FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 18 óra 10 perc

Bezavart a CSOK, és a szuperállampapír, lejtmenetbe került az ingatlanpiac

2019, november 19 - 12:16

A nyár elején még bizonytalanok voltak az ingatlanközvetítők a változásokat és a várható irányt tekintve, ez év őszére már egyértelműen kirajzolódott számukra, hogy bizony elérte csúcspontját a legutóbbi ingatlanpiaci hullám, és innentől ismét lefelé tartunk.

A várakozásokra vonatkozóan problémát okozott a CSOK-ban bekövetkező, július 1-jei változások, amelyek küzül az egyik legfontosabb, hogy már használt lakásokra is felhasználható lett a támogatott CSOK-hitel. A Balla Ingatlan dél-budai irodáinak régiós vezetője Nagy Csaba szerint a július 1-jétől hatályba lépő változások bezavartak az ingatlanpiaci várakozásokba, illetve a helyzet reális értékelésébe. A feltételezések szerint a használt lakások piacán az érkező kedvezőbb hitelek miatt sokan kivárhattak a vásárlással.

A cég XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője Rácz Gyula arra is felhívta a figyelmet, hogy a CSOK-változásokat már jó előre beárazták az eladók: a bejelentés után megindultak felfelé az árak, és legalább 10 százalékot emelkedtek. A rövid időn belül bekövetkező nagymértékű áremelkedésnek viszont a kereslet visszaesése lett az eredménye, melyet már májustól érezni lehetett.

Ráadásul a július 1-jén realizálódó CSOK-változások nem hozták meg a várt változást: nem jött lendületbe a piac, nem jelentek meg nagy számban a CSOK-hitelt kihasználó vevők. Ennek következtében pedig jelenleg is csak átlagos, közepes a forgalom, miközben az árak stagnálnak.

Nincs kereslet, mindenki kivár

Míg az idei év első hónapjaira még az volt jellemző, hogy a korábbiakhoz hasonlóan alakult az ingatlanpiaci forgalom, és kisebb áremelkedést lehetett tapasztalni, a második negyedévben ezt mintha elvágták volna – foglalta össze a helyzetet a I., II. és XII. kerületi iroda szakmai vezetője, Nagy Andrea. Röviden: nincs kereslet, mindenki kivár.

A XIV. és XVI. kerületi iroda szakmai vezetője, Sebestyén Tamás is úgy vélekedett, hogy szinte minden vásárlói szegmensben csökkenés következett be az ingatlanpiacon. Ennek szerinte a legfőbb oka, hogy a vevők a kialakult ingatlanárakkal szembesülve egyre inkább elbizonytalanodnak, megtorpannak, majd elállnak a vásárlástól.

Az ingatlanközvetítők számára ez azt jelenti, hogy a korábbinál többször kell megmutatniuk egy-egy lakást az érdeklődőknek, mire az megtalálja a vevőjét. A VIII. és IX. kerületi iroda szakmai vezetője, Hart Erszébet azt hangsúlyozta, hogy az érdeklődők egyre több lakást hasonlítanak össze, egyre lassabban döntenek a vásárlásról, és inkább csak azok az ingatlanok kelnek el, ahol nagyobb alkura nyílt lehetőség.

Lasszóval kell fogni a vevőket

Miközben hatalmas most a kínálat, vevőt már lasszóval kell fogni – tapasztalja a XIII. kerületi iroda szakmai vezetője. Tóth Viktória véleménye szerint erre lassan rájönnek az eladók is. A belvárosi iroda szakmai vezetője, Schneider Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel erősen megtorpant a kereslet, olyan szintre kell csökkenteniük a hirdetési árakat a lakástulajdonosoknak, hogy ezáltal eladhatóvá váljon az ingatlanjuk.

Hozzátette, hogy éppen emiatt egyre többen kérik ingatlanos segítségét az értékesítésben, hiszen saját maguk nem tudják felmérni ingatlanjuk reális értékét. A hirdetési árakból, vagy a hirdetési portálokon megjelenített átlagárakból ugyanis nem tudnak kiindulni, mivel azok nem festenek valós képet a piacról. Az ilyen adatok alapján beárazott, illetve mondhatjuk, hogy túlárazott ingatlanokra nem érkezik vevő.

Stagnálnak az árak a fővárosban és környékén

Ami az árakat illeti, egyre inkább csak stagnálásról lehet beszélni szerinte. De nemcsak a belvárosban tapasztalják, hogy megtorpantak az árak, hanem Budapest-szerte és környékén is. A dunakeszi iroda szakmai vezetője Balla Frigyes is úgy érzékelte, hogy mára visszaesett a vevői érdeklődés az ingatlanpiacon, és ezzel együtt az árak emelkedése is mintha megtorpant volna. A szakértő véleménye szerint mindennek köze lehet a Magyar Állampapír Plusz nevű államkötvény kibocsátásához, mely érdeklődőket vont el az ingatlanpiacról.

Balla Frigyes nem is számít változásra a jövőben, vagyis az áraknál inkább stagnálást valószínűsít, de úgy véli, hogy ha az állampapírt még sokáig jegyzik, akkor akár még árcsökkenés is kezdődhet. Rácz Gyula László is úgy látja, hogy hamarosan egy rövid időre beinduló árkorrekcióra lehet számítani, melynek során várhatóan 5-10 százalékos mértékben ereszkedhetnek az ingatlanárak. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy ez az árcsökkenési folyamat lassan alakul ki. Ennek oka, hogy az eladókat nehezen lehet meggyőzni arról, hogy a piacon jelenleg csak a jól árazott ingatlanok adhatók el belátható időn belül.

Nagy Andrea azonban már konkrét jeleit is látja annak, hogy az eladók reagálnak a változó keresletre. Megjelentek ugyanis azok a tulajdonosok – egyelőre csak a panellakások piacán – akik alacsonyabb hirdetési árakat határoznak meg, mert valóban el szeretnék adni az ingatlanjukat, belátható időn belül. Így ma már újra találunk 25 millió forintos hirdetési árakat is kétszobás panelekre a III. kerületben, míg nemrég 30-32 millió forint alatt nem volt ajánlat.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Kategóriák: Zöld hírek

Szabálytalan volt az egészségügyi ellátóközpont gazdálkodása

2019, november 19 - 11:31

Nem biztosította az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást, a vagyon értékének megőrzését az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), és a korrupciós kockázatok ellen sem volt védett az intézmény a vizsgált időszakban – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint a számvevőszék az ÁEEK belső kontrollrendszerének kialakítását és működtetését, valamint vagyongazdálkodását a 2015-2017-es, pénzügyi gazdálkodását a 2015-2016-os időszakra, a korrupciós veszélyek ellen védelmet biztosító integritáskontrollok kialakítását pedig 2017-re vonatkozóan ellenőrizte.

A vizsgálat során az ÁSZ megállapította, hogy szabálytalan volt 2015-ben és 2016-ban a központ belső kontrollrendszerének kialakítása, 2015 és 2017 között az integrált kockázatkezelési rendszer kialakítása és működtetése, a kontrolltevékenységek gyakorlása, valamint az információs és kommunikációs folyamatok kialakítása és működtetése, 2017-ben pedig a belső ellenőrzés működtetése.

Az intézmény 2017-ben továbbá nem volt védett a korrupciós veszélyek ellen sem, mert a jogszabályokban előírt integritást támogató kontrollok kiépítése nem a kockázatokkal arányosan történt.

