FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 17 óra 43 perc

Egy visszahúzódó magyar testvérpár gazdagabb, mint Mészáros és Csányi együtt

2020, november 26 - 11:36

A G7 már tavaly bemutatta, hogyan ér össze néhány lépésben a Borkai-ügy a Fidesz legfelsőbb körével, most viszont a portál több forrásból is úgy értesült, hogy a történet egyik mellékszereplője épp egy szállodaeladási ügylet kellős közepén van. Az elbeszélések szerint a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vadászatait fizető üzletember három hotelt készült értékesíteni Mészáros Lőrincnek.

Hamar kiderült, hogy a történet nem alaptalan: az érintett szállodáknál a megelőző hetekben hatalmas mozgás kezdődött. A hoteleket bonyolult cégjogi ügyletek kíséretében egy vállalatba pakolták, majd 2020 elején valóban gazdát is cseréltek. Az első pletykákkal ellentétben azonban nem Mészáros Lőrinc lett a vevő, hanem egy olyan szupergazdag, akinek nála is előrébb kellene szerepelnie a magyar gazdaglistákon.

Kapcsolódó Orosz üzleti kör vásárolta fel a Semjén Zsoltot vadásztató vállalkozó szállodáit A Putyin-közeliként is emlegetett Rahimkulov család eddig a Balaton partján terjeszkedett.

A hotelek új tulajdonosa, Rahimkulov Ruszlan ugyanis Magyarország egyik leggazdagabb embere, ha nem a leggazdagabb.

Testvérével, Rahimkulov Timurral közösen pedig óvatos becslés szerint is nagyjából akkora vagyonuk van, mint a hazai gazdaglistákat vezető Mészáros Lőrincnek és Csányi Sándornak együttvéve.

A testvérpár szinte teljesen ismeretlen Magyarországon, nyilvános fénykép sincs róluk. Hiába tartoznak a legnagyobb tulajdonosok közé a két legjelentősebb magyar vállalatcsoportban, az OTP-ben és a Mol-ban, lényegében egyáltalán nem jelennek meg a médiában. Mi is megkerestük őket a cikkünkkel kapcsolatban, de nem reagáltak kérdéseinkre.

Az elmúlt években mindössze a fiatalabb testvér, a 41 éves Ruszlan hotelpiaci terjeszkedéséről jelent meg néhány cikk. E mellett múlt héten írtuk meg, hogy számos ponton kötődik hozzá nyolc előadó-művészeti szervezet, amelyek éveken keresztül milliárdos nagyságrendben jutottak közpénzhez egy állami támogatási rendszernek, a kultúr-taónak köszönhetően.

Az érintett szervezetek hiába halmoztak fel több milliárdos vagyont, a támogatási rendszer megszüntetését követően azonnal összeomlottak. A fellépések után járó támogatások jogosságát az érintett művészek is kétségbe vonják, a NAV pedig költségvetési csalás gyanújával nyomoz a szervezetek többsége ellen.

Több mint 500 milliárd egy cégben

Annak, aki elég régóta böngészi a hazai gazdaglistákat, valószínűleg nem ismeretlen a Rahimkulov név. A Népszabadság rangsorában ugyanis évekig szerepelt Ruszlan és Timur édesapja, Megdet Rahimkulov. Olyannyira, hogy az első két kiadványban, 2005–2006-ban konkrétan az élen állt, megelőzve Csányi Sándort és Demján Sándort is. A napilap listájának azonban épp az volt a sajátossága, hogy nem a leggazdagabb magyarokat, hanem a leggazdagabb magyarországi lakosokat rangsorolta. Emiatt került fel rá a kilencvenes évek közepétől itt tartózkodó, de egyébként orosz állampolgár Rahimkulov. És emiatt is került le róla, amikor néhány évvel később visszaköltözött Moszkvába.

Két fia, Ruszlan és Timur ekkor vették át a magyar üzleteket. Mindketten nagyjából két és fél évtizede élnek Budapesten, itt jártak egyetemre, és rendelkeznek magyar állampolgársággal.

A Rahimkulov család üzleti birodalmának legfontosabb cége egyértelműen a vagyonkezelőjük, a testvérek 50-50 százalékos tulajdonában álló Kafijat Zrt. A vállalat neve évek óta szerepel az OTP legnagyobb részvényesei között. A cégnek jelenleg is több mint 7 százalékos részesedése van a bankcsoportban, nála csak a Mol rendelkezik nagyobb OTP-pakettel. Az a Mol, amelyben szintén nagyrészvényes a Kafijat: tavaly év végén 3,4 százalékos tulajdonhányaduk volt. Magyarul

a Rahimkulov testvérek a két talán legjelentősebb magyar cég, az OTP és a Mol legnagyobb tulajdonosai közé tartoznak.

Már önmagában ez alapján is a gazdaglisták élvonalában lenne a helyük. Az OTP-pakettjük tavaly év végén közel 300 milliárd forintot ért, míg a Mol-részvényeik további bő 80 milliárdot. A könyveikben egyébként ezt a teljes részvénycsomagot ennek kevesebb mint harmadán tartják nyilván, ami vélhetően a vételárat takarja, azaz a testvérpár durván 250 milliárd forintot keresett tavaly év végéig a Mol- és az OTP-részvényein.

Ez azonban korántsem a teljes vagyona a Kafijatnak. A társaságnak más cégekben is van érdekeltsége több milliárd forint értékben, van egy 100 milliárdos kölcsönkövetelése, és tavaly év végén csak a bankszámláin több mint 37 milliárd forint állt. Emellett milliárdokat érő ingatlanokkal is rendelkezik. Az övé például az Általános Értékforgalmi Bank egykori székháza, amely tulajdonképpen egy 4400 négyzetméteres kastély a fővárosi Városligeti fasoron, és van egy 1700 négyzetméteres villája is Buda egyik legelitebb részén.

Ezek alapján a Kafijatban 2019 végén legkevesebb 540 milliárd forintnyi vagyon lehetett. Ez pedig teljes egészében Rahimkulovéké, a vállalatnak ugyanis érdemi kötelezettsége nincs. A Kafijat előző évi adózott eredménye egyébként 31 milliárd forint volt, és a cég az előző években rendszeresen a Rahimkulov Ruszlan irodájába bejegyzett előadó-művészeti szervezeteknek fizette ki társasági adójának egy részét a tao-rendszert kihasználva.

Mészáros és Csányi vagyona együtt

A Rahimkulov testvéreknek tehát csak ebben az egy cégben közel annyi vagyonuk volt 2019 végén, mint amekkorára Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor együttes vagyonát becsülte a napi.hu, szintén főleg a 2019. végi céges adatokból kiindulva. Náluk a leggazdagabb magyarok listáját az OTP-vezér vezette 310 milliárddal, az egykori felcsúti polgármester pedig a harmadik helyen állt 270 milliárddal.

A napi.hu gazdaglistáját szerkesztő Szakonyi Péter azt mondta nekünk, hogy Rahimkulovék azért maradnak ki a kiadványaikból, mert abban csak magyarok szerepelnek, még kettős állampolgárok sem kerülnek be a rangsorba. A Forbes listáját szerkesztő Zsiborás Gergő pedig azt közölte velünk, hogy korábban vizsgálták a Rahimkulov-érdekeltségeket, de nem volt tudomásuk róla, hogy a fiúk magyar állampolgárok. „Ha egy-egy ilyen új információ kiderül, utánajárunk, és amennyiben hitelt érdemlően kiderül, hogy egy-egy üzletember magyar állampolgársággal is rendelkezik, felértékeljük a vagyonát” – írta.

A Rahimkulov-birodalom mindenesetre nem csak erre az egy cégre korlátozódik, a Kafijat még csak nem is az egyetlen közös vagyonkezelője volt tavaly év végén a testvérpárnak. Az MGTR-Invest Kft.-t szintén együtt tulajdonolták, és ebben a vállalatban is elég komoly kötvény- és részvényvagyon van. Azt azonban nem részletezi a beszámoló, hogy pontosan milyen cégekben birtokolnak így részesedést, illetve milyen kötvényeik vannak.

Mindent figyelembe véve az MGTR-Investben 2019 végén további legalább 32–33 milliárd forintnyi vagyona volt Rahimkulovéknak. A tényleges összeg azonban ennél a részvények és kötvények aktuális értéke alapján sokkal több is lehet.

