FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 8 óra 7 perc

Három hónap alatt 15 milliárdot költöttek kommunikációra Rogánék

2019, április 24 - 13:15

Idén három hónap alatt 15,4 milliárdot költött a Nemzeti Konzultációs Hivatal, a legtöbbet, 10 milliárdot az Európa jövőjét érintő kommunikációval kapcsolatos feladatokra fordították, írja az Átlátszó az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató alapján.

A munkát a Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media Reklám Kft. és Lounge Design Kft. végezte el, ami a Hivatal egyetlen partnere.

Az Európa jövőjét érintő kommunikációra szánt 10 milliárd pedig valójában a Soros Györgyöt és Jean-Claude Junckert ábrázoló plakátokra ment el.

10 milliárd lehetett az országot elárasztó Soros-Juncker plakátok áraMinden más állami szervezet kampányára összesen 5 milliárdot költött a Rogán Antal fennhatósága alatt álló hivatal az első negyedévben.

Ezen kívül az Orbán Ráhel barátnője által vezetett Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.-nek is jutott 155 millió forint.

Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Eltűnt a magyar krumpli a boltokból

2019, április 24 - 09:33

Február óta tovább emelkedett itthon a burgonya ára. Jelenleg már csak Franciaországban, illetve Észak-Afrikában termesztett burgonya kapható itthon.

Szinte teljesen elfogyott a magyar burgonya a boltokból, így a szükségleteket döntően importból fedezik a kereskedők – mondta az InfoRádiónak az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnökségi tagja, aki azt is közölte, hogy a februárban tapasztalt nagyobb mértékű áremelkedést az elmúlt két hónapban is követték további kisebb emelések. A Központi Statisztikai Hivatal egy év alatt 66 százalékos áremelkedést mért a krumpli esetében.

A gyenge minőségű termékeket kilónként 130, a jók 160-170 forintos termelői áron forgalmazzák, de a bevásárlóközpontokban 300-450 forintos áron lehet hozzájutni.

Murai György azt is elmondta: a magyar fogyasztók szükségleteit főként Franciaországból pótolják, ahonnan piros héjú burgonyák érkeznek, amit kifejezetten exportra, többek között Magyarországra termelnek. Franciaországban a sárga héjú fajták a népszerűek. Érkezik Magyarországra krumpli Észak-Afrikából is. Annak ellenére, hogy ez Algériából és Marokkóból, hűtőkonténerekben érkezik, a beszerzési ára a magyar termelői árral közel megegyező. Ezek elsősorban sárga héjú burgonyák.

Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnökségi tagja hozzátette: kisebb mennyiségben a piacokon már a hazai új krumpli is elérhető, igaz, most még 1200-1300 forintos kilogrammonkénti áron.

Kategóriák: Zöld hírek

Az 5G-s világban nagyobb lesz az együttműködésre való hajlandóság

2019, április 23 - 16:57

Az elmúlt időszakban világszerte sorra jelentenek be ötödik generációs vezeték nélküli hálózathoz kapcsolódó fejlesztéseket.

„Sok pilot projekt fut, megjelentek már 5G készülékek is. A barcelonai világkongresszus is szinte csak az 5G-ről és a hozzá kapcsolódó alkalmazásokról szólt. A piaci szereplők nagy vonalakban már látják, hogy mi kell az 5G-hez, és lényegében tudják a hozadékát, például a jelentős sávszélesség-növekedés melletti késleltetéscsökkenést, vagy azt, hogy ugyanazon a hálózaton egymástól nagyon eltérő alkalmazásokra lehet megoldást kínálni. Már az is látszik, hogy a hálózat műszakilag miként fog felépülni, a szabványosítás ugyanis eléggé előrehaladott stádiumban van” – összegezte a Napi.hu-nak adott interjújában Kis Albert, az Invitech nagykereskedelmi és hálózatfejlesztési vezérigazgató-helyettese.

A jövő hálózatait építi az InvitechMára már közismert rövidítések jelzik a fejlődés útját: a legismertebbek közé tartozik az 5G és az IoT.

Hozzátette: ezek a technológiák belátható időn belül elérhetőek lesznek, a költségek is tervezhetőek. Az is világos, hogy ezt a hálózatot nem lehet a vezetékes infrastruktúrától elválasztani. Ami viszont a nagyobb kérdés, hogy mi lesz a bevételi oldallal, miből lesz forrás a hatalmas beruházási költségekre.

Milyen állapotban van a hazai telekommunikációs hálózat?

Az interjúban szó volt arról is, hogy az 5G hálózatoknak létfontosságú részeleme lesz a vezetékes, optikai infrastruktúra. Ezen a területen gerinchálózati és lefedő, hozzáférési (access) hálózati szintet szoktak megkülönböztetni.

Kis Albert

„A magyarországi távközlési gerinchálózat jelentős része 15-20 éve létesült, ekkor még a régióban kiemelkedően jónak számítottunk. Jelentős gerinchálózati nyomvonalfejlesztés azóta nem történt. Lefedettség szempontjából most nagyjából ott tartunk, ahol a környező országok, de azok a hálózatok részben korszerűbbek. Magyarországon 2-3 országos gerinchálózat létezik, ezek közül az egyik az Inviteché, ami egy jelentős érték. Ezen kívül jellemzően területi hálózatok vannak. Európában is nagyon hasonló a kép: általában 2-4 országos gerinchálózat és kisebb területi rendszerek jellemzőek” – részletezte a vezérigazgató-helyettes.

A hozzáférési hálózatok esetében általában a szélessávú lakossági hálózatokra kell gondolni. Ezen a területen számos fejlesztés folyik például a Szupergyors Internet Program (SZIP) keretében is. „A hozzáférési hálózatok szempontjából vegyes a kép: van, ahol 2-3 párhuzamos optikai alapú rendszer is kiépült. Vannak viszont olyan területek, ahol egyáltalán nincs optikai lefedettség, csak rezes hálózat. Ezeket le kell cserélni, ami költséges beruházásokat jelent. Összességében tehát úgy gondolom, nem állunk rosszul. Fontos, hogy a vezetékes hálózatok fejlesztésénél a leendő mobilhálózati igényeket is figyelembe vegyük” – mondta Kis Albert.

Erősségek és lehetőségek a dinamikusan fejlődő környezetben

Mi arra alapozhatunk, hogy van egy jelentős, országos lefedettségű hálózatunk, egy gyakorlatilag az egész régióban egyedülálló, TIER III-as minősítésű adatközpont-infrastruktúránk, és van egy hosszú távra visszatekintő, bizalomra épülő együttműködésünk a nagy mobilszolgáltatók legtöbbjével. Mi biztosítjuk a számukra szükséges optikai infrastruktúra jelentős részét, és azt gondolom, értjük az igényeiket – emelte ki a szakember.

Az 5G-értékláncban a vezetékes optikai infrastruktúrának és az intelligens transzporthálózatnak nagyon fontos szerepe lesz. Ebben az Invitechnek komoly tapasztalata van, és az infokommunikációs szolgáltató arra törekszik, hogy ennek a környezetnek szereplője legyen a jövőben is. Ehhez viszont a meglévő hálózataikat bővíteniük kell, illetve a lefedettséget is szükséges növelni.

Az átviteltechnikai rendszerelemeknél viszont speciális elvárások jelentkeznek az 5G kapcsán, ma még a jövő kérdése, hogy itt együtt tudnak-e működni a mobilszolgáltatókkal, vagy ezeket a cégek maguk kívánják létrehozni. A mobil 5G fejlődésével az adatközpontok és a hosting területen is megjelennek új igények. Az Invitech ebben szintén jól áll: már előkészítették azokat a bővítéseket, amelyeket viszonylag gyorsan meg tudnak lépni.

Összességében az 5G-s világban az együttműködésre, a hálózatmegosztásra való hajlandóság technológiai okokból és gazdasági kényszerűségből is vélhetően nagyobb lesz – legalábbis én erre számítok. Meggyőződésem, hogy ebben a folyamatban – a mobilpiacon közvetlenül nem érdekelt, független szereplőként – win-win helyzeteket tudunk kialakítani a mobilszolgáltatókkal – hangsúlyozta Kis Albert.

A teljes interjút itt olvashatja el.

Kiemelt fotó: iStock

Kategóriák: Zöld hírek

Így bukhatnak le az üzemanyaggal trükközők

2019, április 23 - 14:55

A tavalyi év folyamán a közlekedési vállalat saját üzemanyagkút hálózatán vezették be azt a teljes körű kontrolling megoldást, ami a kutakon és a járműben található készletet együttesen képes monitorozni. A kúthálózat szintjén egy automatizált mérőrendszer felügyeli a tárolt üzemanyagot, járműszinten pedig a flottakövető rendszer végzi az üzemanyagszint-mérést.

A hálózat egyes pontjain mért tankolási adatokat a rendszer automatikusan továbbítja a felügyeleti rendszernek, ami eltérés esetén azonnal riaszt.

„Autóbuszainkon egy napon belül több gépjárművezető dolgozik, akik együttesen használják fel a feladatuk elvégzéséhez felvett üzemanyagot. Az általuk felhasznált mennyiséget korábban csak a megtett kilométer arányában tudtuk viszonyítani. A rendszer bevezetésével és azzal, hogy a járművekbe sofőrazonosító rendszer is beépítésre került, személyre szólóan tudjuk mérni az üzemanyag-felhasználást – mondta Durucz József, az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. járműüzemeltési osztályvezetője.

A fejlesztés a többi közt képes egy rendszerben kezelni a tankolási adatokat, segítségével a tankolás és az üzemanyag felhasználása mindig személyhez köthető, valamint pontos képet ad a felhasználás helyéről, idejéről és mértékéről is. A megoldás a fűtésre, klímára is vonatkozó gazdaságos járműüzemeltetés ösztönzésében és nyomon követésében is segíthet.

Újabb állomás az integrált, okos vasúti közlekedés feléUniós támogatással átfogó kutatási és fejlesztési program indul.

„A rendszer kiépítésére fél év állt rendelkezésünkre, ami alatt csaknem ezer buszt szereltünk fel i-Fleet nyomkövetővel, 12 darab kutat automatizáltunk, majd hangoltunk össze felügyeleti rendszerünkkel. A 2019 januárjában lezajlott átadás-átvételt egy-egy hónapos próbaüzem követte, aminek lezárása után kijelenthető, hogy a fejlesztés stabilan működik” – mondta Farkas Károly, az i-Cell Kft. operatív igazgatója.

Az „okosmegoldás” olyan cégeknél is alkalmazható, amelyeknél elektronikus formátumban rendelkezésre állnak a tankolási adatok, függetlenül attól, hogy saját kútról vagy közforgalmú hálózatról tankolnak a járművek. Az iCell következő lépésben az agrárszektorra terjeszti ki a megoldást, és tervben van nyilvános kúthálózatok integrálása is.

Kategóriák: Zöld hírek

A négycsillagos szállodákat szeretik a magyarok

2019, április 23 - 11:06

A februári forgalom országos szinten 6,7 százalékkal, Budapesten négy százalékkal, a fővároson kívüli szállodákban kilenc százalékkal, a balatoni régióban pedig 19,4 százalékkal nőtt a múlt évhez képest.

Az év első két hónapjában országos szinten a szállodák bruttó szoba árbevétele 27 677 millió forint, összes bruttó forgalma 52 207 millió forint volt.

A szállodai kategóriák között a négycsillagos hotelek teljesítettek a legjobban: 13 százalék növekedéssel. Február végéig a szállodai vendégéjszakák száma az észak-alföldi, a Budapest közép-dunavidéki, a balatoni, a közép-dunántúli és a Tisza-tavi régióban nőtt.

Kiemelt kép: MTVA/Jászai Csaba

Kategóriák: Zöld hírek

Rengeteg személyi hitelt vesznek fel a magyarok

2019, április 23 - 06:40

Az internetes cég közölte: a háromnegyed részben szabad felhasználású hitelekből álló állomány átlagos futamideje 51 hónap, átlagos thm-e (teljes hiteldíj mutató) 14,5 százalék volt.

A közleményben Juhász Szilvia, a Netrisk.hu üzletágvezetője elmondta: a lakosság egyre szélesebb rétege képes hitelt felvenni és mer ismét adóssá válni bizonyos célok gyorsabb elérése reményében.

Az igényelt személyi hitelek 14 százaléka haladja meg a 3 millió forintot, szemben a tavaly év eleji 8 százalékkal. A hitelösszegek emelkedésével párhuzamosan a havi törlesztőrészletek is nőttek,

átlagos összegük egy év alatt 12 százalékkal, 31 600 forintról 35 400 forintra emelkedett.

A vállalt törlesztő részletek emelkedése összefüggésben van az ügyfelek jövedelmi helyzetének javulásával is. Az idei év első negyedében a személyi hitelt felvevők 24,1 százaléka rendelkezett havi 250 ezer forintot meghaladó jövedelemmel, ugyanez az arány 2016 elején 18,3, míg 2017 első hónapjaiban 21,1 százalékot ért el.

Adósságrendezés, autóvásárlás, ingatlan

A mintában szereplő személyi hitelek szabad felhasználásúak, azon személyek közül ugyanakkor, akik a felhasználás tervezett célját megnevezték, 48 százalékban adósságrendezésre, 40 százalékban autóvásárlásra, 12 százalékban ingatlan-felújításra költötték a felvett pénzt.

Az internetes vállalkozás adatai szerint egyre inkább a fiatalabb korosztályok irányába tolódik el a személyi hitelt felvevők köre. Egy évvel korábban még a 45 évnél idősebbek aránya 45 százalék volt, az idei első negyedévben már csak 31 százalékuk tartozott ebbe a korcsoportba. Ugyanakkor a korábbi 5-ről 13 százalékra emelkedett a 25 éves vagy annál fiatalabb korosztály aránya.

A Netrisk.hu üzletágvezetője szerint kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy a lakossági hitelezés idén is bővülni tudjon. A jegybank legutóbbi kamatdöntő ülésén nem kezdett új kamatemelési ciklust, a tovább emelkedő bérek hatására tovább javul a lakosság hitelképessége, ugyanakkor a hitelfelvétel növekedési üteme várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyinál – jelezte.

Kiemelt kép: Thinkstock

Kategóriák: Zöld hírek

Egy laza hónapban is 9500 forintot adóztam, mert gyereket vállaltam

2019, április 23 - 05:00

Semmin sem kaszál akkorát az állam, mint a „szegények adóján”. Az általános forgalmi adót (áfa) a legtöbben nem kerülhetik el: szegény és gazdag egyaránt 27 százalékos sarcot fizet a legtöbb élelmiszer, de még a megkerülhetetlen higiéniai termékek, a ruházat és az elektronikai termékek után is, így ez az adónemünk társadalmi szempontból a legigazságtalanabb.

Csak néhány termékkörben csökkentették a terhet, például:

  • 18 százalékkal adózik a szálláshely-szolgáltatás,
  • 5 százalékos az áfa a halon, a sertés- és a baromfihúson, a friss tejen és a tojáson, a gyógyhatású készítményeken. Az egy más kérdés, hogy az árakon ez nem igazán látszik meg.

Az áfáról valószínűleg azért beszélünk keveset, mert az áfa alanyai — tehát akinek közvetlenül be kell fizetniük az államkasszába —  a kereskedők, ők pedig automatikusan beépítik azt áraikbaA magyar államnak jelenleg semmi sem jelent akkora üzletet, mint az áfa. Magyarország 2012. január 1-én történelmet írt és megdöntött egy világcsúcsot: ezen a napon az addig is igen magas, 25 százalékos áfakulcs 27 százalékosra emelkedett. Ez a méretes fogyasztási teher meg is látszik a büdzsé bevételein: a cégek által fizetett társasági adó, a dohány és az alkohol után fizetett jövedéki adó, de még a jövedelemadó is eltörpül az áfából származó bevételek mellett. A KSH adatai szerint az államháztartás idei előirányzatai így alakulnak:

A szegények adóját egy 22 hónapos gyerek sem úszhatja meg. Emberkísérletünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a világcsúcstartó magyar áfa mekkora sáppal súlyt egy kisgyerekes családot.

A módszertanról

Mielőtt rátérnénk a konkrét adatokra, fontos leszögezni, hogy a megjelenített összegek csak arra jók, hogy rávilágítsanak: a magyar adórendszer —  kerülőúton ugyan, de — rengeteg pénzt szed be olyan helyzetekben is, amikor indokolt lenne a könnyítés.

A vizsgált időszak nem reprezentatív: nem kellett nagyobb értékű eszközt venni vagy a magánegészségügy szolgáltatásaival kompenzálni a közegészségügy hiányosságait, viszont szükség volt egy pár cipőre, egy bilire és két enyhe vírusfertőzést is menedzselnünk kellett. A módszertan egyszerű: számoltam, mennyit hagyok a boltokban és a gyógyszertárban a gyereknek szánt termékekre február 28. és március 28. között.  Eltettem minden számlát és odafigyeltem, hogy felesleges kiadásokkal ne torzítsam az eredményt. Mivel a növekedést nem tudtam  számszerűsíteni, ezért az összesítésben nincsen benne a rezsink változása —  ami főleg téli hónapok miatt szembetűnő — és nem számoltam fel azokat az étkezéseket sem, amikor a gyermek a családnak készített ételből evett, amikor nagyszülő költött rá vagy amikor a konyhakert lefagyasztott zöldségeit használtam. A havi átlagba illene belevenni az olyan költséges beszerzéseket is, mint a babakocsi, a gyerekbútor vagy a légzésfigyelő, de a célom az volt, hogy kiderüljön: mennyire bünteti az állam a kisgyerekeseket csupán a teljesen hétköznapi bevásárlások alkalmával.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Az alapfeltevésem ugyanis az volt, hogy az alanyi jogon járó havi 12 200 forintos családi pótlékból körülbelül 2-3 ezer forint marad egy átlagos családnál, ha levonjuk belőle az áfára kiadott összeget. (Az összehasonlítási alap azért a családi pótlék, mert a családi adókedvezményt sokan nem tudják igénybe venni. Ehhez nem is kell feltétlenül munkanélkülinek lenni, a családtámogatási rendszer kialakításakor ugyanis nem gondoltak az atipikus foglalkoztatásban résztvevőkre.)

Egy ilyen nagyvonalú számításnál is 9509 forintot juttattunk vissza az államkasszába.

A legtöbbet, összesen 16 375 forintot a gyógyszertárban hagytunk, ennyibe került az orvos által ajánlott probiotikum, a köptető, a köhögéscsillapító és a szirupos lázcsillapító, a D-vitamin, a C-vitamin, illetve egy bababőrre való kenőcs.

Termékcsoportonként így nézett ki a hónap:

Ez a helyzet több okból is visszatetsző.

  • Míg az áfa emelésére már 2012-ben talált módot a kormány, addig a családi pótlék tíz éve változatlan, még az inflációval sem korrigálták.
  • A kormány családbarát intézkedéseit 1,1 milliárd forint közpénzből reklámozzák, miközben a gyereket nevelőktől kerülőúton rengeteg pénzt szednek vissza. Úgy támogatnak, hogy bújtatva visszaveszik a pénzt.
  • A gyereket nevelőket hatványozottan érinti az élelmiszerárak robbanása. Egy gyerek esetében nincs mese: meg kell venni a zöldséget, a gyümölcsöt. És nem, az sincsen jól, ha a felnőttek az egészséges élelmiszereken spórolnak. Nemrég írtuk meg, hogy csak a magyarok harmada eszik naponta zöldséget valószínűleg nem függetlenül attól, hogy 2008 és 2018 között 87 százalékkal drágult a friss zöldség ára.
Tállai: a családok érdekében 27 százalékos az áfa

2018 októberében az Európai Parlament elfogadta az MSZP-s Szanyi Tibor az áfa 25 százalékon történő maximálására vonatkozó javaslatát. Az módosítás egyedüliként Magyarországot érintené, hiszen csak nálunk haladja meg ezt a határt a forgalmi adó. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azzal érvelt, hogy Brüsszel az adócsökkentési javaslatával valójában növelni akarja a magyarok adóterheit.

Azért van idehaza magasabb áfa, hogy a lehető legkisebbre csökkenhessen az szja és a cégek adója, és hogy támogatni lehessen a családokat és a munkahelyteremtést.

— mondta az egykori NAV elnök hozzátéve: egy-egy fontos árucikknél vagy szolgáltatásnál ugyanakkor van értelme a célzott áfacsökkentésnek, ezt a döntést indokolhatja a feketegazdaság elleni harc, vagy az, hogy az adott árucikket a legszegényebbek közül is sokan vásárolhassák.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Egy-egy termékcsoport, konkrétan az alapvető élelmiszerek és a gyermeknevelési cikkek áfatartalmát akarta csökkenteni a Jobbik 2016 áprilisában, de a fideszes többségű bizottság lesöpörte a javaslatot az asztalról. Z. Kárpát Dániel sajtótájékoztatóján elmondta: az általuk felvetett csökkentés a nehéz sorban és átlagos körülmények között élő magyar családok helyzetét könnyítette volna meg, ellentétben azokkal a fideszes megoldásokkal, melyek a felső középosztálynak vagy az annál gazdagabbaknak kedveznek.

A gyermeknevelési cikkek áfacsökkentéséhez ráadásul a spanyol viaszt sem kellene feltalálni. Nagy-Britanniában az általános forgalmi adó 20 százalékos, azonban csak 5 százalékos sarcot kérnek a gyermekülések után és áfamentesek az alapvető élelmiszerek, valamint a gyermekruhák is.

Nemrégiben bemutattuk, mi a baj a magyar adórendszerrel. Ebben többek között arra is kitértünk, hogy minél magasabb az áfa, annál jobban megéri elcsalni azt.

Miért rossz az adórendszerünk?Például mert ilyen szélsőséges helyzeteket eredményez: egy garantált bérminimumot kereső, egy egyetemista és egy középiskolás gyereket egyedül nevelő nő több adót fizet, mint egy háromgyerekes, havi 650 ezer forintot kereső családfő – előbbi havonta nagyjából 20 ezer, utóbbi nulla forint szja-t fizet. Frissítés

Cikkünk első változatában módszertani-számítási, ám az eredmény érdemben nem befolyásoló hibát követtünk el, újraszámolás után javítottuk az adatokat. A hibáért olvasóink elnézését kérjük!

Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Mi történt veled? Fenn vagy az Instán? (X)

2019, április 21 - 23:29

Facebook, Instagram, Snapchat és társai. Mi, magyarok évente több mint négymilliárd fotót készítünk, 90 százalékukat okostelefonnal és szűnni nem akaró vágyat érzünk arra, hogy ezeket megosszuk a közösségi médiában. Zsebre vágható készülékünk a lételemünkké vált, még a legintimebb helyzetekben is magunknál hordjuk. A szelfikészítés ma már az önkifejezés egyik legalapvetőbb módja, a technológiai fejlődés pedig már arra is képes, hogy maradéktalanul felvegye a versenyt az előlapi kamerás fényképezés növekvő igényeivel. A Huawei legújabb csúcskészüléke, a P30 Pro kameraképességinek köszönhetően könnyedén a legkülönbözőbb felhasználói elvárásoknak is megfelel.

Ritkán telik el úgy nap, hogy ne lőnénk magunkról egy vagy több fotót, és nem csak saját szórakoztatásunkra teszünk így, hiszen a szelfikészítés manapság a mindennapi kommunikáció egyik legfontosabb kifejezőeszközévé vált. A túlnyomó többség az élet legfontosabb pillanatait, illetve saját vagy a családi eseményeit szereti dokumentálni, egyre többen vannak azonban, akik számára a fotózás a munka világához is kapcsolódik, így elengedhetetlen, hogy készülékük útközben, a legspontánabb pillanatokban is kiváló minőségű, utómunkát nem igénylő képeket tudjon készíteni.

A Huawei legújabb csúcskészüléke, a P30 Pro a gyártó történetének legerősebb előlapi kamerájával rendelkezik, mellyel a szelfik szerelmesei észrevétlenül válhatnak profi fotósokká. A készülék 32 MP-es lencséje a Super Portrait Mode-ban a legapróbb részleteket is képes megörökíteni, így akár az arcszőrzet szálai vagy a szemek színének különféle árnyalatai is jól láthatóvá válnak. A Huawei MI HDR+ funkciónak köszönhetően az előlapi kamera több, gyors egymásutánban készített fényképet is kombinál a lehető legjobb eredmény elérése érdekében, ezzel elkerülve a túlexponált vagy hátulról megvilágított szelfik készítését.  Az előlapi fotózást kevésbé kedvelők sem fognak csalódni a P30 Pro-ban, hiszen a készülék a gyártó legújabb hátlapi Leica Quad kamerarendszerét kapta, amely egy 8 MP-es telefotó-, egy 20 MP-es ultraszéles látószögű, valamint egy 40 MP-es SuperSpectrum szenzorral ellátott lencséből áll. A készülék ezenkívül ötszörös optikai, tízszeres hibrid és ötvenszeres digitális zoomképességgel bír, így a kevésbé rutinos fotósok is tűéles, részletgazdag fotókat és videókat készíthetnek fényviszonyoktól és beállítástól függetlenül. A P30 Pro RYYB szenzora és az optikai, illetve a mesterségesintelligencia-vezérelt képstabilizációs technológia biztosítja, hogy a telefon tulajdonosa a nap bármelyik szakában, bármilyen megvilágításban jó minőségű és megfelelően fényelt fotókat készíthessen. A Huawei új csúcskészüléke újraírta a mobilfotózás szabályait, ami a közösségimédia-tartalmak sokszínűségére is nagy hatást gyakorol majd.

 

Kategóriák: Zöld hírek

Tiborczék üzleti partnere 757 millióért építhet az ÉMÁSZ-nak

2019, április 21 - 09:04

A korábban Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. partnere, a Spie Hungaria Kft. nettó 757 millió forint átalányárért építhet alállomást Oszláron az  ÉMÁSZ Hálóztai Kft.-nek. Az összeghez hozzájöhet még egy 10 százalékos tartalékkeret, amit a megrendelő biztosít. A szerződést már meg is kötötték, a munkát öt ütemben idén december hetedikéig kell befejezni. A feladatok között van mérnöki tervezés, gépi- és kézi földmunka, útépítés, szerelés, kábelfektetés is – ezekbe a munkákba hat alvállalkozót vonnak be majd.

A korábbi Elios-partner Spie tavaly nyártól is dolgozott hasonló megrendelésen, akkor 755 millió forintért építettek az Elműnek. Szintén tavaly nyáron ők lettek a befutók 5,2 milliárd forintért a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mátrai Erőmű pályázatán, ők építhetik az új naperőművet.

Így dolgoztak az Elios alá

Az Átlátszó az Elios-tenderek dokumentumait átnézve fedte fel, hogy számos cég neve újra és újra felbukkan, olyanoké, akik nagyon sokszor nyújtottak be olyan ajánlatot, amely végül alulmaradt az Elios Zrt.-vel szemben. Az összes közbeszerzést megvizsgálva az is kiderült, hogy ezzel párhuzamosan e vállalkozások közül többen Tiborcz István egykori cégének partnerei is voltak, konzorciumban nyertek az Elios Zrt.-vel közbeszerzéseket. Az Elios Zrt.-vel gyakran együtt szereplő cégek között volt a SAG Hungaria Kft. is (amelyből lett a SPIE Hungaria Kft.), és korabeli leányvállalata, a SAG Mérnökiroda Kft. Az Elios-projektekben összesen hatszor jelentek meg versenytársként, háromszor konzorciumi partnerként, egyszer alvállalkozóként.

Tavaly nyáron írtuk meg, hogy 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatala az Elios látványos közpénzes tarolása kapcsán. A bűnlajstromban közbeszerzési szabálytalanságok sora, az eljárások manipulálása, a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is szerepelt.

13 milliárdos büntetés lehet Orbán vejének üzletébőlNem a miniszterelnöki család gyarapodását vizsgálta az unió csalás elleni hivatala, de Tiborcz István körül talált összeférhetetlenséget.

A legújabb fejlemény, hogy bár a magyar hatóságok lezárták az Elios-ügyet, és a kormány inkább be sem tette a brüsszeli pénzigénylő listába annak számláit, az Európai Bizottság nem tett le a számonkérésről. A versenypolitikai főigazgatóság ellenőrei kartellezés gyanújával rajtaütésszerű akciót hajtottak végre nemrég öt magyarországi cégnél, közülük azonban egyelőre csak az Elios neve szivárgott ki.

Az Index cikke szerint az Európai Bizottság azt gyanítja, hogy az uniós támogatások lehívásától függetlenül is jogot sértettek azok a cégek, amelyek az elmúlt tíz évben az Elios Zrt.-vel közösen nyertek közbeszerzéseket. Ha bebizonyosodik, hogy felosztották egymás között a piacot, vagy megegyeztek az árról, és ezzel torzították a versenyt, akkor jelentős büntetésekre számíthatnak. Márpedig az OLAF vizsgálati anyagában bőven akadnak összejátszásra utaló jelek:

A hatóságok lerázták az Elios-ügyet, a bíróságnak elég volt a brüsszeli gyanúAz uniós csalás elleni hivatal hét céget nevezett meg az Elios-ügy érintettjeként, most a „versenytársakat” vizsgálják a brüsszeli ellenőrök.

Kiemelt kép: Vajda János / MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Dúsgazdag erdélyi magyarok: gyűlnek a viharfellegek a kábeltévéguru Teszári Zoltán felett

2019, április 20 - 11:56

„Az arc nélküli milliomos” – így becézi a legvagyonosabb romániai üzletemberek névsorát évente összeállító Capital gazdasági lap Teszári Zoltánt, aki  600 millió euró körüli vagyonával biztosan tartja harmadik helyét a listán. A Digiről ismert vezér, a Magyarországon 1998 óta jelen lévő RCS&RDS-főtulajdonos „arctalansága” azonban lassan repedezik. Annak ellenére, hogy sosem ad interjút, 2002-ben nyilatkozott utoljára a sajtónak, akkor is éppen a Capitalnak, amikor az először állította össze a 300-as toplistát. Visszavonultsága, a magánéletének szigorú körbebástyázása miatt, más eurómilliomosokkal ellentétben akkor sem ismerik fel az emberek, ha szembe jön az utcán, vagy a vendéglőben a szomszéd asztalnál vacsorázik.

Csakhogy amióta fia, Zoltán Krisztián versenyszerűen teniszezik és rajthoz áll a korosztályos európai turnékon az U14-es kategóriában, egyre gyakrabban bukkan fel a nézőtéren. A bukaresti Libertatea kiderítette, hogy 2018-ban svájci, ausztriai, magyarországi és svédországi versenyeken az ifjú Teszári tizenöt mérkőzést játszott és ebből ötöt nyert meg. Apja, anyja rendre elkíséri, de ők általában meghúzódnak a tribün szélén, tetején, így fotós legyen a talpán, aki kiszúrja őket.

Magyarországi bevásárlás apasztotta a nyereséget

Teszárinak saját nevén mindössze három százalékos részvénycsomagja van az  RCS&RDS-ben viszont 60 százalékban az övé a Hollandiában bejegyzett Cable Communication System, amely 94,15 százalékot birtokol az RCS&RDS-ben. A magyarországi Invitel bekebelezése 140 millióba euróba került Teszárinak, s emiatt a Digi Communications (ennek a része az RCS&RDS is) 2018-as profitja csak 21,4 millió euró, 65,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Úgy tudni, a Teszári család elsősorban Magyarországon él, de Teszári Zoltán fenntart egy irodát a Nagyvárad melletti Félixfürdőn is, ahol állítólag szintén diszkréten, kerülve az embereket szokott futni az erdőben a sportolóknak kijelölt pályán.

A vidéki rezidenciára visszahúzódó Teszári család nyugalmát azonban az elmúlt hónapokban alaposan megbolygatták.

Az egyik legfájóbb, hogy Teszárinak meg kellett válnia az  RCS&RDS-ben a legfőbb bizalmi emberétől, akivel az alapoktól építette fel kommunikációs birodalmát. A törvényszék ugyanis jogerősen négy év letöltendő büntetésre ítélte Ioan Bendei alelnököt és ügyvezető igazgatót, amiért – a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által összerakott vádirat szerint –

három millió euróval kente meg Dumitru Dragomirt, a román fociliga egykori vezetőjét, hogy az  RCS&RDS kapja meg az első osztály közvetítési jogait.

Bendei ítélete mellett a cégre 1,23 millió lej (körülbelül 261 ezer euró) büntetést szabtak ki, Dragomir pedig szintén négy évre vonulhat rács mögé.

Ioan Bendei, Teszári Zoltán magyar nemzetiségű romániai üzletember közeli barátja, az RCS &RDS távközlési vállalat egyik vezetője érkezik a romániai hírközlést szabályozó szervezet, az ANCOM bukaresti székházába 2012. szeptember 10-én. Fotó: Silviu Matei/Mediafax/MTI

Így aztán érthető, hogy Bendei idén február 5-én benyújtotta lemondását. Másnap Sergei Bulgac az RCS&RDS vezérigazgatója közleményben értesítette a részvényeseket, hogy Bendei helyét az igazgatótanácsban ideiglenesen Dan Ionita, a cég pénzügyi igazgatója veszi át. A kiszivárgott információk szerint Bulgac ellenlábasa volt a cégben Teszári bizalmasának, így vélhetően széles mosollyal diktálta le a közleményben, hogy ezúton is köszönik a távozó alelnök hozzájárulását az RCS&RDS fejlesztéséhez.

Hírbe hozták az orosz kémbankkal

Szintén most tavasszal, újabb sötét fellegek gyülekeztek a kábeltévéguru feje fölött. Március legvégén közleményben utasították vissza Florin Cîţu liberális párti (PNL) szenátor vádját, miszerint a moszkvai Nemzetközi Beruházási Bank jelentős részvénycsomagot akar vásárolni az RCS&RDS-ben, s ezzel behoznák az oroszokat a cégbe. Romániában a PSD-ALDE kormány 2018-ban 4 millió euró állami pénzt pumpált a volt KGST-bankba, amelyet Magyarországon csak orosz kémbankként emlegetnek. Az ellenzéki liberálisok (PNL) szerint uniós tagállamnak, mint Románia, ki kellene szállnia a bankból, amelynek egyetlen érdeke, hogy manipulálja részvényes tagállamokat.

A hétköznapi csatározások mellett azonban a jelek szerint Teszári Zoltán most komoly stratégiai döntés előtt áll, legalábbis ami a Digi24 hírtelevíziót illeti. Dan Tăpălagă ismert román újságíró az rtvnews.ro portálon a napokban közölt elemzésében érvekkel támasztja alá, miért tolja be szép lassan a kormányzó szocdem-liberális-demokrata koalíció (PSD-ALDE) ölébe Teszári az eddig függetlennek és a hatalom kemény bírálójaként közismert hírcsatornát. Tény, hogy az elmúlt időszakban a Digi24 bezárt vidéki stúdiókat, a bukaresti központból több hírszerkesztő távozott, és olyan oknyomozó műsorok szűntek meg, mint például „A szétlopott Románia”. Tăpălagă úgy véli,

Teszári beáldozza a piacvezető Digi24-et a gazdasági érdekeiért: az  energiapiacon is érdekelt RCS&RDS várhatóan kiskapukkal megússza a kormány által kivetett különadót és más, már belengetett büntetéseket, cserébe megpuhítja a hírcsatorna hangnemét.

Ráadásul az  RCS&RDS érdekelt az ősztől rajtoló 5G licensz-tenderen, ahol a PSD-ALDE támogatása nélkül labdába sem rúghatnak.


Az RCS & RDS távközlési vállalat üzlete a romániai Nagyváradon 2014. február 18-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI Feljövőben Pálfi Miklós, az ásványvízkirály

A leggazdagabb erdélyi magyarok közül tíz fért fel a toplistára, vagyonosodásuk boncolgatásakor eddig jobbára csak Teszári Zoltánnal és Verestóy Attila RMDSZ-es szenátorral foglalkozott a média. Verestóy 2018 januárjában bekövetkezett halálával alaposan megcsappant a magyar dúsgazdagok körüli csócsálható botrányok száma, hisz az 51. helyezett Mudura családban is nyugalom honol. Id. Mudura Sándor halálát követően az üzletet fia, ifj. Mudura Sándor vette át, s a Capital becsülte 95-100 millió eurós vagyon ingatlanbefektetésekkel gyarapszik. Úgy tűnik, hogy az apa által Bihar megyében kemény RMDSZ-es hátszéllel kiépített politikai kapcsolatrendszer életképes, jelenleg éppen egy régi nagyváradi vállalat helyére terveznek körülbelül 60 millió eurós befektetéssel lakóházakat, irodaépületeket.

A Mudura család helyére a legveszélyesebb a 60. pozíciót elfoglaló „ásványvízkirály” Pálfi Miklós a 70-72 millió eurós vagyonával. Pálfi román üzlettársával, Octavian Creţuval a Romaqua cégcsoportot vezeti, amelyik a borszéki ásványvíz kitermelője-forgalmazója, de óriási érdekeltségeket szereztek az üdítőgyártásban és a söriparban. Persze politikai kapcsolataikkal  sikeresen húznak be állami pénzeket a fejlesztéseikbe, idén például 30-40 millió euróra számítanak gyáregységeik bővítésére, korszerűsítésére, elvégre a Romaqua tiszta román cég, amelyik verekszik a piaci szeletekért a Coca-Colával, a Pepsivel vagy a Heinekennel.

Pálfi után pedig hatalmas űr következik, a következő gazdag erdélyi magyarok már a mezőny alsóházában tanyáznak. Persze, minden esztendőben felmerül a kérdés, hogy a felsorolt háromszáz vállalkozó valójában mekkora pénzeszsákon ül, hisz lehet, egyesek vagyonát túl-, másokét pedig alulbecsülik. A Capital kizárólag piaci információk alapján saccol, de a kulcslyukon ők sem látnak be.

Kiemelt kép:MTVA/Bizományosi: Róka László

Kategóriák: Zöld hírek

Kis lakást venne CSOK-kal? Nagyot koppanhat

2019, április 20 - 09:54

A „gyere haza fiatal” mézesmadzagra ráakadva települt haza olvasónk legfiatalabb gyermekével. Egy vidéki városban vásárolnának az egy gyerekre járó 600 ezer forint CSOK-támogatással egy 42 négyzetméteres kis lakást. Értékbecslés és elbírálás után tudták meg, hogy a CSOK-ot csak legalább 40 négyzetméteres használt lakáshoz lehet igénybe venni. De akkor mi a gond a 42 négyzetméteres lakással, amibe olvasónk teljesen beleszeretett?

Olvasónk elmondása szerint az, hogy a fürdőszobában és a spejzban (!) nincs fűtőtest. A bank azt mondta neki, amiatt ezt a helyiséget nem számítja bele a figyelembe vehető minimális négyzetméterbe. És mivel így a kis lakás 40 négyzetméter alá került CSOK-szempontból, nem adhatnak támogatást neki.

Minimális lakásméret

A jogszabály valóban előírja, hogy ha CSOK-ot vennénk fel, akkor a lakás hasznos alapterületének el kell érnie egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert. (Az előírás új és használt lakásra egyaránt vonatkozik, új lakásnál azonban egylakásos épületeknél magasabb a minimumnégyzetméter-előírás, egy gyermekkel 70 négyzetméter.) Ha több a gyermek, több a minimális négyzetméter is.

A hasznos alapterület fogalmát is tisztázzák: a lakáson belül található helyiségek hasznos alapterületeinek összegét kell venni, a következő helyiségeket beszámítva:

  • előszoba, közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha, étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra, tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget.
Ha nincs mindenhol fűtés, tényleg nem járhat a CSOK

A rendelet azt is előírja, hogy a családi otthonteremtési kedvezménnyel támogatott lakásnak egyedi fűtési móddal kell rendelkeznie. A fűthetőséget a Pénzügyminisztérium szakmai állásfoglalása szerint legalább a nappaliban, hálószobá(k)ban, étkezőben és a fürdőszobában kell biztosítani, vagyis ezekben a helyiségekben kell hogy legyen közvetlen hőleadó fűtőberendezés. Méghozzá olyan fűtőberendezés, amely a lakás elválaszthatatlan részét képezi. De ezek szerint a spejzban mégsem elvárás a fűtés.

Mobilberendezés vagy kéménybekötéssel üzemelő fűtőberendezés kéménybekötés nélkül, illetve hálózati csatlakozó aljzatba dugható olajradiátor, hősugárzó sem megfelelő, írta megkeresésünkre az OTP és az MKB.

A fűtőberendezés csak akkor fogadható el, ha állandó jelleggel beszerelt, beépített, épületszerkezethez rögzített, és közvetlen hálózati bekötéssel vagy hálózati aljzatba (konnektorba) csatlakozással rendelkezik – hivatkozott a Bankmonitor is a PM-állásfoglalásra. Ők arra is kitértek, hogy mikor teljesül a fűtési feltétel:

  • Több lakást érintő, központos fűtési rendszerrel (házközponti fűtés/távfűtés/tömbfűtés) rendelkező lakásoknál a fűtési módból következően a teljes lakás fűthetősége teljesül.
  • Ha a fűtési rendszer kizárólag egy lakás (lakás, családi ház, ikerház, sorház, stb.) fűtését szolgálja, akkor a kiépített fűtési rendszertől függetlenül a már említett helyiségekben (nappali, hálószoba/szoba/szobák, étkező, fürdőszoba) közvetlen hőleadó fűtőberendezés kell hogy legyen.

Amennyiben a fürdőszobában nincs ilyen fűtés, úgy az ingatlan nem felel meg a CSOK feltételeinek – szögezte le a Bankmonitor. Vagyis négyzetméter ide, vagy oda, alapból kiesik az ilyen ingatlan a központi támogatás alól. Ezek szerint kiesnek azok a budapesti kis lakások is, amelyekben egyetlen gázkonvektor biztosítja a fűtést. A konvektor ugyanis nem a fürdőszobában szokott lenni.

A Bankmonitor arra is kitért, hogy ha van fűthető szoba, de nem mindegyik szoba fűtött, akkor a hasznos alapterületbe kizárólag a fűtött szobák alapterülete számítható be. Viszont olyan helyiségeknél, amelyeknél több helyiségfunkció (pl. nappali-étkező) egy légtérben valósul meg, a közvetlen hőleadó fűtőberendezés követelményének eleget tesz ha a fűtést a megfelelően méretezett hőleadó, és a közös légtéren belüli légáramlás megoldja.

Kisvállalkozóként igényelne CSOK-ot, és a lakásban van a székhelye? Meg fog lepődni:

A CSOK és a vállalkozás így nem fér összeKellemetlen meglepetés érheti a bankban, ha a lakásában van a vállalkozása székhelye.

Kiemelt kép: AFP

Kategóriák: Zöld hírek

Elképesztően sok használt lakást vesz a magyar

2019, április 19 - 05:33

Tavaly tizedével nőtt a lakáshitel-állomány, a felvett lakáshitelek összege pedig harmadával, a legtöbb hitelt használt lakásokra vették fel – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

A KSH adatai szerint a lakáshitel-állomány 2018. december 31-én 3324 milliárd forint volt, 10,3 százalékkal nagyobb a 2017. véginél, miközben a GDP-hez viszonyított aránya megegyezett az egy évvel korábbival (7,9 százalék). A devizahitelek állománya 2018 végére már csak 3,5 milliárd forintot tett ki. A teljes hitelállományon belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya a 2017. végi 79 százalékról tovább nőtt, és meghaladta a 82 százalékot.

A múlt évtől megváltozott a lakáshitelek minősítése, az eddigi kategóriákat (problémamentes, külön figyelendő, átlag alatti, kétes, rossz) felváltotta a teljesítő kitettség és a nem teljesítő kitettség kategóriája. Az új minősítési kategóriák alapján a teljesítő hitelek aránya elérte a 95 százalékot, ami lefedi a 2017-es problémamentes hitelek arányát (93 százalék), a nem teljesítő kitettség 5,1 százalékos aránya pedig lényegében követi az átlag alatti, kétes és rossz minősítések együttes arányát (4,4 százalék 2017-ben)). Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 1,4 százalékát tették ki, miközben ez az arány a nem teljesítő hitelek esetében 33 százalék volt (utóbbi esetben minden harmadik hitel átstrukturált).

Egyre több hitel

A korábbi minősítési kategóriák szerint 2017 decemberére 16 ezer hiteladós törlesztési késedelme volt 31-60 nap közötti, 29 ezer adósé 61 nap fölötti, a 2018-tól alkalmazott új besorolás szerint a nem teljesítő hitelek száma 34 ezer volt.

Az engedélyezett hitelek száma 2018-ban 13 százalékkal, összege egyharmaddal nőtt a megelőző évhez képest. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel 2018-ban elérte a 7,9 millió forintot, ami 1,2 millió forinttal több, mint 2017-ben.

Tavaly az engedélyezett lakáscélú hitelek számának 8,4, összegének 7,8 százaléka volt államilag támogatott, arányuk az előző évihez képest csökkent, akkor 14, illetve 15 százalékot tett ki. Az államilag támogatott hitelek száma 2017 óta közel egyharmaddal, összege 29 százalékkal mérséklődött, ezalatt a támogatás nélküli hitelek száma közel 17 ezerrel (20 százalékkal), összege 238 milliárd forinttal (43 százalékkal) emelkedett.

A pénzintézetek 2018-ban közel 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, 823 milliárd forint értékben. Az előző évhez képest a hitelek száma több mint 4 ezerrel (4,1 százalékkal), összege 218 milliárd forinttal (36 százalékkal) nőtt.
A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, tíz folyósított lakáshitelből hét ezt a célt szolgálta. A használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek összege tavaly 596 milliárd forintra bővült, ami 35 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építéshez nyújtott hitelek száma 4,8 százalékkal, összegük 17 százalékkal nőtt. Az átlagos hitelösszeg 500 ezer forinttal, 4,8 millió forintra emelkedett.

Az újat is veszik

Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek ennél gyorsabban nőttek, számuk közel egyharmaddal, összegük majdnem a duplájára emelkedett. Az egy új lakás vásárlására folyósított hitel összege ennek megfelelően egy év alatt 7,6 millióról 11 millió forintra nőtt. Az új lakások építésére vagy vásárlására folyósított hitelek összege együttesen megközelítette a használtlakás-vásárlásra felvett hitelösszeg egynegyedét.

A használtlakás-vásárlásra folyósított hitelek és a használtlakás-tranzakciók éves számának összevetése alapján a lakáshitelből megvalósuló vásárlások aránya meghaladja a 40 százalékot.

A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2018-ban 1533-mal (11 százalékkal), összegük 8,8 milliárd forinttal (negyedével) nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben az átlagos hitel értéke 2,6 millióról 2,9 millió forintra emelkedett.

A 2017-ben folyósított lakáscélú hitelek átlagos futamideje 14,8 év volt, 2018 végére 15,3 évre emelkedett. A lakásépítési hitelek futamideje a leghosszabb, elérte a 17,5 évet, ezt az új lakás vásárlásoz kapcsolódó hitelek követik (17,4 év), de a futamidő a használt lakások hiteleinél is meghaladta a 15 évet.

Ösztönzik a lakáshitelezést

A szabályozási környezet a KSH szerint ösztönzi a lakáshitelezést. A 2011-ben létrehozott Nemzeti Eszközkezelő (NET Zrt.) a nem teljesítő hitelek felszámolása révén hozzájárult a lakáshitelezés bővüléséhez. Emellett kiemelt jelentőségű a piac szempontjából a 2016 elején elindított otthonteremtési program, ezen belül a bővített csok, a lakásépítési áfa csökkentése, az áfa-visszaigénylés lehetősége és az államilag támogatott hitel.

A hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma 7,2 százalékkal (31 202-ra), összegük 1,8 százalékkal (71,3 milliárd forintra) nőtt tavaly 2017-hez képest. A támogatásokat elsősorban használt, másodsorban új lakásokra vették igénybe (az esetek 61, illetve 37 százalékában). A teljes összeg 39 százalékát fordították használt, 61 százalékát új lakásra. Az egy folyósításra jutó átlagos összeg használt lakás vásárlása esetén 1,4 millió, új lakás építésekor 2,7 millió, új lakás vásárlásakor pedig 6 millió forint volt.

Kategóriák: Zöld hírek

266 milliós MÁV-os munkát hozott a nyuszi Mészáros vejének

2019, április 18 - 15:04

Szép sikerrel zárja az ünnep előtti utolsó munkanapot Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos veje. Ezúttal egy nettó 266,6 milliós megrendelésnek örülhet: az érdekeltségében álló Vasútvillamosító Kft. ennyiért végez felsővezeték munkákat a Keleti pályaudvar területén. A szerződést pdf-ben itt találja.

A Vasútvillamosító Kft. 100 százalékos tulajdonosa a Rafinanz Promotion CZ s.r.o., amiről elsőként írtuk meg, hogy Homlok Zsolt nem csak vezetője, hanem 75 százalékos tulajdonosa is. 2018. júniusban pedig egy hosszabb cikkben foglalkoztunk azzal, hogy miután elvette feleségül Mészáros kisebbik lányát, Ágnest, Homlok Zsolt csak az egyik cégéből 855 millió forintot vehetett ki.

Beházasodott a Mészáros családba és lassan meg is van az első milliárdjaHomlok Zsolt tavaly vette feleségül Mészáros Lőrinc lányát. Ennek megfelelően jó éve volt, csak egyik cégéből 855 millió forintot vehetett ki.

Homlok Zsolt nemrégiben az apósa érdekeltségéből a kormánypárti médiaholdingba dobott Világgazdaságba írt publicisztikát. Ebben többek között azt fejtegeti, hogy az Európai Unió a 2000-es évek elején jött rá, hogy fejleszteni kellene a vasutat, az azóta elmúlt másfél évtizedben pedig Magyarországon is jelentős fejlesztések valósultak meg, főleg olyan vállalatok részvételével, amelyek „képesek voltak mobilizálni a belső erőforrásaikat, kiaknázni szellemi, innovációs potenciáljukat”.

Mint írta: szükség lenne a szakképzés és a gyakorlati oktatás reformjára, illetve a pályázati kiírási feltételeket is újra kellene gondolni. A közbeszerzéseken szép sikereket elérő üzletember szerint

ma a pályázati kiírások értékelési rendszere egydimenziós, jellemzően csak az ajánlati árra koncentrál, miközben nem kellő súllyal veszi figyelembe a 21. század társadalmi-gazdasági viszonyai között felértékelődő holisztikus szempontokat.

Kiemelt kép: Büki László / MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Sargentini visszakérdez: Orbán körein kívül ki jár jól az uniós pénzekkel?

2019, április 18 - 14:29

A Klubrádiónak adott interjúban az Európai Parlamenttől két ciklus után búcsúzó Judith Sargentini az mondta: ő főleg a pénzmosás ellen harcolt az elmúlt öt évben. Szerinte sikeresen.  Kialkudott egy jogszabályt, amellyel átláthatóbbá válik a cégek hálózata, az esetleges pénzmosás útja.

Bár a fideszes médiában Guy Verhofstadt és a szintén liberális Cecilia Wikström korruptságáról írtak, a holland EP-képviselő nem tud erről, de azt általában helyesnek tartja, ha kivizsgálják az ügyeket, mert

senki nem áll a törvények felett.

A korrupció kiszűréséhez Magyarországnak is csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, amely kideríti a visszaéléseket az uniós pénzekkel. Az Orbán-kormány erre nem hajlandó, ezért fel kellene függeszteni az uniós pénzek kiutalását, jogállami normákhoz kötni a folyósítást.

Ha nincs jogállam, nincs pénz sem.

Szerinte sokan érvelnek azzal, hogy ez a magyar népet büntetné és nem a kormányt, de ő visszakérdez: Orbán Viktoron és körein kívül – akik zsebre teszik ezt a pénzt – élvezi a magyar nép ezen  uniós támogatások hasznát?

Az országjelentéséről azt mondja, arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a magyaroknak ugyanolyan jogaik vannak, mint más uniós állampolgároknak.

Mélyen együttérez azokkal, „akik a jelenlegi magyar kormányzást kénytelenek elviselni.

A mostani EP-voksoláson nagyobb felelősséget vár a választóktól.

Hogy ne arra szavazzanak, aki csak a saját zsebét akarja megtömni, aki csak nyerni akar, de nem képviseli a demokratikus értékrendet és a jogállamot. Arra szavazzanak, aki az uniós állampolgárok érdekeit tartja szem előtt.

Sargentini elmondta, hogyan paterolták ki a magyar külügyminisztériumbólEgy másik kijáraton át vezették ki, mint ahol bement. Rengeteg stáb várta.
Kategóriák: Zöld hírek

Uniós kötelezettség a budapesti dugódíj bevezetése

2019, április 18 - 14:15

A budapesti behajtási díjról, amit még a Demszky Gábor-féle városvezetés önként vállalt be a 4-es metró megépítésért, egy tíz évvel ezelőtti európai bizottsági határozat és egy érvényes szerződés rendelkezik, azt nem a főváros akarja mindenáron bevezetni – mondta Tarlós István csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A főpolgármester az MTI szerint a napokban a kérdésben megjelent hírekre reagálva emlékeztetett: tíz évvel ezelőtt eldőlt kötelezettségről van szó. Nem a kormány és a városvezetés „valós vagy virtuális vitája” a lényeg, ennek nincs relevanciája. Van egy kötöttség, amiben az unió Budapesttel „tulajdonképpen türelmes”, és nem az a vita tárgya, hogy akar-e valaki dugódíjat vagy nem – tette hozzá.

Közölte, az ügyben még nem született döntés, a behajtási díjjal foglalkozik majd a fővárosi közfejlesztési tanács, és az Európai Unióval is folytattak már egyeztetéseket. Hozzáfűzte: nem mondhatja azt kategorikusan, hogy nem lesz dugódíj, mert Demszky Gábor „jogutódja”, s ha kijelentené ezt, akkor az Európai Unió milliárdos bírságot szabhatna ki.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kérdésről nem lehet népszavazással dönteni, mint ahogy azt Karácsony Gergely, a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje felvetette. A referendum semmi relevanciával nem bír az unió határozatára és a jogérvényes szerződésre. „Ez vagy egy egészen alapvető tudatlanság vagy szándékos félrevezetés” – fogalmazott Tarlós István.

A főpolgármester reagált arra is, hogy Karácsony Gergely szombati kampányindító rendezvényén arról beszélt: soha nem volt ennyi patkány a városban, mint most. Tarlós István emlékeztetett arra, hogy a patkányfertőzöttség miatt 2018 decemberében a Fővárosi Közgyűlés 647 millió többletforrást biztosított fokozott patkányirtás elvégzésére. Ennek eredményeképpen az akkori időszakban a patkányok észleléséről szóló 1400 körüli lakossági bejelentések száma a negyedére, 350-re csökkent – fűzte hozzá.

Tarlós István megjegyezte is, hogy a patkányirtásról a Fővárosi Közgyűlés kétszer is hozott határozatot. A testület 2017 májusában 1,3 milliárd forintot biztosított a feladatra. Ezt a határozatot mindenki megszavazta, kivéve Karácsony Gergelyt, aki nem vett részt az ülésen. A már említett többletforrásról Karácsony Gergely nem is tudhatott, mivel az akkori közgyűlési döntéskor sem volt jelen – mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy a szocialista képviselők nem szavazták meg a többletforrás biztosítását.

Közölte, a Főkert vezérigazgatójától kért egy statisztikát, hogy hasonlítsák össze: „mit művel Zuglóban a fanyüvő főpolgármester és a környezetvédelem királya, Zugló polgármestere”. Az adatok szerint – leszámítva a Városligetben, a Főkert által ültetett 73 fát – a főpolgármesterként több fát ültetett Zuglóban, mint három év alatt a kerületi polgármester – jelezte, hozzátéve azt is, hogy a jelentés szerint a XIV. kerületben egyetlen zöldfelületi beruházás van, de az is csúszásban van, és problémákkal terhelt.

Tarlós István a dugódíj bevezetésére vonatkozó kérdésekre válaszolva azt mondta: amíg nem ismerik az Európai Unió álláspontját, hogy ragaszkodnak-e komoly pénzelvonásokhoz, ha nem vezetik be a behajtási díjat, addig az ügyben nem tudnak eljutni a döntéshozatalig.

A főpolgármestert kérdezték arról is, hogy ellenzéki képviselőnők közösen kezdeményezik a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását. Tarlós István elmondta, nem zárkózik el attól, hogy a nehéz helyzetbe jutott embereken segítsenek szociális támogatásokkal. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy ezekért a nehéz helyzetekért az önkormányzatot „nulla felelősség terheli”, továbbá erre a fakultatív feladatra források szükségesek.

Kitért arra is, hogy a fővárosnak vannak egyéb szociális kötelezettségei, amelyek szintén forráshiányosak. A főpolgármester példaként említette, hogy a hajléktalanokra szeretne több pénzt.

Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán

Kategóriák: Zöld hírek

Milliókra bírságolták a kartellező elemgyártókat

2019, április 18 - 13:51

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellezés miatt 30 millió forintra bírságolta az Energizer, a Duracell és a Varta elemek korábbi gyártóit – közölte a GVH csütörtökön az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a GVH megállapította, az Energizer, a Duracell és a Varta elemek korábbi gyártói 10 éven keresztül jogsértő magatartást tanúsítottak, mert egyeztettek az általuk forgalmazott hordozható elemek és akkumulátorok hulladékkezelési díjának áthárításáról a vevőikre.

A közleményben kiemelték, a versenyhivatali vizsgálat feltárta, hogy 2005-ben az érintett elemgyártók megállapodtak arról, hogy az akkoriban bevezetett hulladékkezelési díjat mindannyian egységesen, külön költségelemként hárítják át a vevőikre. Az áthárítás teljes egészében és egymással egyeztetve zajlott, így a gyártók kizárták a versenyt egymás között e költségelem vonatkozásában.

A bírság alapját is ez a hulladékkezelési díj képezte, mivel az eljárásban nem került az megállapításra, hogy a gyártók az elemek eladási árait rögzítették volna.

A versenyhatóság a kiszabható bírságot jelentősen csökkentette, mert a gyártók együttműködtek.

Az Energizer elemek gyártója és a Duracell elemek korábbi gyártója, a Procter&Gamble engedékenységi kérelmében elismerte a jogsértést, és csatolta az azt alátámasztó bizonyítékokat. Ezért a hatóság elengedte az Energizerre kiróható bírságot, a Proter&Gamble bírságát pedig a felére csökkentette.

A Procter&Gamble, valamint a Varta elemeket korábban gyártó Spectrum Brands Hungaria Kft. egyezségi eljárásban ismerte el a GVH által megállapított tényállást, és mondott le jogorvoslati jogáról, segítve az eljárás gyors lezárását.

További bírságcsökkentést eredményezett, hogy a Spectrum Brands vállalta a versenyjogi szabályoknak történő megfelelésért kidolgozott vállalati programjának továbbfejlesztését a jövőbeni jogsértések elkerülése érdekében – közölte a GVH.

Kiemelt kép: iStock

Kategóriák: Zöld hírek

Stagnál a zuglói parkolási ügy, mert még a napirendet sem tudták elfogadni

2019, április 18 - 12:43

Csütörtök délelőtt rendkívüli testületi ülést tartottak Zuglóban, ahol több indítvány is a parkolási ügyekkel foglalkozott volna, de közben annyira belekavarodtak a saját kezdeményezéseik sorrendjébe, hogy végül a napirendet sem sikerült elfogadni. Így aztán minden marad a régiben — írta meg a 444.hu.

Ahogyan koábban beszámoltunk róla, nem egészen két éve furcsa üzletbe ment bele a zuglói önkormányzat. Közbeszerzést írt ki a fizetős parkolási rendszer kialakítására és üzemeltetésére 2+2 évre, és a becsült összegnél drágább, 1 milliárd forintnál is magasabb ajánlatot adó konzorciumot bízta meg a munkával, ráadásul a három indulóból kettőt (egyikük a becsült összegnél olcsóbb ajánlatot adott) kizártak a versenyből.

Nemrégiben az is kiderült, milyen ráfizetés a biznisz az önkormányzatnak – holott azt gondolhatnánk, hogy egy normális világban a fizetős parkolás többet hoz a konyhára, mint amennyibe kerül.

Zuglóra is átterjedt a csoda: veszteséges a fizetős parkolásEgy cégcsoport akkora díjat szakít, hogy az önkormányzat bukik a fizetős parkoláson.

Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Elhagyja Magyarországot az „Ágyat az anyukáknak” szervezője

2019, április 18 - 11:59

Elhagyja az országot az „Ágyat az anyukáknak” akciót szervező Orosvári Zsolt, szúrta ki a hvg.hu. A sárbogárdi férfi november és március között több mint négyszáz összecsukható ágyat juttatott el ötven kórházba, hogy a szülőknek ne a földön vagy székeken kelljen tölteni az éjszakát beteg gyermekük mellett.

Orosvári néhány nappal ezelőtt Facebookon arról számolt be, hogy hároméves kislányától egy nyugdíjas azt kérdezte, miközben a kertben játszott, hogy tudja-e, hogy terrorista migránst” fogtak el Magyarországon.

Eladom a házam. Most lett készen! “Félek” a migráncsoktól, inkább elmenekülök innen! Inkább én leszek migráns valahol

– írta. Miután sokan azt hitték, viccel, válaszában egyértelműen kijelentette, hogy elege van a gyűlölködésből, és nem szeretné, hogy gyermekei ilyen helyen nőjenek fel.

Az 52 éves férfi egyébként évek óta nem talál megfelelő munkát, mert  egészségi problémákkal küzd, így mint írta, 59 ezer forintot kap két gyermekével.

Lopni, csalni sajnos nem tudok

– jegyezte meg.

Kategóriák: Zöld hírek

A TV2 új igazgatója szerint a gazdasági és piaci körülmények is kedvezőek

2019, április 18 - 11:54

A napi.hu készített interjút a TV2 Csoport szerdán kinevezett új vezérigazgatójával, Pavel Stanchevvel, aki május közepén áll majd munkába és Vaszily Miklós elnökkel.

Stanchev szerint a TV2 egy erős brand, mint mondta:

A magyar televíziós médiapiac tartogat lehetőségeket. Optimista vagyok, azért is fogadtam el ezt a pozíciót, mert adottak a feltételek, hogy jó munkát végezhessünk.

Vaszily Miklós pedig úgy fogalmazott:

Abszolút a profit a célunk. Én tavaly októberben csatlakoztam az igazgatósághoz, azóta az itt hozott döntések az eredményességet célozzák. A közeljövőben publikálandó 2018-as eredményszámaink ezt már tükrözni fogják.

Pavel Stanchev arról is beszélt, hogy nincs ok temetni a televíziózást, ráadásul a magyar piac a nyelv miatt védett az olyan szolgáltatóktól mint a Netflix. Hozzátette:

A TV2-t egy olyan műhelyként képzelem el, amely vonzza a tehetségeket; egy olyan hely, ahol respektálják a kreatív ötleteket és azokat meg is valósítják. Azt egyáltalán nem szeretném, hogy egyetlen műsorgyártótól vásároljunk, mint korábban. Azt láttuk külföldön is, hogy nem jó, ha egy csatorna mindig csak ugyanarra a gyártóra támaszkodik.

A Tények Facebook-oldalán a fidesz.hu szerepel hivatalos honlapkéntGyönyörű találat az egyik olvasónktól.
Kategóriák: Zöld hírek