FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 12 óra 24 perc

Lemondott az MNB alelnöke

12 óra 52 perc

Lemondott tisztségéről Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke – közölte csütörtökön a jegybank.

A hivatalos indoklás szerint Nagy más fontos vezetői megbízatása miatt döntött így, az Mfor pedig úgy tudja, hogy ezzel együtt távozik is az MNB-től. Hozzátették, Nagy Márton  2015. szeptember 1. óta 6 évre kinevezve a jegybank monetáris tanácsának is tagja.

Az MNB elnöke felkérte Virág Barnabást, a monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatót, hogy átmeneti jelleggel vegye át a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnökség irányítását.

A Növekedési Hitelprogram Hajrá és a Növekedési Kötvényprogram vezetését Patai Mihály, a nemzetközi kapcsolatokért, készpénzlogisztikáért, pénzügyi infrastruktúrákért és digitalizációért felelős alelnök veszi át.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás

Kategóriák: Zöld hírek

1,8 százalékkal csökkentek a beruházások az első negyedévben

13 óra 3 perc

Részben a koronavírus-járvány hazai és nemzetközi gazdasági hatásai miatt, megtört a beruházások hosszabb ideje tartó emelkedése,

az első negyedévben a fejlesztések volumene 1,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától, néhány területen azonban, például az egészségügyben és az információ, kommunikáció terén, jelentősen nőttek a tárgyieszköz-felhalmozások,

jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A beruházások visszaesésében az uniós források csökkenő felhasználása is szerepet játszott.

Az előző negyedévitől 1,1 százalékkal elmaradt a beruházások szezonálisan kiigazított volumene. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 0,2 százalékkal emelkedett, a gép- és berendezésberuházásoké 2,2 százalékkal csökkent.

A tavalyi első negyedévhez mérve az építési beruházások 2,8 százalékkal nőttek, a berendezésberuházások volumene 7,0 százalékkal csökkent.

A vállalkozások körében a fejlesztések volumene a korábbi időszakok átlagos üteménél lényegesen mérsékeltebben, 4,0 százalékkal nőtt, amiben szerepet játszottak külföldi érdekeltségű vállalkozások nagy volumenű, „zöldmezős” beruházásainak kifutásai.

A beruházások 10 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 17 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól, részben az uniós forrásból finanszírozott projektek csökkenése miatt.

Koronavírus - Még több hír a témában 1,8 százalékkal csökkentek a beruházások az első negyedévben

Kiemelt képünk illusztráció, fotó: 24.hu/Farkas Norbert

Kategóriák: Zöld hírek

KSH: 400 ezer forint volt az átlagkereset márciusban

13 óra 7 perc

Márciusban a bruttó átlagkereset 400 400 forint volt, 9,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben a bruttó és a nettó átlagkereset is 9,1 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, 384 200, illetve 255 500 forintra. A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak első negyedévi, 4,3 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot még csak részben érintették, így hatása az adatokban csupán részlegesen jelenik meg – tették hozzá.

A márciusi rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított) bruttó átlagkereset 366 100 forintra becsülhető, ami 7,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Áprilisban 73 ezren veszítették el az állásukatA 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,2 százalékra csökkent a KSH legfrissebb adatai szerint. Koronavírus - Még több hír a témában » Megduplázódott a szálláshelyfoglalások száma a pünkösdi hétvégére

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 

Kategóriák: Zöld hírek

Megduplázódott a szálláshelyfoglalások száma a pünkösdi hétvégére

14 óra 48 perc

Beindult az üdülési kedv, 8 nap alatt megduplázódott a pünkösdi hosszú hétvégére megtett foglalások száma a Szállás.hu adatai szerint. Siófok, Eger, Balatonfüred, Zalakaros és Gyula a legvonzóbb úti célok – közölte az online szállásfoglaló portál az MTI-vel csütörtökön.

Mint írták, az idei pünkösd az első igazi hosszú hétvége, hiszen a húsvéti és a május elsejei pihenők alatt otthon maradt az ország. A korlátozásokat feloldó intézkedések óta, május 11. és 18. között viszont megduplázódott az oldalon leadott foglalások száma, és azóta is exponenciálisan nő. Felhívták a figyelmet arra, hogy mindenki egészségesen induljon útnak, és ügyeljen a más emberektől való távolság betartására.

Szigetvári József, a Szállás.hu vezérigazgatója az elemzésben kifejtette: május 27-ig a szállodák többségében a kihasználtság még alacsony, ugyanakkor az utolsó pillanatban leadott foglalások módosíthatják azt.

Koronavírus - Még több hír a témában Az USA-ban átlépte a 100 ezret a járvány halálos áldozatainak száma

A pünkösdi hosszú hétvégére szóló foglalások kétharmada 50 ezer forint alatti kategóriát képvisel, az átlagos foglalási érték 49 ezer forint, ami mintegy 9 százalékos emelkedés a tavalyihoz képest. A legtelítettebb nap május 30-a, szombat lesz. A többség átlagosan 2 éjszakára utazik. A foglalások mintegy kétharmada ellátás nélküli, 16 százaléka félpanziós, és 1 százalék alatti azok aránya, akik teljes ellátást vagy all inclusive szolgáltatást kértek.

Az oldal adatai alapján a 10 legnépszerűbb úti cél között van Nyíregyháza, Hévíz, Hajdúszoboszló, Miskolctapolca és Pécs is. A szálláshelyek többsége tartotta az átlagos árszintet, nem emeltek árat az ünnepi időszak miatt.

Kiemelt kép: 24.hu/Farkas Norbert

Kategóriák: Zöld hírek

Újabb fontos határidőre figyelmeztet a NAV

2020, május 27 - 20:29

Csak azok a szervezetek kaphatnak jövőre szja 1 százalékos felajánlást, amelyek eljuttatják a hatósághoz a ’KOZ közleményt június 2-ig. A 18KOZ dokumentumban mindazon szja 1 százalékos összeg felhasználását jelölni kell, amit az adóhivatal 2018. január 1-jétől december 31-ig kiutalt a kedvezményezettnek, illetve amit a kedvezményezett a 17KOZ közleményében tartalékolt.

A közleményt elektronikus úton kell elküldeni. A nyomtatványkitöltő program és a kitöltési útmutató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról letölthető. Az elszámolásra kötelezettek májusban két alkalommal kapnak elektronikus levelet az elszámolandó összegekről, utoljára május 25-én.

Ennyi adót remél az országtól a kormány 2021-benLakossági befizetésekből és fogyasztási adókból többet, a kaszinókat terhelő játékadóból és csipszadóból kevesebbet vár a kabinet.

Ha a civilszervezet jogutód nélkül megszűnik, soron kívül kell elszámolnia a 18KOZ közleményben tartalékolt és a 2018. január 1-jét követően kiutalt összegek felhasználásáról a 20MKOZ bizonylaton.

Előfordulhat, hogy a szervezet nem szűnik meg, azonban a kiutalt összegre nem tart igényt, és a regisztrációjának törlését kéri. Ebben az esetben is a 20MKOZ bizonylaton kell elszámolni, és a fel nem használt összeget a benyújtással egy időben visszafizetni.

Ha a határidő végéig a fennálló járványhelyzet miatt, önhibáján kívül nem tudja a hivatkozott közleményt benyújtani, akkor azt az akadály megszűnését követő 15 napon belül pótolnia kell, és ezzel egyidejűleg igazolási kérelmet is elő kell terjesztenie. Amennyiben ezt elmulasztja a NAV kizárja a 2021. évi kedvezményezettek közül.

