék, vagy rövidített munkaidőben dolgoztathassák a munkavállalóikat ahelyett, hogy megválnának tőlük. A munkások pedig a fizetésük jelentős részét továbbra is megkapják, mégpedig úgy, hogy az állam a kieső összeg nagy részét pótolja. Ha egy vállalat részt vesz a Kurzarbeit rendszerében, akkor a munkáltatók megkapják az úgynevezett Kurzarbeitgeldet (a rövidített munkaidőre szóló bért). A munkások a krízis előtti fizetésüknek a 60 százalékát, ha gyerekeik is vannak, akkor a 67 százalékát kapják meg. Ha pedig a válságnak vége, vagy legalábbis enyhül, a munkavállaló visszatérhet a teljes munkaidejű állásába. Németországban a 2008-as nagy pénzügyi világválság idején  is bevetették a rövidített munkaidőért cserébe állami támogatás szisztémáját, és bevált, 2009-ben még csökkent is a munkanélküliség.

Noha alig fél hónapja bővítették ki a rendszert, a járvány okozta gazdasági helyzet rendkívül gyorsan vált kritikussá, amit a számok jól illusztrálnak: az első héten például több mint 76 ezer vállalkozás kérvényezte a rendszerbe való felvételét, március végéig pedig már 470 ezer vállalkozás tett így.

Alig van olyan ország az EU-ban, amely eddig ne vezette volna be vagy terjesztette volna ki az államilag támogatott munkaidő-csökkentés valamilyen módját.

A németek után Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Spanyolország, Portugália és Olaszország gazdasági csomagjainak is részét képezte valamilyen módon az államilag támogatott munkaidő-csökkentési támogatás – szedte össze nemrég a G7 Aztán még többen beálltak a sorba:

  • az Egyesült Királyságban és Csehországban 80,
  • Bulgáriában 60 százalékos bérkiegészítést jelentettek be,
  • Lengyelországban pedig a fizetés 40 százalékát finanszírozza meg az állam azoknál a cégeknél, amelyeknél a járvány miatt jelentősen visszaesik a bevétel.

A kormányfővel évek óta feltűnően jóban levő Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a minap összeállított javaslatcsomagjában felvetette, hogy az árbevétel jelentős (20-50 százalékos) csökkenése mellett kapjon a vállalkozás fix, gyorsított támogatást (120-150 ezer forint/hó) a munkavállalók nettó béréhez, az szja és járulékok részbeni vagy teljes elengedése mellett.

Emellett azt is szorgalmazták, hogy a jelenleg csak egy viszonylag szűk körre érvényes járulékelengedést (a munkáltatói költséget nem kell fizetni, és a munkavállalónak sem kell a nyugdíjjárulékot és a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie) sok egyéb szektorra terjesszék ki, és ne csak négy hónapig éljen az állami nagylelkűség.

Az Európai Bizottság által elindított kezdeményezés az EU-ban összesen 100 milliárd euró (vagyis közel 37 ezer milliárd forint) összeghatárig pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak kedvező feltételű kölcsönök formájában. Ezek a kölcsönök segíteni fognak a tagállamoknak abban, hogy fedezzék a csökkentett munkaidős foglalkoztatást ösztönző nemzeti programjaik költségét, melyek lehetővé teszik a vállalkozásoknak, hogy alkalmazottaikat jövedelemtámogatás mellett csökkentett munkaidőben továbbra is foglalkoztassák.

Kiemelt kép: Maurizio Gambarini /dpa /AFP

Kategóriák: Zöld hírek

Már sok helyen megkezdődtek a kirúgások

2020, április 6 - 13:33

Alig három héttel a koronavírus hivatalos magyarországi megjelenése után a magyar kkv-k egyre borúsabban vélekednek vállalkozásuk idei kilátásairól – derül ki a K&H kutatásából. Csökkenő árbevétel és profitvárakozások, már megvalósult és további tervezett elbocsátások, valamint visszafogott beruházási hajlandóság jelzi az eddigi hatásokat.

„A kkv-bizalmiindex első negyedéves felmérésének jelentősebb része még a járvány hazai eszkalációja előtt, míg kisebb része már a veszélyhelyzet kihirdetése után készült. Annak érdekében, hogy a kkv-vezetők véleménye nyomon követhető legyen, március 23-24-én egy gyorsfelméréssel szondáztuk a kialakult helyzet további hatását. A két felmérés között eltelt 10 nap alatt jelentősen, negatív irányba változott a vállalkozások véleménye több, a cégek gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló tényezőben” – mondta Kökény Roland, a K&H kkv-szegmens marketingvezetője.

