FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 21 óra 11 perc

Adókedvezményt kap a SZÉP-kártya, és akár 800 ezer forintot is tehet rá a munkáltató

2020, április 7 - 15:16

Palkovics László információs és technológiai miniszter kedden bejelentette a többi között, hogy

a Széchenyi pihenőkártyánál adókönnyítés lesz, és megemelik azt az összeget, amennyit kedvezményes adózással juttathat a munkáltató.

Jelenleg a SZÉP-kártya az egyetlen béren kívüli juttatás, aminek a adóterhe 15 százalék szja és 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó, azaz összesen 32,5 százalék. Ezzel a kedvezményes adózással juttathat a munkáltató a versenyszférában legfeljebb évi 450 ezer forintot a dolgozónak, a közszférában pedig maximum 200 ezer forintot évente. Az is meg van szabva, hogy az egyes alszámlákra mennyi mehet kedvezményes adózással. A szálláshelyre legfeljebb évi 225 ezer forint, a vendéglátásra legfeljebb 150 ezer forint, szabadidőre pedig nem több mint 75 ezer forint. Amennyiben a munkáltató ezen összegek valamelyikét túllépi, akkor a fölös részt egyes meghatározott juttatásként kell leadózni, ami annyi különbséget jelent, hogy 1,18-as szorzóval megnövelt adóalapra kell megfizetni az szja-t és a szochót, így összesen  38,35 százalék lesz a közteher, ami még mindig kedvezőbb, mint a bérként adózó juttatások 52,5 százalékos közterhe.

Palkovics bejelentése szerint a vendéglátás védelme érdekében

  • június 30-ig 4 százalékra csökkentik a SZÉP-kártya szociális hozzájárulási adóját,
  • 450 ezer forint helyett 800 ezer forintig a versenyszférában,
  • 200 ezer forintról 400 ezer forintra a közszférában.

Ezek szerint a kamara pénzügyi munkacsoportjának javaslata ment át a kormánynál. A pénzügyi szektor azt kérte, hogy emelkedjen a SZÉP-kártyára a munkáltató által kedvezményes adózással feltölthető keretösszeg, az adó pedig csökkenjen minimálisra, akárcsak más természetbeni juttatásoknál. Ez szerintük hozzájárulhatna a vendéglátó- és szálláshely-szolgáltató egységek mielőbbi újraindításához.

A SZÉP-kártyával kapcsolatosan több mentőterv is napvilágot látott a napokban. A kereskedelmi cégek például azt kérték, hogy a jelenleg eléggé szűkített felhasználás helyett az élelmiszerboltokban is le lehessen vásárolni az egyenlegeket. A turisztikai ágazatnak nagy segítség lenne, ha 2021 végéig adómentes lenne a SZÉP-kártya feltöltése. Palkovics László bejelentése alapján ezek a javaslatok nem kaptak zöld utat.

Vannak kérdőjelek

Hogy mikortól élne a változás, azt nem közölte a miniszter. Ha áprilistól, akkor háromhavi adókönnyítésről van szó. Ez azt jelenti, hogy ha ebben a három hónapban a munkáltatók 32,5 százalék adóteher helyett 19 százalék közteherrel adhatnak juttatást a dolgozóiknak.

  • Százezer forint juttatásnál ez 13 500 forint megtakarítást jelent a munkáltatónak, ha nettó keretről van szó, azaz, ha ő viseli az összes közterhet.

Ez azonban kevéssé jellemző, kutatások szerint a cégek nagyobbik fele bruttó kereteket ad, ami azt jelenti, hogy a dolgozóktól vonják le a közterheket, így a megtakarítás is a munkavállalóknál fog jelentkezni. Az adókönnyítés révén így

  • bruttó 100 ezer forint SZÉP-kártyás juttatásból nem 75 472 forint maradhat a dolgozóknál, hanem 84 033 ezer forint, azaz 8561 forinttal több, mint eddig.

A bejelentésből az nem világos, hogyan kell érteni az éves kedvezményes juttatási keretek megemelését. Vagyis, hogy a keretemelés is csak három hónapra szól-e, vagy esetleg egész évre. Másrészt a miniszter csak az éves keretösszegeknek megfelelő juttatási keretek emelkedéséről beszélt, arról nem tett említést, mi a helyzet az egyes alszámlákra tölthető összegekkel, azok is emelkednek-e. Ha nem emelkednek, akkor nemigen értelmezhető, hogyan lehetne kifizetni 800 ezer forintnyi juttatást kedvezményes aódzással.

Azt sem teljesen értjük, mindez hogyan szolgálná a vendéglátás védelmét. Hiszen jelenleg kijárási korlátozás van, és az alaposindok-listán pedig nem szerepel sem a szállodák, sem az éttermek sem pedig a szabadidős tevékenységek látogatása. Ha pedig nem lehet elkölteni a munkáltató által feltöltött magasabb összegeket, akkor ez hogyan segíthet a vendéglátó cégeknek? Ha csak nem az a terv, hogy azok a munkáltatók, akik továbbra sincsenek bajban, vagyis tudnak bért fizetni, sőt, még arra is telik nekik, hogy jelentősen megemeljék a SZÉP-kártya juttatásaikat, három hónapig a korábbinál jóval több juttatást adhassanak dolgozóiknak. Hogy aztán ezek a dolgozók a kijárási korlátozás feloldása illetve a veszélyhelyzet törlése után lendítsék fel majd a vendéglátás forgalmát.

Kérdéseinket elküldtük a minisztériumnak is. Amint válaszolnak, frissítünk.

A SZÉP-kártyánál a kormány határozatlan időre (a veszélyhelyzet lejártáig) felfüggesztette a lejárt egyenlegekre a 3 százalékos díj megfizetését is:

Menti a SZÉP-kártyásokat a kormány, több mint 115 ezer embert érinthet az intézkedésÁtmenetileg felfüggesztették a 3 százalékos díjfizetési kötelezettséget.

Kiemelt kép: Neményi Márton /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A 200 milliárdot is elérheti az összeg, amit az MNB-alapítvány irodaház-vásárlásba tolt

2020, április 7 - 13:17

Az MNB-alapítványok vagyonából hatalmas összeget költenek egy nemzetközi irodaház-birodalom kiépítésére.

Miközben a kormány különféle költségvetési átcsoportosításokkal és megszorításokkal igyekszik forrásokat előteremteni a járványhelyzet okozta recesszió csökkentésének költségeire, és ebből a jegybank is részt vállal 250 milliárd forint osztalék befizetésével, valamint 3000 milliárd forintnyi új forrás biztosításával,

ingatlanpiaci szakértők szerint a jegybanki alapítványokban felhalmozott 275 milliárd forintos vagyon jelentős részét, akár 200 milliárd forintot is elvihet az a hétfőn bejelentett tranzakció, amellyel az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. tőkealapja megvásárolja a Globe Trade Centre (GTC) S.A. ingatlanfejlesztő cég 61,49 százalékos tulajdonrészét.

A tranzakcióról kiadott közlemény szerint a jegybank mellett működő társaság a Lone Star Funds amerikai befektetési alaptól vásárolja meg a részvénycsomagot, a vásárlás összértékéről azonban nem hoztak nyilvánosságra adatokat.

A lengyelországi központú GTC-t 1994-ben alapították. A varsói és a johannesburgi tőzsdére bevezetett ingatlanfejlesztő és ingatlan-befektető cég 748 ezer négyzetméternyi bérbe adható alapterületű ingatlant birtokol Magyarországon és a többi között Lengyelországban, Szerbiában és Bulgáriában.

Ha a versenyhatóságok jóváhagyják, az MNB és az alapítványok által tulajdonolt Optima Zrt. lesz az ország egyik legnagyobb irodaház-bérbeadója, és a bérlői között lesz rengeteg piaci cég mellett a NAV, valamint az MKB Bank is. A GTC megvételével a jegybank érdekkörébe kerül Budapesten a Duna Tower, a Spirál, a Center Point és a Center Point 3 Irodaház, de több nagy fővárosi irodafejlesztés is, mint a Dózsa György úti Pillar és a rendőrpalota szomszédságában a Twist Tower építése.

A GTC többségi tulajdonrészét már hosszabb ideje próbálták eladni az amerikai tulajdonosok, de eddig az érdeklődő ingatlancégek drágának tartották. A Lone Star 2018 áprilisában bízott meg ingatlanközvetítéssel foglalkozó világcégeket, hogy találjanak vevőt a Varsóban bejegyzett irodaház-fejlesztőre. Forrásunk szerint a hatalmas összegű befektetés a jelenlegi piaci helyzetben a 2030-as évek derekán-végén térülhet meg a jegybank melletti alap számára.

A jegybank alapítványait az elmúlt időszakban átszervezték, összeolvasztották, és új elemként tőkealapokat is becsatoltak az amúgy is nehezen átlátható rendszerbe. Tavaly számos korábban megvásárolt ingatlant el is adtak, ezért a tőkealapoknál hatalmas mennyiségű szabadon használható pénz halmozódott fel. Az MFor februári cikke szerint alapítványok vagyonából 175 milliárd fialt befektetési alapokban, 27 milliárd vállalati kötvényekben és további 9 milliárd bankbetétekben.

Fekete Zoltán, az Optima vezérigazgatója kedden a Növekedés.hu-nak azt mondta:

Noha a tranzakció előkészítése már hetek óta folyik, a befektetési döntést már a koronavírus-járvány okozta várható gazdasági hatásokra tekintettel hozták meg, így a tranzakció feltételeit is ez alapján határozták meg. Az üzlet finanszírozására a korábban vásárolt és az utóbbi időben értékesített vagyonelemekből – többek között az IT Services Hungary debreceni irodaháza, a Kasselik-ház, a Váci úton vásárolt fejlesztési terület – befolyó bevétel teremtett lehetőséget.

A 24.hu megkereste az MNB-t, hogy a befektetett összegről érdeklődjünk, de választ egyelőre nem kaptunk.

Kiemelt kép: Berecz Valter /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Menti a SZÉP-kártyásokat a kormány, több mint 115 ezer embert érinthet az intézkedés

2020, április 6 - 15:50

A kormány vasárnapi rendelete szerint

a veszélyhelyzet utáni 60. napig a kibocsátók nem számíthatják fel a Széchenyi pihenőkártyákra a 3 százalékos díjat a lejárt egyenlegekre.

Ez a szabály már április 6-ától, hétfőtől érvényes.

A lépés ésszerű lehet, hiszen a SZÉP-kártyák felhasználása, a költés manapság elég nehéz, több oldalról is. Az egyelőre április 11-ig érvényben lévő kijárási korlátozás miatt éttermekben vendég nem tartózkodhat (vendéglátás zseb), a szabadidős tevékenységek is eléggé korlátosak (szabadidő zseb), és a szállodák látogatása sincs rajta az alaposindok-listán (szállás zseb).

Több mint 115 ezer kártyabirtokost érinthet

Korábban a három kártyakibocsátó közül kettő, az OTP és a K&H már önként jelezte, hogy felfüggesztik a díjfizetést, két hónapra, áprilisban és májusban. Az MKB korábban nem tett ilyen jelzést. A kormányrendelet értelmében nem tudni, hogy pontosan meddig lesz érvényben a díjstop, csak annyit, hogy a veszélyhelyzet lejárta utáni 60. napig.

Mint Fata László cafeteriaszakértő nemrég emlékeztetett rá, először a 2017-ben feltöltött, 2019. május végéig fel nem használt egyenlegekre lehetett felszámolni a legfeljebb 3 százalékos díjat, amennyiben már új, pénzforgalmi számlává alakult a SZÉP-kártyás szerződés. Többnyire így van. Ritkán előfordulhat az is, hogy egy munkavállaló ezidáig nem szerződött újra a SZÉP-kártya szolgáltatójával, akkor a feltöltött és el nem költött egyenlegét a szolgáltató – a korábbi rend szerint – visszautalja a munkáltatónak.

Az OTP Pénztárszolgáltató közlése szerint náluk mintegy 100 ezer pénztártagot érint, hogy a lejárt egyenlegekre nem vonják le átmenetileg a 3 százalékos díjat. A K&H-nál az intézkedés 15 ezer kártyabirtokost érint, az el nem használt összeg 40 százaléka a szállás, 33 százaléka a vendéglátás, 27 százaléka pedig a szabadidő alszámlán maradt meg. Az MKB-tól nincs ilyen adat.

A kormányrendelet szerint a pénzforgalmi szolgáltatónak a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tájékoztatnia kell majd a kártyabirtokosokat arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 61. naptól kezdve milyen mértékű díjat számítanak fel a fel nem használt pénzeszközre.

Sokan mentenék a SZÉP-kártyát

A SZÉP-kártyával kapcsolatosan több mentőterv is napvilágot látott a napokban. A kereskedelmi cégek például azt kérték, hogy a jelenleg eléggé szűkített felhasználás helyett az élelmiszerboltokban is le lehessen vásárolni az egyenlegeket. A turisztikai ágazatnak nagy segítség lenne, ha 2021 végéig adómentes lenne a SZÉP-kártya feltöltése. A pénzügyi munkacsoport azt kérte, hogy emelkedhessen a SZÉP-kártyára a munkáltató által kedvezményes adózással feltölthető keretösszeg, az adó pedig minimálisra csökkenjen, akárcsak más természetbeni juttatásoknál. Ez szerintük hozzájárulhatna a vendéglátó- és szálláshely-szolgáltató egységek mielőbbi újraindításához.