Ezen kívül nem volt szabályszerű az ÁEEK 2015-ös és 2016-os pénzügyi gazdálkodása, 2015-2017 között pedig a vagyongazdálkodása sem, mert a központ nem állított össze ellenőrizhető módon leltárt, és nem végezte el a mérlegben szereplő eszközök és források év végi egyedi minősítését.

Az ÁSZ az ÁEEK főigazgatójának 12 javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.

Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/Bruzák Noémi

Kategóriák: Zöld hírek

Black Friday táján megszaporodtak a simlis webáruházak

2019, november 19 - 11:24

A simlis webáruházak listáján idén Black Friday táján 646 súlyosan vétkező webáruház szerepelt, ami negyedével több mint tavaly – szúrta ki a Blokkk.com. A listát a fogyasztóvédelmi hatóság teszi közzé, és két év után lehet csak róla lekerülni.

Súlyos hiba egy webáruház tevékenységében, amikor például a szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatja a vásárlót az előírt adatokról, vagy a vásárlás pontos feltételeiről. De az is, ha a vásárló a webáruház hibája miatt az őt megillető 14 napos elállási jogával nem tud élni. A tájékoztatási hiányosságok közé tartozik, ha egy webáruház elhallgatja a nevét, székhelyét, postai címét, telefonszámát, telefaxát, elektronikus levelezési címét, ahová a fogyasztó a panaszait címezheti, a teljesítés, így a fizetés, a fuvarozás és a teljesítési határidő feltételeit, a panaszkezelés módját. Kötelező az elállási nyilatkozatminta feltüntetése is a webáruház honlapján, és tájékoztatást kell adni a kellékszavatosság és a termékszavatosság, vagy éppen a jótállás feltételeiről is.

A bírságok is szállingóztak. Az ismételt jogsértést elkövető webáruházákra a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa 200 ezer forint (a fogyasztóvédelem más területein csak 15 ezer forint, emiatt volt is vita, persze nem azért, hogy a nagyobb legyen általános, hanem hogy a kisebb összeg legyen hatályos a webáruházakra is).  A kkv-webáruházakat első alkalommal csak kötelezik a hiba kijavítására (ez általános szabály), de második alkalommal jöhet a pénzbírság. És bármilyen csekély a hiba súlya, az nem lehet kisebb az említett 200 ezer forintnál. Jelenleg 35 megbírságolt webáruház van a listán.

Kiemelt kép: iStock

Kategóriák: Zöld hírek

11,2 milliárd forintot kell fizetnie Tarsoly Csabának

2019, november 19 - 11:09

Megszületett az első olyan ítélet a Quaestor-ügyben, mely kimondta Tarsoly Csaba cégvezetői felelősségét a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (QPT) vagyonvesztésével kapcsolatban. Az indoklás szerint Tarsoly nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el ügyvezetési feladatait, a követelések kielégítését legalább 11,2 milliárd forinttal meghiúsította, ezért a bíróság kötelezte ezen összeg megfizetésére.

Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletében kimondta, hogy Tarsoly a QPT fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét, de legalább 2012. január 1-jét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, és ezáltal követeléseik kielégítését legalább 11 milliárd forinttal meghiúsította, mert a QPT vagyona ezzel az összeggel csökkent.

A pert a QPT felszámolója, a Kvantál Kft. indította. Az ítélet nem jogerős.

Kiemelt kép: MTI/Marjai János

Kategóriák: Zöld hírek

Havi 98 millióért lízingel autókat a MÁV, köztük luxusjárgányokat is

2019, november 19 - 10:37

Az Alfahír kérte ki közérdekű adatigényléssel, hogy a MÁV-csoport hat cége hány autót lízingel, mennyiért, és milyeneket.  A lap kérésére megküldött adatokból kiderül: felsővezetői luxusautótól a kilencszemélyes mikrobuszon át a terepre is alkalmas típusig terjed a vasúttársaság autóparkja és havi 98 millió forintot fizetnek ki lízingre. A díjban nemcsak a járművek használata van benne amúgy, hanem teljes körű flottaüzemeltetés.

Megtudták, hogy mindössze hét darab személygépkocsit tulajdonolnak a vasút, ezzel szemben 536-ot lízingel a MÁV-csoport, pontosabban az a hat cég, akik érdemben válaszoltak adatkérésükre. A MÁV Zrt., a személyszállítást végző MÁV-Start Zrt., a HÉV-vonalakat átvevő és üzemeltető MÁV-HÉV Zrt., a raktározással, átrakodással, vámügyi közreműködéssel foglalkozó Záhony-Port Zrt. mellett a MÁV Központi Felépítményvizsgáló (KFV) Kft. és a MÁV Szolgáltató Központ (SZK) Zrt. küldte meg, hogy milyen tulajdonukban álló, illetve bérelt személyautóik vannak, illetve azok milyen értéket képviselnek vagy mennyi a havi bérleti díjuk.

A MÁV-os bérelt autók királya a két felsővezetőhöz méltó Volkswagen Arteon. Közülük az egyiket az anyacég, a másikat a MÁV SZK bérli. Az autók egyévesek, havi bérleti díjuk 274 ezer forint. A Használtautó weboldala szerint egy ilyen korú és típusú autó ára 11 millió forint. Ugyancsak drága autónak minősül az hét (elektromos) Volkswagen E-Golf, melyből hatot az anyacég, egyet pedig a MÁV SZK lízingel. A kétéves autókért havonta 192 ezer forintot fizetnek, az Autónavigátor tavaly novemberi cikke szerint az E-Golf alapára 12 millió forint.

A legkedveltebb márka pedig a MÁV-csoportnál a Skoda, Superb-ből például 24-et bérelnek, havi 270-300 ezer forintért, Oktaviából pedig 130 darabot, havi 206-2240 ezer forintért. Katt, ha még többre kíváncsi.

Kiemelt kép: Az M62,194-es dízelmozdony továbbítja a Kék hullám gyorsvonatot Csopaknál 2019. július 13-án. A MÁV-Start Zrt. a vasutasnap alkalmából nosztalgia-hétvégét rendezett a Balaton északi partján, a rendezvény során az ötven évnél idősebb, népszerű dízelmozdonyok vontatják a menetrendszerinti vonatokat. MTI/Máthé Zoltán

Kategóriák: Zöld hírek

Tarlósék elvetélt e-jegy projektjét a nulláról, vagy inkább mínusz 6 milliárdról kellene újraindítani

2019, november 19 - 10:02

A G7 annak nézett utána, hol is tart a budapesti e-jegyrendszer bevezetése, mennyi pénz ment el eddig a gyakorlatilag semmire, és hogyan lehet végre valami az ígéretből. A BKK úgy tájékoztatta a portált, hogy összesen 7,4 milliárd forintot fizetett ki a sohasem működő e-jegyrendszerért a német Scheidt & Bachmann-nak (S&B) az addig elvégzett kivitelezési és üzemeltetési munkák után. A céggel amúgy egy éve bontottak szerződést.

Kiderült azonban, hogy ez nem a teljes összeg. A fővárosi közgyűlés a BKK tájékoztatása alapján idén tavasszal olyan előterjesztést fogadott el, amelyben 8,8 milliárd forintos összeg szerepelt. Az eltérés oka az, hogy az S&B-vel kötött szerződés mellett egyéb költségekre 1,4 milliárd forintot fizettek ki. Ezen kívül még 99 millió forint elszámolása volt függőben. A felmondást követő elszámolás kapcsán talán a legérdekesebb, hogy 1,6 milliárd forintot üzemeltetésre fizettek ki egy soha nem működő rendszerért – jegyzik meg a cikkben. A felmondást követő előterjesztésben Dabóczy Kálmán azóta menesztetett BKK-vezérigazgató és Szegvári Péter igazgatósági elnök is kiemelte, hogy ez a tényleg furán hangzó eset azért fordulhatott elő, mert még Vitézy Dávid vezetésével a BKK így írta alá az S&B-vel a szerződést. A vállalkozó úgy jutott tehát bevételhez, hogy nem kellett érte sok mindent csinálnia.

Tarlós István azzal próbálta menteni anno a helyzetet, hogy legalább a tesztelésre szánt beléptető kapuk, és jegykezelők megmaradnak, de mint kiderült, nem így van, azokat a napokban le fogja szerelni a kivitelező S&B.

A cikkben végigmentek azon, hogy mikor mit ígértek, hogyan módosultak időközben az ígéretek, milyen neveken futott a projekt, mert az is folyton változott, illetve hogy a tervezett beruházásból mi az a három fázis, ameddig eljutottak a nulladiktól a szerződés felmondásáig, és hogy mire mennyit fizettek ki. Majd megállapították:

Néhány kétségesen integrálható szoftveren kívül csupán két szerver maradt a felmondott e-jegy szerződés után a BKK-nál. Mindezt úgy, hogy az eredetileg 28,4 milliárdos, ötéves üzemeltetést tartalmazó szerződésből 7,4 milliárd forintot kifizettek.

Az új városvezetésnek úgy tűnik, a nulláról kell kezdenie tehát. Vagyis inkább mínusz 6 milliárd forintról, hiszen az előző bedőlt projekt hiteleit is ki kell fizetni. Ennyit használt fel ugyanis a főváros az e-jegyrendszer kiépítésére felvett EBRD*-hitelből.

Megoldás lehet, az új fővárosi vezetés számára, ha a BKK csatlakozik az országos rendszerhez, ami a kormány ugyan lassan fejlődő, de jól kitalált projektje (NEJP), a Volánok és a MÁV jegyrendszereinek egységes digitalizálására. Ezt Tarlós is támogatta volna, de megállapodást nem hozott tető alá. Csakhogy számos olyan probléma van, amit alapos tervezéssel meg kellene oldani, ha a budapesti jegyrendszert integrálni szeretnék a NEJP rendszerbe. Ilyen például, hogy kellenének beengedő kapuk (több tízmilliárd forintos költség lehet), és az üzemeltetési rendszert is össze kellene hangolni a BKK rendszerivel.

Frissítünk!

Vizézy Dávid Facebook-bejegyzésében többek között azt írja a G7 cikke kapcsán, hogy valótlan az az állítás, hogy az eredeti szerződés szerint a vállalkozó egy nem működő rendszerért vagy csak az elvárások részleges teljesítéséért is kaphatott volna pénzt. Kijelentette továbbá, hogy a Rigó a terveik, a projekt koncepcióját vizsgáló összes független szakértői vélemény és a megkötött szerződés szerint is a legkorszerűbb, érintéses bankkártyával való utazást is lehetővé tevő, világszínvonalú rendszer lett volna. Személy szerint nagyon bízik benne, hogy egyszer megvalósul majd Budapesten.

Kiemelt kép: Jegykezelő automata az M3-as metróvonal Lehel téri állomásának bejáratánál. MTVA/Bizományosi: Róka László

Kategóriák: Zöld hírek

NER-es cégeket finanszírozott eddig cirka 50 milliárddal az MNB

2019, november 19 - 09:17

Az MNB tavasszal publikált 330 pontos versenyképességi programja szerint a július elsején elindult jegybanki kötvényprogram elsősorban a nagyobb vállalatok számára jelenthet finanszírozási alternatívát. Azonban később a piac fejlődésével a kkv-kal szemben fennálló hitelkövetelések is megjelenhetnek értékpapírosított formában, ami az MNB szerint a kkv-szektor finanszírozási feltételeinek további javulását eredményezheti.

Nos, a kkv-knál még nem tartunk. Jelenleg ugyanis a minimális kibocsátási volument 1 milliárd forintban határozta meg a jegybank, írta az Mfor. Az MNB szerint ma Magyarországon hozzávetőleg 100-150 olyan cég van, amely kellően nagy egy 1 milliárd forint feletti, 40-60 pedig egy 10 milliárd feletti kötvénykibocsátáshoz. Október közepéig csaknem 150 vállalat regisztrált a programba és 26-an már át is mentek a szűrőn.

Több szempontból is előnyös lehet

Az MNB szerint a programmal cél az, hogy a résztvevő cégek a bankhitelek mellett megfelelő mértékben támaszkodjanak a kötvénykibocsátáson keresztüli forrásbevonásra is. Példaként említik a Mészáros Lőrinctől látványosan elszakadni próbáló Jászai Gellért többségében és vezetése alatt állló 4iG, amely a T-Systems Zrt. már a nyáron bejelentett, de még tető alá nem hozott felvásárlás 50-60 milliárd forintosra taksált vételárának felét a növekedési kötvényekből teremti elő. (Ezt napokon belül bejelenthetik.)

A cikk szerint több kibocsátó szeme előtt persze az (is) lebeghet, hogy kötvényekkel cseréljék le magasabb kamatozású hiteleik egy részét. A kötvény-hitel cserével ugyanis csaknem meg lehet felezni a finanszírozási költségeket.

NER-es cégek is lecsaptak rá

A programra már regisztráltak összesített mérlegfőösszege megközelíti a GDP 15 százalékát, e cégek fele 1-10 milliárdos mérlegfőösszeggel rendelkezik. Közülük az MNB szeptember elejei tájékoztatása szerint 33-an kértek hitelminősítést az erre kijelölt két német cégtől, a Scope Ratings-től és az Euler Hermestől, s azt eddig már 26-an meg is kapták. Közülük 22-en eddig összesen közel 400 milliárd forint értékű növekedési kötvény kibocsátásáról hoztak döntést.

A 26 hitelminősített cégben számszerűen kisebbségben vannak a tulajdonosaik alapján kormányközelinek tekinthető társaságok, az elfogadott kibocsátási értékeik alapján azonban a súlyuk jelentős, így az Mfor szerint kimondható, hogy a kedvező forrás lehetőségével a rendszer nagyrészt a hűségeseket jutalmazza. Az Opus Global (Mészáros Lőrinc), a Duna Aszfalt (Szíjj László), a 4iG (Jászai Gellért), az Appeninn (Tiborcz István), a Market Építő (Garancsi István), a Baromfi-Coop (Bárány László), a BIF (Schmidt Mária) és az egyesek szerint Rogán Antalhoz köthető B+N Referencia Zrt. együttesen 187 milliárdot vonhat be növekedési kötvények révén. S ez az összeg még nagyobb lehet, mivel a szintén Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Tigáz még nem számszerűsítette szándékait. Hasonlóan további három társasághoz, melyek közül kettő, a Bonafarm Csoport és a Pick Szeged Csányi Sándornak, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának az érdekeltsége.

Az MNB eddig összesen már csaknem 80 milliárd forint értékben vett növekedési kötvényeket, s a 70 százalékos plafont kimaxolva további 184 milliárd foritnyit vehet még. A cikkhez mellékeltek egy táblázatot is, abból derül ki, hogy az ismert cégek közül melyik mekkora kibocsátást tervez, és abból mennyit vett az MNB NER-es cégektől (Duna Aszfalt, Opus, Market) eddig kis híján 50 milliárd forintnyi kötvényt vett a jegybank.