Zuhannak a bevételek

A pénzügyi várakozásokat tekintve tovább romlott a kkv-vezetők véleménye. Míg március 11-e előtt még 57 százalékuk várt növekvő árbevételt, addig március 24-re ez az arány 11 százalékra zuhant, miközben az árbevétel csökkenését várók aránya 11-ről 30 százalékra nőtt.

Bevétel híján fuldokolnak a vállalkozások, adókönnyítéseket várnak a kormánytólAz adóelengedés, a fizetési haladék, az adminisztrációcsökkentés sokat jelentene a kkv-knak.

Jelenleg legnagyobb arányban az árbevétel szinten maradását remélők vannak, így a növekvő árbevételt várókkal együtt a kis- és közepes vállalkozások kétharmada (70%) még mindig bízik benne, hogy legalább a tavalyi árbevételét képes lesz produkálni az előttünk álló egy évben.

A romló hangulat a profitvárakozásoknál is megfigyelhető. Míg március 11-ig tízből nyolc vállalkozás legalább a tavalyival megegyező profitot várt, addig a legfrissebb felmérés alapján most már csak minden harmadik cég volt ennyire optimista, miközben 67 százalék már csökkenő profitra számít.

Kényszerű leépítés és csökkenő beruházási kedv

A csökkenő profitvárakozások következtében a kkv-k költségoldalon próbálnak javítani a pénzügyeiken.

  • A vállalkozások 10 százaléka bocsátott már el alkalmazottat a járvány hatására megváltozó piaci viszonyok miatt.
  • Emellett jelenleg 16 százalék tervez az év folyamán további létszámcsökkentéssel, ami a március 11-e előtti 4%-kal összevetve szintén jelentős változás.

A legdrámaibb különbség egyértelműen a beruházások visszafogása terén mutatkozik. Míg három hete csak a vállalkozások negyede nem tervezett semmilyen beruházást az idei évre, addig ez az arány rövid idő leforgása alatt több mint duplájára, 59 százalékra ugrott fel. A visszafogás nincs tekintettel a beruházás jellegére sem, hasonló arányban csökkent a termelő, az informatikai és a gépjármű-beruházásokat tervezők aránya is.

Segítségre számítanak

A vállalkozások vezetői a problémák megoldását növekvő állami segítségnyújtással képzelik el: 39 százalékuk vár csökkenő közterheket az elkövetkező egy évben, ami körülbelül kétszerese az előző negyedévi arányhoz képest. Ha nem is ilyen mértékben, de szintén nőtt a csökkenő vállalati hitelkamat-környezetet prognosztizálók aránya 5 százalékról 16 százalékra.

Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Orbán Viktor bő 30 ezer forinttal támogatja meg az átlagnyugdíjasokat, de nem idén

2020, április 6 - 12:57

Orbán Viktor hétfőn a gazdaságvédelmi akcióterv részeként bejelentette, fokozatosan visszahozzák a 13. havi nyugdíjat. Tehát nem egy összegben, és nem az idén, hanem a jövő évtől, azaz 2021-től 2024-ig minden februárban plusz egyheti nyugdíjat kaphatnak az idősek. A miniszterelnök indoklásában elmondta, most elsősorban a munkahelyeket kell menteni, de nem feledkezhetnek meg a nyugdíjasokról sem, akiket a mostani helyzet leginkább fenyeget. Arra nem tért ki, miért jövő februárban érkezik a segítség első heti részlete.

Kiszámoltuk, hogy az 53. heti nyugdíj mit jelenthet jelenlegi tudásunk szerint az átlagnyugdíjasnak. Pontos számot tudunk közölni, mert a Magyar Államkincstár éppen a napokban küldte meg a 24.hu-nak közérdekű adatigénylésre, hogy 2020 januárjában az átlagnyugdíj 142 114 forint volt, ennek alapján

az átlagos nyugdíjas 35 528 forint pluszpénzt kaphat  jövő februárban.

A valóságot jobban közelíti azonban a mediánnyugdíj, aminél ugyanannyian kapnak többet, mint kevesebbet. Ez a kincstár adatai alapján az átlagnál kevesebb, 127 470 forint volt januárban.

A mediánnyugdíj alapján a tényleges átlagos heti pluszpénz 31 867 forint lesz.

A legutóbbi információk alapján 2 021 864 öregségi nyugdíjas volt. Ebből a számból és a legfrissebb nyugdíjösszegek alapján 2021-ben 64,4 milliárd forintba kerülhet az egyheti plusznyugdíj.

Arról nem beszélt a kormányfő, hogy a nyugdíjszerű ellátásokra is érvényes lesz-e az 53. heti nyugdíj szabálya. Feltételezzük, mert más hasonló intézkedésekbe ezeket az ellátásokat is bevonták.

A gazdaságélénkítő-válságkezelő csomagra javaslatot tevő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara más megoldást gondolt ki, a programjukban egyszeri juttatásról van szó, 15 ezer forintos utalványt javasoltak az időseknek. A kormányfő által bejelentett plusznyugdíj olyan szempontból jobb lehet, mint az utalvány, hogy felhasználása nem korlátozott, minden idős arra költheti, amire szüksége van.

Ellenzékből 14. havi nyugdíjat is ígért a Fidesz

Talán már feledésbe merült, de a 2006-os országgyűlési választás előtt az akkor ellenzékben lévő Fidesz (tanulva az MSZP-től) azt követelte, hogy 2007 januárjától legyen 14. havi nyugdíj is, ne csak 13. havi. Ahogy korábban a Fidesz tartotta felelőtlennek a szocialistákat, amikor bevezették a 13. havi nyugdíjat, úgy a kormányon lévő szocialisták is hasonlóan vélekedtek a 14. havi nyugdíj ötletéről, és lesöpörték az asztalról. Aztán keményen közbeszólt a világválság, így 2009 közepétől a baloldali kormány megszüntette még a 13. havi nyugdíjat is. Egyúttal az akkor elérhetetlennek tűnő 3,5 százalékos gazdasági növekedéshez kötve elfogadták a nyugdíjprémium koncepcióját. Jó áttekintést ad a folyamatról a Népszava korábbi cikke.

A 14. havi nyugdíjról szóló javaslat után tíz év telt el, mire a kormány valamilyen pluszjuttatással fejelte meg  a nyugdíjakat. A nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők kaptak párszor Erzsébet-utalványt, legutóbb pedig összesen 9000 forint értékű rezsiutalványt kézbesítettek nekik. Kétszer, 2017-ben és 2018-ban volt nyugdíjprémium, és a GDP-előrejelzések szerint az idén is lehetne, meglátjuk, végül a válság lehetőséget ad-e rá, hiszen a növekedési terveket alaposan keresztülhúzhatja a koronavírus miatti leállás.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A shortolás betiltásával állítaná meg a pánikszerű tőzsdei eséseket a kamara

2020, április 6 - 09:39

Csaknem 40 százalékot esett február 20-a óta a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX, de egyes részvények – még a nagyok közül is például az OTP, a Mol, az Opus – értéke lefeleződött. Sokan buktak rengeteg pénzt a tőzsdén, így fel is merült a kormánynak javaslatcsomagot előszeretettel összeállító Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában, hogy tiltsák be a tőzsdén a shortolást. (A shortoláskor a részvény áresésére játszik a tőzsdéző, akkor van haszna, ha a részvény ára esik. Shortolni persze más pénzügyi termékre is lehet, például egy adott deviza árfolyamának gyengülésére, vagy egy adott állampapír árfolyamesésére is lehet játszani.)

A shortolás betiltásának követelése nagy válságok idején szokott előjönni, akkor, amikor rengeteg ember felháborodik, a politikusok pedig igyekeznek kiszolgálni a választópolgáraikat. Most is ez történik, és több országban már néhány héttel ezelőtt be is tiltották a shortolást. A spanyoloknál és az olaszoknál először csak a kirívóan nagy esést elszenvedett vagy heves árfolyammozgásokat produkáló részvény shortolását tiltották be, később már általános tilalmat rendeltek el. Ausztriában is elrendelték a tilalmat (egyelőre egy hónapra), és Franciaországban, Görögországban, Nagy-Britanniában, Belgiumban is így tettek. Ugyan a Budapesti Értéktőzsde, illetve a felügyeleti szerve, a Magyar Nemzeti Bank két héttel ezelőtt még nem állt a short-tilalom mellett, de nem lenne meglepő ilyen nemzetközi előzmények láttán, ha a részletes terveket hétfőn és kedden nyilvánosságra hozó kormány megfogadná az MKIK javaslatát.