Idén májusban erre számítson, aki nem használta fel a 2018-as feltöltését

Újabb egyenlegek fognak lejárni idén május 31-én, a 2018-ban feltöltöttek. Azoknál a munkavállalóknál, akik már átszerződtek a szolgáltatójukkal az új rendszerre, idén az új módszertan lép életbe a jelenleg érvényes szabályok szerint.

  • Ha valaki 2020. május 31-ig nem használja fel a teljes, 2018-ban feltöltött egyenlegét, akkor a határidő előtt 2 hónappal a szolgáltató értesíti erről.
  • Ha mégsem költi el ezt május végéig, akkor ezután is rendelkezésére áll majd,
  • viszont a vasárnapi kormányrendelet alapján a maximum havi 3 százalékos díjat ezekre a lejárt egyenlegekre sem számíthatják fel a kártyakibocsátók a veszélyhelyzet utáni 60. napig.

Kiemelt kép: Pénzjegynyomda /MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Orbán Viktor belengette, máshol már működik az államilag támogatott munkaidő-csökkentés

2020, április 6 - 13:34

Rövidített munkavégzés esetén a bérköltség egy részét vállalja át a magyar állam, a bértámogatás speciális magyar formája lesz – jelentette be Orbán Viktor kormányfő, azonban konkrétumokat (mit és mennyit engednek el, napi hány órás munkaviszony esetén, mennyi lesz rá az állami keret) egyelőre nem említett, ez majd a rendeletekből derül ki. Pedig a legtöbben talán a munkahelyvédelemre koncentráló lépéseket várták, mert a koronavírus-járvány március eleji elhatalmasodása miatt még a kormányzati becslés szerint is pár hét alatt 40 ezer ember veszítette el munkáját, és most legalább napi négyezer dolgozót küldenek el a cégek.

Ezért, jobb híján, azoknak az országoknak a példáját lehet átnézni, amelyek már pár hete nemhogy beígérték, de már meg is valósították a munkahelymegőrzés ezen eszközét.

Németországban egy hónappal ezelőtt, március 8-án, mikor még alig 100 ezer emberre jutott egy koronavírusos megbetegedés, a koalíciós pártok konkrét munkaerőpiaci lépéseket tettek a járvány gazdasági hatásainak csökkentése érdekében. Két hete a parlament is elfogadta az intézkedést. Az állam közpénzzel pótolja a kieső bér egy részét, amennyiben a munkaadó rövidített munkaidőben alkalmazza a dolgozóit. Ezt nevezik a németek Kurzarbeitnek, magyarul rövidített munkaidőnek – írtuk nemrég.

A Kurzarbeit lényege az elbocsátások minimalizálása, vagyis hogy a válságban érintett vállalatok hazaküldhessék, vagy rövidített munkaidőben dolgoztathassák a munkavállalóikat ahelyett, hogy megválnának tőlük. A munkások pedig a fizetésük jelentős részét továbbra is megkapják, mégpedig úgy, hogy az állam a kieső összeg nagy részét pótolja. Ha egy vállalat részt vesz a Kurzarbeit rendszerében, akkor a munkáltatók megkapják az úgynevezett Kurzarbeitgeldet (a rövidített munkaidőre szóló bért). A munkások a krízis előtti fizetésüknek a 60 százalékát, ha gyerekeik is vannak, akkor a 67 százalékát kapják meg. Ha pedig a válságnak vége, vagy legalábbis enyhül, a munkavállaló visszatérhet a teljes munkaidejű állásába. Németországban a 2008-as nagy pénzügyi világválság idején  is bevetették a rövidített munkaidőért cserébe állami támogatás szisztémáját, és bevált, 2009-ben még csökkent is a munkanélküliség.

Noha alig fél hónapja bővítették ki a rendszert, a járvány okozta gazdasági helyzet rendkívül gyorsan vált kritikussá, amit a számok jól illusztrálnak: az első héten például több mint 76 ezer vállalkozás kérvényezte a rendszerbe való felvételét, március végéig pedig már 470 ezer vállalkozás tett így.

Alig van olyan ország az EU-ban, amely eddig ne vezette volna be vagy terjesztette volna ki az államilag támogatott munkaidő-csökkentés valamilyen módját.

A németek után Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Spanyolország, Portugália és Olaszország gazdasági csomagjainak is részét képezte valamilyen módon az államilag támogatott munkaidő-csökkentési támogatás – szedte össze nemrég a G7 Aztán még többen beálltak a sorba:

  • az Egyesült Királyságban és Csehországban 80,
  • Bulgáriában 60 százalékos bérkiegészítést jelentettek be,
  • Lengyelországban pedig a fizetés 40 százalékát finanszírozza meg az állam azoknál a cégeknél, amelyeknél a járvány miatt jelentősen visszaesik a bevétel.

A kormányfővel évek óta feltűnően jóban levő Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a minap összeállított javaslatcsomagjában felvetette, hogy az árbevétel jelentős (20-50 százalékos) csökkenése mellett kapjon a vállalkozás fix, gyorsított támogatást (120-150 ezer forint/hó) a munkavállalók nettó béréhez, az szja és járulékok részbeni vagy teljes elengedése mellett.

Emellett azt is szorgalmazták, hogy a jelenleg csak egy viszonylag szűk körre érvényes járulékelengedést (a munkáltatói költséget nem kell fizetni, és a munkavállalónak sem kell a nyugdíjjárulékot és a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie) sok egyéb szektorra terjesszék ki, és ne csak négy hónapig éljen az állami nagylelkűség.

Az Európai Bizottság által elindított kezdeményezés az EU-ban összesen 100 milliárd euró (vagyis közel 37 ezer milliárd forint) összeghatárig pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak kedvező feltételű kölcsönök formájában. Ezek a kölcsönök segíteni fognak a tagállamoknak abban, hogy fedezzék a csökkentett munkaidős foglalkoztatást ösztönző nemzeti programjaik költségét, melyek lehetővé teszik a vállalkozásoknak, hogy alkalmazottaikat jövedelemtámogatás mellett csökkentett munkaidőben továbbra is foglalkoztassák.

Kiemelt kép: Maurizio Gambarini /dpa /AFP

Kategóriák: Zöld hírek

Már sok helyen megkezdődtek a kirúgások

2020, április 6 - 13:33

Alig három héttel a koronavírus hivatalos magyarországi megjelenése után a magyar kkv-k egyre borúsabban vélekednek vállalkozásuk idei kilátásairól – derül ki a K&H kutatásából. Csökkenő árbevétel és profitvárakozások, már megvalósult és további tervezett elbocsátások, valamint visszafogott beruházási hajlandóság jelzi az eddigi hatásokat.

„A kkv-bizalmiindex első negyedéves felmérésének jelentősebb része még a járvány hazai eszkalációja előtt, míg kisebb része már a veszélyhelyzet kihirdetése után készült. Annak érdekében, hogy a kkv-vezetők véleménye nyomon követhető legyen, március 23-24-én egy gyorsfelméréssel szondáztuk a kialakult helyzet további hatását. A két felmérés között eltelt 10 nap alatt jelentősen, negatív irányba változott a vállalkozások véleménye több, a cégek gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló tényezőben” – mondta Kökény Roland, a K&H kkv-szegmens marketingvezetője.

Zuhannak a bevételek

A pénzügyi várakozásokat tekintve tovább romlott a kkv-vezetők véleménye. Míg március 11-e előtt még 57 százalékuk várt növekvő árbevételt, addig március 24-re ez az arány 11 százalékra zuhant, miközben az árbevétel csökkenését várók aránya 11-ről 30 százalékra nőtt.

Bevétel híján fuldokolnak a vállalkozások, adókönnyítéseket várnak a kormánytólAz adóelengedés, a fizetési haladék, az adminisztrációcsökkentés sokat jelentene a kkv-knak.

Jelenleg legnagyobb arányban az árbevétel szinten maradását remélők vannak, így a növekvő árbevételt várókkal együtt a kis- és közepes vállalkozások kétharmada (70%) még mindig bízik benne, hogy legalább a tavalyi árbevételét képes lesz produkálni az előttünk álló egy évben.

A romló hangulat a profitvárakozásoknál is megfigyelhető. Míg március 11-ig tízből nyolc vállalkozás legalább a tavalyival megegyező profitot várt, addig a legfrissebb felmérés alapján most már csak minden harmadik cég volt ennyire optimista, miközben 67 százalék már csökkenő profitra számít.

Kényszerű leépítés és csökkenő beruházási kedv

A csökkenő profitvárakozások következtében a kkv-k költségoldalon próbálnak javítani a pénzügyeiken.

  • A vállalkozások 10 százaléka bocsátott már el alkalmazottat a járvány hatására megváltozó piaci viszonyok miatt.
  • Emellett jelenleg 16 százalék tervez az év folyamán további létszámcsökkentéssel, ami a március 11-e előtti 4%-kal összevetve szintén jelentős változás.

A legdrámaibb különbség egyértelműen a beruházások visszafogása terén mutatkozik. Míg három hete csak a vállalkozások negyede nem tervezett semmilyen beruházást az idei évre, addig ez az arány rövid idő leforgása alatt több mint duplájára, 59 százalékra ugrott fel. A visszafogás nincs tekintettel a beruházás jellegére sem, hasonló arányban csökkent a termelő, az informatikai és a gépjármű-beruházásokat tervezők aránya is.

Segítségre számítanak

A vállalkozások vezetői a problémák megoldását növekvő állami segítségnyújtással képzelik el: 39 százalékuk vár csökkenő közterheket az elkövetkező egy évben, ami körülbelül kétszerese az előző negyedévi arányhoz képest. Ha nem is ilyen mértékben, de szintén nőtt a csökkenő vállalati hitelkamat-környezetet prognosztizálók aránya 5 százalékról 16 százalékra.

Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Orbán Viktor bő 30 ezer forinttal támogatja meg az átlagnyugdíjasokat, de nem idén

2020, április 6 - 12:57

Orbán Viktor hétfőn a gazdaságvédelmi akcióterv részeként bejelentette, fokozatosan visszahozzák a 13. havi nyugdíjat. Tehát nem egy összegben, és nem az idén, hanem a jövő évtől, azaz 2021-től 2024-ig minden februárban plusz egyheti nyugdíjat kaphatnak az idősek. A miniszterelnök indoklásában elmondta, most elsősorban a munkahelyeket kell menteni, de nem feledkezhetnek meg a nyugdíjasokról sem, akiket a mostani helyzet leginkább fenyeget. Arra nem tért ki, miért jövő februárban érkezik a segítség első heti részlete.

Kiszámoltuk, hogy az 53. heti nyugdíj mit jelenthet jelenlegi tudásunk szerint az átlagnyugdíjasnak. Pontos számot tudunk közölni, mert a Magyar Államkincstár éppen a napokban küldte meg a 24.hu-nak közérdekű adatigénylésre, hogy 2020 januárjában az átlagnyugdíj 142 114 forint volt, ennek alapján

az átlagos nyugdíjas 35 528 forint pluszpénzt kaphat  jövő februárban.

A valóságot jobban közelíti azonban a mediánnyugdíj, aminél ugyanannyian kapnak többet, mint kevesebbet. Ez a kincstár adatai alapján az átlagnál kevesebb, 127 470 forint volt januárban.

A mediánnyugdíj alapján a tényleges átlagos heti pluszpénz 31 867 forint lesz.

A legutóbbi információk alapján 2 021 864 öregségi nyugdíjas volt. Ebből a számból és a legfrissebb nyugdíjösszegek alapján 2021-ben 64,4 milliárd forintba kerülhet az egyheti plusznyugdíj.

Arról nem beszélt a kormányfő, hogy a nyugdíjszerű ellátásokra is érvényes lesz-e az 53. heti nyugdíj szabálya. Feltételezzük, mert más hasonló intézkedésekbe ezeket az ellátásokat is bevonták.

A gazdaságélénkítő-válságkezelő csomagra javaslatot tevő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara más megoldást gondolt ki, a programjukban egyszeri juttatásról van szó, 15 ezer forintos utalványt javasoltak az időseknek. A kormányfő által bejelentett plusznyugdíj olyan szempontból jobb lehet, mint az utalvány, hogy felhasználása nem korlátozott, minden idős arra költheti, amire szüksége van.

Ellenzékből 14. havi nyugdíjat is ígért a Fidesz

Talán már feledésbe merült, de a 2006-os országgyűlési választás előtt az akkor ellenzékben lévő Fidesz (tanulva az MSZP-től) azt követelte, hogy 2007 januárjától legyen 14. havi nyugdíj is, ne csak 13. havi. Ahogy korábban a Fidesz tartotta felelőtlennek a szocialistákat, amikor bevezették a 13. havi nyugdíjat, úgy a kormányon lévő szocialisták is hasonlóan vélekedtek a 14. havi nyugdíj ötletéről, és lesöpörték az asztalról. Aztán keményen közbeszólt a világválság, így 2009 közepétől a baloldali kormány megszüntette még a 13. havi nyugdíjat is. Egyúttal az akkor elérhetetlennek tűnő 3,5 százalékos gazdasági növekedéshez kötve elfogadták a nyugdíjprémium koncepcióját. Jó áttekintést ad a folyamatról a Népszava korábbi cikke.

A 14. havi nyugdíjról szóló javaslat után tíz év telt el, mire a kormány valamilyen pluszjuttatással fejelte meg  a nyugdíjakat. A nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők kaptak párszor Erzsébet-utalványt, legutóbb pedig összesen 9000 forint értékű rezsiutalványt kézbesítettek nekik. Kétszer, 2017-ben és 2018-ban volt nyugdíjprémium, és a GDP-előrejelzések szerint az idén is lehetne, meglátjuk, végül a válság lehetőséget ad-e rá, hiszen a növekedési terveket alaposan keresztülhúzhatja a koronavírus miatti leállás.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A shortolás betiltásával állítaná meg a pánikszerű tőzsdei eséseket a kamara

2020, április 6 - 09:39

Csaknem 40 százalékot esett február 20-a óta a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX, de egyes részvények – még a nagyok közül is például az OTP, a Mol, az Opus – értéke lefeleződött. Sokan buktak rengeteg pénzt a tőzsdén, így fel is merült a kormánynak javaslatcsomagot előszeretettel összeállító Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában, hogy tiltsák be a tőzsdén a shortolást. (A shortoláskor a részvény áresésére játszik a tőzsdéző, akkor van haszna, ha a részvény ára esik. Shortolni persze más pénzügyi termékre is lehet, például egy adott deviza árfolyamának gyengülésére, vagy egy adott állampapír árfolyamesésére is lehet játszani.)

A shortolás betiltásának követelése nagy válságok idején szokott előjönni, akkor, amikor rengeteg ember felháborodik, a politikusok pedig igyekeznek kiszolgálni a választópolgáraikat. Most is ez történik, és több országban már néhány héttel ezelőtt be is tiltották a shortolást. A spanyoloknál és az olaszoknál először csak a kirívóan nagy esést elszenvedett vagy heves árfolyammozgásokat produkáló részvény shortolását tiltották be, később már általános tilalmat rendeltek el. Ausztriában is elrendelték a tilalmat (egyelőre egy hónapra), és Franciaországban, Görögországban, Nagy-Britanniában, Belgiumban is így tettek. Ugyan a Budapesti Értéktőzsde, illetve a felügyeleti szerve, a Magyar Nemzeti Bank két héttel ezelőtt még nem állt a short-tilalom mellett, de nem lenne meglepő ilyen nemzetközi előzmények láttán, ha a részletes terveket hétfőn és kedden nyilvánosságra hozó kormány megfogadná az MKIK javaslatát.

Pedig sok értelme nincs a shortolás betiltásának.

Már két hét múlva egyértelmű lesz, hogy nem segített semmin és senkin, legkésőbb a válság után fel is fogják oldani, nyolc-tíz év múlva pedig, a következő válságban ugyanígy be fogják vezetni, ugyanígy teljesen feleslegesen

írja a short-tilalomról Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. üzletfejlesztésért és stratégiai tervezésért felelős igazgatója. Szemlélteti is egy példán, hogy a shortolás nemcsak a tőzsdén létezik, hanem gyakorlatilag az üzleti világban szinte mindenhol. Például amikor egy élelmiszer-nagykereskedő leszerződik egy bolthálózattal egy évre előre, hogy milyen áron mennyi tojást szállít le, a nagykereskedő akkor jár jól, ha olcsóbban tudja megvenni a tojást a termelőtől, mint amennyiért fix áron továbbadja a boltnak. Vagyis shortolja a tojást. Ha bejön a számítása, nyer az üzleten, ha elszámítja magát, akkor veszít.

És a shortolásnak ráadásul jóval nagyobb a kockázata, mint az árfolyam-növekedésnek. Hiszen egy részvény ára legfeljebb lenullázódik, de az ára a sokszorosára tud nőni, így pedig jóval nagyobbat tud bukni egy shortolásra játszó.

Az árfolyamesésre játszók pénzt, forgalmat, idegen szóval, likviditást hoznak a tőzsdére, és ez hasznos. A shortos inkább védi a piacot a pánikszerű esésektől.

A Concorde Értékpapír Zrt. igazgatója magyarázata szerint azért, mert többletlikviditást biztosít, ennek minden fentebb részletezett, az egész piac által élvezett előnyével, és akár igaza lesz, akár nagyon nem, amikor zárja a pozícióját, azaz visszaveszi az eladott papírt, hogy vissza tudja adni a kölcsönt, akkor a vételi oldalt erősíti. Teszi ezt sokszor olyan kritikus árszinteken, kritikus órákban, amikor sokszor a shortot záró kereskedők, befektetők nélkül szinte üres lenne a vételi oldal, azaz ilyenkor éppen a shortokat zárók fékezik az esés dinamikáját, vagy teszik robbanásszerűvé a nagy esés utáni visszapattanást.

A short-ügyletek betiltása pontosan ezeket a hatásokat veszi ki a rendszerből. A tilalom bevezetését követő órákban, napokban persze látványos az eredmény, hiszen a nyitott short-pozíciókat villámgyorsan visszaveszik, a hatóságok/kormányok büszkék és boldogok, de az örömük hamar elmúlik. Egyrészt kiderül, hogy az árfolyamok eséséért nem a shortosok felelősek, hanem azok a befektetők, akik az adott pillanatban már éppen nem óhajtanak befektetők lenni, csak menekülni, menekülni, menekülni.

A részvénypiacoknak több szegmense van, az úgynevezett derivatív piac, meg az opciós termékek, ezeknél a shortolás betiltása nemcsak káros, de őrültség is, hisz ezeknek a piacoknak a lefagyását eredményezné. Legfeljebb az azonnali piacon szokták – válságok idején – bevetni a kormányzatok.

Egy másik szakértő, az Aegon Alapkezelőnél dolgozó Kardos Zsolt is a shortolás betiltásának értelmetlensége mellett érvel, érdemes elolvasni a magyarázatát.

A 2008-as pénzügyi világválság kezdetén, szeptemberben vezették be nálunk azt – összhangban az EU-s iránymutatásokkal –, hogy be kellett jelenteni a pénzügyi felügyelet felé az árfolyamesésre játszó, fedezetlen ügyleteket. Aztán 2011 nyarán több nyugat-európai országban egy időre betiltották a short-ügyleteket, nálunk akkor nem.

Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd /MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Bevétel híján fuldokolnak a vállalkozások, adókönnyítéseket várnak a kormánytól

2020, április 6 - 08:55

Békeidőben jogos elvárás, hogy mindenki határidőre könyvelje le és fizesse be az adóját, most azonban a koronavírus-válság miatt számos vállalkozásnál éppen csak csepegnek a bevételek, ha már teljesen el nem apadtak. Ilyen körülmények között, amikor a bért sem igen tudják előteremteni egyre több helyen, adót fizetni nagyon nehéz vagy éppen kivitelezhetetlen. A vállalkozások adókönnyítéseket kérnek a túléléshez a kormánytól.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hat ágazati munkacsoportja által készített gazdaságmentő csomagokban is van jó pár kérés, mely az adóterheken enyhítene. Kedden kiderül, hogy visszaköszönnek-e ezek a beígért kormányzati mentőcsomagban. A javaslatok zöme adóelengedést kér, illetve a visszaigénylések gyors kifizetését, valamint fizetési haladékot, továbbá a különböző adminisztrációs kötelezettségek halasztását szorgalmazza.

Áfa- és vámkönnyítések

A közlekedési és logisztikai munkacsoport azt szeretné, ha az eddiginél gyorsabban kifizetnék a vám- és áfa-visszatérítéseket, illetve a vámigazgatási jogorvoslatban megítélt összegeket. Az áfa-visszatérítések gyorsítását a kereskedők is kérik, mert jót tenne a folyó beruházásoknak, és gátolná a körbetartozások kialakulását. Jelenleg az áfa-visszatérítés 60–70 napnál is több lehet, pedig ezek az összegek most életbevágóan fontosak a vállalkozásoknak.

A fuvarozók szeretnék, hogy a pénzfogalmi áfa választásánál időszakosan töröljék el az értékhatárt és az időkorlátot, vagyis hogy év közben is át lehessen térni erre az adózásra, ne csak évi nettó 125 millió forintos árbevétel alatt. A kereskedők (mintegy pénzforgalmi szemléletben) kérik, hogy a bevásárlóközpontoknál halasztható legyen az áfafizetési kötelezettség olyan arányban, ahogy befolynak a bérleti díjak. Az üzletbezárások, bevételkiesések miatt ugyanis ebben fennakadások vannak.

A pénzügyi szektor szerint 3–6 hónapos haladék kellene az áfabefizetéseknél, a vámfizetéseknél pedig 60 napos, és fel kellene függeszteni az áfabevallási kötelezettséget. A korábban beadott bevallásokra likviditási okokból gyors kiutalást kérnek ők is a levonásba helyezett áfára.

Halasztás az online NAV-os adatszolgáltatás határidejére

A pénzügyi, valamint a közlekedési és logisztikai munkacsoport is javasolta, hogy halasszák el az összeghatár nélküli tételes online NAV-os számlaadat-szolgáltatás július elsejei határidejét legalább 3–6 hónappal.  Ezt adminisztrációs szempontból is könnyítésként élnék meg a vállalkozások.

Haladék az adóbevallásokhoz, a mérlegleadáshoz

A logisztikai és a kereskedelmi ágazat is haladékot kért vállalkozásainak a mérlegleadáshoz, felmerült a szeptember 30-i határidő, és az is, hogy a veszélyhelyzet utáni 30. napig tolják ki a beszámoló-elkészítési kötelezettséget. A kereskedők szerint sok helyen (például ahol nincs írásbeli szavazás) nem tudják megtartani a részvénytársaságok közgyűlését sem a jelenlegi korlátozások miatt.

A pénzügyi szektor még tovább menne, nemcsak a mérlegbeszámolók elkészítésénél, hanem a felügyeleti jelentési határidőknél is halasztást kérne, vagy valamennyi adóalanyra, vagy árbevételhez kötve, illetve igazolási kérelem alapján. Ezen kívül javasolják a legközelebbi adózási határidők 3 hónapos meghosszabbítását és a májusi adóbevallási határidő csúsztatását, ami cash-flow szempontjából is könnyítést jelentene az adózóknak.

Adócsökkentés, halasztás az adófizetésben

A pénzügyi szektor áfacsökkentést javasol egyes fogyasztási cikkekre és a szélesebb körben igénybe vett szolgáltatásokra. A közlekedési ágazat javasolja, hogy az adózó kérelmére a kivánál, a társasági adónál, illetve az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadójánál és az osztalék utáni szociális hozzájárulási adónál legyen automatikus pótlékmentes fizetési halasztás, illetve részletfizetési lehetőség.

A turisztikai ágazatnak nagy segítség lenne, ha az iparűzési, illetve az építményadó csökkenne, és ha 2021  végéig nem kellene turisztikai hozzájárulási adót fizetniük, valamint ugyaneddig adómentes lenne a SZÉP-kártya feltöltése. A pénzügyi munkacsoport azt kérte, hogy emelkedhessen a SZÉP-kártyára a munkáltató által kedvezményes adózással feltölthető keretösszeg, az adó pedig minimálisra csökkenjen, akárcsak más természetbeni juttatásoknál. Ez szerintük hozzájárulhatna a vendéglátó- és szálláshely-szolgáltató egységek mielőbbi újraindításához. A szociális hozzájárulási adó megfizetését pedig felfüggeszteni javasolják legalább a hitelmoratórium idejére.

Az ipari cégek kezdeményezték a helyi iparűzési adó elengedését vagy mérséklését, illetve hogy az állam kompenzálja az önkormányzatokat a kieső adóbevétel miatt. Indoklásuk szerint már most látszik, hogy 2020-ban a koronavírus drasztikus árbevétel-kiesést okozhat a vállalkozásoknál, viszont az adóelőleget még az előző évi, jóval magasabb árbevétel után kellene megfizetni, ami amúgy is túlfizetést jelentene, illetve jelentős likviditási problémát okozna.

A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cégek adómentességet kérnek a munkahelyi étkeztetésre, mivel a fokozott járványveszély miatt ezekre a helyekre most otthonról hozott élelmet nem vihetnek be a dolgozók.

A járvány miatt érintett üzletágakban az adóelőlegekre fizetési haladékot javasol a kereskedelem, például a társasági adóra, innovációs járulékra. Általánosságban felvetették még, hogy a jelenleginél egyszerűbb kalkulációval lehessen mérsékelni a fizetendő adóelőlegeket.

A pénzügyi munkacsoport megfontolásra ajánlja egyes ágazati szektorokra a részleges vagy teljes adóelengedést, adófelfüggesztést, vagy adószabály-változást, és adminisztrációcsökkentő intézkedéseket vár. A munkahelymegtartás érdekében javasolják a munkabért terhelő járulékok átmeneti elengedését, csökkentését vagy felfüggesztését. Kérik, hogy a pénzügyi szektor helyi iparűzési adó alapjában átmenetileg érvényesíthesse az ügyfélkövetelésekre elszámolt értékvesztést csökkentő tételként, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket, illetve a pénzügyi szervezetek különadóját töröljék el, függesszék fel, mérsékeljék, vagy a fizetési kötelezettséget halasszák el a hiteltörlesztési moratórium végéig. Mivel a kata szerint adózókból csak meghatározott kör, 81 ezer vállalkozás kapott adómentességet, ezt a kört javasolják bővíteni, de szerintük akár a teljes 360 ezres adózói kör mentesítése is megfontolandó lehet, mert a kiválasztottakon kívül is rengeteg kisvállalkozó veszítette el a munkáját.

A bajban lévő személyszállító vállalkozások kiadásait csökkenthetné, ha a veszélyhelyzet évében mentesítenék őket a piacfelügyeleti díj megfizetése alól.

Adóintézkedések, amelyek még könnyebbé tennék a vállalkozások hétköznapjait

A közlekedési és logisztikai munkacsoport azt javasolja, hogy a NAV vizsgálja felül az elektronikus úton benyújtott számlákra és teljesítési igazolásokra (például CMR-fuvarlevél) vonatkozó szabályozást, és biztosítsák, hogy ezeket az okmányokat ne csak eredetiben, hanem elektronikus úton is be lehessen nyújtani az adóhatósághoz. A fuvarozók kérik, hogy csökkentsék a szankciót, ha az EKÁER-jelentések hiányosak, és növeljék a bejelentési kötelezettség súly és értékhatárait, illetve mérlegeljék az EKÁER átmeneti egyszerűsítését.

Mivel a vállalkozások most feltehetően valamennyi erőforrásukat fizetőképességük fenntartására, forgóeszköz-finanszírozására fordítják, így a tervezett beruházásokat nem fogják tudni megvalósítani. Ezért kérik, hogy az előző években megképzett fejlesztési tartalékokat két évvel később lehessen felhasználni.

A kereskedelem javasolja, hogy a táppénzes papírt elektronikusan (e-mail melléklet, e-papír, stb.) is el lehessen juttatni a munkáltatónak. Felhívták a figyelmet, hogy a pénzmosás elleni törvény szerint április 9-i határidővel kellene átdolgozni a könyvelői, adószakértői, adótanácsadói, ingatlanügylettel foglalkozó cégek szabályzatát, aminél szintén halasztásra lenne szükség.

Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Különadó a multiknak, a pártoktól elvonnak pénzeket: itt vannak a járványügyi akcióterv részletei

2020, április 4 - 10:43

Magyarországon eddig 678 koronavírus-fertőzés történt, 58-an meggyógyultak, 32-en hunytak el eddig, több mint 11 ezren vannak házi karanténban és mintegy 10 ezer tesztet végeztek el a hatóságok, de ebben a gyorstesztek nincsenek benne, közölte Gulyás Gergely a szombati kormányinfón.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról tájékoztatott, legfontosabb az emberi élet és az egészség védelme. Mint mondta, nyitott előirányzatok vannak, egész biztos, hogy minden anyagi forrás a védekezéshez rendelkezésre fog állni.

Gulyás Gergely megerősítette, amit Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth Rádióban jelentett be, miszerint bruttó félmillió forintot kapnak az egészségügyi dolgozók. Ezt várhatóan nyár elején kapják majd meg.

Folyamatos az eszközbeszerzés, bár az egészségügyi termékek piacán a szabad kereskedelmet a szabad rablás váltotta fel, de megtesznek mindent, hogy a védőeszközöket be tudjuk szerezni. Eddig mintegy 380 milliárdot költöttek erre.

Bejelentette, komoly gazdasági következményei is vannak a járványnak, ezért a védekezéshez szükséges forrásokat biztosítani kell. Ezért átrendezik a költségvetést, létrehozzák a járvány elleni védekezés alapját és a gazdaság újraindítását szolgáló alapot.

Az eredményes védekezéshez szükséges kiemelt költségvetési átcsoportosításokat hajtunk végre és közös teherviselésre kötelezünk multikat, pártokat, bankokat és önkormányzatokat is

– nyilatkozott.

A kormány magán kezdte a takarékosságot és az átcsoportosításokat, a tárcáktól 1345 milliárd forintot elvonnak és átcsoportosítanak.

A konkrét járvány elleni lépések a következők:

  • a párttámogatások 50 százalékát a járvány elleni védekezési alapba kell befizetni, ez 1,2 milliárd forintot jelent,
  • a multikra kereskedelmi különadót vetnek ki, ez egyszer már uniós vitát eredményezett, de az Európai Bizottsággal szemben lengyel-magyar győzelem született az Európai Bíróságon, így ez idén 36 milliárd forint pluszbevételt fog jelenteni.
  • a pénzügyi szektorban a bankoknak 55 milliárd forintot kell befizetniük,
  • a gépjárműadó egy részét a központi költségvetésbe irányítják át, az önkormányzatok ezzel járulnak hozzá a védekezéshez, ez az arányos teherviselés része.
  • A járvány elleni védekezésre összesen 663 milliárd forintot tudnak biztosítani.

Az egészségügyi szakdolgozók és védőnők előre bejelentett béremelésére is sor fog kerülni, ez 81 milliárd, amit a kormány a gazdasági nehézségek ellenére is biztosítani fog.

A gazdasági újraindítását szolgáló alap része a központi intézményekből beszedett megtakarítás, 922 milliárd forint, illetve a nemzeti foglalkoztatási alap teljes bevétele, 423 milliárd forint, így összesen 1345 milliárd forint áll rendelkezésre.

Szinte felfoghatatlan számok, mégis úgy gondoljuk, hogy ahhoz az óriási kihíváshoz, amivel az ország szembenéz, erre szükség van.

– mondta Gulyás Gergely.

Arról is beszélt, 30 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, nem csak ennyien veszítették el az állásukat, a 70 ezer szabad munkahely 40-50 ezerre csökkent. Április elejétől napi négyezer körüli a munkahelyüket elvesztők száma.

Nem csupán a költségvetésre való eltérésről fog dönteni a kormány a holnapi ülésen, hanem döntést hoz egy olyan gazdaságélénkítő csomagról is, ami a rendszerváltozás óta az ország legnagyobb gazdasági akcióterve lesz.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Orbán Viktor: Annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a koronavírus elpusztít

2020, április 4 - 09:20

Luca Visentini a napokban egy nyílt levélben aggodalmát fejezi ki azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban, amelyekkel a magyar kormány enyhítené a koronavírus-járvány miatt várható gazdasági károkat.

Orbán Viktor válaszában azt írta:

ritka megtiszteltetés a magyar miniszterelnök számára, hogy levelet kaphat Öntől. A mostani koronavírus-járvány okozta gazdasági bajok indokolják az Ön különleges gesztusát. Örömmel látom, hogy nyomon követi a magyar kormány és a magyar nép koronavírus legyűrése érdekében folytatott erőfeszítéseit.

A miniszterelnök bátorítónak nevezte, hogy ilyen nehéz helyzetben is számíthatnak a szakszervezetek figyelmére. Biztosította a főtitkárt, hogy meggyőződésünk, szándékaink és céljaink most is egybeesnek.

Orbán Viktor emlékeztette Luca Visentinit arra, hogy az elmúlt tíz évben Magyarországon – talán egyetlenként Európában – sikerült felépíteni egy munkaalapú gazdaságot.

Mint bizonyára Ön is tudja, ezzel térdre kényszerítettük a munkanélküliséget, amely a mi kormányzásunkat megelőző időszakban jóval meghaladta a tíz százalékot. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány, a mostani válságkezelő intézkedései során bátran támaszkodhat a 2009-es válság idején kialakított politikájának tapasztalataira

– folytatta.

A kormányfő megjegyezte, a magyar tapasztalatokat az elmúlt tíz évben is készek voltak megosztani az érdeklődőkkel.

Leszögezte: a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése áll kormánya válságkezelő programjának középpontjában.

Biztosíthatom Önt, annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a koronavírus elpusztít. Együttérzését, szolidaritását és bátorítását a magyar nép nevében köszönöm!

– zárta az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárának írt levelét Orbán Viktor.

Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Kategóriák: Zöld hírek

69 fertőtlenítő hatású terméket vizsgáltak, 2 teljesen hatástalan

2020, április 4 - 08:32

A közlemény szerint a tárca Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma összesen 69 féle kézfertőtlenítőt, antibakteriális szappant, folyékony szappant és tusfürdőt, felületfertőtlenítőt ellenőrzött.

A vizsgálat e szerek közül 14 esetében nem igazolta teljes körűen a címkén vállalt tisztító, fertőtlenítő hatásokat, ám mindössze két, kizárólag webshopban kínált kézfertőtlenítő bizonyult teljesen hatástalannak.

Emlékeztettek, a koronavírus-fertőzés terjedésének legjobb ellenszere az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai szerint az otthonmaradás mellett a minél gyakoribb, langyos vizes-szappanos kézmosás.

A 29 különböző típusú kézfertőtlenítő közül nyolc nem teljesítette maradéktalanul a csomagoláson vállalt antibakteriális vagy gombaölő hatást. E cikkek közül került ki az a két, csak online módon értékesített termék is, amelyek semmilyen fertőtlenítő hatást nem produkáltak.

A hatósági fellépés eredményeként az egyik honlap időközben elérhetetlenné vált – tették hozzá.

A 19 féle antibakteriális hatásúként árult szappan és tusfürdő közül négy folyékony szappan nem hozta az ígért hatást a laborvizsgálat alapján.

Egy nap alatt hatan haltak meg a koronavírus miatt MagyarországonA fertőzöttek száma 55, a gyógyultaké 15 fővel nőtt.

A felületfertőtlenítők még jobb arányban teljesítették vállalásaikat, 21 típusból összesen két termék esetében találtak problémát a szakemberek, az egyik a gombaölő hatás szempontjából, a másik pedig csak az ajánlott hígításban nem felelt meg az ellenőrzésen.

A vizsgált árucikkeket és az eredményeket termékcsoportonként, tételesen bemutató táblázatok a fogyasztóvédelmi honlapon elérhetőek.

Az ígért fertőtlenítő hatást csak részben teljesítő termékek a csomagoláson, címkén olvasható információk valósághű módosítása után forgalmazhatók – közölték.

Az ITM a vizsgálati eredményeket megküldte a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, amely piacfelügyeleti hatóságként eljár a jogsértő vállalkozásokkal szemben.

A tárca a veszélyhelyzet meghirdetése óta figyeli a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat és a megtévesztő tájékoztatás megvalósulását, indokolt esetben határozottan fellép a magyar családok védelme érdekében.

A fogyasztóvédelmi eljárások folyamatban vannak, az e-kereskedelemben kapható kézfertőtlenítők ellenőrzése folytatódik – írták.

Kitértek arra is, hogy a túlzott kézfertőtlenítés akár káros is lehet, kiszárítja a bőrt, amely kirepedezve könnyebben fertőződik. A járvány terjedésének lassítását akkor segíthetjük a leghatékonyabban, ha betartjuk a kijárási korlátozást, és kizárólag alapos indokkal mozdulunk ki otthonról – áll a közleményben.

Kiemelt kép: MTI/Komka Péter

Kategóriák: Zöld hírek

Erre számíthatnak, akik más uniós tagállamban dolgoznak, de itthon ragadtak

2020, április 3 - 16:06

A járvány miatt a legtöbb európai uniós ország lezárta a határait, és ezekbe az országokba nagyrészt már csak a saját állampolgáraik léphetnek be. A helyzet különösen negatívan érintette azokat, akik a lakhelyüktől eltérő EU-tagállamban dolgoznak, és eközben rendszeresen hazatérnek.

Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda uniós munkajogi szakértője elmondta, hogy az Európai Bizottság márciusban adott ki ajánlásokat, amelyek szerint a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az ingázók szabad és gyors határátlépését. Ezzel összhangban már Magyarországon is történtek intézkedések, hiszen az elmúlt időszakban több szomszédos országba is lehetővé vált a munkavállalási célú napi ingázás.

  • Ilyen esetben a dolgozók mentesülnek a 14 napra előírt hatósági karantén, valamint a külföldiekre vonatkozó beléptetési tilalom alól.

Előfordulhat azonban, hogy ellehetetlenül az ingázás, hiszen a célország például beutazási tilalmat rendel el. A szakértő szerint amennyiben a határ menti ingázónak a be- vagy kiutazási tilalom miatt nem áll módjában munkát végezni, akkor annak az uniós országnak a joga az irányadó, amelyben rendszeresen munkát végez. Őket a munkavállalók unión belüli szabad mozgásáról szóló rendelet szerint ugyanolyan szociális és adókedvezmények illetik meg, mint a munkavégzés helye szerinti tagállam állampolgárait.

De mi lesz az egészségügyi ellátással?

Horváth Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogyha az ingázó a beutazási korlátok miatt csak távmunkában tudja ellátni a feladatát, az nem változtat a helyzeten, továbbra is a foglalkoztatása szerinti tagállam joga marad irányadó a munkaszerződésére. Továbbá ugyanolyan szociális és adókedvezmények illetik meg, mint a munkavégzés helye szerinti ország állampolgárait.

Ha az ingázó a lakhelye szerinti tagállamból végez távmunkát, mivel a beutazási korlátozások miatt nem tud a célországba beutazni, ez a társadalombiztosítási jogviszonyát nem változtatja meg. A tb-ellátásokra alapvetően a foglalkoztatásának helye szerinti tagállam rendelkezései szerint jogosult, hiszen a munkaviszonya alapján ott biztosított.

  • Ha viszont az otthoni munkavégzés során megbetegszik, és a beutazási korlátok miatt nem áll módjában igénybe venni a foglalkoztatása szerinti tagállam tb-ellátásait, akkor a hazai ellátásra is jogosult. Ehhez az egészségügyi ellátással kapcsolatos úgynevezett S1 formanyomtatványt kell bemutatni.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda kiemelte: ha a jelenlegi helyzetben a határ menti ingázó elveszíti a munkáját, akkor a saját államától igényelheti a munkanélküliekre vonatkozó ellátást az uniós tagállamnak a vonatkozó előírásai alapján.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Christian Bruna

Kategóriák: Zöld hírek

A Budapest Airport vezetői felajánlották a fizetésüket, hogy abból a nehéz helyzetbe került reptéri dolgozókat támogassák

2020, április 3 - 15:39

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér március végére elvesztette utasforgalmának 98 százalékát, a korábbi napi 150-200 járat helyett jelenleg napi 20 üzemel, amelyből csak néhány utasszállító – tudatta közleményben a Budapest Airport.

Tavaly március 31-én 45 700 utas fordult meg a reptéren, idén 520 főre esett vissza ez a szám.

A járvány okozta nehéz helyzetre tekintettel létrehozták a BUD Csoport Munkavállalóiért Alapítvány, amelynek célja azoknak a jelenlegi vagy volt munkavállalóknak a támogatása, akiknek a koronavírus-járvány okozta egészségügyi és gazdasági helyzetben veszélybe kerül a szociális biztonsága, fizikai vagy mentális egészsége. Az alapítvány munkáját bárki támogathatja.

Az alapítvány támogatásában élen járnak a BUD csoport felsővezetői, akik közül mindannyian felajánlották áprilisi jövedelmük nagy részét. A felajánlott összeg nagyjából 60 ezer euró.

Az alapítvány támogatására pályázni lehet, az odaítélésről pedig a vezetőségből álló kuratórium dönt.

Kiemelt kép: MTI / Földi Imre

Kategóriák: Zöld hírek

Megkegyelmeztek a katázó betegellátóknak, nélkülük nem működnének az állami kórházak

2020, április 3 - 14:59

Időről időre felbukkan a hír, hogy szigorítanák a katázást, mert visszaélnek vele, munkaviszony helyett így spórolnak. Azt is rebesgették, hogy az állami kórházakban is elterjedt ez az adózási forma, ami most már egyértelmű, hiszen az egyik veszélyhelyzeti kormányrendelet mentesíti a fekvő- és járóbetegellátókat a kataadó megfizetése alól. Tehát nyilván vannak az állami egészségügyben is katások, sőt úgy tudni, a kórházakban az ügyeleti rendszer vállalkozó orvosok nélkül nem is fenntartható.

Adószakértői körökben viszont megoszlanak a vélemények arról, megfelel-e a szabályoknak, ha egy orvos a kisadózó vállalkozások tételes adóját választja.

Dr. Kunetz Zsombor oxyológus szakorvost szerint igaz a hír, hogy az állami kórházakban dívik a vállalkozás, azon belül a katázás is. Nem véletlen ez szerinte, mert az ügyeleteket csak így tudják fenntartani. Vállalkozó orvosok nélkül nem is működnének a kórházak. Amúgy tilos a „kettős alkalmazás”, vagyis nem lehet, hogy mondjuk reggel alkalmazott az orvos, délután vagy este meg katás vállalkozóként ügyel.

Mi úgy hallottuk, inkább a konzultációs szakmákban dolgozókra, aneszteziológusokra, belgyógyászokra, kardiológusokra, pszichiáterekre jellemző a katázás, illetve gyógytornászokra. Kunetz Zsombor szerint ott, ahol műszakokban dolgoznak, ott jöhet szóba a vállalkozói, vagy katás foglalkoztatás, hiszen ott lehet egyáltalán megcsinálni.

A vállalkozói lét egészen elterjedt az állami kórházakban, de hogy a vállalkozók mekkora része lehet katás, arról nincs konkrét információja. Előfordulhat, hogy ugyanabban a kórházban katáznak az orvosok, ahol egyébként is dolgoznak, és az is, hogy másik intézményben. Vannak olyan cégek is, akik bérnővéreket és orvosokat „szállítanak”. Azok, akik ellátják a szerződés szerinti munkát, számlát adnak a cégnek, akár katást is, a cég pedig leszámlázza a szolgáltatást a kórháznak.

Kunetz véleménye szerint jó, hogy katázhatnak az orvosok. A munkáltató és a dolgozó is spórol vele, viszont az államkasszába kétségtelenül kevesebb folyik be. A közalkalmazotti lét meglátása szerint korszerűtlen, merev rendszer, nehéz a keretei között hatékonyan használni azt a kevés humánerőforrást, ami a kórházaknak van. Szerinte olyan rendszert kellene alkotni, ami kedvezőbbé, egyszerűbbé, olcsóbbá és rugalmasabbá teszi az egészségügyiek foglalkoztatását, hogy ne kelljen a kiskapukat keresniük, vagy külföldre menniük.

Nem tagadták

Próbáltuk más úton is kideríteni, mennyire elterjedt a kórházi katázás. Mindegyik megkeresett szervezet elhárította a kérdésünket: a Magyar Orvosi Kamara azt írta, hogy nincs hatáskörük a kérdésben, a Magyar Kórházszövetség sem érzi magát illetékesnek, az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak nincsenek erről adatai, ahogy az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének sem. Utóbbi hangsúlyozta, a nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott orvosok döntő többségénél a munkáltató és a vele szerződést kötő orvos közös döntése, hogy milyen típusú szerződés (közreműködői, személyes közreműködői, vállalkozói, megbízási) megkötése mellett vállalja az orvos a feladatot.

Kérdeztük a NAV-ot is, álláspontja szerint rendben van-e, ha egy állami kórházban, egészségügyi intézményben katásként dolgozik orvos, vagy más egészségügyi szakszemélyzet. Illetve hogy ellenőrizték-e a kórházakban katázókat, és ha igen, milyen eredménnyel. Választ nem kaptunk.

Hétből kettőnek meg kell felelni

A katázásnál az a szabály, hogy ha a kisadózó az egyik partnernek évi 1 millió forint feletti bevételt számlázott, a NAV vélelmezheti a bújtatott foglalkoztatást. Ez a vélelem akkor dőlhet meg, ha hét feltételből legalább kettő teljesül.

Ruszin Zsolt adószakértő így foglalta össze a hét feltételt közérthetőre: dolgozzon a katás valakivel együtt; önállóan; otthon, vagy saját irodában, műhelyben; saját eszközeivel; saját munkarendje szerint; legfeljebb a bevétele fele származzon egy kuncsafttól; vagy dolgozz máshol, teljes munkaidőben. Szerinte az állami kórházakban dolgozók nem felelnek meg a katázás szabályainak, mert nincs meg náluk a hétből két feltétel. Az orvos nem egyedül végzi a tevékenységet, az orvosok konzíliumon döntenek, nem egyedül, a munkarendet a kórház és ezer szabály írja elő. Nem felel meg a kisadózásnak az sem, ha ugyanabban a kórházban katázik az orvos, ahol egyébként alkalmazott – tette hozzá. Egy, a katázás szabályairól készült anyagában írja, hogy tipikus problémás katások a kórházi orvosok, mert adott munkarendben dolgoznak, ugyan önállóan, de nincsenek saját eszközeik, és helyszínük, és az asszisztensüket sem ők maguk alkalmazzák, hanem a kórház.

A konkrét esettől függ

Ha valakit katás vállalkozóként „foglalkoztatnak”, nem kell megfizetni a munkabérre rakódó közterheket (15 százalék szja, 18,5 százalék munkavállalói járulék), hanem csak a havi 50 ezer forint kataadót. Ezért cserébe viszont kevesebb nyugdíjat fog kapni, illetve nem járnak neki a munkaviszonyhoz kapcsolódó védelmek (felmondási védelem, végkielégítés stb.). A kórháznak is kevesebb költség, mert a bruttó béren felül neki is kell(ene) járulékokat fizetni (17,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás), katás szerződés esetében ezek alól az adók alól mentesül – foglalta össze a Niveus Consulting Group a kata előnyeit.

Szerintük általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy egy állami kórházban foglalkoztatott orvos katázása megfelel-e a jogszabályoknak, vagy sem. Ez mindig a konkrét esettől függ, hiszen az orvosok is rendkívül sokféle módon állnak vállalkozói / közalkalmazotti jogviszonyban. Az, hogy egy adott orvossal kötött szerződés ennek megfelel-e, sok mindenen múlik. Így például kérdés, hogy az orvos dolgozik-e több kórháznak, esetleg folytat-e a magánpraxist, az egyes munkákat (műtéteket) szabadon vállalhatja-e el vagy utasíthatja vissza.

A munkáltatónak nagyobb a bukás

Azt szerintük ki lehet jelenteni, hogy egy olyan dolgozónál – és itt teljesen mindegy, hogy kórház vagy más cég „foglalkoztatja” –, aki minden nap 8 órát (vagy az ügyeleti beosztásnak megfelelő más rendszeres időközt) dolgozik ugyanazon a helyen, a megrendelő (kórház) eszközeivel és más kórházban / más cégnek nem dolgozik, nagy eséllyel nem lehet megdönteni a munkaviszonyra vonatkozó vélelmet.

Ekkor arra kell számítani, hogy a NAV úgy fogja tekinteni, hogy a katás által (áfa nélkül) kiszámlázott összeg a bruttó bér volt, ennek terhére kell be kell fizetnie a 15 százalék szja-t és a 18,5 százalék munkavállalói járulékot. A katás vállalkozó büntetése mindössze annyi lesz, hogy ezt a már megfizetett havi 50 ezer forint kataadón felül kell befizetni, azt nem lehet beszámítani. A számlát befogadó cégeknek viszont sokkal rosszabb a helyzetük. Őket terheli ugyanis a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás (évtől függően legalább 19 százalék összesen) és az összes meg nem fizetett adóra eső bírság. Utóbbi a be nem fizetett adó 50 százaléka, de súlyosabb esetben, ha a NAV szándékosságot állapít meg, az adó 200 százaléka is lehet.

Kiemelt kép: Marjai János/24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Most is működik a németek csodaszere a gazdaság megmentésére?

2020, április 3 - 14:19

A német kormánypártok – vagyis a kereszténydemokrata CDU, a bajor testvérpárt CSU, valamint a szociáldemokrata SPD – jó ideje válságban vannak, egyikük sem biztos abban, hogy hasznos számukra, ha együttműködik a másikkal, ráadásul az ezzel kapcsolatos álláspontjuk is sűrűn változik, mivel az utóbbi időben elég gyakran cserélődnek a vezetők a pártok élén. Most azonban viszonylag gyorsan cselekedtek: március 8-án, mikor még alig 100 ezer emberre jutott egy koronavírusos megbetegedés, a koalíciós pártok konkrét munkaerőpiaci lépéseket tettek a járvány gazdasági hatásainak csökkentése érdekében.

Ahogy az SPD-s Olaf Scholz pénzügyminiszter akkor mondta, országuk „páncélököllel” harcol a vírussal szemben a gazdaság megvédése érdekében. Erre 750 milliárd eurót, vagyis úgy 270 ezer milliárd forintot is el tudnak költeni (összehasonlításképpen, ez az összeg úgy ötszöröse Magyarország GDP-jének). A kormánypártok javaslatát a törvényhozás mindkét háza és minden pártja – szélsőbaltól szélsőjobbig – megszavazta a múlt héten.

A gazdasági segélycsomag részben a kibővítése annak a már eleve működő rendszernek, amelyben az állam közpénzzel pótolja a kieső bér egy részét, amennyiben a munkaadó rövidített munkaidőben alkalmazza a dolgozóit. Ezt nevezik a németek Kurzarbeitnek, magyarul rövidített munkaidőnek. A Kurzarbeit nem újdonság, több évtizede létezik, ez segítette például Németország gyors kilábalását a 2008-as válságból, ami – szemben sok másik európai állammal – nem is okozott akkora károkat az országnak.

A Kurzarbeit lényege az elbocsátások minimalizálása, vagyis hogy a válságban érintett vállalatok hazaküldhessék, vagy rövidített munkaidőben dolgoztathassák a munkavállalóikat ahelyett, hogy megválnának tőlük. A munkások pedig a fizetésük jelentős részét továbbra is megkapják, mégpedig úgy, hogy az állam a kieső összeg nagy részét pótolja.