Orosz részvények

A közös üzletek mellett a két testvérnek külön cégei is vannak. A kevésbé aktívnak az idősebb, 43 éves Timur tűnik, akinek saját érdekeltségeit egy harmadik vagyonkezelő fogja össze, amely jóval kisebb, mint a Kafijat vagy az MGTR-Invest.

Ez a cég a dokumentumok alapján az elmúlt években főleg orosz nagyvállalatok részvényeit és kötvényeit birtokolta. Korábban a Kafijat is főleg ilyen papírokat tartott: olyan cégekben volt részesedése, mint az itthon is aktív a Sberbank, a gázipari óriás Gazprom, az olajiparban érdekelt Rosneft, a vezető orosz vegyipari vállalatnak számító Sibur vagy éppen az acélipari Evraz. Ezeknek a vállalatoknak a papírjai viszont a Mol- és az OTP-részesedések megjelenésével párhuzamosan 2014-ben eltűntek a Kafijatból. Ugyanekkor az egy évvel korábban alapított, kizárólag Timur tulajdonában lévő vagyonkezelőben pedig, ha nem is teljes átfedéssel, de megjelentek hasonló részvények és kötvények.

A vagyonkezelő részben azóta is ilyenekkel kereskedik, 2019 végén is

volt részesedése például a Gazpromban, a bányaipari Mechelben, a Sistema holdingcégben vagy éppen Oroszország második legnagyobb bankjában, a VTB-ben,

amelynek Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolatáról és magyarországi kötődéseiről tavaly a Direkt36 írt hosszabban. Emellett a cégnek tavaly év végén több mint 14 milliárd forintnyi készpénze is volt, főleg dollárban. A vagyon forrását is figyelembe véve a vállalat így 6,5 milliárd forintot biztosan ért.

Hotelek, irodák, társasházak

A nyilvános adatok szerint Timur üzleti érdekeltségeit az eddig felsorolt vagyonkezelők nagyjából lefedik. Testvére azonban sokkal aktívabban üzletelt az elmúlt néhány évben, elsősorban az ingatlanszektorban. A bevezetőben említett három hotel (a négycsillagos noszvaji Oxigén Family & Spa Hotel, a háromcsillagos, szintén noszvaji Tündérkert Hotel és a ráckevei Duna Relax Hotel) ugyanis nem az első szállodapiaci szerzeménye volt Rahimkulov Ruszlannak, illetve ingatlanos üzlettársának, Zentai Péternek.

Ruszlannak ezeket az érdekeltségeit többnyire a Greennovatív Kft. nevű cége fogja össze, amelynek egyedül több mint két tucat másik vállalatban van tulajdonrésze. Ebből adódóan nem egyszerű megbecsülni, hogy ez a cég mennyit érhet. Könyv szerinti értéke 2019 végén valahol 1,1 és 13 milliárd forint körül lehetett, vélhetően közelebb az utóbbihoz.

Mindenesetre a Greennovatív mostanra elég masszív portfóliót állított össze. A már említett három hotelen kívül mások mellett Zentai cégével közösen övék

  • a budapesti Symbol és a Fáklya klub, ahol az előző cikkünkben bemutatott, közpénzzel kitömött előadó-művészeti szervezetek is gyakran felléptek,
  • a siófoki Residence Hotel,
  • a marcali fürdő és szabadidőközpont melletti félkész gyógyszálló,
  • a Csepel Művek központi irodaházának nagy része,
  • egy kilencedik kerületi irodaház a Groupama Aréna közelében,
  • de építenek kisebb, illetve nagyobb társasházakat is Budapest-szerte.

A csoportban így becslésünk szerint valójában több tízmilliárd forintnyi ingatlanvagyon lehet. Emellett egyes cégek elnevezése és főtevékenysége arra utal, hogy az ingatlanszektor mellett az energetikában is próbálkozik a Greennovatív, amely teljes nevén Greennovatív Energetikai Fejlesztő. Az elmúlt években főleg naperőmű parkokat üzemeltető társaságokba szálltak be.

Összefoglalva tehát az látszik, hogy a Rahimkulov testvéreknek tavaly év végén csak a közös magyarországi cégeiben legalább 570–580 milliárd forintnyi vagyona volt, de külön-külön is további milliárdok-tízmilliárdok felett rendelkeztek.

Ciprustól Moszkváig

A családnak Magyarországon kívül is vannak érdekeltségei. A testvérek édesapja, mielőtt 2007 környékén visszaköltözött Moszkvába, egy Figyelőnek adott interjújában azt mondta:

tőkeerős befektetési társaságuk van Cipruson és Moszkvában is.

Az bizonyos, hogy az előző évtized közepén a magyar üzleteik egy részét is ciprusi vállalatokon keresztül intézték (pdf, pdf). Ezeknek a cégeknek egy része még most is működik.

Emellett van egy londoni vállalatuk is, amin keresztül birtokolnak egy bécsi székhelyű, de egy időben Oroszországban termelő vegyipari céget. Utóbbiban érdemi vagyon már nincs, de néhány éve egyes források még úgy hivatkoztak rá, mint Oroszország legnagyobb aeroszolgyártójára, amely főleg hajlakkokat és légfrissítőket állít elő. A cég valószínűleg akkor ürült ki teljesen, amikor 2013-ban eladta Moszkva-közeli, szépségápolási termékeket előállító üzemét a Henkelnek.

Tavaly év vége óta egyébként komoly változások történtek a Rahimkulov-birodalomban. Először a százmilliárdokat érő Kafijatból kivált egy másik cég, amely elvitte a vagyon nagyjából hetedét, de ekkor még az új vállalat tulajdonosai is közösen voltak a testvérek. Októberben azonban Ruszlan elajándékozta Timurnak az ebben az új cégben meglévő részesedését, illetve hasonlóan tett a tavaly év végén még 32–33 milliárdot érő MGTR-Investben meglévő tulajdonhányadával is. Így ezeket most már egyedül Timur birtokolja.

Úgy tűnik tehát, hogy a testvérek üzletileg különválnak, amit megkönnyített, hogy ezzel most már a hatalmas költségeket is elkerülhetik, hiszen július óta a testvérek közötti ajándékozás is illetékmentes Magyarországon. Eddig, ha hasonlóan akarták volna átadni egymásnak a cégeket, akkor az ajándék értékének 18 százalékát kellett volna befizetniük, ami ugye esetükben masszív tízmilliárdokat jelent.

Kategóriák: Zöld hírek

Itt a lista, mire lehet igénybe venni az otthonfelújítási támogatást

2020, november 25 - 13:47

Bár Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter korábban már ismertetett részleteket arról, hogy milyen feltételekkel, kik vehetik igénybe a legfeljebb hárommillió forintos otthonfelújítási támogatást, a Magyar Közlönyben megjelent az erről szóló kormányrendelet is.

Ebből az is kiderül, hogy a vissza nem térítendő támogatást az alábbi felújítási munkálatokra lehet felvenni:

  • Víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy
    cseréje.
  • Fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel.
  • Fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások
    alkalmazását is.
  • Az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat.
  • A külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje,
    párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása.
  • Tető cseréje, felújítása, szigetelése.
  • Égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése.
  • Klímaberendezés beépítése, cseréje.
  • Napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje.
  • Belső tér felújítása, ideértve a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását,
    festését, tapétázását, továbbá a galériaépítést, a belső lépcső kialakítását és cseréjét, a szaniterek beépítését vagy cseréjét, a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét, illetve a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását.
  • A lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség
    (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása.
  • Kerítés építése.
  • Gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása.
  • Terasz, loggia, erkély, előtető építése.
  • Térburkolat készítése, cseréje.
  • Télikert kialakítása.
  • Amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül a kormányrendeletben meghatározott akadálymentesítési munkák.
  • Alapozási szerkezet megerősítése.
  • Beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje.

Novák Katalin nemrég jelentette be, hogy jövő januártól a kormány a legalább egy gyermeket nevelő családok felújítási költségeinek felét, maximum hárommillió forintig visszatéríti. A közlönyben megjelent szabályok értelmében erre 2022. december 31-ig van lehetőség, amit minden család csak egy alkalommal vehet igénybe.

Kiemelt kép: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. november 2-án. (MTI/Kovács Tamás)

Kategóriák: Zöld hírek

Életveszélyes hajszárítókat találtak a boltokban, nem is keveset

2020, november 25 - 10:22

A közlemény beszámol arról, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai a kereskedelmi forgalomban kapható, közvetlenül hálózati feszültségről működő kézi hajszárítókból vettek mintát. A 155 különböző fajtájú termék eltérő színváltozatait figyelmen kívül hagyták. A labor minden esetben megmérte a hajszárító által felvett teljesítményt. Ezen a vizsgálaton 18 termékről derült ki, hogy valójában nem képes hozni a csomagoláson és a hajszárítón feltüntetett értékeket.

A szakemberek ellenőrizték az áramütés elleni védelmet és a fűtőtest túlmelegedését megakadályozó úgynevezett hőkioldó meglétét is. Előbbi elvárás hét terméknél nem teljesült, mivel a meleg levegőt előállító fűtőtesthez hozzáérhet a fém hajcsat, hajpánt. Egy hajszárító csatlakozódugóját a névleges áramfelvételhez képest alulméretezték, ami szintén áramütést okozhat. A hővédelmi eszköz hiánya tizenegy terméknél járt túlhevüléssel, és így az égési sérülés súlyos kockázatával. A több mulasztáson is rajtakapott hajszárítók miatt összesen tizenhárom bizonyult életveszélyesnek. A tételes terméklista és hibajegyzék a Fogyasztóvédelmi Portálon érhető el.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: az elvégzett vizsgálat a hazai kereskedelmi forgalomban megtalálható hajszárítók szinte teljes palettáját felmérte. A széles merítés hasznosságát támasztja alá, hogy a tavalyelőtti piacfelügyeleti ellenőrzésen átesett tizenkét hajszárító mindegyike megfelelt a követelményeknek.

A súlyos kockázatú, áramütéssel és égési sérüléssel fenyegető árucikkek lekerültek az üzletek polcairól, azokat a webáruházak kínálatából is eltávolították. A fogyasztóvédelmi hatósági eljárások folyamatban vannak, az életveszélyes termékeket a vásárlóktól is visszahívják.

Kategóriák: Zöld hírek

Varga Mihály: Lehet, hogy jövőre nem jön pénz az EU-ból

2020, november 25 - 08:29

„A Next Generation és az MFF forrásairól szóló vita elhúzódhat akár addig is, hogy jövőre még semmilyen forrásra nem lehet számítani az Európai Unió országaiban” – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak adott interjújában, hozzátéve, egy kivétel van: az agrártámogatás 500 milliárd forintja, ami mindenképpen megérkezik a gazdákhoz.

Varga arra utalt, hogy a magyar és a lengyel kormány megvétózta a 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetés, illetve a világjárvány miatti mentőcsomag elfogadását a jogállamisági mechanizmus tervezett bevezetése miatt. A pénzügyminiszter ugyanakkor azt is mondta, „optimális esetben”, vagyis ha mégis megszületik a megállapodás, akár 2500 milliárd forintnyi pluszforrással is lehet számolni jövőre.

Ez már csak azért örömteli lenne, mert mint Varga kifejtette, 6,4 százalékos gazdasági visszaeséssel, az államháztartásban pedig durván 1700 milliárd forintnyi bevételkieséssel kell számolni, miközben a kiadások növekednek a koronavírus miatt.

„Ez azzal jár, hogy az eredetileg tervezett 1 százalékos hiány helyett a költségvetési deficit 9 százalék körül lehet majd az év végére” – mondta a miniszter, aki szerint a költségvetés és az államháztartás finanszírozása így is stabil, az ország működőképességének és a gazdaság újraindításának jövőbeli költségeire megvan a fedezet. Nem terveznek további devizakötvény-kibocsátást sem, a szaktárca hároméves tervet dolgozott ki a hiány és a 78-80 százalék közelébe ugró államadósság csökkentésére.

A miniszter elmondta még, várhatóan nem kell tartósan magas élelmiszerárakkal kalkulálni, a kormánynak pedig a forint hektikus  időszaka ellenére ezután sem lesz árfolyamcélja, szerinte az EU-val folytatott vita sem rángatta meg annyira az árfolyamot, ami aggodalomra adhatna okot.

Úgy látja, a védőoltástól függ nagyon sok minden, így a gazdaság következő éves teljesítménye is. A gazdaságvédelmi operatív törzsnek összesen 76 javaslata volt, 44 már megvalósult, húsz folyamatban van, tizenkét javaslatot pedig nem támogatott a kormány.

Koronavírus - Még több hír a témában Gulyás Gergely: A kormány az eddigi intézkedéseket tartja fenn Karanténba vonult a fideszes Boldog István Két negyvenes férfi hunyt el a koronavírus miatt
Kategóriák: Zöld hírek

Ne lepődjön meg: személyesen is bekopoghat otthon a főnöke

2020, november 24 - 21:25

Az otthoni munkavégzés szabályozását célzó friss kormányrendelet alapján a foglalkoztató már nem dönthet egyoldalúan a home office bevezetéséről. A részletszabályok figyelmen kívül hagyása egy vitás helyzetben komoly pénzügyi következményekkel járhat.

Az otthoni munkavégzés kapcsán bevezetett átmeneti szabályozások mellett sem lehet megfeledkezni arról, hogy a könnyítések mellett vannak alsóbb szintű jogszabályok és részletszabályok, amelyeket változatlanul be kell tartani.

Újabb járványhatás: jönnek a hibrid állások? A kizárólag otthonról végzett munka helyett készülhetünk az okos munkavégzésre.

Ezek az előírások a többi között a munkahelyi szék és a munkatér méreteit, sőt még a szükséges fényforrások paramétereit is meghatározzák.

  • A feltételek teljesülését a munkáltatónak ellenőriznie kell, és kötelező meggyőződnie arról, hogy adottak a távoli munkavégzéshez szükséges körülmények a beosztottak számára.
  • Erről a foglalkoztató akár személyesen is megbizonyosodhat vagy kérhet a helyszínről fotókat.
  • A cég nyilatkozatot is igényelhet az alkalmazottól, amihez a munkavállaló által készített képeket is bekérhet.

„A foglalkoztatók számára a távmunkavégzés friss veszélyhelyzeti szabályozása valóban rugalmasságot biztosít, amelynek egyik fontos eleme, hogy nincs szükség a munkaszerződés módosítására annak alkalmazásához. Fontos tudni, hogy az elrendelés szabályai eltérnek a tavaszi intézkedésektől. Míg tavasszal egyoldalúan is elrendelhette a foglalkoztató a távmunkavégzést, addig a mostani vészhelyzeti intézkedések hatására a munkáltató és a munkavállaló megállapodással dönthetnek a home office mellett” – mondta Nyitrai Tibor, az ügyvédi társulás szakértője.

A távoli munkavégzésre vonatkozó közös megállapodás részleteit nem határozza meg a jelenlegi szabályozás, azonban a viták elkerülése érdekében érdemes minden részletet írásba foglalni. Így későbbi vitás helyzetben sem kell tartani kellemetlen, akár súlyos pénzügyi következményektől.

Kiemelt kép: MTI / Balázs Attila

Kategóriák: Zöld hírek

Kínában oltalom alá kerül a görög feta, Európában meg a pancsin rizs

2020, november 23 - 15:27

Az Európai Unió Tanácsának jóváhagyásával 2021 elejétől életbe léphet az a megállapodás, amely száz európai földrajzi árujelzőnek (a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés) Kínában, illetve száz kínai földrajzi árujelzőnek az unióban biztosít védelmet azok jogtalan használatával, termékutánzatokkal szemben – közölte az uniós tanács hétfőn.

A tájékoztatás szerint a megállapodás lehetővé teszi, hogy a fogyasztók az eredeti minőségű termékeket vásárolhassák.
A Kínában oltalom alá helyezett földrajzi árujelzők uniós jegyzéke olyan termékeket tartalmaz, mint az olasz cava, a francia champagne, a görög feta, vagy az ír viszki, a müncheni sör, az ouzo, a lengyel vodka, a porto, a pármai sonka és a spanyol manchego birkasajt. A földrajzi árujelzővel védett kínai termékek között pedig egyebek mellett a pihszieni babpép, az ancsi fehér tea, a pancsin rizs és az ancsiui gyömbér szerepel.

Az uniós bizottság korábbi tájékoztatása szerint az elmúlt években az uniós agrár-élelmiszeripari termékek exportját vizsgálva Kína volt a harmadik legjelentősebb célország. A kivitel értéke elérte a 14,5 milliárd eurót (mintegy 5000 milliárd forint). A földrajzi árujelzők oltalma alatt álló termékek, köztük borok, számos mezőgazdasági termék és szeszes italok értéküket tekintve a teljes kivitel mintegy 9 százalékát teszik ki.
A megállapodás jövő év elején esedékes hatálybalépését követő négy év elteltével mindkét fél részéről további 175-tel bővül a földrajzi árujelzővel ellátott termékek köre.