Pedig sok értelme nincs a shortolás betiltásának.

Már két hét múlva egyértelmű lesz, hogy nem segített semmin és senkin, legkésőbb a válság után fel is fogják oldani, nyolc-tíz év múlva pedig, a következő válságban ugyanígy be fogják vezetni, ugyanígy teljesen feleslegesen

írja a short-tilalomról Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. üzletfejlesztésért és stratégiai tervezésért felelős igazgatója. Szemlélteti is egy példán, hogy a shortolás nemcsak a tőzsdén létezik, hanem gyakorlatilag az üzleti világban szinte mindenhol. Például amikor egy élelmiszer-nagykereskedő leszerződik egy bolthálózattal egy évre előre, hogy milyen áron mennyi tojást szállít le, a nagykereskedő akkor jár jól, ha olcsóbban tudja megvenni a tojást a termelőtől, mint amennyiért fix áron továbbadja a boltnak. Vagyis shortolja a tojást. Ha bejön a számítása, nyer az üzleten, ha elszámítja magát, akkor veszít.

És a shortolásnak ráadásul jóval nagyobb a kockázata, mint az árfolyam-növekedésnek. Hiszen egy részvény ára legfeljebb lenullázódik, de az ára a sokszorosára tud nőni, így pedig jóval nagyobbat tud bukni egy shortolásra játszó.

Az árfolyamesésre játszók pénzt, forgalmat, idegen szóval, likviditást hoznak a tőzsdére, és ez hasznos. A shortos inkább védi a piacot a pánikszerű esésektől.

A Concorde Értékpapír Zrt. igazgatója magyarázata szerint azért, mert többletlikviditást biztosít, ennek minden fentebb részletezett, az egész piac által élvezett előnyével, és akár igaza lesz, akár nagyon nem, amikor zárja a pozícióját, azaz visszaveszi az eladott papírt, hogy vissza tudja adni a kölcsönt, akkor a vételi oldalt erősíti. Teszi ezt sokszor olyan kritikus árszinteken, kritikus órákban, amikor sokszor a shortot záró kereskedők, befektetők nélkül szinte üres lenne a vételi oldal, azaz ilyenkor éppen a shortokat zárók fékezik az esés dinamikáját, vagy teszik robbanásszerűvé a nagy esés utáni visszapattanást.

A short-ügyletek betiltása pontosan ezeket a hatásokat veszi ki a rendszerből. A tilalom bevezetését követő órákban, napokban persze látványos az eredmény, hiszen a nyitott short-pozíciókat villámgyorsan visszaveszik, a hatóságok/kormányok büszkék és boldogok, de az örömük hamar elmúlik. Egyrészt kiderül, hogy az árfolyamok eséséért nem a shortosok felelősek, hanem azok a befektetők, akik az adott pillanatban már éppen nem óhajtanak befektetők lenni, csak menekülni, menekülni, menekülni.

A részvénypiacoknak több szegmense van, az úgynevezett derivatív piac, meg az opciós termékek, ezeknél a shortolás betiltása nemcsak káros, de őrültség is, hisz ezeknek a piacoknak a lefagyását eredményezné. Legfeljebb az azonnali piacon szokták – válságok idején – bevetni a kormányzatok.

Egy másik szakértő, az Aegon Alapkezelőnél dolgozó Kardos Zsolt is a shortolás betiltásának értelmetlensége mellett érvel, érdemes elolvasni a magyarázatát.

A 2008-as pénzügyi világválság kezdetén, szeptemberben vezették be nálunk azt – összhangban az EU-s iránymutatásokkal –, hogy be kellett jelenteni a pénzügyi felügyelet felé az árfolyamesésre játszó, fedezetlen ügyleteket. Aztán 2011 nyarán több nyugat-európai országban egy időre betiltották a short-ügyleteket, nálunk akkor nem.

Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd /MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Bevétel híján fuldokolnak a vállalkozások, adókönnyítéseket várnak a kormánytól

2020, április 6 - 08:55

Békeidőben jogos elvárás, hogy mindenki határidőre könyvelje le és fizesse be az adóját, most azonban a koronavírus-válság miatt számos vállalkozásnál éppen csak csepegnek a bevételek, ha már teljesen el nem apadtak. Ilyen körülmények között, amikor a bért sem igen tudják előteremteni egyre több helyen, adót fizetni nagyon nehéz vagy éppen kivitelezhetetlen. A vállalkozások adókönnyítéseket kérnek a túléléshez a kormánytól.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hat ágazati munkacsoportja által készített gazdaságmentő csomagokban is van jó pár kérés, mely az adóterheken enyhítene. Kedden kiderül, hogy visszaköszönnek-e ezek a beígért kormányzati mentőcsomagban. A javaslatok zöme adóelengedést kér, illetve a visszaigénylések gyors kifizetését, valamint fizetési haladékot, továbbá a különböző adminisztrációs kötelezettségek halasztását szorgalmazza.

Áfa- és vámkönnyítések

A közlekedési és logisztikai munkacsoport azt szeretné, ha az eddiginél gyorsabban kifizetnék a vám- és áfa-visszatérítéseket, illetve a vámigazgatási jogorvoslatban megítélt összegeket. Az áfa-visszatérítések gyorsítását a kereskedők is kérik, mert jót tenne a folyó beruházásoknak, és gátolná a körbetartozások kialakulását. Jelenleg az áfa-visszatérítés 60–70 napnál is több lehet, pedig ezek az összegek most életbevágóan fontosak a vállalkozásoknak.

A fuvarozók szeretnék, hogy a pénzfogalmi áfa választásánál időszakosan töröljék el az értékhatárt és az időkorlátot, vagyis hogy év közben is át lehessen térni erre az adózásra, ne csak évi nettó 125 millió forintos árbevétel alatt. A kereskedők (mintegy pénzforgalmi szemléletben) kérik, hogy a bevásárlóközpontoknál halasztható legyen az áfafizetési kötelezettség olyan arányban, ahogy befolynak a bérleti díjak. Az üzletbezárások, bevételkiesések miatt ugyanis ebben fennakadások vannak.

A pénzügyi szektor szerint 3–6 hónapos haladék kellene az áfabefizetéseknél, a vámfizetéseknél pedig 60 napos, és fel kellene függeszteni az áfabevallási kötelezettséget. A korábban beadott bevallásokra likviditási okokból gyors kiutalást kérnek ők is a levonásba helyezett áfára.

Halasztás az online NAV-os adatszolgáltatás határidejére

A pénzügyi, valamint a közlekedési és logisztikai munkacsoport is javasolta, hogy halasszák el az összeghatár nélküli tételes online NAV-os számlaadat-szolgáltatás július elsejei határidejét legalább 3–6 hónappal.  Ezt adminisztrációs szempontból is könnyítésként élnék meg a vállalkozások.

Haladék az adóbevallásokhoz, a mérlegleadáshoz

A logisztikai és a kereskedelmi ágazat is haladékot kért vállalkozásainak a mérlegleadáshoz, felmerült a szeptember 30-i határidő, és az is, hogy a veszélyhelyzet utáni 30. napig tolják ki a beszámoló-elkészítési kötelezettséget. A kereskedők szerint sok helyen (például ahol nincs írásbeli szavazás) nem tudják megtartani a részvénytársaságok közgyűlését sem a jelenlegi korlátozások miatt.

A pénzügyi szektor még tovább menne, nemcsak a mérlegbeszámolók elkészítésénél, hanem a felügyeleti jelentési határidőknél is halasztást kérne, vagy valamennyi adóalanyra, vagy árbevételhez kötve, illetve igazolási kérelem alapján. Ezen kívül javasolják a legközelebbi adózási határidők 3 hónapos meghosszabbítását és a májusi adóbevallási határidő csúsztatását, ami cash-flow szempontjából is könnyítést jelentene az adózóknak.

Adócsökkentés, halasztás az adófizetésben

A pénzügyi szektor áfacsökkentést javasol egyes fogyasztási cikkekre és a szélesebb körben igénybe vett szolgáltatásokra. A közlekedési ágazat javasolja, hogy az adózó kérelmére a kivánál, a társasági adónál, illetve az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadójánál és az osztalék utáni szociális hozzájárulási adónál legyen automatikus pótlékmentes fizetési halasztás, illetve részletfizetési lehetőség.

