FN - Magazin

Tartalom átvétel FN – 24.hu
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 1 nap 9 óra

Olyan sokat tankoltunk idén, mint még soha

2019, július 20 - 05:56

Az idei első fél év során 2,9 százalékos emelkedéssel, a 3 milliárd literes határt átlépve új csúcsot döntött az üzemanyagok teljes országos forgalma, és bár az igények már negyedik éve döntik a rekordokat, ez a növekedési ütem három éve a legszerényebb, illetve a válság óta a második legalacsonyabb – írja a Népszava a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kimutatására hivatkozva.

Gázolajból az időszak során átlagosnak mondható, 4,1 százalékos emelkedéssel 2,1 milliárd liter fogyott. Ez eddig nem látott szint. A termék esetében ez zsinórban az ötödik csúcsdöntés.

A benzin iránt viszont mindössze 0,4 százalékkal élénkült a kereslet. A termék forgalma csak óvatosan közelíti a válság előtti, egymilliárd liter feletti rekordot.

Szakértők szerint az üzemanyagok iránti igény a gazdasági helyzet lakmuszpapírja – írja a lap. Míg a gázolajforgalom elsősorban a vállalkozók – például a szállítás és a mezőgazdaság – lendületét jelzi, addig a benzin a lakosság utazási kedvére utal.

(MTI)

Kiemelt kép: Fotó: Marjai János

Kategóriák: Zöld hírek

ITB Top 25: ismét a jelöltek között az Invitech szakembere

2019, július 19 - 17:35

Az 50-es jelöltlistát – mint minden évben – megkapja a szakmai zsűri is, és ők is kialakítják saját rangsorukat. Az ITB 2016-tól kezdve egy új, objektív mérőeszközt is alkalmaz az értékelő rendszerükben. A jelöltlista összeállítása során a mérőeszközök közé tartozik a közösségi médiafelületeiken – Facebook oldalukon és a YouTube csatornájukon – mérhető sikerráta, valamint az eseményeiken való szereplések visszacsatolása is. A rangsor felállítása az idei évben is az elmúlt egy év üzleti sikerei alapján történt.

Idén is a jelöltek között szerepel Marton László

A szakember 2019 júniusa óta az Invitech vállalati értékesítési vezérigazgató-helyettese. Feladatköre kiterjed az üzleti ügyfelek részére biztosított távközlési és IT-szolgáltatások értékesítésére, valamint a teljes körű ügyfélkapcsolati tevékenység irányítására.

Marton Lászlóra az ITB Facebook-oldalán adhatja le szavazatát, vagy küldjön e-mailt az info@itbusiness.hu címre 2019. július 22-e (hétfő) éjfélig.

Marton László

A vállalati értékesítési vezérigazgató-helyettes az elmúlt időszak legfontosabb eredményének az egységes értékesítési szervezet kialakítását tekinti.

Ennek részeként egyrészt megvalósult az iparág-specifikus nagyvállalati fókuszterületekre koncentráló működés, továbbá létrejött a hatékony középvállalati értékesítést célzó egységes modell. Mindezek eredményeként az iparági átlagot meghaladó növekedést sikerült elérni a megcélzott ügyfélszegmensekben.

A szakember korábban meghatározó szerepet töltött be az Invitech informatikai kompetenciájának megteremtésében, az ICT-szolgáltatások bevezetésében, majd éveken keresztül irányította a társaság nagyvállalati és kormányzati értékesítési tevékenységét, mely később kiegészült a középvállalati szegmens ügyfélkörével is.

Gyülekeznek a felhők a kkv-szektor felett – és ez jó hír50 százalékkal bővült a felhőszolgáltatások piaca Magyarországon.
Kategóriák: Zöld hírek

Gyenge lesz az idei almatermés

2019, július 19 - 15:13

Az idén a szélsőséges időjárás miatt várhatóan 450 ezer tonna lesz az almatermés, amely a tavalyi mennyiség fele, a tízéves átlagtermésnél mintegy 25 százalékkal alacsonyabb, ezért az átlagosnál magasabb árakra lehet számítani a FruitVeB, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az ÉKASZ (Alma Terméktanács) közös prognózisa szerint.

Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke pénteken az MTI-nek elmondta, az idei termésmennyiség fajtától, termesztő körzettől, az ültetvény elhelyezkedésétől és fekvésétől függően erőteljesen változékony képet mutat.

A termést mindig erőteljesen meghatározza a fák előző évi termésterhelése: tavaly 900 ezer tonnához közelítő, nagy termés terhelte a fákat, továbbá az aszályos időjárás gyengébb virágzást, illetve termést vetített előre – mondta. Emellett jelentős terméskiesést okozott a szélsőséges időjárás is. Június 27-én a tavaszi fagykárokkal egyébként is sújtott, a magyar almatermő terület felét adó észak-keleti országrészben egy extrém erejű zivatarlánc jelentős vihar- és jégkárokat okozott.

Magyarország almatermése az elmúlt tíz év átlagában 600 ezer tonna körül mozog, 300 és 900 ezer tonna között változik évjárattól függően – emlékeztetett az alelnök. Az ültetvények területe évről évre csökken, 20 évvel ezelőtt 42 ezer hektáron termesztettek almát, jelenleg 25 ezer hektáron. Az ország almatermelésének mintegy felét Szabolcs megye adja, jelentősebb termesztő körzetek találhatók még az északkeleti térségben, illetve Pest, Bács-Kiskun, Somogy és Zala megyében. Az almatermés kétharmadát ipari célokra használják, egyharmada étkezési alma.

Kitért arra, hogy az árak egyelőre nehezen jelezhetők előre, ugyanakkor az alma európai piaci árait meghatározó Lengyelországban is gyenge termést várnak, a hivatalos információk 2,0-2,5 millió tonna körüli termést becsülnek, amely a tavalyi termés fele, az átlagtermés 60 százaléka. Európa más, meghatározó almatermelő országaiban sincs a tavalyihoz hasonló rekordtermés. Ezért a tavalyi áraknál sokkal magasabb, a szervezetek becslése szerint az átlagosnál is lényegesen jobb árakra számíthatnak a gazdák idén.

Kiemelt képünk archív, a beérkezett almát vízsugárral mossák be az adagoló garatba a feldolgozás első fázisában az Agrana-Juice-Magyarország Kft. vásárosnaményi almafeldolgozó üzemében. MTI/Balázs Attila

Kategóriák: Zöld hírek

Az Antenna Hungárián keresztül kapnak munkát az államtól Balásy Gyula cégei

2019, július 19 - 14:17

Nettó harmincmilliárd forintos keretmegállapodást kötött a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal a költségvetési szervek rendezvényeinek lebonyolítására az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt-vel – írja a Napi.hu.

A portál megjegyzi, hogy az Antenna Hungáriának nem bejegyzett tevékenysége a rendezvényszervezés, az állami vállalat földfelszíni és műholdas műsorszórással, valamint üzleti távközlési szolgáltatásokkal foglalkozik. Mégis a cég dolga lesz a mintegy 1100 költségvetési szerv rendezvényeihez kapcsolódó szolgáltatások ellátása, a cateringtől a szállás biztosításán át a médiavásárlásig.

Az ajánlatból kiderül, hogy az Antenna Hungária alvállalkozókon keresztül látja majd el ezeket a feladatokat – ezek között szerepelnek a kormányzati kommunikációs kampányokat lebonyolító, Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó cégek, így a a Lounge Design Kft., a Moonlight Event Kft. és a New Land Media Kft., valamint az államnak folyamatosan dolgozó őrző-védő cég, a Valton-Sec Kft. is. (Illusztráció: MTI / Komka Péter)

Kategóriák: Zöld hírek

Mellár Tamás: Orbánéknak törvény? Minek?

2019, július 19 - 08:31

A 168 Órának Mellár Tamás azt mondja, egyrészt ilyenkor még kevés a megbízható adat, ami azért jó a kormánynak, mert jobban elrugaszkodhat a valóságtól. Orbánékat másrészt azonban nem is érdekli, mit írtak a költségvetésbe. Attól jelentősen eltérhetnek, év közben majd módosítják, beleraknak komoly tartalékot, amivel tudnak játszani. Az EU miatt egyetlen dologra ügyelnek,

hogy az államháztartási hiány valóban három százalék alatt legyen.

A Párbeszéd frakciójában ülő független képviselő szerint a többi adat nem számít, mert

az van, amit Orbán Viktor akar. Amit ő mond, azt a Pénzügyminisztérium megvalósítja, például pénzek átcsoportosításával.

Korábban a tartalék felhasználását nagyon szigorúan előírták. Ezt mára felpuhították, ha úgy látják, hogy elszállna a költségvetési hiány, pénzeket zárolnak a tárcáknál. Az elmúlt években főleg az egészségügyet, az oktatást, a kultúrát és a szociális támogatásokat érintették az elvonások, de így legalább úgy csinálhatnak, mintha  próbálnának többet szánni ezen területekre. Az is csak látszat, hogy jövőre több pénz jut oktatásra, egészségügyre.

Mellár Tamás szerint a korai költségvetési tervezés egyáltalán nem teszi kiszámíthatóvá teszi a gazdaságot, az ország is azért szerepel  hátul a versenyképességi listákon, mert

a kormányzati munka minősége és a gazdasági környezet kiszámíthatósága a harmadik világ országainak szintjén áll. Fényévekre vagyunk attól az ideális elképzeléstől, miszerint a felelős kormány egy évvel előre bejelenti, hogy például 2021-től ilyen és ilyen adókat fog bevezetni, és az úgy is történik.

A közgazdász ezt követően elmagyarázza, miért nagy a kormány  mozgástere, felhívja a figyelmet az egyéb újraelosztási formákra (pl. tao-pénzek) és arra, hogy miközben a kormány nagyon büszke az 5 százalék körüli gazdasági növekedésre, a képet árnyalja az államadósság helyzete.

Azt a 2010-es 80 százalékról 2020 végére 65,5 százalékos GDP-arányra csökkentik, azaz 15 százaléknyi rést tömnek be 50 százaléknyi pluszforrásból. A többi pénzt gyakorlatilag elégették, amikor a gazdaság rövid távú felpörgetéséért többé-kevésbé az építőipari beruházásokra fordították.

Itt van a nagy bűn, az elvesztegetett évtized, a kormány hatalmas mulasztása.

Szerinte Orbánék bűnös módon nem éltek a soha vissza nem térő lehetőséggel, nem törődtek a felzárkózással, modernizációval. A GDP növekedése főleg az építőiparnak köszönhető, valójában csak 3-3,5 százalékos a fejlődés üteme. Ha már számok, akkor a KSH egykori elnöke hosszan sorolja, mi minden nincs rendben (statisztikailag sem) a gazdaságban, miért nem az ország, hanem csak néhány nagytőkés sikeres.

Azok a sikerágazatok, amelyekben a magyar nagytőke megjelent, nem innovatívak, nem exportképesek. Vajon hány új találmány vagy termék fűződik Mészáros Lőrinc cégei nevéhez, mennyit exportálnak? A válasz: nulla.

Szerinte a NER nem is a gazdaság felvirágoztatásáról, hanem arról szól, hogy Orbán Viktor kiosztja hűbéreseinek a pozíciókat, amit addig tarthatnak meg, amíg lojálisak.

Annyiban liberálisabb ez a rendszer, mint a középkori feudalizmus, hogy itt csak jószágvesztés van. Egyelőre.

A középvállalkozások nem is akarnak túlzottan jövedelmezőek lenni, mert a hatalom még felfigyelne rájuk, elvennék a céget. A tulajdonosok inkább mesterségesen visszatartják a növekedést, a termelést. Mellár Tamás szerint aggasztó a helyzet azért is, mert  versenyképességet csak erős középosztállyal lehet javítani.

Magyarországon nincs ilyen réteg, mert sokan leszakadtak az alsóbb társadalmi osztályokba, vagy már külföldön vannak. (…) Ráadásul sok tehetség vész el azzal, hogy aki szegény családba születik, az a mai oktatási, szociális ellátási rendszerben szegény is marad.

A professzor emlékeztet rá, nem szerette a Kádár-rendszert, de falusi parasztgyerekként diplomát szerzett, egyetemi oktató lett.  Ma nagy valószínűséggel nem lenne erre esélye, mert a

NER rendszeréből fájdalmasan hiányzik az esélyteremtés intézményrendszere.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Trendforduló a budapesti újlakás-piacon

2019, július 19 - 05:49

Az idei első fél évben kevesebb mint háromezer új lakás talált gazdára Budapesten – negyedével kevesebb, mint egy évvel korábban -, és bár a pillanatnyi visszaesés még kiegyenlítődhet, az már biztosnak látszik, hogy véget ért az elmúlt évek dinamikus növekedése – olvasható a pénteki Magyar Hírlapban.

Az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás-értéktérképe szerint jelenleg még 7200, különböző megvalósulási fázisban lévő új lakásból lehet válogatni – írja az újság. A legtöbb, 1500 lakás a XIII. kerületben, míg 1300 lakás a XI. kerületben érhető el. A másik véglet a XXIII. kerület, ahol mindössze egy tucat új lakás vár vevőre. Az idei, nagyjából 12 ezer 700 átadás csúcsot dönthet, jövőre viszont már a felére eshet vissza az újlakás-átadások száma. Az építési költségek megugrása, illetve a 2020-tól ismét 27 százalékos újlakás-áfa miatt további árnövekedésre kell számítani a piacon. 2021-es átadással jelenleg nagyjából 880 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehet bevezetőárú lakást venni Budapesten.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) szerint az új lakások vásárlásánál igénybe vehető 5 százalékos áfakulcs kivezetésével magyarázható, hogy visszaesett az újlakás-projektek száma a fővárosban és a megyeszékhelyeken is az idén az első fél évben.

A szövetség közleményében úgy vélte, hogy az újlakásépítés volumenének megtartása érdekében a kormánynak a falvakban bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mellett érdemes lenne kialakítania egy speciális, megyeszékhelyekre vonatkozó lakásépítési, épületenergetikai korszerűsítési ösztönzőt is. Példaként említették erre a részleges áfa-visszatérítést számla ellenében.

Kiemelt kép: iStock

Kategóriák: Zöld hírek

Ismeretlen vevőhöz került a Svábhegyi Gyermekkórház egykori épülete

2019, július 18 - 16:22

Kikiáltási áron, 3,5 milliárd forintért vásárolt meg egy ismeretlen licitáló egy kilenc ingatlanból álló csomagot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől – írja a Napi.hu. A csomag legértékesebb darabja a XII. kerületi, Béla király út 20. szám alatti Frivaldszky-Mauthner-Pálffy-villa és történeti kertje, itt korábban a Svábhegyi Gyermekkórház tüdőszanatóriuma működött.

Ezzel együtt értékesítették a szomszédos három ingatlant is – mindegyik telekről azt írták a pályázati kiírásban, hogy gazzal benőttek, a rajtuk álló épületek évek óta üresek, az állaguk jelentősen leromlott. Az egykori kórházi épület viszont műemlék, azt a vevőnek öt éven belül fel kell újítania.

A liciten nem volt verseny, egyetlen licitáló volt, aki a II. kerületi Ganz utcában egy 396 négyzetméteres, orvosi rendelőnek használt épületet, a zuglói Öv utcában pedig egy 1445 négyzetméteres beépítetlen telket is megszerzett. A csomagban volt a fertőszentmiklósi laktanya 176 300 négyzetméteres területe, egy több mint 46 ezer négyzetméteres gárdonyi telek, valamint a megyaszói kastély, ahol korábban gyermekotthon működött.

A csomag összeállítását az MNV azzal indokolta, hogy „a jó adottságú, egyértelmű fejlesztési célokat kínáló ingatlanokkal együtt gazdára találjanak a hosszabb előkészítő munkát kívánó, s ezáltal alacsonyabb értékesítési potenciállal bíró ingatlanok is”. Egy másik, szintén 3,5 milliárdos ingatlanportfólióban a svábhegyi gyermekkórház mártonhegyi úti épületére is lehet licitálni, erre is érkezett már egy ajánlat.

Kategóriák: Zöld hírek

Kirúgásnál nyugdíjasnak számított a mozdonyvezető, hiába nem az

2019, július 18 - 15:05

Azt gondolnánk, egyszerű eldönteni azt a kérdés, hogy valaki nyugdíjas-e vagy sem, azonban egy mozdonyvezető esete azt mutatja, hogy nem. Sőt, lehet valaki egyszerre nyugdíjas, meg „nem nyugdíjas” is, attól függően, hogy éppen melyik törvény alapján nézik a dolgot.

A mozdonyvezető és sorstársai számára ez annyit jelent, hogy nyugdíjas előnyök nem illetik meg, dolgozóként pedig hátrányba kerülhetnek.

Egyszer volt nyugdíjas, de már nem az

Olvasónk 63 éves, mozdonyvezetőként lett még 2012 előtt korhatár előtti nyugdíjas, majd mivel ezt a státust 2012-ben eltörölték, azóta korhatár előtti ellátást kap. Vagyis még nem öregségi nyugdíjas.

Aki hasonló ellátást kap, az a nyugdíjtörvény szerint nem nyugdíjas, így nem élvezheti a nyugdíjas lét semmilyen előnyét. A KSH statisztikája szerint 2018 elején ők (köztük a szolgálati, korhatár előtti ellátást kapók) még csaknem 42 ezren voltak.

Ők azok, akik nem vehetnek például kedvezményes nyugdíjas jegyet a buszon, és ha elmennek dolgozni, akkor rájuk nem vonatkoznak a nyugdíjas foglalkoztatás kedvezményei. Viszont ha az ellátás mellett munkát vállalnak, tőlük nem csak szja-t vonják, mint az idei évtől a nyugdíjasoktól, hanem minden közterhet meg kell utánuk fizetni, amit az aktív dolgozók után.

Az ONYF 2012-ben kiadott tájékoztatója is ezt hangsúlyozza:

A korhatár előtti ellátásban részesülő ugyanis – mivel nem minősül nyugdíjasnak – keresőtevékenység folytatása esetén valamennyi, a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetésére köteles és a nyugdíjjárulék-fizetéssel szolgálati időt szerez.

És ez alól azóta sincs feloldás, mivel az adózási kedvezmények csak a nyugdíjtörvény szerint értelmezett saját jogú nyugdíjasokra vonatkoznak.

Akik nyugdíj helyett ellátást kapnak, azoknál hátrány továbbá az is, hogy megmaradt náluk a nyugdíj melletti munkavégzésnél a kereseti korlát (a minimálbér 18-szorosa, idén éves szinten 2,682 millió forint). És ha valaki vállalkozna például a korhatár előtti ellátás mellett, azt is csak főállású vállalkozóként teheti meg, a kereseti plafon figyelembe vételével. Aki eléri a kereseti plafont, annak az év végéig (vagy a nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell a járadék folyósítását, illetve ha nem szüneteltették, azt vissza kell fizetni.

A „nem nyugdíjas” is lehet nyugdíjas

Viszont mint a mozdonyvezető peres ügyében a bíróság első és másodfokon is kimondta, felmondás esetén mégis csak nyugdíjasnak számít a szolgálati járadékos, így nem vonatkozik rá a védett korúak védelme. Olvasónknak 2016-ban mondott fel a munkáltatója.

Miért nem mindegy, hogy nyugdíjasnak, vagy védett korúnak mond fel a cége?

  • Ha határozatlan idejű nyugdíjasnak mond fel a munkáltató, azt nem kell külön indokolni.
  • Viszont védett korban lévőnek (az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öt éven belül) határozatlan idejű szerződés mellett csak akkor mondhat fel a cége, ha a dolgozó súlyos hibát vétett, ha a munkavállaló képességével van gond, vagy ha a munkáltató működésével összefüggő okról van szó. Utóbbi két esetben fel kell ajánlani olyan másik munkakört, amit képes ellátni a dolgozó. Ha pedig nincs ilyen pozíció, akkor emelt összegű végkielégítés jár a Munka Törvénykönyve szerint.

A cége felmondáskor nyugdíjasként kezelte a mozdonyvezetőt, azaz nem indokolt, nem ajánlott fel másik munkakört, és nem adott magasabb összegű végkielégítést. Olvasónk viszont ragaszkodott hozzá, hogy ő nem nyugdíjas, hiszen már nem nyugdíjat kap. És a Munka Törvénykönyvében a szolgálati járadék, korhatár előtti ellátás nem szerepel a nyugdíjas címszó alatt.

A bíróság azonban első és másodfokon sem adott neki igazat.

Fotó: iStockphoto Igen, nyugdíjas. Nem, nem nyugdíjas.

Az egy dolog, hogy a bíróság nem adott neki igazat, de mint az általa megküldött dokumentumokból kiderült, egy oldalon belül is szerepel például a másodfokú bíróság részéről az a kijelentés, hogy olvasónk nyugdíjas, majd néhány sorral lejjebb, hogy nem az.

  • Az elsőfokú bírósággal egyezően a másodfokú bíróság hangsúlyozza  hogy a jogviszony megszüntetésének időpontjában a felperes munkajogi szempontból – figyelembe véve a Munka Törvénykönyve vonatkozó részét – nem minősült nyugdíjas munkavállalónak.
  • Nem vitás, hogy a felperes a nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, azonban megvolt a szükséges szolgálati ideje ahhoz, hogy egyéb nyugellátást kapjon. A tényen az sem változtat, hogy 2012. januártól már nem előrehozott nyugdíjat, hanem korhatár előtti ellátást kap. Ezáltal azonban munkajogi szempontból nyugdíjas státusa nem változott.

Ezek után szakértőket kérdeztünk.

Munkajogi szempontból nyugdíjas

Farkas András nyugdíjszakértő megkeresésünkre a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló jogszabályra hivatkozott, ahol azt írják, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot kell érteni. Értelmezésében ez vonatkozik a munkajogi, felmondási, védett kor eldöntésére irányuló esetekre is. De javasolta, kérdezzünk meg munkajogászt is, ő hogyan látja.

Vida Sándor munkajogász álláspontja szerint a jogszerűen megállapított nyugdíj-megállapítás időpontja a lényeg. 2012 előtt a jogintézmény (= előre hozott öregségi nyugdíj) létezett, így a munkavállaló nyugdíjasnak minősült, vagyis nem vonatkozik rá a védett kor védelme.

Eredetileg a Munka Törvénykönyve szerint sem lett volna nyugdíjas

Kíváncsiságból visszakerestük “a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról” szóló eredeti törvényjavaslatot, és legnagyobb meglepetésünkre abban még külön pontot szenteltek annak, hogy ki hogyan számít nyugdíjasnak.

A Réthelyi Miklós akkori nemzeti erőforrás miniszter által beadott javaslatban szerepelt, hogy ha a munkaviszony 2011. december 31. után szűnik meg attól függően számít valaki nyugdíjasnak a Munka Törvénykönyve szerint, hogy mikor jelentette be a munkáltatója a felmondást. Ha még a törvény kihirdetése előtt, akkor az akkori szabályok vonatkoznak rá. Ha utána, akkor a megszűnéskor érvényes szabályok. A mozdonyvezetőnek 2016-ban mondtak fel, szóval ez alapján a Munka Törvénykönyve szerint sem számított volna nyugdíjasnak sem ő, sem sorstársai. Azonban az összegző módosító javaslattal ezt a cikkelyt indoklás nélkül törlésre javasolta a miniszter, és rá is bólintottak a képviselők.

Persze azóta már az akkori Munka Törvénykönyve sem érvényes, a 2012-es törvény pedig nem tesz említést a korhatár előtti ellátásúakról, mintha nem is léteznének.

Olvasónk nem nyugszik bele a bíróság döntésébe, a Kúriához fordul. Szerinte nem jogos őt a Munka Törvénykönyve szerint nyugdíjasnak tekinteni, ha a nyugdíjtörvény szerint nem nyugdíjas, és ha a Munka Törvénykönyvében sem szerepel nyugdíjas címszó alatt a korhatár előtti ellátás.

Kiemelt kép: iStockphoto

Kategóriák: Zöld hírek

Bemegy dolgozni a NAV-os, és leadja telefonját és pénzét

2019, július 18 - 11:32

Nagyon fontos rendeletet hozott a pénzügyminiszter. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) dolgozóknak lesz különösen fontos.

Lehetővé válik, hogy a NAV, illetve a területi szervek vezetői megtiltsák a munkatársaknak, hogy amíg a munkahelyén van, illetve dolgozik az illető, az alatt nála legyen

  • okostelefon,
  • ékszer,
  • 10 ezer forintnál több készpénz forintban,
  • ötezer forintnál drágább alkohol vagy dohánytermék,
  • külföldi készpénz

foglalja össze a lényeget az mfor.hu.

Szóval ha a területi szerv vezetője így rendelkezik, akkor az első lépés az lesz, hogy a NAV-os beérve a munkahelyére leadja a nála levő okostelefont, 10 ezer forintnál nagyobb összeget, stb és beteszik azt egy értékmegőrzőbe, a nap végén meg visszakapja.

Amúgy van lehetőség arra – és ehhez elég szóbeli engedélyt kérni -, hogy ha a szükség mégis úgy hozza, nap közben például magához vehesse az okostelefont a NAV-dolgozó.

Kiemelt kép: Miskolc, 2015. július 17. Lefoglalt, 428 millió forint összértékű hamis parfümszállítmány a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-Magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóságán Miskolcon 2015. július 17-én. A NAV munkatársai az M3-as autópályán egy lengyel kamion ellenőrzésekor találták meg a hamis termékeket. MTI Fotó: Vajda János

Kategóriák: Zöld hírek

Megtette hatását a falusi csok: drágulnak az ingatlanok

2019, július 18 - 06:26

Élénkül az érdeklődés a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) iránt, a legkedveltebb helyeken fővárosi árak jellemzők – olvasható a Magyar Nemzetben.

Az egyik legnagyobb ingatlanhirdetési portál, az ingatlan.com által a lap számára készített összeállításból kiderült: a Balaton-parti és a tóhoz közeli, továbbá a jó közlekedési kapcsolattal rendelkező Pest és Fejér megyei helységek a legkeresettebbek a falusi csokkal érintett települések közül.

Van, ahol budapesti árszínvonal jellemző, ám van, ahol egy-kétmillió forintért is lehet házat venni.

Az átlagárak 10 százalékot meghaladó növekedést mutatnak azóta, hogy tudni lehet az új támogatási formáról. 

A falusi csok településein az átlagos négyzetméterár jelenleg 88 ezer forint. Egy éve 79 ezer forint volt az átlag. Egy ingatlan jellemző átlagára eközben nyolcmillióról kilencmillió forintra emelkedett.

Kategóriák: Zöld hírek

Cukrászda nyílik a Klapka-zálogház helyén

2019, július 17 - 10:19

A Lipóti Pékséget is ellátó Kemenes családi vállalkozás bisztrót és éttermet nyit Budapesten, a Vámház körút 9. szám alatt. A cím onnan lehet ismerős, hogy évtizedekig itt működött a 2017. januárban elhunyt Klapka György zálogháza.

A 700 négyzetméteres helyiséggel kapcsolatban 2018 júniusában írta meg a Blikk, hogy hosszas egyezkedés után 320 millió forintért adták el. Az új tulajdonosról nem közöltek információkat, és az új bisztró augusztusi nyitásáról szóló közleményben is a Kemenes családról, mint bérlőkről írnak.

Kiemelt képünkön Klapka György még 2016-ban, fotó: MTI/Kovács Tamás

Kategóriák: Zöld hírek

Még nem tudni, mi lesz a Budapest Bank sorsa

2019, július 16 - 07:25

Tényleg tárgyalt a Budapest Bank privatizációjáról július 10-i ülésén a kormány – erősítették meg az Mfornak a korábbi értesüléseket kormányzati források. Azt azonban továbbra sem tudni, hogy meddig marad a bankban állami tulajdon, mert a kormány ugyan kapott egy tájékoztatást, de az nem tartalmazott javaslatot a privatizációra vonatkozóan, így nem volt miről dönteni. Azt sem tudni, teszi hozzá a gazdasági hírportál, hogy idén egyáltalán lezajlik-e a privatizáció, ugyanis hiába van vevőjelölt, még nem adottak a feltételek a tranzakció teljesüléséhez.

Az Mfor emlékeztet, hogy a kormány január végén hívta fel Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy „az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank irányába tett vállalás teljesítésének előkészítése érdekében” tárgyaljon a potenciális pénzintézetekkel a Budapest Bankban fennálló többségi közvetett állami tulajdonnak a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. által megfizetett vételárat elérő vagy azt meghaladó értéken történő megszüntetése érdekében, valamint annak eredményéről június 30-áig tájékoztassa a kormányt. Potenciális vevőként korábban már fel is merült Mészáros Lőrinc, pontosabban az üzletember érdekeltségébe tartozó Opus Global.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi/Róka László 

Kategóriák: Zöld hírek

Több mint 100 millió forintot hagytak veszni tavaly a fesztiválozók

2019, július 16 - 06:22

Tavaly több mint 104 millió forint bevétele származott a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt.-nek a FestiPay-kártyán maradó összegekből – írja a Világgazdaság a társaság 2018-as gazdasági beszámolója alapján.

A FestiPay nevű rendszer egyebek mellett a Szigeten, a VOLT Fesztiválon és a Balaton Soundon is biztosítja a készpénzmentes, integrált beléptetési-fizetési lehetőséget.

Gyakori eset, hogy a feltöltött keretet nem egészében meríti ki a tulajdonosa, és nem is intézkedik a visszaírásáról a helyszínen. Ilyenkor a fennmaradó összeg megmarad a FestiPay rendszerében, mivel további visszautalásra nincs lehetőség.

A százmilliós tétel még akkor is jelentős, ha az összes tranzakció értéke több milliárd forintra tehető. Az adatokból az is látható, hogy 2017-ben még 261 millió forint folyt be az el nem költött forintokból a Szigethez, amiből arra lehet következtetni, hogy a fesztiválozók tudatosabbá váltak, és a rendszer működése is egyszerűsödött.

A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. kifejezetten jó évet zárt tavaly: árbevétele a 2017-es 12,53-ról 15,66 milliárd forintra nőtt. Ezen belül a jegyárusításból 10,26 milliárd jött össze, ugyanez két éve még 7,69 milliárd forint volt. A tavalyi adózott eredmény 1,42 milliárd forint volt, amelyet teljes egészében osztalékként fizettek ki.

(MTI, kiemelt kép: MTI Fotó/Illyés Tibor)

Kategóriák: Zöld hírek

Harmadszor fekszik keresztbe a Suzuki

2019, július 15 - 15:02

A Suzuki nem hajlandó elismerni a nála megalakult szakszervezeti alapszervezet létezését, és ellehetetleníti, hogy a Vasas bebizonyítsa, megvan a kellő számú tagsága. A szakszervezet szerint a gyár csak az időt húzza, de az érdekvédőkön ezzel nem fognak ki. Minden eszközt be fognak vetni – hétfőn éppen félpályás útzárral keményítettek be.

A szakszervezettel kapcsolatban továbbra is az kérésünk, hogy hangulatkeltés helyett inkább teljesítsék az együttműködés rájuk eső részét, mely számukra könnyen elérhető dokumentumok beadásával kezdődik.

Ezzel zárta a Suzuki hétfői állásfoglalását, amelynek többi részében a gyárat fényezte, illetve a szakszervezetet többek között valótlan állításokkal vádolta.

Nem köteles kiadni a szakszervezet az alapszervezet alapító okiratát

A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökét, László Zoltánt kérdeztük, valóban mulasztásban van-e az érdekképviselet. Röviden: nem. Még soha senki nem kérte az alapító okiratot, ez a Vasas belső ügye és nem kötelesek kiadni, hogy kik alapították a különböző helyeken lévő alapszervezeteiket. Ezzel tisztában vannak a munkáltatók, csak a Suzuki nem akarja elfogadni. Csak a Vasas alapszabályzatát kell megmutatniuk, ami egyébként fent van a neten, de külön elküldték a Suzukinak is – tette hozzá.

S bár nem kötelesek rá, kompromisszum gyanánt elkészítettek egy olyan változatot az alapító okiratból, ahol kitakarták azokat a neveket, akik alapították az alapszervezetet és csak a védett tisztségviselők nevei maradtak rajta. Ezt nem akarja elfogadni a Suzuki. Azért takarták ki a nem védett dolgozók nevét, mert már történt olyan a Suzukinál, hogy a dolgozó állásába került, hogy szakszervezeti munkába fogott. A titkár ügyével kapcsolatban, jogszerűtlen munkaviszony-megszüntetés miatt most is tart a per.

Komjáthi: nem tudta megmondani a Suzuki, hogy miért rúgta ki a szakszervezeti titkártAz MSZP-alelnök további nyomásgyakorlást helyezett kilátásba. Csak az időt húzza a Suzuki

László Zoltán szerint a Suzuki azzal próbálják húzni az időt, hogy nem ismerik el, a szakszervezeti alapszervezet létezik. Amikor egyeztetést kértek a Suzuki vezetéstől, két jogászt küldtek a Vasashoz. Vagyis szerencsére megtalálták az ő általuk nem létezőnek tartott szakszervezet székházát – jegyezte meg László Zoltán.

A szakszervezet felajánlotta, menjenek el együtt közjegyzőhöz, akinek a Vasas megmutatja az alapszervezeti tagok névsorát, csatolva mellé a tagdíjfizetési listát, a közjegyző pedig a gyár létszámlistájában ellenőrizheti, valóban megvan-e a minimum 10 tagdíjfizető tag. Vagyis bizonyíthatják, hogy létezik az alapszervezet. A Suzuki ezt nem fogadta el.

A szakszervezet felajánlotta azt is, hogy a bíróságot kérjék meg (nem peres úton), hogy hasonló technikával állapítsa meg, a gyáriak közül hány tagdíjfizető tag van. A gyár ezt sem fogadta el. De elvárták továbbra is a hitelt érdemlő bizonyítást, úgy, hogy ők ebben nem voltak partnerek. Ami nonszensz.

A tagdíjlevonási megbízás sem elég a gyárnak

A Suzukiban amúgy mintegy 2500 saját alkalmazott van, plusz nagyjából 2000-2200 kölcsönzött dolgozó és 230-300 fő között van a szakszervezeti tagok létszáma. Ennél pontosabb adatot a jelentős fluktuáció miatt nem tudott mondani László Zoltán. A retorziótól tartva a tagok saját maguk fizetik a tagdíjat, hogy ne fedjék fel kilétüket. Csak a két védett tisztségviselő vonatja a gyárral a saját tagdíját. De a Suzuki az ő tagdíjlevonásra átadott megbízásukat is kétségbe vonja, amikor feketén-fehéren le van írva, szakszervezeti tagdíjat fizetnek, a megadott szakszervezet megadott számlaszámára.

A suzukis szakszervezet neve „ES Autógyártók Vasas Alapszervezete”,

és nagyon is létezik.

A szakszervezet partner akar lenni

A helyszínen hétfőn délután is ott voltak, két kapunál, félpályás útlezárással, sok autóval, számos szakszervezet (például közlekedési dolgozók, kereskedelmi alkalmazottak, bányászok, vegyészek) képviselői kint voltak szolidaritásból, amint a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László is.

Szeretnénk, ha megértené a Suzuki, hogy partnerséget akarunk. Nem ellenségek vagyunk – válaszolta a Vasas szakszervezet alelnöke a kérdésre, mi a céljuk az akcióval. Azokat az embereket becsülni kell, akik szakszervezetet hoztak létre, mert ők nem fordítottak hátat a cégnek, mint mások, hanem itt akarnak maradni, dolgozni, hasznot termelni, rájuk lehet számítani – tette hozzá.

De a kollektív jogok gyakorlásához szükséges egy szakszervezet, amit harmadszor próbálnak létrehozni. A szakszervezetre több okból is szükség lenne. Folyamatosan azt látják, hogy az emberek túl lehetnek terhelve, hogy vannak szabályozatlan, vagy rosszul szabályozott dolgok, olyasmik, amiken lehetne javítani. A munkabérekre is szeretne a szakszervezet és az ott dolgozók pozitívabb hatással lenni.

Súlyos kérdések

László Zoltán leszögezte, nem hagyják abba, addig nyomják a Suzukit, amíg el nem indul velük az érdemi párbeszéd. Nem a félpályás útzár az egyetlen eszköz, mindent be fognak vetni, a bíróságot is, és ha kell nemzetközi fórumokhoz fordulnak, egészen addig, amíg a gyár el nem ismeri a szakszervezet létrejöttét, és nem ül le tárgyalni velük. Törvényes, amit teszünk, és a törvényeket nekik is be kell tartaniuk – jegyezte meg.

Amikor dacos kamasztempót játszik a Suzuki, és hangulatkeltésről beszél, akkor László Zoltán szerint komolyan fel kell tenni néhány meredek kérdést a gyárvezetés eddigi hozzáállása kapcsán.

Ha a munkáltatónak nem fontosak a munkavállalói jogok, miért hinnék el a vevők, hogy minden más jogszabályt betart a Suzuki? Mindenki nyugodtan beleülteti a gyerekét egy olyan cég autójába, amelyről tudja, hogy a számára nem szimpatikus jogszabályt áthágja?

A helyszínen videó is készült:

Félpályás útlezárás a Suzuki gyárnál, Esztergomban!Az MSZP a munkások pártján!

Közzétette: MSZP – 2019. július 15., hétfő

Kategóriák: Zöld hírek

Harapni lehet a büdöset a horvát szennyvíziszapot tároló magyar bánya környékén

2019, július 15 - 05:00

Harapni lehetett a büdöset Székesfehérvárról Zámoly felé menet felhúzott ablakok mellett is,

de 34 fokos hőségben nem reteszelhetjük el a szellőzőnyílást, különben megfulladunk. A helyiek valahová a kibírhatatlan és a kellemetlen közé teszik a szaghatást, aminek mértéke nagyban függ a széliránytól. Mi éppen telibe kaptuk. Orgonaillatot persze nem várhattunk, hiszen itt, a Gombócleső-hegyi agyagbányában évi több tízezer tonna szennyvíziszapot fogad a Fehérvári Téglaipari Kft. Ez az anyag végeredményben a WC-k, és mosogatók lefolyóinak esszenciája.

Székesfehérváron 27 éve a téglagyári cég nyeli el a helyi kommunális hulladékot.  Sokkal cudarabb volt a világ a nyolcvanas évekig, hiszen addig a kubikgödrökbe került az anyag, talajszigetelés nélkül, éppen hogy lefedve 20-30 centiméter talajréteggel. A rothadó fehérjékből felszabaduló gázokból máig jut az Aldi-Tesco-Metro környékének – ecsetelte a máig ható következményeket Horváth Sándor, a Fehérvári Téglaipari Kft. tulajdonosa, aki 1970 óta a téglaipari bizniszben, illetve a hulladékfeldolgozásban mozog. Ehhez képest nagy ugrás volt, amikor a hulladékot már csak a városon kívülre, a Gombócleső-hegyi bányagödörbe szállíthatták. Nincs újdonság tehát abban, hogy a helyi szennyvíziszapot ez a telep fogadja, de más dimenzióba került a 20 hektáros agyaggödör attól, hogy nemrég nyilvánosságra került: itt tüntetik el fél Horvátország szennyvíziszapját.

Fél Horvátország szennyvíziszapját tüntették el MagyarországonZágrábból kétezer kamion hozta a teljes hulladékmassza-termést egy Székesfehérvár határában lévő régi agyagbányába.

Amint robbant a hír, az önkormányzat messze rúgta magától a horvát iszapot és az azt fogadó céget, sietve adott ki közleményt arról, hogy a városnak nem áll érdekében szállást adni importiszapnak. Az önkormányzat ezt nem támogatja, és nem járult hozzá a Fehérvári Téglaipari Kft. telephelyének bővítéséhez sem.

De mint a témában – és a csilliárdokért megépült Sóstói Stadion vízvezetékében már másodszor felbukkant „szuperbaktérium” miatt – összehívott rendkívüli közgyűlésen kiderült, a Fehérvári Téglaipari Kft., pontosabban

a Gombócleső-hegyi agyaggödör nélkül lehet, hogy még büdösebb lenne Székesfehérváron.

Ezt onnan tudjuk, hogy kicsit alákérdezett Cser-Palkovics András polgármester, amire Rácskai András, a helyi vízműcég, a Fejérvíz Zrt. vezérigazgató-helyettese kifejtette:

  • a bűzben, illetve az agyagbányában benne van a székesfehérvári háztartások szennyvíziszapja,
  • évente több mint 10 ezer tonnát szállít oda a Fejérvíz.
  • Ha nem szállíthatna ide, akkor ott rothadna a vízmű telepén az anyag,
  • ha messzebb vinnék, akkor drágább lenne az elhelyezés, 100-150 millió forinttal évente, úgy háromszoros költség jönne ki.

Az eddig főgonosznak kikiáltott Fehérvári Téglaipari Kft.-ről, amelyik fogadja a Horvátországból importált iszapot, tehát megtudtuk, hogy nagyon is fontos a városnak, ide szállíthatja ugyanis a legolcsóbban a szennyvíziszapját. A Fejérvíz kapcsolata a céggel pedig nem merül ki az iszapelhelyezésben, akkreditált rendszerével mintákat vesz, és azt mondják, eddig csak egy szállítmánynál esett meg határérték-túllépés. Azt le is állították.

Bármennyi szennyvíziszap jött Horvátországból, az nem hulladéklerakás

A Téglaipar Kft. külterületi telephelye takaros, rusztikus téglaépületének a Laboratórium feliratú helyiségben ülünk le a tulajdonossal, és két erdész-talajtudós szakértőjével. Horváth Sándor 72 évét meghazudtolóan energikus, készségesen körbefurikáz minket a 20 hektáros területen egy masszív terepjáróval, végigmutatva a technológiát és a növényzetet, amit már a területen képzett talajhelyettesítőnek nevezett anyagon neveltek/nőttek.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Vannak gyümölcsök is, sárgabarack, almafa is, de ez csak kísérlet, a telepen esznek belőle, de nem arra szánják az itt készülő, talajhelyettesítőt, hogy azon növényt termesszenek, és bekerüljön a táplálékláncba, hanem inkább energianövényekkel hasznosítják, amit erőművekben égetnek el. Gondozott faiskolák, különböző évjáratú fasorok mellett haladunk el, és megtudjuk, hogy sótűrő növényeket kell összeválogatni, mert az alapanyagnak nagy a sótartalma, így aztán az első 2-3 évben lassabban is nőnek a fák, de aztán megindulnak – mutatja a három éves, kicsit kínlódó és a 7 éves, már dús lombú, erőteljes fasorokat. A fák méretéből ítélve jó ideje folyhatnak a kísérletek. A sziltől az akácon keresztül az egzotikus császárfáig sorjáznak az ültetvények, de többféle energianád is burjánzik a területen. A telep nagyobb része kopár, ott még a feltöltés folyik, itt-ott gyomnövények bokrosodnak, csattanó maszlag, libatop, nagyjából a ganéjdombok tipikus flórája. Az irodaépülettől és az úttól a legtávolabbi pontra futnak be a kamionok, az iszapot egy medencébe eresztik és jókora munkagépek forgolódnak, keverik az agyaggal és adalékokkal felütött masszát.

A Fehérvári Téglaipari Kft. által kifejlesztett módszer fő eleme ez. Nem kell más hozzá, mint az agyag a bányában, a szennyvíziszap a szervesanyaggal és bizonyos mikrobák adagolása. A megoldás helyben, bármely bányaterületen alkalmazható, illetve a talajhelyettesítőt el lehet szállítani tájsebgyógyításra – mondja Horváth Sándor. Ilyen van rengeteg, és a felhagyott bányákat – amilyen a Gombócleső-hegyi – a hatóságok előírásának megfelelően rekultiválni kell, ehhez találták ki itt a Gombóchegyen a szennyvíziszapot. Ráadásul azt állítják, módszerükkel igen rövid idő, akár 1-2 év alatt talajhelyettesítő jöhet létre a holdbéli tájon.

A képviselők a közgyűlésen azonban nem a növényekre voltak kíváncsiak, azt firtatták, mire is szól az engedély a Gombócleső-hegyen, milyen alapon érkezhetett ide egy szomszédos ország fél éves szennyvíziszaptermése, miközben tilos Magyarországon importhulladékot lerakni, és miért is nem csípi a hatóságok szemét, hogy nagy tételben olyan anyagot borogatnak Székesfehérvár határában, amiben nehézfémek, paraziták és ki tudja mi lehet még. Mert ők ugye hivatalosan nem tudják, az önkormányzatot nem kell tájékoztatni az ilyesmikről. Maga Cser-Palkovics András is azért hívta össze soron kívül a testületet, hogy az illetékes két kormányhivataltól, a környezetvédelmi vezetőktől tájékoztatást kérhessenek.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Igen súlyos felvetések ezek, de a kérdőre vont cég környezetvédelmi jogásza könnyedén hárított. Ezek szerint akármennyi szennyvíziszap érkezett ide, ez

  • nem hulladéklerakás, a társaság ugyanis hasznosítja az anyagot, talajhelyettesítőt állít elő belőle, az pedig már nem hulladék,
  • maga a szennyvíziszap nem veszélyes hulladék,
  • mozgatásához előzetes bejelentés szükséges, és az importhoz az ország egész területén illetékes Pest megyei kormányhivatal megadta az engedélyt.

A hatóságok pedig eddig nem találtak kivetnivalót a kft működésében. Veres Viktor, a Pest megyei kormányhivatal osztályvezetője uniós rendeleteket emlegetve mindenben alátámasztotta a cég jogászának levezetését.

Nem merült fel olyan körülmény, ami miatt a tevékenységet meg kellene szüntetni

– válaszolta a legvehemensebbeknek, akik egyenesen azt követelték, hogy szüntessék meg az importiszap lerakását.

Ami a veszélyeket, parazitákat, nehézfémeket illeti, a Fejér megyei kormányhivatal illetékese, Kneifel Róbert osztályvezető is nyugtatta a kedélyeket. Folyamatos hatósági kontroll alatt tartjuk a telephelyet – mondta, megtoldva azzal, hogy idén már négyszer voltak kint a helyszínen, és minden a jogszabályoknak megfelelően történt.

Nagyjából ennyiben ki is merült a hatósági tájékoztatás, a közgyűlés legfontosabb része, írásos anyagot arról, pontosan milyen engedélyek alapján érkezik a hulladék a bányába, azokat pontosan mire, ki és mikor adta ki, nem kaptak a képviselők. Leszámítva egy kis közjátékot, mikor a polgármester felmutatott egy papírlapot, azt állítva, hogy az ősbűn még a Fidesz-éra előtt keletkezett, a kommunális hulladék lerakására szóló engedélyt még a szocialista kormányzás idején adták ki, és tudott róla az önkormányzat.

Annyit már kapizsgáltak a képviselők, hogy akármit hittek a közgyűlés előtt, és bármekkora biznisz a horvát iszap Székesfehérvárra csatornázása (amiből az önkormányzat nem profitál), bármennyire a zágrábi háztartások szennyvízéről van szó, formálisan valahogy mégsem hulladékügy az egész. Az eredeti engedélyt egyébiránt bányanyitásra adták még a Kádár-korszakban, azóta már környezetvédelmi működési engedély is kell a bányakapitányságnak az engedély kiadásához. Horváth Sándor arról beszélt, hogy az engedélyük 2023-ig érvényes, de a fenntartás monitorozási kötelezettség 2032-ig tart.

Közvetítő hozta a nagy zágrábi üzletet

Ami a profitot illeti, kívülről nem árulkodik a külterületi telep arról, hogy valójában aranybányába érkeztünk. Durván 50 százalékos profittal dolgozott a Téglaipari Kft. tavaly, alighanem a horvát iszapnak köszönhetően, de erre csak következtetni lehet, a cég saját bevallása szerint a fogadott szennyvíziszap kétharmada belföldről érkezik, és a Fejérvíz utalásából sejthető, hogy nekik kedvezőbb a tarifa. A nyereséget firtató kérdést Horváth Sándor azzal ütötte el, hogy egy mérlegben a bevétel részletei nem szerepelnek, abból nem látszik, miből származik a nyereség. Nagy volumenű k + f-et emleget, amit 80 százalékban a cég állt, a költségek töredéke volt támogatás. De hát ez kiadás, attól nem jutunk közelebb az 50 százalékos profit magyarázatához. A szennyvíziszap kezelése gazdaságos, mert a technológiához szükséges agyag helyben van az iszap ideszállítását pedig nem a kft fizeti –- ennyit told hozzá a tulajdonos.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

De vajon honnan jött az ötlet, hogy a kis székesfehérvári kft kilépjen a nemzetközi piacra, horvátországi szennyvíziszap érkezzen agyagbányájába, ki hozta az üzletet? Horváth Sándor egyre csak mondja, mennyire nem foglalkozik a cége kereskedelemmel, arra ott vannak a nagykereskedők.

Nekünk van szennyvíziszapigényünk, mert az agyagbányát fel kell töltenünk, mások, mint a víziközművek pedig befogadót keresnek a náluk termelődő szennyvíziszapra. A nagykereskedő összehozza a két oldalt

– magyarázta Horváth Sándor. A nagykereskedő kilétét feszegető kérdésre kétszeri visszakérdezés után bökte ki, hogy az EWC-H Kft.-vel szerződtek.

Az EWC-H igazi nagyhatalomnak számít a szennyvíziszappiacon és a profittal sincs gondja, tavaly 3,4 milliárd forint árbevételt és félmilliárd forint nyereséget mutattak ki adózás után.  A főváros például évi 80 ezer tonnás termésére vele szerződött a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., amint arról beszámoltunk tavaly közvetlenül szilveszter előtt kötöttek 5 éves gigaszerződést:

Nem baj, ha bűzlött a vidék, a bejáratott cég kezelheti a fővárosi szennyvíziszapotA Fővárosi Csatornázási Művek ismét az EWC-H Kft.-vel köt szerződést szennyvíziszap-szállításra.

A fővárossal tonnánként nettó 14,5 ezer forintos árban egyeztek meg (ami később az inflációval nőhet), vagyis 5 év alatt a 400 ezer tonnás alapmennyiséggel számolva és az inflációt figyelem figyelmen kívül hagyva, nettó 5,8 milliárd forint. Ha lehívják a 30 százalékos opciót, akkor azzal együtt 7,5 milliárd forintnál is több lehet a számla. A szerződésből az is kiderült, hogy több alvállalkozót is bevont az EWC-H, köztük a , Fehérvári Téglaipari Kft.-t. Vagyis

a Székesfehérvár melletti agyagbányában landol a fővárosi lakossági szennyvíz iszapjának egy része is. 

A kft. azt állítja, telepén többségében hazai kommunális szennyvíziszap hasznosítása folyik, Horváth Sándor érzékelteti, hogy elsősorban a régió élvez elsőbbséget, a közeli víziközművek iszapját fogadják, talán kétharmad egyharmad a hazai,import arány.

Az 5,8-7,5 milliárdos fővárosi üzletet elnézve ugyan a zámolyi út mellett keverik a szennyvíziszapot, de a sokkal nagyobb pálya sejlik fel, lerakókkal, nagykereskedőkkel és politikával nyakon öntve.

Nemrég írtuk meg, hogy Székesfehérvárhoz hasonlóan Pápa-Tapolcafőre is hatalmas mennyiségben szállítják külföldről a szennyvíziszapot, és egy fideszes képviselő volt feleségének a cége a főszereplő. A cég profittermelése is hasonló a székesfehérvári bányát működtető vállalkozáshoz: 2018-ban 335 milliós nettó árbevétel mellett 164 milliós nyereséget produkált. A tapolcafői bányába 2018 óta érkezik kamionokon a szlovén és olasz eredetű bűzös hulladékanyag. Az viszont különbség, hogy Horváth Sándor nem érdekelt benne, csak 2017-ig volt Tapolcafő Téglaipari Kft. fő tulajdonosa, azt mondja, azóta nincs kapcsolata a céggel.

Ám haladni kell tovább, legalábbis a Gombócleső-hegyi bánya ilyen szállítási tempó mellett 1,5 év alatt betelik.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A Facebook virtuális valutája nyugtalanítja a világ pénzügyi vezetőit

2019, július 14 - 13:05

A G7-ek pénzügyi vezetői a Párizstól északra fekvő Chantilly városba szervezett találkozójukon megvitatják majd a globális társasági adóztatási rendszer megreformálásának lehetőségeit is annak szem előtt tartásával, hogyan lehetne az adóparadicsomok által kínált kibúvókat előszeretettel kiaknázó olyan nemzetközi nagyvállalatokat is arányos teherviselésre kényszeríteni, mint a Google, az Amazon.com, a Facebook és az Apple.

A találkozó fő témája azonban a Facebook Inc. által a múlt hónapban bejelentett, informatikai blokklánc-technológiát alkalmazó nemzetközi fizetési rendszerben rejlő pénzügyi kockázatok felmérése lesz.

A Libra két szempontból is kiemelkedik a már használatban lévő kriptodevizák sorából. Egyrészt a rendszer puszta mérete folytán, mivel a Facebook 2,7 milliárdos felhasználói bázisa a világ lakosságának harmadát öleli fel. Másrészt azért, mert a tervek szerint a vezető devizák kosarához rögzített „garantált” árfolyamú, úgynevezett „stablecoin” virtuális devizaként fog működni.

A Libra tehát puszta mérete és árfolyamának számos nemzeti devizához való kötöttsége miatt hatással lehet a meglévő globális pénzügyi rendszer működésére és stabilitására is. 

Az Egyesült Államok jegybankjának a szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed elnöke Jerome Powell például már korábbi nyilatkozataiban is a „legmagasabb szintű felügyeleti” vizsgálat szükségessége mellett kardoskodott a Libra bevezetése engedélyezésének feltételeként.

Miközben a projekt kezdeményezői olyan közhasznú előnyökre helyezik a hangsúlyt, mint például a fizetési szolgáltatások kiterjesztése a világ népességének széles köreire, súlyos aggályok merülhetnek fel a rendszer biztonságával szemben pénzmosási, terrorizmus-finanszírozási és egyéb más szempontokból is

– fogalmazott.

„A nyilvánosság előtt a legnagyobb alapossággal kell mérlegelnünk mindezeket az aggályokat mielőtt tovább léphetnénk az ügyben” – tette hozzá.

Hasonló véleményen van Haruhiko Kuroda, a japán jegybank kormányzója is. „Tüzetesen meg kell vizsgálnunk milyen mértékben lesz majd képes a Libra elnyerni a közvélemény bizalmát, milyen hatással lesz a devizapiacokon az árfolyamok alakulására és a pénzügyi rendszer stabilitására” – mondta.

MTI, ép: JUSTIN SULLIVAN / AFP

Kategóriák: Zöld hírek

Nyugdíj: már a NAV is azzal riogat, hogy bajban lesznek a katázók

2019, július 13 - 11:01

A katázók bajban lesznek, mire elérik a nyugdíjas kort, és még inkább így van, ha csak a havi 50 ezer forintos kataadót fizették főállás mellett, ami a minimálbérnél is kisebb tb-ellátási alapot jelent a katás évekre. Ami a nyugdíj mellett a táppénznél, az álláskeresési ellátásnál és a gyerekvállalásnál is gond lehet.

Úgy tűnik, már magasabb szinten is aggódnak a katázók nyugdíja miatt, és a megoldást a magasabb, havi 75 ezer forintos adó megfizetésében látják. A NAV legalábbis erre noszogatja a kisadózókat. De – mint a könyvelőegyesület kiszúrta – hiba csúszott az érvelésükbe.

Alig vannak, akik a magasabb adót fizetnék

Pár napja az adóügyi államtitkár, Izer Róbert beszélt arról a Magyar Nemzetnek, hogy a NAV több kampányt is folytat, például a főállású kisadózókat igyekszik arról meggyőzni, hogy a nyugdíjas évekre is gondolva, a magasabb adót fizessék. A cikkből az is kiderült, hogy már 350 ezren katáznak összesen, és mindössze 13 ezer katás fizeti a magasabb, 75 ezer forintos közterhet.(A 350 ezerben benne lehetnek a mellékállásúak is, akiknek csak havi 25 ezer forint adót kell fizetniük, de hogy hányan, arra nem tértek ki.) A részletekről hiába kértünk, nem kaptunk adatokat a NAV-tól, ahogy arról sem, a kampány hatására lettek-e többen, akik a havi 75 ezer forint adót fizetik. A G7 2018-as NAV-os adatai szerint 315 400 katásból 228 900 volt főállású, arányosítva a 350 ezerből 254 ezer lehet főállású, és közülük 13 ezer, alig több mint 5 százalék fizet magasabb adót.

Újítással bombáz a NAV, de azt mondja, nem a bevételeket akarja növelni

A főállású kisadózók részére küldött tájékoztatólevél az új típusú, személyre szabott kommunikáció egyik példája – közölte megkeresésünkre a NAV. Az adóhivatal ugyanis 2019-ben új szemléletű tájékoztató megoldásokat vezetett be, és ezek fontos eleme az adózók közvetlen – ügyfélkapus, illetve cégkapus – megkeresése személyre szabott tájékoztatással, illetve figyelemfelhívó levelekkel. Az üzenetek célja az adózók segítése, az adózói hibák és mulasztások kiküszöbölése olyan témákban, ahol a NAV elemzései szerint ez indokolt.

Napjainkban az egyéni vállalkozók körében a legnépszerűbb adózási forma a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), hiszen az alacsony összegű havi tételes adó kiváltja az egyéni vállalkozóknál felmerülő közterheket (személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, járulékok). Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy a havi 50 ezer forint tételes adó megfizetése következtében a kisadózók alacsonyabb összegű ellátásokra számíthatnak, írta a NAV.

A tájékoztató levelek célja nem az, hogy a magasabb összegű kata révén növekedjen a költségvetés bevétele – hangsúlyozta az adóhivatal –, inkább igyekszik minden információt megadni a főállású kisadózó egyéni vállalkozóknak ahhoz, hogy eldönthessék, vállalják-e a magasabb összegű tételes adó megfizetését a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások (például a táppénz, nyugdíj) eléréséhez.

MKOE: problémás levélszemetet küldözget a NAV

Ami az akciót illeti, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) nem osztja a NAV lelkesedését. Szerintük az adóhatóság levélszeméttel hányja tele a tárhelyet, holott azt a kormányrendelet szerint hivatalos közlésre hozták létre, nem adóreklámra.

Észrevételeiket a NAV-levélbe is beszúrták, majd pontokba szedve bővebben is kifejtették.

A kata befizetéséből a nyugdíjalap nem részesedik

A kata teljes bevétele a központi költségvetésbe kerül, így szó sincs a kata összege és a nyugdíj közti költségvetési összefüggésről, szögezi le az MKOE. Az egyesület hozzátette, a nyugdíjak megállapítási, kifizetési rendszerét a parlamenti többséggel bíró politikai erő bármikor megváltoztathatja. Természetesen az adóhatóság lobbizhat a központi költségvetés többletbevételeiért, azonban ez teljesen szokatlan viselkedés. Legutóbb ilyen magatartás 2006-2008 között volt tapasztalható, amikor az akkori kormány a zavaros „tevékenységre jellemző kereset” fogalmi rendszerének reklámozását és számonkérését várta el a hivataltól.

Adófizetés kontra szolgálati idő

40 év kata = 40 év szolgálati idő, szögezi le a szövetség. Ugyanezt írja az ONYF, illetve a feladatait átvevő Magyar Államkincstár is a honlapján. A NAV-levél ehhez képest azt a gyakran felbukkanó tévképzetet erősíti, mintha az 50 ezer forintot adózó főállású katás évente csak 236 nap szolgálati időt szerezne.

A szolgálati idő összeget és jogosultságot is jelent. Az időbeli jogosultság tehát nem sérül, a nyugdíj összege lehet alacsonyabb (73 százalék) 50 000 forint havi kata mellett. Az MKOE hiányolja, hogy az összeg megbecslése hiányzik a NAV-közleményből, ezért itt pótol. A jelenlegi nyugdíjszabályozás szerint 40 év kisadózással – egyes nyugdíjkalkulátorok szerint – körülbelül 38 ezer forint havi nyugdíjt kapnának, a 75 ezer forintot fizetők pedig 58 ezret. Más számítások szerint 41 500 illetve 65 ezer forint lehet a nyugdíj a kataadótól függően.

Ha csak a nyugdíjat nézzük, három dolgot állapíthatunk meg.

  1. Katázva nagyon alacsony lesz a nyugdíjunk.
  2. A magasabb kataadóval bő felével magasabb lehet a nyugdíjunk.
  3. A magasabb adó megfizetése mellett elérhető havi 20-25 ezer forinttal magasabb nyugdíj is olyan alacsony, hogy nagyjából az éhenhalásra sem elég.

Korábban szakértők azt mondták a 24.hu-nak, érdemesebb lehet a 25 ezer forintot nyugdíjmegtakarításra félre tenni, és hasonló következtetésre jutott a Kiszámoló is.

Az első olyan személy, aki 40 évig kisadózott, 2053-ban mehet nyugdíjba. Ha akkor még létezni fog valamilyen formában az idén 43 éves nyugdíjrendszer – jegyezte meg az MKOE.

A nyugdíjunkról megtudni bármit is nem egyszerű

A NAV-levél javasolja, hogy a tisztán látás végett a katázók kérjenek nyugdíjbiztosítási adategyeztetést a Magyar Államkincstártól. Ezzel az MKOE több gond is adódhat. Az egyik, hogy a folyamat bonyolult, körülményes, lassú, ha egyáltalán elkészül a kért dokumentum. Az egyesület szerint (főleg Budapesten) ügyintézőhiány miatt a kormányhivatal nem is fogja tudni a nyugdíjadat-egyeztetést lefolytatni.

Másrészt mivel a nyugdíjnyilvántartások hiányosak, nem is biztos, hogy pontos lesz a végeredmény. Az adategyeztetési dokumentum ráadásul nem elektronikus, nem letölthető, hanem papír alapú, azt kell átbogarászni, ha nem akarjuk, hogy olyan adatok maradjanak a nyilvántartásban, amikkel nem értünk egyet.

A könyvelőket szívatják

Az ilyen NAV-értesítésekre az ügyfél a könyvelőjét hívja, magyarázza el, hogy a hivatal mit akar. Ez a könyvelőknek – nem megtéríthető – ügyintézést jelent. Az MKOE szerint a hivatal nem érti, hogy a kiküldött levélszemét így kárt okoz. A NAV levélszemét-csatolmánya egy olyan PDF fájl, aminek nevében kizárólag számok vannak, így egy könyvelőiroda nem tudja megkülönböztetni az egyes értesítőket.

Kategóriák: Zöld hírek

Van, ahol hangárokban szállásolják el a nem magyar ajkú munkavállalókat

2019, július 13 - 05:59

Az ősztől magáncégek is beszállhatnak az államilag támogatott munkásszállóbizniszbe. Eddig csak az önkormányzatok számára volt elérhető a szubvenció, a kormány a program kibővítésével igyekszik a munkáltatókat segíteni a munkaerőhiány orvoslásában. Nem világos azonban, hogy belefér-e, ha egy cég külföldi vendégmunkásokat helyezne el az állami támogatással felhúzott munkásszállásán. A szakszervezet szerint muszáj kinyitni a munkaerőpiacot, különben gond lesz.

Lesz támogatás saját munkásszállásokra is

A kormány 2017-ben hirdette meg a munkásszálló-építési programot, és azóta már többször lehetett pályázni. Eddig több mint 8 milliárd forint támogatásból 22 munkásszállás épült, ahol összesen 3 ezer dolgozót tudnak elszállásolni. Ez azt jelenti, hogy egy dolgozó elszállásolására több mint 2,66 millió forintot adott az állam. Bár teljesen más kategória, de azért mellé tesszük, az egyedi kormánydöntéssel támogatott munkahelyteremtő beruházásoknál tavaly átlagban 9,88, idén már 14 millió forintból létesült egy-egy munkahely.

A munkásszálló-építési program mellett születtek persze más megoldások is a dolgozók elhelyezésére. Kiverte a biztosítékot, hogy mint a 24.hu elsőként megírta, a Budapesten szolgálatot teljesítő 350-700 rendőrnek tavaly óta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels-lánc szállodáiban biztosítanak szállást négy éven keresztül, közbeszerzéssel, több mint nettó 4 milliárd forint közpénzből.

Visszatérve a munkaerő-mobilitást segítő programra, a déli határnál, a múlt héten Mórahalmon adták át az összesen 441 millió forintból – 263 millió forintos állami támogatással – megépült 94 fős Szent Benedek Szállást, amelyet az önkormányzat cége fog üzemeltetni 10 évig.

Az újonnan átadott mórahalmi Szent Benedek Munkásszálló (Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI)

Az ősztől induló új pályázatban viszont már nemcsak önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú cégek, hanem más vállalkozások is kaphatnak támogatást munkásszálló építésére. A gazdasági teljesítmény növekedésével párhuzamosan nő a szakképzett munkaerő iránti kereslet, a kormány pedig így is támogatni kívánja a munkaerő országon belüli mozgását – magyarázta a program magánszféra felé történő kibővítését Varga Mihály pénzügyminiszter a mórahalmi szálló átadásán.

A munkáltatók rákényszerülnek, hogy kedvezzenek

A Magyar Vegyipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke, Székely Tamás szerint fontos, hogy legyenek ott szállások, ahol több foglalkoztatásra lenne igény, és helyben kevés a szakképzett munkaerő. Helyénvalónak tartja, hogy szerepet vállal az állam a szállások létrejöttében, ugyanakkor kérdés, hogy a munkásszálló-építési programmal melyik munkavállalói csoportokat támogatjuk, a Magyarországra érkezőket is, vagy csak a Magyarországon még itt maradókat. Varga Mihály csak az országon belüli mobilitás ösztönzéséről beszélt.

A szakszervezeteknek nincsenek információi arról, hogy a programban eddig megépült 22 munkásszálláson vajon magyarországi munkavállalók laknak-e vagy külföldi vendégmunkások. Székely Tamás megemlítette viszont, hogy sok pozitív visszajelzés van például a hankookos dolgozóktól, hogy a gyár által felhúzott munkásszállás egyre komfortosabb.

Az látszik, a munkáltatók rákényszerülnek, hogy a nem helyi dolgozókat vagy szállítsák, vagy elszállásolják.

80-100 km-en belül a dolgozók szállítása olcsóbb lehet, mint a munkásszállás biztosítása, azon túl azonban átfordul a költségmutató, és olcsóbb szállást biztosítani, mint naponta szállítani az embereket.

Vagy az egyiket, vagy a másikat biztosítani kell, ha helyben nincs kellő számú és képzettségű munkaerő. Székesfehérváron például a nem magyar ajkú munkavállalókat különböző hangárokban szállásolják el – annál sokkal humánusabb megoldás lehet az épített munkásszállás.

Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke. (Fotó: Mohai Balázs / MTI) Nem mindegy, hogy ingyen van-e a munkásszállás

Az a kérdés, hogy a munkásszállást mint szolgáltatást milyen feltételekkel biztosítja a munkaadó. Ahol jó a munkaügyi kapcsolat, még akár a kollektív szerződésbe, vagy más, a szakszervezet és a munkáltató közötti megállapodásba is belekerülhet, hogy milyen szolgáltatást biztosítanak (például munkásszállást és/vagy munkába járást) ingyen a dolgozónak. A Hankooknál például közvetlenül a munkavállalóval kötött szerződésben van benne (külföldre is így hirdetik az állásokat), hogy a munkásszállást díjmentesen biztosítják a dolgozó részére.

Véleménye szerint a program kiterjesztése, azaz hogy már vállalkozások is pályázhatnak munkásszállás-építési támogatásra főleg maguknak a munkáltatóknak lehet jó lehetőség. Hiszen ha a cégek támogatással hozhatják létre a saját munkásszállásaikat, számos költséget meg tudnak spórolni ahhoz képest, mintha nem lenne saját szállásuk. Úgy véli, a program bővítése azt célozhatja, hogy a munkáltatóknak minél kevesebbe kerüljön a szakképzett munkaerő biztosítása.

Még nem tudni, mit kell cserébe vállalni

Fontos részletkérdés lehet azonban, hogy egy állami támogatású munkásszállás építéséért mit kell cserébe vállalnia a vállalkozásnak. Még nem tudni, lesz-e például foglakoztatási kötelezettség, ha állami támogatással épül a munkásszállás. Vagy hogy kaphat-e adókedvezményt az a cég, aki még a támogatotton kívül is épít munkásszállást. Feltétel lesz-e például, hogy magyar munkaerőt foglalkoztasson, helyezzen el a szálláson az adott cég, vagy az olcsóbb, külföldről érkező munkavállaló részére is biztosíthat szállást az állami pénzből megtámogatott szállón.

A pályázatok ősztől lesznek elérhetőek az ígéret szerint – Székely Tamás szerint jó lenne, ha mihamarabb lenne a részletekről tájékoztatás.

Olcsóbb is, drágább is lehet a külföldi munkás

A külföldi munkásokkal kapcsolatban azt mondta, előfordul, hogy olcsóbbak, mint a magyarok, de nem feltétlenül. A munkáltatónak adott esetben (szállással együtt) többe kerülhet például az ukrán munkavállaló foglalkoztatása. A mongol munkaerő olcsóbb lehet, mint a hazai, ugyanazért a munkáért kevesebbet fizethetnek nekik. Ez főleg Észak-Magyarországon jellemző, az ügynökségen keresztül foglalkoztatott mongoloknál – tette hozzá. A Hankooknál például saját alkalmazottak a mongolok is, és nincs bérbeli megkülönböztetés. Tudomása szerint tovább bővülhet a mongol dolgozók száma Magyarországon.

Szobák a felújított szentgotthárdi munkáshotelben az avatás napján. (Fotó: Varga György / MTI)

A könnyűiparban, ahol kevés a hozzáadott érték, célszerű és népszerű a külföldi munkaerő foglalkoztatása, ügynökségen keresztül is, mert olcsóbban el tudja végezni ugyanezt a munkát, mint egy magyar munkavállaló, aki azt mondja, hogy ezt a munkát ennyiért nem vállalom el. De tud olyan elektronikai cégről is, ahol szintén ügynökségen keresztül foglalkoztatják az olcsóbb ukrán munkavállalókat.

Ki kell nyitni a munkaerőpiacot

A munkaerőhiányra megoldást kell találni, különben nagyon komoly problémák lesznek Székely Tamás szerint. Amondó, érdemes lenne számolni, mi éri meg jobban, például a Hunguest hoteljeiben szállásolni el dolgozókat közpénzből, vagy munkásszállást építeni és fenntartani.

Az országon belüli munkaerő-tartalék mobilizálásához jó, ha van munkásszállás, ha támogatással építhetnek munkásszállásokat. A nyugdíjasok visszafoglalkoztatása is megoldás lehet, de nem ott, ahol komoly fizikai igénybevétel van, mint az iparban. A szakképzett munkaerő itthon tartását is segítheti, ha van munkásszállás.

De azt is tudomásul kell venni, hogy Magyarországnak ki kell nyitnia munkaerőpiacát az idegen ajkú munkavállalók előtt is, mert különben nem fenntartható a gazdaság teljesítménye. Ez is egyfajta mobilitástámogatás, aminek része lehet a munkásszállók felújítása, akár régi, kihasználatlan laktanyák átalakítása, új munkásszállások építése. Hasonló szisztémával a lakhatási lehetőségeket is lehetne bővíteni, ami szintén alkalmas lehetne arra, hogy dolgozókat vonzzanak a munkaerő-hiányos területekre.

Kiemelt kép:MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Kategóriák: Zöld hírek

Erzsébet-program: nem szűnik meg a nyugdíjasok üdültetése

2019, július 12 - 14:31

Kihirdették a Magyar Közlönyben a költségvetési salátatörvényt, amely alapján a Napi.hu értelmezése szerint bizonyos, hogy megszűnik a nyugdíjasok, nagycsaládosok és fogyatékkal élők szociális üdültetése az Erzsébet-programon belül.

A Napi.hu igen logikusan arra alapozta kijelentését, hogy

  • míg az Erzsébet-programban eddig nemcsak gyerekek, hanem szociálisan rászoruló családosok, nagycsaládosok, fogyatékossággal élők és nyugdíjasok pihenését is támogatták, addig
  • a már hatályos törvényből kivették a szociálisan rászoruló kifejezést és már csak a gyerekek üdültetése és étkezése maradt benne. Plusz
  • a szociális üdüléseket eddig közfeladatként ellátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) erre vonatkozó feladatait is eltörölték. Viszont
  • a gyerekek táboroztatásával kapcsolatos feladatokat – költségvetési forrásból – továbbra is az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány látja el az Erzsébet-táborokban.

Csakhogy amikor júniusban – még a költségvetés elfogadása előtt – felvetették, hogy megszűnhet többek között a nyugdíjasok szociális üdültetése, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány ezt közleményben cáfolta. Rákérdeztünk most náluk, a minisztériumoknál és az Erzsébet-programnál is, mi az igazság, megszűnik-e a nyugdíjasok, és a többi rászoruló szociális üdültetése.

Választ az Erzsébet-program sajtóirodájától kaptunk, mely szerint:

nem szűnik meg a nagycsaládosoknak, nyugdíjasoknak és fogyatékossággal élőknek szóló Erzsébet-program.
Megismételték, amit júniusban is kijelentettek, hogy a kormány eddigi legsikeresebb szociális üdültetési programja a jövőben is folytatódik, 2019. szeptember 15-től lehet pályázni a 2020-as Erzsébet-program kiírásaira. Hozzátéve, hogy bár a Brüsszellel folytatott viták miatt az Erzsébet-utalvány rendszerén többször is változtatni kellett, a szociális üdültetés sikeresen és zavartalanul folytatódik. Az Erzsébet-programban az elmúlt 8 évben 1,5 millió ember jutott üdülési lehetőséghez, köztük negyedmillió nyugdíjas, 60 ezer fogyatékossággal élő, és mintegy félmillió nagycsaládos. Az üdülés jelenleg is folyik, az idei évben közel 60 ezren pihenhetnek az utalványkibocsátás megszűnése ellenére.

Arra a kérdésünkre nem válaszoltak, hogy ha továbbra is elérhető marad a szociális üdültetés minden rászoruló számára, ahogy eddig is, akkor miért volt szükség az ennek ellentettjét megcélzó törvényi változtatásokra.

Kiemelt kép: iStock 

Kategóriák: Zöld hírek

Jövőre több egészségügyi járulékot kell fizetni

2019, július 12 - 10:56

Az Országgyűlés pénteken megszavazta a kormány jövő évi adóváltoztatásokról szóló törvényjavaslatát, a képviselők 137 igen szavazattal, 49 nem ellenében fogadták el Varga Mihály pénzügyminiszter előterjesztését.

2020. január 1-jétől élethosszig mentesülnek a – munkával szerzett jövedelmek utáni – személyijövedelemadó-fizetés alól azok az anyák, akik négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és őket saját háztartásukban nevelték legalább 12 évig.  Szintén a jövő év első napjától 13 százalékról 12 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. Az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, amelyeknél összesen 5 milliárd forintot hagy az intézkedés.

A fenti lépéshez hasonlóan a kormány gazdaságvédelmi akciótervének részét képezi a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsának 18 százalékról 5 százalékra csökkentése is.  A reklámadót ideiglenesen, 2019. július 1-jétől 2022. december 31-éig felfüggesztették (kulcsát nulla százalékban határozták meg). A kormány ettől az érintett szolgáltatók versenyképességének növelését és a hirdetési piac bővülését várja.

A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát fokozatosan, három év alatt csökkentik a jelenlegi 500 millió forintról a beruházások további ösztönzése érdekében. A kisvállalatok esetében 2020-tól évente 300, 100, majd 50 millió forintra, míg a középvállalkozásoknál 400 millió forintról előbb 200 millió, 2022-ben pedig 100 millió forintra mérséklődik az adókedvezmény igénybevételének alsó határa. Az adókedvezmény kibővítése mintegy 7 ezer vállalkozást érint.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2020. január 1-jétől. A kormány az adórendszer egyszerűsítését célozza ezzel a lépéssel, az eva iránti igény ugyanis jelentősen lecsökkent az előző években az olyan új, kedvezőbb adózási formák bevezetését követően, mint a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kiva.

A magyar sportszervezetek munkavállalóihoz hasonlóan lehetővé tették a nemzetközi sportszervezetek munkavállalóinak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alkalmazását. Emellett a sportdiplomácia keretében adott juttatások adómentességét is biztosították.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik. A minden adózót érintő járulék ebben az évben is emelkedett havi 180 forinttal. A szociális hozzájárulási adót fizető mezőgazdasági őstermelők a jelenlegi negyedéves helyett éves adómegállapítást kapnak.

Egy másik szavazásban döntöttek arról is,  hogy jövőre emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adómértéke; az adó három lépcsőben, 2021. január 1-jére éri el az uniós adóminimumot.

MTI, kép:  MTI/Kovács Attila 

Kategóriák: Zöld hírek