Az uniós minőségbiztosítási politika keretében ez idáig több mint 3300 európai földrajzi árujelző van bejegyezve. Az uniós földrajzi árujelzővel ellátott termékek piacának értéke mintegy 74,8 milliárd euró, ami a teljes uniós élelmiszer- és italpiac értékének 6,8 százalékát teszi ki. E termékek exportja 16,9 milliárd euró, ami a teljes uniós élelmiszer- és italexport 15,4 százaléka.

Kiemelt képünk illusztráció. Biofetasajtok egy standon a BioFach nemzetközi bioélelmiszer és bioáru szakkiállításon és vásáron Nürnbergben 2019. február 13-án. MTI/EPA/Timm Schamberger

Kategóriák: Zöld hírek

Megvan az első légitársaság, amely koronavírusoltás-igazolást kér

2020, november 23 - 15:04

Ausztrália nemzeti légitársasága, amelyet egyben a világ legbiztonságosabb légitársaságaként tartanak számon, bejelentette, hogy csak azok a külföldiek utazhatnak a fedélzetén, akik bizonyítani tudják, hogy megkapták a koronavírus elleni vakcinát – írta a CNN-re hivatkozva a Portfolio.hu.

Az ausztrál Qantas légitársaság ügyvezetője, Alan Joyce jelentette be, mielőtt a nemzetközi utasok a fedélzetre lépnének, bizonyítaniuk kell, hogy megkapták a koronavírus elleni védőoltást. Az utazási feltételeket is módosítani fogják annak érdekében, hogy minél többeket meggyőzzenek az oltás szükségességéről.

Joyce úgy véli, más légitársaságok is követni fogják a példájukat, ő ezt szűrte le azokból a beszélgetésekből, amelyet más légitársaságok vezetőivel folytatott le. Olyan digitális oltásigazolások kellenének szerinte, amelyek megmutatják, pontosan milyen hatóanyagú oltást kapott valaki, és hogy azt elfogadják-e abban az országban, ahova utazni szeretne.

Koronavírus - Még több hír a témában Egy hónapos lesz a téli szünet Szerbiában Megint meghosszabbítja a kormány a határzárat Az értelmi fogyatékosokat is mentesítik a maszkviselés alól

Kiemelt kép: MTI/AAP/Bianca de Marchi

Kategóriák: Zöld hírek

Először vezetnének be fém bankkártyát Magyarországon

2020, november 23 - 14:41

A World Elite Metal és a Platinum Metal kártyákhoz tartozó szolgáltatások fejlesztésébe a pénzintézet az érdeklődő ügyfeleket is bevonja – a bank ezzel is hangsúlyozza felhasználóközpontú tervezés iránti elkötelezettségé .

Az idei Design Summit több mint 350 résztvevővel, két napon keresztül zajlott. A fintech világ 43 nemzetközileg elismert szakértője – köztük Nick De Mey, a Board of Innovation alapítója, aki a COVID-helyzethez alkalmazkodó gazdaságról beszélt; Susan Weinschenk, aki a Team W vezetőjeként a viselkedéstudomány, a termékfejlesztés és az üzlet kapcsolatáról mesélt; vagy Chris Skinner, a fintech és a bankvilág jól ismert szerzője, aki a bankok digitális bankká alakulásainak kihívásairól tartott előadást – 28 előadás és workshop során tematizálta a digitális transzformáció és a service design legújabb trendjeit.

A rendezvény kiemelt, a prémium élmény és banki szolgáltatások kapcsolatát körbejáró kerekasztal-eseményén bejelentett fémkártyákra a metalkartya.hu oldalon már most fel lehet iratkozni, a feliratkozás keretében a bank az érdeklődőkkel közösen alakítja majd ki a metálkártyákkal járó szolgáltatások körét.

A bank általános és üzleti vezérigazgató-helyettese, Ginzer Ildikó emlékeztetett rá, harminckét évvel ezelőtt pénzintézetük volt az első, amely nemcsak Magyarországon, de Kelet-Közép-Európában bankkártyákat hozott forgalomba. A bankkártya kezdetben csak vállalati ügyfelek számára volt elérhető.

A Mastercardnál úgy látják, hogy a prémium ügyfélkör számára mindig fontos, hogy azt érezze, saját pénzügyi szolgáltatója figyel az igényeire, halad a korral és nem trendeket követ, hanem trendeket teremt. A fém bankkártyák bevezetése pontosan ezt a szemléletet bizonyítja egy bank részéről.

Koronavírus - Még több hír a témában Egy romániai hírtelevízió bemutatta, hogy már a folyosón kezelik a betegeket egy bukaresti kórházban Győrfi Pál válasza Zacher Gábornak: Ne felejtsük el a karácsonyt Mutálódik, de nem fertőz jobban a koronavírus

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Kategóriák: Zöld hírek

Jövőre már havi 8000 forintot kell fizetniük azoknak, akiknek nincs egészségbiztosításuk

2020, november 23 - 14:01

A biztosított a társadalombiztosítás keretében valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, így táppénzt, anyasági ellátást (például csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat) öregségi nyugdíjat kaphat, egészségügyi szolgáltatást (orvosi ellátást) is igénybe vehet. Ha viszont a belföldi magánszemély nem biztosított, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie – írja a NAV a járulékfizetésről szóló 91. számú információs füzetben.

  • 2020-ban az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 7710 forint, illetve napi 257 forint volt.

A járulék pedig minden évben emelkedik, a július havi fogyasztói árindex mértékével, amely a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban 3,8 százalékos volt. Ez alapján

  • 2021-ben az egészségügyi szolgáltatási járulék kereken havi 8000 forint lesz, illetve napi 270 forint.

A NAV tájékoztatása szerint a módosult összegű járulékot először január hónapra, 2021. február 12-éig kell megfizetniük az érintetteknek. Mint írtuk, idén júliustól új számlaszámot kell használni a járulék befizetéséhez.

Fontos még tudni, hogy ha a magánszemély nem fizeti meg a járulékot, és a 2020. július 1-jét követő időszakra vonatkozóan keletkezett hátraléka meghaladja a 46 260 forintot (az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát), akkor nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást. Ebben az esetben a NEAK a társadalombiztosítási azonosító jelet (tajszám) érvényteleníti. Ezután legkorábban a tartozás megfizetése utáni naptól lesz újra érvényes a tajszám.

Viszont a legszegényebbek hatósági bizonyítvány mellett továbbra is ingyenes orvosi ellátást kaphatnak:

A legszegényebbeknek továbbra is ingyenes maradhat az orvosi ellátás Hatósági bizonyítvánnyal, ami egy évig érvényes.

Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Ezért hívták Orbánt „füles gulyásnak” a német közszolgálati csatornán

2020, november 23 - 13:41

Ahogyan korábban beszámoltunk róla, a ZDF német közszolgálati csatornán volt terítéken a magyar és lengyel uniós vétó, a november 20-ai Heute Show című szatirikus politikai műsorában. Az adásban egészen erős szavak hangzottak el, a magyar és a lengyel kormány viselkedését hányingerkeltőnek nevezték, Orbán Viktorról pedig azt mondták, azzal, hogy megvétózza a jogállamisági záradékot, „elismeri, hogy Magyarország nem jogállam”.

A magyar miniszterelnököt egy ponton „füles gulyásnak” nevezték, ami a német nyelvben kevésbé jártas magyaroknak talán nem igazán érthető kifejezés, még ha sejteni lehet is, hogy nem éppen hízelgő Orbánra nézve.

A „füles gulyás” ugyanis – ahogyan arra Péterfy Gergely író is felhívta a figyelmet Facebook-oldalán – egy olyan tükörfordítás, aminek jelentése sokkal inkább a hátsó fertály, mint a gasztronómia irányába mutat.

Németül az Arsch mit Ohren kifejezés szó szerinti jelentése fenék fülekkel, azaz magyarul seggfej, seggarc. Egy tévéműsorban azonban nem illik és nem is olyan vicces bárkit direktben leseggfejezni, ám adta magát egy, az Arsch szóra kimondva egészen jól rímelő és még erős magyar kulturális vonatkozással is rendelkező szó, a Gulasch (gulyás). Így hangzott el a Heute Show-ban a Gulasch mit Ohren jellemzés, ami szó szerint ugyan valóban füles gulyást jelent, a műsor készítői azonban arra utaltak a szójátékkal, hogy véleményük szerint Orbán egy seggfej.

A műsor magyar felirattal itt nézhető meg.

És hogy mi a műsor apropója? Az, hogy Orbán Viktor egészen rendkívüli tettet vitt véghez a héten az Európai Unióban: sikerült komolyabb válságot csinálnia, mint az, hogy az unió egyik tagállama hamarosan megegyezés nélkül hagyhatja el az EU-t. A magyarok és a lengyelek vétója ugyanis lesöpörte a brexitet a csütörtöki uniós csúcstalálkozó napirendjéről. Eredetileg úgy volt, hogy Michel Barnier brexit-főtárgyaló beszámol a tárgyalások jelenlegi helyzetéről, de ezt végül elvetették, a tájékoztatót a jövő hét elejére tolták, az EU-csúcs így kizárólag a költségvetési vétó kríziséről szól. Minderről itt olvashat bővebben:

Orbán meg tudja nyerni az uniós vétóval kapcsolatos harcot, de annak súlyos ára lesz Van, aki hamarabb hátrálhat meg, mint a magyar miniszterelnök, amivel Orbán számol is. A következmények viszont beláthatatlanok lesznek, mert akkor mostantól bármikor lehet a vétóval zsarolni.

Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Kategóriák: Zöld hírek

Megvan, meddig érdemes ajándékot rendelni, ha karácsonyig meg akarjuk kapni a csomagot

2020, november 23 - 13:22

Az Európai Unióból és a közúton megközelíthető európai és ázsiai országokból érkező szállítmányok mozgatása nagyobb arányban közúton valósul meg, amelyet a szokásos karácsony előtti kihívások mellett az idén újabb tényezők befolyásolnak.

Minden évben jellemző egy általános karácsony előtti kapacitáshiány, így a szállítmányozási feladatok feltorlódhatnak. Főként a nem EU-s országok viszonylatában fogynak el a fuvarozási engedélyek, hiszen erre éves kvóta áll rendelkezésre. Ez tulajdonképpen azzal egyenértékű, mintha maga a fuvareszköz fogyna el, így akár a gyűjtő-, akár a teljes rakományt befolyásolhatja – értelmezi a helyzetet a Trans-Sped szállítmányozási igazgatója, Szántó Lajos.
A helyzet az EU-n belül is nehezebb az elmúlt évekhez képest, ugyanis a vírus miatt visszaálltak a határok, az ellenőrzések, amelyek így időveszteséget okoznak. A fuvarozói kapacitás egyre jobban telített, amely a hetek előrehaladtával egyre növekszik. Ezt a helyzetet rontja 2020-ban a koronavírus okozta válság. Habár a szállítmányozási és logisztikai vállalat nem állított le egyetlen autót sem a koronavírus hatására, de azt látják, hogy a logisztikai piacon a kisebb fuvarozócégeket jobban megviselte a kialakult helyzet, így sokan megszüntették, vagy december elején befejezik a fuvarozási tevékenységet. Az ünnepek előtt ez most extra kapacitáshiány, amely díjemelést hoz magával.

Hazai webshopok és kiszállítás

A szakértők már az év elején is azt jósolták, hogy az e-kereskedelem 2020-ban meg fogja haladni a globális kiskereskedelem 16 százalékát. Szinte minden termékcsoport és ágazat érintett, beleértve a könyveket, videókat, elektronikát és természetesen háztartási cikkeket. Hazánkban az e-kereskedelmi kiszolgálást a nyugati mintától eltérően nem néhány nagyobb szolgáltató fedi le, hanem a kiskereskedelmi vállalkozások jellemzően önerőből fejlesztik az e-kereskedelemre delegált raktárakat és személyzetet.

Az ügyfelek által érzékelt szolgáltatási minőséget nem csupán a már jól ismert futárcégek teljesítménye határozza meg, hanem a fentebb részletezett nemzetközi árumozgás, és a kereskedőknél zajló logisztikai, raktári háttérfolyamatok.

A kereskedők számára az e-kereskedelemben megjelenő ünnepi csúcsok kezelése már a koronavírus előtt is hatalmas kihívást jelentett nem csupán hazánkban, hanem akár az amerikai piacon is. A webáruházakat működtető kereskedők számára jelentős terhet jelent a logisztikai folyamatok felépítése és hatékony működtetése. A kereskedőknek és a fogyasztóknak is gondot okoznak a raktározással, készletezéssel járó problémák, a pontatlanul összekészített megrendelések, a lassú, határidőkből kicsúszó kiszállítás. Havi pár ezer csomag fölött profi logisztikai tudás nélkül, házilag fejlesztett raktári irányítási rendszerekkel, megfelelő eszközök nélküli raktárakkal drága, lassú és kevésbé hatékony lesz a termékek tárolása és a fogyasztókhoz eljuttatása.

Ezt a problémát láthattuk a koronavírus tavaszi csúcspontja alatt tetőzni, ami decemberben, a karácsony előtti időszakban fellendült kereslettel együtt újabb nehézséget okozhat. Amerikában, Nyugat-Európában, sőt már Lengyelországban és Csehországban is jól működik az úgynevezett fulfillment logisztikai szolgáltatás, mely hazánkban még éppenhogy elindult.  Ennek lényege, hogy professzionális logisztikai szolgáltató kezébe adja a logisztikai feladatokat, amely egy erre a célra berendezett és működtetett raktárközpontban kezeli az árut, és a leadott webshoprendeléseket 24 órán belül útnak tudja indítani. Ez a kereskedők számára a várt vagy nem várt csúcsok kezelésében nyújt segítséget.

Hazánkban a webshoplogisztikai kiszolgálás elterjedése még gyerekcipőben jár, leginkább a saját vagy bérelt raktárak méreteit és saját személyzet létszámát próbálják fejleszteni a kereskedők.

Meddig rendeljünk, hogy karácsonyig megérkezzen a csomag?

Véleményük szerint hazánkban a december közepéhez közeledve és a korlátozások miatt egyre nehezedő és egészségügyileg is kockázatos személyes vásárlások elmaradása miatt az utolsó hetekben egyre hosszabb szállítási időkkel számolhatunk.

A szállítmányozás és logisztikai vállalat a következő ajándékrendelési határidőket javasolja, hogy még idejében megérkezzen a karácsonyi csomag:

  • Távol-Kelet: csak légi úton, maximum november végéig, tengeri úton nem érkezik meg.
  • Európai országok – a 30 napos szállítási határidőt vállaló webshopokból már kockázatos rendelni.
  • Hazai online kiszállítás – csak ha van készleten és maximum december 16-ig adjuk le a rendelést.
Koronavírus - Még több hír a témában Meghaladta az 50 ezret a halálos áldozatok száma Olaszországban Egy nap különbséggel vesztette el koronavírusos szüleit egy magyar nő Jövő héttől elkezdi az enyhítést Nagy-Britannia

Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A minisztérium is elismerte, a NAV-os áfabevallás-tervezet mellett is szükség lesz a könyvelőkre

2020, november 23 - 12:27

Zara László elnök emlékeztett rá, korábban olyan nyilatkozatok hangzottak el a pénzügyi kormányzattól, hogy a jövő év második felétől az áfabevallás-tervezet kiajánlása jelentős adminisztrációcsökkentést jelent. Ez a közlemény azt a képzetet kelthette, hogy könyvelőre, adótanácsadóra ez ügyben már nem lesz szükség. Az Adótanácsadók Egyesülete ezt közleményben nehezményezte, mert véleményük szerint a munkájuk nemhogy csökkenne, inkább növekszik az áfabevallás-tervezetek kiajánlásával, jövőre. A miniszternek írt ezzel kapcsolatos levelükre elsőre nem kaptak választ, azonban közleményük után igen.

A Pénzügyminisztérium adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkárának álláspontja szerint az áfabevallás-tervezet kiajánlásának kormányzati kommunikációja nem sugallta, hogy ennek következményeként csökkenne a könyvelők, adózási szakemberek tevékenységének létjogosultsága, munkájának szükségessége, elismertsége. Megerősítette az egyesület azon álláspontját, hogy az áfabevallás-tervezeteket minden esetben felül kell vizsgálni a valós folyamatok alapján, ki kell egészíteni, javítani kell, amihez kellenek a könyvelők illetve adózási szakemberek. A válasz szerin a bevallástervezet kiajánlása inkább a jelenlegi bevallások kitöltésének alapjául szolgáló adatrögzítési munkát fogja (legalább részben) kiváltani, illetve adott esetben a használt könyvelési szoftverek cseréjét vonhatja maga után. Azonban semmiképpen nem jelenti a könyvelők, adózási szakemberek szakértelmének háttérbe szorítását, megbecsültségük rombolását, hanem fenti munkák szükségessége miatt éppenhogy felerősödik a könyvelők, adózási szakemberek szerepe a korábbiakhoz képest.

A válasz arra nem tért ki, hogy az áfabevallás-tervezetek kiajánlása a minisztérium szerint miért lesz jelenős adminisztrációcsökkentés, ha az áfamegállapítás és nyilvántartás előírásai, a számlák könyvelési szabályai nem változnak. Ugyanis az egyesület szerint az adatok lekérdezése az adóhatóságtól, majd összevetése a bizonylatokkal, a tervezet ellenőrzése mind többletfeladatot jelent majd, még akkor is, ha ez az adatrögzítési munkát – legalább részben – kiválthatja.

Ezen hiányérzetük ellenére is remélik, hogy a jövőben előzetesen, és nem az intézkedések és azok kommunikációja után kerül sor érdemi egyeztetésére – zárta az egyesület közleményét Zara László elnök.

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Pontosíthatják a bolti eladók maszkviselési szabályait, egyértelműsítik, hogy inni szabad

2020, november 23 - 12:19

A maszkviselés szabályainak szigorítása óta már nem csak az eladótérben kell eltakarni az orrot és a szájat, hanem az üzletek egész területén, például a raktárban is. Nincs tehát házon belüli maszkmentes szusszanási lehetőség a dolgozóknak.

Két hete írtuk, hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) közleménye szerint egyes munkáltatók annyira aggódnak a bírság és a bezárás miatt, hogy annyi időre sem engedik levenni a maszkot a dolgozóiknak, amíg egy korty vizet isznak. Így például a munkaközi szünetre a Munka Törvénykönyve alapján nem jogosult hatórás pénztársonak ivás nélkül kell lehúznia a műszakot, de áruházi pékségből is kaptak panaszt. A szakszervezet egyébként kétóránként 10 perc maszkmentes szünetet kért a dolgozóknak.

A munkáltatók egy része kezdettől rugalmasan állt a maszkmentes szünet kéréséhez

A KASZ elnöke, Karsai Zoltán nem árulta el nekünk, mely üzletekben volt problémás az ivás, csak annyit mondott, nagyobb lánc és kisebb üzlet dolgozóitól is érkezett panasz a szakszervezethez. Az is eljutott azonban hozzájuk, hogy  a munkáltatók egy része átérzi, nem könnyű a dolgozóknak maszkban lenni egész nap. Volt öt olyan munkáltató, amelyik a szakszervezet kérése után már másnap biztosította a kétóránkénti 10 perces maszkmentes szünetet, illetve azt mondták a dolgozóknak, kétóránként menjenek ki a boltból egy kicsit, vegyék le a maszkot, sétáljanak pár percet a szabad levegőn. Máshol azt mondták a dolgozóknak, ha a maszk már nagyon elviselhetetlen a számukra, szóljanak, és kiengedik őket egy rövid időre. Persze a munkáltatók részéről elvárás, hogy ezzel senki ne éljen vissza, ne más üzletben vásárolgasson, és ne is extra cigiszünetet tartson. Ezt van, ahol nézik is – tette hozzá.

A pénztárosokra visszatérve Karsai Zoltán jó példaként említette az Aldit és a Lidlt, mivel minden pénztárosnak saját kasszája van, rugalmasan, szükség szerint nyitnak és zárnak a pénztárak, a ciklikus forgalomhoz, a pillanatnyi vásárlószámhoz igazodva. A két diszkontlánctól nem is érkezett pénztárospanasz a maszkviseléssel, ivással kapcsolatban. A nagyobb áruházakban viszont szinte mindig van vásárló, és ha kevés a pénztáros, állandó a sorállás a kasszák előtt, nehéz kivenni a pénztárost. Van, hogy csak egy pénztár van nyitva – azt pedig nem lehet bezárni. Az sem megoldás, hogy átküldik a vevőket az önkiszolgáló kasszákhoz, mert azt nem mindenki szereti használni. A CBA-k jellemzően kisebbek, el-elfogynak időnként a vevők, olyankor ki tud menni a pénztáros – sorolta még a tapasztalatokat a KASZ elnöke.

Fotó: Balogh Zoltán / MTI Spar, Tesco, Auchan és Aldi

A nagyobb láncok közül négyen válaszoltak a maszkviseléssel kapcsolatos kérdéseinkre, ezekből úgy tűnik, igyekeznek rugalmasak lenni. A Sparnál rugalmasabbá tették a szünetkiadásokat, hogy támogatni tudják a gyakoribb kézmosás, valamint maszkcsere lehetőségét, illetve biztosítani tudják az ivást. A rendszer működőképes szerintük, amit bizonyít, hogy az ivás lehetőségével kapcsolatban egyetlen dolgozói panasz sem érkezett hozzájuk.

A Tesco a maszkviseléssel kapcsolatban a hatályos jogszabályokkal összhangban jár el, ugyanakkor rugalmasságot biztosít a műszakok alatt arra, hogy például igyanak, mosdóba menjenek a dolgozók – írták. Az Auchan már a járvány tavaszi időszakában is megnövelte 10 perccel a pihenőidőt, lehetőséget biztosítva, hogy kimenjenek a dolgozók a szabad levegőre, levenni a maszkot. Munkatársaik mindnyájan egyéni szükségletük szerint ihatnak, a maszkviselési szabályok megtartása mellett, a kijelölt helyen és módon. Ehhez az üzemi területeken ivókutak vannak. Az összes pénztáros, és a pékség munkatársai számára is biztosítják a 10 perces extra szünetet és az ivás lehetőségét.

Az Aldi minden dolgozójának – egyedi szükséglet szerint – biztosítja az időt arra, hogy elmehessen a mellékhelyiségbe, illetve kellő mennyiségű folyadékot vegyen magához. A vállalat minden dolgozónak térítésmentesen biztosítja az ásványvizet, kávét, valamint a friss gyümölcsöt és zöldséget is. A járványügyi helyzetben ezt a legbiztonságosabban a munkatársak számára kialakított szociális helyiségben lehet megoldani. A dolgozók biztonsága érdekében a szüneteltetés egyesével történik, így a szociális helyiségben tartózkodó munkatárs minimálisra csökkentett fertőzésveszély mellett tudja levenni a maszkot. Azon munkavállalóiknak is biztosítják ebben a formában a rövidebb szünet lehetőségét, akik számára  – munkaidejük hosszából fakadóan – ezt a törvény nem írja elő.

A láncoknak nem érdekük

Az OKSZ főtitkára, Vámos György feltételezi, hogy egyedi eset lehetett a maszkviseléssel kapcsolatos ivási probléma, és amondó, hogy abból nem jó általánosítani. Viszont a cégek felé célszerű jelezni a problémát. Kijelentette, a láncoknak nem érdekük hogy ne igyekezzenek megadni a szükséges pihenőidőt a dolgozóiknak. Munkakörönként (pénztáros, árufeltöltő, csemegepultosnál), és áruterületenként is mások a munkakörülmények, a fizikai leterheltség – ehhez igazítják a pihenőidőket.

Egy biztos, maszkban dolgozni nehezebb. A cégeknek a járványhelyzethez kellett igazítaniuk belső egészségügyi szabályzatukat, kockázatértékelésüket, a maszkviseléssel összefüggésben pedig fel kellett mérni, szükség van-e plusz pihenőidőre. Ez foglalkozás-egészségügyi kérdés, eleget kell neki tenni, és az üzleteknek kötelező biztosítaniuk a maszkot, mert munkaeszköz. Az OKSZ szerint biztosítják is. Vámos György is jó gyakorlatnak tartja, ha a dolgozóknak adnak kisebb szünetet, amikor az áruházon kívül le tudja venni a maszkját egy rövid időre.

Rendőrségi intézkedések

November 19-ig a rendőrség üzletekben, és egyéb helyeken összesen 5123 esetben intézkedett a maszkviselés szabályainak megszegése miatt. Üzletekkel, vendéglátóhelyekkel, szórakozóhelyekkel szemben közigazgatási hatóságként eljárva 28 figyelmeztetést, 16 bírságot, és 59 bezárást rendeltek el. Forrás: koronavirus.gov.hu

Maszk alá dugják a szívószálat

Karsai Zoltánt megkérdeztük, változott-e valami a két hét alatt, amióta megszellőztették, hogy ivásra sincs mód a rigorózus maszkolás közepette. Elmondta, hogy a láncnál, ahonnan a szakszervezetnek jelezték a problémát a dolgozók, szívószálas kulacsokat biztosítottak, így a szívószálat alulról bedugva a maszk alá megoldható az ivás. A hír megjelenése óta egyre több cég biztosít maszkszünetet, olyan vállalatok is vizsgálják a kérdést, akik eddig elzárkóztak, egyre több a pozitív példa.

A KASZ egyeztetett a jogalkotókkal is. Úgy tűnik, belátják, ha nem egyértelmű, hogy ha a dolgozó inni szeretne vagy orrot fújni, akkor a 1,5 méteres távolság megtartása mellett addig félrehúzhatja a maszkot, akkor ezt le kell írni. Gulyás Gergely miniszter is azt válaszolta Gurmai Zita MSZP-s képviselő maszkmentes szünet biztosítására vonatkozó kérdésére, hogy nyitott a kormány arra, hogy leírja azt, ami egyértelmű – enni és inni nem maszkban kell, és az sem kérdés, hogy a dolgozónak joga van inni, ha megszomjazik.

Karsai Zoltán arra számít, hogy a közeljövőben egyértelműsítik ezeket a kérdéseket a jogalkotók.

Kiemelt kép: Balogh Zoltán / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A NAV már elkezdte az ünnepi ellenőrzéseket, és még a katások is műsoron vannak

2020, november 23 - 11:47

A NAV az Adótraffipaxon tett bejelentés szerint változatlanul kiemelten vizsgálja a katásokat, még az év végéig. A bújtatott foglalkoztatással kapcsolatos visszaélések feltárása és visszaszorítása érdekében nézik a kifizetőknél és foglalkoztatóknál a kata-alanyokkal kötött szerződéseket.

Ezen kívül is számos speciális ellenőrzést hirdettek meg országszerte. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai például november 11-étől év végéig ellenőrzik az ünnepekhez kapcsolódó webáruházakat. Az ellenőrök a számla- és nyugtaadást, illetve az áruk eredetét vizsgálják.

A NAV baranyai munkatársai november 23. és 29. között hétfőn Pécsett, a Csontváry utcai üzleteket, kedden szintén Pécsett, a Hungária úti használtcikk kereskedőket, csütörtökön pedig Komlón, a piacon értékesítőket ellenőrzik. A revizorok vizsgálják a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését, az alkalmazottak bejelentését, valamint a forgalmazott áruk eredetét is. A megye építkezésein továbbra is folytatódnak a szabályos foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellenőrzések.

A NAV Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2020. november 23. és 25. között ellenőrzik a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek megfelelő használatát és az alkalmazottak bejelentését a virág- és ajándékárusoknál.

A NAV Nógrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága 2020. november 23. és 27. között több járásban tervez helyszíni ellenőrzéseket. A revizorok az alkalmazottak bejelentését, a forgalmazott áruk eredetét, a számla- és nyugtaadást, valamint az online pénztárgép használatának szabályszerűségét vizsgálják a pékségekben. Az online pénztárgépekhez kapcsolódóan ellenőrzik továbbá a tényleges és a bizonylatolt készpénzkészlet egyezőségét, a napi nyitó pénzkészlet rögzítését, illetőleg a pénztárgép éves felülvizsgálatának elvégeztetését. Az adóellenőrök a hét valamennyi napján a megye egyéb településein is végezhetnek vizsgálatokat.

A NAV Tolna Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2020. november 23. és december 4. között az édesség- és ajándékkereskedőket ellenőrzik. A revizorok vizsgálják a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét, az árukészletek eredetét, valamint a helyes pénztárgéphasználatot.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Luxusnyugdíjról álmodik a magyar, de nem tervez különösebben előre

2020, november 23 - 11:35

A Generali Biztosító átlagos fiatalokat, középkorúakat és a nyugdíjhoz közelebb álló időseket kérdezett arról, hogyan képzelik a munkával töltött évek után következő jól megérdemelt pihenést. A válaszolók alaposan elengedték a fantáziájukat, és csupa olyan vágyálmot említettek, amit még a mostani fizetésük mellett is csak tudatos tervezéssel tudnának megvalósítani, vagy egyáltalán nem.

Tervek tehát bőven vannak, ugyanakkor a magyarok egyre kevésbé fektetnek a jövőjükbe. Az életbiztosításokba 6 éve, a nyugdíjpénztárakba 7 éve nem áramlott olyan kevés friss megtakarítás, mint tavaly, a következő időszakra pedig minden bizonnyal rányomja majd a bélyegét a koronavírus-válság.

Egyre kevésbé jön ki a matek

A valóságban számos bizonytalanság övezi azt, hogyan alakulnak majd át a nyugdíjrendszerek egy fenntarthatóbb modellre. A világ legnagyobb részén általános probléma a lakosság öregedése, Magyarországon a prognózisok szerint 2050-re minden negyedik ember 65 éven felüli lesz, ezt a jelenséget pedig a népességszám folyamatos csökkenése is súlyosbítja. A magyar nyugdíjasok számára az is rossz hír, hogy az időskori juttatás egyre inkább elmarad a nettó átlagkeresettől – az évezred eleji 60 százalékról, 2019-re 50 százalékra esett vissza –, a nyugdíjak vásárlóereje pedig alig változott az elmúlt 10 évben.

Ha a gazdasági és demográfiai trendeket nem is könnyű értelmezni minden esetben, elegendő azt megnéznünk, hogyan változott az utóbbi években a nyugdíjas korosztály elégedettsége a házi költségvetésük kapcsán. Amíg 2013-ban a KSH adatai szerint a 65 év felettiek értékelték a legpozitívabban pénzügyi mérlegüket, addig 2019-re az utolsó helyre csúsztak vissza a többi korcsoporthoz viszonyítva.

Jobb később, mint soha – de a legjobb mielőbb

A biztosító szétnézett a saját háza táján is: meglepő jó hír, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelei körében a 30 év alattiak is megjelennek már. A megtakarításokat illetően az összes befizető átlagosan havonta 22 670 forintot tesz félre nyugdíjaskorára, ez azt jelenti, hogy ha valaki 50 évesen kezd el ennyit félretenni, akkor több mint 7 millió forintot, 40 éves korban kezdve közel 17 millió forintot, és 30 évesen indítva több mint 33 millió forintot vehet majd fel, amikor az aktív munkaerőpiaci évei végére ér. A biztosító nem győzi felhívni a figyelmet arra, mennyit nyerhet egy átlagos magyar fiatal, ha mihamarabb elkezd gondolni a jövőjére.

Az emberek többsége csak egy bizonyos kor után kezd el gondolkodni a nyugdíj-takarékosságon, hiába hall annyit róla a környezetében és a médiában. Aztán jön a megdöbbenés. Hogy konkrét példát nézzünk, a 30 évesen kezdett és összesen összegyűjtött 33 millió forint a nyugdíjas években körülbelül 160 000 forintos járadékbiztosításnak felel meg, míg ugyanez a konstrukció 50 évesen indítva, összegyűjtött 7 millió forinttal csupán havi körülbelül 34 000 forint járadékot jelent. A tanulság viszont látványos: minél hamarabb, akár már az első fizetésünktől kezdjük az öngondoskodást, annál kisebb havi teherrel érhetünk el jelentősebb megtakarítást – állítja a biztosító személybiztosításokért és ügyfélkapcsolatokért felelős igazgatósági tagja, Schaub Erika.

Koronavírus - Még több hír a témában Javult a kórházban ápolt Böjte Csaba állapota Megvan az első légitársaság, amely koronavírusoltás-igazolást kér Már tíz koronavírusos egészségügyi dolgozó halt meg

Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Hétfő estétől ingyenes a parkolóházak éjszakai használata

2020, november 23 - 11:14

A kormányrendelet arra kötelezi a bevásárlóközpontokat, hogy megnyissák és ingyenessé tegyék parkolóházaikat az este 7-től reggel 7 óráig tartó idősávban. A rendelet szerint a P+R parkolóházak, zárt felszíni parkolók és nem zárt felszíni parkolók díjfizetés nélkül vehetők igénybe éjszakánként. A létesítmény üzemeltetője köteles ebben az idősávban az ingyenes parkolást lehetővé tenni. A rendelet az állami tulajdonú cégek közterületi parkolóit is ingyenesen használhatóvá teszi.

A döntés célja a járvány terjedésének lassítása – hangsúlyozta a szóvivő.

Kitért arra is, hogy a szociális intézményekben már elkezdődött a tömeges szűrés, továbbá a köznevelési intézményekben, bölcsődékben és óvodákban is zajlik a 200 ezer embert érintő program. Abban bíznak, hogy a tömeges tesztelés a mostaninál átfogóbb képet ad majd járványhelyzetről. A kormány és a szülők is azért küzdenek, hogy ne kelljen iskolákat bezárni – fogalmazott Szentkirályi Alexandra.

Koronavírus - Még több hír a témában Meghalt 91 beteg, 3334-gyel nőtt a fertőzöttek száma Magyarországon

Kiemelt kép: MTI/Krizsán Csaba

Kategóriák: Zöld hírek

Online Adókonzultációt tart a NAV szerdán

2020, november 23 - 10:53

Milyen lehetőségek és kötelezettségek kapcsolódnak jövőre az Online Számla rendszerhez? Hogyan változott a foglalkoztatás közterheihez kapcsolódó szabályozás? Hol tart a digitális adóztatás? Hogyan változnak a termékimport áfaszabályai és mi várható a brexit hatására 2021-ben? Egyebek mellett ezek a témák kerülnek napirendre az Online Adókonzultáción, november 25-én.

A vírushelyzet miatt nem kell szakítani a hagyományokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az online térben rendezi az ötödik Adókonzultációt. Az adóvilág szereplőit képviselő szakemberek, még ha virtuálisan is, de idén is egy asztalhoz ülnek, hogy megvitassák az aktuális változások részleteit, azok lehetséges következményeit.

Az érdeklődők a NAV honlapjáról is elérhető onlineadokonzultacio.hu oldalon regisztrálhatnak az eseményre, amelynek ideje alatt kérdéseket is küldhetnek az előadóknak, beszélgetőpartnereknek, megoszthatják velük véleményüket, észrevételeiket. Az egésznapos programban vitaindító előadások és kerekasztal-beszélgetések kapcsolódnak az egyes témákhoz. A NAV szakemberein kívül a Pénzügyminisztérium, a PWC, a Deloitte, a KPMG, az RSM, továbbá a Magyar Posta, a Robert Bosch, a SDSYS, a MOL és az IFKA egy-egy képviselője is bekapcsolódik a konzultációba.

A rendezvény fővédnöke Varga Mihály pénzügyminiszter. Időpont: 2020. november 25., 9 órától 16 óráig. A rendezvényről bővebb információ itt található.

Koronavírus - Még több hír a témában Három lépcsőben tervezik feloldani a karantént Franciaországban

Kiemelt kép: Kummer János / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Olyan levelet kaphat mostanában a bankjától, amire érdemes lehet odafigyelni

2020, november 23 - 10:07

Még mindig jelentős a változó kamatozású jelzáloghitelek száma, ezért a hitelintézetek ismét felhívják az ügyfelek figyelmet ennek kockázatára, és javaslatot tesznek az átváltásra fix kamatozású termékre – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője, Binder István hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Magyarországon még 85-90 ezer darab változó kamatozású jelzáloghitel van, ami 550-600 milliárd forint hitelt jelent.Az MNB felügyeleti szóvivője részletezte, hogy a bankok kiszámítják a törlesztési feltételeket fix kamatozás mellett, és az ajánlat átgondolásra az ügyfélnek 30 nap áll rendelkezésére. Binder István hangsúlyozta, hogy a fix kamatozás választása nem minősül új hitelszerződésnek, szerződésmódosításról van szó, így maximum annak költségét számíthatják fel pénzintézetek.

Szerinte a kamatfixálási lehetőséget a moratórium alatt lévőknek is érdemes meggondolni, de figyelniük kell arra is, hogy ez a saját banknál egyszerű szerződésmódosítás, ám ha az ügyfél egy másik bankhoz menne át, és kiváltaná a hitelét, az új hitelszerződést jelent, amely már kikerül a törlesztési moratórium hatálya alól.

Koronavírus - Még több hír a témában Hat szűrőbusz várja ma a koronavírus-gyanúsakat

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A koronavírus miatt nehéz lesz a döntés a jövő évi minimálbérről

2020, november 23 - 09:47

A minimálbér jelenleg bruttó 161 ezer forint, a bérminimum pedig bruttó 210 600 forint. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Rolek Ferenc nem mondott konkrét számot arra a Népszavának, hány százalékos emelést tartanának elképzelhetőnek. Úgy kellene ugyanis most egy évre előre eldönteni valamit, hogy mindenki csak széttárja a kezét, ha azt kérdezik, mi lesz a gazdaságban egy év múlva. Szerinte ezért egyelőre „fölöslegesen dobálóznának a számokkal”, előbb szeretnének a gazdaság jövő évi várható alakulásáról is hallani. Felmérték a vállalkozások helyzetét és elvárásait, és a válaszokból az látszik, hogy a cégek igen nehéz helyzetben vannak a koronavírusjárvány miatt, sokan a túlélésért küzdenek. Rendkívül óvatosak a munkaadók, mert hatalmas a bizonytalanság. Rolek Ferenc szerint ezért az idén a korábbiaknál is nehezebb lesz a bérmegállapodás. Miközben a munkaerőért folytatott nemzetközi verseny, és a dolgozók életszínvonalának megőrzése érdekében emelni kellene a béreket, nagy kérdés, mire van lehetőség. Megkönnyítené szerinte a tárgyalásokat, ha bizonyos járulékcsökkentésekben biztosak lehetnének a vállalkozások.

A munkavállalói oldal – a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége – eközben múlt héten megegyezett arról, hogy az idén csak a 2021-es évre szólóan szeretnének megállapodást kötni a legkisebb bérek összegéről. A szakszervezetek az inflációt mindenképpen meghaladó béremelést szeretnének – mondta a lap érdeklődésére a MASZSZ elnöke, Kordás László. Konkrét százalékot azonban ő sem kívánt megnevezni. A szakszervezetek emellett szeretnének egy olyan hosszú távú megállapodást is kötni, amely bizonyos gazdasági mutatókhoz  – például infláció, bérkiáramlás – köti a minimálbér adott évi emelésének mértékét. Ezzel ugyanis szerintük meg lehetne előzni az év végi partalan alkudozásokat és bizonytalanságot.

Koronavírus - Még több hír a témában Orbán hallgatott Karácsonyra, ingyen lehet használni éjszaka a zárt parkolókat

Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

A kormány visszaszorítaná a készpénzhasználatot

2020, november 23 - 09:07

A Gazdaságvédelmi operatív törzs javaslatai alapján egyszerűbbé és olcsóbbá válhat a pénzügyek intézése – mondta hétfőn a pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban. Varga Mihály bejelentette, hogy a testület kedden dönt az újabb tehercsökkentésekről. A miniszter szerint a készpénz visszaszorítása, és az online ügyintézés bővítése egyszerre fogja segíteni a gazdaság újraindítását, valamint a járvány elleni védekezést.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a Gazdaságvédelmi operatív törzs korábbi javaslatai közül 44 már megvalósult, és hamarosan további 20 is a jogszabályok része lehet.

Elmondta, hogy a gazdasági növekedés akadályait az építőiparban, az élelmiszergazdaságban, az idegenforgalomban, és a beruházásokban is sikerült mérsékelni. Csökkentek az adóterhek, meghosszabbodott a hitelezési moratórium, kedvezményes hitelhez jutnak a turisztikai vállalkozások, bővülnek az élelmiszer-kistermelők lehetőségei, megszűnt az illeték számos közigazgatási eljárásban, és az egyik legbonyolultabb adóadminisztrációs teher, a feltöltési kötelezettség is – emelte ki.

Varga Mihály abban bízik, hogy az eddigiekhez hasonlóan az új javaslatok elfogadásából is mielőbb kézzelfogható eredmények születhetnek. (MTI)

Koronavírus - Még több hír a témában Igazságosan osztják el a koronavírus-vakcinát, fogadkoznak a nagy országok

Kiemelt kép: Karancsi Rudolf / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek