FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 1 nap 16 óra

7 százalékot erősödhet a forint egy év alatt

2020, április 3 - 09:06

A közép-kelet-európai devizák a koronavírus-járvány közepette értékőrző eszközökbe áthelyezett befektetések miatt hat-nyolc százalékot veszítettek árfolyamukból március folyamán – állapítja meg a Reuters felmérése.

A további árfolyamalkulás kilátásait tekintve a devizapiaci szakértők csak a román lej és a szerb dínár esetében számítanak további gyengülésre, mivel ez a két deviza elkerülte a mély árfolyamveszteséget az elmúlt hetekben. A forint, a cseh korona és a lengyel zloty viszont várakozásaik szerint visszatér az erősödő pályára, csak a néhány héttel ezelőttinél kissé gyengébb szinten.

A forint a héten szerdán érte el árfolyammélypontját az euróval szemben 369 forint feletti jegyzésen. Ehhez képest a pénzpiaci elemzők várakozásai szerint az elkövetkező 12 hónapban 7 százalékkal 340 forintos eurójegyzésig fog erősödni. Ez kissé gyengébb szint az egy hónappal ezelőtt végzett felmérésben jelzett 335 forintnál.

A cseh korona 7,8 százalékkal erősödik majd az elkövetkező tizenkét hónapban, egészen a koronavírus-járvány előtti 25,50 koronás eurójegyzésig. A lengyel zloty pedig 5,8 százalékkal erősödik az elkövetkező egy év alatt 4,35 zloty eurójegyzésig.

Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Meghosszabbítanák a konzervek lejárati idejét, ez is a válságkezelés része lehet

2020, április 3 - 05:12

A pánikvásárlások nyomán kiürült polcok, a 2800 forintos csirkemell erős ízelítő volt abból, milyen piaci zavarokat okozhat a járványhelyzet. Ott is helyi hiány mutatkozhat, ahol amúgy bőséges az árualap: mint megtapasztalhattuk, például csirkéből hiába teszi ki a hazai termelés a belső igény 140 százalékát, ettől átmenetileg még akadozhat az ellátás. A turizmus bedőlésével a vendéglátás, az iskolák bezárásával a közétkeztetés nagyjából lenullázódott, és ez átrajzolta az erővonalakat az élelmiszergazdaságban. Miközben az átlagvásárló hiányt észlel ebből abból a boltokban, a piaci zavarok miatt halmozódnak a készletek az élelmiszeripari cégeknél.

A készletek átcsatornázhatók lennének

egyfajta állami intervenciós készletté, és a készleteket egy ideiglenes elosztó rendszeren keresztül eljuttathatják a karanténban lévő vagy a rendkívüli egészségügyi ellátásban résztvevő személyeknek.

Így szól az a javaslat, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felkérésére az élelmiszer-gazdasági ágazat válságkezelésére dolgozott ki egy munkacsoport, és amit már el is juttattak a kormánynak. Olyan nagyágyúkat kértek fel a munkacsoportba, mint Csányi Sándor Bonafarmja, a Bárány család csirkés cége, a Master Good és a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc keményítő-, illetve izocukorgyára, a Viresol és a Kall Ingredients, de van a csapatban tartós élelmiszerekkel foglalkozó vállalkozás is, mint az Univer Product és a Kecskeméti Konzervgyár.

Szintén az eladatlan készletek kezelésére szolgál az a javaslat, amelyben

azt kérik, hogy a gyártók meghosszabbíthassák a szavatossági időt, szigorúan az élelmiszer-biztonságot szem előtt tartva.

A tartós élelmiszereken a a minőségmegőrzés idejét tüntetik fel a gyártó, ami azt jelenti, hogy addig az időpontig garantálja a fogyasztónak az ígért minőséget. Lejárt termék a jelenlegi szabályozás szerint nem lehet kereskedelmi forgalomban, nem kerülhet a boltok polcaira, és nincs mód a lejárat felülírására. Akkor sem, ha köztudott, hogy a minőségmegőrzés idejének lejárta után a termékek fogyasztása nem válik élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatossá. Magyarul nem okoz betegséget, ha valamennyivel a feltüntetett lejárati idő után esszük meg a csokoládét vagy a konzervet. Lehet, hogy bizonyos érzékszervi tulajdonságok megváltoznak, például az étcsokoládé felszínére fehér réteg rakódik ki, de ettől nem válik a fogyasztóra veszélyessé, ahogy a borsókonzervben sem jelennek meg a minőségmegőrzés lejártának másnapján súlyos betegséget okozó baktériumok.

A lejárati idő meghosszabbítására még sincs jelenleg mód, ettől békeidőben általában ódzkodnak a hatóságok az esetleges visszaélések miatt. A munkacsoport javaslata ezért is hangsúlyozza, hogy a gyártók felelősségük tudatában, csakis a biztonság szem előtt tartásával, mérések és tesztek alapján döntenének a lejárat meghosszabbításáról.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

A készletkezelésen túl a kormányhoz eljuttatott anyagban igen szerteágazó intézkedések szerepelnek. A teljesség igénye nélkül:

  • Soron kívüli koronavírustesztet kérnek az élelmiszerellátásban kiemelt szerepű cégeknél fertőzés gyanúja esetén. Azzal, ez történjék a hatóság segítségével, vagy ha a cégnek magánúton kell elvégeztetnie, akkor a tesztelés költségeit támogassa meg az állam.
  • A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés szinten tartásához szükséges áruk (élelmiszerek, alapanyagok) határátlépésének pontos szabályozását javasolják, kérik, hogy az ilyen szállítmányok elsőbbséget kapjanak. A javaslat szerint prioritást kell kapnia a vetőmagok behozatalának, akár teherszállító repülőkkel az USA-ból, illetve Franciaországból, hogy a hazai vizsgáló szervezetek is időben el tudják végezni a munkájukat.
  • A munkahelyi étkeztetés adómentességét kérik a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeknél, figyelembe véve, hogy ezek telephelyeire a saját élelmiszer bevitele tilos a járványveszély miatt.
  • Szerepel a listán a beruházási jellegű támogatások átmenti könnyítése, illetve az elnyert pályázatokkal kapcsolatos vállalások teljesítési határidejének meghosszabbítása a vészhelyzet ideje plusz 3 hónappal.
  • Központi adatbázis létrehozását javasolják a válság miatt elbocsátott potenciális munkaerő nyilvántartására, innen szükség szerint lehetne dolgozókat kirendelni élelmiszeripari vállalkozásokhoz, a szezonális termeléshez biztosíthatnák a többletlétszámot.
  • A listán szerepel a termelőtevékenységhez szükséges anyagok biztosítása, tisztítószerek, fertőtlenítőszerek, védőfelszerelések, alapanyagok a piaci krízisből fakadó hiányának a pótlása. Ezen anyagok beszerzése során úgy vélik, a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek elsőbbségének biztosítása szükséges, ha kell a nemzeti stratégiai készletek igénybevétele.
  • Állami támogatási rendszer kialakítását kérik a közétkeztetésben és az iskolatej-programban résztvevő piaci szereplők forgalomkieséséből fakadó veszteségek finanszírozására.
  • A nehéz helyzetbe került hazai élelmiszertermelő cégeket bevonnák a közétkeztetésbe. Pályázatot írnának ki alapanyagok beszerzésére olyan magyar élelmiszeripari feldolgozóknak, amelyek „magyar munkaerővel, magyar alapanyagból, Magyarországon, magyar élelmiszeripari termékeket állítanak elő”. A munkacsoport javaslata szerint az állam a hazai és a külföldi termékek árkülönbözetével támogathatná például a magyar húsüzemeket, hogy megérje venni a drágább, de itthon előállított termékeket. Ez már a közép távú javaslatok közé tartozik, és a 2020. szeptember 30-ig tartó időszakra szól, amikor azzal számolnak, hogy a vészhelyzeti intézkedéseket fokozatosan kivezetik és enyhítik.
  • A hosszútávú javaslatok a vészhelyzeti intézkedések feltételezett megszüntetése utáni időkre, azaz a 2020 október utánra, illetve 2021-re szólnának, és a gazdasági tevékenység gyors helyreállítását szolgálnák. Ezek közé tartozik a raktárkészletek finanszírozásához nyújtott állami támogatási rendszer kialakítása. A készletek ugyanis nőnek, az exportszállítás akadozik, és vannak olyan kritikus területek, ahol felfüggesztették az üzemek működését, elsősorban Olaszországban, a Magyarországon rekedt készletek raktározásához pedig szükség van az állami mentőövre.
Kategóriák: Zöld hírek

Szárnyal az olaj ára

2020, április 2 - 20:47

Meredek emelkedésnek indult a kőolaj világpiaci ára a legközelebbi határidős jegyzésekben csütörtökön azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte, várakozásai szerint Szaúd-Arábia és Oroszország hamarosan bejelenti az olajkitermelés jelentős mértékű csökkentését.

A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség közül az északi-tengeri Brent csütörtökön közép-európai idő szerint este fél kilenc körül 21,67 százalékos pluszban, 30,10 dolláron forgott a júniusi határidős jegyzésekben, míg a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) hordónként ára májusi szállításra 23,68 százalékos pluszban, 25,12 dolláron állt.

Szaúdi sajtóértesülések szerint a rijádi vezetés összehívja a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) rendkívüli ülését, hogy megvitassák az olajpiacon kialakult zavarokat.

Az amerikai elnök beszélt Mohamed bin Szalmán herceggel, szaúdi trónörökössel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Trump elnök úgy fogalmazott, hogy várakozásai szerint Oroszország és Szaúd-Arábia 10-15 millió hordóval csökkenti az olajkitermelést, mivel mindkét ország jelezte, kész megállapodásra jutni.

Eddigi napi csúcsán a Brent 47 százalékos pluszban állt, ami a valaha mért napon belüli legerősebb ütem. A WTI több mint 35 százalékos nyereségben is járt, ami a március 19-én mért 36 százalék után a második legjobb adat. 

A Brent ára 65,6 százalékkal, a WTI ára pedig 66,5 százalékkal csökkent az első negyedévben. Csak márciusban a hónap elejéről a hónap végére a Brent hordónkénti ára 54 százalékkal, a WTI-é pedig 55 százalékot esett.

Az olajárak azután omlottak össze, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia nem volt képes megegyezni a nagy olajexportáló országok kitermelését korlátozó megállapodás meghosszabbításának feltételeitől. Szaúd-Arábia megtorlásul árháborút indított Oroszország ellen, bejelentve, hogy áprilistól napi 12 millió hordó fölé növeli kitermelését és hordónként 6-8 dollárral csökkenti minden olajtermékének árát. Ráadásul a világméretűvé szélesedett koronavírus-járvány súlyos csapást mért a világgazdaságra, erősen visszavetve az olajkeresletet.

Elemzők arra számítanak, hogy a következő hónapokban akár 20-30 százalékkal is csökkenhet az üzemanyagok iránti kereslet. A kitermelés napi 10-15 millió hordós csökkentése példátlan mértékű lenne, és valószínűleg nemcsak az OPEC-tagállamokra és szövetségeseikre, hanem számos ország részvételére is szükség lenne egy ilyen megállapodás megkötéséhez.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Justin Lane

Kategóriák: Zöld hírek

Fertőzött burgonya érkezett Magyarországra

2020, április 2 - 18:11

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint több mint 50 tonna burgonyát kellett megsemmisíteni. A kapcsolatot a holland hatóságokkal is fölvették, hogy megtalálják a fertőzés eredetét.

A burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó baktérium egyre gyakrabban bukkan föl Magyarországon, ezért a megyei kormányhivatalok rendszeresen vizsgálják a termőterületeket, a forgalmazó- és tárolóhelyeket, valamint a felszíni vizeket – idézte a közleményt az MTI.

A vizsgálatok számát idén 30 százalékkal emelték, és ellenőrzik az EU-tagállamokból érkező burgonyaszállítmányokat is. A károk mérséklése érdekében a Nébih szorgalmazza az együttműködés erősítését és a folyamatos kapcsolattartást a termelőkkel.

Kiemelt fotó: MTI / Mohai Balázs

Kategóriák: Zöld hírek

Komoly recesszióra számít a német gazdasági miniszter

2020, április 2 - 16:09

„Tíz jó év után az idén ismét recesszióba süllyed a német gazdaság a koronavírus-járvány miatt, és a visszaesés mértéke meghaladhatja a legutóbbi nagy válság legsúlyosabb évében, 2009-ben regisztrált szintet” – mondta a német gazdasági miniszter csütörtökön Berlinben.

Peter Altmaier a világjárvány várható gazdasági hatásairól készített első hivatalos kormányzati számításokat ismertető sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy az év első két hónapjában még növekedett a német gazdaság, a márciussal kezdődő időszakban viszont lehetnek olyan hónapok, amikor 8 százalékot meghaladó mértékben csökken a gazdasági teljesítmény.

A mélypont valószínűleg májusban lesz, az év második felében pedig fokozatosan stabilizálódhat a helyzet. Azonban az Európai Unió legnagyobb gazdasága a várható javulással együtt is elérkezik a növekedés minden eddiginél hosszabb, tízéves szakaszának a végéhez, és így 2020 a recesszió éve lesz.

A visszaesés mélységét még nem lehet megbecsülni, de az igen valószínűnek tűnik a miniszter szerint, hogy a hazai össztermék (GDP) csökkenése meghaladja a 2009-es 5,7 százalékot.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Filip Singer

Kategóriák: Zöld hírek

Nem akadályozza a gabonaszállítást a járvány

2020, április 2 - 11:29

Folyamatos az áruforgalom a járványügyi helyzet és az ahhoz kapcsolódó intézkedések ellenére az agráriumban, a gabona és más szemes termények, áruk ki- és betárolása is az év ezen időszakában megszokott módon zajlik – közölte Halmos Gábor, az országszerte 13 raktárteleppel és mintegy 200 ezer tonna tárolókapacitással rendelkező Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója csütörtökön az MTI-vel.

A vezérigazgató a közleményben kiemelte, hogy a vasúti teherszállításban jelenleg nem tapasztaltak sem késést, sem fennakadást és a volumen is megfelelő. A közúti áruszállítás is helyreállt, legfeljebb 1-2 órás késések fordulnak elő, ami jelentős javulás a közelmúlthoz képest.

Bár látják, hogy a háttérben vannak szokatlan mozgások az új helyzet hatására, sokan új kereskedelmi lehetőségeket, stratégiákat keresnek az ágazatban, ez a letárolási, közraktározási hajlandóságban egyelőre nem jelentkezett.

Kitért arra is, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben tapasztalt intenzitás és felfokozott hangulat az alapanyagként szolgáló gabonák piacán, legalábbis a raktározás területén nem tapasztalható, minden szolgáltatásuk és raktártelepük üzemszerűen működik. Úgy látják, hogy a termelők és kereskedők inkább a kivárás felé mozdultak, élénkülésnek nincs jele.

Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás

Kategóriák: Zöld hírek

Húsvétig már nem változik a tojás ára

2020, április 2 - 10:28

Húsvétig már nem változik a tojás ára a koronavírus okozta helyzet miatt – közölte a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke csütörtökön a Kossuth rádió Jó Reggelt, Magyarország című műsorában.

Szép Imre hozzátette: a tojásellátás Magyarországon kiegyensúlyozott, és az is marad.

Ugyanakkor a piacon nagy átrendeződés figyelhető meg, míg a kiskereskedelmi igények 30-40 százalékkal növekedtek, addig minimálisra csökkent az üzemi konyhák, menzák és szállodák vásárlási igénye.

Túlkínálat nincs, a kereslet és a kínálat egyensúlyban van a piacon – hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy a húsvét előtti időszakban történik az éves tojáseladás 10 százaléka, amely számszerűsítve 270 millió tojást jelent.

A tojászövetség elnöke a Magyarországon pár hete újból megjelent madárinfluenzával kapcsolatban azt mondta, a tojásellátás csökkenésétől nem kell tartani, mivel a magyarországi tojóállomány nagy részét zárt helyeken tartják. A műsorban elhangzott, hogy a tojás ára a pánikvásárlás mellett is talán 2-3 forintot emelkedtek az utóbbi hetekben.

Kiemelt kép: MTVA/Oláh Tibor

Kategóriák: Zöld hírek

250 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésbe a jegybank

2020, április 2 - 09:52

Kiemelkedő, 254,7 milliárd forint nyereséget ért el 2019-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az MNB igazgatóságának megítélése szerint a jegybank elégséges eredménytartalékkal rendelkezik, így szerdán meghozott döntése értelmében az eredmény döntő részét, 250 milliárd forintot osztalékként befizet a költségvetésbe, aminek átutalása már pénteken megvalósul – jelentette be csütörtökön a honlapján a Magyar Nemzeti Bank.

A 250 milliárdos befizetés (a GDP több mint 0,52 százaléka) segíti az állam finanszírozását, ebből az összegből 48 milliárd forint (a GDP több mint 0,1 százaléka) javítja a költségvetés uniós módszertan szerint elszámolt úgynevezett ESA-egyenlegét.

Mindezzel a koronavírus által okozott válsághelyzetben növekszik az állam mozgástere – fűzte hozzá közleményében az MNB.

Az éves eredmény alakulásában a 229 milliárd forintos, kiugró árfolyameredmény meghatározó szerepet játszott, amelyből az arany befektetésen elért nyereség közel 140 milliárd forintot tett ki. Az éves eredményt az is javította, hogy a nettó kamat- és kamatjellegű eredmény is magas, 49 milliárd forintos szintet ért el. A kamateredmény kedvező alakulásához a devizatartalék kamatbevételének emelkedése és a forint kamateredmény javulása egyaránt hozzájárult.

2013 óta a jegybank harmadik alkalommal döntött osztalékfizetésről, a 2015. évi és 2018. évi eredményéből történt 50-50 milliárd forintos befizetést követően.

Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi

Kategóriák: Zöld hírek

Szakértő: 10-ből 9 magyar nem tudna kihúzni fél év munkanélküliséget

2020, április 2 - 08:06

A magyar társadalomnak jelenleg nincs elég vagyoni tartaléka arra, hogy egy tartós jövedelemkiesést kezelni tudjon – erre jutott elemzésében a Blochamps privátbanki tanácsadócég, amelyet a Forbes közölt.

A cég alapító-ügyvezetője, Karagich István a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hazai jövedelmi és vagyondecilisei, illetve a Blochamps saját adatbázisai alapján készült számításról azt írta, hogy csak a felső vagyoni tizednek van annyi megtakarítása, hogy átvészeljen egy tartós, munka nélküli időszakot. Vagyis

10 magyarból 9 nem tudna átvészelni egy fél évig tartó munkanélküliséget.

Kiemelték, hogy ha a teljes magyar lakosságot tíz egyenlő méretű csoportra osztjuk, akkor már a két legfelső decilis között is nagy a rés: a legfelső jövedelmi tizedbe 540 ezer háztartás, és körülbelül 960 ezer ember tartozik nagyságrendileg 4,4 millió forint éves jövedelemmel, de a következő decilis már csak 2,7 millió forintot tud felmutatni.

A lap emlékeztet, hogy a magyar kormány egyelőre nem tervez bértámogatást adni azoknak, akik a koronavírus-járvány miatt veszítik el a munkájukat, és ezzel lassan egyedül maradnak az Európai Unióban. Pedig a járvány mellett a gazdasági válság következményeként kialakuló munkanélküliség jelenti a legnagyobb társadalmi fenyegetettséget Magyarországon.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi:/Oláh Tibor

Kategóriák: Zöld hírek

Gyengült a forint csütörtök reggelre

2020, április 2 - 07:24

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a szerda estihez képest csütörtök reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben. Szerdán a forint árfolyama történelmi mélypontot ért el.

Az eurót a szerda esti 363,02 forint után csütörtök reggel nyolc órakor 364,35 forinton jegyezték. Ez azonban még viszonylag távol van a forint szerdán 369.63 forintos eurójegyzésen beállított történelmi árfolyammélypontjától.

A svájci frank jegyzése a szerda esti 343,05 forintról csütörtök reggelre 344,25 forintra emelkedett. A frank árfolyamcsúcsa 349,89 forinton alakult ki szerdán.

A dollárt a szerda esti 332,01 forint után csütörtök reggel 333,02 forinton jegyezték. A dollár szerdán 338,03 forintos jegyzésen érte el árfolyamcsúcsát.

A főbb devizákkal szemben szerdán elért történelmi mélypontjáról azután kezdett erősödni a forint, hogy az MNB egyhetes betéti tender rendszeres meghirdetését jelentette be, a likviditáslekötő eszközt alapkamaton nyújtja a bankoknak.

Kategóriák: Zöld hírek

Élelmiszert Szép-kártyáért, ezt kérik a kereskedők

2020, április 2 - 07:17

A Magyar Nemzet úgy tudja, a Széchenyi-pihenőkártya felhasználásának kibővítését javasolják az élelmiszerboltokban a kiskereskedelmi ágazat képviselői. Az InfoRádió szerint ugyanezt kéri a főváros vezetése is. A lap azt írja, a gazdaságvédelmi akciótervhez utólag benyújtott konszenzusos indítvány szerint a turizmusban forgó Szép-kártya beváltási körének átmeneti kiterjesztése

több ezer családnak jelentene azonnali segítséget.

Több milliárd forintnyi támogatást jelentene, ha megosztanák a turisztikai iparággal az eredetileg a munkavállalók rekreációját szolgáló kafetéria bármely alzsebében lévő összeget. Az ágazat képviselői szerint a veszélyhelyzetben különösen nagy szükség van arra, hogy a béren kívüli juttatásként év elején feltöltött összeget a több mint egymillió kártyatulajdonos a mindennapos bevásárlra költhesse.

Kezdeményezzük, hogy a Szép-kártya bármely »zsebe« nyíljon meg jogszerűen az élelmiszerek, fertőtlenítőszerek és a napi cikkek vásárlására. Az egyéb célú felhasználás a vészhelyzetben lehetetlen, a családoknak pedig szükségük van anyagi segítségre.

– mondta a lapnak a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Neubauer Katalin közölte, számos javaslatuk szerepel a kamarai csomagban, de azokon túl, azt is szeretnék, ha a kormány elrendelné azon boltok bezárását, amelyeket a kijárási korlátozás miatt a vevők nem látogathatnak, hogy ne kelljen bérleti díjat fizetni, hiszen ha nincs vevő, nincs forgalom, amiből a díj fizethető lenne.

4000 milliárdos válságkezelési alapot javasol a kamara, a kormány cégekbe szállhatna be tulajdonoskéntAz állam vinné a főszerepet, de a vállalkozásoknak és munkavállalóknak is bőven jutna a terhekből az iparkamara válságkezelő forgatókönyve szerint, amiből a kormány gazdaságélénkítő terve is táplálkozhat majd. 4000 milliárd forintos válságkezelési alap formálódik, de mindenekelőtt mentenék a munkahelyeket, aztán jönnek majd a különadók.

A főváros szintén azt kéri a kormánytól, hogy a Szép-kártyán lévő pénzt élelmiszervásárlásra lehessen fordítani. A főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet az InfoRádiónak azt mondta, az embereknek most nem arra van szükségük, hogy néhány hónap múlva elmenjenek üdülni,

sokkal fontosabb lenne, hogy a napi betevőt, a napi élelmiszert meg tudják venni.

Emellett az adó- és járulékkedvezmények kiterjesztését sürgetik. A kormány a turizmus esetében – nagyon helyesen – elrendelte a járulék- és adókedvezmény bevezetését, de voltak, akik kimaradtak (pl. idegenvezetők, városnéző buszokat üzemeltető vállalkozások, illetve alvállalkozóik). Gy. Németh Erzsébet közölte, a főpolgármester kérte, hogy rájuk is vonatkozzon a adó- kedvezmény, hiszen egy idegenvezető, aki hónapok óta nem tud dolgozni, hiszen nincsenek turistacsoportok, borzasztóan nehéz helyzetben van.

Kiemelt kép: MTI/Balázs Attila

Kategóriák: Zöld hírek

Kapkodják a fejüket a dolgozók, mit ki nem találnak a munkáltatók a járvány alatt

2020, április 2 - 05:10

Dőlnek a panaszos levelek szerkesztőségünkbe arról, olvasóink milyen kedvezőtlen változásokat tapasztalnak a munkahelyükön mostanság: fizetéscsökkentés, a szabadság beáldozása vagy éppen hétvégi munka orrba-szájba. A leírásokból az derül ki, akár nehéz helyzetbe került egy cég, akár fuldoklik a megrendelésekben, a dolgozóknak az az érzése: a rendkívüli helyzetben bármit meg lehet velük tenni.

A home office-hoz a szabadságot is be kell áldozni

A dunaújvárosi acélműnél, a Dunaferrnél a dolgozók 70 százaléka a termelésben dolgozik, náluk szó sem lehet otthoni munkavégzésről, de az adminisztratív munkakörökben kérhetik a home office-t. Ezekkel a feltételekkel:

  • az otthoni munkavégzésben a heti 5 napos munkahetet 3 napra csökkentették,
  • a maradék napokra szabadságot kell kivenni, fizetettet vagy fizetés nélkülit.

A szabadnapokon nem kell dolgozniuk az otthon maradóknak, viszont aki fizetés nélküli szabadságon van, annak fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, napi 257 forintot.

A dolgozók nehezményezik, hogy a szabadságukból is be kell áldozni, ha otthonról dolgoznának. Az üzemi tanács pedig azt, hogy nem egyeztettek velük előzetesen erről a rendelkezésről.

A Dunaferr megkeresésünkre közölte, az otthoni munkavégzés nem kötelező, csupán lehetőség, amit munkavállalói kérésre vezettek be. A koronavírus-járvány miatt jelentkező extra terhek mellett a cégnek reagálnia kell az iparági visszaesésre is, miközben fenn kell tartania a gyártási kapacitásokat – tették hozzá. A munkáltató leszögezte, a törvénynek megfelelően jártak el, hiszen

a dolgozó csak évi hét nap szabadságról rendelkezhet, a többi a munkáltató hatásköre.

Bármennyire sérelmezik a megoldást a dolgozók, munkajogilag nincs kivetnivaló az acélműnél alkalmazott módszerben. A Hargittay és Tóth ügyvédi iroda munkajogászai szerint a felek megegyezése alapján bármilyen konstrukció elképzelhető, az is, amit a Dunaferr felajánlott, de a feltételeket, amelyekben megállapodtak, a munkaviszonnyal kapcsolatos szerződésben írásban kell rögzíteni.

A veszélyhelyzet miatt március 18-án kiadott kormányrendelet ráadásul felülírta a korábbi szabályozást, azóta a munkáltató egyoldalúan és időkorlát nélkül elő is írhatja az otthoni munkavégzést, valamint a távmunkát is elrendelheti. A Dunaferrnél pedig még csak nem is ez történt, csak felajánlotta a cég a lehetőséget.

Egyébként a veszélyhelyzet alatt a Munka Törvénykönyvétől eltérő megállapodást is köthet a munkaidő-beosztásról a munkáltató a dolgozó beleegyezésével. Amennyiben van üzemi tanács vagy szakszervezet, a munkajogászok javasolják, hogy a cégek előzetesen egyeztessenek velük a hasonló lehetőségek felajánlásáról. A már hivatkozott kormányrendelet értelmében a távmunkavégzés (home office) kérdésében saját hatáskörben dönthet a munkáltató a felajánlásról.

Három műszak mellett még hétvégén is kell dolgozni

Egy kisgyermekes édesanya azt panaszolta, hogy az állandó három műszak mellett már hétvégente is egy-egy napot dolgozniuk kell a Coloplast Hungary Kft.-nél. Miközben a gyerekek is otthon vannak, a háztartást is el kell látni, és aggódnak amiatt is, hogy tömött buszokon kell bejárniuk a járvány kellős közepén a munkahelyre. Olvasónk azt állította, nyilatkozatot íratnak alá a hétvégi munkavégzésről, és aki nem vállalja, azt felmondással fenyegetik. Megkerestük a céget, ahol azt válaszolták, utánanéznek a dolognak, és ha így van, intézkedni fognak.

A Coloplast két egységében – Tatabányán 2200, Nyírbátorban 2300 munkavállalóval – teljes gőzzel folyik például a sztómás, inkontinenciás termékek gyártása, amelyek nélkül a rászorultak nem tudják emberhez méltóan élni az életüket. Jelenleg azért van szükség túlmunkára, mert a járvány az egész világban fennakadásokat okozott, illetve többszörös keresletet generált a termékeik iránt – érvelt a cég kérdésünkre. Hangsúlyozták, a túlmunkavégzés a járványügyi helyzet miatt nélkülözhetetlen, és azt a jogszabályok maradéktalan betartásával rendelték el, amire az előírt túlmunkapótlék felett extra jutalmat biztosítanak. Ezzel honorálják a vezetők és a dolgozók extra erőfeszítéseit, aminek köszönhetően időben el tudják juttatni a létfontosságú termékeket a felhasználókhoz.

A Coloplast tájékoztatása szerint a veszélyeztetett munkavállalói csoportokat felmentették a munkavégzés alól, nekik állásidőt biztosítanak, amire alapbér jár. Ez a lépés is súlyosbította azonban a túlmunkaigény mellett még inkább érezhető munkaerőhiányt. Termelésüket folyamatosan bővítik, és a nyomás enyhítésére új munkavállalókat keresnek.

Igaz, hogy a Munka Törvénykönyve fő szabálya szerint a heti munkaidő nem lehet több 48 óránál, de több műszakos munkarendben is el lehet rendelni vasárnapi munkavégzést, azzal, hogy a munkaidő-beosztást egy héttel előbb közölni kell a dolgozóval, csakhogy a veszélyhelyzet miatt ettől is el lehet tekinteni. A heti pihenőnapokat, illetve a minimális napi és heti pihenőidőket azonban ekkor is kell biztosítani.

Elvonatkoztatva a konkrét esettől, és általánosítva a kérdést: most el lehet térni a Munka Törvénykönyvétől a munkaidő-beosztásnál, de mint az ügyvédi iroda munkajogászai hangsúlyozták, ha a munkavállaló nem járul hozzá, hogy heti pihenőnapján vagy heti pihenőidejében dolgozzon (és a kollektív szerződés sem rendelkezik erről), akkor a munkáltató jogtalanul járhat el.

Csökkentett bér, szabadság vagy felmondás

Szintén olvasóink jelezték, hogy egy önkormányzati tulajdonú társaság nehéz helyzetében három lehetőséget ajánlott fel a munkatársainak:

  • a bérük megfelezése mellett folytatják a munkát (a munkaszerződést közös megegyezéssel módosítva),
  • megkaphatják a bérük negyedét, és nem kell dolgozniuk (szerződésmódosítással),
  • vagy szabadságra mehetnek.

Amennyiben a dolgozók nem élnek egyik lehetőséggel sem, a munkáltató kilátásba helyezte a munkaviszonyuk megszüntetését.

A munkajogászok szerint általánosságban a járványügyi helyzet a munkáltató működésével összefüggő ok lehet, és így lehetőséget ad a felmondásra, de van mód az állományban tartásra is. Felmondáskor a munkavállalónak a felmondási idő felmentéssel nem érintett részére alapbér, a felmentési időre pedig távolléti díj jár, és végkielégítés is járhat legalább három év munkaviszony után. Ha a munkavállalót állományban tartják, de nem foglalkoztatják, fő szabályként alapbért kell fizetni neki, ám el lehet térni ettől, és a felek bércsökkentésről is megállapodhatnak.

Ebben a cikkünkben munkajogászok segítségével végigvettük, mik a felmondásra érvényes szabályok:

Lapátra akarnak tenni a válság miatt. Mit tehetek?A kormány akár több százezres elbocsátási hullámot sem tart kizártnak a koronavírus-válsághelyzet miatt bajba került cégeknél. Nem árt tisztában lenni azzal, mit tehet meg a munkáltató.

Arról pedig már korábban írtunk, hogy miként változtathatja meg munkavégzésünk körülményeit a koronavírus:

Így szólhat bele a koronavírus a munkánkbaMunka, karantén, táppénz, szabadság. Mit hozhat a koronavírus a munkahelyeken?

Kiemelt kép: A gyógyászati eszközöket gyártó dán Coloplast gyártócsarnoka Nyírbátorban. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Kategóriák: Zöld hírek

Lapátra akarnak tenni a válság miatt. Mit tehetek?

2020, április 2 - 04:45

Alapvetően kétféleképpen szűnhet meg a munkaviszony. A törvény erejénél fogva, például ha

  • a munkavállaló meghal,
  • a munkáltató jogutód nélkül megszűnik vagy nem tartozik már a Munka Törvénykönyve hatálya alá,
  • lejár a határozott idejű munkaszerződés.

A munkaviszonyt emellett meg lehet szüntetni

  • közös megegyezéssel,
  • felmondással,
  • azonnali hatályú felmondással.
Mit jelent a közös megegyezés?

A felek maguk egyeznek meg a felmondási időről és a munkáltató által fizetendő esetleges juttatásokról. A szokás az, hogy ha olyan dolgozónál szüntetik meg a munkaviszonyt közös megegyezéssel, akinek járna végkielégítés, akkor például a rendes felmondás esetén fizetendő összeg felét fizetik ki a munkavállalónak. Ezzel szokták „elősegíteni” a munkavállaló hajlandóságát, így közösen határozhatják meg a munkaviszony megszűnésének időpontját is, de ha nem akarja aláírni a közös megegyezést, nem kötelezhetik erre.

Mikor vethetik be az azonnali hatályú felmondást?

A munkáltató vagy a munkavállaló két esetben szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt. Akkor, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az azonnali hatályú felmondás jogát alapvetően 15 napon belül kell gyakorolni (ahhoz képest számít, amikor a felmondás okáról tudomást szerzett a felmondó). Legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

Mit kell tudni a rendes felmondásról?

A munkaviszony megszüntetését indokolni kell, és a megszüntetés oka világosan ki kell derüljön az indoklásból. Az indoknak valóságosnak és okszerűnek kell lennie, és ezt bizonyítani is tudni kell. A munkavállaló viszont nem köteles indokolni határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását.

Milyen indokkal mondhat fel a munkáltató?

A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok is lehet.

Nem lehet viszont munkáltatói felmondási ok, ha a munkáltató személye változott, valamint az sem, ha a dolgozó visszautasítja a munkaidőre vonatkozó új megállapodást, mert emelkedett a munkaidő, a rendkívüli munkaidő, illetve a kollektív szerződés szerinti rendkívüli munkaidő.

Határozott idejű munkaviszony mellett is felmondhatnak?

Csak különleges esetben. A határozott időtartalmú munkaviszonyt csak a következő esetekben szüntethet meg rendes felmondással a munkáltató:

  • felszámolási- vagy csődeljárás alatt,
  • a munkavállaló képességére alapozott okból,
  • illetve ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

A munkajogászok álláspontja szerint a koronavírus-járvány megalapozhatja a harmadik pont szerinti felmondást. Ilyenkor a felmondási idő az általános szabályok szerinti, de legfeljebb a határozott idő lejártáig tart. Végkielégítés csak akkor jön szóba, ha legalább három éve dolgozik az adott helyen a munkavállaló.

Határozatlan idejű szerződésnél mi jár, ha felmondanak?

A legalább három éve munkaviszonyban álló munkavállaló a munkáltatói rendes felmondás esetén egyhavi végkielégítésre lehet jogosult, és felmondási ideje – ha a munkaszerződése eltérően nem rendelkezik – 35 napos. Ez azt jelenti, hogy a felmondás közlését követő 35. napon szűnhet meg a jogviszonya, erre az időre jár a munkabére, de a felmondási idő felében mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

A végkielégítés legalább

  • 3 év munkaviszony esetén egyhavi,
  • 5 év munkaviszony után kéthavi,
  • 10 év munkaviszonynál háromhavi,
  • 15 év munkaviszonynál négyhavi,
  • 20 év munkaviszonynál öthavi,
  • 25 év munkaviszonynál hathavi távolléti díj.

Elsősorban akkor kaphatunk végkielégítést, ha a munkáltató mond fel, de akkor is, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, vagy ha a munkaviszony azért szűnik meg, mert a munkáltató személyében úgy történik változás, hogy a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem tartozik a Munka Törvénykönyve hatálya alá.

Mikor nem jár végkielégítés?

Több eset lehetséges, például ha:

  • a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a dolgozó nyugdíjas,
  • vagy ha felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, illetve a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

A munkajogász semmiképpen nem javasol munkavállalói felmondást jelen helyzetben, ugyanis akkor sem jár végkielégítés.

A közös megegyezés szerinte akkor aláírható, ha a munkáltató hajlandó a munkavállaló számára elfogadható alternatívát ajánlani ahhoz képest, ami munkáltatói rendes felmondás miatt járna.

A szakszervezet így látja ezt a kérdést:

Akármivel hitegetik, most ne írjon alá közös megegyezéses felmondást, mert nagyon rosszul járhatA sok felmondás mellett van, ahova viszont nagyon keresik az embereket.

Ha valaki határozatlan idejű szerződéssel van munkaviszonyban, de kevesebb, mint három éve, nem jár neki végkielégítés.

Számít a korunk?

Igen, két esetben. Ha nyugdíjasról van szó, a munkáltató nem köteles indokolni a határozatlan tartamú munkaviszony felmondását. Ha a dolgozó még nem nyugdíjas, de kevesebb mint öt éve van hátra a korhatárig, akkor csak rendkívüli felmondással szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyt, amihez nyomós indok kell.

Mikor nem mondhat fel nekünk a munkáltató?

Ha felmondási védelem alatt állunk. A felmondási védelem vonatkozik:

  • a várandósság,
  • a szülési szabadság,
  • a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
  • az önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időszakára, valamint
  • arra az időszakra, amikor egy nő emberi reprodukciós kezelés alatt áll, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónapig.
A vezető állásúakra más szabályok vonatkoznak?

Igen, vannak eltérő szabályok. Vezető állású munkavállalónál (a munkáltató vezetőjénél, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és a helyettesítésére jogosított más munkavállalónál) munkáltatói felmondás esetén nem kell alkalmazni pár védettségi szabályt, így a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatti felmondási védelmet, a felmondás indokolásának kötelezettségét, a nyugdíjas kor elérése előtti öt évben alkalmazandó szigorúbb felmondási indoklást, illetve a felmondási idő kezdőnapjára vonatkozó rendelkezéseket.

Hogy járhatnak el a munkaerőkölcsönzők?

A kölcsönzött munkavállalónak csak a kölcsönbeadó munkáltató mondhat fel. A kölcsönbeadó felmondásának indoka lehet a kölcsönbeadó működésével összefüggő ok, vagy a kikölcsönzés megszűnése. Ilyen esetben a felmondási idő 15 nap és – eltérő megállapodás hiányában – a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Végkielégítés itt is csak legalább három éve tartó munkaviszonynál jöhet szóba.

Határozatlan idejű szerződés esetén a munkajogászok a munkavállalói felmondást nem javasolják, közös megegyezés esetén lehet mindkét fél részére megfelelő megállapodást kötni.

Arról, hogy a koronavírus hogyan szólhat bele a munkánkba, itt írtunk:

Így szólhat bele a koronavírus a munkánkbaMunka, karantén, táppénz, szabadság. Mit hozhat a koronavírus a munkahelyeken?

Kiemelt kép: Ivándi- Szabó Balázs /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

369 felett járt az euró

2020, április 1 - 14:00

A Portfolio élőben közvetíti a forint zuhanását, a cikkből kiderül, hogy egy euró már 369,4 forint. Reggel már 367 forint egy euró.

Közben új történelmi csúcsra ment a dollár árfolyama is, már 338 forintnál jár.

A portál összeszedte a forint esésének okait:

  • Nagyot szakadt a magyar feldolgozóipari bmi márciusban.
  • A külkereskedelem számai is egyre gyengébbek.
  • A piac egyelőre a magyar gazdasági mentőcsomagra vár, miközben a legtöbb ország már lépett.
  • A kormány komoly nemzetközi kritikát kapott a felhatalmazási törvény miatt, ami nem tesz jót a külföldi megítélésünknek.
Frissítünk!

Miután az MNB bejelentette, hogy rendszeres, alapkamat melletti egyhetes betéti tendert hirdet a forint erősödött kicsit. Már majdnem a reggeli szintre jött vissza, most 362,61-en áll.

kiemelt kép: Kummer János

Kategóriák: Zöld hírek

A magyar bárányok kamionos szállításának leállítását kérik az állatvédők

2020, április 1 - 10:34

Nagy István agrárminiszterhez és Pintér Sándor belügyminiszterhez fordult több magyarországi állatvédő szervezet, hogy Magyarország függessze fel az Európai Unión belüli, nyolc óránál hosszabb szállítási idejű élőállatexportot, és támogassa az unión kívüli országokba irányuló szárazföldi és tengeri szállítmányok időleges leállítását is.

A Noé Alapítvány és további hat magyar szervezet egy olyan európai indítványhoz csatlakozott, amelyet az elmúlt hetekben az Európai Bizottság vezetőihez is eljuttattak. A kezdeményezők, közöttük a 1990-es évek óta működő Peta Németország a teljes uniós külső export felülvizsgálatát szeretné elérni.

Európában a koronavírus ellenére sem szünetel az élőállatok szállítása, naponta több százezer állat van az utakon. Az élőállat-szállítást a magyarországi járványügyi védekezésért felelős operatív törzs is engedélyezte egy korábbi határozatában. Március elején a Magyar Nemzet arról cikkezett, hogy a krízis ellenére is viszik külföldre a magyar állatokat, még a koronavírus által leginkább sújtott Olaszországba is folytatódik a bárányok exportja. Az egyik legfrekventáltabb szállítási időszak éppen a húsvét előtti hetekre esik.

Az állatvédők szerint azonban a kamionokba zsúfolt állatok a legtöbb határátkelőn étlen-szomjan, stresszes állapotban várják az átkelést. A járványhelyzet miatt jelentősen meghosszabbodott a közúti szállításban a menetidő, ezért nem garantálható a szállításra vonatkozó állatvédelmi szabályok betartása.

A távolsági állatszállítmányok fertőzéseket okozhatnak, állítják az állatvédők. A minisztereknek elküldött dokumentum idézi az EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság) korábbi állásfoglalását, amely szerint a szállításból és az elégtelen bánásmódból származó stresszhatás lappangó fertőzéseket, majd klinikai betegségeket okozhat. Az EFSA szerint az

ilyen állatok nagyobb eséllyel fertőznek (szalmonellafertőzés) meg más állatokat is az utazás során, vagy érkezésük után a végcélnál, és sok esetben ez tovább veszélyezteti a közegészségügyet.

Az agrártárca egymondatos választ küldött. Azt írták, hogy a minisztérium mindent megtesz a probléma mielőbbi rendezése érdekében.

Kiemelt kép: Varga György /MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Visszafordíthatatlan károktól tart a közúti szállítási és logisztikai ágazat

2020, április 1 - 07:52

Közös fellépésről, szoros együttműködésről és a további lépések folyamatos egyeztetéséről állapodott meg a hazai közúti személyszállító és árufuvarozó vállalkozások kétharmadát tömörítő két meghatározó érdekképviselet, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary). Az érdekképviseletek a teljes magyar közúti személyszállító és árufuvarozó alágazat védelmét, az önhibájukon kívül bajba jutott vállalkozások megmentését, a lakosság folyamatos ellátásának biztosítását, a fuvarozók azonnali és hiteles informálását és a veszélyhelyzetet követő újraindítási időszak előkészítését tűzték ki célul.

Ennek első lépéseként az MKFE és a NiT Hungary felkéri a magyar Kormányt, hogy

  • vonja be az autóbuszos személyszállító és az árufuvarozó vállalkozásokat a gazdasági támogatást igénylő ágazatok közé,
  • haladéktalanul terjessze ki az ágazatra a munkahelyvédelmi rendelkezéseket, és
  • hirdessen ki a közúti szállításban tevékenykedő munkavállalókra vonatkozó speciális rendelkezéseket, ide értve
  • a hivatásos gépkocsivezetők közfeladatot ellátó személyekké nyilvánítását, valamint
  • a korábban meghozott, mára egyes helyeken kaotikus állapotokat okozó karanténszabályok azonnali feloldását.

Mint írtuk, elvileg minden külföldön járt sofőrre karantén várt volna:

Ha minden külföldről érkező magyar kamionosnak karanténba kell mennie, akkor bajba kerül az árufuvarozásÉs bár a tisztifőorvos határozata így szól, ettől még lehet, hogy tovább dolgozhatnak.

Aztán a minisztérium közbelépett, de rendeletmódosítás azóta sem jelent meg.

A minisztériumnak kellett közbelépnie, hogy ne legyen gond az áruszállítássalAz Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megváltoztatta Müller Cecília országos tiszti főorvos pénteki határozatának végrehajtását, amelyben

Rövid távon elsődleges cél a meglévő fuvarozási kapacitásokhoz kapcsolódó munkahelyek megtartása, a kapacitások szinten tartása, összhangban a kormány által is kommunikált, a munkahelyek megtartására és a vállalkozások életben tartására vonatkozó szándékkal. A személyszállító autóbuszos vállalkozások túl vannak a huszonnegyedik órán, az autóbuszok gyakorlatilag 100 százaléka áll, február óta szinte minden megrendelést visszamondtak a megbízók, miközben a helyzet normalizálódására a következő hónapokban, de akár az előttünk álló évben sincs sok remény – jelentette ki Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.

Az egyes esetekben szakmailag nem megfelelően átgondolt intézkedések, valamint az ágazat túlélését, a vállalkozások támogatását és helyzetbe hozását segítő lépések halogatása már rövid távon is oda vezethet, hogy a magyar közúti fuvarozók a korábbinál is gyorsabban veszítik el pozícióikat a nemzetközi, sőt a hazai piacokon is – hangsúlyozta Karmos Gábor, az MKFE főtitkára. A külföldi fuvarozóknak biztosított bértámogatási szabályok miatt ezek a negatív hatások már nem hónapok, hanem akár órák alatt érik el a magyar fuvarozókat, és az így elveszített feladatok nem más hazai ágazatokhoz (vasút, hajózás), hanem a külföldi közúti fuvarozókhoz kerülnek. Azonnali beavatkozás nélkül a hazai közúti szállítási és logisztikai ágazat visszafordíthatatlan károkat szenvedhet – tette hozzá.

Az MKFE és a NiT Hungary felajánlják több évtizedes szakmai tapasztalataikat és támogatásukat a magyar Kormánynak, továbbá a járványügyi veszélyhelyzet megoldásában tevékenykedő valamennyi hatóságnak, célirányosan felállított szervezetnek.

Kiemelt kép: MTI/Rosta Tibor

Kategóriák: Zöld hírek

Az éjszaka rekordgyenge lett a forint

2020, április 1 - 06:24

361,8 forintot ért 1 euró kedd éjszaka a pénzpiacon – derül ki a Portfolio.hu cikkéből.

Ilyen gyenge még soha nem volt a hazai fizetőeszköz.

Szerda reggel negyed 8 tájban 361,4 forintnál jár az euróárfolyam.

A dollár 327,8 forintot ér.

Kiemelt kép: Budapest, 2019. március 1. Matolcsy György (j) Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Áder János köztársasági elnök (k) társaságában a Sándor-palotában, ahol az államfõ ismét kinevezte a Magyar Nemzeti Bank elnökévé március 4-i hatállyal, hat évig terjedõ idõtartamra 2019. március 1-jén. MTI/Koszticsák Szilárd

Kategóriák: Zöld hírek

4000 milliárdos válságkezelési alapot javasol a kamara, a kormány cégekbe szállhatna be tulajdonosként

2020, április 1 - 05:11

Orbán Viktor a jövő hétre ígéri a magyar történelem legnagyobb gazdaságélénkítő tervét, és részleteket nem is árult el róla, de nem lenne meglepő, ha a miniszterelnöki bejelentés nagyban építene a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétfőn nyilvánosságra hozott válságkezelési csomagjára. A kormányfő aznap már egyeztetett is gazdasági szereplőkkel, köztük a kamarai elnökkel.

Parragh László a miniszterelnök bizalmi embere, már 1999-ben maga mellé vette őt gazdasági tanácsadónak. A csempeforgalmazóból érdekvédővé lett vezetőt pedig nem úgy ismerik, mint aki saját ötletekkel bombázza a nyilvánosságot, inkább – ahogy a Magyar Narancs jellemezte – „ügyesen találja ki, mit akar Orbán”. Vagyis feltételezhető, hogy ha bedob egy ötletet, akkor az jó eséllyel egybeesik a kormány akaratával. Így kezelik az elemzők és a piaci szereplők is a kamara operatív törzsnek címezett válságkezelő tervét, amelynek négy pillére:

  • a Nemzeti Válságkezelési Alap felállítása,
  • a munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése,
  • az életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása,
  • szolidaritási, közjót biztosító intézkedések.

A miniszterelnök a kormány és a gazdasági kamarák vezetőivel tartott videokonferencián annyit már előrebocsátott, hogy az idei költségvetést radikálisan át kell szabni, és megpendítette egy gazdaság-újraindítási alap létrehozását is. Majd a parlamentben is a növekedést, a munkahelyek megőrzését és létrehozását segítő csomagról beszélt, elutasítva azt, hogy munka, azaz teljesítmény nélkül adjanak pénzt bárkinek, így a feltétel nélküli alapjövedelem gondolatát, amit az MSZP és a Párbeszéd képviselői is felvetettek.

Két kis lépés

A koronavírus okozta válság enyhítésére meghozott eddigi 5+6 intézkedést az elemzők jobbára úgy summázták, hogy kevés szektort érint, és az összege is messze elmarad attól, amit a nyugat-európai kormányok mozgósítottak. A GDP 15-20 százalékát elérő kármentesítéshez képest az eddig bejelentett hazai döntések legfeljebb a GDP fél százalékát teszik ki a Portfoliónak nyilatkozó elemzők becslése szerint, azaz durván 6000-8000 milliárd forint helyett 200 milliárd forint közelében lehet az értékük.

 

Először hiteltörlesztési moratóriumot hirdetett a kormány, azután járulékmentességet, de csak szűk körben. Jóllehet a válság szinte a gazdaság minden területét sújtja, az intézkedések tizenegy tevékenységi körben adnak járulékmentességet a munkáltatóknak, és 26 tevékenységi kör kisvállalkozói kaptak mentességet a kata megfizetése alól. A mentesség négy hónapra – márciustól júniusig – szól, ám a tehercsökkentés nem minden cégre, nem minden dolgozóra és nem is minden katás kisvállalkozóra vonatkozik.

A kamarai csomagban előbukkannak ugyanakkor az ismert közgazdászok által nyílt levélben kért és az elemzők által is hiányolt lépések, amelyek a gazdaság leállása idején a családok és a cégek túlélését biztosíthatják, sőt egy több ezer milliárdos válságalap terve is körvonalazódik.

Hat hónapra emelnék az álláskeresési ellátást

Azonnali intézkedésként a kamara a már munkanélkülivé váltakon segítene: javasolja, hogy a jelenlegi 90 nap helyett 180 napig biztosítsák az álláskeresési ellátást, feltéve, hogy az igénybe vevője szakmai képzésen vesz részt. Az ellátás összegét nem emelnék, maradna a korábbi járadékalap 60 százaléka (maximum a minimálbér). Ezen kívül megpendítenek egy új típusú közmunkaprogramot is, hogy így adjanak munkát azoknak, akik elveszítették az állásukat.

Pénz és utalvány a bajban lévőknek

Az iparkamara indítványozza, hogy mindenki, aki 2020. március 1-je után vált munkanélkülivé, kapjon egyszeri anyagi támogatást, minden nyugdíjas 15 ezer forintnyi utalványt, minden gyermekes család gyermekenként 10 ezer forint támogatást, és minden pedagógus, orvos és nővér kompenzációt a teljesítménye elismeréseként.

Fizet az állam és a munkaadó, enged a dolgozó

A kamara válságkezelő terve arra épül, hogy mindenkinek részt kell vállalnia a terhekből: a domináns szereplő az állam, de a vállalkozásokra és a dolgozókra is háruljon belőlük. A fő cél rövid távon a munkahelyek megtartása, bár a részletekkel számos ponton adós maradt a kamara. Meghökkentően hangzik az a javaslat, hogy a dolgozótól levont járulékokat, illetve személyi jövedelemadót a munkáltató részben vagy egészében megtarthatná támogatásként ahelyett, hogy a költségvetésbe befizetné. Ez összesen 33,5 százalék levonást jelent, de a kamara is el tud képzelni osztott teherviselést az állam, a munkáltató és a dolgozók között.

Orbán Viktor és Parragh László a kamara gazdasági évnyitóján március 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A tehermegosztás előkerül annak kapcsán is, ha a dolgozó megállapodik a munkáltatóval az időarányos szabadság kivételéről és arról, hogy utána a bér egy része fejében otthon marad. A kamara 60 százalékos bért javasol, amibe az állam 20 százalékkal szállna be, így a dolgozó nettó fizetése csak 20 százalékkal csökkenne. Ez kisebb terhet jelentene az államnak, mint a munkanélküli ellátás.

Bár a kamara kitér arra, hogy a már megsegített tizenegynél jóval több ágazat van bajban, de a járulékmentesség kiterjesztését nem javasolják. Helyette szochokedvezmény jöhetne, de lehet, hogy csak meghatározott ágazatokban és csak fizikai dolgozók után. A kedvezmény munkavállalónként legfeljebb 50 ezer forint, vállalkozásonként legfeljebb 12,5 millió forint lenne a kamara terve szerint. A szociális hozzájárulási adó jelenleg 17,5 százalék, így ha dolgozónként havonta 50 ezer forint lenne a kedvezmény, akkor az bruttó 286 ezer forintig mentesíthetné a munkavállalót.

A kamara támogatná továbbá, hogy az állam kölcsönt nyújtson a kifizetett bérekre, amit csak a következő években kellene visszafizetni. Segítséget nyújtanának a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához is, az elérhető bértámogatást a nem védett foglalkoztatóknál 100 százalékra, a többieknél 75 százalékra emelnék.

Pénzt a vállalkozásokba mihamarabb

A cégek túléléséhez pedig forrás kell, forgóeszközhitel gyorsan. A nemzeti bank közvetlenül nem hitelezhet, de a kereskedelmi bankokon keresztül juttathatók kölcsönök, persze a kockázatok átvállalásával, azaz állami  garanciával. A pénz öntése a gazdaságba az államháztartási hiány elszaladásával jár, de erre most az Európai Unió is áldását adta, nem ragaszkodik a GDP 3 százalékát meg nem haladó hiányhoz, mert elsődleges cél a járvány és gazdasági hatásainak legyőzése. Ez csak az emberek elkülönítésével, a gazdaság leállásával és ebből következően recesszió árán megy. Az intézkedések nyomán később extraadók bevezetésével és magasabb inflációval kell számolni, de ezt vállalni kell ahhoz, hogy újrainduljon a gazdaság.

Tulajdonosként szállna be az állam életképes cégekbe

A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére a kamara 2021-re felállítaná a Nemzeti Válságkezelési Alapot. Ez tehetné a gazdaság motorját képező kis és közepes vállalkozásokat egy átmeneti „lélegeztetőgépre” – foglalja össze az iparkamara a lényeget, fontos szerepet szánva magának a folyamatban. Ugyanis a kamarai apparátus választaná ki az életképes cégeket, az alap támogatást nyújtana nekik, és ennek fejében tulajdonrészt szerezne bennük.

A magántulajdonos öt év elteltével visszavásárolhatná a cégrészét, feltéve, hogy a 8 százalékos hozammal megfejelt támogatási összeget ki tudja termelni.

Az alapról annyi derül ki, hogy 2000-4000 milliárd forint gyűlne benne össze fokozatosan, ezt részben az állam biztosítaná, de támaszkodna külső forrásokra is. Az idén és a következő években 500 milliárd forint körüli összeg érkezne a költségvetésből, de számolnak az állami vagyon hozadékával és a válságkezelési alap kötvénykibocsátásából befolyó pénzzel is.

Emellett az alapot töltenék egyes ágazatoktól származó extraadók (üzemanyagok, jövedéki termékek, alkoholos italok után), de akár a személyi jövedelemadóból is érkezhet pénz, a jelenlegi egyszázalékos felajánlások mintájára. Ezeken felül egy újabb adó néz ki, legalábbis a javaslat a gazdálkodó szervezetek évi rendszeres befizetéséről ír azzal, hogy az új sarcnak a felhasználása kötött, és a gazdaság működését tudja erősíteni. Mindezeken felül a legnagyobb profitú cégek idei egyszeri hozzájárulása, adományai, külföldi segélyek, támogatások és magánszemélyek adományszerű egyszeri befizetései is szerepelnek az alapot tápláló lehetséges források között.

Az exportképes vállalkozások a legesélyesebbek

Világszerte a kamara által tervezett lépésekhez hasonló intézkedésekkel igyekeznek megmenteni a vállalkozásokat és a munkahelyeket. A lapunk által megkérdezett elemzők is egyetértettek azzal, hogy erre szükség van, és a tőkeágon történő juttatásban és a 8 százalékos hozamelvárásban sem találtak kivetni valót. Hozzátéve, hogy a lényeg az, milyen módon valósul meg az akció, hogyan választják ki a támogatandó cégeket, hogyan történik a finanszírozásuk és a visszavásárlásuk. A Parragh-terv szerint az alap a miniszterelnök által kijelölt kormánytag felügyelete alá tartozna, az irányító testület kamarai és a kormány által kijelölt tagokból állna. Ez így lényegében egy állami intézmény, ennél jobb megoldásnak tartanák az általunk megkérdezett szakértők, ha piacismerettel rendelkező, a konkrét cégeket jobban ismerő bankokra bíznák az életképes cégek kiválasztását, mert a szubjektív szempontok érvényesülése félreviheti a milliárdok szétterítését. Példának elég áttekinteni az állami kockázatitőke-befektetések hatékonyságát, az MFB Invest céges portfólióját vagy az uniós támogatással megvalósuló Jeremie program felszámolásokkal és visszaélésekkel terhes epizódjait.

A kamarai javaslat alapján mindenesetre az állami befektetésre legesélyesebbek

  • az exportképes kis és közepes vállalkozások, amelyek piacszerzés és -építés céljára kaphatnak segítséget,
  • a hazai piacra termelő vállalkozások közül azok, amelyek a veszélyeztetett ágazatokban tevékenykednek,
  • olyan kkv-k, amelyek sok dolgozót foglalkoztatnak.

A kamarai javaslatból az nem derül ki, mekkora tulajdonrészt szerezne az állami alap az egyes cégekben, megelégszik-e kisebbségi befolyással vagy irányítási jogot kér a támogatásért cserébe. Annyi biztos, hogy piaci kamatozású tagi kölcsön nyújtásáról lenne szó, első körben az adott vállalkozás ötéves összesített EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) értékének 10, maximum 20 százalékáért. Parraghék szerint

a Nemzeti Válságkezelési Alap egy olyan megoldás, amire sem a tankönyvekben, sem a történelemben eddig példa nem volt. Az állam mint pénzosztó, hitelező entitás vette ki a részét a válsághelyzetek megoldásában, azonban piaci befektetéseket belföldi piacon nem eszközölt válságkezelés közben profitorientáltan. Mindez tekinthető akár a segély közmunkává alakításának is a gazdaságban, hiszen nem féktelen pénzszórásba kezd az állam, hanem menti a menthetőt, és igyekszik fenntartható módon költeni az adófizetők pénzét.

Kiemelt kép: szájmaszkot viselő dolgozók sebességváltókar-burkolatokat készítenek az autóipari alkatrészeket gyártó Eissmann Automotive Hungária Kft. gyárában Nyíregyházán március 27-én. Fotó: Balázs Attila / MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Két héttel meghosszabbítja a leállást az esztergomi Suzuki-gyár

2020, március 31 - 18:51

Munkatársai egészségének védelme érdekében a Magyar Suzuki Zrt. az eredetileg április 3-ig tervezett leállást további két héttel meghosszabbítja – tudatta közleményben a cég. Hangsúlyozzák, munkavállalóiknak továbbra is biztosítják a bérek kifizetését a munkaidő áthelyezés, otthoni munkavégzés, illetve a fizetett szabadság lehetőségeit vegyesen alkalmazva.

A Magyar Suzuki Zrt. a következő két hétben azon dolgozik, hogy a jelenlegi helyzetben az újrainduláshoz megteremtse a biztonságos munkavégzés feltételeit – tették hozzá.

Leáll az esztergomi Suzuki-gyárJövő héten már nem dolgoznak.

Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt

Kategóriák: Zöld hírek

Sosem látott forgalom volt az üzletekben, egyetlen héten 57 milliárd forintot hagytunk a kasszákban

2020, március 31 - 14:20

Annyit vásároltunk az utóbbi hetekben a boltokban, amennyit még soha, volt olyan hét, amikor összesen 57 milliárd forintnyi árut zsákoltunk be a hiper- és szupermarketekben, drogériákban. Eddig három csúcs rajzolódott ki, a rohamot mindannyiszor egy-egy rendkívüli bejelentés előzte meg.

Orbán Viktor bejelentésének napján leraboltuk a boltokat és a gyógyszertárakatEzt mutatják a kártyás fizetések statisztikái.

Úgy tűnik, mostanra alábbhagyott a vásárlási láz, a boltláncok legalábbis március 18. óta nem észleltek pánikhangulatot, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György szerint megfontoltabbak lettek a vásárlók.

150 százalékkal ugrott meg a vécépapír-forgalom

A veszélyhelyzet kihirdetése előtt a háztartások csupán 11 százaléka kezdte el a kamra feltöltését, derült ki a Nielsen piackutató-adatelemző cég országos felméréséből. A rendkívüli helyzetre adott fogyasztói reakció aztán egy hét alatt 57 milliárd forintos forgalmat generált a kiskereskedelmi láncok szkennelt adatai alapján, ez nagyjából 50 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. A 11. hét (március 9-15.) nyertese a háztartási papíráru, azon belül a vécépapír volt, amiből mintegy 150 százalékkal több fogyott, közel 1,8 milliárd forint értékben.

A Nielsen március 5-12. között végzett felmérése idején a válaszadók több mint negyede tett lépéseket kamrája feltöltéséért, ekkor jellemzően tartós élelmiszert (82 százalék), gyógyszert (67 százalék) és higiéniai termékeket (65 százalék) vásároltak. A március 9-15. közötti kiskereskedelmi adatokból egyértelmű összefüggés rajzolódik ki az kormányzati lépések és a vásárlási adatok között. Az iskolák bezárása és az általánosan ajánlott otthoni munkavégzés hatására a magyar fogyasztók elözönlötték a kiskereskedelmi üzleteket, amint az korábban a bankkártyás fizetések alakulásáról szóló cikkünkből is látszott.

Míg a február végi (február 24.-március 1.) első felvásárlási roham a tartós élelmiszerek betárazásáról szólt, addig a 11. hét a vegyi áruk felhalmozását is magával hozta.

A vizsgált héten a kiskereskedelmi láncok szkennelt heti adatai alapján 56,9 milliárd forintot hagytunk ott a boltokban. Ez, különösen amellett, hogy március 15-én minden zárva tartott, nagyon magas szám, 47 százalékos értékbeli növekedés az előző év azonos időszakához képest

– mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Connect ügyvezető igazgatója.

A Nielsen adataiból kiderül az is, hogy a kosárméret mintegy 50 százalékkal nőtt, a drogériáknál pedig az 50 százalékot meghaladó forgalomemelkedés tapasztalható. A kimagaslóan teljesítő élelmiszerkategóriák között a cukor megtartotta vezető szerepét a 11. héten is, forgalma háromszorosára nőtt az előző év azonos időszakához képest. Jelentősen megugrott a szószok (+195 százalék) és száraztészta (+192 százalék) értékbeli forgalma is. A liszt és rizs forgalmi adatai továbbra is rekordeladásokat mutatnak. Az öt kategóriára összesen mintegy 2,8 milliárd forintot költöttünk a vizsgált időszakban.

A vegyi áruk között a vitaminok taroltak: eladásuk megnégyszereződött a 11. héten a tavalyihoz képest, a tisztítószerek és szappanok fértek még fel a dobogóra, hasonló trenddel. Az említett vegyi-árukategóriákra mindösszesen 2 milliárd forintot költöttünk egyetlen hét alatt.

Három nagy csúcs volt eddig

Az OKSZ három nagy vásárlási csúcsot észlelt eddig.

  • Az első hullám február 28-29-én és március 1-jén érte a boltokat,
  • a következő a veszélyhelyzet bejelentése (március 11.) utáni napon, napokban és
  • a március 16-át követő napokban is volt egy kisebb megugrás.

A kereskedelmi szövetség azt tapasztalta, hogy ez a három vásárlási hullám még sosem látott forgalmat generált az egyes napokon az üzletekben, összességében. Március 18. után azonban csillapodott a forgalom.

Nem lehetett azt mondani, hogy az országban mindenhol nagyon megugrott volna a kereslet, eltérőek voltak a tapasztalatok még egy boltláncon, de Budapesten belül is. A két héttel ezelőtti hétvégén például a Balatonon volt nagyobb a forgalom, mert sokan odaköltöztek ideiglenesen. Mindig van egy-egy kisebb földrajzi térség, ahol több a vásárlás, a weben még mindig nagy a tumultus, de összességében kisimultak a vásárlási hullámok.

A választékhiány maradt, kézfertőtlenítő, szájmaszk továbbra sincs a boltokban, de az áruellátás biztonságos, kiegyensúlyozott

– vázolta a helyzetet Vámos György.

A kereskedők bíznak a magyar beszállítói háttérben

Jelenleg összességében a szokásosnál valamivel nagyobb a forgalom, de bárhogyan alakul, tartani fogják a frontot – ígérte Vámos. Az élelmiszerkereskedelem bízik a stabil a magyar beszállító háttérben, és abban, hogy a vásárlók továbbra is megfontoltak maradnak. Ha így lesz, akkor ahogy megszoktuk, mindenki fog tudni vásárolni – mondta a kereskedelmi szövetség főtitkára.

Ennek alátámasztására elmondta, hogy az áruházi élelmiszerkínálat döntő része hazai eredetű, a hazai szállítók pedig megbízhatóak és mindent megtesznek a folyamatos ellátás érdekében. Ha mégsem tudnak valamit szállítani, akkor azt importból igyekeznek pótolni a boltláncok. Mivel nemzetközi láncokról van szó, vannak átcsoportosítási lehetőségeik is. Szállítási probléma akkor volt, amikor torlódás volt az osztrák határon.

Kategóriák: Zöld hírek