Kiemelt kép: MTI / Mohai Balázs

Kategóriák: Zöld hírek

Áprilisban 73 ezren veszítették el az állásukat

2020, május 27 - 08:26

A február-áprilisi, három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 1,2 százalékkal, 56 ezerrel alacsonyabb, 4 millió 436 ezer volt – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,2 százalékra csökkent. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot továbbra sem teljes egészében érintették, így hatásai a foglalkoztatási adatokban a korábbinál ugyan markánsabban, de nem teljes egészében jelennek meg, jegyezte meg a KSH.

Áprilisban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 368 ezer volt, az előző hónaphoz képest 73 ezerrel kevesebb, míg a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya ugyanezen időszak alatt 1,1 százalékponttal, 68,1 százalékra csökkent.

A február-áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 174 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt.Áprilisban mintegy 73 ezren veszítették el az állásukat, közülük 54 ezren gazdaságilag inaktívvá és 19 ezren munkanélkülivé váltak.

(MTI, kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs/24.hu)

Kategóriák: Zöld hírek

Már a választásra készül a kormány ezzel a költségvetéssel

2020, május 27 - 08:24

Nem sok nyoma van a kedden benyújtott 2021-es költségvetési törvényjavaslatban az óvatosságnak: azzal számol, hogy szárnyalni fog, az 5 százalékot közelítő bővülési ütemben nő a magyar gazdaság jövőre, a munkanélküliség csökken az idei megugrás után, és a járvány miatt bekövetkező leépítések, fizetéscsökkentések után újra érezhető, 6-7 százalékos bérnövekedési pályára talál vissza az ország. Pedig egyre elterjedtebb a közgazdászok között az a vélekedés, hogy elhúzódó lesz a kilábalás a válságból.

A jövő évi költségvetés így feltehetően a normál időben, 2022 tavaszán tartandó (vagy akár az előrehozott) választásra való felkészülést szolgálja, másrészt szembetűnő, hogy a honvédelemre nagyon sok pénz jut.

Tovább szorongatja a kormány az önkormányzatokat, aligha függetlenül attól, hogy a nagyobb városok közül tavaly ősz óta több ellenzéki vezetésű. Ez ölt testet abban, hogy a gépjárműadónak jövőre is elvonja a teljes összegét a kormány a településektől. Eddig 40 százaléka helyben maradt, idén a járvány elleni védekezéssel indokolva elvették a durván 35 milliárd forintot a helyhatóságoktól, ám az intézkedést úgy lehetett érteni, hogy csak egy évre kell, hogy lemondjanak erről az összegről a települések. Ez azonban hiú remény volt.

Egy másik intézkedéssel is szorítja a prést a kormány az önkormányzatokon: lényegében megnégyszerezi a szolidaritási hozzájárulásnak hívott elvonást. Ezt főként a gazdagabb települések fizetik be a központi költségvetésbe, azok, amelyeknek a területén sok a vállalkozás, vagy nagy cégek működnek, és ezért sok iparűzési adóval gazdagítják a településeket. A hozzájárulás mértékét az idei 43 milliárdról 160 milliárd forintra srófolja a kormányzat. A budapesti főpolgármester nyomban ki is kelt az önkormányzatokat sújtó újabb megszorítások, a központosítás folytatása ellen.

A legnagyobb szavazói csoportnak, a nyugdíjasoknak kedveskedik a kormány. Háromszori emelésre számíthatnak: a normál havi járandóságuk 3 százalékkal nő, emellett két ízben egyszeri pluszjuttatást is kapnak. Februárban egyheti extra illetményben részesülnek – a járvány alatt bejelentett, fokozatosan felfutó 13. havi nyugdíj kezdő részlete ez –, novemberben pedig, ha teljesül a fent említett kormányzati optimizmus a szárnyra kapó gazdaságról, nyugdíjprémium jön. Egy most átlagnyugdíjat (körülbelül 140 ezer forintot) kapó idős mindent egybevetve jövőre 110 ezer forint pluszhoz jut a három tételből.

Háromszor kapnak emelést a nyugdíjasok jövőreÁtlagnyugdíjnál 4 ezer forint havi plusz, és februárban egyszeri 36,5 ezer, novemberben pedig 26 ezer forint egyszeri juttatás pluszban.

Az állami kiadási tortából való részesedése leginkább a védelemnek (a katonaságnak), valamint a rendvédelemnek és a közbiztonságnak nő. Az idei 550 milliárdos honvédelmi költés jövőre csaknem 30 százalékkal, 700 milliárd forint fölé hízik.

A megalomán építkezésekre is bőven jut pénz. Az új paksi atomerőmű-projekt tervezett költsége az ideinek durván a háromszorosára, 116 milliárdra rúg. És aligha véletlen, hogy a legfeljebb évszázadok alatt megtérülő Budapest-Belgrád vasútvonal építésére – amelyben nagy szerepet vállal magyar részről Mészáros Lőrinc érdekeltsége – szánt pontos kiadást elbujtatta a kormány a törvényjavaslatban.

A költségvetési törvényjavaslatot legkésőbb július 6-án szeretné elfogadni a kormányoldal. A témában cikkeinket itt gyűjtjük.

Kiemelt kép: A 2021. évi költségvetési törvényjavaslat az Országházban a tervezet benyújtásának napján, 2020. május 26-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Kategóriák: Zöld hírek

Elérte célját, megszűnhet a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.

2020, május 27 - 07:59

A 2011-ben létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.) a kormány szándékának megfelelően jelentős segítséget nyújtott a szociálisan legrászorultabb hiteladósoknak, ők az elmúlt évben kedvezményes feltételekkel vissza is vásárolhatták korábbi otthonukat; a kitűzött célok teljesülésével a 2020. május 26-án benyújtott törvénytervezet javaslatot tesz a NET törvény hatályon kívül helyezésére – közölte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sajtó és kommunikációs főosztálya szerdán az MTI-vel.

A Nemzeti Eszközkezelő Program segítségével mintegy 155 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozásától, hogy továbbra is az otthonában maradhatott. Az elmúlt évek hatékony gazdaságvédelmi intézkedéseinek köszönhetően a bérlők többségének helyzete stabilizálódott, így az érintettek 2019-ben lehetőséget kaptak arra, hogy újból tulajdonosaivá váljanak korábbi otthonuknak.

A kormány által kitűzött cél, miszerint lehetőleg minden család saját otthonban élhessen a Nemzeti Eszközkezelő Programban sikeresen teljesült. Tízből kilenc, korábban bajba jutott devizahiteles ugyanis visszavásárolta otthonát, így a nemzetközileg is egyedülálló intézkedés közel 28 ezer család lakhatására vonatkozóan biztosított megnyugtató és végleges megoldást.

Hiába akart, nem szabadulhatott az eszközkezelős háztól a súlyos beteg nőKiss Mónika lakhatása végre megoldódott, de az eszközkezelővel hiába próbálta lezárni ügyét. A bürokrácia közbeszólt.

A visszavásárolt ingatlanok következtében a NET Zrt. ingatlanportfoliója jelentősen csökkent, feladata átalakult, ezért a hatékony állami vagyongazdálkodás szempontjait figyelembe véve időszerűvé vált a társaság működésének felülvizsgálata. Ennek eredményeként a benyújtott törvénytervezet javasolja a NET törvény hatályon kívül helyezését, ezáltal a NET Zrt. megszűnését.

A társaság megmaradt feladatait, mint például a részletvétel és a fennmaradó mintegy 4600 bérleti szerződés kezelése, a jövőben a tervek szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látná el.

Kiemelték, „2010 előtt a balliberális kormány cserbenhagyta az embereket, megszüntette az első Orbán-kormány otthonteremtési programját, elvette az otthonteremtési kedvezményeket, segítség nélkül hagyta az otthonteremtőket, és kockázatos devizahitelbe hajszolta őket, emiatt vesztették el sokan a lakhatásukat biztosító otthonukat”.

Hozzátették, „2010 után a Fidesz-KDNP kormány a bajba jutottak megsegítése érdekében számos intézkedést hozott: forintosítással lezárták a balliberális kormány által elszabadított devizahitelezés korszakát, bevezették az árfolyamgátat, lehetővé tették a végtörlesztést és megtörtént a banki elszámoltatás. Az intézkedésekkel több mint egymillió család otthonát sikerült megmenteni”. A segítségek egyike volt a Nemzeti Eszközkezelő Program, amelynek köszönhetően összességében közel 38 ezer otthont tudtak megvédeni – olvasható a közleményben.

Kiemelt képünk illusztráció, fotó: 24.hu/Ivándi-Szabó Balázs

Kategóriák: Zöld hírek

Oroszlányi munkások indulnak csatába a pénzükért a kínai multi ellen

2020, május 27 - 04:50

Ölre megy a Vasas Szakszervezeti Szövetség egy igazi nagyágyúval: beperli a kormány stratégiai partnerét, a Wescast Hungary Autóipari Zrt.-t, amely ráadásul a mintának tekintett kínai gazdaság egyik zászlóshajója. Azt kéri az érdekképviselet a bíróságtól, állapítsa meg, hogy jogellenesen járt el a kínai hátterű cég, mert nem fizetett a dolgozóinak arra az időre, amíg leállították az üzemet. Ez majdnem egy hónapig tartott, április 15. és május 10. között állt az oroszlányi gyár. A Wescast másik húzása sem kispályás: 800 emberéből 250-et akart elbocsátani, ám nem jelentett be csoportos létszámleépítést.

Megkerestük Matajsz Gábor ügyvezetőt, fejtse ki, miért nem fizettek állásidőt elháríthatatlan külső okra hivatkozva, és miért nem tekintik csoportos létszámleépítésnek az állomány közel harmadának elküldését, de nem kívánt nyilatkozni.

Felmondás helyett közös megegyezéssel operáltak

A Vasas alelnökétől, László Zoltántól viszont úgy tudjuk, hogy a Wescast értelmezése szerint a közös megegyezéses nagy létszámú munkaviszony-megszüntetés nem számít csoportos létszámleépítésnek, a cég ezért nem jelentette a munkaügyi hatóságnak, hogy mintegy 250 embert küldene el. Innen nézve érthető, miért közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetések születtek zömében, és nem felmondások. László azt állítja, rábeszélték a dolgozókat a közös megegyezésre, a cég így akarta elkerülni a csoportos létszámleépítéssel járó feltételek teljesítését.

Miért fontos, hogy csoportos-e a létszámcsökkentés?

A csoportos létszámcsökkentés intézménye kettős célt szolgál, egyrészt felkészíti a munkaügyi hatóságot a nagyobb létszámú munka nélkül maradt ember érkezésére, segítésére, másrészt védi a munkavállalók érdekeit. Ha a munkáltató csoportos létszámleépítést tervez, minden körülményre kiterjedően tárgyalni köteles előzetesen az üzemi tanáccsal a dolgozók érdekében. A tárgyalások során az üzemi tanács igyekszik a dolgozóknak kedvezőbb megállapodást elérni, például hogy kevesebb embert küldjenek el, vagy több legyen a végkielégítés. A tárgyalás végén a megállapodást írásban kell rögzíteni, és be kell tartani. Fontos szabály, hogy a dolgozókkal 30 nappal korábban közölni kell, ha csoportos létszámleépítés lesz, időt adva nekik, hogy legyen esélyük új munkát találni.

A szakszervezet tájékoztatása szerint a cég nem jelezte az üzemi tanácsnak, hogy nagyobb leépítésre készül, nem küldött jelzést a munkaügyi hatóságnak, és a dolgozók felé sem teljesítette a csoportos leépítés szabályait. A vasasok úgy vélik, nem helytálló a cég jogértelmezése.

A Munka Törvénykönyve ugyanis kimondja, csoportos létszámleépítésnek számít, ha a munkáltató a működésével összefüggő okból mond fel, és az is, ha ilyen okból a munkáltató kezdeményezte a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetést. Az RSM cikkében hangsúlyozza, hogy ha a koronavírus-járvány miatt kerül sor felmondásra, az bizonyosan a munkáltató működésével összefüggő ok, tehát a meghatározott létszám felett csoportos a leépítés.

Hány főtől csoportos a létszámcsökkentés?

A Munka Törvénykönyve szerint akkor csoportos a leépítés, ha:

  • 21-99 fős létszám mellett legalább 10 dolgozót,
  • 100-299 munkavállaló esetén a dolgozók legalább 10 százalékát,
  • 300 főtől legalább 30 munkavállalót érint a leépítés.

Egy Wescast méretű cégnél a 30 fő feletti leépítés számít csoportosnak – ebbe a létszámba bele kell számítani azokat is, akiket felmondással küldtek el, és azokat is, akiket a munkáltató rábeszélt a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetésre. László Zoltán úgy tájékoztatott, hogy a cégnél már 180 ember foglalkoztatása szűnt meg, közülük 79 saját dolgozó volt, a többiek kölcsönzöttek. Innen nézve is csoportos létszámleépítésről van szó.

Megkerestük az Információs és Technológiai Minisztériumot, illetve a foglalkoztatás-felügyeleti főosztályt, hogyan értékelik az oroszlányi cég eljárását, vizsgálják-e az intézkedések jogszerűségét, terveznek-e beavatkozást, de választ nem kaptunk a kérdéseinkre. A Vasas Szakszervezet alelnöke viszont úgy tudja, az illetékes kormányhivatal vizsgálódni fog az ügyben. Ha a hatóság kimondja, hogy megszegték a csoportos létszámleépítés szabályát, jogellenessé nyilváníthatják a felmondásokat. Akkor pedig a cégnek meg kell térítenie a dolgozóknak az elmaradt jövedelmüket (távolléti díjukat).

A szakszervezet nem hagyja annyiban, hogy az állásidőre nem fizettek alapbért

A Wescastban április 15. és május 10. között állt a termelés a koronavírus-válság miatt, csakhogy míg más cégeknél kifizették a dolgozóknak az állásidőre járó alapbért, náluk ezt is megtagadták, előre nem látható elháríthatatlan akadályra hivatkozva. Sőt, a szakszervezet szerint azokkal a dolgozókkal, akiknek megszűnt a munkaviszonya, aláíratták, hogy erre az időszakra utólag sem támasztanak semmilyen követelést.

Koronavírus - Még több hír a témában Hatalmasat zuhant Boris Johnson népszerűsége tanácsadója koronavírusos botránya után

Általánosságban kérdéses, hogy a koronavírus-válsággal, illetve a megrendelés-visszaeséssel kapcsolatban megállja-e helyét elháríthatatlan külső okra hivatkozni – mondta kérdésünkre Pozderka Gábor ügyvéd. Hozzátette, mivel eddig nem volt hasonlóra példa, a vis maior munkajogi megítélése nem kiforrott. Ha a gazdasági helyzet hirtelen megváltozik, az nem minősül külső oknak – ez az érvelés már a 2008-as válságnál sem állt meg a munkaügyi bíróságon. Ugyanígy önmagában az a tény, hogy kevesebb a megrendelés, munkajogi szempontból nem elháríthatatlan külső ok, még akkor sem, ha a járványhelyzet miatt előre nem láthatóan, hirtelen állt be ez a helyzet. Az elháríthatatlanságot pedig mindig az eset összes körülménye alapján lehet csak megítélni – foglalta össze.

A szakszervezet álláspontja, hogy a járvány miatti termeléskiesés a vállalkozás üzleti kockázata, amelynek terhét nem lehet az alkalmazottakra hárítani, vagyis az állásidőre ki kellett volna fizetni az alapbért. A vasasok ezért fordultak a bírósághoz, kérve, állapítsák meg, hogy jogellenes volt a fizetés nélküli állásidő. Abban bíznak, hogy ha ezt sikerül elérni, a dolgozókat mégiscsak ki kell majd fizetni, utólag.

Jó széllel vitorlázott eddig a kínai multi

A Wescast a világ vezető autóipari beszállítója a kipufogóöntvények területén, a magyar leányvállalat csúcsévében, 2015-ben  több mint 35 milliárd forint árbevételt ért el, és adózás után 1,7 milliárd forint nyereséget könyvelt el. Az utolsó leadott mérleg, a 2018-as teljesítmény ennél már rosszabbul festett, 27 milliárd forint forgalmat és 2,5 milliárd forint veszteséget mutatott ki a cég. A Wescast 2017 óta a kormány stratégiai partnere.

 

2007-ig visszanézve a cég mérlegeit, mindegyikben szerepel támogatás, van, amelyikben több is. A 2012-esben például azt írják, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban megítélt négy beruházási és létszámfejlesztési támogatásból egy befejeződött, a másik három még megvalósítás alatt áll. A GOP-okból 2007 és 2009 között 257 millió forintot költöttek fejlesztésekre, 2010 és 2015 között pedig 2,66 millió eurónyit. Kaptak kétszer vissza nem térítendő támogatást bérre (2012-ben és 2013-ban, összesen 514 ezer eurót), és háromszor kormányzati támogatást (2016-2017-2018-ban, összesen 1,28 millió eurónyit). A pályázatokkal összefüggésben egyébként még a 2018-as beszámolójukban is létszámtartási kötelezettséget említettek. A mérlegekben követhető támogatásokból összességében jóval több mint egymilliárd forint jutott az elmúlt években az oroszlányi vállalkozásnak.

Túltolták a leépítést?

Közben úgy tűnik, a problémákkal küzdő Wescasthoz befutott egy nagyobb megrendelés, ami jó hír. Viszont mintha ennek teljesítéséhez már nem lenne elég a leépítés után megmaradt létszám. Ezt mutatja, hogy az Adapt munkaerő-kölcsönző cégen keresztül pár napja keresnek operátorokat, illetve hogy akik önként mennének el a cégtől, azokat a szakszervezet szerint nem engedik el, csak ha lemondanak a végkielégítésükről. Pedig amikor elkezdték a leépítéseket, még azt mondták, ha valaki nem a vállalatnál képzeli el a jövőjét, annak kifizetik a törvényes juttatásokat, ha elmegy.

Kiemelt kép: Wescast Hungary Autóipari Zrt. /Facebook

Kategóriák: Zöld hírek

Az ország második legnagyobb bankcsoportját hozzák létre

2020, május 26 - 20:01

A Budapest Bank Zrt. (BB) csatlakozik az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (MTB) és az MKB Bank Nyrt. (MKB) stratégiai együttműködéséhez, amelyben egy hazai tulajdonú bankcsoport létrehozásának keretrendszerét vizsgálják meg és készítik elő – közölte a három pénzintézet kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint az MTB, mint a Takarék Csoport központi bankja, és az MKB május 15-én írt alá szándéknyilatkozatot egy közös pénzügyi holding társaság létrehozásáról, amelyhez kedden csatlakozott a BB. A pénzintézetek a Magyar Bankholding Zrt.-t három egyenlő tulajdonrésszel alapítják meg.

A Takarékbank, az MKB és a BB összesen csaknem 1,9 millió ügyfelet szolgál ki, a hazai bankfiókhálózat közel felét, több mint 920 fiókot működtetik, együttes mérlegfőösszegük megközelíti az 5800 milliárd forintot, amivel Magyarország második legnagyobb bankcsoportjává válhatnak – írták.

A Magyar Bankholding Zrt. leendő elnök-vezérigazgatója Vida József, az igazgatóság tagjai Balog Ádám, az MKB Bank elnök vezérigazgatója, Lélfai Koppány, a BB elnök-vezérigazgatója,  Bencze András, Tajthy Attila és Vida József.

A kormány azzal bízott meg, hogy folytassak tárgyalásokat a potenciális pénzintézetekkel a Budapest Bankban fennálló többségi állami tulajdon megszüntetése érdekében

– közölte Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kedden az MTI-vel.

Mager Andrea tájékoztatása szerint az MTB és az MKB stratégiai együttműködéséhez történő csatlakozás lehetővé teszi, hogy a Budapest Bank vonatkozásában a magyar állam valamennyi célja megvalósulhasson. Amennyiben az együttműködő partnerek tárgyalásai sikeresek lesznek, akkor a hazai bankrendszer konszolidációja révén erősödhet a verseny a hazai pénzügyi szektorban, valamint a pénzintézeti szektor ötven százalékának magyar tulajdonban tartása válságállóbb pénzügyi rendszert és magasabb hitelezési aktivitást eredményezhet.

Kiemelt kép: Marjai János/24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Ennyi adót remél az országtól a kormány 2021-ben

2020, május 26 - 14:36

Egy hét késéssel, kedden délelőtt benyújtotta Varga Mihály pénzügyminiszter a 2021. évi költségvetés tervezetét. A költségvetés összességében 21 882 milliárd forint bevétellel számol jövőre, 457 milliárd forinttal többel, mint az idei terv volt – csak hát a tervet elmosta a járvány miatti válság, így igazából nem tudni, mennyi is most a várható idei bevétel, mert azt a kormány nem köti az orrunkra. Nem tudunk másból kiindulni, mint az egy évvel ezelőtt elfogadott, 2020-as költségvetésből, ennek számaihoz mérjük a jövő évi adókat.

Régen nem volt már példa arra, hogy ne százmilliárdokban mérhető pluszadóbevételekkel számolna a kormány a költségvetésben, hanem csak pár tízmilliárdnyival – a 2021-es tervezet ezért kicsit rendhagyó. Persze a helyzet is az, a koronavírus-válság felborított számos idei tervet, és még nem tudni, meddig lesz meghatározó visszahúzó tényező a gazdaságra nézve. Óvatosságra utal, ahogy a kormány az adókkal tervezett jövőre. A mérsékelten növekvő adóelvárásokon belül lesznek olyan adónemek, amelyeknél továbbra is több befizetést várnak jövőre, másoknál csökkenést.

  • A gazdálkodó szervezetektől összességében 58,5 milliárd forinttal több adóbevételt várnak, mint amennyit az idei évre terveztek.
  • A lakossági adóbefizetéseknél 98,4 milliárd forinttal számítanak többre 2021-re – tavalyról idénre még 291 milliárd forintos többletet terveztek.
  • A kormány által különösen preferált fogyasztási típusú adókból pedig mindössze 98,4 milliárd forinttal terveztek többet idén, mint jövőre, holott 2020-ra még 813 milliárd forintos növekményt reméltek az előző évhez képest.

Ezek szerint a kormány arra számít, hogy jövőre már talpra állhat az ország az idei válságból, de az adóbevételeknél még nincsenek vérmes remények.

A három legnagyobb bevételt biztosító adó közül

  • a szociális hozzájárulási adónál 82 milliárd forintos csökkenésre számítanak, amiben valószínűleg benne van az idei júliusi 2 százalékos adócsökkentés hatása is.
  • Személyi jövedelemadóból és áfából viszont úgy vélik, több folyhat be, mint amennyit idénre terveztek. Igaz az áfánál leheletnyi, 12,5 milliárd forintnyi többlettel számolnak csak jövőre, szja-nál pedig 74,6 milliárd forintos pluszra.
  • A katából 4,8 milliárd, kivából 9,8 milliárd, társasági adóból 37,4 milliárd forinttal több adóbevételt terveztek, mint 2020-ra.

Népegészségügyi termékadóból viszont 18,7 milliárd, a kaszinókat terhelő játékadóból pedig 1 milliárd forinttal kevesebb bevételre számítanak, mint az idén.

A járványra hivatkozva visszahozott kiskereskedelmi különadóból 54 milliárd forint bevételt remél jövőre a kormány, a gépjárműadóból pedig 87 milliárd forintnyit, és mindkét adó az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapba kerül, hosszabb távon is:

Két, átmenetinek mondott elvonás is tartós leszFőként az ellenzéki vezetésű nagyobb városoknak fog fájni, hogy a gépjárműadót jövőre is elvonják tőlük.

A 2021-es költségvetési elképzeléseket, terveket ezen az aloldalon bontottuk ki.

Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd /MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Eldugja a kormány, mennyit költenek a Budapest-Belgrád vasútra jövőre

2020, május 26 - 13:52

Egyszerűsítette a kormány a 2021-es költségvetési tervet, hogy áttekinthetőbb legyen – ezzel indokolta Varga Mihály pénzügyminiszter az ünnepi pillanatban azt, hogy rövidebb törvényjavaslatot nyújtanak be.

Csakhogy az egyszerűsítés például azzal járt, hogy nem derül ki a dokumentumból, pontosan mennyi pénzt költ el jövőre a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására. Ennek a projektnek a nagy haszonélvezője Mészáros Lőrinc, mert az ő érdekeltsége, az RM International Zrt. hasít ki nagy szeletet a 600 milliárd forint körüli építkezésből magyar részről.

Az idei költségvetésben van egy bontás a vasúti fejlesztésekről, ott az szerepel, hogy 61 milliárd forint a Budapest-Belgrád vasútvonalra megy, és további 24 milliárd forint másra (például a debreceni BMW-gyárhoz szükséges vasúti pályára). A 61 milliárd forintról azonban pár hete 82-85 milliárd forintra emelte a kormány a vasútprojekt idei kiadását.

Ezzel szemben jövőre a vasúti fejlesztésekre összesen 183 milliárd forint van beírva. De nem látszik, hogy ebből mennyi jut a Mészároséknak vaskos forgalmat termelő vasúti projektre.

Egy hete a parlament 10 évre titkosította a vasútépítési szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat. Most már azt sem látjuk, mennyi pénzt kíván költeni arra a projektre jövőre az Orbán-kormány, amelynek megtérülésére 130 és 2400 év között szóródnak a becslések.

A 2021-es költségvetésben azért jut háromszori emelés a nyugdíjasoknak:

Háromszor kapnak emelést a nyugdíjasok jövőreÁtlagnyugdíjnál 4 ezer forint havi plusz, és februárban egyszeri 36,5 ezer, novemberben pedig 26 ezer forint egyszeri juttatás pluszban.

Az önkormányzatok pedig jövőre is lemondhatnak a gépjárműadóról:

Két, átmenetinek mondott elvonás is tartós leszFőként az ellenzéki vezetésű nagyobb városoknak fog fájni, hogy a gépjárműadót jövőre is elvonják tőlük.

Kiemelt kép: Balogh Zoltán /MTI

Kategóriák: Zöld hírek

Két, átmenetinek mondott elvonás is tartós lesz

2020, május 26 - 11:46

Amikor április elején a kormány bejelentette, hogy a járvány elleni védekezés részeként extraadót vet ki a kiskereskedelmi szektorra, a bankokra, valamint a gépjárműadó eddig önkormányzatokat megillető részét (az adó 40 százalékát tarthatták meg a települések) magához vonja, az volt a mondás, hogy erre az évre, a járvány miatt van erre szükség.

A most benyújtott 2021-es költségvetési törvényjavaslatból kiderül, hogy nem így lesz. A gépjárműadóról egy az egyben lemondhatnak a települések. Jövőre is az államé lesz a teljes összeg, 87 milliárd forint. Ezzel pedig elsősorban a nagyobb városoknak – amelyek egy része ellenzéki vezetésű lett tavaly ősszel – csap oda a kormányzat. A fővárosi kerületek kapcsán erről már írtunk.

Pár hete az is világossá vált, hogy a kiskereskedelmi különadó sem egy évre fog szólni. Jövőre is be van tervezve, 54 milliárd forinttal vágja meg a szektort a kormány.

Az élelmiszer-kereskedő multik nyereségének felét elviheti a különadó, vége az osztalékesőnekA legtöbb pénz eddig a Lidl és a Tesco küldte haza.

A bankok viszont jövőre már nem fizetnek egy fillért sem az idei extra adóból, sőt annak egy részével csökkenthetik a normál adójukat.

A jövő évi költségvetési tervben az is benne van, hogy a nyugdíjasok háromszor kapnak emelést:

Háromszor kapnak emelést a nyugdíjasok jövőreÁtlagnyugdíjnál 4 ezer forint havi plusz, és februárban egyszeri 36,5 ezer, novemberben pedig 26 ezer forint egyszeri juttatás pluszban.

Kiemelt kép: Varga Mihály pénzügyminiszter átnyújtja a 2021. évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér László házelnöknek. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Kategóriák: Zöld hírek

Így lehet a frontvonalban a nappalink, ezekre érdemes figyelni

2020, május 25 - 10:30

A munkaállomások jelentik a vállalati informatikai rendszer legfontosabb védelmi vonalát, mivel a hackertámadások nagy százaléka ezekre koncentrál. Ha a támadóknak sikerül ezen a fronton áttörniük és bejutniuk a hálózatba, akkor adatokat lophatnak vagy más károkat okozhatnak. Vagyis a végpontvédelmi funkciók valójában a vállalati hálózatot védik, amelyhez például laptopok, táblagépek és okostelefonok férnek hozzá – hívta fel a figyelmet blogjában az Invitech.

A céges rendszerek ellen napi szinten rendszeresen intéznek kisebb-nagyobb kibertámadásokat. A RiskBased nemzetközi adatai szerint csak 2019 első felében 4,1 milliárd adatrekordnyi információt szereztek meg illetéktelenek, de a tömeges távmunka az aktivitásuk még további fokozására ösztönzi a kiberbűnözőket.

Mire figyeljenek a munkáltatók?

A védekezés egyik legfontosabb része a munkatársak képzése. Sokan nem tudják, hogy manapság már nem elég vírusvédőt és tűzfalat használni. Elég lehet egy félrevezető csatolmányra vagy linkre kattintani, és máris ajtót nyitottunk az internetes bűnözőknek. Az elkövetők mindig igyekeznek minél hihetőbb tartalommal manipulálni, ezért manapság nem meglepő, hogy egyre gyakoribbak a koronavírussal kapcsolatban küldött megtévesztő információk.

A járvány ott is elhozta a távmunka korszakát, ahol korábban ódzkodtak tőleSok vállalkozásnak hirtelen jött kényszer volt az átállás.

A vállalkozásoknak mindenképpen ajánlott egy tételes tájékoztatót is kiadni arról, hogy miként kell biztonságosan dolgozni otthonról, és milyen szabályokat kell betartani. Ebben érdemes kitérni a komplex jelszavak használatára és azok gyakori cseréjére, a szoftverek frissítésére, a wifi biztonságossá tételére, valamint az otthon használt céges eszközökre telepíthető szoftverek körére.

Szintén kulcsfontosságú egy biztonságos VPN kapcsolat (virtuális magánhálózat) használata az otthoni munkaállomások és a céges szerver között, továbbá egy olyan vállalati, dedikált tűzfal felállítása, amely a távmunkások adatforgalmát felügyeli.

Az Invitech például olyan munkaállomás-védelmi megoldást alkalmaz, amely új generációs, zsarolóvírusok kivédésére szolgáló technológiára épül. A megoldás továbbá rendelkezik olyan funkcióval, amely megmutatja, hogy adott károkozó hogyan próbált bejutni a hálózatba, és esetlegesen milyen adatokhoz fért hozzá.

A biztonsági felügyeleti szolgáltatások pedig akár az adott vállalat teljes rendszerfelügyeletét is elláthatják, ekkor a szolgáltató a többi között riasztást tud küldeni, ha bármelyik munkaállomáson egy támadáshoz kapcsolódó folyamat indult el.

Kiemelt kép: Getty Images

Kategóriák: Zöld hírek

80 ezren veszítették el munkahelyüket Svédországban áprilisban

2020, május 25 - 09:47

Svédországban emelkedett a munkanélküliségi ráta áprilisban havi és éves összevetésben is.

A svéd statisztikai hivatal honlapjára hétfőn felkerült adatok szerint az április munkanélküliségi ráta 8,2 százalékra nőtt a márciusi 7,1 százalékról. Egy éve áprilisban 6,2 százalék volt a munkanélküliség.

Az idén áprilisban 80 ezerrel, 449 ezerre nőtt a munkanélküliek száma éves bázison, miközben a foglalkoztatottaké 99 ezerrel, 5 millió 5 ezerre csökkent.

Nemrég közölt adatok szerint a svéd gazdaság teljesítménye csak szerényen csökkent az első negyedévben, elemzők szerint azonban jóval kedvezőtlenebbek lehetnek majd a második negyedévi adatok, a GDP komoly mínuszba kerülhet.

A svéd hazai össztermék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent az első negyedévben a tavalyi utolsó negyedéhez képest, amikor még 0,2 százalékos növekedést regisztráltak. Éves szinten a GDP 0,5 százalékkal nőtt az első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévi 0,8 százalékos bővülést követően.

A svéd kormány előrejelzése szerint az idén mintegy 7 százalékkal csökken a GDP, a második negyedév lehet a leggyengébb három hónap az évben.

Koronavírus - Még több hír a témában Több olasz tartományban egyetlen fertőzöttet sem regisztráltak

Kiemelt kép: Stockholm, 2020. április 1. A Drottninggatan, a svéd fõváros népszerû sétálóutcája 2020. április 1-jén. Az új koronavírus járványa miatt a stockholmi utcákon a megszokottnál kevesebb embert látni. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Fredrik Sandberg

Kategóriák: Zöld hírek

Rég esett ekkorát a német gazdaság

2020, május 25 - 08:06

Németország hazai összterméke (GDP) 2,3 százalékkal csökkent az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest – közölte a szövetségi statisztikai hivatal. Vagyis alig egy hónap koronavírus-járvány is elég volt ahhoz, hogy jelentős visszaesésbe taszítsa a német gazdaságot.

A német GDP ennél nagyobb mértékben 2009 második negyedévében csökkent, akkor 7,9 százalékos volt éves összevetésben a visszaesés.

A tavalyi utolsó negyedévhez képest 2,2 százalékkal csökkent a német GDP a január-márciusi időszakban. Ennél jelentősebb visszaesést legutóbb 2009 első negyedévében regisztráltak, akkor 4,7 százalékkal maradt el a német gazdaság teljesítménye az előző három hónapban elért szinttől.

A Destatis adatai szerint 2019 utolsó negyedévében 0,1 százalékkal csökkent a GDP az előző három hónaphoz képest. Ez az jelenti, hogy az idei első negyedévi visszaeséssel együtt a német gazdaság technikai recesszióba került.

Az idei első negyedévben a tőkeberuházások 6,9 százalékkal csökkentek, a lakossági fogyasztás 3,2 százalékkal, az export pedig 3,1 százalékkal esett vissza a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve.

(MTI)

Kategóriák: Zöld hírek

Csődbe menekülhetnek az adósságok elől a cégek

2020, május 24 - 19:09

A csődeljárás első szakasza a csődkérelem benyújtásával kezdődik: az adóst azonnali ideiglenes moratórium illeti meg a hitelezők követelésével szemben. Az adós részéről a jogi képviselet kötelező.

Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, megnyílik a második szakasz. Ekkor a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki, aki a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Áttekinti a vagyoni helyzetet, betekinthet a könyvekbe, megvizsgálhatja a társaság eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, pénzforgalmi számláit, és felvilágosítást kérhet a vezetőktől, a legfőbb szervtől, a felügyelőbizottsági tagoktól és a könyvvizsgálótól is – összegezte Vass Réka és Karacs Daniella.

Olcsó hitelekbe kapaszkodhatnak a kkv-kMájus 15-től igényelhetőek a Széchenyi Kártya Program új hiteltermékei.

Az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, ideértve a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges kötelezettségek teljesítését is. A cég új kötelezettséget is csak akkor vállalhat, ha ahhoz a vagyonfelügyelő hozzájárult.

Fizetési haladékot kaphat a bajba jutott vállalkozás

A második szakaszban a rendes fizetési moratórium érvényesül. Ennek az a célja, hogy az adós minél gyorsabban el tudja kezdeni a hitelezőkkel való tárgyalásokat. Ezalatt a hitelező a többi közt nem követelhet kifizetést, nem kezdeményezhet jogi eljárást és a folyamatban levő pereket sem folytathatja. A fizetési moratórium azonban nem minden követelés kifizetése alól mentesít: például a munkabérekre, a tartásdíjra és az életjáradékra nem vonatkozik.

A fizetési haladék alapesetben 120 nap, amit az adós kérelmére a bíróság 240, illetve legfeljebb 365 napra meghosszabbíthat.

A hitelező ezalatt nem indíthat végrehajtást sem, és fel kell függeszteni a folyamatban levő végrehajtási eljárásokat is. Sőt, az adós önkéntesen sem teljesíthet a hitelezőnek. Ha mégis így tenne, akkor a bíróság az adós vállalkozás vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ami a kifizetett összeg 10 százaléka.

A csődeljárás elsőbbséget élvez a felszámolási eljárással szemben, ha a két kérelmet egyidejűleg terjesztették elő, vagy a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést. A felszámolási kérelem elbírálását a csődeljárás elrendeléséig vagy a csődkérelem esetleges elutasításáig a bíróságnak fel kell függesztenie.

A csődegyezség elérése a cél

Ha a felek közötti tárgyalások sikerre vezettek, úgy létrejöhet a csődegyezség. Ennek keretében megállapodnak az adósság rendezésének feltételeiről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, vagy a követelések fejében az adós cégben részesedés szerzéséről.

A cégek tanulhatnak a válságból, még több kölcsönzött dolgozó lehetÉppen az a foglalkoztatási forma erősödhet, amelyben a munkavállalók a legkiszolgáltatottabbak.

Továbbá megállapodhatnak a kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, illetve az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról is.

Mi történik, ha az egyezség nem jött létre?

Ebben az esetben a bíróság a csődeljárást megszünteti, és elrendeli a felszámolást. A felszámolási eljárás alatt a hitelezők keresettel kérhetik a bíróságtól annak megállapítását, hogy a gazdálkodó szervezet vezetői nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a hitelezői követelések fedezete ne csökkenjen.

Amennyiben a vezető tisztségviselők nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével jártak el, e ténynek akkor van igazán jelentősége, ha emiatt az adós vagyona csökkent, vagy a hitelezők teljes kifizetése meghiúsulhatott. Az érintettek később a jogerősen megállapított felelősség alapján érvényesíthetik kártérítési igényeiket.

Fontos megjegyezni, hogy a cég vezetőjének minősül az a személy is, aki a döntések meghozatalára meghatározó befolyást gyakorolt (lehet az például többségi tulajdonos vagy olyan személy, aki rokoni kapcsolat révén bír komoly befolyással). A vezető mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy nem vállalt indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az elvárható valamennyi intézkedést megtette.

Járványhelyzetben több a felelősség

A veszélyhelyzetben érvényes kormányrendelet átmeneti előírásai viszont a társaság vezetőségére ruháznak bizonyos döntéseket, amelyek egyébként a döntéshozó szerv hatáskörébe tartoznak. Például idetartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, az adózott eredmény felhasználása, de idesorolhatók azok a döntések is, amelyek a fennálló helyzet kezeléséhez szükségesek.

A veszélyhelyzet ideje alatt a „wrongful trading” hatóköre tágabb lehet, mint rendes esetben, ez pedig csökkentheti a felelősség alóli kimentési okokat. A joggyakorlat szerint például nem fogadható el kimentési okként, hogy a vezető tisztségviselő csak névlegesen látta el a tisztséget – emelték ki az ügyvédi iroda szakértői.

Kiemelt fotó: MTI / EPA / Stephanie Lecocq

Kategóriák: Zöld hírek

Orbán megadta a Brüsszel által kért a garanciát, jöhet az uniós kölcsön

2020, május 23 - 14:01

A magyar kormány megadta a Brüsszel által kért állami garanciát, így elvileg folyósítható Magyarország számára is uniós kölcsön kedvező feltételek mellett a koronavírus-járvány miatt hirtelen megemelkedett közkiadások finanszírozására – írja az Mfor a Magyar Közlönyben megjelent rendeletre hivatkozva.

A szöveg szerint Orbán Viktor felhatalmazta Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy aláírja a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti, a COVID-19-járvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz létrehozásáról szóló önkéntes garanciavállalási megállapodást.

Koronavírus - Még több hír a témában » Hétvégén újra lehet libegőzni

Az Mfor összefoglalója szerint az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy rendeletet a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközről, amelynek keretében akár 100 milliárd euró összegű kölcsön folyósítható a tagállamoknak. Ez lehetővé teszi, hogy a tagállamok pénzügyi támogatást igényeljenek az olyan állami közkiadások  finanszírozásához, amelyek a 2020. február 1. óta a válság okán bevezetett nemzeti intézkedések nyomán jelentek meg. Ilyenek például a csökkentett munkaidős rendszerek.

Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Üdülési jog: visszakérhetem a pénzt, ha keresztbe tett a kijárási korlátozás?

2020, május 23 - 10:54

Bár a szállodákat nem kellett bezárni, a kijárási korlátozás alatt mégis sokan így döntöttek, hiszen az üdülés nem számított alapos indoknak a lakhelyelhagyáshoz, s ha nincs vendég, nem érdemes nyitva tartani. Ehhez képest tudomásunkra jutott, hogy az üdülési jogos szállodák közül némelyik kifejezetten kapacitálta az üdülésijog-tulajdonosokat, hogy vegyék igénybe éppen aktuális üdülési hetüket. Pedig a lakhelyelhagyásért borsos büntetést kaphattak a vendégek. A kérdés az: ha valaki a kijárási korlátozás miatt nem vette igénybe az üdülését, visszajárnak-e neki a befizetett díjak?

A tulajdonos döntése, hogy nyitva tart-e

Az Abbázia Csoport például nyitva tartott a kijárási korlátozás alatt. Németh Krisztina ügyvezető igazgató szerint azért döntöttek így, mert hoteljük kizárólag apartmanokból áll, 16 hektár területen, így járványhelyzetben is alkalmas arra, hogy a vendégeket egymástól elkülönítsék. Az apartmanokhoz tartozik saját konyha, így önellátó lehetett az üdülés, de az étteremből is lehetett elvinni ételt. Kiemelten kezelték a takarítást, a fertőtlenítést és a fizikai távolságtartással, valamint a szájmaszk viselésével, illetve a szabadidős tevékenységek időbeli beosztásával is igyekeztek megakadályozni, hogy baj legyen.

Az Abbázia egyébként úgy értelmezte a kijárási korlátozásról szóló kormányrendeletet, hogy a „lakóhely” nem korlátozódik az állandó lakcímre, illetve a hivatalos tartózkodási helyre, lakóhely lehet átmenetileg a szálloda is. A kormány bejelentése szerint amúgy a vidéki szállodák csak május 18-ától fogadhatnak vendégeket.

A szálloda nem lakóhely, az üdülés nem alapos indok

Kérdeztük az ügyről a BM koronavírusstábját, de választ nem kaptunk. Kende Júlia, üdülési jogra szakosodott ügyvéd lapunk kérdésére kifejette: az Abbázia érvelése nem helytálló, ugyanis a lakóhely azt a helyet jelenti, ahol életvitelszerűen tartózkodunk. A szálloda még tartózkodási hely sem lehet, mert az legalább három hónapos ottlétet feltételez.

Másrészt a kijárási korlátozásról szóló rendeletben nem szerepel az alapos indokok között az üdülés. S bár a szállodákat, panziókat, üdülőket nem kellett bezárni, a felsorolás minden állampolgár számára kizárta az üdülőhasználati jog igénybevételét. A szabályozás ugyanis lakóhelytől függetlenül tiltotta a lakóhely, tartózkodási hely és magánlakás elhagyását – érvelt az ügyvéd.

Fotó: Farkas Norbert /24.hu A nyaraló belefér, az üdülés nem

Az Abbázia úgy véli, az ő értelmezésüket támasztja alá, hogy a Balaton környéki és más üdülőhelyek nyaralói és hétvégi házai rendre megteltek a zsúfolt városokból érkező tulajdonosokkal, pihenni vágyókkal.

Persze attól, hogy megteltek, egy ideig még nem volt egyértelmű, vajon szabályt szegtek-e a víkendházaikba levonulók. Ez a kérdés csak a kijárási korlátozás részleges feloldásakor, május 4-én tisztázódott. Május 2-án Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő még úgy nyilatkozott, hogy a Budapesten és Pest megyében élőknek nem fér bele a balatoni nyaraló meglátogatása, május 4-én viszont Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már azt mondta, igen.

Mint ismert, május 4-étől a budapestiek és a Pest megyeiek kivételével már nem kellett alapos indok a lakóhely elhagyásához, május 18. óta pedig nekik sem. Később pontosították, hogy a budapesti és a Pest megyei lakosok használhatják saját tulajdonú ingatlanjaikat, függetlenül attól, hogy az az ország melyik részén található. De még ekkor sem szerepelt a jogszabályban az üdülési célú lakóhelyelhagyás – hívta fel a figyelmünket Kende Júlia.

Félmilliós büntetést kockáztattak, akik mégis elmentek üdülni

Visszatérve az üdülési jogra, az ügyvéd szerint, ha valakinek a teljes körű kijárási korlátozás idejére – azaz 2020. március 28. és május 3. közötti időszakra – esett az üdülési hete, azt jogkövető módon nem vehette igénybe.

Aki mégis megtette, az jogszabálysértést követett el, veszélybe sodorva a saját maga és mások egészségét is.

Sőt, mint fentebb írtuk, a budapestieknek és Pest megyeieknek május 4. után sem volt megengedett az üdülés. Aki megszegte a kijárási korlátozást, pénzbírságot kockáztatott.

Mi az az üdülőhasználati díj?

Az Abbázia tájékoztatása szerint az üdülési hétre kiszámlázott szolgáltatási díj tartalmazza a rendeltetésszerű használattal kapcsolatos költségeket, a közművek, az üdülő működtetési és fenntartási (karbantartási, javítási, hulladékszállítási stb.) költségeit, továbbá az üdülőegység üzemeltetésével összefüggő egyéb személyi és dologi kiadásokat, valamint – az idegenforgalmi adó (üdülőhelyi hozzájárulás) kivételével – a közterheket is. Az üdülési hetet akkor lehet igénybe venni, ha az előre kiszámlázott üdülőhasználati díjat befizette az üdülésijog-tulajdonos.

Ha van cserehét, az éves fenntartási díjat nem lehet megúszni

Olvasói kérdés alapján felmerült, hogy ha a kijárási korlátozás miatt nem mehet el az üdülésre a vendég, akkor visszakérheti-e az év elején előre fizetendő éves fenntartási díjat. Az Abbázia szerint ez a díj nem a tényleges igénybe vételtől függ, hanem az üdülési jogos szerződés alapján kell minden évben megfizetni. Tehát szerintük nem jár vissza akkor sem, ha nem használták fel a tárgyévi üdülési hetet.

Koronavírus - Még több hír a témában A legtöbb budapesti egyetem nem élt a nyitás lehetőségével

Az ügyvéd szerint viszont, ha azért nem ment el üdülni valaki, mert a kijárási korlátozásra esett az üdülési hete, akkor a cég jogalap nélkül gazdagodik a díjjal. Hiszen jogszabályi tilalom miatt hiúsult meg az igénybevétel, nem azért, mert az illetőnek nem volt kedve elmenni.

Fotó: Farkas Norbert /24.hu

Ám ha a szolgáltató felajánlott egy cserehetet egy olyan időszakra, amikor már nincs kijárási korlátozás, és ugyanarra a szezonra, amelyre egyébként is esett az üdülési hét, akkor nem kérhető vissza az éves fenntartási díj. Akkor sem, ha a felajánlott üdülést nem veszi igénybe az üdülésijog-tulajdonos.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Két vendég mellé is kell szakács meg pincér

2020, május 23 - 10:18

A koronavírus által okozott gazdasági károk enyhítésében és a gazdaság újraindításában kulcsszerepe van a beruházások ösztönzésének, ezért a Pénzügyminisztérium bővíti a nagyvállalati beruházási támogatást – közölte a tárca szombaton az MTI-vel.

A bővítést bejelentő Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte: a magyar vállalkozások könnyített feltételekkel és kibővített körben igényelhetnek támogatást a fejlesztéseikhez, így többen és könnyebben juthatnak beruházási forráshoz. A 2015-ben indított nagyvállalati beruházási támogatás a kormány egyik legeredményesebb befektetésösztönzési programja, amellyel eddig 264 milliárd forint értékű beruházás és 2600 új munkahely jött létre – emlékeztetett Varga Mihály, hozzátéve, hogy a program idei évi keretét az elmúlt hetekben 15 milliárd forintról 40 milliárd forintra emelte a tárca. A Magyar Közlönyben pénteken megjelent rendelet újabb könnyítéseket tartalmaz, így például  a magyar nagyvállalatok mellett – a feltételek teljesülése esetén – a 150 főt elérő középvállalkozások is élhetnek a támogatással, ismertette a tárcavezető.

Bővül a fejleszthető tevékenységek köre, a cégek már logisztikai, raktározási beruházásokra is igényelhetnek forrást, emellett a garanciaigényre és a kezességvállalásra vonatkozó szabályok is enyhülnek. A könnyített feltételrendszer lehetővé teszi, hogy pótló beruházásokhoz és felújításokhoz szintén használható legyen a támogatás, fogalmazott Varga Mihály.

A pénzügyminiszter emlékeztetett a tárca múlt héten ismertetett felmérésére, amely szerint a program keretében mintegy hatvan magyar vállalatnak van már elindított vagy tervezett beruházása összesen 315 milliárd forint értékben. Mint mondta, a most bejelentett könnyítések célja, hogy a jövőben még több vállalkozás vegyen részt a programban, és munkahelyteremtő, termelékenységet javító beruházásaikkal segítsék a magyar gazdaság újraindítását.

Koronavírus - Még több hír a témában » Magyarország koronavírus-statisztikája az egész világon példátlan

Palkovics László szombaton Alsópáhokon pedig arról beszélt, hogy mostanáig már több mint 110 ezer ember bértámogatására adtak be igényt a vállalkozások, amelyek ennek révén meg tudják tartani a munkavállalóikat rövidített foglalkoztatás keretében.

Az innovációs és technológiai miniszter az alsópáhoki Kolping Hotel számára átadott munkahelyvédelmi támogatói okirat kapcsán beszélt arról, hogy a turizmust-vendéglátást érintette leggyorsabban a koronavírus okozta járvány, de a kormány éppen ezen a területen lépett a leghamarabb.

A munkahelyek megőrzését szolgáló bértámogatási lehetőségen felül tervezi a kormány egy olyan támogatási forma kidolgozását, amellyel ennek a szektornak az újraindítását is segíteni lehet, hiszen

a pincérnek és a szakácsnak akkor is ott kell lennie, ha csak két vendég van

– jelezte a miniszter.

Kiemelt kép: Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László Tusnádfürdőn 2018. július 26-án. MTI Fotó: Veres Nándor

Kategóriák: Zöld hírek