FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 13 óra 52 perc

Így kell kérelmezni a 70 százalékos állami bértámogatást

2020, április 16 - 13:17

A cégek elkezdhetnek barátkozni a 70 százalékos bértámogatás program nyomtatványaival, ugyanis azok szerdán megjelentek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján. A támogatás április 16-tól elérhető, a kormányhivatalok döntenek a beadványokról, nyolc munkanapon belül kell határozniuk a támogatásról. Ha elutasítanak egy kérelmet, nincs jogorvoslat, viszont legfeljebb egyszer újra be lehet adni a bértámogatási igénylést. Ha megítélik, akkor a támogatásra hazai és európai uniós forrásból érkezik majd a fedezet.

Ahogy a kormányrendeletből már kiderült, a bértámogatást

  • a munkáltató és a munkavállaló együtt kell, hogy kérvényezze.
  • A kormány csak a 30-40-50 százalékos munkaidőkiesésre biztosítja a 70 százalékos bértámogatást.
  • A támogatás felülről korlátos, legfeljebb a nettó minimálbér duplájának (214 130 forint) megfelelő távolléti díjat lehet figyelembe venni, így az állami hozzájárulás maximum havi 74 946 ezer forintnyi lehet.

A programban a munkáltató vállalja, hogy nem szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát és a dolgozó egyéni fejlesztési idejére bért fizet. A munkavállaló vállalja, hogy munkát végez és az egyéni fejlesztési időben a munkaadója rendelkezésére áll. Az állam pedig a 70 százalékos bértámogatást ad a rövidített munkaidő miatti jövedelemkiesés kompenzálására.

2 kérelem, 3 nyilatkozat

Első ránézésre rengetegnek tűnik a nyolc bértámogatással kapcsolatos dokumentum, ami felkerült az NFSZ honlapjára. Ezek között van egy részletes tájékoztató, ami a kormányrendelet szövegét értelmezi, másik három pedig ezt egészíti ki. Külön kitérnek az elektronikus ügyintézésre, elmagyarázzák, ami a rendeletből nem derült ki, hogy mit jelent, ha egy vállalkozás nehéz helyzetben van, illetve hogy ők mely esetben nem vehetik igénybe a támogatást, ezen kívül van még egy tájékoztató a köztulajdonban lévő gazdasági társaságok közzétételi kötelezettségéről.

Mennyi bért kell adni az egyéni fejlesztési időre?

A munkáltatói kérdőívben szerepel, hogy erre az időre a munkáltató vállalja,  munkabért fizet, annyit, hogy ez a munkabér a támogatással együtt elérje a munkavállaló távolléti díját. Ezt a létszámfenntartási időszak utolsó munkanapján bérjegyzékkel igazolni is kell majd.

Maga a kérelem két részből áll, az egyik felét a munkáltatónak kell kitöltenie. Kezdődik a céges adatokkal, aztán igen-nem válaszokat kell adni arra, megfelel-e a cég a támogatás kritériumainak. Végül fel kell sorolni az összes dolgozót név szerint, a munkavégzés helyével, tajszámmal, akikre bértámogatást kér a cég, jelezve egyenként az eredeti munkaidőt, a csökkentettet, a támogatás alapját képező távolléti díjat és az egyéni fejlesztés idejére járó bért.

A kérelmező munkáltatónak ezen kívül egy, az államháztartási törvényre hivatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell leadnia – többek között döntéshozók, -előkészítők, kormánytagok és más prominens személyek, illetve hozzátartozóik sem támogathatóak.

A kérelem második felét a dolgozónak kell kitöltenie, a személyes adatok mellett a támogatással kapcsolatos kérdésekre kell válaszolni, végül munkakörrel és munkahellyel megadni, az adott dolgozónak mennyi a napi átlagos munkaideje, mennyi lesz a csökkentett, mennyi a távolléti díja, és mennyi bértámogatást kér. Arra érdemes lesz odafigyelni, hogy a munkavállalói és munkáltatói táblázatban szereplő adatok (például távolléti díj, munkaidő) stimmeljenek.

Home office: jár a 70 százalékos bértámogatás

Több szervezet is számonkérte a kormányon, hogy a járványhelyzet miatt biztonságos home office-ra miért nem lehet megkapni a 70 százalékos bértámogatást. Ezt arra hivatkozva állították, hogy a támogatásról szóló rendelet kizárja, ha a Munka Törvénykönyve 53. §-a szerint átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatják a dolgozót. Alapesetben ez alá a pont alá tartozik a home office is.

A napok óta tartó bizonytalanságnak most egy közleménnyel vetett véget az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Eszerint a programban azok a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatott munkavállalók vehetnek részt, akik a veszélyhelyzet kihirdetése és a kérelem benyújtása közötti időszak alatt megszakítás nélkül foglalkoztatásban álltak a munkáltatónál, akár „home office” keretében is. Vagyis a lényeg az, hogy nem szakadt meg a munkaviszonyuk, mindegy, hogy fizikailag az adott cég telephelyén, üzemében vagy otthonról dolgoznak.

A dolgozónak még két nyilatkozatot kell kitölteni. Az egyikkel vállalja, hogy belép a támogatási programba. Ebben ismét meg kell adni a személyes adatokat, de rákérdeznek többek között a végzettségre is. Az nem derül ki a dokumentumcsomagból, mi célt szolgál, hogy a nemzetiséget is firtatják, igaz, arra a kérdésre, hogy Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát?,  nem muszáj beikszelni, hogy roma, kínai arab vagy más, a nem tudom vagy nem nyilatkozom választ is elfogadják. A megváltozott munkaképességre és a fogyatékosságra is rákérdeznek, amire szintén nem kötelező válaszolni. (Egyébként ha a munkáltató már kap megváltozott munkaképességű dolgozóira támogatást, akkor a 70 százalékos állami bértámogatásban nem vehet részt.)

A másik nyilatkozattal a dolgozó hozzájárul az utánkövetéshez, azaz ha kérik, a támogatás lejárta után egy hónap múlva, illetve hat hónap múlva vissza kell jeleznie, hogy még állásban van-e. (A három hónapos támogatás lejárta után egy hónapig köteles továbbfoglalkoztatni a munkáltató.)

A nyomtatványok mind kitölthetőek számítógéppel, de amiket alá is kell írni, azokat az elektronikus beküldés előtt ki kell nyomtatni, aláírni, majd beszkennelni. A kérelmet a cégkapun keresztül lehet beküldeni, de akik elektronikus ügyintézésre nem kötelesek (ilyen lehet az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány valamint az egyházi jogi személy), azok az e-papiron keresztül küldhetik be a kérelmet.

Nagyobb cégeknél nem lesz egyszerű a nyilatkoztatás

A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője, Kántor Balázs szerint a rendelet célja mindenképpen üdvözlendő, azonban a támogatás odaítélésének egyes szabályai, szabályozatlan kérdései a munkaadóknak kockázatot jelentenek:

  • A támogatást az illetékes kormányhivatal ítéli meg. Ennek menete azonban némileg túlbonyolítottnak tűnik, mivel a munkavállaló és a munkaadó együttes kérelme szükséges, amit ráadásul gazdasági szempontból is indokolni kell. Ez könnyen megoldható egy néhány fős vállalatnál, de egy több száz főt foglalkoztató cégnél gondot okozhat, hogy belátható időn belül elkészüljenek a papírmunkával.
  • Kérdéses, hogy a kormányhivatalok nem lesznek-e túlságosan leterhelve ahhoz, hogy a megszabott nyolc munkanapos határidőben megalapozott döntést tudjanak hozni a támogatásról.
  • A kormányhivatalok döntéséhez a rendelet nem ad útmutatást, nem tudható, milyen szempontok alapján bírálják el a kérelmet.
  • Ha a támogatás feltételei nem teljesülnek, a támogatást vagy egy részét a munkáltatónak vissza kell fizetnie. Vannak azonban olyan feltételei a támogatásnak, amelyek teljesülésére a munkáltatónak nem feltétlenül van ráhatása. Ilyen például a létszámtartási kötelezettség előírása a támogatás időtartamára, plusz egy hónapig. Azonban a kötelezettség betartása olyan ok miatt is lehetetlenné válhat (pl. haláleset), amelyet a rendelet nem méltányol.
  • A támogatás összege felülről korlátozott, ami önmagában érthető. Azonban a rendelet jelenlegi szövegéből az következik, hogy a munkáltatónak az eredeti munkabér azon részét is ki kell fizetnie, amit a támogatás nem fedez. Ez elsősorban azokban a szektorokban hátrányos, ahol magasabb keresetűek dolgoznak, de problémát jelenthet az alacsonyabb keresetűeket foglalkoztató vállalkozásoknál is.

Kiemelt kép: MTI /EPA /ANSA /Claudio Peri

Kategóriák: Zöld hírek

Az építőiparban még nem látszik drasztikus visszaesés

2020, április 16 - 12:16

A jelenlegi rendelésállományok alapján még nem érzékelhető, hogy jelentősen romlanának az építőipar kilátásai, a koronavírus-járvány hatásairól azonban csak az áprilisi adatok mutatnak majd pontosabb képet – kommentálták az elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki adatait. A KSH legfrissebb közlése szerint februárban 2,5 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz viszonyítva a januári 2,5 százalékos csökkenés után.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában közölte, Európa első helyén áll a magyar építőipar növekedési üteme 2015-höz képest, azóta ugyanis 59,3 százalékkal tudott bővülni az ágazat.

A jelenlegi rendelésállomány alapján továbbra sem látszik jelentős probléma az ágazat kilátásait illetően, ugyanakkor megjegyezte, hogy az iparág szereplői márciusban már 30 százalék feletti csökkenést becsülnek. Az elemző azonban úgy vélte, rövid távon még nem feltétlenül kell az építőipar jelentős csökkenésére számítani.

Horváth András szerint a márciustól életbe lépő korlátozások az építőipart kevésbé érintik más iparágakhoz képest, így ebben a szektorban nem várható kiugró csökkenés. Hozzátette,

az ukrán vendégmunkások hazatérése ugyan negatív hatással lehet a magyar építőiparra, a Nyugat-Európából visszaáramlott magyar munkaerő egy része azonban ezt ellensúlyozhatja.

Februárban minimális emelkedést ért el az építőipar, ám ez egyértelmű lassulást jelent a korábbi időszakhoz képest, pedig a koronavírus-járvány negatív hatásai még nem fogták vissza a termelést – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az ágazat kilátásait meghatározó rendelésállományok a korábbinál gyengébb teljesítményt vetítenek előre és ehhez jön majd hozzá a járvány miatti hanyatlás, amire azonban még nem lehet becslést adni.

Minden ágazat számára kulcskérdés, hogy mennyi ideig tart a járvány és milyen lesz a lefutása, de az építőipar ebből a szempontból speciális helyzetben van. Amennyiben hamar véget ér a válság, akkor az építőiparban lehet pár rosszabb hónap, de a komolyabb beruházásoktól nem állnak el a fejlesztők és utána hamar emelkedő pályára állhat az ágazat. Ha elhúzódik a válság, akkor viszont több nagy projekt is kieshet – magyarázta az elemző.

Rövidebb távon az is kérdés, hogyan alakulnak a kapacitások, például az, hogy a távozó külföldi munkaerőt sikerült-e pótolni. A folyamatban lévő projektek támaszt adhatnak az ágazatnak, ahogy középtávon szintén segíthetnek az új állami beruházások, valamint az államilag támogatott hitelprogramokon alapuló céges fejlesztések is.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy idén az építőiparban 5-7 százalékos növekedéssel és 4600 milliárd forint körüli teljesítési értékkel számoltak a tavalyi 4430 milliárd forint után. A szakszövetség terveit az év első két hónapjának eredményei még igazolták, hiszen a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett változásokhoz csak márciustól kellett alkalmazkodniuk az építőipari cégeknek. Az elnök azonban úgy véli, hogy az ágazat idei teljesítményének megítélésében az áprilisi adatok, azon belül a megrendelés-állomány alakulása lesz a vízválasztó.

Hozzátette, már március végén tapasztalták, hogy egyes megrendelőknél a munkák előkészítése lelassult, néhány helyen, főként a szállodaiparban és a vendéglátásban pedig előfordult, hogy a megrendelő felfüggesztette a munkákat. Ezek azonban még csak az első jelek, a megrendelés állomány alakulásáról csak az áprilisi adatok tudnak majd pontos képet nyújtani. Mindez azért fontos, mert az építőipar teljesítményének egyik mérőeszköze, hogy volumenben és értékben hogyan alakul a rendelés állománya.

Arról is beszámolt, hogy a járványhelyzet miatt bonyolultabbá vált az anyagbeszerzés, a foglalkoztatás, a munkaszervezés, a logisztika, mindezek miatt idén az ágazat működése biztosan költségesebb lesz, mint az előző években. Koji László azonban úgy vélte, hogy még a költségesebb működés mellett is van arra esély, hogy a továbbra is húzóágazatnak tekinthető építőipar idén is a tavalyihoz hasonló teljesítményt nyújtson.

Kiemelt kép: 24.hu/Farkas Norbert

Kategóriák: Zöld hírek

Török Gábor: a válság „mézeshetei” után jön Orbán vesszőfutása

2020, április 16 - 08:50

A Magyar Narancsnak Török Gábor azt mondta: a Fidesznek soha nem volt erőssége, hogy gyorsan reagáljon az olyan válságokra, amelyeket nem maga idézett elő,

az első időszakban mindig egyfajta lefagyás jellemezte a pártot.

Szerinte Orbán Viktor a koronavírus felbukkanásakor most is nehézkesen lépett, az első napokban kifejezetten csalódottnak, frusztráltnak tűnt, lassú volt a reakcióideje, ugyanakkor az újratervezésben már elég hatékonynak bizonyult. A második héttől már világossá vált a kormányfő számára, hogy

politikai értelemben a válság első heteit kell kihasználnia, amikor még csak a félelem erős az emberekben, de sem a súlyos egészségügyi, sem a gazdasági következmények nincsenek itt.