A turisztikai ágazatnak nagy segítség lenne, ha az iparűzési, illetve az építményadó csökkenne, és ha 2021  végéig nem kellene turisztikai hozzájárulási adót fizetniük, valamint ugyaneddig adómentes lenne a SZÉP-kártya feltöltése. A pénzügyi munkacsoport azt kérte, hogy emelkedhessen a SZÉP-kártyára a munkáltató által kedvezményes adózással feltölthető keretösszeg, az adó pedig minimálisra csökkenjen, akárcsak más természetbeni juttatásoknál. Ez szerintük hozzájárulhatna a vendéglátó- és szálláshely-szolgáltató egységek mielőbbi újraindításához. A szociális hozzájárulási adó megfizetését pedig felfüggeszteni javasolják legalább a hitelmoratórium idejére.

Az ipari cégek kezdeményezték a helyi iparűzési adó elengedését vagy mérséklését, illetve hogy az állam kompenzálja az önkormányzatokat a kieső adóbevétel miatt. Indoklásuk szerint már most látszik, hogy 2020-ban a koronavírus drasztikus árbevétel-kiesést okozhat a vállalkozásoknál, viszont az adóelőleget még az előző évi, jóval magasabb árbevétel után kellene megfizetni, ami amúgy is túlfizetést jelentene, illetve jelentős likviditási problémát okozna.

A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cégek adómentességet kérnek a munkahelyi étkeztetésre, mivel a fokozott járványveszély miatt ezekre a helyekre most otthonról hozott élelmet nem vihetnek be a dolgozók.

A járvány miatt érintett üzletágakban az adóelőlegekre fizetési haladékot javasol a kereskedelem, például a társasági adóra, innovációs járulékra. Általánosságban felvetették még, hogy a jelenleginél egyszerűbb kalkulációval lehessen mérsékelni a fizetendő adóelőlegeket.

A pénzügyi munkacsoport megfontolásra ajánlja egyes ágazati szektorokra a részleges vagy teljes adóelengedést, adófelfüggesztést, vagy adószabály-változást, és adminisztrációcsökkentő intézkedéseket vár. A munkahelymegtartás érdekében javasolják a munkabért terhelő járulékok átmeneti elengedését, csökkentését vagy felfüggesztését. Kérik, hogy a pénzügyi szektor helyi iparűzési adó alapjában átmenetileg érvényesíthesse az ügyfélkövetelésekre elszámolt értékvesztést csökkentő tételként, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket, illetve a pénzügyi szervezetek különadóját töröljék el, függesszék fel, mérsékeljék, vagy a fizetési kötelezettséget halasszák el a hiteltörlesztési moratórium végéig. Mivel a kata szerint adózókból csak meghatározott kör, 81 ezer vállalkozás kapott adómentességet, ezt a kört javasolják bővíteni, de szerintük akár a teljes 360 ezres adózói kör mentesítése is megfontolandó lehet, mert a kiválasztottakon kívül is rengeteg kisvállalkozó veszítette el a munkáját.

A bajban lévő személyszállító vállalkozások kiadásait csökkenthetné, ha a veszélyhelyzet évében mentesítenék őket a piacfelügyeleti díj megfizetése alól.

Adóintézkedések, amelyek még könnyebbé tennék a vállalkozások hétköznapjait

A közlekedési és logisztikai munkacsoport azt javasolja, hogy a NAV vizsgálja felül az elektronikus úton benyújtott számlákra és teljesítési igazolásokra (például CMR-fuvarlevél) vonatkozó szabályozást, és biztosítsák, hogy ezeket az okmányokat ne csak eredetiben, hanem elektronikus úton is be lehessen nyújtani az adóhatósághoz. A fuvarozók kérik, hogy csökkentsék a szankciót, ha az EKÁER-jelentések hiányosak, és növeljék a bejelentési kötelezettség súly és értékhatárait, illetve mérlegeljék az EKÁER átmeneti egyszerűsítését.

Mivel a vállalkozások most feltehetően valamennyi erőforrásukat fizetőképességük fenntartására, forgóeszköz-finanszírozására fordítják, így a tervezett beruházásokat nem fogják tudni megvalósítani. Ezért kérik, hogy az előző években megképzett fejlesztési tartalékokat két évvel később lehessen felhasználni.

A kereskedelem javasolja, hogy a táppénzes papírt elektronikusan (e-mail melléklet, e-papír, stb.) is el lehessen juttatni a munkáltatónak. Felhívták a figyelmet, hogy a pénzmosás elleni törvény szerint április 9-i határidővel kellene átdolgozni a könyvelői, adószakértői, adótanácsadói, ingatlanügylettel foglalkozó cégek szabályzatát, aminél szintén halasztásra lenne szükség.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek