FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 2 óra 4 perc

Tech forradalom az ingatlanpiacon – Eljött a digitális épületek kora

6 óra 34 perc

A digitalizáció számos iparágat átalakít, és ebből a folyamatból természetesen az ingatlanpiac sem maradhat ki. Néhány évvel ezelőtt jelent meg egy új trend: a proptech, amely a property (ingatlan) és a technology kifejezések keresztezéséből született.

A trend leginkább olyan megoldások megjelenését és elterjedését jelenti, amelyek új, technológiailag innovatív termékeket vagy üzleti modelleket kínálnak az ingatlanpiacok számára, természetesen a fogyasztói attitűd változásainak fényében – olvasható az Invitech blogján.

Az alapoktól a virtuális csapatmunkáig

Ahogy egy iroda elképzelhetetlen áram és víz nélkül, ugyanúgy nem tudnánk ma már elképzelni belső hálózat, internet, adatbiztonság vagy éppen kommunikációs szolgáltatások nélkül. A cégek technológiai téren is kényelmet várnak el, hogy a digitális infrastruktúra a háttérben láthatatlanul támogassa a hatékony és zökkenőmentes munkavégzést.

Mit érdemes átgondolni, amikor üzemeltetőként vagy bérlőként szolgáltató partnert választunk? Biztos, hogy szükség lesz:

  • stabilan és gyorsan működő, szélessávú internetkapcsolatra,
  • vezetékes (IP) telefonszolgáltatásra,
  • az irodai működés virtuális kiterjesztésére a felhőbe,
  • biztonsági szolgáltatásokra, mint például tűzfal, végpontvédelem vagy spamszűrés.

Az alapvető elvárások mellett a szolgáltatások integráltsága, összetettsége is rengeteget nyom a latba, amikor a cég működésének hatékonyságáról vagy éppen a felhasználói élményről van szó, melyet a vállalati ügyfelek és a munkatársak egyaránt igénybe vesznek.

Az internetalapú telefonálás és a felhőalapú alkalmazások együttműködése ma már alapvető elvárás egy modern irodai környezetben. Ráadásul a digitális infrastruktúra gyors és stabil működésére nemcsak a napi üzletmenet érdekében van szükség, hanem azért is, mert az alkalmazottak is egyre több, az életüket megkönnyítő szolgáltatást várnak el a munkahelyüktől.

Jó példa erre az Invitech megoldása, amely integrálta saját digitális, telefonos szolgáltatásait, vezetékes és mobilhívási lehetőségeit a Microsoft csapatmunkát támogató Teams alkalmazásával. Ennek köszönhetően a kollégák a chatelésen, fájlok megosztásán és közös szerkesztésén, a közös naptár- és jegyzethasználaton kívül modern alközponti funkciókat érhetnek el. Továbbá audio- és videóhívásokat indíthatnak, illetve fogadhatnak PC-n, tableten, okostelefonon és modern, digitális vezetékes készüléken – közvetlenül a Teams alkalmazásból. Ez egyaránt hasznos lehet mind egy irodaház bérlői, mind az üzemeltetői számára.

További részleteket az Invitech blogján olvashat! Az infokommunikációs vállalat az Üzleti tippek rovat partnere.

Kategóriák: Zöld hírek

Ideje sutba vágni a kézi számlatömböt, úgyis online kell a NAV-nak adatot szolgáltatni

11 óra 47 másodperc

Júliustól a vállalkozóknak áfától függetlenül minden közületi számla, jövő júliustól pedig minden magánszemélynek kiállított számla adatait be kell küldeniük a NAV-hoz, 500 ezer forintos büntetés terhe mellett. A számlákat elektronikusan kell beküldeni, így kézenfekvő kézi számlatömbök helyett átállni gépi számlázásra, hogy „egy gombnyomásra” meglegyen a NAV-os kötelező jelentés.

Összeállításunk azoknak készült, akik már gondolkoznak a váltáson, esetleg ódzkodnak a dologtól, és főleg nem szeretnének számlázóprogramra költeni. Számos ingyenes számlázó elérhető, mutatjuk, mire érdemes figyelni, ha közülük választunk.

A legkisebb vállalkozóknak is megoldás lehet

A cikkben bemutatott ingyenes online számlázóprogramok mindegyike megfelelhet a legkisebb vállalkozóknak, akár katázóknak, kezdőknek is. Van free verzió a Billingo, a Számlázz.hu és az OTPeBIZ programcsaládjában, valamint szintén teljesen ingyenes a Kulcs-Softnál a BizXpert névre keresztelt számlázó. Az eBIZ ingyenes verzióját az OTP azoknak ajánlja, akik a számlatömböt cserélnék le, nincs sok költségszámlájuk, egyszerű az ügyvitelük, kevés a számlájuk. Az ingyenes verziók a fizetősökhöz képest szűkített funkciókkal működnek, de tényleg kielégíthetik egy kisvállalkozó igényeit. Mi most csak az ingyenes verziókat vesézzük ki.

A Számlanyilvántartó.hu és a NAV annyiban más, hogy kizárólag ingyenes számlázóprogramot működtetnek. Előbbit ajánlják bárkinek, aki számlát akar kiállítani, különösen webáruház tulajdonosoknak. A NAV hangsúlyozta, nemcsak olyan számlát lehet a programjukkal kiállítani, amire már most is jelentési kötelezettség van (100 ezer forint áfatartalom felett). Az online számlázóprogram „szól”, ha valamit elfelejtettünk. Kiküldés előtt megnézhetjük a számlaképet, és ha valamin változtatnánk, még megtehetjük. Több dedikált számlatömböt is lehet használni a rendszerükből.

Az adóhatóság hangsúlyozta, hogy a NAV Online Számlázó programban előállított számlák adatait – hasonlóan a mások által fejlesztett számlázóprogramokhoz – közvetlenül a programból nem, csak az online számlaadat-szolgáltatás rendszerében beérkező adatszolgáltatás révén ismerhetik meg, használhatják.

Akkor számlázzunk!

Mielőtt elkezdődne a számlázás, regisztrálni kell, megadva nevet, cégnevet, emailcímet, jelszót. A NAV-nál kell ügyfélkapu is. El kell fogadni az ÁSZF-t, adatvédelmi tájékoztatót, stb. És az első számla kiállítása előtt fel kell vinni azokat a vállalkozói adatokat, amelyeknek szerepelniük kell a számlán – a katásoknak például azt is, hogy kisadózók. És persze fel kell vinni a vevők adatait, meg hogy mit adunk el nekik. Ezeket az adatokat eltárolják a programok – legközelebb tehát nem kell elölről kezdeni mindent, mint egy számlatömbnél, csak kiválasztani a megfelelő vevőt és terméket. Mind a hat ingyenes program pdf-számlát állít ki, amit ki is lehet nyomtatni.

A Billingo szerint a regisztráció után érdemes már az elején összekötni a profilt a NAV Online Számla rendszerével, hogy automatikusan beküldődjenek a szükséges számlaadatok.  Arra is felhívták a figyelmet, hogy az első számla kiállítása után 30 napon belül be kell jelenteni a számlázóprogram használatát a NAV-hoz – ezt kérésre általában elvégzik a könyvelők.

NAV-álló számlázók

Abban nincs különbség, hogy mindegyik számlázó használható bármilyen internetkapcsolattal rendelkező eszközről, így okostelefonról is. Ami, ha belegondolunk roppant praktikus, így mindig kéznél lehet a vállalkozónak az online „számlatömbje”. Mind a hat programnál megoldott a jogszabálykövetés, ezzel külön nem kell foglalkoznia a felhasználónak. Ezek az ingyenes programok képesek arra is, hogy ha a felhasználó előzetesen beregisztrált a NAV online számlarendszeréhez, akkor a számlakiállítással párhuzamosan automatikusan beküldjék az adóhatósághoz azokat a számlaadatokat, amiket kell. Jelenleg (2018. augusztus 1-je óta) a 100 ezer forint feletti áfatartalmú vállalkozóknak kiállított számlákat kell beküldeni az adóhatósághoz.

A NAV arra is kitért, hogy külön „gombnyomás” csak akkor szükséges, ha valamilyen hiba történt (például nem adóalanyként rögzítették az egyéni vállalkozót) – ilyenkor kellhet a manuális adatküldés.

Bejáratott számlázókról van szó, amiket több tízezer vállalkozó használ.

Úgy véljük, fentieket tekinthetjük alapelvárásnak egy ingyenes online számlázóprogrammal szemben. A hasonlóságoknak itt vége is, következzenek a különbségek, lássuk melyik vállalkozónak melyik program lehet a legpraktikusabb.

Demo és segítség

Ha valaki ismerkedni szeretne a programokkal, arra jó lehet a demoverzió vagy tesztüzem. Az eBIZ-ben csak az éles verziót lehet kipróbálni, de vannak hozzá tájékoztató videók. A Billingónál a Sandbox-mód bekapcsolásával lehet tesztszámlákat készíteni, a NAV-nál előzetes regisztráció kell a tesztüzemhez, és élesben már nem érhetőek el a tesztszámlák.

Fontos lehet még, milyen ingyenes segítséget kínálnak, ha elakadnánk. A BizXpertnél az ügyfélszolgálaton, e-mailben, online chaten és a facebook csoportban lehet feltenni kérdéseket, az eBIZ Ingyenes telefonos ügyfélszolgálatot és e-mailes helpdesket működtet, a Számlanyilvántartónál telefonos ügyfélszolgálat áll rendelkezésre munkaidőben, a Számlázz.hu-nál folyamatos online ügyfélszolgálat dedikált emailcímen, de van tudásbázis, és videós oktatóanyag is. A Billingónál emailben segít az ügyfélszolgálat, és meg lehet nézni a felhasználói kézikönyvet is, a NAV-nál pedig az ingyenes 1819-es telefonszám áll rendelkezésre, és emailben is lehet kérdezni.

Korlátlanul, vagy korlátozottan

Nem mindegy, hogy korlátlan számban és összegben tudunk-e kiállítani számlát, vagy sem. A többségnél nincs korlátozás, viszont a Billingónál csak havi 20 darab számlát vagy legfeljebb nettó 250 ezer forintos bevételt enged az ingyenes verzió. (De náluk most június végéig ingyenesen használható a prémiumverzió, ahol nincs ilyen limit.)

A NAV-nál egy korlátozás van, a program nem kezel 18-nál több számjegyből álló összeget. Ez úgy véljük, kevés kisvállalkozásnak jelenthet gondot.

Legalább ennyire fontos kérdés, hogy meddig férhetünk hozzá a számláinkhoz ingyenesen. A többségnél itt sincs érdemi korlátozás, a kötelező megőrzési ideig mindenképpen elérhetőek a számlák. A Számlázz.hu free csomagjánál viszont az a szabály, hogy a tárgyévi számlákhoz csak addig lehet ingyen hozzáférni, amíg az adott évet le nem zárja a felhasználó (azaz másik évet nem kezd). Ha később szükség lenne a tárolt adatokra, 990 forintos díjért 14 napon belül egyszer letöltheti az összes számláját. Vagy ajánlják valamelyik fizetős csomagot, amelyekre nincs ilyen korlátozás.

A NAV azt is hozzáfűzte, hogy a megőrzési idő lejártáig a számlák nyomtathatóak, letölthetőek illetve a számlaadatok exportálhatóak.

Ha devizás számlánk is lesz

Akinek nem csak magyar vevője van, annak szempont, hogy ne csak forint alapú számlát lehessen ingyenesen kiállítani, hanem devizást is. Ezt a Billingo free verziója tudja, valamint a Számlanyilvántartó és a NAV programja. Az adóhatóság megjegyezte, devizás számlát akkor lehet kiállítani, ha a termék vagy szolgáltatás árát devizában határozták meg, és ha van áfa, azt is fel kell tüntetni.

Ha csak fizetős verzióban van devizás számla, és ritkán kell kiállítanunk, az lehet a megoldás, ha csak a devizaszámlás hónapra fizetős csomagra váltunk.

A cikk folytatásában az ingyenes számlázóprogramok kényelmi funkcióit vettük górcső alá.

Kategóriák: Zöld hírek

100 ezer forint adókedvezményt kaphatnak a krónikus betegek

2020, február 23 - 12:12

Csaknem 100 ezer forint adókedvezményt kaphatnak idén a krónikus betegségekben szenvedők – hívta fel a figyelmet Bajusz Dániel ügyvéd az M1 aktuális csatornán vasárnap.

A szakértő elmondta: kormányrendelet sorol fel 18 betegségcsoportban mintegy 700 betegséget, amelyek igazolt megléte esetén a betegek a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeget vehetnek igénybe havonta; idén ez 8050 forint, éves szinten 96 600 forint.Célszerű a munkáltatónál nyilatkozni a betegség meglétéről, akkor az adóelőleg megállapításánál figyelembe veszik a havi összeget, és nem kell az év végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által elkészített adóbevallás-tervezetet módosítani – jelezte.

Bajusz Dániel kiemelte, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben régóta benne van ez a lehetőség, de az adójóváírás önellenőrzéssel öt évig visszamenőleg is érvényesíthető, ha valaki nem tudott róla, vagy a betegsége újonnan került a listára.

A kormányrendelet értelmezésében segítséget adhatnak az érintetteknek a háziorvosi rendeléseken vagy szakrendeléseken, de sok munkáltatónál a könyvelési-bérszámfejtési osztályon dolgozók is tudnak információt adni – tette hozzá.

A témáról korábban bővebben is írtunk:

Vannak orvosok, akik nem adnak igazolást a betegnek az adókedvezményhezValószínűleg jóval több beteg élhetne az adókedvezmény lehetőségével, mint amennyien jelenleg igénylik azt. Idén várhatóan megugrik a számuk.

Kiemelt kép: MTI/Vajda János

Kategóriák: Zöld hírek

Mi örömöm a demokráciában, ha örökre lukas lesz a cipőm? – rendszerváltás a Szomszédokban

2020, február 22 - 10:04

Nincs még egy olyan magyar sorozat, amelyet akkor a kultusz övezne, mint a Szomszédokat. Az első magyar szappanoperát 1987-től 1999-ig vetítette a Magyar Televízió, rajongótábora azonban ma is tetemes, a Facebook tízezres csoportjaiban a tagok naponta idéznek fel jeleneteket, vagy követik az aktuális eseményekre reagáló szomszédokos mémeket. Szilveszterkor egy visszaemlékezéseket és forgatási bakikat felvonultató nosztalgiaműsor miatt került újra előtérbe a sorozat, de időről időre különösebb apropó nélkül is előveszik a médiában: van, aki a Fidesz elbaltázott lakáspolitikáját vezeti le belőle, más a Kádár-kor bosszúját fedezi fel benne, amely súlyosan torzította a tömegek valóságérzékelését a rendszerváltás idején.

Annyira szereti a Szomszédokat, hogy magára tetováltatta a gazdagréti lakótelepetAlighanem Gábor a teleregény egyik legnagyobb rajongója.

„Gyávaság lenne, ha a politika reakciójától félve nem mernénk foglalkozni közéleti dolgokkal” – mondta nemrégiben a Szomszédok egyik rendezője, a sorozat felélesztését tervező Bujtás János a 24.hu-nak. Az alkotók ugyanis annak idején egy furcsa, teleregénynek nevezett hibrid műfajt teremtettek: miközben a sorozat lassacskán szövögette a szereplők magánéleti szálait, folyamatosan és valós időben tárgyalta a közélet eseményeit is, az általánosabb társadalmi jelenségek mellett olyan aktuális ügyeket,  mint hogy mi szerepel egy-egy minisztériumi rendeletben, hogyan alakul át a szakszervezeti mozgalom, vagy hogy a BKV járatritkításai miatt a gyerekek elkésnek reggelente az iskolából.

Így aztán bár a műsort a már felpuhult Kádár-rendszer hívta életre, rövidesen a rendszerváltás – majd a kilencvenes évek – részletgazdag krónikája vált belőle.

Lássuk, hogyan interpretálta a történelmi időszakot a magyar kisemberek mindennapjait bemutatni igyekvő Szomszédok.

Rendezzünk itthon is szégyennapot!

Számos kritika megfogalmazható a Szomszédokkal szemben a nem éppen sodró lendületű dramaturgiától a helyenként mesterkéltnek ható párbeszédeken át a temérdek gyártási és forgatókönyvbéli hibáig, azzal azonban biztosan nem lehet vádolni a sorozatot, hogy idealizálta volna a magyarországi viszonyokat.

Ma már ugyan elképzelhetetlen, az állami televízió legnépszerűbb műsorában rendszeresen a sanyarú életszínvonalat és a botrányosan működő állami intézményeket szidalmazzák, a Szomszédokban ez történt. Az egyes szakmák szócsöveiként is funkcionáló szereplőkből szinte megállás nélkül dől a panasz hol a saját területük, hol a közélet általános viszontagságai miatt, miközben hősiesen küzdenek a boldogulásért, mérsékelt eredménnyel.

Noha az új kor vállalkozóját a folyvást mesterkedő Gábor Gábor inkább karikatúraszerűen testesíti meg,

János unalmas fejtegetései az erdőgazdaság problémáiról pedig viszonylag kevés embert érintettek testközelből (hol voltunk még a klímaválságtól), a tanár Vágási Jutka és a mentőorvos Mágenheim Ádám jeleneteiben epizódról epizódra terítékre került az is, hogy milyen sebekből vérzett éppen az oktatás és az egészségügy. Bár a jelenetek fiktívek, a forgatókönyvírókat valódi mentősök és pedagógusuk látták el munícióval a munkahelyükön tapasztalt visszásságokról, sőt a tanáriban elhangzott csatározások sokszor valóban a gazdagréti iskola tantestületi vitáiból kerültek át a sorozatba.

Egy másik, a mentők várójában zajló, az új gyógyszerrendelet ostorozásából és a magyarázat nélkül hagyott miniszterváltásokból kibontakozó beszélgetés már a rémhírterjesztés kategóriáját súrolja:

Tele van a város mindenféle hírrel: devizazárolás, útlevélbevonás, élelmiszerjegy. El tudod képzelni, hogy ez ok nélkül terjed el?

– szegezi a kérdést László Mágennek, aki szerint az egyetlen biztató jel az, hogy még nem neveztek ki új kormánybiztosokat: „Ha valami nincs, vagy rosszul csinálták, majd jön a próféta, a megváltó, a kormánybiztos! Csődbe ment az acélipar, jött egy kormánybiztos. Már rég nem beszélnek az új Nemzeti Színház építéséről, de kormánybiztos az van. Még nem szavazták meg a világkiállítást, de ott is van. Gyógyszercsőd? Kormánybiztos.”

A konkrét ügyek felhánytorgatása közben pedig minden részre jut egy-két sommás odapörkölés is a politikai elitnek.

Bár a szereplők sosem nevezik a nevükön a közélet szereplőit, inkább a reformerek, jobbosok, balosok meg helyezkedő pártfunkcionáriusok emlegetése mentén zajlik a politizálás, olykor azért konkrét személyek is megkapják a magukét.

„A pénzügyminiszter úr a nagy, a legnagyobb kozmetikus” – szellemeskedik például Gábor. Annál keményebben értékeli Etus egy „minisztériumi akárki” nyilatkozatát, aki csak ötölt-hatolt a kanyarójárvánnyal kapcsolatban:

Ha van valami undorító ebben a hazában, akkor az az, hogy senki semmiért nem vállal felelősséget. Sem azért, ami most van, sem azért, amit éveken át csináltak. Nem fél itt senki semmitől, nincs felelősségre vonás

–  dohog a keramikus ’89 áprilisában, hogy aztán a következő mondatban Virágh doktor már a lepusztult turistaházak miatt bosszankodjon.

Akik elszúrtak itt mindent, röhögnek a markukba

„Tetszettek volna forradalmat csinálni” – szól Antall József híres mondása, amelyet számos alkalommal be lehetett volna szúrni a Szomszédok párbeszédeibe is, amikor az elvtársak elszámoltatásának igényével lépnek fel a szereplők.

Hasonló mederben zajlik a hálapénzkérdéssel és a nyomorúságosan fizetett szakmák sorolásával induló társalgás is Etusnál:  „Most szegény államot kell sajnálnunk, mert ő szegényke most nagy bajban van. Nézd, én nem vagyok egy bosszúálló típus, de szeretnék néhány felelőst látni. Nem kell, hogy felakasszák, nem kell, hogy lecsukják, de legalább ne tegyék pompás diplomáciai meg luxusállásokba azokat, akik ide juttattak. Menjenek el munkanélkülinek, keressenek maguknak kenyeret, neveljék fel a semmiből a gyerekeiket, csak ennyit! Mint azok, akik nem tehetnek az egészről, de kénytelen itt is így élni” – fakad ki Mágenheim. „Ha itt kitör valami, akkor mindennek vége, akkor újra jön az erőszak” – teszi hozzá Virágh doktor, ám Etus szerint a politikusok éppen ezzel a békevággyal élnek vissza.

Ezzel nem lehet a végletekig zsarolni az országot, valamit tegyenek is végre

– jelenti ki Mágenheim.

Máris egymást szidják, ilyen az igazi demokrácia?

A gazdagréti lakótelep lakóit a demokratikus átalakulás egyéb aspektusai sem villanyozták fel túlságosan, rendszeresen fanyalogtak például amiatt, hogy nem ismerik ki magukat a nagy választékban.

„Annyi mindenféle párt és egyesület alakul most, fogalmam sincs mire jó ennyi” – lamentál Juli a vendégeknek odahaza. „De ez így nem ér semmit. Az a baj, hogy túl sokan vannak, túl kicsik és rögtön összevesznek egymással” – mondja László. „Így van! Előmásznak öregek, és ott akarják folytatni, ahol ’45-ben abbahagyták” – ad történelmi távlatot az eszmecserének Mágenék főorvosa, akinek sosem derült ki a neve.

Később aztán azt is megtapasztalják, hogy a választási kampány sem éppen felemelő élmény.

Talán Böhm úr az egyetlen, aki igazán értékeli a szabadság friss fuvallatát. „Én csak kapkodom a fejem. Fantasztikus, hogy milyen érdekes most a világ. Sok mindent megértem már, de ez most, komolyan mondom, lenyűgöző. Disznóság, hogy pont most vagyok öreg. Ha fiatal lennék, én minden nap politizálnék” – álmodozik a közös képviselő, aki saját készítésű választási kisokossal is segíti a lakók tájékozódását, gondosan összegyűjtve az újságokból, hogy melyik jelölt mit ígért. Sümeghy barátja azonban őt is rendre lehűti:

Ötvenhat, Fidesz-szabadegyetem, zsebhoki

A politikailag aktív fiatalságot Jutka tanárkollégája, Csaba képviseli, aki nem sokkal az iskolába szerződése után máris a frászt hozza a beszari igazgatóra azzal, hogy – akárcsak Jutka – kivitte a gyerekeket az utcára 1989. március 15-én.

„Én ezt rendkívül felelőtlen dolognak tartom. Úgy néz ki, mintha az iskola szervezetten részt vette volna a tüntetésen! (…) Az iskola tanítson, és ne politizáljon!” – aggodalmaskodik Hável. „Már elnézést, igazgató úr, de ez ma már nem megy” – replikázik Jutka, aki szerint eddig elég vitatható dolgokat tanítottak, de főnöke nem csukhatja be a gyerekek szemét és fülét. Később Hável azt akarja kiszedni Csabából, hogy „nem-e valami alternatív”, ám mint a történelemtanár Jutkának kifejti:

Engem minden mozgás érdekel, eljárok gyűlésekre meg a Fidesz-szabadegyetemre.

Csabát később egy szülői értekezleten is kérdőre vonja egy apuka, amiért az ’56-os eseményeket forradalomként magyarázta. „Milyen alapon? Az újság, a rádió, a tévé nem egyértelműen erről beszél. Honnan tudj a tanár úr, hogy mik a tények? Mi a garancia arra, hogy nem kavarja össze a gyerekeket?”

A tanár azonban neki is csak nagyjából azt tudja mondani, amit kollégáival a tanácstalan gyerekeknek is próbálnak elmagyarázni:

Az alkotók többször is élnek azzal az eszközzel, a zűrzavaros időket a történet gyerekszereplőinek szóló magyarázatokba csomagolva igyekeznek egyszerű nyelven értelmezni. Ilyen alkalom, amikor Julcsi nekiszegezi apjának a kérdést, hogy mi az a választási hadjárat, amire Mágen nem túl lelkesen kipréseli magából, hogy eddig egy közül lehetett választani, most több közül lehet, de ő nem ismeri őket, a kilencmillió ember közül különben is csak pár ezer politizál. Juli felveti, hogy talán nem kellene a gyereket ilyen cinikus szöveggel hülyíteni, mire Mágen önérzetesen rámutat: „Eddig egy kétoldalú kerekasztal körül ültek három felől, és mindenfélében megegyeztek a fejem felett, amiről nekem halvány fogalmam sincs. Mivel én nem vagyok semmilyen -ista, csak egy orvos. Most majd feloszlatják az asztalt és korteskednek. (…)

És honnan tudjam, hogy amit mondanak, az igaz-e, és amit ígérnek, azt betartják-e? De menjek és válasszak!

Nagy változásokban egyébként sem bízik Nagy Fehér, amint arra egy másik részben felhívja kolléganője figyelmét:

A régi idők tanúja, Béla bácsi ezzel szemben úgy látja, hogy nagyon is kifordult a sarkaiból a világ, legalábbis az iskola, pedig hol voltunk akkor még a mindennapos testneveléstől (igaz, a zsebhokinak talán már Béla bácsi gyerekkorában is hódoltak a fiúk).

A balos megy jobbra, a még balosabb még jobbra

A sokat látott pedagógus a rendszerváltás bizonytalanságából és a történelmi tapasztalatokból fakadó súlyosabb félelmeknek is hangot adott. „Én komolyan aggódom, hogy ez a nagy és hirtelen jött szabadság egyszer csak véget érhet. Ekkora zűrzavarból és ilyen növekvő szegénységből könnyen lehet diktatúra megint” – mondja Vágásiék nappalijában. „Az nem lehet, hogy a mi történelmünkben mindig minden visszaforduljon” – bizakodik Jutka.  „Mi már csak az igazat akarjuk tudni, és nem félünk semmitől” – vágja ki karakánul Feri, aki talán a leggyakrabban keveredett ideológiai pengeváltásokba a sorozatban. Még a fordulat előtt a kommunista Kenézzel zördült össze többször is, de eleinte nincs jobb véleménnyel az új főművezetőről sem, akinél „még Kenéz is jobb volt, az tiszta balos volt, ez meg úgy tesz, mintha ő már ’73-ban reformista lett volna, pedig nem más, mint karrierista. Még kettőt-hármat fordít a köpönyegén, és lehet belőle kereskedelmi igazgató. (…) De dolgozni akkor is mi fogunk.”

Az opportunistákról Gézával együtt máskor is alaposan lehúzzák a keresztvizet:

Géza: Akkor itt mindenki olyan vadbalos volt, hogy azt el sem tudod képzelni.

 

Feri: De most mindenki reformer. Mára kiderült, hogy ezt a negyven évet pár elszánt gazember vezette félre, a többség titokban mindig harcolt ellenük. Milyen emberek ezek?

 

Géza: Én emlékszem tavalyelőtt milyen cikkeket szedtünk. És most ugyanazok írják az ellenkezőjét. És közlöm veled, ha holnapután történik valami, szemrebbenés nélkül megint szép nagyot fordulnak.

 

Feri: Ez engem nem érdekel. Nem nekünk lett nyaralónk. Nem mi autózunk nyáron külföldre, hanem ezek, akik könnyen fordulnak.

„Nem vagyok kíváncsi a köpönyegforgatásra. Láttam a képernyőn, most meg olvastam a lapokban, hogy a balos megy jobbra, a még balosabb még jobbra” – teszi hozzá Etus is a magáét egy másik alkalommal.

Rühellt ejtőernyősök és húsban gyönyörködő nyugdíjasok

Többször terítékre kerültek a nómenklatúra átmentését megtestesítő úgynevezett ejtőernyősök is, vagyis azok az egykori pártfunkcionáriusok, akiket kapcsolatrendszerük révén, felsőbb utasításra különféle vezetői állásokba neveztek ki, noha sokszor semmi közük nem volt az adott szakterülethez. A 66. rész elején a légiutas-kísérőként dolgozó Alma tiltakozni épp készül, amiért egy pártközpontból érkező ejtőernyőst akarnak főnöknek kinevezni a Malévben, a 71. részben pedig már a sztrájkot fontolgatja Jutka tantestülete, amiért egy Bujáki nevű volt MSZMP-mufti egyenesen igazgatóhelyettesként landol az iskolában. Később aztán kiderül, hogy valójában a sunnyogó Hávelt zsarolták meg a tanácsban azzal, hogy nem lehet belőle újra igazgató, ha nem nevezi ki Bujákit. „Egy ilyen Hável egész életében félni fog” – foglalja össze Jutka az előző rendszer örökségét. Amikor pedig Feri két korábbi kerületi párttitkárról meséli, hogy az egyik belügyminisztériumi szóvivő, a másik a meg a BM könyvkiadójának vezetője lett, levonja a következtetést: „ezek szerint minden készen áll, hogy bármikor visszatérjenek a régi helyükre.”

Itt olyan rossz lesz a helyzet, minden párt azon lesz, nehogy ő nyerje meg a választást

– fokozza a borúlátó hangulatot Feri.

1990 januárjában járunk ekkor, és bár az ország már a szabad választásokra készülődött, a rettenetes állapotban lévő gazdaság, a meredeken emelkedő árak és az egyre növekvő szegénység miatt egyre komorabb spekulációk köszönnek vissza a Szomszédokban is.

„Ha elszabadul az infláció, akkor megint lisztben meg cukorban kapjuk a fizetést” – festette az ördögöt a falra Lenke. „Ha olyan nagy lesz az infláció, mint a háború után, amit már megértünk, akkor itt nagy baj lesz, és az tovább fog fájni, mint a derekam” – kontrázott Taki, aki ráadásul még az újféle TV-műsorokban sem lelte örömét:

Hasonló beszélgetések folytak a nyomdában is:

Feri: Ez a békés átmenet úgy látszik egyre nehezebb és nehezebb lesz. Gondolod, hogy a választás után más lehet?

 

Géza: A választás az egy dolog. De itt a gazdaság, a munkanélküliség, a szegénység. Ezt mind rendbe hozni az én életemben már nem fogja senki, ebben biztos vagyok. Talán az unokámnak igen, ha lenne, de az sincs.

A nyugdíjasok nyomorgásához kapcsolódik a sorozat egyik legszürreálisabb jelenete is:

Kongresszus Lenke diktatúrája ellen

A Szomszédok ugyan változó mértékben, de a rendszerváltás mérföldköveinek tekintett valós eseményekre is reagált. Nagy Imre és mártírtársai újratemetése előtt – éppen az 56. részben – Etus a hivatalos álláspontnak megfelelően felhívta Julcsi és a nézők figyelmét, hogy nem „felvonulás” lesz, hanem csöndes gyászünnepség, a rész végén pedig Ádám is kifejezte óhaját a mentők részéről, hogy ne legyen dolguk másnap a Hősök terén. Nagy Imre nevét egyszer sem említették, ahogy Kádár Jánosét sem, július 6-ai halálára még utalást sem tettek. A rendőröket pár héttel később azért froclizta egy kicsit Mágenheim, miután a jelentben szereplő körzeti megbízott a feljelentéstől tartva inkább nem fogott le egy dühöngő alkoholistát:

Nem voltak mindig ilyen félénkek biztos úr (…) Most az a parancs, hogy akkor se avatkozzanak be, ha részegek tombolnak? Azelőtt ha öt diák politizált, már ment is a gumibot, mint Prágában.

A temetés előtti intelemhez hasonló agitációként hatott az is, amikor Csaba a tanáriban alaposan a leteremtette a választás helyett kirándulást tervező igazgatóját. Aztán Bujáki irányítja magára az irónia mérgezett nyilait, aki egyébként idővel a konszolidáció jegyében számkivetettből a munkaközösség dolgos és befogadott tagjává válik, és hasonló utat jár be a kommunista múltjáért raktárosként és kézbesítőként vezeklő, kedves bélyeggyűjtő bácsivá szelídült Kenéz elvtárs is.

Jutka: Kíváncsi vagyok, ünnep lesz-e október 23-a?

 

Vilma: Nem hiszem, túl sokan vannak ellene.

 

Csaba: De sokkal többen vannak mellette. Mégis csak a legfontosabb nemzeti megmozdulás volt az utóbbi évtizedekben

– találgatnak a tanárok a ’89 október 5-én vetített epizódban, a köztársaság 23-ai kikiáltásáról azonban érdekes módon alig esik szó, a szocializmus hivatalos lezárásának aktusa mindössze egy Gábor-féle szentenciában kerül elő:

Annál inkább téma volt a mindezt megelőző megelőző MSZMP-kongresszus, amelyen az állampárt végül megszüntette magát, és egy új demokratikus párt létrehozásáról döntött, elhagyva a névből a munkás szót. Ezt a kimenetelt azonban nem lehetett előre borítékolni, Feri több ízben ki is fejezte aggodalmát, a Takácsék aranylakodalma utáni jó hangulatban például így vészmadárkodott: „Attól tartok, szilveszterre nem lesz ilyen jó kedvünk: politika, kongresszus, mit tudom én”, majd az eseményt megelőző napon következő részben így nyugtatta a fejsérülése miatt óvatosságra intő feleségét: „Nem abból lehet baj holnap, ha én túlórázom.”

Természetesen a nyomdában is nagyon készültek: „Ma aradi tizenhármat gyászolunk túlóra nélkül, holnap kongresszus. Szerencsésebb napot is választhattak volna. Ámbár lehet, hogy ez is nemzeti gyásznap lesz” – latolgatott Géza. „Lehet itt párszakadás, földindulás” – jegyezte meg Feri.

Az esemény után sem maradt el a reakció, Taki például azzal tréfálkozott, hogy majd összehívnak egy kongresszust Lenke diktatúrája ellen, és Takács helyett Szakácsra változtatják a nevüket, a nyomdában pedig Kenéz zrikálásával múlatták az időt a többiek: „Szerencsés alak vagy te. Kilépett belőled a párt. Újra szabad ember lehetsz” – szúr oda Géza, akiről egyébként később a szereplők közül egyedüliként derül ki, hogy melyik pártra szavazott (az MDF-re, ami megformálójától sem állt távol: a veterán nyomdászt alakító Horváth Sándor 1990-ben az MDF képviselőjelöltje volt).  A hasonlóan direkt állásfoglalásokat mellőzték a szereplők, hacsak nem tekintjük annak, hogy Taki a taxisblokád ideje alatt teát és zsíros kenyeret hord kollégáinak a barikádokra.

A politika mint káros szenvedély

A forgatókönyvírók politikai fixáltságát jól mutatja, hogy míg a szereplők gyakran panaszkodnak arra, hogy politikamérgezésük van (Jutka még a karácsony szépségei között is megemlíti, hogy két napig nem politizálnak), közben viszont a legindokolatlanabb helyzetekben is előrukkolnak egy-egy politikai tárgyú megjegyzéssel. Az ágyban szenvelgő Gábornak egyszer csak eszébe jut, hogy arra a pártra fog szavazni, amelyik kigyógyítja az isiászából, a piacon megszédülő Józsit pedig e hasonlat kísértében látja el Mágenheim doktor:

Vigyázzon magára Józsi, mert úgy jár, ahogy a múlt rendszer. Az is tudta, hogy beteg, de tagadta. Na, nem is lett jó vége.

„Ennek meg nem igazán jó az eleje, feljavulhatna, de túl sokféle a diagnózis. Kevesebb több lenne” – toldja hozzá Etus.

Vagy itt van ez a bizarr, kissé talányos választási előzetes Sümeghy és barátai kártyapartija közben:

Nem ritkák az áthallásos szövegek sem: „Nem csak a környezet van megmérgezve, hanem az egész ország” (Mágen). „Ha nem pucolunk ki mindent jövőre, elszaporodnak a patkányok” (Böhm). Minket is ráültettek egy ilyen műanyag csúszdára, és a végén eltörik a gerincünk (ismét Mágen).

Ez a sajtószabadság?

A rendszerváltással persze nemcsak a pártpolitika alakult át, hanem sok egyéb mellett a médiapiac is, ami ugyancsak lecsapódott a sorozatban. Feltűntek például a pletykalapok, az egyikben Leánykereskedelem a Gábor-szalonban címmel jelent meg kompromittáló cikk Juli munkahelyéről (mint utóbb kiderült, maga Gábor rendelte meg rossz reklám is jó reklám alapon), ami a következő eszmefuttatásra késztette Ferit: „Annyi most az újság, mint égen a csillag, egy jó szaftos botránnyal vagy perrel ideig-óráig fellendül a lap. Leírhatnak bátran akármit. Ha valaki védekezni próbál, már be van mocskolva. Ha meg perre viszi a dolgot, kiadnak egy helyreigazítást, amiben az egész rágalmat még egyszer megismétlik, és elnézést kérnek. Ezt hívják nálunk erkölcsi kártérítésnek. Nyugaton egy vagyonra perelhetnék őket.” Máskor az éppen lapátra tett újságíró haverját vigasztalja azzal, hogy sok lap indul mostanában, nem lesz nehéz elhelyezkednie. „És a zöme meg fog szűnni. Sajnos nem a legszemetebbek. Azok nem, azok maradnak” – lát a jövőbe az rendszerint csak firkászként emlegetett sajtómunkás.

Az alábbi jelenetben pedig arra látunk példát, hogy bár Csurka István hírhedt antiszemita dolgozata még csak két év múlva jelenik meg, az ordas eszmék már felütöttek a fejüket, sőt bejutottak az iskolába is.

Milyen lenne ma?

A sorozat eredeti szellemében valahogy így hangoznának manapság a részeket hagyományosan záró magvas mondatok.

 

Jutka: A fél szakma háborog az új Nat miatt, de még azt sem árulják el, kik rakták össze ezt a… hadd ne mondjam, hogy mit.

 

Feri: Miért csodálkozol? Manapság már semmit nem számít a szakértelem. A nyomdában nem hiszek a szememnek, milyen propagandaszövegek jönnek ki a gépből, mindkét oldal lapjaiban. Miért lenne másképp a tankönyvekkel?

 

Julcsi: A magyartanárom azt mondta, hogy akkor sem fog nekem fasiszta írót tanítani.

 

Juli: Te inkább azzal törődj, hogy ne bukjál meg matekból. Tudtommal kétszer kettő még mindig négy! Jó lenne, ha ezt tartanád szem előtt a Tinder helyett.

 

Gábor: Ha nem válnak be az ötleteim, bedől a vállalkozás. De semmi gond: majd tőlem is átveszi a veszteséges üzletet jó pénzért az állam, és ágyő. Vagy mégsem?

 

Sümeghy: Azt mondta az orvos, meg kell operálni a hangszálaimat, de mivel ez nem életmentő műtét, csak jövő nyárra tud időpontot adni. De akkor miből éljek én addig? Mégsem kérhetem Lillácskától, hogy mostantól csak zónamenüt rendeljen.

 

Ádám: Amíg a rendelők falait festegetik, egyszer csak majd jól ránk dől és maga alá temet ez az egész egészségügynek nevezett kóceráj.

 

Etus: Beállhatnék a sorba én is mindenféle díjakért cserébe, de nekem fontosabb, hogy nyugodtan nézhessek a tükörbe ezután is.

 

István: Bemegyek a városba, és veszek Lenkének valamit a születésnapjára. Megnézem, mennyibe kerül egy ilyen robotporszívó. Attól tartok, nem lesz elég rá a dugi Erzsébet-utalványom.

 

Lenke: Azt mondják, nálunk növekszik a legjobban a gazdaság egész Európában. De a nyugdíjasok legtöbbször most is öt deka párizsiért állnak sorba a boltban.

 

Alma: Ha szülnék három gyereket, talán egyszer lehetne saját lakásunk. De én szeretek itt nagyanyóéknál, János pedig napok óta az erdészházban alszik.

 

János: Lehet bagatellizálni a klímaváltozást, de ha majd nálunk is lángolni fognak az erdők, az ország tüdeje perzselődik fel.

 

Böhm: A malis vituperari laus est. Rosszakaród gyalázkodása dicséretnek számít.

Amerikában meg van négerkérdés

Olykor-olykor a nemzetközi változások is beszüremkednek a szereplők életébe. „Ha valaki tíz évvel ezelőtt azt jósolja, hogy én menekült németeket fogok kezelni a csillebérci úttörőtáborban, bizony isten bevittem volna a Lipótmezőre” – mondja Mágenheim doktor, aki egy másik alkalommal világpolitikai kitekintésre is vállalkozik:

Mint az eddigiekből is látszik, a szomszédokat a nagy átalakulás idején sem kerítette hatalmába a hurráoptimizmus, később pedig hasonlóképpen lekövették a rendszerváltást követő kiábrándulást is. A sorozat folyamatosan reflektált olyan társadalmi jelenségekre, mint a hajléktalanság, a leépített ipar, a munkanélküliség, az újgazdag réteg surmóságai, a zavarosban halászó szélhámosok megjelenése, a magánegészségügy kiépülése, az Amerikába szakadt magyarok hazatérése, vagy a privatizáció, ami őrjítő lassúsággal haladt Lenke néni ABC-jében. Amikor az országban elharapóztak a bombariadók, Jutka iskolájában is prezentáltak egyet, amikor pedig az alvilág utcai robbantásokkal hallatott magáról, Almáék presszójába is behajítanak egy kézigránátot.

Persze a Szomszédok nem csak ezek miatt érdekes korrajz. A korabeli ruhák, lakások, autók, utcaképek mind felidézhetik a nyolcvanas-kilencvenes évek hangulatát, és abból is kaphatunk némi ízelítőt, mennyire tolódott el az érzékenység egy-egy témával kapcsolatban; a Nagy Fehér például még nyugodtan viselkedhetett Schobert Norbiként a szülés után pár kilót felszedő feleségével anélkül, hogy felhördült volna az ország.

A végére pedig már csak egy kérdés maradt:

A Szomszédok hét legjobb mellékszereplőjeNekik ugyan nem jutott az epizódok végén elmondott legendás szentenciákból, sokszor mégis ők adták a harmincéves sorozat sava-borsát.
Kategóriák: Zöld hírek

Matolcsy nem szeretné beengedni a jegybankba a tájékozódni akaró két ellenzéki képviselőt

2020, február 21 - 12:22

Tájékozódni akart két ellenzéki képviselő, a Párbeszéd Magyarország képviselői, Mellár Tamás (aki volt a Központi Statisztikai Hivatal elnöke is korábban) és Tordai Bence az inflációról és a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájáról, ezért levelet írtak Matolcsy György jegybankelnöknek. Egészen pontosan úgy szólt a február 7-i keltezésű levél:

Országgyűlési képviselőként szeretnénk tájékozódni az MNB monetáris politikájáról, különös tekintettel az inflációs célkitűzési politikára és a maginfláció számítására. Ennek érdekében szeretnénk személyesen is látogatást tenni az Ön által vezetett intézményben és konzultálni ezekről a kérdésekről, a lehetőségek szerint Önnel és az érintett területek szakértőivel. A látogatásunkat még ebben a hónapban szeretnénk megejteni, számunkra a hét eleje (elsősorban a keddi napok) lennének a legmegfelelőbbek. Várjuk megtisztelő válaszát.

Matolcsy György válaszának lényege, hogy ő pedig nem szeretné, ha bemennének a jegybankba a képviselők. Visszautasította a jegybank elnöke a két ellenzéki képviselő kérését.

A február 20-i keltezésű levél bár elismeri, hogy

„az állami szervek kötelesek a képviselőket a megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni, ennek megfelelően a képviselő valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhet. A törvény ugyanakkor azt is rögzíti, hogy e jogosultság az érintett szerv működésére vonatkozó előírásokra figyelemmel, valamint rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelme nélkül gyakorolható”.

Matolcsy mégis azt javasolja a képviselőknek, hogy inkább a parlamenten keresztül interpelláljanak, tegyenek fel kérdést, esetleg írásban kérdezzenek.

Nehezen értjük, hogy néhány dokumentum elolvasása és főosztályvezetőkkel megejtendő, félórás beszélgetés milyen sérelmet okozna a rendeltetésszerű működésben – kommentálta a PM Matolcsy elutasító levelét.

Kiemelt kép: Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Kategóriák: Zöld hírek

Újra 339 forint közelébe kúszott az euró ára

2020, február 21 - 08:09

Úgy fest, néhány napig hatott csak a Magyar Nemzeti Bank szóbeli beavatkozása, a forint újra gyengülni kezdett, péntek reggel 8 óra tájban 1 euró ára 338,40 forint volt.

Múlt hét szerdán soha nem látott szintre gyengült a hazai valuta, akkor 340,4 forintot ért 1 euró, miután az infláció gyorsulásáról adott hírt a statisztikai hivatal.

A jegybank alelnöke gyorsan háttérbeszélgetést tartott újságíróknak, jelezve, hogy készek lépni, persze az inflációs cél elérése érdekében. Utána egy héten át 334 forintig esett az euró ára, azonban tegnap már 338 forint fölött volt a jegyzés.

A dollár 313,6 forintnál jár.

Kategóriák: Zöld hírek

Laza 700 milliárd forintos profit a Molnál

2020, február 21 - 06:24

A Mol-csoport 708,9 millárd forint (2,44 milliárd dollár) tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) ért el tavaly az előző évi 728,2 milliárd forint (2,69 milliárd dollár) után, az eredmény meghaladta az év közben megemelt célkitűzést – tette közzé az olajtársaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

A közlemény idézi Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót, aki azt mondta: erős eredményt ért el a Mol-csoport 2019-ben.

Jelezte, hogy a társaság a növekvő globális bizonytalanság ellenére optimistán tekint a 2020-as évre. Várakozásaik szerint az EBITDA 2,5 milliárd dollárra nő, középtávon 60 dolláros hordónkénti Brent kőolajárral számolva és még konzervatívabb petrolkémiai környezetet feltételezve. Ez ismét elég cash-flow-t fog biztosítani, hogy fedezze a stratégiai beruházásokat – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.

(MTI)

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kategóriák: Zöld hírek

Félmillió forinttal is drágulhatnak a hitelek a gyenge forint miatt

2020, február 20 - 12:57

A bankközi kamatok év eleji emelkedése miatt egy 10 millió forintos hitelnek nagyjából kétezer forinttal lehet magasabb a törlesztőrészlete — írta meg a Világgazdaság hozzátéve: a  már folyósított, rögzített kölcsönt fizetők többségének még évekig nem változik a havi részlete.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közlése szerint év eleje óta 0,45 százalék­ponttal, 0,61 százalékra emelkedett a budapesti bank­közi kamatláb (Bubor).

A Világgazdaság számításai szerint a csaknem fél százalékpontos emelkedés egy most igényelt, húszéves futamidejű, változó kamatozású hitelnél 2239 forintos törlesztőrészlet-emelkedést jelent, 54 ezer forintról 56 ezer forintra, a teljes visszafizetendő összeg 537 ezer forinttal emelkedhet. Korábban hasonló jelenségre hívta fel a figyelmet a Bankmonitor is:

A lakáshitelek felénél emelkedhet a törlesztőrészlet a gyenge forint miattA lakáshitelek 55 százaléka még mindig változó kamatozású.

Az MNB adatai szerint mostanra számottevően csökkent a változó kamatozású kölcsönök aránya: az új lakáshitelek 68 százaléka legalább öt évre rögzített kamatozású, ezen belül a tíz évnél is hosszabban, jellemzően teljes futamidőre fixált kölcsönök hányada 13 százalék.

Kiemelt kép: Getty Images

Kategóriák: Zöld hírek

A diplomás, gazdasági területen dolgozók keresnek a legjobban

2020, február 20 - 10:39

A Növekedés.hu-n jelent meg elemzés, amelyben a KSH adatai alapján foglalkoztatási és béradatokat nézték meg közelebbről. Eszerint 2019 első három negyedévében 10,8 százalékkal növekedett a bruttó átlagkereset, amely elérte a 359 900 forintot a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek esetében.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező, gazdasági területen dolgozók bruttó átlagbére közel 700 ezer forint volt 2019 első három negyedévében.

Az egyes régiók szerint a legmagasabb fizetéseket Budapesten, és az ország észak-nyugati területein lehetett elérni, a foglalkoztatottsági adatok is ezeken a területeken a legjobbak.

A KSH adatai alapján a 15–64 évesekre számított 70,0 százalékos hazai foglalkoztatási ráta 2019 második negyedévében 0,7 százalékponttal meghaladta az uniós országok átlagát. Mint írják: a magyar férfiak foglalkoztatási mutatója kedvezőbben alakult az EU-28 országok átlagánál, 2,7 százalékponttal magasabb volt, miközben a magyar nőket jellemző érték 1,2 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól. A fiatalok, illetve az idősödő népesség foglalkoztatottsága esetében továbbra is jelentős (7,3, illetve 3,8 százalékpont) az elmaradásunk, a fiatalok esetében ez a lemaradás tartós és egyre nagyobb.

A KSH felmérései alapján 2019 első három negyedévében a munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,8, illetve 2,0 százalék. Az elmúlt év azonos időszakához képest ugyan nem nőtt a munkanélküliség Észak-Alföldön, de a munkanélküliségi ráta változatlanul itt a legmagasabb, 6,5 százalék.

Kategóriák: Zöld hírek

Kartellezésért megabüntetést kapott a Siemens-cég, heteken belül megbocsátottak neki

2020, február 20 - 10:26

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az év elején összesen 1,6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki hét egészségügyi berendezéseket gyártó és forgalmazó cégre, köztük a Siemens, a Philips és a GE magyar vállalataira. A január 3-án közzétett határozat közel négyéves vizsgálatot zárt le. A GVH emberei 2016-ban több mint húsz cégre csaptak le, egyidejű házkutatásokkal gyűjtötték be a valaha volt legnagyobb magyar CT- és MRI-beszerzés dokumentációit. A GVH a Siemensről és társairól megállapította, hogy egy kormányzati kapcsolataira hivatkozó magánszemély közreműködésével kartellt hoztak létre a 46 milliárd forint összértékű EU-s pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokban.

A GVH megfogalmazása szerint a cégek

felosztották egymás között a Környezet és Energia Program (KEOP) keretében kiírt közbeszerzéseket, ami versenykorlátozó magatartásuk miatt az egyik legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek minősül.

A kartellezés egyik főkolomposának tartott Siemens Healthcare Kft. 256 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot kapott. Csak azért ennyit, mert a vizsgálat során tanúsított együttműködő magatartása miatt a GVH több tételben csökkentette a büntetést. Az eljárás végére az összeadódó kedvezmények 70 százalékkal mérsékelték a bírságot, vagyis eredetileg 850 millió forint körüli összeget akart kiszabni a versenyhivatal. A bírság mérséklése érdekében egyébként a cég maga is elismerte, hogy jogsértést követett el.

A Siemens Healthcare Kft.-nek mégsem kellett sokáig viselnie a rekordösszegű büntetéssel záruló eljárás jogi következményeit sem. Alig több mint egy hónap alatt kijárta, hogy  hivatalosan „megbocsássanak” neki.

A GVH pénzbírságánál is súlyosabb csapás a vállalkozásoknak, hogy három évig nem indulhatnak közbeszerzési eljárásokon sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként. Az eltiltás komoly bevételkiesést okozhat a kereskedőcégeknek. Azonban mentesülhet az eltiltás alól az a vállalkozás, amelyik a Közbeszerzési Hatóság előtt úgynevezett öntisztázó eljárást kezdeményez maga ellen. A Siemens Healthcare kezdeményezett, és sikerrel járt.

A GVH január elején közzétett vizsgálati eredményei szerint egy teljes nyilvántartást találtak a Siemens Zrt.-ből kivált, és az egészségügyi ágazatra specializálódott Healthcare Kft.-nél a a KEOP-tenderek felosztásáról, és az is kiderült, hogy a cég képviselői részt vettek a pályázatokról szóló titkos találkozókon. A GVH végül a cég terhére rótta, hogy az összejátszás miatt magasabb lett a kórházaknak beszerezett diagnosztikai eszközök ára.

A cég azonban – a jelek szerint a Közbeszerzési Hatóság számára hihetően – bizonyította, hogy jogsértő magatartásával nem okozott kárt, azaz nem rövidítettek meg senkit.

A Siemens-cég azzal érvelt a hatóság előtt, hogy az árképzés a KEOP-tenderek esetében ugyanazt a belső, a németországi anyacég által meghatározott eljárást követte, mint minden más közbeszerzés esetében, így az ajánlatok nem tartalmaztak a szokásosnál nagyobb nyereséget. Azt is állították, hogy az ajánlatkérők is tudatában voltak a GVH által feltárt és elítélt összejátszásnak, ám a kórházaktól egyetlen kártérítési igény sem érkezett.

A Siemens Healthcare magyarázata szerint nem az extraprofit miatt mentek bele a háttér-megállapodásokba, hanem azért, mert

a magát kormányzati szereplő képviselőjeként feltüntető személy által felajánlott koordináció látszott kizárólag lehetővé tenni azt, hogy a rendkívül rövid idő (két-két és fél hónap) alatt párhuzamosan lefuttatandó nagyszámú (közel 100) tender eredményes legyen.

A Közbeszerzési Hatóság a február 10-i dátummal meghozott határozata szerint az elmúlt hónapban megpróbálták tisztázni, hogy az uniós források felhasználása során érte-e kár az Európai Unió, illetve a magyar állam költségvetését. A hatóság által megkeresett Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) azt közölte, hogy a kórházi beszerzések kapcsán nem folytatott le vizsgálati eljárást. A magyar oldalról megkeresett Innovációs és Technológiai Minisztérium pedig arról adott tájékoztatást, hogy a Miniszterelnökség közbeszerzés-felügyeleti főosztálya ellenőrizte ugyan a diagnosztikai gépek tendereit, de az árak miatt nem kellett beavatkoznia.

Ezek után a hatóság arra jutott, hogy mivel a GVH nem számszerűsítette, hogy a jogsértések során ki milyen előnyöket érhetett el, elfogadja a Siemens érvelését.

Tekintettel arra, hogy a kérelmező nyilatkozatával ellentétes információ, illetve dokumentum nem jutott a hatóság tudomására a vizsgálat során, a hatóság elfogadta kérelmező nyilatkozatát

– áll az indoklásban.

Az Index csütörtöki cikke szerint azonban a kórházi berendezések óriási összegű beszerzése idején a cégek a többi kartellhez hasonlóan automatikusan emelhették az árakat. Ökölszabályként elmondható, hogy az ilyen kartellek legalább 10 százalék pluszt jelentenek a kartellezőknek, de a 10 százalékot a versenyjogi szakirodalom nagyon konzervatív becslésnek tartja – írta a lap egy szakértőre hivatkozva. Ez azt valószínűsíti, hogy a Közbeszerzési Hatóság véleményével szemben történhetett károkozás, a kórházak pedig, ha akarnák, a GVH döntésére támaszkodva kártérítési perekben visszaszerezhetnék ezt a pénzt.

Nem örökre szól

Az öntisztázó cégek sem úszhatják meg a további szigorú ellenőrzést. A Közbeszerzés Hatóság cikkünk megjelenése után jelezte: a közbeszerzési törvény és európai uniós irányelv is kimondja, hogy ha egy céget jogerősen eltiltanak a közbeszerzésektől, az nem örökre szól, azaz a cég tisztázhatja önmagát. A Közbeszerzési Hatóság pedig köteles lefolytatni az öntisztázással kapcsolatos hatósági eljárást, amely a törvény által szigorúan szabályozott folyamat, ami után engedhető csak vissza a vétkes a közbeszerzési piacra.

A közbeszerzési törvény egyértelműen meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a kérelmezőnek teljesítenie kell a sikeres öntisztázás, azaz a megbízhatósága megállapítása érdekében. Első, hogy az okozott kárt megtéríti, illetve erre vonatkozó, megfelelő határidővel történő kötelezettséget vállal. Továbbá aktív együttműködik az eljáró hatóságokkal (pl. egy kartell miatti kizáró ok esetén bizonyítandó a korábbi versenyfelügyeleti eljárásban a GVH-val való aktív együttműködés), és megfelelő technikai, szervezeti, személyi intézkedéseket hoz, amelyek alkalmasak a további jogsértések elkerülésére. Ha egy cég sikeresen tisztázza önmagát, akkor sem nyugodhat meg, hiszen továbbra is számítania kell a Közbeszerzési Hatóság fokozott és ismételt ellenőrzéseire.

Kiemelt kép: DPA / AFP

Kategóriák: Zöld hírek

Online kaszinót indítanak Andy Vajna örökösei, az egyetlen riválist felfüggesztették

2020, február 20 - 06:25

A Szerencsejáték Felügyelet (SZF) február 14-én előbb engedélyt adott a Vajna-hagyatékhoz tartozó LVC Diamond Kft.-nek a vipcasino.hu nevű online kaszinó működtetéséhez, majd február 15-én felfüggesztette a debreceni Cívis Grand Casino Kft. engedélyét a grandcasino.hu nevű online kaszinó üzemeltetéséhez — írta meg a SZF honlapján található tájékoztatás alapján az Mfor.hu.

Hozzáteszik: azt nem tudni, hogy a két eseménynek van-e egymáshoz köze, mindenestre szokatlannak nevezhető, hogy a felügyelet ilyen egymáshoz közeli dátumokon ad ki, illetve függeszt fel engedélyeket, hiszen mindkét döntést hosszadalmas eljárásnak kell megelőznie. Kicsi volt rá az esély, hogy az egykori Vajna-birodalom éppen egy nappal azelőtt gyarapodik egy újabb online kaszinóval, amikor a debreceni focicsapatot is tulajdonló Szima Gáborhoz köthető rivális online kaszinót felfüggeszti a hatóság.

A döntés csak az online kaszinóra vonatkozik, a Cívis Grand Casino Kft.-nek a debreceni plázában található hagyományos kaszinóját nem érinti, így oda nyugodtan mehetnek a szerencsejátékosok. A felfüggesztés rosszkor jött a grandcasino.hu-nak, ugyanis éppen túl vannak egy közterületi kampányon. BKV megállókban is hirdették, hogy Magyarország legújabb online kaszinójaként állami engedéllyel rendelkeznek, legálisak és megbízhatóak. A Szima Gábor tulajdonában lévő Cívis Grand Casino Kft. szépen gyarapodott eddig: 2018-ban már 1,8 milliárd forint árbevétel után 233 millió forint nyereséggel zártak. Ennek jelentős részét azonban nem az online, hanem a hagyományos kaszinó termelte ki Debrecenben. Az Mfor kiemeli: eddig sem volt nagy verseny a hazai, legális online kaszinópiacon, jelenleg viszont semmilyen nincs. Akik otthonról akarnak játszani, azok most csak az egykori Vajna-birodalom oldalait választhatják törvényesen.

Vajna Tímeának 9 millió forint veszteséget hozott eddig a 37 milliárdos örökségAndy Vajna amerikai hagyatéka egyelőre csak vitte a pénzt.

Kiemelt kép: Getty Images

Kategóriák: Zöld hírek

Teljesen felzabálja megtakarításainkat a nyolc éve nem látott mértékű infláció

2020, február 20 - 06:03

Nyolc éve nem volt olyan magas az infláció, mint 2020 januárjában: 4,7 százalékkal nőttek az árak egy év alatt. Az adat az elemzőket és a kormányt is meglepte, és mivel nemigen van kamat, ami az infláció nyomába érne, a megtakarítások olvadoznak.

A jelképesnek mondható betéti kamatok alighozama mellett vették, mint a cukrot a főnyereménynek beharangozott szuperállampapírt, de egyelőre bukóban vannak még azok is, akik jegyeztek belőle. Jó sokan vannak, hiszen állománya tavaly decemberben átlépte a 3000 milliárd forintot.

Mindössze fél év alatt vonzott ennyi pézt a sávos kamatozású, 3,5 százalékról induló, de az ötödik évben már 6 százalék kamatot ígérő adósságpapír. A tavaly június óta jegyezhető állampapírból hetente új sorozatot öntenek a piacra, mindenkinek jut belőle, csak éppen reálhozam nem volt rajta eddig. Aki az első kibocsátáskor, tavaly júniusban vett, annak tavaly decemberben 1,75 százalék, a következő hat hónapra pedig 2 százalék kamatot írnak jóvá (miután a megállapított éves kamat 3,5, illetve 4 százalék). Idén júniusra a befektetés összességében (kamatos kamattal számolva, mert a hozamot újra befektetik) alig 3,8 százalékot fial. Ezt nagyjából meg is eszi az infláció.

Varga Mihály pénzügyminiszter Magyar Állampapír Pluszt vásárol a postán 2019 novemberében. Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Hogy a következő években nyernek-e a befektetők a szuperállampapíron, az attól függ, visszafordul-e az infláció a kincstári előrejelzést követve. A hivatalos becslés így számol, 2020-ra 3,5 százalékot lőttek be, de nem sok jót ígér, hogy a januári fejlemények láttán az elemzők egy része máris emelte prognózisát, és inkább 3,8 százalékkal kalkulál.

A szuperállampapírnál valamivel jobb befektetés lehetett, ha valaki az inflációt követő prémium állampapírok közül választott, de ez sem feltétlenül igaz. Az államkincstár aktuális árfolyamlistáján mutatóban előfordul 6 százalék körüli kamatfizetés, de a most is jegyezhető két papír nem ilyen. Közülük a hároméves változatnál 4,1 százalékos éves kamattal számoltak, és ennek az arányos részét fizették a februári fordulónapon, jóllehet infláció + 1 százalékos kamatprémiummal hirdették meg. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az aktuális inflációra jön rá a prémium, hanem a kibocsátási tájékoztatóban meghatározott időszak pénzromlására. A papír kamata a múlthoz kötődik, az augusztusi éves inflációt veszi figyelembe, és mivel abban az időszakban lassabb volt a pénzromlás üteme, a kamatprémiummal együtt is sovány a kifizetés. Igaz ugyanakkor, hogy a mostani magasabb infláció beépül majd a következő kamatba, és minél jobban lassul a pénzromlás üteme, annál többet nyerhet a befektető.

2019-ben összesen 1558 milliárd forinttal emelkedett a lakossági állampapír-állomány, az év végén meghaladta a 9074 milliárdot.

Sok lehetősége nincs az állampolgárnak, hova fektessen be, ha meg akarja őrizni a pénze értékét

– magyarázta a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese, Karsai Gábor. Az utóbbi időkben az ingatlanbefektetések is mérséklődtek, részben az állampapír plusz stabilnak látszó hozama, elszívó ereje miatt. A mostani inflációs adat fényében lehet, hogy megint kicsit vonzóbb lesz ingatlanba fektetni, persze ha befektetés a cél, és a túlárazott albérleti piacot, az ebből adódó keresletcsökkenést nézzük, akkor lehetnek kétségek – tette hozzá.

Ráadásul az, hogy az infláció három százalék feletti lesz, felerősíti a társadalmi különbségeket – akik ezt nem tudják jövedelemmel ellensúlyozni, azok rosszul járnak.

Mindenkit megelőztünk, még Romániát is

A GKI-t is meglepte a friss inflációs adat, bár azok közé tartoznak, akik régóta mondják, hogy az a gazdaságpolitika, amit a kormány folytat (laza költségvetési-, szélsőségesen laza monetáris politika, erőteljes jövedelemnövelési törekvés) előbb-utóbb inflációemelkedést okoz.

A GKI tehát már korábban is magasabb inflációt várt, de a tények eddig mást mutattak. Ezért is volt váratlan a januári 4,7 százalékos adat. Európai összehasonlításban is kiugró a magyar árnövekedés, tavaly éves szinten például csak Romániában volt magasabb az infláció, ám decemberben őket is megelőztük.

A forintgyengülés is betett az élelmiszeráraknak

A következő hónapokra Karsai Gábor azzal számol – a jegybankhoz hasonlóan –, hogy mérséklődik az infláció. A januári nagy ugrást részben magyarázza az üzemanyagárak mozgása: tavaly januárban érezhetően estek, most pedig emelkedtek decemberhez képest. Februárban viszont már üzemanyagár-csökkentések voltak, és a jövőben is erre lehet számítani (a világpiaci olajáraknál sem jeleznek emelkedést), ezért tekinti a gazdaságkutató a januári 13,5 százalékos áremelkedést átmenetinek.

Más a helyzet a másik fő tényezővel, az élelmiszerárakkal, itt a gyors emelkedés tartós trendnek látszik. A sertéshús 27,6 százalékkal drágult tavaly januárhoz képest, és a sertéspestis-járvány, illetve a kínai kereslet emelkedése továbbra is felfelé húzza az árát.

Az élelmiszereknél egyébként a forintgyengülés is erős áremelő hatású. Különösen a tejtermékek, de a hús piacán is jellemző, hogy a környező országok termékei megdrágultak a forintgyengülés miatt, így kisebb a verseny, a belföldi termelők is jobban tudnak árat emelni

– magyarázta Karsai Gábor.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

A tartós fogyasztási cikkeknél minimális az áremelkedés, ám ha azt nézzük, hogy nemrégiben még szerény árcsökkenést jeleztek, akkor ez is fordulat. Az erőteljesen bérigényes szolgáltatásoknál egyértelmű trend a drágulás, amihez hozzájárulhat még a növekvő vásárlóerő és kereslet árfelhajtó hatása is – ebben a szegmensben is tartósan magasak lehetnek az árak a szakember szerint.

A béremelések bekavarhatnak

A GKI az MNB-vel egyezően 3,5 százalékos inflációt prognosztizált eddig 2020-ra – most inkább 3,8 százalékra hajlanak. Mindkettő több a költségvetésben prognosztizált 2,8 százalékánál.

Hogy a januári adathoz képest mérséklődés várható, az statisztikai oldalról alátámasztható, ugyanis tavaly tavasszal erősen gyorsult az infláció – így a magasabb bázis kedvezőbbé teszi majd az idei számokat. Viszont mivel a bérmegállapodások egy része függőben van, nem kizárt, hogy a magasabb infláció miatt nagyobb emelések lesznek, ami önmagában élénkítheti az inflációt, még ha egyelőre nincs is szó bér-ár spirálról.

A versenyképesség a kisebb cégeknél nemigen enged nagyobb emelést, és a magyar piacra termelőknél is korlátosak a lehetőségek. Viszont az exportra termelő cégeknél, multiknál, akiknek kezükre játszik a forintgyengülés is, nagyobb lehet a mozgástér a béremelésre. A költségvetési szektorban egy-két égető terület kivételével nem valószínű, hogy lesz pótlólagos emelés, míg a nyugdíjaknál és más nyugdíjszerű ellátásoknál novemberben pótlólag kell majd emelni a járandóságokat januárig visszamenőleg.

Előbb kellett volna szigorítani

Sajátos gazdaságpolitikai kelepcébe lavírozta magát a kormány – olyan időszakban alkalmaztak laza keresletélénkítő költségvetési és monetáris politikát, amikor a magyar gazdaság (a világgazdasági körülmények, a bejövő uniós pénzek miatt) amúgy is gyorsult. Pedig ez idő tájt nyugodtan szigoríthattak volna, főleg monetáris oldalról. Ha megtették volna, akkor az inflációval sem itt tartanánk – véli Karsai Gábor, aki szerint a gazdasági növekedésnek sem ártott volna egy ilyen lépés.

Ez a hajó elúszott, viszont mostanra már elkerülhetetlennek látszik valamiféle monetáris szigorítás. Szóba jöhet az alapkamat-emelés, de ezzel valószínűleg amíg lehet kivárnak, mert presztízskérdés a jegybank számára a rekord alacsony kamat. Jelzésértékű, hogy mostanában nem hangsúlyozzák már, a jegybanknak nincs árfolyamcélja. Karsai szerint lehet azt mondani, hogy nem az árfolyam a cél, de ha az inflációs tervet veszélyezteti az árfolyam alakulása, akkor arra is oda kell figyelni. A forgalomban lévő pénz mennyiségének szabályozásával és a  Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb, a BUBOR emelésével is beavatkozhat még az MNB.

Negyedik éve tart az erőteljes minimálbér-emelés, illetve bérmegállapodással ösztönzik a cégeket a gyors béremelésre – ha az emelésekkel nem tart lépést a termelékenység növekedése, akkor ez klasszikusan inflációs hatást eredményez, költség- és keresletoldalról is (a vásárlóerő növekedésével). A Pénzügyminisztérium kettős szerepben lavíroz, egyrészt próbálja élénkíteni a keresletet (állami költekezésekkel), másrészt viszont el akarja érni néhány éven belül a nullás költségvetést. A mostani inflációs adat mellett azonban kérdéses, hogy a válságmegelőzés címén várható újabb keresletélénkítés mennyire lesz megvalósítható.

Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Részmunkaidő: lépéskényszerben vannak a cégek

2020, február 19 - 17:09

A foglalkoztatást és a minimálbért illetően számos változás történt év elején a hatályba lépő törvénymódosítások következtében.

Ezek markáns eleme, hogy a munkavállaló kérésére a gyermek 4 éves koráig – amennyiben az alkalmazott 3 vagy több gyermeket nevel, akkor egészen 6 éves korig – a munkáltató köteles az általános teljes napi munkaidő felét részmunkaidős kontraktussá alakítani. A korábbi szabályozás a gyermek 3, illetve – az említett esetben – 5 éves koráig kötelezte a cégeket a munkaszerződés módosítására.

A változtatás az álláspiacon tapasztalható fejleményekre reagál. A munkaerőhiány miatt a cégek egyre inkább nyitnak az itthon még kevésbé elterjedt foglalkoztatási formák felé. Miután idén sem várható érdemi változás a munkaerőpiacon, így szinte biztos, hogy ezen a téren további fejlődésre számíthatunk a társaságok részéről. Akik ebben a kérdésben nem követik a dolgozók igényeit, azoknak komoly kihívást fog jelenteni az alkalmazottak megtartása, ez pedig idővel versenyhátrányt okozhat a számukra – emelte ki Bedő Krisztina, az EY személyügyi tanácsadással foglalkozó csapatának partnere.

Több területen érezteti hatását az emelkedő minimálbér

A minimálbér év eleji emelése számos cég számára több területen is következményekkel jár. Ilyen például a rehabilitációs hozzájárulás összegének növekedése, ami éves szinten a minimálbér kilencszerese.

Azoknak a vállalkozásnak, ahol az alkalmazottak száma meghaladja ugyan a 25 főt, ám az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek aránya nem éri el az 5 százalékot, minden hiányzó megváltozott munkaképességű munkavállaló után 1.449.000 forintot kell rehabilitációs hozzájárulásként 2020-ban befizetnie.

A törvénymódosítások eredményeként összességében elmondható, hogy a társaságoknál elkerülhetetlenné válik a cégszabályzatok és a munkaszerződések felülvizsgálata, valamint a dolgozói és termelési kapacitások tervezése, újragondolása.

Kategóriák: Zöld hírek

Koronavírus: egyre súlyosbodhatnak a gazdasági károk

2020, február 17 - 17:07

A kínai termeléskiesés heteken belül komolyan érinteni fogja Európát is, Kínának pedig most döntenie kell, hogy a GDP növekedését vagy a vírus megállítását tűzi ki fő célul – emelte ki a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja.

A kínai holdújév időszakának és a nehézkes ellátásnak köszönhetően számos gyártó és termelő cégnél elfogytak a készletek, és nem érkeznek újabb alapanyagok. A tengeri, vasúti és légi szolgáltatások akadoznak. A kapcsolódó vám- és szállítói kapacitások ugyancsak hiányosan állnak rendelkezésre. A jelenlegi helyzet azzal fenyeget, hogy az ellátási láncban komoly szakadékok keletkeznek.

Legsúlyosabban eddig az autóipar érezte meg a járvány hatását, megmutatkozik ez abban is, hogy több nagyvállalat is felfüggesztette modelljei gyártását az alkatrészhiány következtében.

A járvány ellenére vége a kényszerszünetnek a ToyotánálA japán autógyártó négy kínai üzeméből háromban újraindul a termelés.

A Hyundai megszakította a Palisade városi terepjárójának dél-koreai gyártását, miután akadozni kezdett az alkatrészszállítás Kínából. A Fiat Chrysler is a termelés leállítását tervezi az elkövetkező hetekben, náluk már az európai gyárat el is érte a válsághelyzet. Az olasz-amerikai cég ugyanis ideiglenesen felfüggesztette szerbiai gyárában a munkát.

A Toyota eredetileg azt tervezte, hogy a holdújévi ünnepek után szinte azonnal, február 3-án elindítja kínai termelését. Ezt az időpontot először február 10-ére, majd február 17-e utánra módosították. A cég hétvégén közölte, hogy két kínai gyárában a mai napon, a harmadikban pedig kedden indul újra a termelés. A negyedik üzem beindításával kapcsolatban még nincs időpont.

Rajtuk kívül a Nissan Motor, a Honda Motor és a Mazda Motor is úgy döntött, hogy egyelőre nem kezdi el kínai gyáraiban a termelést. A VW-csoport kínai eladásai 11,3 százalékkal estek januárban – összegezte a NLV Klub.

Komoly csapás éri az alkatrészgyártást is

A koronavírus-járvány már több másik szektorban is elkezdte éreztetni a hatását. A holdújév meghosszabbításával a készletek elfogytak és nem érkeztek újabb szállítmányok. A kínai feldolgozóipar teljesítménye januárban az öthavi mélypontra került.

Ezek a sokkhatások írhatók eddig a koronavírus számlájáraLegfőképpen a nemzetközi turizmus szenvedheti meg a kínai Vuhanból indult járványt.

Mondhatni, lassan már nincs olyan termék a világon, amelybe ne került volna kínai alkatrész, így a legtöbb iparágat sújtani fogják a gazdasági következmények. A kigyűrűző hatásokat legjobban az alkatrészgyártás érzi meg, mivel ebben az ágazatban az európai és az amerikai gazdaság is ráépült Kínára. Igaz ez az elektronikára és a műanyagiparra is.

Magyarország felkészül

Idehaza egyelőre a meglévő és a biztonsági készletek biztosítják a termelés folytonosságát, néhány hét múlva azonban Magyarországon is jelentkezhetnek ellátási gondok.

A koronavírus gazdasági hatásairól a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetői Klubja 2020. február 27-én tart konferenciát. A rendezvényről további információkat itt olvashat.

Kiemelt fotó: MTI / AP / Chinatopix

Kategóriák: Zöld hírek

Visszasírhatja a tavalyi évet a főváros

2020, február 16 - 20:54

A tavalyi negyedik negyedév a bevételeket és a vendégforgalmat is megemelte. Decemberben folytatódott a vendégforgalom október óta tartó látványos élénkülése: 402.157, vagyis nagyjából 12 százalékkal több vendég 932.531 vendégéjszakát töltött el Budapesten.

Utoljára 2017 júniusában, még a FINA vizes vb előtt mértek kétszámjegyű növekedést.

Azt is kiemelték, hogy a 9,6 százalékos növekedéssel 1,333 milliárd forintot elért belföldi bruttó szállásdíj-árbevétel új decemberi rekord, soha még ennyi bevételt nem hoztak decemberben a hazai vendégek a budapesti szállásadóknak.

Látványosan híztak a SZÉP-kártyás bevételek is

A költési érték idén decemberben 92,5 millió forint közelében járt, ami a 111 százalékos növekedéssel jócskán megduplázta a 2018. decemberi eredményt.

Koronavírus: Budapest megszenvedi a kínaiak hiányátEddig körülbelül a szállások 20 százalékát mondták le.

Tavaly egész évben az összes bruttó szállásdíj-árbevétel 11 százalékos növekedéssel elérte a 170,1 milliárd forintot. Ebből 155,4 milliárd forint származott külföldi vendégektől, ami 13 százalékos emelkedés. A SZÉP-kártyás forgalom tavaly 44,6 százalékkal emelkedett, és elérte a 853 millió forintot.

Budapesten tovább folytatódik a tízéves trend, a vendégforgalom kisebb hullámvölgyekkel ugyan, de bővülő tendenciákat mutat. A szezonalitás a kiegyenlítődés irányába látszik elmozdulni. A szálláshelyi árbevételeknél kétszámjegyű bővülés látható, ami ösztönzőleg hat a szállodapiaci befektetőkre – idézte a turisztikai központot az MTI.

Kiemelt fotó: MTVA / Jászai Csaba

Kategóriák: Zöld hírek

A járvány ellenére vége a kényszerszünetnek a Toyotánál

2020, február 16 - 20:07

A Toyota eredetileg azt tervezte, hogy a holdújévi ünnepek után szinte azonnal, február 3-án elindítja kínai termelését. Ezt az időpontot aztán február 10-ére tolta ki, majd február 7-én bejelentették, hogy csak valamikor február 17-e után kezdődhet újra a gyártás.

Ezek a sokkhatások írhatók eddig a koronavírus számlájáraLegfőképpen a nemzetközi turizmus szenvedheti meg a kínai Vuhanból indult járványt.

A cég hétvégén azt közölte, hogy két kínai gyárában már hétfőn, a harmadikban pedig kedden indul újra a termelés. A negyedik üzem beindításával kapcsolatban még nincs időpont – közölte az MTI.

A Toyota Motor tavaly csaknem 1,4 millió autót gyártott Kínában a belső piacra. Ezzel a társaság több autót ad el Kínában, mint Japánban.

Koronavírus: karanténba zárják a kínai bankjegyeketFertőtlenítik a bankókat.

Az új koronavírus miatt több más japán járműgyártó, így a Nissan Motor, a Honda Motor és a Mazda Motor is leállította a termelést a kínai üzemeiben.

Kiemelt fotó: MTI / EPA / Franck Robichon

Kategóriák: Zöld hírek

Ezek a sokkhatások írhatók eddig a koronavírus számlájára

2020, február 13 - 13:09

Török Lajos hozzátette: „rövid távon egyértelműen a turizmus és az idegenforgalmat kiszolgáló ágazatok a legnagyobb vesztesek. Itt kiemelhetők a légitársaságok, de azok az amerikai kaszinóláncok is, amelyeknek Makaóban van jelentős kitettségük – ilyen az MGM és a Wynn is. De ahogy már látható az üdülőhajós ágazatot is súlyosan érinti a járvány”.

A hajóutakat is lemondják a koronavírus miattA Costa Crociere február végéig lefújta az összes ázsiai hajóútját.

Jelenleg a Kínán kívüli legnagyobb gócpontot a japán partoknál veszteglő Diamond Princess jelenti. Az elvileg február 19-ig karantén alá helyezett amerikai luxus óceánjárón február 16-ára már 355-re emelkedett a fertőzöttek száma. A Costa Crociere olasz hajótársaság pedig néhány napja bejelentette, hogy február végéig lemondta az ázsiai térségbe tervezett hajóutakat.

A kínaiak híresen sokat költenek

A külföldön való turisztikai költéseknek 30 százaléka köthető a kínaiakhoz. A 2018-as adatok alapján több mint 149 millió kínai turista járt külföldön, ez várhatóan jelentősen vissza fog esni 2020-ban. A 2003-as SARS koronavírus-járványt is eléggé megérezték mind az európai, mind az észak-amerikai piacok. Az idei világgazdasági hatás azért is kulcskérdés, mert két évtizede még nem volt ekkora jelentősége a kínai költekezéseknek. 2002-ben még csak 16,6 millió volt közülük a külföldre utazók száma, ez szinte megtízszereződött az utóbbi években – összegezte az Equilor szakértője.

Valószínűleg minden olyan cég megérzi a negatív hatásokat, amely valamilyen formában értékesít a kínai turisták számára. Akár a luxusmárkákra is lehet itt gondolni, hiszen általában egy Louis Vuitton üzlet előtt sem az európai turisták állnak sorba. „A vesztesek közé sorolhatók azok a vállalatok is, amelyek középtávon Kínában szeretnének növekedni. Itt ismét megemlíthetők a luxustermékek, mivel a kínaiak a helyi üzletekben is jelentős fogyasztást generálnak, de az autógyártást sem lehet kihagyni a sorból” – fejtette ki a vezető elemző.

Nem várt csapás a német autóiparnak

Kína kiemelt piaca a német prémiummárkáknak is, emiatt a negatív gazdasági hatások lecsapódnak a magyarországi gyárak anyavállalatainál is – legyen szó a Daimlerről, az Audiról vagy akár a BMW-ről. A máshol kieső növekedés közvetve a magyar autóipart is érintheti. Ugyanakkor az elemző hozzátette, hogy az általa megkérdezett társaságok szerint kevésbé jellemző a direkt összekapcsolódás.

„Az ellátási láncban ritkább az, hogy Kína és Magyarország között lenne direkt kapcsolat, főleg a szállítási idők és a szállítási költségek miatt. Éppen ezért kevésbé jellemző, hogy idehaza összeszerelt autót értékesítenének Kínában, vagy kínai alkatrészeket használnának a hazai autóipari cégek. Másrészt azt is érdemes kiemelni, hogy Magyarország sokszor Kínával is versenyez az Európai Unió piacán a közepes és alacsony hozzáadott értékű ipari termékek gyártása terén” – mondta Török Lajos.

A koronavírus miatt a magyar gyárakban is akadozhat a termelésA Videotonnál is panaszkodnak.

Nyilván az ázsiai ellátási láncokban a legerőteljesebb a kínai termékek beépülése, így itt jelentkeznek leghamarabb a fennakadások. A Hyundai dél-koreai üzemében már le is kellett állítani a munkát, és a Toyota is hasonló döntésre kényszerült a kínai gyáraiban. Az Apple is valószínűleg kevesebb új iPhone-t fog gyártani a kínai Foxconn üzemekben való korlátozások miatt.

A pénzpiacokon ez egy jó beszállási pont lehet

A további vesztesek közé sorolhatók azok a kínai vállalatok is, amelyek az amerikai tőzsdén vannak bejegyezve, ilyen például az AliExpress, a JD.com és a Luckin Coffee. Ezeknek a cégeknek a részvényei rövid távon jelentős eladói nyomás alá kerültek, de azok a társaságok is érintettek, amelyeknek nagyobb kínai kitettsége van.

Ugyanakkor a bátrabb befektetők számára a mostani időszak egy jó vételi lehetőség is lehet. Igazából szisztematikusan nem változtatja meg Kínát ez a járvány, nem várható, hogy emiatt a közép- és hosszú távú növekedési görbe jelentősen módosulna. A pénzpiacokon egyelőre egyszeri sokkhatás történt, hosszabb távon pedig arra számítunk, hogy sem a kínai dinamika, sem a technológia nem változik jelentősen – legalábbis a jelenlegi tudásunk és az eddigi vírusszimulációs kifutások alapján. Természetesen előfordulhatnak a mostaninál durvább forgatókönyvek is – részletezte az Equilor szakértője.

Még nincsenek extrém félelmek

A VIX index – amelyet félelemindexnek is szoktak nevezni – a jövőbeli árfolyammozgásokat (volatilitás) árazza. Az index egyelőre nincs extrém magas szinteken: az elmúlt időszakban 15-16 pont körül mozgott, jelenleg a 14 körüli tartományban található. Súlyosabb pénzügyi problémák esetén 25-30 pont körül is járhat a mutató, a nyugalmi érték pedig 10 körül szokott lenni.

Végleges: a koronavírus miatt idén elmarad a világ legnagyobb mobilos eseményeMegszületett a végleges döntés, idén elmarad az MWC.

Az eddigi tőzsdei reakció is egy fokkal nyugodtabb, mint a SARS vírus idején. Most nem volt akkora eladási hullám, illetve az ilyen hullámok után mindig látható volt némi visszapattanás.

Kik a nyertesek?

Török Lajos szerint borítékolhatóan két szektorban emelkedhetnek jelentősen a részvényárfolyamok, ez a biotechnológiai és a gyógyszeripari szegmens. Ha egy-egy cég közelebb kerül a megfelelő hatóanyag kifejlesztéséhez, akkor a részvényeinél gyors felpattanás látható majd. Ezen kívül azoknak a vállalatoknak is keresettebbek a papírjaik, amelyek gyógyászati segédeszközöket – például szájmaszkokat, gumikesztyűket, egészségügyi tűket – gyártanak.

A BUX továbbra is Európát követi

Hazai részvényeknél egyelőre nincs közvetlen hatása a járványnak, természetesen a magyar börze hangulatát is meghatározzák a nyugati trendek, és az is, hogy miként alakul az európai megbetegedések száma. A BUX index mozgása nagyrészt a német DAX-ot követi, ritka, hogy heteken keresztül jelentősen eltérne a két tőzsdei mutató mozgása.

A legnagyobb forgalmú magyar részvények, a blue chipek közül egyedül a Richternek van kisebb kitettsége Kínában, de a gyógyszerpapírnál is az látható, hogy az árfolyam elsősorban a cég gyorsjelentésére reagált, nem pedig a kínai fejleményekre.

Kiemelt fotó: védőruházatot viselő dolgozó a sanghaji tőzsdén 2020. február 3-án. (MTI/AP)

Kategóriák: Zöld hírek

Reinkarnálódott a Közgép, mindjárt 43 milliárdért építhet utat

2020, február 12 - 10:15

Öt év után komoly állami megrendeléshez jutott Simicska Lajos egykori főoligarcha központi cége, a Közgép Zrt.: nettó 43,6 milliárd forintos vállalási árral nyert a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. tenderén. A feladat az M44-es gyorsforgalmi út Szentkirály és Lakitelek közötti szakaszának megépítése, visszakötéssel Kecskemét irányába, továbbá a kapcsolódó építmények tervezése és kivitelezése.

Két részletben hirdették meg a feladatot, az egyik szakaszt az eredetileg becsültnél 6,5 milliárddal többért, a másodikat másfél milliárddal olcsóbban vállalta a Közgép, összesen tehát a NIF terveihez képest 5 milliárd forinttal drágábban akadt vállalkozó az útépítésre. A bevételt azonban biztosan nem egyedül fogja zsebre tenni, mert bár konkrét alvállalkozó cégeket nem nevezett meg az eredményhirdetésben, egy sor feladatra von be vállalkozásokat, ilyen lesz a projektvezetés, tervezés, előkészítő- és földmunkák, pályaszerkezet-építés, illetve a híd- és műtárgyépítés egyes részfeladatai.

Nyílt eljáráson nyert a Közgép, és olyan nagyágyúkat előzött meg, mint az osztrák tulajdonú Strabag és a Swietelsky.

Majdnem napra pont öt éve tört ki a háború Simicska Lajos és Orbán Viktor miniszterelnök között, aminek az lett a vége, hogy Simicska csaknem teljes magyarországi cégvagyonát átadta üzlettársának, Nyerges Zsoltnak. Az egyes cégek aztán fokozatosan az új főoligarchának kijelölt Mészáros Lőrinc közelében landoltak, jelenleg Szíjj László tiszakécskei útépítő milliárdos, Mészáros üzlettársa szerepel a Közgép tulajdonosaként a cégnyilvántartásban. A 2015-ben még 101 milliárd forint árbevételt és 10 milliárd nyereséget összehozó Közgép 2018-ban már csak 1 milliárd forint forgalmat és mindössze 30 millió forint nyereséget mutatott ki.

Kiemelt kép: Nagy Lajos / MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Fokozódik az 5G körüli felhajtás – Mire készüljünk 2020-ban?

2020, február 11 - 16:10

„Arra számítok, hogy idén még nem lesz gyors és látványos fejlődés, és 2020-2021 inkább még a 4G éve lesz. Egy magánember már havi 7 GB körüli adatmennyiséget használ. Az Ericsson prognózisa szerint a 4G hálózaton átmenő forgalom évről évre 80%-ot emelkedik, és ez a nagyságrend várható az előttünk álló két évben is. Ami az 5G-t illeti, az érintett cégek eleinte természetesen versenyeztek, hogy ki nyújt elsőként szolgáltatást, ki készít elsőnek telefont. Most a lassabb építkezés ideje jön. Az ugyanis már biztosan látszik, hogy az 5G-hez nagyon komoly beruházások kellenek, azonban ehhez még hiányzik a szükséges bevételi oldal” – összegezte az Invitech nagykereskedelmi igazgatója.

5G-re és egy VAD jövőre készülhetünkA jövőben minden Virtualizálva, Automatizálva és Digitalizálva lesz.

Barta Attila az infokommunikációs vállalat blogján hozzátette: „valójában egyáltalán nem lesz eseménytelen az év, hiszen Magyarországon például lesz frekvenciatender, tornyok és bázisállomások épülnek, ezeket be kell kötni optikával. Továbbá bővülnek az adatcenterek, és a többi között új távközlési berendezésekre is szükség lesz”.

A technológia evolúciós lépései Barta Attila

Számos országban van már 5G szolgáltatás, így például Budapest közepén is létezik egy lefedett terület, de ez messze van még a széles körű elterjedtségtől. „A rendszer evolúciója úgy fog kinézni, hogy először kampusz jelleggel, kisebb területeken jelenik meg az ötödik generációs technológia, ezután következnek a nagyobb városok, aztán nálunk az autópályák, a Balaton környéke emelhető ki, és utána jön az országos lefedettség” – vetítette előre a szakember.

Barta Attila szerint csak ezt követően tudnak majd általánosan elterjedni a sokat emlegetett, igazán hardcore szolgáltatások. Ilyenek például az óránként 3 terabyte adatot termelő önvezető autók, a virtuális és kiterjesztett valóságot megjelenítő (VR és AR) alkalmazások vagy a komoly sávszélességet igénylő UHD felvételek, de az 5G elterjedésével akár a hologramos kommunikáció megjelenítése is reálisnak tűnik.

Új típusú együttműködések – Felértékelődhet az Invitech szerepe

Bár tény, hogy nem Magyarország áll a világ közvetlen élvonalában, mint Dél-Korea és Svájc, de nem gondolom, hogy kizárólag követő magatartást tanúsítunk. Innovatívak vagyunk, és közelebb járunk a mezőny elejéhez, mint a közepéhez. Infrastruktúrában egyáltalán nem vagyunk rosszak, az Invitech-nek például 10 ezer kilométeres hálózata van, és a piac többi szereplője is jelentős infrastruktúrával rendelkezik. A hálózatok gyorsaságát tekintve is elöl járunk! – mondta a nagykereskedelmi igazgató.

Ráadásul most az 5G fejlesztések kapcsán adott rá a lehetőség, hogy Magyarország ezt a pozícióját ne csak megtartsa, hanem javítson is rajta. „Ehhez azonban most kell lépnünk: a következő egy-két évben komolyan kell fejleszteni, de okosan kell a meglévő infrastruktúrát is felhasználni” – tette hozzá.

„Az 5G alaposan átalakítja a jelenlegi piaci kapcsolatokat, a sok fejlesztés és az összetett technológiai megvalósítás pedig kikényszeríti a szereplők új típusú együttműködését. Ebben a helyzetben felértékelődnek az olyan független piaci szereplők, mint az Invitech, amelynek komoly infrastrukturális adottságai és kellő piaci kapcsolatrendszere van ahhoz, hogy érdemben hozzájáruljon a feszített ütemű megvalósításokhoz. Ezek alapján úgy vélem, hogy nem vagyunk messze a Nyugattól. A piaci szereplők igyekeznek előre tekinteni és beruházni. Az állam is látja a terület fontosságát és támogatja a folyamatot, összességében mindenki alapvetően pozitívan áll a fejlesztésekhez” – fejtette ki Barta Attila.

A teljes interjú az Invitech blogján olvasható el.

Kategóriák: Zöld hírek

Tizenötezer embert küldhet el a Mercedes

2020, február 10 - 16:37

A kecskeméti Mercedes-gyárat várhatóan nem érinti a Daimler 15 ezer fős leépítése  — tudta meg a 24.hu a gyár ügyeire rálátó, névtelenséget kérő forrástól, aki szerint a pozíciócsökkentés nagy vesztesei a finn, a német és az osztrák üzemek lehetnek.

A németországi központú multinacionális autógyártó 2012 márciusában nyitotta meg magyarországi gyárát Kecskeméten, amely mára a Dél-Alföld legnagyobb foglalkoztatójaként több mint négyezer embernek ad munkát. A kecskeméti üzem a Daimler első kelet-európai egysége, forrásunk szerint kivételes adottságokkal rendelkezik: első, hátsó és összkerék-meghajtásos modellek építésére is alkalmas, így egy esetleges átalakítás sem okozna nagy nehézségeket. Ezzel együtt árulkodó, hogy a korábbi tervek szerint 2020-ban már a második kecskeméti üzemben kellene gőzerővel folynia a munkának, a bővítést azonban tavaly új céldátum megnevezése nélkül felfüggesztették.

Hétfőn a német Handelsblatt írta meg, hogy Ola Källenius vezérigazgató a korábban vártnál erősebb megszorításokat rendelhet el a németországi székhelyű autógyártó Daimler AG-nál, amelyhez olyan márkák tartoznak, mint a Mercedes-Benz, a Smart, a Mitsubishi Fuso vagy a Mercedes és Setra buszokat gyártó EvoBus. A cégcsoport szénája nagyon rosszul áll: üzemi eredményük tavaly felére eshetett vissza 2018-as számaikhoz képest, 2019-re három profitfigyelmeztetést kellett kiadniuk. Ehhez az eszközhöz akkor nyúlnak a piaci szereplők, amikor biztosan tudható, hogy valamilyen negatív információ várható a vállalat háza tájáról, ezzel a megelőző csapással igyekeznek megtartani a befektetők bizalmát, és elkerülni, hogy a negatív információ közlése után nagyot essen a részvényárfolyam. A legutóbbi ilyen figyelmeztetés szerint a Daimler 2019-es, adózás és kamatfizetés előtti eredménye várhatóan 5,6 milliárd euróra csökken a 2018-as 11,1 milliárd euróról. Ráadásul ez a halovány eredmény nem tartalmazza azt az 1,1-1,5 milliárd eurónyi kiesést, amit a dízelbotránnyal kapcsolatos kormányzati és bírósági eljárások jelentenek.

Ola Källenius. Fotó: Mandel Ngan / AFP Dízelbotrány: több tízezer Mercedest kell visszahívniA Daimler a kifogásolt szoftveres funkciót nem tartja szabályellenesnek.

Hogy pontosan mekkora a baj, az kedden derül ki, ekkor hozzák nyilvánosságra a Daimler hivatalos, éves jelentését. Källeniusnak pedig a tragikus számok ellenére meg kell győznie a pénzüket a Daimlerben tartó befektetőket, hogy a cég jövőálló, azaz képes adaptálódni a piac kihívásaihoz, és tud profitot termelni. A Handelsblatt a cég ügyeire rálátó forrásai alapján arról írt, hogy a vezérigazgató szorult helyzete ellenére ambiciózus terveket vezet elő a keddi befektetői ülésen. Mondandója két pillérre támaszkodik: a fenntartható luxusautó-gyártás erősítésére és komoly megszorító intézkedésekre.

Míg korábban 10 ezer állás kivezetéséről lehetett hallani, a Daimler ennél sokkal erősebben meghúzhatja a nadrágszíjat, és 15 ezer munkahelyet szüntethet meg végkielégítéses elbocsátásokkal, illetve korengedményes és részleges nyugdíjazásokkal. Az így megtakarított összeg meghaladhatja az 1,4 milliárd eurót.

A spórolás jegyében a vezérigazgató leállítaná a veszteséget termelő projekteket is:

  • Új többségi tulajdonost keresne a Daimler Lab1886 nevű innovációs központjának.
  • Végleg kivezetné a Mercedes X-osztály pick-upot, és leállíthatja a S-osztály Cabrio és az S-osztály Coupé gyártását.
  • A CLS-t és az AMG négyajtós GT-jét pedig egyetlen elektromos, négyajtós kupéban egyesítené.
  • A B-osztály sorsa bizonytalan, elképzelhető, hogy crossoverként, új névvel maradhatna a termékkínálatban.

A költségcsökkentés mellett Källenius sokkal több pénzt tenne az elektromos autók fejlesztésébe. Az idei, Las Vegas-i CES-es a Mercedes egészen különös tanulmányautót mutatott be, a vezérigazgató pedig az autógyártók földhözragadt beszédeihez szokott füleknek furcsa mondatokkal harangozta be a futurisztikus járművet: a Daimler vezére arról beszélt, hogy őrült filmrajongó, így az Avatar című film látványtervezőit is bevonta az elektromos AVTR-modell tervezésébe. Källenius egy olyan „Zero Impact” autót mutatott be, amely működése során nem terheli a környezetet (az energiát olyan akkumulátor tárolja, amely tengervízből párolt sóoldatból és növényi hulladékból előállítható grafénből áll), és mivel nem tartalmaz ritka földfémeket, az újrahasznosítása is egyszerűbb. A Handelsblatt szerint CES-en ugyan ökoharcosként ünnepelték a Daimler-vezért, egy ilyen autó a valóságban azonban csak 10–20 év múlva gurulhat le a gyártósorokról. Ez pedig a részvényesek számára sovány vigasz.

A Mercedes-Benz Vision AVTR bemutatója a Las Vegas-i CES-en Fotó: DAVID MCNEW / AFP

Nem csak a Daimlert érte váratlanul a piaci trendek alakulása és a dízelbotrány következménye. 2019 végén a német BMW is megszorításokat jelentett be: a költségeket 2022-re több mint 12 milliárd euróval csökkentik, így minden egyes új munkahely létrehozásakor egy másik munkahelyet megszüntetnek. A cél az, hogy forrásokat teremtsenek az elektromobilitásra való átálláshoz, úgy, hogy a vállalat profitabilitása ne romoljon.

Lapértesülések szerint a győri Audinál sincsen minden rendben: a cég ugyan tagadta, hogy munkavállalókat bocsátanának el, azt azonban elismerték, hogy a határozott idejű munkaszerződéseket korlátozott számban hosszabbítják meg „a piaci igényektől és az abból kialakított mindenkori termelési programtól függően”. Az Audi nemzetközi szinten tízből egy munkahelyet szüntet meg az elkövetkező években, a társaság 2025-ig Németországban 9500 fős létszámleépítést hajt végre, amivel a cég 6 milliárd eurót takarít meg.

A Tesla előz

A hagyományos autógyártók nyűglődése és útkeresése mellett a Tesla tőzsdei értéke idén januárban meghaladta a 100 milliárd dollárt, ezzel Elon Musk cége mindössze néhány év alatt túlszárnyalta a Volkswagent és a második helyre jött fel a jelenleg még legértékesebb autógyártóként számontartott Toyota mögé. A Tesla szárnyalását az is jól mutatja, hogy a cég először 2016-ban előzte meg két nagy amerikai riválisát, a Fordot és a General Motorst, azonban azóta az elektromosautó-gyártó kapacitása már akkora, mint a két versenytársáé együttvéve. Februárra pedig a Tesla tőzsdei értéke nagyobb lett, mint a Volkswagené és a BMW-é összesen. Egy rövid ideig úgy tűnt, hogy a Tesla meneteléséből Magyarország is profitálhat: 2017-ben Szijjártó Péter a cég amerikai központjában lobbizott. A külgazdasági és külügyminiszter a tárgyalás után arról beszélt,

az volt a célunk, hogy felhelyezzük Magyarországot arra a térképre, amely a Tesla-vezetők fejében van, mint az autóiparra komoly hangsúlyt helyező országok térképe.

Fotó: Michal Cizek / AFP

2018-ban Varga Mihály pénzügyminiszter is felkereste a céget, és logikailag a lobbitevékenységek sorába illik a Waberer’s bejelentése ugyanebből az évből: a szállítmányozási vállalat vezetői stratégiai innovációs együttműködésről tárgyaltak a Teslával a cég amerikai központjában.

Ez sem volt elég ahhoz, hogy a Tesla első európai gyára Magyarországon épüljön fel. Bár az uniós szinten alacsony bérszínvonal mellettünk szólhatott volna, Elon Musk mást keresett: az új gigaüzemet Berlin mellett építik fel, a gyár 10 ezer embernek ad munkát.

Mindenki tudja, hogy a német mérnöki munka kiemelkedő, ez annak az oka, hogy az európai gyárat Németországba telepítjük

— indokolta meg a cég döntését Elon Musk hozzátéve: Berlin éppen olyan kreatív központ, amire a Teslának szüksége van.

A magyar autóiparban jelenleg 177 ezer ember dolgozik, az ország ipari termelésének közel egyharmada innen származik. Hogy ezek a számok örömre adnak-e okot, az leginkább a globális gazdaság helyzetétől függ. Az autógyártás nem tartozik a válságálló ágazatok közé, egy esetleges recesszióra az elsők között reagál a járműipar, ami nem csak a magyar üzemeket, hanem az oda beszállító kis- és középvállalalkozásokat is érzékenyen érintheti. Erről bővebben itt olvashat:

A magyar gazdaságot szélcsendre találták ki, de már itt van a viharNagyobbat és gyorsabban fékezhet a világgazdaság, mint amire korábban számítottunk. The winter is coming, mi pedig még mindig az járműiparban és az idegenforgalomban hiszünk. Nem kellene.

Kiemelt kép:Patrik Stollarz/ AFP

Kategóriák: Zöld hírek