A felhatalmazási törvénnyel felépített narratíva az ellenzékről, akkor is használható lesz, amikor véget érnek a válság „mézeshetei”, és minden ellene fordul.

Ebben a játékban az ellenzék partner volt, belesétált a csapdába, magára tette a célkeresztet. (…)

Felismerték a veszélyt, de akkora nyomást éreztek, hogy nem tudtak máshogy lépni. Orbán a válságot arra használná, hogy az ellenzéki önkormányzatokat bűnbakká tegye.

Bűnbakképzésből jeles

Most minden, amit tesznek, kármentés, a későbbi kár előzetes mérséklése. Ilyen a Karácsony Gergely elleni támadás is. Mivel a főpolgármester előttük járt a válságkommunikációban, most ezt a frusztrációt verik le rajta. Nem lehetnek olyan hülyék, hogy azt gondolják, a vírus nem jelenik meg olyan idősotthonban is, ahol fideszes a polgármester vagy állami a fenntartó.

Tudják, hogy a válság második szakaszában, amikor a valódi nehézségek jönnek, bármekkora is lesz a veszteség, az alapvetően a kormányt fogja roncsolni. Akkor tudják a kárt mérsékelni, ha az első ütést ők viszik be, ők határozzák meg a vita kereteit. A lényeg, hogy az első nagy gondolat tőlük származzon: »az ellenzék nem vesz részt a válságkezelésben«, »Karácsony Gergely miatt halnak meg az idősek«.

Később, amikor előkerül a kormány felelőssége az egészségügy lerohasztásáért, ez csökkenti veszteségeiket. Hivatkozhatnak rá,  hogy más is felelős. Ezt Török Gábor szerint elég jól csinálják, de a gazdasági következmények még kevésbé beláthatóak.

Az biztos, hogy a járványhelyzet után borzasztó nehéz időszak következik még akkor is, ha az egészségügyi vészhelyzetből Orbán sikeresen jön ki.

Alul és felül is komoly gondokra lehet számítani: egyik oldalról a munkájukat elvesztő tömegek, másik oldalról

a királyi udvarhoz közel álló gazdasági szereplők

is a válság vesztesei lesznek. A kormánytól várják majd helyzetük megoldását. A szó szoros és átvitt értelmében is annyi lesz az éhes száj, amennyit lehetetlennek tűnik megetetni.

A következő választásig egy-másfél éves irtózatos vesszőfutás előtt áll a kormány.

Kiemelt kép: 24.hu / Bielik István

Kategóriák: Zöld hírek

Bérkiegészítést kapnak a tatabányai szociális dolgozók a járvány miatt

2020, április 16 - 08:37

30 százalékos bérkiegészítést kapnak a Tatabányai Járási Egyesített Szociális Intézményben (TJ ESZI) dolgozók a koronavírus-járvány miatt megnövekedett többletfeladatok kompenzálására – közölte a tatabányai önkormányzat.

Szücsné Posztovics Ilona polgármester elmondta, hogy mivel járási ellátásról van szó, felkereste az érintett kistelepülések vezetőit és mindenki a támogatásáról biztosította őt ebben a kezdeményezésben. Így az ellátás tizenkét területén – az időskorúakkal, a hajléktalanokkal, a házi segítségnyújtásban részesülőkkel foglalkozók, a család és gyermekjóléti központban dolgozók közül összesen 180-an részesülnek bérkiegészítésben, ami havonta bruttó 12,6 millió forintot jelent.

A közlemény szerint TJ ESZI idősek otthonaiban csaknem háromszáz ember ellátásáról gondoskodnak. Tizenkét órás váltásban több mint százan dolgoznak védőfelszerelésben, a szájmaszk használata kötelező. Az otthon lakói közül azoknak, akik kórházi ellátás után térnek vissza, kialakítottak egy húsz ágyas izolációs részleget. Ők csak az itt eltöltött megfigyelési időszak után térhetnek vissza a szobáikba. Az otthonokban továbbra sincs koronavírussal regisztrált beteg.

Túlterheltek az idősotthonok, védőfelszerelésük nincs, az állam pedig nem segítAz egyik momentumos politikus végigkérdezte az intézményeket az országban.

Kiemelt kép: Getty Images

Kategóriák: Zöld hírek

Túlterheltek az idősotthonok, védőfelszerelésük nincs, az állam pedig nem segít

2020, április 16 - 07:56

Több száz adatkérést nyújtott be az országban található idősotthonoknak Kassai Dániel, Budapest XVIII. kerületi önkormányzati képviselő, miután az operatív törzstől hiába érdeklődött arról, hogy hogyan érinti az intézményeket a koronavírus-járvány. A Momentum politikusa az adatgyűjtés eredményéről a Facebookon számolt be, amelynek a leglényegesebb pontjai a következők:

  • sok esetben sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem adottak az otthonokban a járvány elleni hosszabb védekezéshez, főleg vidéken
  • az otthonok túlterheltek, mindenhol várólista van, ezért nehezen oldható meg a koronavírusos betegek izolációja. Az állami és önkormányzati fenntartású otthonokban kevés az olyan szoba, ami külön mosdóval, wc-vel rendelkezne, vagyis az elkülönítés sok helyen fizikai akadályokba is ütközik.
  • a tesztelésben egyáltalán nem kapnak segítséget a kormánytól, sőt volt olyan otthon, ahol miután az intézményvezető saját költségén felelősen teszteket rendelt (ami koronavírust mutatott ki több idősnél) kapott egy telefont, hogy ezt mégis hogy képzeli
  • a legtöbb válaszadó arról tájékoztatta a politikust, hogy továbbra is teszt elvégzése nélkül küldik vissza a kórházból az otthonba a betegeket
  • az idősotthonok a kormánytól eddig főleg egyszer használatos sebészeti maszkokat kaptak mást nem nagyon
  • az idősotthonokban dolgozók többségének csak szociális végzettsége van, az egészségügyi végzettségűek száma kevés, Kásler Miklós mégis utasításokat küld és elvárja, hogy a betegeknél szakápolást végezzenek, vagy például oxigénterápiát tartsanak.

Kassai posztjában azt írja, hogy az intézményvezetők a lehetőségeiken belül mindent megtesznek, például átalakítják a társalgót, áthelyeznek lakókat, hogy szoba szabaduljon föl, viszont 1-2 koronavírus gyanús beteg elkülönítésén túl nagyobb létszámú beteg esetén ezt már nehezen tudják megoldani. Ugyanakkor az otthonok többsége jelenleg nem tesztel, mert egy megbízható teszt nagyjából 5000 forint lakónként, amit bizonyos időközönként meg kell ismételni, ha meg akarják állapítani, hogy még mindig fertőzésmentes-e az intézmény.