Kiemelt kép: 24.hu / Bielik Istán

Kategóriák: Zöld hírek

Szijjártó: A magyar gazdaság elmúlt öt éve sikertörténet

2019, november 19 - 08:03

Kis- és közepes vállalkozások amerikai piaci exporttámogatására magyar-amerikai közös pénzügyi alapot hoztak létre – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek New Yorkból kedden telefonon nyilatkozva.

A magyar gazdaság elmúlt öt évét minden túlzás nélkül sikertörténetnek lehet nevezni, hiszen európai uniós mércével mérve is kimagasló gazdasági növekedést értünk el, valamint elértük a teljes foglalkoztatást, és folyamatosan csökkentjük az államadósságot,

jelentette ki a tárcavezető. Ebben a sikertörténetben óriási szerepe van az export folyamatos növekedésének: az elmúlt öt évben Magyarország sorra megdöntötte exportrekordját, és most már azon 35 ország közé tartozik a világon, amely évente százmilliárd euró feletti kivitelértéket teljesít.

A magyar gazdaság számára az Európai Unión kívül az első számú exportpiac az Egyesült Államok – emlékeztetett. Amellett, hogy az országnak ott nagy lehetőségei vannak, azt is tudni kell, hogy ez egy rendkívül nehezen bevehető piac. Utóbbi dacára Magyarország tavaly 3,5 milliárd dollár értékben exportált az Egyesült Államokba, ami 11 százalékos növekedés az előző évihez képest.

Óriási potenciál van abban, hogy a technológiai újításokat kidolgozó kis- és közepes vállalkozásokat hozzásegítsük a megjelenéshez az amerikai piacon,

ugyanis a magyar kis- és közepes vállalkozások a helyismeret hiánya és a magas költségszint miatt eddig nem tudtak itt komoly eredményeket elérni – magyarázta. Annak érdekében, hogy ezek a vállalkozások sikeresek legyenek, és tudjanak exportálni az Egyesült Államokba, az Eximbank létrehozott egy tízmilliárd forintos tőkealapot, a Columbus Alapot, amelybe a bank hétmilliárd forintot fizetett be, hárommilliárd pedig magánforrásból került bele. Ez az alap feladatának ellátása érdekében elsősorban az infokommunikáció, az egészségügyi technológiák és az agrárinnováció területén részesedéseket vásárol magyar kis- és közepes vállalkozásokban, illetve tőkét biztosít számukra.

„Arra számítunk, hogy a Columbus Alap segítségével a magyar kis- és közepes vállalkozások sikeresek lesznek az amerikai piacon, növelik Magyarország exportteljesítményét, és újabb exportrekordokhoz segítik hozzá” – mondta Szijjártó Péter.

Kiemelt kép: 24.hu/Ivándi-Szabó Balázs

Kategóriák: Zöld hírek

Betett a neta a pálinkafőzdéknek

2019, november 19 - 07:03

Ellehetetlenítette a kereskedelmi pálinkafőzdéket, hogy a gyümölcspárlatokra, valamint az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább hét gyógynövény felhasználásával készült italokra is kiterjesztették a népegészségügyi termékadót, azaz a netát. A Világgazdaság keddi száma szerint ez az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szőlő-, bor-, pálinka-albizottságának ülésén hangzott el, ahogy az is, hogy az intézkedés 5-6 milliárd forintos költségvetési adóbevétel-kiesést eredményezett.

Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke szerint a neta definíciójának ellentmond, hogy a pálinkára is kivetették azt, mert az utóbbi célja az egészségtelen termékek fogyasztásának visszaszorítása. Mihályi szerint viszont a pálinka – megfelelő mértékben fogyasztva – jótékony hatású a szervezetre.

A PNT elnöke hozzátette, hogy a kereskedelmi főzdéket az is sújtja, hogy sok magánfőzde illegálisan hozza forgalomba a párlatait, az ellenőrzésre kijelölt jegyzők pedig nem látják el a feladatukat. A szeptemberi adatok 51 százalékos bevételcsökkenést mutatnak, Mihályi tíz eladó kereskedelmi főzdéről tud, sokan fontolgatják, hogy bezárnak, ezért a szakmai szervezetek kompenzációt kérnek a legális főzdék számára.

Kiemelt kép: 24.hu/Bielik István

Kategóriák: Zöld hírek

Több mint 335 forint egy euró

2019, november 19 - 06:44
  • Az euró jegyzése 335,51 forint volt reggel fél hét körül a hétfő esti 335,44 forint után.
  • A svájci frank árfolyama 306,50 forintról 305,93 forintra gyengült, míg a dolláré 302,72 forintról 302,89 forintra erősödött.
  • Az euró minimálisan gyengült a dollárral szemben: az eurót hétfő este 1,1081 dolláron, kedden reggel 1,1074 dolláron jegyezték.

Kiemelt kép: MTI/MTVA

Kategóriák: Zöld hírek

A bizalmatlan cégek rettegnek a távmunkától

2019, november 17 - 21:10

Forgács Tamás, a szövetség elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményben kifejtette: bár a rugalmas munkarend és a távmunka a jövő, sőt már a jelen foglalkoztatási formája is, nem szabad figyelmen kívül hagyni számtalan előnye mellett a kockázatait sem.

Borzasztóan sok magyarnak lehetne még munkájaAz ukrán vendégmunkások behozatala ezt nem oldja meg.

Példaként említette az adatbiztonság kérdését, hiszen egy adott munkahelyen megoldott a számítógépek védelme, de mindez az otthoni munkavégzésnél már nem minden esetben garantált. Megjegyezte azt is, hogy a dolgozók teljesítményének megfelelő mérése nélkül a munkaadónak akár azzal is számolnia kell, hogy a munkavállaló nem végzi el feladatát.

Paulovics Éva, a Jobsgarden munkaerő-közvetítő ügyvezetője elmondta: legfrissebb országos felmérésükben 450 alkalmazott és 200 munkaadó véleményét kérdezték meg a rugalmas munkavégzésről.

  • A vizsgálatból kiderült, hogy a fiatalok, de akár az idősebb generáció is keresi azokat a munkahelyeket, ahol lehetőség van irodán kívüli munkavégzésre. Mindez nagyobb rugalmasságot biztosít számukra azáltal, hogy ők maguk oszthatják be a munkaidejüket.

Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a távmunka szélesebb körű elterjedését és dinamikusabb bővülését a bizalmatlanság és előítéletek akadályozzák Magyarországon.

  • Azoknak a cégeknek a 70 százaléka például, ahol most sincs lehetőség a távmunkára, nem is tervezik annak bevezetését.

A Jobsgarden szerint ennek elsődleges oka, hogy az adott társaságnál nem bíznak a munkatársakban, aggódnak a vezetői kontroll elveszítésétől: tudni akarják ki, mikor, mit csinál, mennyit van egy nap a gép előtt, valóban dolgozik-e, amikor nem látják.

Kiemelt fotó: iStock

Kategóriák: Zöld hírek

A mobilhálózatok evolúciója: hogyan jutunk el a szupergyors 5G-ig?

2019, november 17 - 19:43

Bár a mobilhálózati technológiák adaptációja az egyes vállalatoktól, kormányoktól és szabályozási környezetektől is függ, ezért több évig is elhúzódhat, általános igazságnak tartják, hogy tízévente váltják egymást a nagy telekommunikációs szabványok – olvasható az Invitech szakmai támogatásával készült összefoglalóban a HVG Brandchannel oldalán.

Mit hoztak az előző generációk?

