FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 3 óra 1 perc

A Moody’s javított a magyar adósosztályzaton

6 óra 28 perc

Stabilról a felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította  Magyarország „Baa3” szintű, befektetési ajánlású államadós-besorolásának kilátását a Moody’s Investors Service. A cég egyben megerősítette a szuverén besorolást. Az MTI szerint a nemzetközi hitelminősítő azzal indokolta döntését, hogy a koronavírus-járvány ugyan visszaveti a magyar gazdaságot, de hatása vélhetően nem lesz olyan markáns, mint máshol az EU-ban.

A Moody’s előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén reálértéken 5,5 százalékkal csökken, jövőre 4 százalék körüli ütemben nő. A cég úgy számol, hogy a magyar gazdaság reálértéken számolt növekedési üteme 2022-től visszatér a növekedési potenciál szintjére, a GDP-érték a 2022-2024 közötti időszakban 3,5 százalék körül növekszik éves átlagban.

A Moody’s közölte: a kilátás pozitívra javításának fő tényezője, hogy a magyar gazdaság a hasonló besorolásúakhoz képest is erős teljesítményt mutatott az elmúlt időszakban, ez várható a továbbiakban is és ehhez társul a hazai és a külső adósságpozíció javulása. .

A hitelminősítő számol, a magyar gazdaság külső sérülékenységének csökkenése tartós marad. Az elemzés szerint a 2018. novemberi osztályzati megerősítés óta a magyar kormány további haladást ért el államháztartási konszolidációs és adósságcsökkentési stratégiájának megvalósításában, és ezt a tartósan erőteljes növekedési lendület is segítette.

A Moody’s szerint a magyar államadósság a koronavírus-válság hatására tíz százalékponttal, 76 százalék környékére emelkedik, de a tartós növekedési lendület és a megfontolt költségvetési politika melletti elkötelezettség újból lefelé fordítja majd a rátát. A magyar kormány előrejelzésénél valamivel fokozatosabb deficitcsökkenést jósol, de így is arra számít, hogy az államháztartási hiány 2024-ig a GDP-érték 3 százalékára csökken az idei évre várt 7,3 százalékról.

A Moody’s előrejelzése szerint a magyar államadósság-ráta 2024-ig ismét a tavaly mért szintre csökken.

A cég közölte: javulhat a magyar államadós-osztályzat, ha a magyar gazdaság mérőszámai a várakozásoknak megfelelően gyors kilábalást jeleznek a válságból, és ha ez – szakpolitikai intézkedésekkel együtt – visszafordítja az emelkedő pályáról az államadósság-rátát.

A Moody’s Investors Service jelenlegi “Baa3” magyar államadós-besorolása a másik két globális hitelminősítő, a Fitch Ratings és az Standard & Poor’s módszertanában “BBB mínusz”-nak felel meg.
A Fitch és az S&P tavaly egyaránt “BBB”-re javította a hosszú futamú magyar adósosztályzatot, így a Moody’s a másik két cégnél egy fokozattal alacsonyabb besorolást tart érvényben Magyarországra. Ha azonban a most megadott pozitív kilátást a Moody’s osztályzatjavításra konvertálja, ez a különbség megszűnik.

Az S&P februárban szintén pozitívra javította az addigi stabilról a magyar államadósság-kötelezettségek besorolásának kilátását, mindenekelőtt a magyar gazdaság addigi váratlanul erőteljes növekedési teljesítményével indokolva a lépést. Április 28-án azonban soron kívül a korábbi stabilra módosította vissza a kilátást, mindenekelőtt a koronavírus-járvány várható gazdasági hatásaival indokolva a lépést. A Fitch magyar osztályzatának kilátása is stabil, így most a Moody’s a három nagy hitelminősítő közül egyedüliként tart érvényben pozitív kilátást a magyar államadós-besorolásra.

Kategóriák: Zöld hírek

Állami támogatással tömték ki az ország legnagyobb pulykás cégét, mielőtt  Mészárosék közelébe került

2020, szeptember 25 - 11:38

731,9 millió forint támogatásról kötött szerződést a Pénzügyminisztérium a Gallicoop Pulykafeldolgozó  Zrt.-vel július 27-én – derül ki a minisztérium legújabb szerződéskötési listájáról. A pénzt a szarvasi cég technológiai fejlesztésre kapta. Ez nemcsak azért érdekes fejlemény, mert az ország legnagyobb pulykafeldolgozójáról van szó, a Gallicoop tavaly 35 milliárd forint árbevételt ért el és 2 milliárd forintos profitjából egymilliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosai, hanem azért is, mert az állami támogatással létrejövő fejlesztés hasznát már más seperheti be. Néhány héttel a szerződéskötés után ugyanis kiderült, hogy a piacvezető pulykás cég tulajdonost vált.

Mint megírtuk, a céget felépítő Erdélyi István az előző évben még arról nyilatkozott, hogy nem akar megválni a Gallicooptól, de végül beadta a derekát:

Nemrég még nem akarta eladni a gazdája, mégis Mészárosék közelébe került az ország legnagyobb pulykafeldolgozójaEddig úgy tudtuk, nincs kényszerhelyzet, megvannak az utódok, akik továbbviszik a szarvasi céget.

A hivatalos közlemény szerint  három magyar magántőkealap-kezelő vásárolta meg a Gallicoop Zrt.-t, a társaság 100 százalékos részvénycsomagja a Takarék, a Béta és a Status Food Magántőkealap tulajdonába került, az igazgatóság elnöke pedig Csák Gyula lett. Ő cikkünk írásakor is tagja volt a felcsúti multimilliárdos Mészáros Lőrinc agrárportfólióját összefogó vagyonkezelőnek, a Talentis Agro Zrt.-nek, ezért is tartják úgy a piacon, hogy a Gallicoop Mészárosék közelébe került.

Kiemelt kép: Daráltpulykahúst csomagoló gépsor a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. szarvasi üzemében 2017. március 28-án. Fotó: Rosta Tibor /MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Fekete év lesz az idei a gyümölcstermesztésben

2020, szeptember 25 - 10:14

Elmondható, hogy a 2020-as év a gyümölcskultúrák fekete éve volt, nagyon rossz évjáraton vagyunk túl. A tavaszi fagykárok gyümölcsfajtól függően elvitték a termés 50-80 százalékát, aztán a megmaradt szerény cseresznye- és meggytermésben további jelentős problémát okoztak az extrém júniusi esőzések is. A nyár már egészen jó időjárást hozott: kevés volt a kánikulai időszak és a napégés, illetve a jég- és viharkárok is átlagosak maradtak – mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeB alelnöke.

„A zöldségtermesztőknek elsősorban a júniusi esőzésekkel gyűlt meg a bajuk. Egyes kultúrák esetében állományok pusztultak ki, vagy lehetetlenné vált a betakarítás a sok víz miatt. Ezzel együtt a zöldségtermesztők termésveszteségei jóval mérsékeltebbek, mint a gyümölcstermesztőké. A gyümölcsben a drasztikus terméskiesésekért 80-90 százalékban a tavaszi fagy, 10-20 százalékban pedig a júniusi esőzés felel” – részletezte Apáti Ferenc.

Tavasszal a határok lezárása okozott fennakadást

A járvány miatti veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után körülbelül egy hónapig voltak zavarok a szektor munkaerő-ellátásában. Ez azonban abban az időszakban még nem érintett sok ágazatot, „csak” azokat, ahol a betakarítás már megindult (például spárga és szamóca), illetve ahol a tavaszi időszak intenzív élő munkaigénnyel rendelkezik (ilyenek a fóliás növénykultúrák).

Megszenvedi a külföldi vendégmunkások hiányát a mezőgazdaságA munkanélküliek mobilizálhatósága az egyszerűbb idénymunkák esetében sem feltétlenül megoldható.

Aztán egy fontos lazítás következett be a külföldiek beutazásában: szigorú szabályok, de egyszerűsített adminisztráció mellett már jöhettek a szomszédos országok vendégmunkásai. A tavaszi veszélyhelyzet megszüntetése után még szabadabb volt a beutazás, így a gazdálkodóknak ebben az időszakban már semmivel sem voltak nagyobb gondjaik, mint egy átlagos évben.

Sok éve általános jelenség a munkaerőhiány, idén ennek a mértékét enyhítette, hogy az állás nélkül maradt emberek a mezőgazdasági munkákat is keresték. Ez ugyanakkor csak helyben, az adott térségen belül igaz, a ’pesti pincérek’ azért nem mentek le például Szabolcsba. Továbbá sajnos az is számottevően tompította a foglalkoztatási problémákat, hogy a már említett tavaszi fagyok és a júniusi csapadékok miatt jelentős volt a terméskiesés – fejtette ki Apáti Ferenc.

Második hullám: az ősz már elketyeg

A szakmaközi szervezet alelnöke a jelenlegi járványhelyzetről elmondta: a határok újabb lezárása miatt a gazdálkodóktól eddig nem érkeztek olyan panaszok, amelyek tavasszal tömegesen jellemzőek voltak.

Ez vélhetően azzal függ össze, hogy érdemben már csak az alma, a körte és a szilva szürete zajlik, a többi gyümölcsfajnál a betakarítás befejeződött. Ezekben az ágazatokban nagyobbrészt hazai munkaerő dolgozik, ahogy a kertészetekben is döntően ugyanez jellemző.

Sorra nyíltak az újabb határátkelők az ingázók számáraA korlátozás bevezetése után 37 átkelőhelyet lehetett használni, azóta azonban további 24 átkelő működik.

A külföldiek foglalkoztatása elsősorban azokban az ágazatokban gyakori, ahol nem szezonális, hanem tavasztól őszig folyamatos az élőmunkaigény. Ennek köszönhetően hosszú időn keresztül tudják foglalkoztatni az ideérkezőket. Valószínűsíthető, hogy ez a munkaerő már szeptember 1-jén is Magyarországon dolgozott, így egyelőre nem okoz nagy problémát a határok lezárása, illetve a beutazás jelentős szigorítása.

Természetesen mi sem tudjuk kiszámítani, hogy néhány hetes vagy hónapos távlatban mivel jár a jelenlegi vírushelyzet. Az bizonyos, hogy a kertészet munkaerőigénye a november-február közötti időszakban meglehetősen szerény. Ekkor inkább csak az üvegházi kultúrákban zajlik munkavégzés, illetve a gyümölcsösökben a metszés, de ez utóbbinál nem jellemző a külföldi vendégmunka. Így egyelőre arra számítok, hogy az ősz már ’elketyeg’ valahogy, aztán legközelebb jövő márciusban találkozhatunk élesen szembe ezzel a problémával – foglalta össze a várakozásokat a szakember.

Kiemelt kép: Getty Images

Kategóriák: Zöld hírek

Egy hét maradt: még visszaigényelhető a külföldi áfa

2020, szeptember 24 - 20:39

A tanácsadó cég tájékoztatása szerint a szeptember 30-i határidőig 32 uniós és unión kívüli országból kérhetnek visszatérítést a tavalyi vásárlásaik után a magyar áfaalanyok. A lista új szereplője Törökország, itt a tavaly május 22-én vagy azután teljesített számlák áfáját lehet visszatéríttetni.

Gyakran előfordul, hogy egy vállalkozás olyan tagállamban vesz igénybe szolgáltatást vagy vásárol termékeket, ahol adóköteles gazdasági tevékenységet nem végez. Ilyenkor a cég jogosult a külföldön megfizetett áfa összegének visszatérítésére.

Üzemszünet volt a NAV Online Számla rendszerében, rendkívüli karbantartást kellett végezniA NAV szerint az ügyfeleket nem éri hátrány.

Ennek a folyamata az EU-ban letelepedett társaságok számára egyablakos rendszerben működik. A kérelmeket a saját nemzeti adóhatóságukhoz kell benyújtaniuk, és onnan továbbítják azt a másik tagállam hivatalához – idézte a közleményt az MTI.

H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója kiemelte: a szeptember 30-i határidő jogvesztő, ezt követően visszaigénylésre már nincs lehetőség. A papíralapon benyújtott vagy hiányos kérelmeket pedig az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül, automatikusan elutasítja. Típushiba például, hogy a kérelmező nem részletezi megfelelően a termékek és szolgáltatások azonosítására szolgáló kódokat.

A beadványhoz minden esetben kötelezően csatolni kell a teljesítést tanúsító számlákat és azok mellékleteit. A kézhezvételt a magyar adóhivatal rövid időn belül visszaigazolja. Ezután az igénylést továbbítja a visszatérítés helye szerinti tagállamnak, ahol a helyi hatóság dönt a kérelemről.

Kategóriák: Zöld hírek

A koronavírus hatással van fizetési szokásainkra is

2020, szeptember 24 - 11:45

Tízből négy ember változtatott fizetési szokásain a koronavírus hatására – derül ki a GKI Digital Digitális Pénzügyi Körkép 2020 című kutatásából. A tanulmány szerint mostanra csaknem egymillióra nőtt a digitálisan érett, az innovatív pénzügyi megoldásokra nyitottak köre az országban, például alig több mint egy év alatt 250 ezer ember kezdett Revolutot használni.

Az e-kereskedőknek is érdeke a kártyás vásárlás

Az elektronikus fizetés terjedésében kiemelt szerepe van az online kiskereskedelemnek. Az e-kereskedők üzleti érdeke a kártyás vásárlások népszerűsítése, a kormány döntése értelmében pedig 2021. január 1-jétől kötelező lesz minden online kassza mellett biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét. A szabályozás következményeként országszerte újabb 60 ezer helyen lehet majd elektronikusan is fizetni.

A járvány sebességváltásra késztette az e-kereskedelmet, és a szektor úgy tűnik élni tudott a lehetőséggel: az e-kereskedők rekord erős második negyedévet zártak, a bővülés mértéke 47 százalékos volt 2019 azonos időszakához mérve. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az online bankkártyás fizetések száma és értéke is. Az MNB statisztikái szerint tranzakciószámban 43, értékben pedig mintegy 50 százalékos volt a bővülés 2019 második negyedévéhez képest.

Emellett fontos változás, hogy a vásárlók minden eddiginél nyitottabbá váltak a rendelések előzetes online fizetésére, ami hosszabb távon véget vethet az utánvét-orientált piacnak – fogalmazott Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója.

Csomagküldési trendek

A vírus hatása a csomagátvételek kapcsán is tetten érhető: a megnövekedett rendelésszám mellett az átvételi preferenciák is eltolódtak 2019 hasonló időszakához képest: kevesebb rendelést kértek a vásárlók bolti átvétellel, ugyanakkor jelentősen megugrott a házhoz szállítással vagy csomagautomatába kért csomagok aránya.

A csomagautomaták által nyújtott érintés- és érintkezésmentes csomagátvételi lehetőségnek is köszönhető, hogy a GKI Digital adatai szerint 2020 második negyedévében, a járvány első hullámának idején a csomagautomatás átvételi módnak volt a legjobb ügyfélelégedettségi mutatója. Az összes többi kézbesítési és átvételi módot figyelembe véve az automaták 4,46-os osztályzatot kaptak 1-5 skálán.

A kutatásban részvevő szakmai partner, az ország legnagyobb csomagautomata-hálózatát üzemeltető Foxpost vezetője szerint ehhez a magas ügyfél-elégedettséghez hozzájárul a Foxpost automaták által nyújtott gyors és intuitív csomagátvételi folyamat is, amit tovább gyorsít, hogy egyre több fizetési tranzakció történik előzetesen, az online térben. Bengyel Ádám vezérigazgató hangsúlyozta, hogy ezt a trendet a járvány is erősítette. Ügyfélkörükben 2019-ről 2020-ra 50-ről 44 százalékra, majd a pandémia kitörése után 38 százalékra csökkent az utánvétes vásárlások aránya.

A járvány egyébként a csomagkézbesítéssel foglalkozó szolgáltatók stratégiai terveit is markánsan befolyásolta. A Foxpost korábbi hálózatfejlesztése során az volt a legfőbb üzleti szempont, hogy a legrugalmasabb és legegyszerűbb szolgáltatást nyújtsák, de idén a biztonságra helyezték a hangsúlyt, így 2020-ban kültéri automatákkal bővítik a hálózatukat – fogalmazott Bengyel Ádám vezérigazgató.

A Digitális Pénzügyi Körkép 2020 adatai szerint

  • ma Magyarországon 3,35 millió online vásárló van,
  • közülük, 1,34 millióan csak alap szinten értenek a pénzügyekhez, így körükben majdnem minden második vásárló a készpénzes fizetést részesíti előnyben, azonban
  • a pénzügyi szempontból digitálisan érett vásárlók mintegy 800 ezres táborában a készpénzes fizetés támogatottsága már csupán alig 3%.
Koronavírus - Még több hír a témában Koronavírus: már csaknem egymillió halott a világon

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Csendben kamatot emelt az MNB

2020, szeptember 24 - 11:21

A korábbinál 15 bázisponttal magasabb, 075 százalékos kamaton fogad el csütörtökön egyhetes betéteket az MNB – írta a Portfolio.hu a jegybank honlapján talált információ alapján. Ez effektív kamatemelést jelent, amivel a szakportál szerint az utóbbi napok forintgyengülésére reagálhat a jegybank.

Délután háromkor jelenik meg az MNB egyhetes betéti tenderének eredménye, azonban a jegybank honlapjára már felkerült a mai tender meghirdetése. Ennek újdonsága, hogy az eddigi 0,6% helyett 0,75 százalékos kamat mellett fogad be ajánlatokat a jegybank, vagyis gyakorlatilag kamatot emelt az MNB.

Mindez azért számít szigorításnak a szakportál magyarázata szerint, mert az utóbbi hónapokban az egyhetes betét az effektív irányadó eszköz, vagyis annak kamata a meghatározó. Ez eddig mindig megegyezett az alapkamattal, most először van eltérés.

Az MNB Monetáris Tanácsa egyébként két nappal ezelőtt döntött a 0,6 százalékos alapkamat szinten tartásáról, de már akkor hangsúlyozták, hogy az egyhetes betétről hetente születik döntés továbbra is.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Szijjártó: a legmagasabb technológiai színvonalú világvállalatok is bíznak Magyarországban

2020, szeptember 24 - 11:09

A legmagasabb technológiai színvonalon teljesítő világvállalatok is bíznak Magyarországban, a beruházási környezetben és a magyar emberekben

– jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az MTI tudósítása szerint a veszprémi Continental Tesztpálya hivatalos megnyitóján csütörtökön.

Szijjártó Péter kiemelte: Kelet-Európa legnagyobb járműdinamikai tesztpályája épült Veszprémben, a 9,7 milliárd forintos beruházás 130 új munkahelyet teremt, amelyhez a kormány 1,460 milliárd forintos támogatást nyújtott. A beruházás a miniszter szerint javítja a cég nemzetközi versenyképességét, Magyarország mint fókuszország helyzetét és megerősíti a veszprémi fejlesztési központ szerepét a Continental globális működésében. Kitért arra is, hogy a fejlesztés azért is jelentős, mert a koronavírus-járvány után a kapacitások újraelosztásáért „éles és tétre menő” globális verseny indul meg a világgazdaságban. Ezért kulcskérdés a kormány számára hogy Magyarország a jelenlegi nehéz időszakban is fenntartsa működőképességét.

A jelenlegi helyzet kiváló lehetőséget jelent a magyar gazdaság dimenzióváltásának felgyorsítására és minél gyorsabb végigvitelére. A miniszter szerint a korábban szinte kizárólag termelésre fókuszáló magyar gazdaság egyre inkább mozdul el a tudás által vezérelt kutatás-fejlesztésre alapuló gazdasági tevékenységek irányába. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az autóipar mindig is a magyar gazdaság zászlóshajója volt, amelynek termelési értéke tavaly rekordértékre, 9500 milliárd forintra nőtt, egy év alatt 12 százalékos emelkedést ért el. Ez azt jelenti, hogy a magyar ipari kibocsátás 30 százaléka már ebből a szektorból származik – tette hozzá.

Magyarország nemzetközi versenyképességét nem csökkentette a világjárvány.

Megemlítette, az első hét hónapban a magyar autóipar 90 százalékos exporthányaddal dolgozott. Szijjártó Péter hangsúlyozta, a német vállalatok mindig is fontos szerepet játszottak a magyar gazdaság teljesítményében, a Continentalnak 8000 magyar család köszönheti megélhetését. Felidézte:  a Magyarországra érkező külföldi beruházások negyede német, hatezer német vállalat háromszázezer magyar embernek ad munkát, és most is 24 német vállalathoz köthető beruházásról tárgyal a kormány.

A Continental közleménye szerint:

  • A gyártás és fejlesztés mellett saját tesztpályán, valós környezetben ellenőrzik a járműdinamikai fejlesztéseket a vállalat veszprémi mérnökei.
  • A hazai iparági gyakorlatban egyedülálló tesztelési lehetőség komoly versenyképességi tényező a gyors fejlesztési ciklusidőt elváró piaci szereplőknél.
  • A tesztpálya alkalmas a magasan automatizált és biztonsági funkciókhoz kapcsolódó fékezési és járműdinamikai tesztek elvégzésére

Continental

A Continental 30 éve van jelen Magyarországon, 10 helyszínen – 7 gyárral és 3 irodával – mintegy 8000 munkavállalót foglalkoztat. A Continental az elmúlt 10 évben több mint 500 millió euró, azaz mintegy 170 milliárd forint értékben ruházott be Magyarországon.

A gyártó azért megérezte a koronavírus-válságot, a vállalat minden üzletágát hátrányosan érintették a korlátozások és a kereslet csökkenése:

Bajban a Continental, csökkent a forgalma és nyeresége is az első negyedévbenA második negyedévre veszteségre, az év egészére a tavalyinál kisebb forgalomra és működési eredményre számítanak.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Matolcsy: Új pénzügyi forradalom küszöbén állunk

2020, szeptember 24 - 10:34

A 2020-as évtizedben új pénzügyi forradalom küszöbén állunk; a jegybankok szerepe átalakul, változnak a jegybanki politikák, a kormányok és a jegybankok stratégiai szövetsége jellemzi a jegybankok világát – mondta Matolcsy György jegybankelnök az 58. Közgazdász-vándorgyűlésen csütörtökön.

Matolcsy György az idei rendhagyó, online konferencián elmondta: az évtized mostanihoz hasonló „brutális” indulása ritka a történelemben. Az új pénzügyi forradalomban a jegybankelnök szerint az aranyalapú bretton-woods-i rendszer (1944-1971) nem jöhet vissza, az 1970-es években megindult pénzügyi liberalizáció sem jön vissza. Hozzátette: 2020-ban a modern pénzrendszer számos kihívás elé néz, a jegybankok szerepe átalakul, változnak a jegybanki politikák, bővül a jegybankok mandátuma. (MTI)

2020-as kihívások

A 2020-as évtizedben a jegybankok egyre inkább nem hagyományos, unortodox eszközökkel élnek majd. Az árstabilitás mellett más mandátumok is megjelennek, a fenntarthatóság felé mozdulnak el. Ez a fenntarthatóság a vagyoni és jövedelmi különbségek csökkentését igényli. Matolcsy szerint a kormányok és a jegybankok stratégiai szövetségre lépnek, ez a fúzió jellemzi majd a politikájukat. (Portfolio.hu)

Beszélt arról is, hogy 2020-ban a gazdaságpolitika jelentős kihívásokkal néz szembe: a válsággal, amit nem csak járványügyileg, hanem gazdaságilag-pénzügyileg-társadalmilag is kezelni kell. Ezzel párhuzamosan meg kell indítani a nagy évtizedes átmenetet a fenntarthatóság felé a társadalomban és a gazdaságban. Harmadik kiihívásként a növekvő eladósodásra is megoldást kell találni, hiába alacsonyak a kamatok és nem látszik infláció, ettől még hatalmasra dagadnak az adósságok, amit kezelni kell. Magyarországnak szerinte legkésőbb 2022-t követően vissza kell térnie az egyensúlyi pályára.

Kiemelt kép: Fülöp Dániel / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Üzemszünet volt a NAV Online Számla rendszerében, rendkívüli karbantartást kellett végezni

2020, szeptember 24 - 10:12

A NAV Online Számla oldalára szerdán többek között a következő figyelmeztetés került ki:

Az adóhatóság érdeklődésünkre azt írta, hogy az Online Számla rendszerben tegnap a reggeli órákban lassulás volt tapasztalható. (Erről is volt közlemény az oldalon.) Az adózók a gépi interfészes kötelező adatszolgáltatások beküldése, valamint a bejelentkezések során a megszokottnál hosszabb válaszidőket tapasztalhattak.

A megoldás érdekében a rendszert a NAV leállította, és rendkívüli karbantartást indított. A rendszert éjszaka újraindították, annak működését szakembereik folyamatosan monitorozzák. Hangsúlyozták, hogy az üzemszünet miatt az ügyfeleket nem éri hátrány, a rendszer minden beküldött adatot feldolgozott.

Kategóriák: Zöld hírek

Új családtámogatásokkal is tervez Novák Katalin

2020, szeptember 24 - 09:54

A családalapítás előtt állók számíthatnak az állam, és azon keresztül a többi magyar ember segítségére – hangsúlyozta az október 1-jétől hivatalba lépő családokért felelős tárca nélküli miniszter, Novák Katalin a Mandiner online kiadásában szerdán megjelent interjúban. Kiderült, hogy tervezik a régi családi támogatások átdolgozását és lehetnek új elemek is, de alapelv, hogy a támogatási rendszer ne legyen túl bonyolult.

Szerinte nem állja meg a helyét az a bírálat, hogy a családtámogatási rendszer csak a középosztályt célozza meg. A babaváró támogatást említette ellenpéldaként, amely olyan lehetőség, amelyet a kedvező törlesztőrészlete miatt az alacsony jövedelmű családok is igénybe tudnak venni. A CSOK-ból sincsenek kizárva az alacsonyabb jövedelműek, ott ráadásul nem csak kölcsön van, hanem egy vissza nem fizetendő támogatási rész is, ami akár tízmillió forint is lehet – sorolta.

Azt a vádat pedig határozottan visszautasította, hogy a magyar családtámogatások célzottan csak a gazdagabb rétegek megsegítésére irányulnak. Ezt azzal támoasztotta alá, hogy a járulékokra is kiterjesztett családi adókedvezmény, az ingyenes tankönyvellátás, az ingyenes étkeztetés vagy az Erzsébet-táborok elsősorban az alacsonyabb jövedelműeknek jelentenek segítséget, és az egyszülős családok is élhetnek a lehetőségekkel. Szerinte a gyermekesek ma már sokkal kevésbé vannak kitéve a szegénységi kockázatoknak, mint korábban.

Reagált a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt javaslatára is. Matolcsy György nulla százalékos kamatozású jegybanki hitellel szorgalmazná új, zöld otthonok építését és vásárlását, ha a kormány is rábólint. Novák Katalin szerint ez a javaslat a családtámogatási tervekhez is kapcsolódik, ahogy eddig, a jövőben is jól kiegészíthetik egymást a jegybank és a kormány programjai.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Újabb csalókra figyelmeztet a Nemzeti Bank

2020, szeptember 24 - 09:24

Megszaporodtak a jogosulatlan vagy/és csalásgyanús befektetési tevékenységet reklámozó hirdetések – írja az MNB friss közleményében.

  • Ezért a Nemzeti Bank tájékoztató kampányt indít.
  • Ennek részeként a magyarországi ügyfelek által leggyakrabban használt keresőportálon a továbbiakban az egyes jogosulatlan tevékenységhez köthető kulcsszavas keresések esetében az MNB honlapján elérhető figyelmeztetések, illetve további pénzügyi ismeretterjesztő jegybanki tartalmak fognak előresorolva megjelenni a találati listákon.
  • Az MNB emellett folyamatosan naprakészen tartja honlapjának a jogosulatlan szolgáltatók kiszűrését segítő és további, a témához kötődő információkat nyújtó „Figyelmeztetések” aloldalát is.
  • A honlapon külön lekérdezhetők a hazai, illetve külföldi jegybankok, pénzügyi felügyeletek már ismert jogosulatlan szolgáltatóit felsoroló „feketelisták”.
  • A jegybank emellett részletesen bemutatja az MNB által nem felügyelt, s olykor az ügyfelekkel szembeni visszaélésre használt eszközöket, így a befektetési arannyal, karbon kredittel, nyereségrészesedési joggal és az ICO-val kapcsolatos ügyletek főbb jellemzőit.
  • A tájékoztatók részletesen ismertetik, hogy az ügyfelek miképp előzhetik meg, hogy jogosulatlan szolgáltatók áldozataivá váljanak.

A jegybank csak idén ez idáig mintegy 1,3 milliárd forintnyi piacfelügyeleti bírságot szabott ki a jogosulatlan szolgáltatókra, magánszemélyekre és számos büntetőfeljelentést tett a jogsértő cselekmények miatt.

Kiemelt kép: Marjai János /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A 4iG Nyrt. többségi tulajdont szerez az INNOByte-csoportban

2020, szeptember 24 - 09:07

A 4iG Nyrt. kötelező vételi ajánlatot tett az INNObyte Zrt. és leányvállalata, az Innoware Kft. többségi tulajdonának megszerzésére, az ajánlatot az INNObyte tulajdonosai elfogadták. Az adásvételi megállapodást a felek október közepéig kötik meg, ezt követően a 4iG 70 százalékos tulajdont szerez az INNObyte Zrt.-ben – közölte a 4iG Nyrt. csütörtökön az MTI-vel.

Az INNObyte társaságainak tavalyi évi együttes árbevétele meghaladta a 3,3 milliárd forintot, adózás, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredménye (EBITDA) pedig a 447 millió forintot. A 2014-ben budapesti székhellyel és pécsi fiókteleppel alapított társaság és leányvállalata közvetlen és közvetett módon csaknem 200 embert foglalkoztató innovatív szoftverfejlesztő vállalatcsoport.

Az akvizícióval a 4iG célja fejlesztési erőforrásainak és kompetenciáinak bővítése. Az INNObyte többségi tulajdonának megszerzése nagy mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tőkepiaci társaság a Fintech, az Ipar 4.0, a mesterséges intelligencia-fejlesztés és a blockchain területén piacvezető státuszt szerezzen.

Az INNObyte a contact center szolgáltatások, az üzleti intelligencia, tesztautomatizáció, mesterséges intelligencia-fejlesztés, az adatbázis megoldások specialistája. A vállalat megrendelései elsősorban a telekommunikáció, az autóipar, az egészségügy, az agrárinformatika, közigazgatás, pénzügyi és banki informatika, valamint az egyházi digitalizáció területéről származnak. A társaság elsősorban piaci megrendelők – kis- és középvállalatok, illetve nagyvállalatok – igényeit szolgálja ki.

A 4iG Nyrt. részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, árfolyama csütörtökön a nyitást követően 1,64 százalékkal, 620 forintra nőtt. Az elmúlt egy évben a papír legmagasabb ára 962 forint, a legalacsonyabb pedig 285,5 forint volt.

A 4iG korábban Mészáros Lőrinc érdekeltsége volt, Jászai Gellért júliusban vásárolta ki az Opus Global Nyrt. és a Konzum PE Magántőkealap informatikai vállalatban lévő részvénycsomagját:

Jászai Gellért kivásárolta Mészáros Lőrincéket a 4iG-bőlTovább növeli befolyását a 4iG-ben Jászai Gellért.

A cég eredményesen pályázik a közbeszerzéseken, tavasszal például 1 milliárd forintos NAV-os megbízást nyertek:

Nem tudja kizökkenteni a koronavírus-pánik az informatikai közbeszerzési piac új üdvöskéjétTöbb mint 1 milliárd forintos megbízás a 4ig-nek a NAV-tól.
Kategóriák: Zöld hírek

Összeomlott a Nemzeti Közlekedési Hatóság rendszere

2020, szeptember 24 - 08:49

Informatikai hiba miatt összeomlottak szerda délután a Nemzeti Közlekedési Hatóság informatikai rendszerei – írja a Portfolio.hu. A portál úgy tudja, csütörtök reggelig sem sikerült kijavítani a hibát. Az NKH weboldala mindenesetre csütörtök délelőtt sem volt elérhető, sem az NHK eHivatal.

A hibát azok észlelték először, akik tegnap KRESZ-vizsgán vettek részt: eleinte nem minden vizsgateremben található számítógép tudott csatlakozni a központi rendszerhez,  majd pár perc elteltével pedig a teljes rendszer összeomlott és elérhetetlenné váltak a tesztsorok. Bár sok vizsgázó több órán át várakozott a teremben a rendszer újraindulására, úgy tudni, erre végül nem került sor, hazaküldtek mindenkit és új, díjmentes vizsgaidőpontot ígértek a résztvevőknek.

Hogy mi okozta a hibát, az még nem derült ki, de valószínűleg nem csupán a KRESZ-vizsgákat üzemeltető háttérrendszerrel van baj, hanem rendszerösszeomlásról.

Kategóriák: Zöld hírek

A fideszes vezetésű Tihany 2,5 milliárd forintot kap a titokban osztott állami támogatásból

2020, szeptember 24 - 06:30

2,5 milliárd forint egyedi támogatást kap Tihany a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a Tihanyi Legenda Program első ütemére – derül ki az önkormányzat oldalán található előterjesztésből. Az eddigi tapasztalatok alapján jó ajánlólevél, ha egy települést kormánypárti polgármester vezet, eddig ugyanis egyetlen ellenzéki helység sem részesült a milliárdos állami pénzosztásból. Márpedig Tihany élén a fideszes Tósoki Imre áll.

Bíztak a kormányzati támogatásban

A Tihanyi Legenda Program előkészítése már 2018 óta tart, de az állami támogatás kiadása a koronavírus-járvány miatt szeptemberre csúszott. A pénzt egy három tagból álló konzorcium kapja,

  • 1, 7 milliárd jut a Tihanyi Önkormányzatnak,
  • 403 millió forintot kap a Tihany Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft., ez a cég szintén az önkormányzat tulajdona,
  • 355 milliót pedig a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványnak utalnak át.

A pénzből az önkormányzat a tihanyi rév környezetében épít egy turisztikai fogadóépületet és egy parkolót, környezeti kármentesítést hajtanak végre, és rendezik a kikötő területét és a part menti erdősávot. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a dokumentum nem részletezi, de a polgármester egy júniusi nyilatkozatából néhány részlet kiderül.

A Club Tihannyal szemközti területen egy 350-400 férőhelyes parkolót akarunk építeni, itt egy turisztikai fogadóépület is helyet kap. Mindez két év múlva meg is valósulhat. A következő lépés pedig az lesz, hogy meg kell oldanunk majd innen az emberek szállítását a faluba, akár elektromos buszokkal vagy valami más megoldással.

A 2,5 milliárdos támogatásból létrehoznak még a Bujtor István Szabadtéri Színpad környezetében egy szabadtéri rendezvényhelyszínt, és kialakítanak egy művészeti alkotó teret. A szabadstrandok és a hajóállomás környezetében pedig zöldítést terveznek.

Tósoki korábbi nyilatkozatából ráadásul arra lehet következtetni, hogy a 2,5 milliárdos egyedi támogatás csak a kezdet. 2020 áprilisában ugyanis a városvezető arról beszélt,

abban bízik, hogy kormányzati támogatással ismét ilyen nagy lépés előtt áll a község.

Ehhez ismertette a 2030-ig szóló terveket, ezek közül az első hármat valósítják most meg:

  • Balatoni kapu – a tihanyi rév és környezetének integrált fejlesztése,
  • Kultúr-part – Tihany kulturális negyedének létrehozása,
  • A lélegző félsziget – a félsziget táji és rekreációs minőségének fejlesztése,
  • Ezeréves örökségünk – a tihanyi apátság és környezetének megújulása,
  • A világörökségi helyszín – az ősközség épített környezetének minőségi megújítása,
  • a Tihanyi-félsziget közlekedési rendszerének komplex megújítása
  • Apáti fogadókapu – A 71-es úti bekötőút környezetének integrált fejlesztése.
Nincsen nyoma a kiosztott támogatásoknak

Tihany 2018-ban nagyjából 1,9 milliárd forint uniós pénzhez jutott egy szórakoztatóközpont megvalósítására és az apátság belső tereinek felújítására, és hárommilliárd forint állami támogatás jutott az apátság műemléki rekonstrukciójára, egyes épületeinek fejlesztéseire és az apátsági vendégház bővítésére. Eközben ellenzéki városok még a korábban beígért turisztikai támogatást sem feltétlenül kapják meg.

Arról, hogy a turisztikai ügynökség egyedi döntésekre hivatkozva oszt több száz millió forintos támogatásokat, az elmúlt hónapokban cikksorozatban számoltunk be arról. A vissza nem térítendő támogatások megszerzését célzó kérelmek közös jellemzője, hogy azokat nem nyilvános pályázati felhívásra nyújtották be. Egyedi, „ad hoc” döntésekre hivatkozva kért és kapott 811 millió forintot Zoób Kati divattervező egy balatonfüredi divatmúzeum megvalósítására, mint ahogy a cikksorozatunk megjelenésig titkolt közpénzforrásból igényelt 300 millió forintot Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila is. Tasnádi László, az Orbán-kormány volt rendészeti államtitkára, egykori III/II-es tiszt egy balatoni panzió megépítéséhez kért 286 millió forintos támogatást. Nemcsak cégek, hanem önkormányzatok is pályáztak állami százmilliókra a Magyar Turisztikai Ügynökségnél: a fideszes balatonboglári önkormányzat például több száz millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott különböző projektekre, és a szintén fideszes balatonfüredi is igényelt bő 3 milliárd forintot kempingjének kicsinosítására.

Szakmai szempontok alapján, egy szakmai grémium segítségével, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának döntése alapján ítélik oda az egyedi turizmustámogatásokat

– írta a Guller Zoltán vezette ügynökség lapunknak küldött válaszából. Azt azonban adatigénylésünkre sem árulta el az MTÜ, hogy kik a tagjai a grémiumnak, és azt sem tudni, közelebbről milyen szempontok alapján születnek a döntések.

Ráadásul a Magyar Turisztikai Ügynökség – ellentétben a Kisfaludy-támogatásokkal – az egyedi támogatásokról nem vezet nyilvános listát. Cikksorozatunk első részének megjelenését követően ugyan egy összesített táblázatban megjelentették a 24.hu által nyilvánosságra hozott projektek adatait, de azóta nem frissítik egyedi támogatásokkal a listát, így a tihanyi támogatásnak sincsen egyelőre nyoma az MTÜ honlapján.

Kiemelt kép: Mohai Balázs /MTI

 

Kategóriák: Zöld hírek

Budapesti szállodavezetők: 2023-2024-ben állhat vissza a 2019-es nyereségszint

2020, szeptember 23 - 17:14

Az MTI-nek elküldött elemzésben kiemelték: az elérhető üzemi eredményszintre vonatkozóan is hasonlóak a különbségek a fővárosi és a vidéki szállodák között. A szállodavezetők arra a kérdésre, hogy mikor lesz újra a 2019-hez hasonló üzemi nyereségszint a szállodában, a többség Budapesten 2023-2024-et jelölte meg, míg vidéken ez inkább 2021-2022-re várható.

A választ adó hotelek 10 százaléka még szeptemberben is zárva tartott, ezek 90 százaléka budapesti szálloda.

Mint írták, a koronavírus-járvány olyan társadalmi és gazdasági krízishelyzetet teremtett a világban, amire a modern történelem során még nem került sor, és ez a 2019-ig dübörgő magyarországi turizmust sem kerülte el. Pontos hatásai még 5-6 hónap elteltével sem világosak, a felmérés azonban rávilágít a budapesti és vidéki szállodapiacok közötti jelentős különbségre a várható felépülést illetően.

Hangsúlyozták: a bér- és járuléktámogatásoknak kardinális szerepe van, amelyeknek a kiterjesztése jelentené a legnagyobb segítséget Budapesten és vidéken egyaránt. Az állami bértámogatás a legtöbb szállodánál augusztus végén vagy szeptember első felében járt le, ez akár további jelentős létszámleépítéseket is eredményezhet a szállodaszektorban.

A felmérés szerint ugyanakkor a válaszadóknak mindössze fele tervezi létszám-optimalizálással orvosolni a kialakult helyzetet. Mindez jól mutatja a személyzet minőségének és megtartásának fontosságát. Megjegyezték, hogy a munkaerő megtartása és hatékony pótlása a szektorban már évek óta nehéz feladat.

Arra is rámutattak, hogy a szeptember elsejei határlezáráshoz hasonló, gyakran váratlan és akár országhatáron kívüli, globális vagy uniós intézkedések alapjaiban tudják átalakítani a rövid és középtávú várakozásokat.

A jelentés felidézi: 2020 márciusa – a járvány kitörése – előtt a turizmus aranykorát élte Magyarországon országos szinten. Tavaly az ágazat a GDP 13 százalékát termelte ki, munkát adva több mint 400 ezer embernek. A tavalyi évben összesen 23,47 millió vendégéjszakát regisztráltak a magyar szállodák, amely egy példanélküli eredmény volt a magyar turizmus történetében. Ez a töretlen szárnyalás volt jellemző az idén januárban és februárban is, amikor átlagosan 9,9 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a 2019. hasonló időszakában mért adatokhoz képest.

Közölték: az országos, online kutatást a 2020-as év rendkívüli kihívásaira reagálva, a Horwath HTL Hungary a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) együttműködésével készítette, szeptember 1. és 16. között.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 

Kategóriák: Zöld hírek

Lakástakarék: a bank egy mozdulattal elvitte az állami támogatás 13 százalékát

2020, szeptember 23 - 11:34

Alaposan meglepte olvasónkat, hogy miután négy éven át a lakástakarékban gyűjtögette a pénzét, nem tudott rögtön hozzájutni, amikor szüksége lett rá. Márpedig a megtakarítása azonnal kellett neki, hogy ne csússzon le az általa kiválasztott lakás megvásárlásáról, a szerződésben pedig 45 napos fizetési határidőt kötöttek ki. Nem akart hinni a fülének, amikor az 1,2 millió forintos megtakarításának kiutalására 90 napot mondtak neki az Erste Bankban. De nem ez volt az egyetlen meglepetés.

90 nap, vagy sürgősségi felár

A már aláírt adásvételi szerződéssel kezében ment be olvasónk a bankjába, kérve, hogy a lakáseladónak utalják át a megtakarítását, amit beleszámított a vételárba. A fiókban azt kérdezték tőle, normál vagy sürgősségi kiutalást kér-e. Ekkor tudta meg, hogy a normál kiutalás 90 napos, a 30 napos sürgősségi kiutalást pedig csak akkor kérheti, ha 3 százalékos sürgősségi felárat fizet. Mint mondta, a 90 napot elképesztően hosszú időnek tartja egy banki tranzakcióra, különösen hogy az azonnali átutalások világát éljük. De ugyanez a véleménye a 30 napról is, főleg hogy az már annyira „gyorsnak” számít, hogy még sürgősségi felárat is kérnek érte. Nem tehetett mást, felárat fizetett, különben elbukja a lakásszerződést, hiszen abban 45 napos fizetési határidőt szabtak.

A 3 százalék 37 700 forintot jelentett, azaz a bank a sürgősségi felárral a négy év alatt szerzett állami támogatás 13 százalékát vitte el.

Amikor arra került a sor, hogy lerója sürgősségi díjat, megint tudtak neki meglepetést okozni. Hiába volt ugyanis olvasónk éppen egy bankban, ahol lehet átutalni, bankkártyával fizetni, közölték vele, hogy vegyen fel készpénzt a számlájáról, mert csak készpénzben tudják elfogadni a díjat.

Ez egyébként nem általános eljárás, az általános szerződési feltételek szerint lehet elektronikusan is fizetni a sürgősségi díjat, megkeresésünkre az Erste is ezt írta. Hogy miért ragaszkodtak akkor a konkrét ügyben ahhoz, hogy olvasónk készpénzben rendezze a sürgősségi díjat, azt is kérdeztük a banktól, de válasz cikkünk megjelenéséig nem érkezett.

Nem hétköznapi átutalás

Akármennyire felháborítónak érezte is olvasónk, hogy gyors kifizetés helyett akár három hónapot is kell várnia a pénzére, a bank szabályszerűen járt el. Tény, hogy a „hétköznapi”, elektronikusan indított átutalások március óta, adott feltételek mellett öt másodperc alatt teljesülnek, de a a lakástakarék-pénztári kifizetések nem ebbe a körbe tartoznak – derült ki az Erste válaszából. A lakástakarék-pénztári kifizetéseknél olyan szerződésfelmondásról beszélünk, amelyek mellé állami támogatás járhat.

A vonatkozó jogszabályok szerint a határidőket be kell tartani, és kifizetés előtti ellenőrzéseket minden lakástakarék-pénztárnak kötelező elvégezni. Annál is inkább, mert a lakástakarék-pénztár a betétre jóváírt állami támogatásért és az állami támogatás után a felvételéig jóváírt betéti kamatért készfizető kezesként felel. Tehát ha elmulasztotta az ellenőrzést, és utólag kiderül, hogy nem lakáscélra használta el az ügyfél a megtakarítást, vagy más miatt tévesen határozták meg, mennyi az állami támogatás, akkor e hibákért a bank felel anyagilag.

Az ellenőrzés pedig az Erste válasza szerint azért is lehet időigényes, mert a banknak iratokat (tulajdoni lap, adásvételi szerződés és így tovább) kell bekérnie, ezek valódiságát, tartalmát ellenőrizni, akár külső szakértőket is bevonva.

Maximum évi 72 ezer forint lehet az állami támogatás

A lakástakarék az egyik legnépszerűbb lakáscélú megtakarítási forma volt, a megtakarítások után 30 százalékos, de maximum évi 72 ezer forint állami támogatás lehetett kapni. Az állami támogatás kimaxolása mellett az optimális megtakarítás havi 20 ezer forint volt. 2018. október 16-ig lehetett olyan lakástakarék-szerződést kötni, amelyre még igénybe vehető volt az állami támogatás. A lakástakarék-pénztárak állami támogatását felmenő rendszerben szüntetik meg, így akiknek még élő szerződésük van, azok megkapják a támogatást, összesen legfeljebb négy évig. Így 2022 októberében kifutnak az államilag támogatott lakástakarék-pénztárak.

Az MNB szerint is szabályosan járt el a bank

A lakástakarék-szerződés felmondási idejét és költségét is rögzítik a jogszabályok. Mint a Magyar Nemzeti Bank is megerősítette megkeresésünkre, a 2017. július 1-jén, vagy az ezt követően létrejött lakás-előtakarékossági szerződéseknél legfeljebb két hónap, a korábbi szerződéseknél  maximum három hónap lehet. Ezen a határidőn belül kell, hogy megtörténjen a pénzügyi elszámolás is. Mivel négyévesek a szerződések, és olvasónké most járt le, így 2017 július 1-je előtt kellett megkötnie, vagyis rá valóban a 90 nap vonatkozik.

A 30 napon belüli lezárás pedig csak akkor lehetséges, ha minden előírt feltétel rendben van, és a pénztár díjtáblázata szerinti sürgősségi díjat a kérelem beérkezése után 3 napon belül megfizeti az ügyfél. Ez a díj az Ersténél 3 százalékos.

A Bankmonitor még hozzátette, a kiutalási időszakban lehet meghatározni, mire használja fel az ügyfél a lakáscélú megtakarítást, hova menjen a pénz, és ekkor kell benyújtani a már említett, a kiutaláshoz szükséges iratokat is. Ha valakinek egyelőre nincs lakáscélja, akkor a kiutalási időszakban kérheti a felhasználás halasztását.

Ha tehát valaki lakásvásárlási szerződést köt, és a vételárhoz lakástakarékos megtakarítását is felhasználná, érdemes a szerződésben a vételár-fizetésről szóló résznél a 90 napos kiutalási határidőt beépíteni. Már ha hajlandó eddig várni az eladó a pénzére.

Kiemelt kép: Marjai János /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Kétóránként tíz perc szünetet kérnek a kereskedelmi dolgozók a maszkviselés miatt

2020, szeptember 23 - 11:14

Kedden a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete kéréssel fordult az általuk képviselt tagok munkáltatóihoz: azt szeretnék elérni, hogy minden maszkban töltött 2 óra után a munkaidő részeként 10 perc szünetet biztosítanának a munkavállalóknak.

A szakszervezet szerdai közleménye szerint örömmel tapasztalják, hogy a munkáltatók felelősen állnak az első hullámnál is súlyosabbnak tűnő második koronavírus-hullámhoz és legjobb tudásuk szerint biztosítják a védőfelszerelést munkavállalóik számára.

Kimondva-kimondatlanul, maszkot viselve nem ugyanolyan a munkavégzés, mint maszk nélkül. Nemzetközi törekvések, és saját szakértőink ajánlása alapján úgy gondoljuk, hogy 2 óránként minden munkavállaló számára komfortosabbá tenné a munkavégzést, ha a munkaidő részeként 10 perc időtartamban mentesülni a munkavégzés alól. Ez idő alatt lehetőség lenne az átnedvesedett maszk cseréjére is, hiszen a nedves környezet táptalajul szolgál a kórokozóknak, és növeli a fertőzés veszélyét

— fogalmaznak.

Koronavírus - Még több hír a témában Hat településen lesz időközi választás hétvégén

Kiemelt kép: MTI/MTVA

Kategóriák: Zöld hírek

Ezeken a napokon utalják a nyugdíjakat idén

2020, szeptember 23 - 10:50

A márciusban elindított — a maximum 10 millió forintos átutalásokat legfeljebb 5 másodpercen belül — célba juttató azonnali fizetési rendszer szeptembertől bővült: az úgynevezett kötegelt átutalások is mehetnek a rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy egyszerre több utalást is lehet indítani, például egy cég vagy szervezet a fizetéseket is átutalhatja ezzel a gyors módszerrel. A Napi.hu a Magyar Államkincstár (MÁK) közlése alapján arról ír, hogy a nyugdíjakat ugyanakkor továbbra is az úgynevezett éjszakai átutalási rendszerben utalják.

A kincstár nyugdíjnaptára alapján a lap arról ír, hogy idén októberben 9-én utalják a nyugdíjakat, novemberben 11-én, decemberben viszont jóval korábban, már a hónap elején, 1-jén megtörténik az utalás.

A bankszámlára történő utalásnál a jóváírás az utalás napját követő munkanapon történik meg. Akik postai úton kapják a nyugdíjat, azok az úgynevezett postai kifizetési naptárban meghatározott napon jutnak hozzá az adott összeghez.

kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Európában sehol nem drágultak annyira az élelmiszerek, mint Magyarországon

2020, szeptember 23 - 10:28

Az Eurostat múlt heti adatai szerint egész Európában Magyarországon volt a legmagasabb az infláció augusztusban, ezzel július után fenntartottuk első helyünket a listán. A statisztikai hivatal kimutatása szerint az Unióban augusztusban 0,4 százalékkal emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest, az eurózónában pedig egyenesen 0,2 százalékkal csökkentek.

A két hónapja rekordmagas áremelkedés miatt a Portfolio megnézte az Eurostat egyes alindexeit a különböző termékkörökre, hogy kiderüljön, mitől emelkedett Európa élére a magyar infláció. A gazdasági szaklap szerint rögtön az első termékcsoportnál kiemelkedő a magyar adat: az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára augusztusban 7,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezzel messze kilógtunk a sorból Európában, a második legnagyobb a román 5,6 százalékos drágulás. Egyébként a kontinensen belüli tendenciákban látszik egy kelet-nyugati határvonal, a négy legmagasabb inflációs ráta kelet-európai országokban volt.

A lap azt is megnézte, hogy mikor indult komolyabb emelkedésnek a magyar élelmiszer-infláció. Tavaly decemberben az 5,7 százalékos magyar értéknél még Lengyelországban és Csehországban is magasabb volt a drágulás üteme. A szezonális élelmiszerek ára több mint 20 százalékkal emelkedett Magyarországon, ezzel is jelentősen meghaladjuk a többi európai ország adatát, a második cseheknél 11,4 százalék volt ez az érték. Hasonló figyelhető meg a nyers élelmiszereknél, melyek ára 13,4 százalékkal emelkedett Magyarországon, miközben sehol máshol nem haladta meg a drágulás mértéke a 7 százalékot. A feldolgozott élelmiszerek esetében kisebb volt a magyar áremelkedés mértéke, de a 6 százalékos adat így is a legmagasabb Európában.

A lap szerint

a legnagyobb mértékben a gyümölcsök drágultak az élelmiszereken belül, abban a termékkörben majdnem 40 százalékos volt az áremelkedés egy év alatt. A második helyen álló Csehország is csak 22,7 százalékos értéket mutatott.

Kiemelt kép: MTI/Vajda János

Kategóriák: Zöld hírek

Fontos adózási határidő jár le egy hét múlva

2020, szeptember 23 - 09:41

Június 3-án éjfélig kellett volna a beszámolót benyújtani, a társasági adót bevallani és megfizetni, a kormány azonban a koronavírus-járvány miatt felülírta a határidőre vonatkozó szabályokat. Április végén döntöttek úgy a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként, hogy május 31-e helyett négy hónappal, szeptember 30-ig kitolják több adó megfizetési határidejét. A négyhavi automatikus fizetési halasztás öt adót érintett — emlékeztet a Piac és Profit.

Így egy hét marad már csak befizetni az államkasszába:

  • a társasági adót (ez az adóalap 9 százaléka),
  • a kisvállalati adót (ez adóalap 12 százaléka),
  • az innovációs járulékot (0,3 százalék),
  • az energiaellátók jövedelemadóját
  • és a helyi iparűzési adót.

Az adózók dönthettek úgy is, hogy bevallásukat az eredeti határidőig nyújtják be. Egy augusztus végi összesítés szerint a társasági adóbevallások csaknem fele már beérkezett az adóhivatalhoz: 171 ezer társasági bevallás érkezett be a NAV-hoz. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára szerint jellemzően azok a cégek nyújtották be korábban a bevallást, akiknek visszajárt a társasági adó. Sokan beküldték a bevallásukat, de az adófizetéssel kivárják a szeptember 30-át. Számításaik szerint mintegy 100 milliárd forint marad szeptember 30-ig a cégeknél, ami jelentős anyagi megtakarítás, illetve likviditási könnyebbség, hiszen ezt összeget már május 31-ig be kellett volna fizetni.

Koronavírus - Még több hír a témában Bevezetik tíz európai országban a német kapcsolatkövető alkalmazás új változatát

Kiemelt kép: MTI/MTVA

Kategóriák: Zöld hírek