A politikus hozzátette, hogy miközben az operatív törzs és a kormány elvárja az idősotthonoktól, hogy eszköz és forrás nélkül is a hatósági utasításokat hajtsák végre és ezt nyomatékosítva most minden idősotthonban népegészségügyi vizsgálatot tartsanak, a népegészségügyi dolgozók elmondásuk szerint egyelőre sok helyen nem kaptak védőfelszerelést ahhoz, hogy biztonságban megvizsgálhassák az otthonokat, a gyors ellenőrzésre pedig az intézmények nincsenek felkészülve.

Kiemelt kép: Kassai Dániel/Facebook

Kategóriák: Zöld hírek

Mfor: Budapesten belül már átirányítják az egészségügyi dolgozókat

2020, április 16 - 07:22

Az Mfor értesülései szerint Budapesten belül már kötelező jelleggel átirányítják az ápolókat és orvosokat a koronavírusos betegek ellátására. A hírportál birtokába került dokumentum alapján április 9-én elkezdődött az egészségügyi szakdolgozók kirendelése.

A hírportál azt írja, hogy az egyik önkormányzati rendelőintézetből irányítottak át ápolókat, szakdolgozókat az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe, ahol már fel is vették a munkát és kaptak védőfelszerelést. A feladatuk a Pesti úti idősotthonból érkező betegek ápolása. A lap úgy tudja, hogy minden átirányított szakdolgozó megjelent az intézetbe. Az Mfor szerint nem egyedi esetről van szó, hanem több kerületből is vezényeltek át orvosokat, ápolókat. Ezen kívül folyamatos a toborzás, amely kötelező jellegű. Ugyan egyelőre csak a budapesti esetekről tudnak, de országos szinten is működhet már – írják.

Az egészségügyi válsághelyzetről szóló 2013-as kormányrendelet alapján „A kirendelést az egészségügyi válsághelyzet felszámolásában résztvevő fekvőbeteg-szakellátó intézmény részére az intézmény vezetője, az időszakosan működő gyógyintézetbe az annak telepítésére kijelölt intézmény vezetője igényli a megyei kormányhivataltól. A megyei kormányhivatal dönt a kirendelés szükségességéről és az általa meghatározott egészségügyi intézmény vezetőjét kötelezi a kirendelés végrehajtására”.

A kirendelés addig tart, amíg az egészségügyi válsághelyzet miatti egészségügyi ellátást végző egészségügyi intézmény csak a hozzá kirendelt egészségügyi dolgozók közreműködésével képes ellátni a többletfeladatait, illetve amíg indokolt az időszakosan működő gyógyintézet működtetése. Az Mfor ugyanakkor hozzáteszi, hogy nem rendelhető ki olyan személy, akinek 3 évesnél fiatalabb gyereke van, aki egyedül nevelei a 16 évesnél fiatalabb gyerekét, hozzátartozója tartós gondozást igényel vagy ha minimum 50 százalékos rokkantsági szintje van.

Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán

Kategóriák: Zöld hírek

70 milliárdonként építik vissza a 13. havi nyugdíjat

2020, április 16 - 07:07

Tállai András államtitkár szerint a kormány tisztában van azzal, hogy a koronavírus-járvánnyal járó válság miatt nem csak lelkileg és fizikailag nehéz a nyugdíjasok helyzete. A Magyar Nemzetnek a pénzügyminiszter helyettese azt mondta, éppen ezért állítják vissza a 13. havi nyugdíjat fokozatosan, négy lépcsőben.

Először jövő februárban érkezik pénz ilyen címen, a nyugdíjasok akkor negyedhavi összeget kapnak kézhez. Mivel jelenleg 280 mil­liárd forint körül mozog az egy hónapnyi nyugdíj összege, így az első részletnél körülbelül 70 mil­liárd forintot kapnak meg a nyugdíjasok, két év múlva, félhavi összeg jár a nyugdíjasoknak extra juttatásként, 2023-ban háromnegyed havi.

2024-ben ér a folyamat a végére, akkortól minden évben a havi nyugdíj teljes összegéhez hozzájutnak a jogosultak.

Tállai András szerint a 13. havi juttatás visszaállítása pontos képet ad a kormány válságkezelési elképzeléseiről, arról, hogy  krízis idején nem megszorításokra van szükség. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a gazdaság talpra állhasson, a társadalom anyagi helyzete ne roggyanjon meg, emlékeztetve rá, hogy 12 éve, a legutóbbi válság idején a Gyurcsány–Bajnai-kormány éppen ellenkezőleg cselekedett. Gyurcsány: Ebből nagy baj lesz„Az Isten legyen hozzánk kegyes” – fohászkodik Orbán mentőcsomagját látva. Közben a Fidesz is kitalálta, hogyan rugdossa a baloldalt a válsághelyzetben.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kategóriák: Zöld hírek

Ismét használhatják az ingázók a battonyai határátkelőt

2020, április 16 - 06:31

A battonyai átkelőt is használhatják csütörtöktől a magyar-román határon az ingázók – közölte csütörtök reggel Facebook-oldalán a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter felidézte, néhány nappal ezelőtt nyolc átkelőhelyen már megnyílt a lehetőség az ingázásra a magyar-román határon, a magyar és a román állampolgárok pedig csütörtöktől a battonyai átkelőt is használhatják ingázás céljából.

Egy újabb jó hír a határmenti közösségeknek, és újabb jó hír a gazdasági együttműködés szempontjából, hiszen Románia a negyedik legfontosabb exportpiacunk,

írta. Húsvét óta az ingázók a csengersimai, a vállaji, a létavértesi, az ártándi, a méhkeréki, a gyulai, a nagylaki és a kiszombori átkelőkön kelhettek át.

Korábban a koronavírus terjedésének lassítása érdekében a magyar és a román kormány is hozott a személyforgalom korlátozására vonatkozó szigorító intézkedéseket a határain.

Kategóriák: Zöld hírek

Lista készült arról, hogy megyénként hány kórházi ágyat kell szabaddá tenni

2020, április 16 - 06:13

A koronavírusos betegek kórházi ellátásra felkészítendő kórházi ágyak számáról tettek közzé egy listát megyénkénti bontásban a koronavirus.gov.hu honlapon. Mint írják, a kormány a legrosszabb forgatókönyvre készíti fel a kórházakat, ezért ágyakat szabadítanak fel a kórházakban. A legtöbbet, Budapesten kívül, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kell felszabadítani, a legkevesebbet Tolna megyében.

fotó: koronavírus.gov.hu

Az április 19-ig biztosítandó 50 százalékos ágykapacitás összesen 32.900 ágyat jelent, a következő ütemben tervezett 60 százalékos ágykapacitás összesen 39.500 ágyat jelent, amelyeket koronavírusos betegek ápolására kell biztosítani szükség esetén. Ezen a héten 100 kórházi ágyból 50 ágyat kell felszabadítani a koronavírus-fertőzöttek kórházi ellátására, a következő körben 100-ból 60-at.

A tájékoztatás szerint ezt nem jelenti azt, hogy az összes egyéb beteget hazaküldenék a kórházakból és arról, hogy melyik beteget lehet hazaküldeni és melyiket nem, a kezelő orvos illetve orvosi konzílium dönt szakmai protokoll szerint.

Azonban hogy ez a valóságban hogyan is néz ki pontosan, arról egy hosszabb cikkben számoltunk be:

„Anyám lelkileg összetört” – így megy a kórházak kiürítéseA koronavírus-járvány miatt a kórházi ágyak 60 százalékát fel kell szabadítani. Sok olvasónk számolt be arról, milyen nehéz helyzetbe kerültek beteg hozzátartozóik és ők is emiatt.

Ebben a cikkünkben pedig orvosokat és szakértőt kérdeztünk a kórházak átalakításáról:

Értelmetlen átszervezés: a kórházak kiürülnek, a betegek otthon maradnakA koronavírusos betegek elenyésző része kerül kórházba, ezért sem értik az általunk megkérdezett orvosok, miért kellett rohamtempóban 36 ezer ágyat felszabadítaniuk az intézményeknek.

Kiemelt kép: 24.hu/Marjai János

Kategóriák: Zöld hírek

A Tesco, a Spar és a Lidl fizeti majd a legtöbb különadót az élelmiszerláncok közül

2020, április 16 - 05:28

A kormány ugyanannyira sarcolja meg a kiskereskedelmi cégeket, mint 2010-ben tette, csak az indoklás más: most a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre tekintettel vet ki különadót. Az adó sávos, a kiskereskedelmi üzletek félmilliárdos árbevételig megússzák a sarcot, felette pedig egyre emelkedő adóval kell számolniuk.

Az adó mértéke

  • a nettó árbevételhez igazított adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
  • az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forint alatti része után 0,1 százalék,
  • az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forint alatti része után 0,4 százalék,
  • az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék.

A 2010-ben bevezetett, 2012 végéig fenntartott kiskereskedelmi különadó ugyanezeket a sávokat alkalmazta.

A rendelkezésre álló legfrissebb, 2018-as nettó árbevételi adatok alapján annyi biztos, hogy minden nagy élelmiszerkereskedő multilánc a legmagasabb kulccsal fog adózni. A legtöbbet

  • a 600 milliárd forint feletti forgalmú Tesco,
  • valamint az 500 milliárd forint körül teljesítő Spar, illetve Lidl fizetheti,
  • de 100 milliárd forint feletti forgalma miatt az Auchan, a Penny és az Aldi is számíthat a 2,5 százalékos adókulcsra.

Viszont a társult rendszerben működő magyar láncok (Coop, CBA, Reál) zöme, ahogy az előző évtized elején, most is megúszhatja a különadó-fizetést. Hiszen a Tescónak nem sikerült a korábbi különadóval kapcsolatban az uniós eljárásban elérnie, hogy az egységes cégjelzés alatt, franchise rendszerben – boltonként jellemzően külön gazdasági társaságként – működő vállalkozásoknál egybe kelljen számítani a nettó árbevételt az adófizetés megállapításához, csak a kapcsolt vállalkozásoknál kell ezt a szabályt alkalmazni.

Az, hogy végül mennyi lesz majd a fizetendő adó, nagyban függ attól, mennyi ideig tart a veszélyhelyzet. Annyi biztos, hogy a rendelet május 1-jén lép hatályba, onnantól ketyeg az óra, először tehát májusra kell megfizetni a különadó-előleget, mégpedig a legutolsó lezárt évi mérleg árbevételi adatai alapján. Az eddigi információk alapján ugyan valószerűtlen, de ha csak május végéig tartana a veszélyhelyzet, akkor a hat multiláncnak csaknem 4 milliárd forinttal kellene hozzájárulnia a költségekhez, míg ha még októberben is tartana, akkor 23 milliárd forint körül lenne összesen a fizetendőjük.

Extra mozgásteret jelent a kormánynak, hogy ha nem a hónap végével zárják le a veszélyhelyzetet, hanem a következő hónap elejével, az még egyhavi adóbevétel, ugyanis az adót azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben ha csak egy napra is, de fennáll a veszélyhelyzet.

A kormány úgy kalkulált, hogy összesen 36 milliárd forint adóbevétel jöhet be a kiskereskedelmi cégektől – vagyis ezek szerint még pár hónapig eltarthat a veszélyhelyzet. Amikor előzőleg szedték a kiskereskedelmi különadót, az utolsó évben 33 milliárd forint jött be belőle az Index cikke szerint. Azóta a kiskereskedelmi forgalom nőtt, és a különadó nemcsak a cikkünkben említett élelmiszerkereskedő láncokat sújtja, hanem gyakorlatilag minden megfelelő nagyságú árbevétellel rendelkező kiskereskedelmi céget, így a benzinkutakat és a webáruházakat is. Az utóbbiak közül a két legnagyobb forgalmú, az eMag és az Extreme Digital a közelmúltban egyesült, közleményük szerint az egyesülés után 70 milliárd forintos forgalomra számítottak, így náluk elvileg a 0,4 százalékos adókulcs jöhet be. Ez éves szinten 190 millió forintos adófizetést jelentene – de ha csak 2-3 hónapig tart a veszélyhelyzet, akkor 32-48 millió forinttal megúszhatják. A GKI Digital elemzése szerint 2018-ban az összes netes értékesítés 425 milliárd forintot tett ki.

A különadóra ítélt cégek közül az élelmiszerdiszkontok forgalmát felpörgették a pánikvásárlások, ugyanakkor más kereskedelmi szektorokban brutális a visszaesés. Fontos, hogy azoknak, akik adott hónapra számított forgalma legalább 40 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képes, egy speciális, adóelőleg-mérséklési rendelkezés lehetővé teszi az adócsökkentést, ezt azonban külön kell kérelmezni:

Az az üzletlánc, amely nem kapcsol gyorsan, a tavalyi, óriási forgalma után fizet különadótAki elveszítette a forgalmának a nagy részét idén, annak méltányossági kérelmet kell beadnia, gyorsan.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Napos, tavaszi idő lesz csütörtökön

2020, április 16 - 05:07

Csütörtökön száraz, csapadékmentes idő várható nyugat felől fokozatosan megnövekvő fátyolfelhőzettel – írja a Kiderül. A délnyugati szél sok helyen megélénkül, északon, északkeleten megerősödik.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 25 fok között várható. Késő estére 7 és 12 fok közé hűl le a levegő.

Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás

Kategóriák: Zöld hírek

Leírható a tao a bankok különadójából

2020, április 15 - 18:49

Ahogy a normál bankadót, úgy a járványadót is csökkenthetik a bankok látványcsapatsportok támogatásával – vette észre a hvg.hu a Magyar Közlönyben megjelent rendeletben. Azaz a járványügyi védekezés miatt kivetett különadó leírható tao-támogatásként.

A pénzügyminisztérium számításai szerint – most, a veszélyhelyzet idején – a kiskereskedelmi ágazat a különadó révén 36 milliárd forinttal járul hozzá a Járvány Elleni Védekezési Alap bevételi oldalához. A bankok a kilenc hónapos hitelmoratórium mellett 55 milliárd forintnyi különadót fizetnek be idén. Ez az összeg azonban kisebb lehet, ha a bankok élnek a lehetőséggel, amit a kormány 2017-ben vezetett be a különadótörvény módosításával.

A bankadó-csökkentés feltétele, hogy a hitelintézet a társaságiadó-törvény (tao- törvény) szerint jogosult legyen adókedvezményre, de azt a kedvezményt nem érvényesíti – így nem lehet duplán élni a kedvezménnyel. Ugyanez igaz a járványadó-kedvezményre is.

A hvg.hu megjegyzi, hogy egy nyereséges banknak nem érdeke, hogy kevesebb bankadót fizessen, hiszen akkor több lesz az adózás előtti eredménye, amiből több társasági adót kell fizetnie. A sporttámogatással elért kedvezményt jellemzően jobban megérhette a fizetendő taóban érvényesíteni.

A járvány miatt kibontakozó válság a bankok eredményére is hatással lesz, így 2020-ban már több pénzintézet élhet ezzel a lehetőséggel.

Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor

Kategóriák: Zöld hírek

91 milliárd forintot gyűjt be az állam a bankoktól és a nagy cégektől

2020, április 14 - 21:10

Megjelent a két különadóról szóló rendelet a keddi Magyar Közlönyben, mindkét jogszabály május 1-jén lép hatályba. A különadókkal a bankok, illetve a nagybevételű kereskedelmi láncok 91 milliárd forinttal járulnak hozzá az államkassza bevételéhez, és ezáltal a koronavírus-járvány elleni védekezéshez, amely az egész ország közös ügye  közölte a Pénzügyminisztérium (PM).

Az MTI-hez eljuttatott közleményében a szaktárca ismertette: a járvány elleni védekezési alapba befolyó közterhet a pénzintézeteknek, és a félmilliárdnál nagyobb bevételű kiskereskedelmi cégeknek kell megfizetniük. A különadó a kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeket érinti, független az értékesítés módjától, így a netes kereskedőkre is vonatkozik, de csak a nagyvállalatokra.

A veszélyhelyzetben bevezetett magyar különadó a bevétel nagyságától függő sávos adó. A szabályozás figyelembe veszi az Európai Unió Bírósága március 3-ai ítéletét, amelyben a luxemburgi testület Magyarország javára döntött, és egyértelműen rögzítette, hogy nem minősül a külföldi tulajdonban álló vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek, valamint nem sérti a letelepedés szabadságát az, ha a különadók progresszív módon terhelik a vállalkozás teherbíró képességét jól jelző árbevételt.

A különadó mértéke, amelyet az éves nettó árbevétel alapján kell kiszámítani, félmilliárd és harmincmilliárd forint között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, és százmilliárd forint felett 2,5 százalék. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a kkv-knak amellett, hogy nem kell adót fizetniük, bevallást sem kell kitölteniük.

Az érintetteknek havonta adóelőleget kell fizetniük, először május 31-én. Eddig az időpontig az egy hónapra jutó, havi összeget egy erre a célra szolgáló nyomtatványon jelezni is kell az adóhivatalnak. Ám tekintettel arra, hogy az adóelőleg összegét a korábbi üzleti év nettó árbevétele alapján kell kiszámítani, egy speciális, adóelőleg-mérséklési rendelkezés segíti azokat a cégeket, amelyeknek az adott hónapban a kereskedelmi forgalmuk az előző év azonos időszakához képest legalább 40 százalékkal esett vissza. Emellett természetesen előzetesen, még az előleg fizetésének határideje előtt, az általános adómérséklési kérelem is benyújtható, ha a koronavírus-járvány olyannyira csökkentette a bevételt, hogy a különadó nem éri el az adóévben fizetendő adóelőleg összegét.

A tárca számításai szerint – most, a veszélyhelyzet idején – a kiskereskedelmi ágazat a különadó révén 36 milliárd forinttal járul hozzá a Járvány Elleni Védekezési Alap bevételi oldalához. A koronavírus elleni küzdelemből a magyar bankok is kiveszik a részüket. A kilenc hónapos hitelmoratórium mellett 55 milliárd forintnyi különadót fizetnek be idén – álla  közlleményben.

A pénzintézeti szektor által fizetendő adó mértéke az adóalap 50 milliárd forint feletti részének 0,19 százaléka. A bankok járványügyi különadóját egy erre a célra kialakított nyomtatványon elektronikusan kell bevallani 2020. június 10-ig. A bankok ezt az összeget – a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból – visszakapják. Az adót három egyenlő részletben kell megfizetni, az elsőt 2020. június 10-ig, a másodikat 2020. szeptember 10-ig, a harmadik részletet pedig 2020. december 10-ig – írta a PM.

Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton

Kategóriák: Zöld hírek

3 milliárd eurós mentőövet dobtak az Adidasnak

2020, április 14 - 20:19

Több mint kétmilliárd euró hitelt kap a német államtól a koronavírus-járvány miatti nehézségek áthidalására a világ egyik legnagyobb sportszergyártója, a német Adidas csoport, a megállapodást kedden jelentették be.

A vállalat közleményében kiemelte, hogy a koronavírus terjedése miatt leálltak a nagy-, és kiskereskedelmi forgalomból származó bevétel 60 százalékát biztosító piacok. A saját üzletek és a partnerek által üzemeltetett boltok már negyedik hete szinte kivétel nélkül mind zárva tartanak Európában, Észak-Amerikában, a nagy feltörekvő országokban és az ázsiai és csendes-óceáni térségben.

Ezért a fizetőképesség erősítésére egy sor további intézkedés mellett egy 3 milliárd eurós (1080 ezer milliárd forint) hitelkeretről is gondoskodni kellett. A német állami fejlesztési bank (KfW) 2,4 milliárd euróval, több bank – köztük az UniCredit, a Bank of America és a Citibank – pedig közösen további 600 millió euróval járul hozzá a kerethez.

A szükség szerint rugalmasan hozzáférhető forrás 15 hónapig, 2021 júliusáig áll rendelkezésre. A német állam nem jut tulajdonrészhez a hitel fejében. Az esetlegesen lehívott részleteket a lehető leggyorsabban, piaci feltételek alapján fizetik vissza.

A társaság azt is vállalta, hogy a hitelkeret hozzáférési ideje alatt nem fizet osztalékot a részvényeseknek. Arról is döntöttek, hogy leállítják sajátrészvény-vásárlási programjukat, és az igazgatóság tagjai az idén lemondanak a javadalmazásuk 65 százalékát kitevő bónuszról.

A világszerte 60 ezer embert foglalkoztató vállalat tavaly 23,6 milliárd euró bevételt ért el, ami 8 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, az adózás utáni nyereség 12 százalékkal 1,91 milliárd euróra emelkedett.

A társaságot széles körben bírálták Németországban, amiért élni kívánt a szövetségi kormány egyik válságkezelő csomagjával bevezetett kedvezménnyel, miszerint a koronavírus-járvány miatt legalább szeptemberig fel lehet függeszteni az ingatlanbérleti díjak fizetését. A felháborodás miatt visszakoztak, továbbra is fizetik az üzlethelyiségek bérleti díját.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Kategóriák: Zöld hírek

Az IMF prognózisa alapján irigylésre méltó módon vészelheti át a válságot a magyar gazdaság

2020, április 14 - 16:28

Az MTI-hez eljuttatott világgazdasági növekedési prognózisában az IMF a tavalyi 4,9 százalékos növekedés után az idén a magyar GDP 3,1 százalékos csökkenésére számít, 2021-ben viszont ismét növekedésre, 4,2 százalékosra.

Az IMF tavaly őszi prognózisának november elején kiadott, felülvizsgált változatában még 3,3 százalékos GDP-növekedést jelzett előre Magyarországon 2020-ra és 2,9 százalékosat 2021-re. A tavalyi magyar GDP-növekedést az IMF őszi prognózisában még a tényleges 4,9 százaléknál kisebbre, 4,6 százalékra várta.

Az IMF mostani prognózisa szerint a máltai 2,8 százalékos várható csökkenés után az idén a magyar GDP zsugorodik a legkevésbé az Európai Unióban, az unión kívül pedig csak Szerbiában lesz kisebb mértékű – 3,0 százalékos – a gazdasági teljesítmény csökkenése.

A szomszédos országok közül a horvátországi GDP 9,0 százalékkal csökken az idén az IMF mostani prognózisa szerint, a romániai pedig 5,0 százalékkal, a bolgár 4,0 százalékkal, a szlovén 8,0 százalékkal, a szlovák 6,2 százalékkal, az osztrák 7,0 százalékkal esik vissza. A lengyelországi GDP 4,6 százalékkal csökken az idén, a csehországi pedig 6,5 százalékkal. A nagy uniós tagállamok közül a német GDP 7,0 százalékkal, a francia 7,2 százalékkal, a spanyol 8,0 százalékkal, az olasz pedig 9,1 százalékkal csökken 2020-ban az IMF előrejelzésében.

Az infláció Magyarországon a tavalyi 3,4 százalék után az idén 3,3 százalékos lesz az IMF prognózisa szerint, 2021-ben pedig 3,2 százalék várható. Őszi prognózisában 3,4 százalékos inflációt jelzett 2020-ra az IMF, 2021-re pedig 3,3 százalékosat.

A munkanélküliségi ráta az IMF mostani előrejelzése szerint az idén 5,4 százalékra emelkedik a tavalyi 3,4 százalékról, 2021-ben pedig 4,0 százalékra mérséklődik.

A koronavírus-járvány globális gazdasági következményeit az IMF sokkal súlyosabbnak ítéli meg a 2008/2009-es globális pénzügyi és gazdasági válságnál. Hangsúlyozza azonban, hogy az ellenintézkedéseknek és központi ösztönzőknek köszönhetően a gazdaság sokkal gyorsabban tér majd vissza a normális kerékvágásba, mint akkor.

Mivel a negatív következmények sokkal kiélezettebben jelentkeznek egyes gazdasági ágazatokban, mint másokban, a politikának célzott költségvetési, monetáris és pénzügyi intézkedésekkel kell a leginkább érintett lakossági és üzleti területek segítségére sietni.

A bruttó hazai termék az előrejelzés szerint minden régióban visszaesik az idén Kína és India kivételével, ahol csak a növekedési ütem lassulása várható. Az Egyesült Államok tavalyi 2,3 százalékos GDP-növekedése az idén 5,9 százalékos csökkenésbe fordul, jövőre pedig 4,7 százalékos növekedésbe vált. Az euróövezeti bruttó hazai termék az idén 7,5 százalékkal csökken, jövőre pedig 4,7 százalékkal emelkedik.

A teljes világgazdaságot tekintve a szervezet a GDP 3,0 százalékos csökkenését várja a 2019-es 2,9 százalékos növekedés után. A teljesítmény idei zsugorodását viszont a világgazdaság 2021-ben 5,8 százalékos GDP-növekedéssel ellentételezi majd a prognózis szerint.

Koronavírus: egy rangsor szerint Magyarország a negyedik legbiztonságosabb hely EurópábanAzt vizsgálták, melyik kormány milyen hatékonyan kezeli a járványt.

Kép: AFP

Kategóriák: Zöld hírek

Ezer embert bocsát el a Wizz Air a koronavírus miatt

2020, április 14 - 11:04

Ezer munkavállalóját, a dolgozók 19 százalékát kénytelen elbocsátani a Wizz Air a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben, és az eddiginél is több embert küld kényszerszabadságra – írj az MTI.

A légitársaság honlapján megjelent közlemény szerint a felső vezetők fizetését átlagosan 22 százalékkal, a pilótákét, légiutas-kísérőket és az irodai dolgozókét pedig átlagosan 14 százalékkal csökkenti a magyar kötődésű légitársaság. Emellett a cég a bérlési idő lejártával nem hosszabbítja meg 32 idősebb Airbus A320-asának szerződését, így azok visszakerülnek a lízingbe adóhoz.

A Váradi József vezette cégnek a közlés szerint 1,5 milliárd euró szabad készpénzállománya van, anyagi helyzete stabil. Márciusban az utasforgalom 34 százalékkal csökkent, jelenleg a társaság a korábbi kapacitásai mindössze 3 százalékán üzemel. Az Abu Dzabi-i leányvállalat megalapítása nem áll le, az ütemtervnek megfelelően halad – olvasható a közleményben.

A március 31-ével zárult negyedik pénzügyi negyedévben a cég várhatóan 70-80 millió eurós veszteséget könyvel el, így a teljes pénzügyi évre várható adózott eredmény 270-280 millió eurós nyereséget lehet. Arról a társaságnak egyelőre nincsen becslése, hogy milyen üzleti eredmények várhatóak a 2021. március 31-ével záródó pénzügyi évben. A Wizz Air a közleményben megerősítette korábbi terveit, amelyek a pandémia utáni időszakra évenkénti átlagos 15 százalékos kapacitás-bővítésről szóltak.

Kiemelt kép: A COVID-19 koronavírus-világjárvány és következményei miatt a WIZZ Air légitársaság 2020. április 24-én kiadott közleményében bejelentette, hogy felfüggeszti debreceni bázisának működését. Földre kényszerült flottájának egy része a Debrecen Airport területén parkol.

Kategóriák: Zöld hírek

Soros: Németország már megmutatta, hogyan lehet túlélni egy gazdasági válságot

2020, április 14 - 10:56

Soros György magyar származású amerikai üzletember Eric Beinhockerrel, az Oxfordi Egyetem  professzorával írt közös véleménycikket a Los Angeles Timesba arról, hogy hogyan kellene életben tartani az amerikai gazdaságot a koronavírus-járvány alatt.

Mint írják: a koronavírus miatt katasztrofális összeomlás következett be az Egyesült Államok foglalkoztatásában, ez pedig sokkal többet követelne a szövetségi kormánytól, mint amit az eddig tett. Felelevenítik, hogy az április 4-ével záródó mindössze három hétben 17 millió amerikai vált munkanélkülivé. Az INET Oxford kutatóintézete szerint azonnali beavatkozás nélkül az amerikai munkahelyek 24 százaléka szűnhet meg, míg a 2007-2009-es válságban csak a pozíciók 3,3 százaléka veszett el. Ez a munkahelyveszteség megegyezne a nagy gazdasági válság legrosszabb éveivel: 37 millió amerikai maradna munka nélkül.

Ennek hatását leginkább az alacsony jövedelmű munkavállalók fogják érezni

— teszik hozzá. Szerintük a cél az, hogy addig, amíg az emberek vissza tudnak térni a munkába, alvó üzemmódban kell tartani a gazdaságot, ehhez a vállalkozások és a munkavállalók legnagyobb részének képesnek kell lennie arra, hogy felébredjen és visszatérjen a munkahelyére, ha az egészségügyi válság véget ér.

Hogyan? A szövetségi kormánynak minden amerikainak haladéktalanul garantálnia kell a fizetését a válság ideje alatt. Más országok pontosan ezt tették. Németország, Franciaország, Dánia, Írország, Hollandia, az Egyesült Királyság és Ausztrália mindegyike közvetlen támogatást nyújt a munkáltatóknak a munkavállalói fizetések fedezésére és a munkavállalók munkahelyükön tartására a lezárások alatt. A történelem megmutatta, hogy ez a stratégia működik. A Kurzarbeit-programnak köszönhetően a német munkanélküliség a nagy gazdasági világválság idején 7,9 százalékról 7 százalékra esett, míg a többi nagy, fejlett gazdaságban az átlagos munkanélküliség három százalékkal nőtt. Ennek eredményeként a német gazdaság gyorsabban helyreállt, mint sok más országé

— magyarázzák. Szerintük a kongresszus a helyes irányba tett egy lépést a közelmúltban elfogadott, 2 trillió dolláros CARES-törvény elfogadásával. A törvény olyan kölcsönprogramról rendelkezik, amely lehetővé teszi a legfeljebb 500 főt foglalkoztató vállalkozásoknak a bérek kifizetését, azonban Soros és Beinhocker szerint az elkülönített összeg még mindig nem elegendő, illetve a források kiutalása — a bankok bevonása miatt — túl bürokratikus és lassú. Azt is nehezményezik, hogy a CARES-törvény intézkedései és a Szövetségi Központi Bank (FED) programjai is csak közvetett átfedésben vannak és túl lassúak. Mint írják: gyors, közvetlen és arányos segítségre lenne szükség.

Pramila Jayapal washingtoni demokrata képviselő és kollégái egy olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amelynek középpontjában a fizetések megtartásának garantálása állna. Kimelik: alapvető fontosságú, hogy ezt a védelmet mind a 152 millió amerikai munkavállalóra ki kell terjeszteni, nem csak arra a 60 millióra, aki kisvállalkozásokban dolgozik, valamint be kell vonni a nonprofit szervezeteket is. A véleménycikk szerint ez a javaslat garantálná az összeg gyors, elektronikus elosztását, illetve azt is, hogy a kedvezményezett cégek csak a mukahelyek megvédésére, a fizetések megtartására használhassák a segítséget, azok pedig akik nincsenek rászorulva, ne kaphassanak belőle.

Hozzáteszik: egy ilyen gazdasági garancia nem lenne olcsó, az INET Oxford havonta körülbelül 115 milliárd dollárra becsülné a költségeket. Ez azonban még a CARES-törvényben foglalt kereteken belül esik és szerintük a fiskális beavatkozás legjobb módja lenne.

Kiemelt kép: Simon Dawson/Bloomberg

Kategóriák: Zöld hírek

90 százalékkal esett vissza a használt autók iránt érdeklődők száma a koronavírus miatt

2020, április 14 - 09:49

A használtautó-kereskedők közel kétharmada szembesül azzal, hogy bevételei legalább 75 százalékkal esnek vissza a koronavírus-járvány miatt életbe lépett veszélyhelyzet miatt – derül ki a JóAutók.hu felméréséből, amelyet a 24.hu is megkapott.

Ebben az áll, hogy a telephelyek csaknem 10 százalékát legkésőbb március 27-ével bezárták, további 40 százalékuk jelenleg csak előre bejelentkező érdeklődők számára nyit ki.

A mintegy 200, a JóAutók.hu által minősített használtautó-kereskedő megkérdezése nyomán született elemzés adatai szerint a kereskedésekbe látogatók száma az elmúlt hetekben drasztikusan csökkent, a válaszadók 85 százaléka szerint legalább 90 százalékkal esett vissza. Ennek hatására a kereskedők 63 százaléka több mint 75 százalékos árbevétel-kiesést vár az érintett időszakra, további 21 százalék becsül 50 és 75 százalék közötti visszaesést.

Ebben a helyzetben a kereskedések 64 százaléka csökkentett létszámmal üzemel, 40 százalék szabadságra küldte dolgozóit, miközben 24 százalék leépítésre is kényszerült már. A mostani helyzetet a kereskedések 60 százaléka csupán legfeljebb 3-4 hónapig fogja tudni kezelni a jelenlegi eszközeivel. Több mint féléves túlélésre a válaszok alapján csupán 14 százalékuk van felkészülve.

Kiemelt Kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Kategóriák: Zöld hírek

Megszüntetik a nyelvtanulási diákhitelt

2020, április 14 - 09:46

Elmondta: az új diákhitel a felsőoktatási hallgatóknak legfeljebb 500 ezer, a felnőttképzésekben részt vevőknek maximum 1,2 millió forint összegben lesz elérhető. A családtámogatás erre a termékre is érvényes, tehát a második gyermek születésekor a kormány elengedi az édesanya diákhitelének felét, a harmadik gyermek után pedig a diákhitel-tartozás egészét.

Tájékoztatott arról is, hogy a kormány a szabad felhasználású Diákhitel1 maximális keretét augusztus 15-től több mint kétszeresére, 150 ezer forintra emeli, június 15-ig és december 31-ig meghosszabbítja annak igénylési határidejét, és az első félévére visszamenőleg is igényelhetővé teszi maximum 350 ezer forint értékben.

A nyelvtanulási diákhitel megszűnik, az eddig felvett hitelek pedig májustól kamatmentessé válnak.

Kiemelt kép: MTI/MTVA

Kategóriák: Zöld hírek

353 forint felett az euró

2020, április 14 - 07:12
  • Az eurót a magyarországi kereskedési szünet előtti utolsó napon, csütörtök este 352,90 forinton jegyezték. Kedd reggel nyolc órára a jegyzés ehhez képest csak csekély mértékben változott, 353,02 forintra ment fel.
  • A dollár a devizák széles körével szemben gyengült kedd reggelre, ami a forint árfolyamában is megmutatkozott, ha csak csekély mértékben is. A dollár jegyzése a csütörtök esti 322,64 forintról kedd reggelre 322,47 forintra ment le.
  •  A svájci frank jegyzése forintban emelkedett, a csütörtök esti 333,95 forint után kedden reggel 334,20 forinton állt.

Kiemelt kép: MTI/MTVA

Kategóriák: Zöld hírek