A legelső mobiltelefonokat összekötő hálózatot, az 1G-t 1981-ben vezették be a területen mindig élen járó skandináv országokban. Majd az analóg helyett már digitális rádiójelekkel operáló és frekvenciasávonként sokkal több embert kiszolgáló 2G 1991-ben terjedt el az északi országokban. Utóbbi a digitális adatátvitelnek köszönhetően olyan funkciókat tett elérhetővé, mint a szöveges (SMS) vagy multimédiás (MMS) üzenetek küldése.

Az internet és a mobiltelefonok párhuzamos terjedésével a 2000-es évek elejére várható volt, hogy a két világ előbb-utóbb összeér, és megszületik a mobilinternet. A 2G-re épülő adatátviteli technológiák (GPRS, EDGE) még legfeljebb 50, illetve 200 kbit/s körüli sebességre voltak képesek, de a 3G már általánossá tette a 300-400 kbit/s sebességű mobilnetezést.

Összehangolt hálózatfejlesztéssel gyorsulhat fel a mobilpiaci generációváltásA jelenleginél lényegesen sűrűbb mobilhálózati infrastruktúrát igényel majd az 5G.

Egy ideig népszerű volt a wapozás, beindultak a fényképküldések, és a világ rászokott a wifire. Ekkor azonban még mindig távolinak tűnt, hogy egyszer majd a felhasználók gond nélkül tévézzenek, streameljenek zenét és videókat, vagy épp telefonos videókonferenciákon keresztül tárgyaljanak az üzleti partnereikkel. Ezeket a lehetőségeket a több száz Mbit/s sebességű 4G hálózat hozta el a 2010-es évek fordulója környékén.

Az ötödik mobilhálózati generációt egyelőre azért nehezebb értelmezni a sokkal gyorsabb internetezésen (akár több mint 1 Gbit/s sebesség) és a kommunikáció válaszidejének csökkenésén (1-4 milliszekundum) túl, mert azok az eszközök, amelyek valóban ki tudják használni a rendszer adta lehetőségeket, még részben fejlesztés alatt állnak.

Mit ígér az 5G?
  • a megszokottnál is nagyobb léptékű sávszélesség- és kapacitásnövelést,
  • a késleltetés jelentős csökkenését, ezáltal is a gyorsabb mobilos internetezést.
  • A technológiának a dolgok internete (IoT) fejlődésében is kulcsszerepe lesz, így az orvostechnológia, a robotika vagy az okosvárosok területén is radikális fellendülésre lehet számítani.

Egyelőre azonban még az egész világon ritka az éles 5G hálózat. A szolgáltatók jobbára csak dedikált teszthelyszíneken próbálják ki a lehetséges felhasználási módokat, és ugyan már megjelentek 5G-kompatibilis készülékek, érdemi hálózat híján azok jelenleg még részben kihasználatlanok.

Sűrűbben elhelyezett bázisállomásokra van szükség

Bár a lefedettség miatt első körben várhatóan a 4G által is használt 700 Mhz-es és 3,5 Ghz körüli frekvenciasávokon lesz elérhető az 5G hálózat, a milliméteres hullámok (MMW, 30-300 Ghz-es tartomány) használata jelenti majd az igazi újítást.

Az adatátviteli sebesség radikális növelésének azonban van egy hátulütője: a rádióhullámok centiméteres hullámhosszához képest az MMW-k csak 1-10 milliméteres hullámhosszal rendelkeznek, így sűrűbben elhelyezett bázisállomásokra van szükség, hiszen a fák vagy az épületek is elnyelik ezeket a jeleket – olvasható az Invitech összegzésében.

5G fejlesztések: kulcsszerepe lehet a neutrális szolgáltatóknakAz ötödik generációs hálózat bevezetése evolúciós ugrás lesz.

Ezért néhány éven belül lényegesen növelni kell az optikai hálózatba bekötött bázisállomások számát, ahol stabil 5G-s lefedettséget szeretnének elérni – ami óriási beruházást jelent. Az elmúlt évek vívmányainak köszönhetően a korábbiakhoz képest sokkal kisebb méretű cellákat akár lakóházakon vagy lámpaoszlopokon is el lehet helyezni, és egy-egy ilyen állomáson a masszív MIMO technológia révén az eddigi nyolc helyett több tíz vagy akár száz antenna is elfér. A milliméteres hullámok miatt ugyanis sokkal kisebb méretű antennákra van szükség.

Nagyberuházások és összehangolt fejlesztések

Mivel a mobiltechnológia az egyes készülékeket köti össze a rádiós bázisállomásokkal, a háttérinfrastruktúrát többnyire a vezetékes, optikai alapú hálózatok biztosítják. Magyarország ugyan úttörő volt 15-20 évvel ezelőtt a régióban a távközlési gerinchálózat kialakításában, de most az 5G korszak küszöbén megérett az idő ennek megújítására és összehangolt fejlesztésére.

„A mobil és az optikai alapú vezetékes infrastruktúra összefonódása, valamint az optikai összeköttetéssel rendelkező bázisállomások számának jelentős növelése miatt az 5G világában nagy szükség lesz a szolgáltatók együttműködésére és az összehangolt fejlesztésekre, technológiai és gazdasági okokból egyaránt” – hangsúlyozta az Invitech infrastruktúra és társzolgáltatói vezérigazgató-helyettese.

Ebben a környezetben nagy szerep juthat az olyan, a mobilpiac végfelhasználói szegmensében közvetlenül nem érdekelt, független infrastruktúra-szolgáltatóknak, mint az Invitech. A nagy mobilszolgáltatókkal hosszú ideje eredményesen működünk együtt, a három magyarországi gerinchálózat egyikével mi rendelkezünk – és így megkerülhetetlen szereplője vagyunk már ma is a mobilszolgáltatásnak. De az egyetlen Magyarországon működő, független Tier III minősítésű adatközpontunk is nagy érték. Véleményünk szerint az Invitech érdemben hozzájárulhat az 5G-s hálózatokhoz szükséges alapinfrastruktúra mielőbbi kiépüléséhez, és nyitottak vagyunk az együttműködésre a piaci szereplőkkel – összegezte Kis Albert az infokommunikációs vállalat álláspontját.

Egyelőre tehát, ahogy – néhány nyugati és távol-keleti nagyvárosi tesztkörnyezetet kivéve – a világon mindenhol, Magyarországon is ott tart az 5G, hogy a szolgáltatók és a szabályozók együtt ismerkednek a technológiával. Nagyon fontos azonban szem előtt tartani: az 5G elterjedésének kulcstényezője, hogy legalább egy-egy nagyobb régióban, körzetben rendelkezésre álljon a stabil, a szolgáltatási értéklánc minden elemére kiterjedő hálózati és informatikai infrastruktúra, valamint a költséges beruházások megtérülését hosszabb távon biztosító üzleti modell. A teljes cikket itt olvashatja el.

Kiemelt fotó: iStock

Kategóriák: Zöld hírek

A Fidesz elárulta, miért kellett havi 3 millió forintra emelni Áder fizetését

2019, november 16 - 13:08

Halász János, a Fidesz szóvivője szombaton, budapesti sajtótájékoztatóján magyarázta meg, miért kell megduplázni, tehát havi 3 millió forintra emelni Áder János köztársasági elnök fizetését.

Szavai szerint a Fidesz támogatja a köztársasági elnök illetményének emelésére vonatkozó javaslatot, mert az államfő a legfőbb közjogi méltóság, ezért helyes, ha más közjogi méltóság — az Országgyűlés elnökének — illetményéhez kapcsolják a fizetését.  Az államfő fizetése tíz éve nem emelkedett — tette hozzá a szóvivő, aki szerint azért is helyes lépés az emelés, mert több olyan országgyűlési képviselő is van, akinek magasabb a fizetése, mint a köztársasági elnöké.

A szóvivőt arról is kérdezték, hogy sajtóhírek szerint Mészáros Lőrinchez köthető cégek nyerték el az atlétikai sportcentrummal kapcsolatos területrendezési munkákat, holott még nem is biztos, hogy megépül a létesítmény.

Nem is biztos, hogy megépül, de a Mészáros család 4 milliárdot biztos nyer az atlétikai stadiononFőleg bontaniuk kell.

Halász János közölte: Budapest jelentkezett egy esemény megrendezésére, így vannak folyamatok, amelyek már elindultak. Hozzátette: éppen azért sürgetik Karácsonyt Gergely főpolgármestert és az új városvezetést, hogy minél előbb mondjon véleményt, lesz-e atlétikai világbajnokság és kell-e a stadion.

Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor

Kategóriák: Zöld hírek

Így kavarhatnak be a rokonok cégei a családi vállalkozásoknak

2019, november 16 - 13:04

Ezek a vállalkozások sok területen jelentősen különböznek a nem családi tulajdonban működő vállalkozásoktól, és számos jogszabályi rendelkezés is eltérően érinti őket. Ilyenek például a felvásárlásokkal kapcsolatos rendelkezések, melyek be nem tartása komoly büntetést is vonhat maga után.

Kell a GVH engedélye a felvásárláshoz?

Versenyjogi szempontból megkülönböztetik a családi vállalkozásokat más vállalkozásoktól, és a versenyjogi szabályok alkalmazása során a kölcsönösen közeli hozzátartozók cégeit egy vállalkozáscsoportba tartozónak tekintik. Ennek azért van nagy jelentősége, mert kihatással van arra a kérdésre, hogy kell-e a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének beszerzése.

  • Közismert szabály, hogy meghatározott árbevételi küszöb elérése esetén vállalkozások vagy vállalkozásrészek felvásárlását be kell jelenteni a GVH-nak.

A hatóság engedélyének megszerzése azért fontos, mert ennek hiányában nem hajtható végre jogszerűen a tranzakció, azaz a vevő nem veheti át a céltársaság irányítását. A bejelentési küszöbértékeket a Versenytörvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény) határozza meg.

A  fő szabály az, hogy ha az összefonódásban részt vevő vállalkozáscsoportok együttes magyarországi nettó árbevétele meghaladja a 15 milliárd forintot, továbbá a vevő és a céltársaság vállalkozáscsoportjának előző évi magyarországi nettó árbevétele külön-külön meghaladja az egymilliárd forintot, akkor az összefonódást be kell jelenteni – mondta Miks Anna, a Deloitte Legal ügyvédje.

Hogyan befolyásolják a közeli hozzátartozók cégei a bejelentési kötelezettséget?

Az árbevételi küszöb első pillantásra elég magasnak tűnhet, azonban sokan nincsenek tisztában azzal a szabállyal, hogy ha a vevő családi vállalkozás, akkor a vevő cégcsoportjának árbevételéhez nemcsak a családi vállalkozást tulajdonló személy cégeinek árbevételét kell hozzászámolni, hanem a tulajdonos közeli hozzátartozói által irányított vállalkozások árbevételét is. Így sok esetben a bejelentési küszöb azonnal teljesül.

Például, ha az adott tranzakcióban a vevő az édesapa tulajdonában álló vállalkozás, akkor a vevő vállalkozáscsoportjának árbevételéhez az édesapa cégeinek árbevételén kívül az édesapa szüleinek, testvéreinek és féltestvéreinek, feleségének, gyermekeinek, unokáinak irányítása alatt álló vállalkozások árbevételét is hozzá kell számítani.

Ez a szabály viszonylag új keletű, mivel egy 2016. decemberi versenytanácsi döntés alakította ki azt a gyakorlatot, mely szerint a kölcsönösen közeli hozzátartozói viszonyban álló vállalkozások fő szabály szerint nem függetlenek egymástól, így egy vállalkozáscsoportba tartoznak.

Önfeljelentést vár el a NAV a vállalatoktól és adózási tanácsadóktól jövőreElrettentés lehet a cél, bírság járhat a mulasztásért.

A döntés alapján sok olyan összefonódás is bejelentéskötelessé válik, amely a korábbi gyakorlat alapján nem lett volna az, mivel 2016 előtt a közeli hozzátartozók által külön-külön irányított vállalkozások árbevételét nem kellett összeadni.

Komoly bírsággal jár a bejelentés elmulasztása

Érdemes ezt a szabályt fejben tartani, mert a bejelentésköteles összefonódás GVH engedélyezésének elmulasztása komoly: napi 50 ezertől 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, ráadásul a GVH a bejelentés elmulasztásától számított ötéves elévülési időn belül eljárást indíthat – emelte ki Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.

Fontos, hogy ennek a versenytanácsi döntésnek kedvező hozadéka az, hogy a közeli hozzátartozók cégeinek egymás közti felvásárlását nem kell bejelenteni a GVH-nak, mivel a vállalkozáscsoporton belüli átsrukturálások nem bejelentéskötelesek.

Kiemelt fotó: iStock

Kategóriák: Zöld hírek

1,7 millió rezsiutalványt még mindig nem váltottak be a nyugdíjasok

2019, november 16 - 08:45

A közleményben azt írták, a csaknem 4,6 millió utalvány 22 százalékát szeptemberben, 33 százalékát októberben, 6 százalékát pedig novemberben használták fel az ügyfelek.

Az egy napon beváltott mennyiség maximuma október 11-én volt, amikor csaknem 189 ezer utalványt használtak fel az ügyfelek a csekkek befizetésénél. Az átlagos napi beváltási arány a kézbesítéstől számítva megközelíti a 90 ezer darabot.

Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs

Kategóriák: Zöld hírek

Pokorni újratervezteti a parkolót, ami miatt 220 fát vágtak volna ki

2019, november 16 - 06:50

A Normafa kapujánál lévő parkoló megnövelése ellen tiltakozó kezdeményezés elérte a 15 ezret, így az aHang nevű civil tömörülés személyes találkozót és a petíció átadását kezdeményezte a hegyvidéki hivatalnál. Péntek délben a Védegylet szakértőjével közösen találkoztak Pokorni Zoltán polgármesterrel, aki ígéretet tett a parkoló újratervezésére — számolt be az aHang közleményében.

Ahogyan elsőként megírtuk: a Pest Megyei Kormányhivatal 220 fa és 250 négyzetméternyi cserje kivágását engedélyezte, hogy a Konkoly-Thege út végén parkoló épülhessen.

220 fát vágnak ki a Normafa új parkolója miattTöbbségében magas kőriseket és 250 négyzetnéternyi cserjést irtanak ki, hogy legyen hol parkolni. A kivágott fákat nem kell pótolni.

A civilek szerint az önkormányzat látva és megértve a lakossági tiltakozást átgondolta a tervezett parkoló kibővítését, a hivatal munkatársai éppen átnézik az érintett területet és újratervezik a parkolót. Eszerint:

  • Minden 20 cm átmérőnél nagyobb fát meghagynak, nem vágják ki őket, a 10-20 centiméter átmérőjűeknél pedig igyekeznek minél többet megtartani. Így a tervezettnél kevesebb parkolóhely lesz.
  • Nem fog nőni a parkolóhelyek száma fakivágások árán.
  • A polgármester megerősítette, amit eredetileg is írtunk: két meglévő parkolót vonnak össze, ezeket helyezik át a jelenleg növényekkel benőtt részre.

Pokorni Zoltán szerint a cél továbbra is a fogaskerekű fejlesztése, ami azonban legalább öt évet vehet igénybe, ha a szükséges anyagi erőforrások biztosítottak, ehhez kell a főváros és a kormány támogatása is. Ha ez elkészül, akkor pedig érdemes akár a parkoló megszüntetése körüli vitát is kinyitni – fogalmazott a hegyvidéki polgármester.

A XII. kerület vezetője hétfőn egyeztet a parkolóról és a fogaskerekű meghosszabbításáról Karácsony Gergely főpolgármesterrel. Az önkormányzat közleménye szerint szerepel a tervek között, hogy a jelenlegi, erdőterület besorolású övezetben levő parkoló és a szintén a környezetet károsító buszforduló a Normafa-gerinctől távolabb kerüljön. A fogaskerekű megújításának és meghosszabbításának tervei elkészültek, az engedélyek nagy része megvan, forrást kell találni, amiben az önkormányzat számít a fővárosi vezetés támogatására.

Kategóriák: Zöld hírek

100-150 ezer bankszámla-tulajdonos nem azonosította magát

2019, november 15 - 19:52

Mintegy 100-150 ezer ügyfél, vagyis az aktív bankszámlák tulajdonosainak körülbelül 1 százaléka nem azonosította magát az október 31-i határidőre – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában.

Binder István szerint a bankok felkészültek az adategyeztetésre, ügyfélszolgálataikat megerősítették, az országos figyelemfelhívó kampány elérte az ügyfeleket.

A határidő nem jogvesztő, tehát utólag is elvégezhető az azonosítás, de addig a kifizetéseket zárolják – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az adategyezetési kötelezettség nem csak a bankok, hanem a biztosítók és az önkéntes pénztárak ügyfeleire is vonatkozik.

Kategóriák: Zöld hírek

Malajziával is bizniszel a magyar kormány

2019, november 15 - 18:15

A dokumentumot Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Darell Leiking malajziai külkereskedelmi és ipari miniszter írta alá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a délkelet-ázsiai országok növekedési átlaga jóval a megszokott globális trendek fölött van. Az olyan, rendkívül nyitott gazdaságú országok számára, mint Magyarország, nagymértékben meghatározó az exportteljesítmény; fontos, hogy szoros és eredményes kapcsolatot tartson fenn a délkelet-ázsiai térséggel – írta az MTI.

Hozzátette, ebben a régióban Malajzia az egyik főszereplő, gazdasága kifejezetten gyorsan nő, egyre vonzóbb beruházási, befektetési célpont a világ legnagyobb vállalatai számára is.

Kitért arra is, hogy a két ország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulóját.

Kiemelt fotó: MTI / Soós Lajos

Kategóriák: Zöld hírek

Tarol az állam a magyar reklámpiacon

2019, november 15 - 16:35

Nem hozott szignifikáns különbséget az elmúlt év a hazai reklámszektorban az előző esztendőkhöz viszonyítva. A magyar piac növekedésének alapját továbbra is az állami szervezetek költései biztosítják, miközben a piaci szereplők nem fordítottak többet reklámra tavaly, mint 2018 előtt. A három vezető állami hirdető a hazai piacon a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerencsejáték Zrt., a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Magyar Villamos Művek Zrt. – derül ki a kelet- és közép-európai reklámpiacok folyamatait, trendjeit összefoglaló és elemző, hiánypótló kiadvány, a CANnual Report most megjelent ötödik kötetéből.

A kiadvány arra is rámutat, hogy Magyarország az állami szereplők milliárdos reklámköltéseinek a mértéke azért is szembeötlő, mert többek között a legnagyobb hirdetők éves rangsorában az ötödik helyen álló Magyar Telekom 60 százalékkal kevesebbet fizetett ki reklámra, mint a Miniszterelnöki Hivatal 2018-ban.

Az elmúlt öt évben jelentős változások zajlottak le a hazai reklámiparban. Ebben a szektorban a hét esztendős böjttel felérő gazdasági válság után 2016-ban volt először tapasztalható fellendülés. A hirdetői bizalom azonban még később állt helyre és csak 2017-től emelkedtek a költéseik, valamint ezzel párhuzamosan a marketing büdzséik is. A gyógyszer és a kereskedelmi szektorok hagyományosan jól tartották magukat, illetve még erősödtek is a recessziós időszakokban, de messze nem tudtak olyan jelenlétet elérni, mint az állam közeli cégek.

A hirdetési költések felét a Google és a Facebook vitte el

Jelentős átrendeződésen ment át öt esztendő alatt a digitális költések volumene és iránya is hazánkban. Először 2015-ben előzte meg a digitális hirdetésekre fordított összegek mértéke a tévés reklámköltéseket. Ráadásul négy éve még döntően a magyar médiatulajdonosoknál maradt a legnagyobb bevétel az online felületeken elköltött milliók után. Ez alig két év alatt átalakult. 2017-ben már több mint a hirdetési büdzsék felét a Google és Facebook vitte el.

A nyomtatott sajtó, a rádió és a közterület nem mutatott élénk forgalmat 2014 után sem. Jellemzően ezek a szegmensek vagy stagnálnak, vagy mérsékelten emelkednek, amit jelentős mértékben befolyásolja az állami hirdetők szerepvállalása.

Bekavart a GDPR

A riport rámutat arra is, hogy a hazai az internetfogyasztás növekedése (73 százalékról 80 százalékra) ellenére a hirdetők nem igazán tudták kihasználni az online felületekben rejlő lehetőségeket a GDPR és más jogi akadályok miatt, aminek meg is lett a kedvezőtlen hatása. Az online videó gyártása drága maradt. A mobil piacra pedig jellemző, hogy a kis képernyő nem felel meg a teljes hirdetői tartalom átadására, és nem képes azonnali konverziót szállítani számukra a legtöbb esetben. A mobil tehát még sokáig nem veszi el a desktop hirdetési büdzséket.

Hódíthat a fizetős tartalmak fogyasztása

Kedvező hír a sok ürüm után az, hogy előrejelzéseik szerint a jövőben erősödni fog a fizetős (és ezért hitelesnek gondolt) tartalmak fogyasztása a magyarok körében, ami azt is hozza magával, hogy bővülnek a reklámmentes felületek.

Párhuzamosan ezzel a folyamattal és egyben az ingyen tartalom hanyatlásával a hirdetőknek, médiaügynökségeknek fel kell készülniük a személyre szabható, egyedileg célozható reklámokat kiszolgáló technológiák alkalmazására. Utóbbiak költségei komoly kihívást jelenthetnek majd a piac szereplőinek, akik már jelenleg is nehezen képesek megtartani a költséghatékonyságukat.

Mindent egybevetve 2020 után sem fog a magyar médiapiac struktúrája jelentősen változni, ami kapcsán főleg abban reménykedhetünk, hogy a sajátos magyar körülmények nem gátolják majd az iparág fejlődést.

Kategóriák: Zöld hírek

Őszi adócsomag 2019 – a cégeket érintő legfőbb változások

2019, november 15 - 16:18

2020. július 1. fontos dátum lesz az online számla jelentés életében, mivel az adóhatóság a jelenlegi tervezet eltörölni tervezi a jelenlegi 100.000 forintos jelentési értékhatárt írja az RSM-blog. Ez azt eredményezi, hogy az összes, belföldi adóalanyok közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni, függetlenül az áfa összegétől.

Ezáltal olyan adózók is bekerülnek az online számlajelentésre kötelezettek körébe, akik áfamentes és/vagy belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről állítanak ki számlát. Számukra fél év áll majd rendelkezésre a felkészülésre. Összefoglalva a 2020. június 30. után a belföldi adóalanyok közötti összes ügyletet látni fogja – szeretné – az adóhatóság.

Az eddiginél is többet fog tudni a NAV a cégek számláiról, szinte mindent, azonnalAz adóhatóság hamarosan ráláthat a belföldi számlaforgalom egészére.

További ügyleteket is bevonna a tervezet alapján a szabályozó az online számla jelentési kötelezettek közé, mivel az adócsomag alapján a 2020. december 31. után kiállított összes belföldi teljesítési helyű számlát jelenteni kell majd. Ezzel az adóhatóság adatot fog kapni a belföldi értékesítésekről, a közösségen belüli értékesítésekről és az export értékesítésekről is. Fontos, hogy azokat a számlákat is jelenteni kellene 2021 januártól, amelyek esetében természetes személy a vevő. Ezekben az esetekben azonban az adatszolgáltatás során nem lesz jelentendő a magánszemély vevő neve és adószáma.

A fenti változtatások bevezetésével az adóhatóság 2021-től képes lehet az adóalanyok áfabevallás tervezeteit elkészíteni – a hivatal szerint ez jelenti majd az igazi adminisztrációs terhek csökkentését – szimultán pedig lehetőségük lesz azonnal teljeskörű kockázatelemzést végezni egy adott társaság összes bejövő és kimenő számlájáról.

Szja- és taováltozások

A törvényjavaslat személyi jövedelemadót és társasági adót érintő változásai a bizalmi vagyonkezelésre és a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályozást érintik. A szabályozásnak köszönhetően újabb lépést tett a jogalkotó a vagyonkezelési struktúrák adósemleges kezelése felé:

A törvényjavaslat szerint TBSZ számlát nyithat a bizalmi vagyonkezelő és a magánalapítvány is, magánszemély kedvezményezett részére történő vagyoni juttatás céljából.

Ezzel összefüggésben, nem keletkezik jövedelme a magánszemélynek, amennyiben a vagyonkiadás során olyan hozamra tesz szert, mely TBSZ-ből származik.

Társasági adóban adómentes bevétel a kezelt vagyonnál, vagyonkezelő alapítványnál pénzeszköz átadása révén megszerzett bevétel.

Ezen túlmenően, a javaslat kiterjeszti az alapítói vagyonrendelés és a kedvezményezetti vagyonszerzés illetékmentességét a vagyonkezelő alapítvány vonatkozásában is, így megvalósul a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány azonos illetékjogi kezelése.

Helyi adókat érintő változás

A törvénytervezet szerint az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú felsőoktatási intézmény nem alanya a helyi adóknak.

Az adóigazgatási eljárást érintő változások

A törvénytervezet alapján az úgynevezett „holland levél”-re vonatkozó szabályozás módosul. A gazdasági partnerek adóelkerüléséről szóló tájékoztató levelet jelenleg a NAV – adóhatósági szolgáltatásként – akkor is küldhet, ha vélelmezi a partner adókijátszását A jövőben erre csak akkor lesz lehetőség, ha végleges adóhatósági megállapítás is alátámasztja az adóelkerülést. Ez az adóhatósági szolgáltatás kiegészülhet azzal, hogy a NAV a munkáltatók foglalkoztatással kapcsolatos – végleges határozatban megállapított – adóelkerüléséről az alkalmazottakat is tájékoztatja.

Az EKAER szám utólagos módosítására vonatkozó korábban elfogadott és elvileg 2020. január 1-jén hatályba lépő jogszabályi rendelkezések alkalmazhatóságát 2020. március 1-jére kitolták, csak az ezt követően tett EKAER bejelentések adatait lehet utólag módosítani.

A behajthatatlansággal érintett követelések áfájának visszaigénylésével összefüggésben a NAV a jövőben az elévülési időre visszamenőleg biztosítani fogja a nagy összegű adóhiányosok listájának lekérdezését.

2020. január 1-jétől bevezetésre kerül a „Hatósági átvezetés” intézménye, ami nem minősül végrehajtási cselekménynek.  Ennek keretében az adózót megillető túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból elszámolhatja az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra, ideértve az adók módjára behajtandó köztartozást és a megkeresésen alapuló behajtásokat is. Az adóhatóság egy fellebbezéssel megtámadható végzésben dönt az átvezetésről. Előnye, hogy az egyébként hátrányos következményekkel járó végrehajtási eljárás megindítása nélkül is lehetőség lesz a tartozások kezelésére, úgy, hogy egyidejűleg az átvezetéssel szembeni jogorvoslati jogot is biztosítják az adózók számára.

Összevonásra kerülnek az egyéni járulékok 2021-től

Jövő év július 1-től egykulcsos (18,5 százalékos), biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulék lép a jelenlegi szabályozás alapján fragmentált egyéni járulékrendszer (nyugdíj-, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci járulék) helyébe.

Az összevonás a járulékkedvezmény miatt mindenekelőtt az alacsony bérszínvonal mellett élő többgyermekeseket érinti kedvezően, mivel a járulékkedvezmény praktikusan ki fog terjedni a jelenleg 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékként létező járulékrészre is. A keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjasok esetében a járulékmentesség a jövőben nem csak a munkaviszonyban állókra terjedne ki, hanem a más jogviszonyban (pl. megbízás) munkát végzőket is mentesítené a járulékfizetés alól.

A nem biztosított, illetve az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult egyes személyek továbbra is egészségbiztosítási szolgáltatási járulék fizetésére lesznek kötelezettek. Továbbá bizonyos ellátások (pl. gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, álláskeresési támogatás stb.) után 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni, mint ahogy továbbra is lehetőség nyílik majd megállapodás alapján 22 százalékos nyugdíjjárulékot fizetni.

Kedvezően érintheti a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozókat az a változás, miszerint az esetükben egységes minimumjárulékalapot vezetnének be, melynek mértéke a minimálbérhez igazodna. Az előbbiek kapcsán a szochó tekintetében nem tartalmaz változást a javaslat, így várhatóan a jövőre is a minimálbér 1,125-szöröse után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

Az őstermelőket és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakat is kedvezően érinti a változás, akik július 1. után jogosultak lesznek munkaerőpiaci ellátásokra.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról

A törvényjavaslat szerint visszterhes vagyonátruházási illeték terheli az átruházó felet a belterületbe vont ingatlan, a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétje értékesítésekor. A tervezett intézkedés célja, hogy elejét vegye a különböző ingatlanspekulációknak, ennek megfelelően az illeték nem a szerző felelet, hanem a profitot realizáló eladót terhelné.

Az illeték mértéke az ingatlan szerzéskori forgalmi értéke és az átruházás időpontjában megállapított forgalmi érték különbözetének 90 százaléka.

A belterületbe vont ingatlan olyan ingatlan, amelyet az átruházó tulajdonosi időszaka, vagyoni értékű jogosultsága időtartama alatt, de legkorábban az átruházást megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Nem tekinthető ugyanakkor belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan, amelyet az eladó az ingatlan megszerzését követő 6. évben vagy azt követően értékesít. Belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság az, amely ilyen ingatlan (közvetlen vagy közvetett) tulajdonosa. A szabályozás azon esetekre vonatkozhat majd, amikor a belterületbe vonás 2020. február 1-jét követően történt.

Kategóriák: Zöld hírek