A német Bundestag a Kurzarbeit szabályai könnyítésének elfogadásakor 2020. március 13-án. Fotó: Bernd von Jutrczenka/picture alliance via Getty Images)

Ha egy vállalat részt vesz a Kurzarbeit rendszerében, akkor a munkáltatók megkapják az úgynevezett Kurzarbeitgeldet (a rövidített munkaidőre szóló bért) a munkanélküli juttatások elosztásáért is felelős Szövetségi Munkaügyi Ügynökségtől. A munkások a krízis előtti fizetésüknek a 60 százalékát, ha gyerekeik is vannak, akkor a 67 százalékát kapják meg. Ha pedig a válságnak vége, vagy legalábbis enyhül, a munkavállaló visszatérhet a teljes munkaidejű állásába.

A rendszer mögött az az elv áll, hogy sem a munkaadó, sem a munkavállaló ne szenvedjen hátrányt egy olyan válság miatt, ami nem miattuk következett be. Másrészt a vállalatok így nem veszítik el azt a kiadást, amit korábban a munkások felkészítésébe, továbbképzésébe fektettek, és amire szükségük lesz a krízis után.

A munkaadók Magyarországon is hasonló szisztémát szeretnének, erről itt írtunk:

Állami lélegeztetőgépre szorulnak a vállalkozások a megmaradáshoz és a dolgozók megtartásáhozMunkahelymegtartó és bértámogatást sürgetnek a kamarához beérkezett javaslatok. Az elmélet jól hangzik, de működik-e a gyakorlatban?

Úgy tűnik. Még a 2008-as válság alatt, a világ országainak többségével szemben, Németországban például még csökkent is a munkanélküliség (7,9 százalékról 7 százalékra esett), köszönhetően részben a Kurzarbeitnek. Akkor 1,5 millió munkavállaló kapott így fizetést, hogy aztán visszatérhessen a teljes munkaidős munkájához.

A munkanélküliségi adatok Németországban egyelőre csak a március 12-ig tartó időszakról állnak rendelkezésre, amikor a járvány még nem harapódzott el olyan mértékben, mint az elmúlt hetekben. A szakértők azt prognosztizálják, hogy a Covid-19 miatt nőni fog a munkanélküliek száma.

A 2008-as gazdasági világválság után a Kurzarbeitben való részvétel lehetőségeit a német állam leszűkítette, igaz, nem is volt olyan átfogó gazdasági krízis azóta, illetve a német gazdaság és a foglalkoztatás is fellendült a válságot követően.

Most ezt a rendszert hozták vissza, illetve bővítették ki. Az egyik fő különbség az előzőekhez képest, hogy a vállalatok még könnyebben részt vehetnek benne. Korábban egy vállalkozás csak akkor csatlakozhatott, ha a munkahiány az alkalmazottak legalább 30 százalékát érintette. Ezt most 10 százalékra csökkentették. Jóval több forrást is biztosít ezúttal az állam, és sokkal több munkavállaló fog részesülni belőle, mint a 2008-as válság idején. A kormány szerint most 2,35 millió munkavállaló kap majd Kurzarbeitgeldet, ami az államnak összesen 10 milliárd eurójába (3,5 ezer milliárd forintjába) kerül. A pénzzel valószínűleg nem is lesz gond, hiszen a munkaügyi ügynökség az elmúlt években 26 milliárd eurót (9,3 ezer milliárd forintot) takarított meg.

Még akkor sem, ha Angela Merkel CDU-jának munkaerőpiaci szakértője, Peter Weiß szerint

a járvány gazdasági hatásaként több mint 4 millió embert rövidített munkaidőben foglalkoztathatnak, vagyis ők háromszor többen lehetnek majd, mint a 2009-es tavaszi rekord idején.

Noha alig fél hónapja bővítették ki a rendszert, a járvány okozta gazdasági helyzet annyira gyorsan vált kritikussá, hogy sok vállalkozás már be is lépett a rendszerbe, az első héten például több mint 76 ezer vállalkozás kérvényezte a rendszerbe való felvételét.

A legfrissebb adatok szerint – amelyeket a szociáldemokrata munkaügyi miniszter, Hubertus Heil közölt kedden – március végéig összesen 470 ezer vállalkozás jelentette be a rövidített munkaidős rendszerben való részvételi igényét. Hogy a 470 ezer vállalkozás hány embernek a rövidített munkaidős alkalmazását jelenti, egyelőre nem lehet tudni. Ezt az adatot csak akkor ismerhetjük meg, ha a vállalkozás részvételét elfogadják, és regisztrálják a munkavállalót rövidített munkaidejűként. Az azonban biztosnak látszik, hogy jóval többen lesznek a 2009-es eddigi rekordnál.

A német Gazdaságkutató Intézet hétfőn közzétett adatai szerint a következő negyedévben hatalmas növekedés tapasztalható majd a rövid munkaidejű foglalkoztatásban, a vállalkozások több mint a negyede használja majd. Főleg az olyan iparágakban, mint az autóipar (41 százalék), a gépipar (33 százalék), de például a Bundesliga harmadik osztályában szereplő FC Magdeburg alkalmazottai is beleegyeztek, hogy így foglalkoztatják őket tovább.

A Volkswagen a német munkavállalóiból 80 ezret kíván ilyen módon foglalkoztatni, a Daimler pedig 170 ezer dolgozójának többségét szeretné rövidített munkaidőben alkalmazni április elejétől. De csatlakozott már a sémához a Deutsche Bank is.

A siker nem garantált

Korábban a Kurzarbeit rendszerében főleg az ipari vállalatok vettek részt, a kormány most azt reméli, hogy nagy segítséget nyújt majd a szolgáltató szektorban is, hiszen ott is komoly visszaesés tapasztalható a szociális távolságtartás miatt.

Hogy mennyire lesz sikeres ebben az ágazatban, egyelőre kérdéses, az ennek a szektornak a munkavállalóit összefogó szakszervezet, a Verdi álláspontja szerint a meghozott rendelkezések nem nyújtanak elegendő segítséget az éttermek és hasonló vállalkozások alacsony jövedelmű dolgozói számára. Heil ugyanakkor elmondta, hogy szinte nincs iparág, amelyből ne érkezett volna igénylés, így nagyon sok vendéglátóipari és kereskedelmi vállalakozástól is.

Egy drezdai tapasbár és a Kurzarbeitgeld iránti jelentkezési lap. Fotó: Robert Michael/picture alliance via Getty Images

Egyes szakértők attól tartanak, hogy a járvány miatt nagyobb válság lesz, mint a 2008-as globális pénzügyi válság volt, emiatt hosszú távon a Kurzarbeit rendszere nem lesz fenntartható. Ha még hónapokig fenn kell tartani a kijárási korlátozásokat, akkor a vállalkozásoknak nem lesz semmilyen bevétele ahhoz, hogy túléljék a válságot.

A harmadik ellenérv a sikeresség ellen, hogy a Kurzarbeit csak növeli az egyenlőtlenséget, mert míg a munkaadókat kisegíti az állam, hiszen számukra a munkaerőköltség nullára csökken, addig a munkavállalók kevesebb pénzt vihetnek haza.

Ki vannak téve a német vállalatok a világgazdasági folyamatoknak is, a SARS-járvány hat hónapon át tartott, ami miatt a kínai GDP-növekedés 1 százalékkal lett alacsonyabb. Ha ez lesz most is, akkor a német GDP-t 0,06 százalékkal vágja meg csak a kínai 1 százalékos GDP-csökkenés. Ez azonban csak egy igen óvatos jóslás a mostani helyzetre.

Az viszont világos, a németeknél nincs az a pénz, amit ne költenének a gazdaság megsegítésére, a 750 milliárd eurós, vagyis 270 ezer milliárd forintos segélycsomag nagyobb a franciák 45 milliárd eurós, illetve az Egyesült Királyság közel 400 milliárd eurós csomagjánál. Igaz, az amerikai törvényhozók még a németeknél is nagyobb összeget szavaztak meg a segítséghez. A német állampolgárok pedig úgy tűnik elégedettek a német kormánnyal, mind az egészségügyben, mind a gazdaságban tett fáradozásaikért. Legalábbis ezt mutatják a közvélemény-kutatások elégedettségi mutatói, ahogy a kormánypártok és politikusaik népszerűségi indexei is.

Kiemelt kép: Sean Gallup/Getty Images

Kategóriák: Zöld hírek

Májusig zárva maradnak az európai Ford-gyárak

2020, április 3 - 13:55

A Ford még legalább egy hónapig, május 4-ig szünetelteti a jármű- és motorgyártást legtöbb európai üzemében a koronavírus-járvány következményeként – közölte az amerikai autógyártó európai leányvállalata.  A gyártás újraindítása a következő hetek járványügyi eseményeitől, az adott időben érvényes országos szintű korlátozásoktól, a beszállítók rendelkezésre állásától és a márkakereskedői hálózat működésének lehetőségeitől függ.

Reméljük, hogy a következő hónapban javul majd a helyzet, ám a munka újrakezdésével kapcsolatos terveink továbbra is a mindenkori feltételektől és az adott országok kormányainak rendelkezéseitől függnek

– fogalmazott Stuart Rowley, a Ford of Europe elnöke.

A Ford március 19-től függesztette fel a gyártást legfontosabb kontinentális európai üzemeiben, a németországi Saarlouis és Köln, a spanyolországi Valencia és a romániai Krajova városokban, március 23-tól pedig az Egyesült Királyságban, a Bridgend és a Dagenham motorgyárakban. Emellett a Ford legtöbb egyéb tevékenysége is szünetel Európa-szerte, kivéve azt a néhányat, amelyek létfontosságúak az üzletmenet folyamatosságának biztosításához.

A Ford és dolgozói jelenleg számos olyan kezdeményezésben vesznek részt Európa-szerte, amelyek az új koronavírus terjedésének fékezését szolgálják, támogatva az országos szintű projekteket és a közösséget segítő tevékenységeket. Ezek a kezdeményezések az orvosi berendezések, például arcmaszkok és lélegeztető gépek gyártásától kezdve az egészségügyi dolgozóknak szánt tábori ágyak biztosításán át egészen a létfontosságú orvosi szolgáltatásokat, sürgősségi szállítást vagy élelmiszerszállítást szolgáló járművek adományozásáig terjed.

A saját tulajdonú vállalatokban körülbelül 53 ezer alkalmazottat, az összevont, illetve nem összevont közös vállalkozásokkal együtt pedig mintegy 67 ezer embert foglalkoztató, kölni székhelyű Ford of Europe felel a Ford márkához tartozó autók gyártásáért, értékesítéséért és karbantartásáért Európa 50 piacán. A Ford of Europe 24 gyártóüzemet működtet.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Tannen Maury

Kategóriák: Zöld hírek

Tordai: Matolcsy adjon helikopterpénzt!

2020, április 3 - 12:22

Tordai Bence Facebook-oldalán arról írt, hogy a koronavírus-járvány a jelenlegi kilátások szerint óriási gazdasági válságot okoz. Az embereknek nemcsak a vírus okoz szenvedést, hanem a  gazdasági összeomlás is:

a munkahelyek és munkalehetőségek megszűnése, a jövedelmek kiesése, a létbiztonság megrendülése százezreket, milliókat taszít nélkülözésbe és mély, egzisztenciális szorongásba Magyarországon is.

Nyílt levelében a közgazdász-szociológus végzettségű ellenzéki politikus emlékezteti Matolcsy Györgyöt, hogy a válságkezelés mindenhol – a vállalkozások megmentésére és a munkahelyek megőrzésére tett kísérletek mellett – a kieső jövedelmek pótlását, a jövedelembiztonság megteremtését célozza. Az elmúlt hetekben ezért ösztökélték a kormányt arra, hogy féloldalas – főleg a gazdasági szereplők érdekeit szem előtt tartó, a háztartások szintjén leginkább csak a törlesztési kötelezettségeket elhalasztó – intézkedéseit egészítse ki a jövedelembiztonság megteremtése érdekében tett lépésekkel.

Matolcsy adjon helikopterpénzt!

A megmaradó munkahelyeknél a kieső bérek négyötödének átvállalását, a munkanélkülivé válóknál az álláskeresési járadék kibővítését, az erre nem jogosultak esetében a havi százezer, plusz gyermekenként további ötvenezer forintot garantáló válságkezelő alapjövedelem bevezetését javasoltuk.

Tudják, ezeknek az intézkedéseknek ezermilliárdos nagyságrendű költségei vannak. A fölösleges beruházások törlése vagy halasztása, a milliárdosokra kivetett szolidaritási adó mellett is szükség lesz pénzügyi forrásokra, ezek biztosítása ebben a helyzetben elsősorban a jegybank feladata.

Legyen az MNB a helikopter, amely nem közvetlenül a népnek, hanem a költségvetésnek ad 1000 milliárd forintot.

A jegybank – a makrogazdasági folyamatok alapján – eldönthetné, a kereslet milyen mértékű élénkítése indokolt, a kedvezményezetti kört a törvényhozás és a kormány határozná meg. Ahogy Bihari Péter, a Monetáris Tanács korábbi tagja – Surányi Györggyel egyetértve – a Portfolio.hu-n megjelent cikkében megfogalmazta:

…a megugró deficitet a jegybanknak célszerű finanszírozni. Ez oly módon történhet, hogy a költségvetésnek a jegybanknál vezetett számláján az MNB jóváír – a példa kedvéért – 1000 milliárd forintot, amit a költségvetés az általa helyesnek tartott szempontok szerint oszt szét a lakosság bizonyos csoportjai között. Ez a friedmani helikopterpénz.

Ebben a konstrukcióban nem keletkezik tényleges adósság. (…) Ezek hiányában pedig a gazdaság mai szereplőinek nem kell – az »adósság« finanszírozása miatt – jövőbeli kiadáscsökkentéstől vagy adóemeléstől tartani.

Eljött a valódi unortodoxia ideje

Tordai Bence szerint a jegybank eddig is élt a monetáris élénkítés eszközeivel, de most alapvetően másra van szükség. Nem elég a kamatot alacsonyan tartani, a vállalatok likviditását biztosítani, mert megfelelő kereslet híján, a kínálati oldal válságkezelése nem vezet eredményre vezet.

Nemcsak emberiességi, hanem gazdasági okokból is meg kell erősíteni a válságkezelés keresleti oldali beavatkozásait, ezek biztosításához pedig szükség van a költségvetés közvetlen jegybanki finanszírozására.

A Párbeszéd frakcióvezető-helyettese elismeri, hogy az elmúlt években számos kritikával illették a Matolcsy által vezetett MNB politikáját, azt azonban soha nem vetették az elnök szemére, hogy túl mereven ragaszkodott volna az ortodox megközelítéshez. Ezért bíznak abban, hogy

most is nyitott lesz erre a bátor, unortodox megoldásra, amely lehetővé teszi, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb válságában is garantálni tudjuk az emberek létbiztonságát.

250 milliárdot utal az MNB

Az MNB korábban tudatta, pénteken 250 milliárd forintot utal át a költségvetésbe. Miután tavaly 254,7 milliárd forint nyereséget ért el, a jegybank igazgatósága elégségesnek tartotta az  eredménytartalékot, úgy döntött, 250 milliárdot osztalékként befizet a költségvetésbe.

A 250 milliárdos befizetés (a GDP több mint 0,52 százaléka) segíti az állam finanszírozását, ebből az összegből 48 milliárd forint (a GDP több mint 0,1 százaléka) javítja a költségvetés uniós módszertan szerint elszámolt úgynevezett ESA-egyenlegét. Ezzel a koronavírus által okozott válsághelyzetben nő az állam mozgástere.

Az éves eredmény alakulásában a 229 milliárd forintos, kiugró árfolyameredmény meghatározó szerepet játszott, amelyből az arany befektetésen elért nyereség közel 140 milliárd forintot tett ki. Az éves eredményt az is javította, hogy a nettó kamat- és kamatjellegű eredmény is magas, 49 milliárd forintos szintet ért el. A kamateredmény kedvező alakulásához a devizatartalék kamatbevételének emelkedése és a forint kamateredmény javulása egyaránt hozzájárult. 2013 óta a jegybank harmadszor döntött osztalékfizetésről, a 2015. évi és 2018. évi eredményéből történt 50-50 milliárd forintos befizetést követően.

Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Húzós lehet, ha valaki hitelkártyánál él a törlesztési moratóriummal

2020, április 3 - 12:12

Sokakat bizonyára az azonnali csődtől menekített meg az első válságkezelő intézkedés, a hiteltörlesztések felfüggesztése, de van olyan kölcsön, amelyiknél nagyon drága mulatság, ha az adós él a moratórium lehetőségével. Olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy a hitelkártyák esetében a moratórium alatt is ketyeg a kamat.

Az OTP SMS-ben értesítette, hogy a törlesztési moratórium miatt a hitelkártyás-beszedést leállították, de ha kamatmentesen akarja visszafizetni a hitelét, akkor átutalással az eredeti határidőre kell rendeznie azt. Ebből következtetett, hogy

ha igénybe veszi a moratóriumot, akkor ugrik a kamatmentesség.

A hitelkártyáknál az a szabály, hogy 30 napig lehet róluk költeni, majd 15 nap türelmi idő után vissza kell fizetni legalább a minimumösszeget (ez az OTP-nél a költés 5 százaléka, de legalább 5 ezer forint). Kamatmentes azonban csak akkor lehet a hitelkártyás vásárlás, ha az egész költést visszafizetjük erre a határidőre. A törlesztési moratórium alapján ugyan az év végéig nem muszáj fizetnünk, csakhogy a moratórium lejárta után beszedik rajtunk a kamatot, az egész időszakra. Aki teheti, jobban jár tehát, ha időre fizet.

Csak a korábbi költésekre él a moratórium

A Portfolio.hu cikke szerint a hitelkártyás moratóriummal kapcsolatban vannak bizonytalanságok, azonban a bankszektor két kérdésben egységesnek tűnik:

  • Az MNB-vel egyetértésben eredetileg úgy értelmezték a bankok a rendeletet, hogy a hitelkártyáknál és a folyószámláknál csak a hitelkeretekből március 18-án éjfélig lehívott összegekre vonatkozik a moratórium.

Friss információ, hogy banki döntés alapján későbbi költéseket is be lehet venni a moratórium alá.

  • Ha az ügyfél ezt vagy ennek egy részét már visszatöltötte, illetve a jövőben visszatölti, akkor az újonnan lehívásra kerülő összegekre már nem érvényes a moratórium.
A kamatot majd a moratórium után szedik be tőlünk

Az OTP Bank a március 19-i kormányrendelet szerint léptette életbe a fizetési haladékot az alábbiak szerint:

  • A moratórium első körben kizárólag a 2020. március 18-ig már folyósított kölcsönökre állt fenn 2020. december 31-ig. Utóbbi határidőt a kormány újabb rendelettel meghosszabbíthatja. Az OTP azóta kitolta a hitelkártyáknál a moratórium kezdetét az áprilisi zárónapokra is.
  • A fizetési haladék lakossági hitel-, kölcsön- és ingatlanlízing-szerződésekre vonatkozik, beleértve a munkáltatói kölcsönszerződéseket is.
  • A haladék időszakában az ügyfeleknek átmenetileg nincs tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettségük, a hitel eredeti futamideje pedig legalább a moratórium idejével meghosszabbodik.
  • Folyószámlahitel és hitelkártya esetén a fizetési haladék vége után az elmaradt tőke, kamat és díj az eredeti szerződésben foglaltak szerint válik esedékessé.
  • A fizetési haladék ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt, a fizetési haladék lejárta után, évente egyenlő részletekben kell majd megfizetni úgy, hogy a törlesztőrészlet és a megfizetendő kamat együttesen nem haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészlet összegét.

A gond az, hogy a hitelkártyáknak, folyószámlahiteleknek nincs futamidejük, és meghatározott törlesztőrészletük, így ez a pont rájuk nemigen értelmezhető.

Ha az ügyfél nem kíván élni a fizetési haladék lehetőségével, és továbbra is az eredeti szerződés szerint szeretne törleszteni, ezt megteheti, az OTP az SMS-ben erre a lehetőségre hívja fel hitelkártyás olvasónk figyelmét. Azaz ha a moratórium ellenére átutalással rendezik aktuális havi hitelkártya-tartozásukat, akkor arra nem rakódik kamat – válaszolta megkeresésünkre az OTP. Aki nem él ezzel a lehetőséggel, és a moratóriumot választja, azt csak a moratórium kezdete előtti tartozásokra lehet alkalmazni, a később könyvelt költésekre már nem, azokat szerződés szerint továbbra is vissza kell fizetni.

Drága mulatság, ha valaki december végéig nem törleszt

Az OTP honlapján arra is kitér, mi történik, ha valaki nem fizeti hitelkártya-tartozását a moratórium alatt. Ekkor a rendelet szerint automatikusan beállítják neki a hiteltörlesztés fizetési halasztását. Ezáltal a tartozás visszafizetése ugyan halasztódik, azonban a meg nem fizetett tartozás kamatai megmaradnak, ezeket elkülönítik, a moratórium letelte után pedig ráterhelik a hitelkártyaszámlára. Késedelmi díjat azonban nem számítanak fel.

Megkérdeztük a banktól, mennyi kamat rakódik mondjuk 100 ezer forint tartozásra, ha valaki áprilistól az év végéig nem fizet. Az ügyfélnek ugyan a tartozását nem kell most megfizetnie, mert moratórium vonatkozik így rá, azonban az elköltött – meg nem fizetett – összeg után a kamat- és díjmegfizetési kötelezettsége nem törlődik a moratórium miatt. A bank válasza alapján kamatos kamatot ugyan nem számítanak fel, de így is húzós lesz a vége:

az OTP Bonus havi kamata vásárlási tranzakciók esetén havi 2,64 százalék, 100 ezer forint esetén ez 23 760 forint kamatot jelent 9 hónapra.

Ezek szerint, ha a háztartás bevétele lehetővé teszi, mindenképpen érdemes a hitelt törleszteni elkerülendő a jelentős kamatnövekményt. Maga a Pénzügyminisztérium sem javasolja a folyószámlahiteleknél, és különösen a hitelkártyáknál a moratórium igénybevételét, a Világgazdaság cikkében a tárcára hivatkozva szintén azt írja, célszerű akkor kifizetni a tartozást, amikor az eredetileg esedékessé vált.

Az új hitelkártyáknál az eddig 39,9 százalékos thm-plafon helyett március 19-e óta a fogyasztói hitelekkel azonosan 5,9 százalék lett a maximális thm. Az OTP hirdetménye szerint március 19-én felfüggesztette a fogyasztói hitelekre a szerződéskötést, így új hitelkártya-szerződést sem lehet kötni náluk.

Törlesztés a moratórium alatt

Az OTP oldalán azt is részletezi, hogyan lehet rendezni a hitelkártya-tartozást a moratórium alatt.

 

  • Aki csoportos beszedési megbízást adott korábban, annál a teljesítést leállították és a fizetési határidőt 2020. április 3-ig (kivéve VISA Infinite) meghosszabbították. Aki szeretné, hogy vásárlásai kamatmentesek maradjanak, eddig rendezheti teljes tartozását átutalással. A kamatmentesség akkor élhet, ha az ügyfél hitelkártyáját csak vásárlásra használta az elszámolási időszakban és a teljes tartozását visszafizeti. Plusz ahhoz, hogy a következő ciklustól a beszedés ismét működjön, online nyilatkozni kell, hogy tartozását az eredeti szerződés szerint akarja teljesíteni. Aki nem nyilatkozik, annak következő tartozását is átutalással kell rendeznie a kamatmentességhez, a korábbi rendelkezés szerinti beszedés beállítása ezt követően lép csak újra érvénybe.

 

  • Aki csak a minimumösszegre kért beszedést és az eredeti szerződés szerint kívánja törleszteni legalább a minimumösszegnek megfelelő tartozást, nyilatkoznia kell arról, hogy nem szeretne a moratóriummal élni. A következő ciklustól beszedési megbízását újra beállítják a korábbi rendelkezés szerint. Ha valaki nem nyilatkozik és tartozását nem rendezi, a moratóriummal érintett fennálló tartozására fizetési halasztást állítanak be, az új költéseire pedig visszaállítják az eredeti beszedési megbízást. Ha valaki nem nyilatkozik és tartozását részben rendezi, akkor a visszafizetésével csökkentett összeg kerül moratórium alá.

 

  • Ha valaki átutalással vagy csekken rendezte eddig hitelkártya-tartozását, akkor is több lehetőség van. Aki nyilatkozik arról, hogy nem kíván élni a moratóriummal, tartozását az eredeti szerződése szerint rendezheti részben, vagy teljes egészében a megszokott módon. Aki nem nyilatkozik és tartozását mindig teljes egészében átutalja/befizeti, annál a határidő előtt fennálló tartozás nem kerül moratórium alá, az eredeti szerződése szerint történik az elszámolás. Aki nem vagy részben fizeti meg tartozását, annál a határidő előtt fennálló tartozás a visszafizetéssel csökkentett mértékben kerül moratórium alá.

Kiemelt kép: Kovács Tamás /MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Fizetési moratórium a hitelkártyákra is

2020, április 3 - 11:21

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete az MTI-vel közölte, hogy minden március 18-áig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is.

A moratórium automatikusan lépett életbe a hiteleknél, de nem  kötelező az igénybevétele, a fogyasztónak, ha továbbra is vállalja a törlesztőrészlet megfizetését, ezt jeleznie kell hitelezője felé. A törlesztési stop kiterjed a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevők esetén a bérleti díjra, és a vételár részletfizetésre is, azaz ezek teljesítésére is haladékot kapnak a fogyasztók.

A felügyelet kiemelte, a már felmondott vagy végrehajtás alatt lévő, korábbi hitelekre nem érvényes a fizetési halasztás. A moratórium az úgynevezett rulírozó – például hitelkártya, folyószámlahitel – illetve a szakaszos folyósítású/szakaszosan lehívható kölcsönök március 18-a után folyósított, lehívott összegeit sem érinti.

A fizetési moratóriumra vonatkozó rendelet a futamidővel rendelkező konstrukciókra állapít meg rendelkezéseket. A futamidővel nem rendelkező hitelek március 18-ig már felvett összegeinél az MNB értelmezése szerint a moratórium lezárulta, december 31-e után lesz esedékes a visszafizetés. A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik.

Az MNB azonban – a jogalkotói céllal összhangban – elvárja a futamidővel nem rendelkező termékeknél is, hogy az ezekből eredő elmaradt kamatbevételek moratóriumot követő rendezése se egyszeri törlesztéssel, hanem hosszabb időszakra szétosztva valósuljon meg. A cél ebben az esetben is az, hogy a visszafizetés ne jelentsen a hitelfelvevőknek aránytalan terhet.

A jegybank szerint az ügyfél és a hitelező közös megegyezésén kell alapulnia annak, hogy a meg nem fizetett tartozását az ügyfél milyen időtávon fizesse vissza. Tekintettel arra, hogy a hitelkártyák, folyószámlahitelek esetében jellemzően kisebb hitelösszegekről van szó, elfogadható, ha ez az időszak például a bankszektor által javasolt 12 hónap lenne.

Az MNB szerint a moratórium alatt felhalmozódó kamat a hitelkereten belül úgy kell szerepeljen, hogy arra a moratórium lejáratát követően kamat nem számítható fel. Kamatos kamat tehát nem keletkezhet, ha az ügyfél a moratórium lejártát követő időszakban havonta, részletekben fizet. Amennyiben az ügyfél a moratórium után  felhalmozódott kamatrészletet nem fizeti meg határidőre, arra már számítható kamat.

Amennyiben egy bank eltérne a fizetési moratóriumra vonatkozó jogszabályi előírásoktól, az ügyfél első körben bankjánál, ennek elutasítása/válasz nélkül hagyása esetén anyagi jogvita esetén az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületnél tehet panaszt. A fogyasztóvédelmi jogszabály megsértésének minősül, ha az ügyfél panaszára 30 napig nem válaszol a bank, akkor az MNB ügyfélszolgálatán tehető panasz – írták.

Kategóriák: Zöld hírek

Állami lélegeztetőgépre szorulnak a vállalkozások a megmaradáshoz és a dolgozók megtartásához

2020, április 3 - 09:45

Ahány ágazat, annyiféle javaslat futott be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, amely hat munkacsoportot állított fel, hogy felmérjék az egyes ágazatokat sújtó károkat és megoldási javaslatokat adjanak a koronavírus miatti krízis kezelésére. Ezekből táplálkozott a kamara válságkezelési programja, és úgy tudni, a szerdán nyilvánosságra hozott dokumentum elemei visszaköszönnek majd a kormány jövő keddre ígért gazdasági akciótervében. Ezt minden idők legnagyobb mentőcsomagjaként harangozta be Orbán Viktor kormányfő.

A hat ágazati csomagból itt azokat a felvetéseket emeltük ki, amelyek a munkahelyek megmentésére koncentrálnak. A vállalkozások gyors intézkedést várnak ennek érdekében. A tervezetek készítői hangsúlyozták, mindenképpen előnyösebbnek tartják, ha munkanélküli ellátás helyett a cégek működőképességére, a foglalkoztatást biztosító megoldásokra költene az állam. És maga a miniszterelnök is többször utalt rá, hogy erre készülnek.

Járulékkedvezmény

Jelenleg a bajba jutottak szűk köre kap kedvezményt: 26 tevékenységnél érvényes, hogy a bérek után nem kell márciustól június végéig megfizetni a munkáltatói közterheket, illetve a dolgozóktól csak személyi jövedelemadót és 4 százalékos természetbeni egészségügyi járulékot vonnak (az utóbbi legfeljebb havi 7710 forint lehet). Nagyon sok, más profilú cég is bajba került azonban, és szeretne bekerülni a kedvezményezetti körbe. Például az áru- és személyszállítás, a logisztika területén azt kérik, hogy legalább a kulcsmunkakörökre (targoncakezelő, gépkocsivezető, hajóvezető, vonatvezető, forgalomirányító, raktári munkás) és a gyártási logisztikára terjedjen ki a kedvezmény. A szállítmányozók a főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétjét, illetve társas vállalkozó jövedelmét is kivennék a minimum járulékfizetési kötelezettség alól.

A vasút szintén a járulékfizetés felfüggesztését kéri és/vagy azt, hogy bértámogatási pályázatból vagy alapból juttassák bértámogatási forrásokhoz a közszolgáltatókat. Járulékmentességet kérnek a nem élelmiszer-kiskereskedők, a turisztikában pedig a teljes ágazatra kérik a járulék- és katakedvezmények kiterjesztését. Az autóipar és a feldolgozóipar szintén, és

javasolják az osztrák, holland, német típusú bértámogatást, azaz az árbevétel jelentős (20-50 százalékos) csökkenése mellett kapjon a vállalkozás fix, gyorsított támogatást (120-150 ezer forint/hó) a munkavállalók nettó béréhez, az szja és járulékok részbeni vagy teljes elengedése mellett.

A pénzügyi ágazat a munkabért terhelő járulékok átmeneti elengedését, csökkentését vagy felfüggesztését szorgalmazza, utóbbit különösen kérnék a hitelmoratórium idejére a bankszektorban, vagy a szociális hozzájárulásiadó-fizetés részbeni felfüggesztését.

Az élelmiszercégek bevezetnék a technikai munkanélküliség fogalmát, ennek idejére a munkáltató nettó munkabért biztosítana, ha ez a bér mentesülne minden köztehertől. Cserébe az államnak nem kellene munkanélküli segélyt fizetnie.

A pénzügyi cégek azt javasolják üzletbezárás, járványügyi zárlat idejére, hogy állásidő alatt a munkáltató és a munkavállaló állapodjon meg az alapbérnél alacsonyabb bérben, és ehhez járjon 100 százalékos szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény a minimálbér kétszereséig.

Szabadság, táppénz, túlóra

A fuvarozók sofőrhiányról írnak, de előrevetítik, hogy tömeges elbocsátás is jöhet. Ehelyett csökkentett munkaidőt javasolnak, vagy hogy a munkaviszony megtartása mellett fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozó járulékfizetés nélkül legyen biztosított. Az ipari munkacsoport azt szorgalmazza, hogy a fizetés nélküli  szabadság idején az állam fizesse az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Szeretnék továbbá, hogy a munkáltatónak ne kelljen 15 nappal korábban bejelentenie a szabadság kiadását.

A kereskedelem támogatná, ha a munkáltató saját maga dönthetne csökkentett munkaidő elrendeléséről – ehhez egyelőre a munkavállaló egyetértése is kell.

Az élelmiszergazdaság a fizetett szabadság felhasználása után úgynevezett igazolt fizetett távollétet javasol, ha az állam átvállalja a távollét idejére a munkavállaló munkabérét. Esetleg a dolgozó azonnali táppénzre legyen jogosult (a betegszabadság mellőzésével) a kiesés idejére.

A vasútnál a betegállományok várható növekedése miatt javasolják a túlórakorlátok átmeneti feloldását, valamint más okból a többletszabadságot, ha ennek pluszterheit az állam vállalná.

Karantén idejére a pénzügyi szektor betegszabadságot javasol, a fuvarozók pedig azt szeretnék, hogy az állam nyújtson anyagi segítséget a sofőrök béréhez, ha karantén miatt nem tudnak dolgozni.

4000 milliárdos válságkezelési alapot javasol a kamara, a kormány cégekbe szállhatna be tulajdonoskéntAz állam vinné a főszerepet, de a vállalkozásoknak és munkavállalóknak is bőven jutna a terhekből az iparkamara válságkezelő forgatókönyve szerint, amiből a kormány gazdaságélénkítő terve is táplálkozhat majd. 4000 milliárd forintos válságkezelési alap formálódik, de mindenekelőtt mentenék a munkahelyeket, aztán jönnek majd a különadók. Hitel

A bajba került cégeknek és dolgozóknak gyorsan elérhető hitelre is szükségük lenne. A személyszállítók állami működési és foglalkoztatás-bővítési hitelprogramot szeretnének, kamatmenteset, halasztott visszafizetéssel, forgóeszközre és munkahely-teremtésre.

A turizmusból, vendéglátásból elbocsátott munkavállalók támogatására azonnali pénzügyi alap létrehozását javasolják, mely pályázati úton adna megélhetési támogatást lakbér, közüzemi díjak és hitelek fedezéséhez, akár hosszú lejáratú hitellel.

Fotó: Farkas Norbert /24.hu

Az ipari munkacsoport munkahelymegtartó válsághitelt javasol azzal, maximális havi 150-170 ezer forintos hitelkerettel, amit a csökkentett munkabér kiegészítésére is igénybe lehetne venni. A hitel egy részét később az úgynevezett Válság Munkahelyvédelmi Alap terhére elengednék. A pénzügyi vállalkozások a túléléshez támogatott folyószámlahitelt, részben a munkaerő-megtartáshoz munkahelyvédelmi bérelőleg-hitelt,  a Széchenyi Kártya Program keretében pedig munkabérelőleg-hitelt szorgalmaznak.

A turizmus további segítséget vár

A szálláshely-szolgáltató, vendéglátó vállalkozások a dolgozói állomány megtartásához az eddigi járulékkedvezményeken túl további támogatásokat várnak.

  • Minél több a csökkentett bér a garantált bérminimumhoz (bruttó 210 600 forint) képest, illetve minél nagyobb a megtartott állományi létszám a tavalyihoz képest (de minimum 40 százalék), annál több legyen a kedvezmény.
  • Ha a munkáltató vállalja, hogy a garantált bérminimum legalább 20-60 százalékát fizeti a dolgozóinak, az állam egy kiegészítő béralapból egészítse ki a munkavállaló bérét 66 százalékra (bruttó 126 ezer forintra).
  • Azoknak a vállalkozásoknak is nyitva legyen a lehetőség, amelyek február-márciusban már elbocsátották az alkalmazottaikat, de jó részüket visszavennék.

Kilakoltatási moratóriumot is javasolnak az állásukat elvesztőkre, valamint azt, hogy SZÉP-kártyával is vásárolhassanak a boltban. Az állástalanoknál, jelentős bércsökkenést elszenvedő dolgozóknál kérik a közüzemidíj-fizetés felfüggesztését vagy átütemezését.

Az ipar egyre nagyobb részét sújtják a leállások

Ahogy az ellátási láncok bármely szereplője leáll, egy idő után az egész lánc megbénul, ez az ipar baja. Ezért kérik az ideiglenes (vészhelyzeti) részmunkaidő-elrendelés lehetőségét, ami alatt csökkentett munkabért fizetnének a munkaadók, és emellett kormányzati keresetkiegészítést várnának.

Mivel a leálló kis és közepes vállalkozásuknak nincs tartalékuk, az otthoni munkára be nem foghatóaknak 40-50 százalékos állami bértámogatást kérnek az 50-70 százalékos alapbér kifizetéséhez.  Állami segítség kellene a munkáltatói felmondás fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve lehetőség arra, hogy több havi részletben fizethessék ki a munkavállalóknak a végkielégítést és felmondási időre járó bért, akár igazodva a munkanélküli ellátás idejéhez.

Azoknál a bajba jutott cégeknél, ahol nincs szakszervezet, illetve kollektív szerződés, kérik, hogy a munkaadó akár egyoldalúan dönthessen a munkaidőkeret meghosszabbításáról, az eddigi 4 hónapról ideiglenesen 9-12 hónapra.

Az élelmiszergazdaság védené az ingázókat és a kulcsdolgozókat

Az élelmiszeripari üzemekben szükség van a határon ingázó munkaerőre, ezért kérik, hogy ők munkáltatói igazolással átléphessék a határt és dolgozhassanak. A szezonális termelés többletlétszám-igényének biztosításához központi adatbázis létrehozást javasolják, ahol nyilvántartanák az elbocsátott munkaerőt. Akár ki is rendelnék őket élelmiszeripari vállalkozásokhoz.

Meghosszabbítanák a konzervek lejárati idejét, ez is a válságkezelés része lehetSoron kívüli koronavírustesztet is kér az élelmiszeripari cégeknél a kamara által felkért munkacsoport, amelyben Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc cégei is benne vannak.

Minden élelmiszeripari üzemben vannak az üzem működése szempontjából kritikus munkakörök, amelyekben a dolgozók helyettesítése, pótlása nem, vagy csak nehezen megoldható. Őket vészhelyzeti pótlékkal, célprémiummal ösztönöznék, hogy szigorított munkarendben dolgozzanak, akár más munkavállalóktól elkülönítve, üzemi karanténban, céges járművel bejárva, vagy a telephelyen elszállásolva. A pluszköltségek előteremtéséhez gyors állami  pályázati segítséget várnak.

Kérik, hogy akkor is adhassanak adómentes támogatást a munkába járáshoz a dolgozó saját kocsijával, ha azonos településen van a munkahely és a lakóhely.

Egységes támogatás kellene

A sok kis részötletben el lehet veszni, mi ehelyett inkább az ipar három szektorfüggetlen javaslata mellett tennénk le a voksunkat. Hiszen nemigen lesz olyan ágazat, amelyet ne érintene a válság, támogatások nélkül pedig csekély esély van a munkahelyek megtartására. Az ipari munkacsoport javasolja:

  • az egységes, szektortól és bérektől független munkahelymegtartó és bértámogatásokat,
  • járulékfizetési könnyítéseket minden munkavállalóra
  • elbocsájtások esetére olyan alapot, amely minden kkv számára elérhető a dolgozói végkielégítések kifizetéséhez.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek