FN - Magazin

Tartalom átvétel
Friss hírek - Tiszta tartalom
Frissítve: 8 óra 34 perc

Több ezer embert bocsát el a FedEx Európában

2021, január 19 - 17:20

A FedEx gyorsposta szolgáltató vállalat a holland TNT akvizíciójával az elkövetkező években több ezerrel csökkenti alkalmazottai számát Európában az amerikai tőzsdefelügyeletnek benyújtott jelentés alapján.

Az amerikai FedEx 2016-ban vásárolta meg több mint négymilliárd euróért a holland TNT Express gyorsposta szolgáltatást európai terjeszkedésének a jegyében. Az akvizícióval kiterjedt európai légi és közúti terjesztő hálózatra tett szert a világ legnagyobb légi csomagszállító hálózata.

A 2016-os akvizíció óta a FedEx technológiai és infrastrukturális beruházásokkal mostanra integrálta a TNT légi és közúti szállítási hálózatát és informatikai rendszereit a FedEx Express szolgáltatási hálózatával.

Az átfedések felszámolásával az elkövetkező években 5500-6300 munkahely megszüntetésére kerülhet sor, ami a 2024-es pénzügyi évtől 275-350 millió dollár költségmegtakarítást hozhat a vállalatnak.

A FedEx Express a világ 220 országában és régiójában nyújt légi csomagszállítási szolgáltatásokat. Anyavállalata a FedEx Corp. világszerte 600 ezer alkalmazottat foglalkoztat és évi 75 milliárd dolláros forgalmat bonyolít.

(MTI)

The post Több ezer embert bocsát el a FedEx Európában first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Ma már terminál sem kell ahhoz, hogy kártyával fizethessünk Magyarországon (x)

2021, január 19 - 15:00

Január 1-jén lejárt a határidő, így elviekben ma már a legtöbb üzletben kötelesek biztosítani az elektronikus fizetést. Valóban megtörtént ez az átállás?

A mi becslésünk szerint akár százezres nagyságrendű is lehet azon vállalkozások száma, akik kötelesek eleget tenni az új szabályozásnak. Év végén elindult egy versenyfutás az idővel, hogy mindenki időben elkészüljön. Sokan azonban nem álltak még készen január 1-jére, vagy valamilyen átmeneti megoldással próbáltak eleget tenni a törvénynek, hogy egy kis plusz időt nyerjenek. A partnereink több mint 28,500 terminált helyeztek ki a Doppio néven futó infrastruktúra fejlesztési programunkon keresztül. Erre a számra nagyon büszkék vagyunk, de sok munka vár még ránk.

Mit tehet egy kereskedő, aki még nem tett eleget az új szabályozásnak?

A Doppio program egyik legnagyobb eredménye, hogy nem csak az elérhető termékek palettáját bővítette, de forradalmasította a csatlakozási folyamatot is. Azt láttuk, hogy 2020-ban még mindig ott tart a piac, hogy egy terminál beszerzése rengeteg utánajárást, papírmunkát és több hetes várakozási időt jelentett. Ezt a folyamatot sikerült a program első hónapjaiban pár naposra rövidíteni, így ma már a kártyaigénylés folyamata gyorsan, online intézhető. Ennek eredményeként ha valaki ma kap a fejéhez, pár nap múlva akár már fogadhatja is az első kártyás tranzakciókat. A Mastercard oldalán összegyűjtöttük a kártyaelfogadást kínáló szolgáltatókat, egy kattintással elérhetőek az ajánlatok bárki számára.

Ez tartotta volna vissza a kereskedőket?

A bonyolult csatlakozás mellett az összképhez hozzá tartozik az is, hogy a mikro -, kis- és középvállalati szegmens számára nem igazán volt személyre szabott megoldás a piacon. A sok hetes ügyintézés végén egy tégla méretű terminált kaptak, ami, lássuk be, számukra nem élhető megoldás napi szinten. Gondoljunk egy kisvállalkozóra, aki például zöldségeket szállít ki ügyfeleinek, vagy egy egyszerű villanyszerelőre – nekik olyan terminál a praktikus, ami akár a zsebükben is kényelmesen elfér. Ezért is volt fontos számunkra, hogy Magyarországon is elérhetővé váljon a softPOS technológia.

mastercard

Mit jelent ez és kiknek lehet jó választás?

A softPOS – vagy más néven Tap on Phone – megoldások lényege, hogy plusz eszköz nélkül, önmagában egy Android telefon is alkalmassá tehető kártyaelfogadásra. A mobiltárcák kapcsán sokan tudják, hogy az NFC chip teszi lehetővé, hogy a telefonunkkal fizethessünk, ugyanez a chip megfelelő szoftverrel kártyaelfogadásra is használható. Jelenleg főleg azok számára ajánljuk ezt a megoldást, akiknél kisebb, PIN kódot nem igénylő értékben fizetnek az ügyfelek, de már megérkezett hozzánk a PIN kód megadását is támogató Tap on Phone megoldás is. Az egyszerű használat mellett óriási előnye a szolgáltatásnak, hogy rendkívül költséghatékony, mivel nincs szükség új eszköz beszerzésére, valóban elég hozzá egy okostelefon.

Az új szabályozás kapcsán sokan kezdtek el mozgolódni az azonnali fizetési megoldások irányába is. Mit gondol erről egy kártyás fizetésekben érdekelt cég?

Nem versenytársként tekintünk az azonnali fizetésre, már csak azért sem, mert a Mastercardnak is van ilyen megoldása, Pay by Account néven. A kártyás és az azonnali fizetés elsősorban a készpénzhasználat visszaszorításában, a gazdaság fehérítésben tölt be nagyon fontos szerepet. A Mastercard Pay by Account szolgáltatás legnagyobb előnye, hogy szintén NFC technológiával működik, vagyis a vásárló a mobiltelefonjával fizethet a kártyaterminálon. Ennek köszönhetően sem a kereskedőnek, sem a vásárlónak nem kell új fizetési módot megtanulnia.

Most, hogy lejárt a határidő és rövidesen minden érintett köteles lesz megoldani az elektronikus fizetés biztosítását, hogyan látja a Doppio program jövőjét?

2020 november végén hirdettük ki a 2021-es programunkat melyre január-február hónapban várjuk a pénzügyi szolgáltatók jelentkezését. A program továbbra is az innovációt helyezi fókuszba; legyen szó a kártyaelfogadás módjáról vagy az elszámolási háttérrendszerek fejlesztéséről – minden az ügyfélélmény fokozásáról szól. Szeretnénk, ha minden kereskedő megtalálná a számára legideálisabb kártyaelfogadási megoldást, ezzel biztosítva vásárlóiknak a tökéletes fizetési élményt. Idei céljaink között szerepel a zöld POS program is, mely a digitális bizonylatokra történő áttérést jelenti.

The post Ma már terminál sem kell ahhoz, hogy kártyával fizethessünk Magyarországon (x) first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Levelet kaptak a hazai szállodások és éttermesek, hogy pünkösd előtt ne számítsanak nyitásra

2021, január 19 - 14:15

„Nehezen elképzelhető, hogy május előtt nyitás lesz. De nemcsak itthon, hanem Európa többi országában is, hiszen az átoltottság és a járvánnyal kapcsolatos adatok azt mutatják, hogy még egy darabig fennmaradnak a korlátozások” – erről beszélt Flesch Tamás a 24.hu-nak. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke hozzátette, fel kell készíteni az érintetteket erre, ezért is küldtek körbe egy levelet a hazai szállodásoknak és éttermeseknek.

A levél lapunkhoz is eljutott, ebben az áll:

a kormányzati kommunikáció és a Magyar Turisztikai Ügynökség tájékoztatása szerint a jelenleg érvényben lévő korlátozások valószínűleg pünkösdig fennmaradnak.

Úgy tudjuk, sok étterem és szálloda vezetője meghökkent a levél tartalmán, de Flesch szerint semmi meglepő nincsen benne. Dömötör Csaba államtitkár például nemrég arról beszélt, hogy a kormány számításai szerint „ha csak Brüsszelre hagyatkozik Magyarország” az oltóanyagok beszerzésénél, akkor szeptember végénél előbb nem lehet feloldani a korlátozásokat. De egyelőre azt sem tudni, hogy ha a kínai vakcina megkapja a hazai engedélyt, mennyien szeretnék beoltatni magukat azzal.

Az MSZÉSZ elnöke a körlevélben arról is ír, hogy tudják és jelezték is a döntéshozóknak, hogy ez az időszak még a mostani támogatások emelésével is nagyon nehéz lesz. Flesch megjegyezte, hogy a zárva tartó szállodák is költségekkel járnak, és a szakképzett munkaerő megtartása is költséges.

Finanszírozni, több hónapnyi bevétel nélkül: lehetetlen. Az állami támogatásokkal is csak a károk enyhítése a cél, teljes segítséget ezek sem jelentenek. Mindent megteszünk azért, hogy mielőbb nyithassanak a hotelek, de sajnos ez egyértelműen az átoltottság és a napi új esetszám függvénye lesz.

Addig pedig tovább tárgyalnának az állami segítségről, ezért Guller Zoltánnak, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának elküldték a kéréseiket:

  • a bértámogatást emeljék meg 50 százalékról 75 százalékra,
  • legyen teljes járulékkedvezmény, hogy a dolgozók nettó bére növekedjen,
  • a tavalyi évben realizálódott havi felszolgálási díjat számítsák be a bértámogatásba,
  • a támogatásokat tartsák fenn a teljes újranyitásig és az azt követő három hónapban is,
  • az építményadót töröljék el erre az évre,
  • a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedését hosszabbítsák meg 2021 végéig.

The post Levelet kaptak a hazai szállodások és éttermesek, hogy pünkösd előtt ne számítsanak nyitásra first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

A Holmibolt ígéri, minden vevője ügyét rendezi

2021, január 19 - 13:19

A karácsonyi forgalom négyszerese volt az átlagosnak, és utána rengeteg e-mail és vásárlói megkeresés halmozódott fel – magyarázta cikkünk megjelenése után másnap a Holmibolt, miért nem válaszoltak megkeresésünkre a kért határidőre. Ez az oka annak is, hogy a vevőknek lassabban válaszolnak, de mindenki sorra kerül – tették hozzá. A károsultak oldalán ezren vannak, a posztok szerint köztük olyanok, akik nem kapták meg az árut, vagy nem azt kapták, amit kértek, illetve nem olyan minőségben, és jó páran a pénzük visszatérítését hiába várják.

Utánajártunk, mit lehet tenni, ha a webáruház nem orvosolja a panaszt.

A Holmibolt úgy érzi, mindent megtesznek

Válaszukban hangsúlyozták, minden vevőjüket próbálják kiszolgálni. Olcsóságukat (60 százalék körüli kedvezmények elérhetőek) azzal magyarázták a Holmoboltnál, hogy közvetlenül a gyártóktól szereznek be, originál gyári csomagolású árukat. Ezt bizonyára azért hangsúlyozták, mert a panaszosok szerint nem ritka, hogy selejtes, vagy használt terméket küldenek. Azt azért elismerték, előfordul, hogy gyári hibás a termék, vagy a futár összetöri. Hogy milyen gyakran, arra nem tértek ki, de biztosítottak, ilyen esetben is fennáll a csere, pénzvisszafizetés, levásárlás lehetősége.

Cikkünk nyomán jelentkezett egyik korábbi viszonteladó, aki okosórákat vásárolt a Holmibolttól, és arról számolt be, hogy 50-60 százalékos selejt arányt tapasztaltak, ezért is szakították meg az üzleti kapcsolatot. Gondot jelentett, hogy nem volt magyar nyelvű leírás, garanciajegy sem. Utóbbi állítások miatt nem tiltakozott a webáruház.

Viszont a cikkben említett elhúzódó ügyek a Holmibolt szerint nem valósak, illetve egyesek olyan sérelmekről posztolnak, amikben nincs igazuk. Felhozták, hogy egy fülhallgató-visszaadással kapcsolatos ügyben a fogyasztóvédelem nekik adott igazat – a felbontott és kipróbált higiéniai terméket jogosan nem vette vissza a webáruház.

A vevők gyakran úgy akarják visszakapni a termék árát, hogy nem küldik vissza, vagy nem a megfelelő címre küldik, aztán reklamálnak, mennek a fogyasztóvédelemhez, a békéltetőkhöz – írták. A károsulti csoportban ilyen is volt, mások azonban hiába küldték vissza a jó címre a terméket. Előfordult, hogy a futárcég többször is megpróbálta kézbesíteni a visszárut, sikertelenül, amire az ügyfélszolgálat azt írta, csak négyig vannak nyitva. Ezzel az a gond, hogy ezt nem jelzik az oldalukon, illetve hogy amikor négy előtt ment a futár, akkor sem volt, aki átvegye a visszárut.

14 napos elállás, pénzvisszatérítés

A 14 napos elállásnál az áru értékét a visszáérkezésétől számított 14 napon belül kell visszatérítenie a webáruháznak. Ha a vevő feladta a terméket, de a webáruház azt mondja, hogy nem kapta meg, akkor is jár a visszatérítés, a feladóvevény keltétől számított 14 napon belül..

ORFK: nem bűncselekmény

Vannak, akik már visszakapták a pénzüket, de a panaszosok közül sokan továbbra is úgy érzik, szélmalomharcot vívnak, és a hatóságok nem tesznek semmit. A nyomozóhatóságok 2019. január 1. és 2021. január 14-e között hét büntetőeljárást indítottak a holmibolt.hu ellen csalás bűncselekmény gyanúja miatt, de mindet megszüntették. Egyrészt azért mert az ügyfelet kártalanították, másrészt, mert nem történt bűncselekmény, csak szabálysértés. Hozzátették, a hibás, nem megfelelő termékek ügyében a fogyasztóvédelem jár el.

A hatóság nem kötelezheti pénzvisszatérítésre a céget

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium fogyasztóvédelmi hatósága megkeresésünkre azt írta, ha a webáruház nem teljesíti a rendelést, a kormányhivatalokban működő fogyasztóvédelmi hatóság indít hivatalból vagy kérelemre eljárást. Ha bebizonyosodik, hogy a vállalkozás megtévesztette a fogyasztót (tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat) pénzbírságot is kaphat.A hatóság azonban nem kötelezheti pénzvisszatérítésre a céget a vásárlók egyéni szerződéses ügyeiben. Ha a fogyasztóknak egyéni szerződéses jogvitájuk van, eldöntéséhez bírósághoz, vagy a gyorsabb és ingyenes, akár online kérelemre indított vitarendezéshez a békéltető testülethez fordulhatnak. Ha a vállalkozás jogszabálysértő tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentős hátrányt okoz, és az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik, keresetindítási jog illeti meg az ügyészt vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületet is.

Cikkünk nyomán azt is leszögezték, a vállalkozás nem kötheti a posztolás abbahagyásához a jogos pénzvisszatérítést, azonban ha a fogyasztó valótlant állít a cégről, jó hírnév megsértése miatt feljelenthetik.

Békéltetéstől a hatósági vizsgálatig

A békéltetési ügyek 40-50 százaléka végződik egyezséggel, vagyis a fogyasztók számára megnyugtató megoldással. Gyakori az is, hogy a békéltetés hírére a vállalkozás inkább megegyezik a vevővel, minthogy végigcsinálja az eljárást – tudtuk meg a Budapesti Békéltető Testület (BBT) elnökétől, Inzelt Évától.

Ha pedig egy cég nem együttműködő a békéltetési eljárásban (azaz nem küld válasziratot, illetve nem jelenik meg a tárgyaláson), akkor erről hivatalból értesítik a fogyasztóvédelmi hatóságot. A kormányhivatal fogyasztóvédelmi főosztálya pedig a jogsértés súlya alapján bírságot szab ki. 2020-ban csak a BBT 90 nem együttműködő cégről küldött jelentést a fogyasztóvédelmi hatóságnak, mindegyiküket megbírságolták, 15-100 ezer forint közötti összegre. A jogszabály alapján a bírság 15 ezer és kétmilliárd forint közötti lehet egyébként, a forgalomtól is függően. Ha a vállalkozás rendszeresen nem együttműködő, a bírságai is magasabbak lesznek.

Ezen túl ha a békéltető testületek látókörébe olyan vállalkozás kerül, amelyik tisztességtelenül jár el a fogyasztókkal szemben, rendszeres jogsértő, nem minőségi terméket szállít, megtéveszti, kihasználja a vevőket, erről tájékoztatják a fogyasztóvédelmi hatóságot, akik vizsgálatot indítanak. Ahhoz tehát, hogy ezek az eljárások elindulhassanak, először a fogyasztóknak kell panaszt tenniük a békéltető testületeknél, ha sérelem éri őket.

A konkrét ügyre visszatérve, a holmibolt.hu-t üzemeltető Mao Direkt Import Kft.-nek tíz ügye volt 2020-ban a Budapesti Békéltető Testület előtt, ebből három ajánlással zárult, amelyet teljesített a vállalkozás. Öt fogyasztó visszavonta kérelmét, mert megállapodott a vállalkozással, egy ügyben egyezség jött létre, amelyet szintén teljesített a vállalkozás, egy eljárást pedig postai kézbesítési probléma miatt nem lehetett lefolytatni.  Tavaly a BBT-nél egyszer szerepelt a Mao Direkt Kft. a nem együttműködő vállalatokat listáján. Jelenleg három ügyük van folyamatban. A cég tehát részt vesz az eljárásokban, és teljesítik a fogyasztók kéréseit.

The post A Holmibolt ígéri, minden vevője ügyét rendezi first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Orbán Viktor két barátja közösen újítja fel a Citadellát

2021, január 19 - 07:27

Mészáros Lőrinc cége, a ZÁÉV Zrt. és a miniszterelnöki „kötélbarát”, a kormányfő luxusrepülős utaztatásával is a hírekbe került Garancsi István vállalkozása, a Market Építő Zrt. közösen nyerte meg a Citadella felújítására kiírt nettó 20 milliárd forintos keretszerződést. A négy évre szóló megbízás a Miniszterelnökség alá tartozó a Várkapitányság Nonprofit Zrt.-től érkezik, az eljárás adatait megtalálja az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben.

Bár a Várkapitányság Zrt. nem írt elő gazdasági és pénzügyi alkalmassági minimumfeltételeket a 20 milliárdos munka pályázatában, a hatalmas megbízásnál nem tolongtak az ajánlattevők, a Mészáros-Garancsi kettős mellett csak a szintén a NER-hez sorolt, Tiborcz István üzleti köréhez sorolt West Hungária Bau (WHB) Kft. és a Mészáros-birodalommal gyakran együtt dolgozó Épkar Zrt. konzorciuma adott be ajánlatot.

Egyelőre annyi biztos, hogy a Várkapitányság a keretösszeg 70 százalékát, tehát nettó 14 milliárd forintot biztosan elkölt a NER legmagasabban jegyzett vállalkozóinál a Citadella felújítása során ellátandó kivitelezési és egyéb kapcsolódó feladatokra, a fennmaradó rész opciós összeg. Hogy pontosan mit kell majd építeniük a cégeknek, azt nem lehet tudni, párhuzamosan folyt ugyanis egy közbeszerzési eljárás a generáltervezési feladatokra, amely azonban eredménytelenül zárult decemberben. Korábbi beszámolók szerint a 2022-ig tartó első ütemben megújítják az erőd belső udvarát, rendbe hozzák a külső falakat és közparkját hoznak létre. A második ütemben, 2023-ig az ágyútoronyban a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató állandó kiállítást valósítanak meg a Szabadság Bástyája címmel.

Rájuk bízták a Citadellát

A Citadella felújítását, illetve átépítését tavaly nyáron jelentették be. A Fodor Gergely kormánybiztos által irányított kiemelt kormányzati beruházást júliusban a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. Ez azért is fontos, mert bár az egykori erődítmény több mint 3 hektárnyi területe állami tulajdon és 2015 óta a vagyonkezelése is állami kézben van, de továbbra is a főváros rendelkezik a Gellérthegy teljes zöldfelületével. Schreffel János újbudai főépítész a Népszavának korábban arról beszélt, hogy a budavári és az újbudai önkormányzat alig néhány százalékot birtokol az ott lévő közterületekből, de ez mindegy is, mivel kiemelt beruházásként sem a döntés előkészítésében, sem a megvalósításban nincs szerepük az önkormányzatoknak. Ennek megfelelően semmilyen konzultáció nem is volt az érintett önkormányzatokkal.

Októberben megalakult a projektet irányító, 100 százalékos állami tulajdonban lévő Citadella Vagyonkezelő Nonprofit Kft., amelynek a nyári kormányrendeletben 2,5 milliárd forintot biztosítottak a projekt előkészítésére. A Hvg360 írta meg, hogy a társaság ügyvezetője a szabadúszó modellként is dolgozó Kenéz Flóra lett, akiről akkor annyit lehetett kideríteni, hogy öt évvel ezelőtt végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen, diplomamunkáját a Marketing és Média Intézet keretében írta a nemzetiség szerepéről a személyes márka építésében. Kinevezése előtt a Várkapitányságnál dolgozott projektvezetőként. Szintén médiás érintettsége van a vagyonkezelőt létrehozó Várkapitányság Zrt. vezetőjének, Madaras Bencének is, aki a lap szerint a 2010-es évek elején a médiahatóság elnöki kabinetjében volt igazgatóhelyettes. Felettesük, a már említett Fodor Gergely kormánybiztos pedig ugyanannak a médiahatóságnak volt a kabinetfőnöke, ahol Madaras is dolgozott, de már filmrendezőként is bemutatkozott.

A projekt előkészítése állapotfelméréssel és régészeti feltárással indult: az Octogon cikke szerint a szakemberek a Gellért-hegyen egykor állt csillagvizsgáló falmaradványait, egy értékes, első világháborús ágyútalpat, kelta, római és török kori érméket és kerámiákat is találtak.

A következő lépés a Citadella belső udvarában található második világháborús légvédelmi bunker elbontása volt, a bruttó 320 millió forintos munkát a mostani tender egyik nyertese, a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV kapta, a munka még 2020-ban elstartolt.

A tavaly nyári kormányhatározatban nem csak a Citadella felújítása és múzeum kialakítása mellett döntött a kormány, 1,5 milliárd forintot hagytak jóvá a gellérthegyi sikló előkészítésére. Ezt a projektet a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központra (BFK) bízták, a beruházási, üzemeltetési szakmai koncepciót és a megvalósíthatósági tanulmányt is nekik kell elkészíteniük. Ekkor még úgy tűnt, hogy egy olyan cég építheti, illetve koordinálhatja a siklót (Gellérthegyi Sikló Kft.), amelyben 25 százaléka van a fővárosi tulajdonú BKK-nak, illetve 75 százaléka egy magánkézben lévő cégnek (Sikló-Beruházó Kft.), júliusban viszont magánberuházás helyett már állami szerepvállalásról beszélt Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes. A Népszava információi szerint a főváros és a BKF között formálódó új alkuban az állam építené meg a siklót, de az üzemeltetést a fővárossal közösen végeznék.

The post Orbán Viktor két barátja közösen újítja fel a Citadellát first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Csaknem bruttó egymilliót is meg lehet keresni az ALDI-nál

2021, január 18 - 10:56

2021-ben is az inflációt meghaladó mértékben emelte az ALDI mind a bolti, mind a logisztikai munkatársai bérét – áll az áruházlánc közleményében. Mint írják, javadalmazási programjuk továbbra is a munkavállaló lojalitását honorálja, például a vállalatnál eltöltött 5 év után már legalább 400 ezer forintos bruttó munkabért fizet a cég 8 órás munkaviszonyban értékesítési, vagy logisztikai pozícióban.

De egy 10 éve az ALDI-nál dolgozó áruházvezető a 11. évtől akár havi bruttó 974 100 forintra is számíthat.Az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. ebben az évben is közzétette a 2021. január 1-jétől életbe lépő béremelés után érvényes, az áruházi és a logisztikai munkavállalók számára elérhető munkabéreket. Az áruházlánc a legtöbb pozícióban legalább 4 százalékkal emelte a béreket, de egyes munkakörökben az emelés mértéke a 8 százalékot is eléri. A vállalat bérezési politikája továbbra is a lojalitást díjazza, vagyis minél hosszabb, az ALDI-nál eltöltött munkaviszonnyal rendelkezik a munkavállaló, annál magasabb bért kap, a bérsávokat pedig már az első munkanapján megismeri a munkatárs, így kiszámíthatóan tervezheti karrierjét.

A 2021-es béremelés után az áruházlánc üzleteiben 8 órában dolgozó munkavállalók kezdő bére legalább bruttó 335 700 forint, míg az elérhető legmagasabb bér bruttó 465 100 forint. Az ALDI biatorbágyi logisztikai központjának munkatársai számára ugyanazt a bért biztosítja, mint az áruházi dolgozók számára, vagyis a 8 órás kezdőbér bruttó 335 700 forint. Az áruházvezetők kezdőbére az idei év elejétől bruttó 603 400 forintra nőtt, a pozícióban elérhető legmagasabb bér pedig bruttó 974 100 forintra emelkedett.

The post Csaknem bruttó egymilliót is meg lehet keresni az ALDI-nál first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Teljes tanácstalanságban volt a család a fiuknak küldött NAV-os levél miatt

2021, január 18 - 09:29

Olvasónk fia 19 éves, tavaly érettségizett, most technikusi képzésben tanul tovább nappali tagozaton, hogy szakképesítést szerezzen. Ez alapján jár utána a családi pótlék, kapott diákigazolványt és a szülők úgy tudták, egészségbiztosítása is van. Ezért lepte meg nagyon őket, hogy január elején levelet kapott a srác a NAV-tól, miszerint megszűnt a jogosultsága az egészségügyi szolgáltatásra. Hacsak nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami tavaly havi 7710 forint volt, idén kereken 8000 forint.

Elvileg biztosított

A NAV-nál azt a tájékoztatást kapták, hogy az adóhatóság a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatközlése alapján küldte ki a levelet. A technikusi képzést végző iskola igazgatója pedig az anya szerint azt mondta, hogy ők nem mulasztották el a NEAK felé a jelentési kötelezettségüket – minden, a technikusi képzésben részt vevő diáknak kiállították az iskolalátogatási igazolást, és elküldték az alapkezőlőhöz. Az anya szerint az iskolavezető azt is mondta, hogy a diákok 90 százaléka kapott NAV-os felszólítólevelet.

A NEAK ügyintézője kedvesen arról tájékoztatta őt, hogy az iskolalátogatási igazolást le kell adni az ügyfélszolgálatukon. Arra is felhívta a figyelmét az ügyintéző, hogy amennyiben egy tanuló többek igazolását is bevinné egyszerre, ne felejtsenek el egyesével meghatalmazást írni. A hölgy hozzátette még, vigasztalja az anyát a tudat, hogy nem ő az első telefonáló ez ügyben. Sőt, készségesen át is kapcsolta, hogy tudjon időpontot foglalni. Kapott is, február 2-re.

Kifuthattak volna az időből

A február 2-vel egy gond volt: nem tudták, hogy addig is kaphat-e ingyenes orvosi ellátást a gyerek, ha valami történik. Azért nem tudták, mert bár a NAV-os levél első oldalán azt írják, 2020. 12.16.-tól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a tanulónak, a második oldalon, ahol a fizetési kötelezettséget részletezték, már 2020. augusztus 12. szerepelt az első esedékességnél, és az idei január 12-i határidő az utolsó, a hatodik volt a sorban. Ez utóbbi határidők alapján tehát a tanulónak január 12-re már összegyűlik hathavi tartozása, ha nem fizet, így onnantól nem jogosult ingyenes egészségügyi ellátásra.

Vagyis nem tudták, hogy ha csak február 2-án tudja beadni a papírjait, ami után „valamikorra” helyreállítják a jogviszonyát, és mindeközben történik vele valami, ami egészségügyi ellátást igényel, akkor azt ki kell-e fizetnie. Amikor erre rákérdezett az anya a NEAK-nál, állítása szerint azt mondták neki, hogy ha nem fizet járulékot, akkor az egészségügyi ellátásért fizetni kell. És legfeljebb majd utólag visszatérítik. Az anya megnézte a gyerek NAV-os folyószámláját is (az EBEV-en), ott azonban nem lelte nyomát tartozásnak. Teljes tanácstalanságban volt a család, mit tegyenek.

ITM: jár a biztosítás

Megkerestük a NAV-ot és a NEAK-ot is, kell-e fizetniük azoknak a diákoknak, akik hasonló képzésben vesznek részt, és ilyen tartalmú NAV-os levelet kaptak, ha igen, mikortól, és mennyit. Kérdeztük azt is, ha nem fizetnek, és egészségügyi problémájuk akad, valóban kell-e fizetniük az ellátásért. Illetve, hogy az esetleg feleslegesen befizetett pénzeket hogyan, mikor kapják vissza. A NEAK-tól külön azt is tudakoltuk, hogy miért nem az iskolákkal, vagy más módon, de központilag rendezik le a problémát, miért a diákoknak kell egyesével, vagy meghatalmazással bevinniük az iskolalátogatási igazolásokat. Válasz nem érkezett egyik szervtől sem.

Végül az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) fordultunk, ahonnan gyors és egyértelmű válasz érkezett:

A szakképzésben nappali tagozaton tanulók részére jár az egészségbiztosítás. Felsőbb évfolyamokon, duális partnernél végzett tevékenység után a tanuló munkaszerződése alapján biztosított a jogviszony.

Aztán a családot kerestük, lett-e azóta megoldás. Kiderült, hogy végül nem fizettek egészségügyi szolgáltatási járulékot, helyette az anya megtalálta a módját, hogyan intézze el online az ügyet. A Személyre szóló Ügyintézési Felületen (SZÜF portál) ügyfélkapun keresztül sikerült elérnie, hogy rendeződjön a gyerek jogviszonya. A tajügyintézésen belül egy e-mail küldésével megkifogásolták, hogy fiukat egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezték. Választ nem kaptak, de mostanra már azt jelzi a NEAK rendszere (ahol bárki ellenőrizheti, érvényes-e a tajkártyája), hogy a fiúé rendben van, 2020. 07.01.-től látszik az új hallgatói jogviszony, és már nincs járulékfizetési kötelezettsége.

Ettől függetlenül a srác beviszi február 2-án a tanulói jogviszony-igazolást a NEAK-hoz, biztos, ami biztos.

The post Teljes tanácstalanságban volt a család a fiuknak küldött NAV-os levél miatt first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Könyvelők: hamis adatok alapján indít végrehajtásokat a NAV

2021, január 18 - 08:08

Komoly problémáról számol be országos sajtóközleményben a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete. A szervezet szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) gyakorta hamis adatok alapján intézkedik, és már alig akad olyan könyvelő vagy bérszámfejtő, aki ne találkozott volna a problémával.

Mint írják, az egészségügyi szolgáltatási járulék a NAV feladata lett. Minden biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező, de tb-rezidens személy számára – aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik – ki kell terhelni az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ESZJ). Ennek havi mértéke jelenleg 8 ezer forint.

Azonban – írják – sajnos a NAV társadalombiztosítási nyilvántartásai jelenleg is hiányosak, hézagosak, pontatlanok. Az adóhatóság 2007-től gyűjti a tb bejelentéseket, miután a biztosítási jogviszonyok nyilvántartása kapcsán megbukott az egészségbiztosító pénztári rendszer. A NAV az OEP jogutódjától, a Magyar Államkincstártól is kér adatokat, azonban onnan hamis adatok is érkeznek a 2007 előtti biztosítási jogviszonyokról – áll a közleményben. A könyvelők szerint a NAV ezt követően, az adatok felülvizsgálata nélkül, papíron kézbesíti az ESZJ határozatokat, akkor is, ha az illetőnek ügyfélkapuja van és azt is kell használnia (például egyéni vállalkozó).

Szerintük mindennek eredményeképpen a NAV egyik részlegének hamis felkönyvelése alapján a másik részleg például törli a köztartozásmentes státuszt (KOMA), vagy végrehajtást indít.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete azt írja, követelik, hogy a NAV azonnal állítsa le a terheléseket, a terhelés, vagy határozathozatal előtt előzetesen vizsgálja meg az adatokat, tájékozódjon az adózónál, vagy a képviselőjénél, előzetesen.

The post Könyvelők: hamis adatok alapján indít végrehajtásokat a NAV first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Ungár Péter: Az olyan embereknek, mint én, nagyobb adókulccsal kell adózniuk

2021, január 17 - 21:49

Az LMP parlamenti képviselője vasárnapi Facebook-bejegyzésében egy Origo-cikkre reagálva fejtette ki álláspontját a többkulcsos adózásról.

Az a helyzet, hogy az, hogy egykulcsos vagy többkulcsos adórendszer legyen, szinte mindenhol vita a világban. Akik az egykulcsos adórendszert támogatják, azokat nevezzük általában neoliberálisnak, ezt csak ezért mondom, mert ezt a szót mindig valami globális összeesküvésre értik a fideszes megmondóemberek, pedig leginkább rájuk igaz ez Magyarországon

– írta Ungár Péter. Szerinte az olyan embereknek, mint ő, nagyobb adókulccsal kellene adózniuk, mint azoknak, akik például a garantált bérminimumot keresik. Emlékeztetett, hogy korábban Orbán Viktor még plebejus kormányzásról beszélt, és akkor még egyetértett a többkulcsos adóval, amit az is igazol, hogy az első Orbán-kormány alatt nem is volt egykulcsos adórendszer.

A héten bejelentett intézkedést, a 25 év alattiak szja-mentességét Ungár kampányfogásnak minősítette. Szerinte az a pénz, ami így kiesik a költségvetésből, hiányozni fog máshonnan.

A kormányzás lényege az, hogy meghozzák azt a döntést, hogy mire van pénz, és mire nem. A szociális dolgozók egyszeri, 500 ezer forintos bérkiegészítésére (45 milliárd) nincs pénz. Az otthonápolási díj egységes emelésre, amit a WHO is javasol (22 milliárd), szintén nincs pénz. Nincs pénz a 100 százalékos táppénzre, a bértámogatásra, a vendéglátóipar kisegítésére, ahol amúgy rengeteg 25 év alatti dolgozik. Amire van pénz, az pontosan az, ami szerintük ahhoz kell, hogy megnyerjék a következő választást. Ez nem szól másról. A fiataloknál rosszul állnak, próbálnak javítani

– értékelt Ungár.

The post Ungár Péter: Az olyan embereknek, mint én, nagyobb adókulccsal kell adózniuk first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Megéri mielőbb nyilatkozni az adókedvezményekről

2021, január 17 - 19:52

Az adóból kedvezmény jár a gyermekes családoknak, az első házasoknak, a négy vagy több gyermeket nevelő anyáknak, illetve a bizonyos betegségekben szenvedőknek – tette hozzá Izer Norbert. A Pénzügyminisztérium immár negyedik éve tart tájékoztatási akcióprogramot.

A januári bérszámfejtési, illetve nyilatkozat-átadási határidőt lekésve, a januári adókedvezmény összege legkorábban 2022-ben az szja-bevallásban kérhető vissza. Ám így az adóhivatal által készített bevallás sem fogadható el automatikusan, azt ki kell egészíteni, vagyis az időben leadott nyilatkozat nemcsak magasabb januári nettó bért, hanem kevesebb adminisztrációt is jelent – összegezte az államtitkár.

Kapcsolódó Megszűnt az illeték: ingyenes lett egy sor közigazgatási ügy intézése Évi ötmilliárd forint marad az adófizetőknél.

A kormány több, az Európai Unióban is egyedülálló adókedvezményt biztosít a családoknak, a lakosságnak – emelte ki Izer Norbert. Ilyen, nemzetközi szinten is példaértékű az első házasok kedvezménye, amely 24 hónapon keresztül havi ötezer forint adómegtakarítást jelent.

A családi kedvezménnyel pedig az egy gyermeket nevelőknél 10 ezer, a két gyermeket nevelőknél gyermekenként 20 ezer, a három vagy több gyermeket nevelőknél pedig gyermekenként 33 ezer forinttal több kerülhet havonta a családi kasszába.

Januárban havi 8050 forint személyi kedvezmény jár az adóból azoknak, akik rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek, valamint azoknak, akik olyan betegségben szenvednek, amely súlyos fogyatékosságnak számít.

Az államtitkár kitért a 2020. január 1-én debütált, a négy- vagy többgyermekes anyák kedvezményére is, amelynek révén az érintettek mentesülnek a személyi jövedelemadó alól. A koronavírus-válság ellenére jelentősen nőtt az igénybe vevők száma: míg tavaly januárban 38 ezer legalább négygyermekes anya élt ezzel a lehetőséggel, addig novemberben már 46 ezer. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák 11 hónap alatt összességében 17,6 milliárd forinttal többet vihettek haza.

Az adóelőleg-nyilatkozatok kitöltését jelentősen megkönnyíti az adóhivatal alkalmazása, az úgynevezett ONYA. A nyomtatványkitöltő alkalmazással az adóelőleg-nyilatkozat online is kitölthető.

A beérkezett nyilatkozatokat az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek, így nincs szükség a többi között nyomtatásra és irattárolásra sem – írta az MTI.

The post Megéri mielőbb nyilatkozni az adókedvezményekről first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Feltörték a Burger King Instagram-fiókját

2021, január 17 - 15:04

Ismeretlenek vasárnap feltörték a Burger King magyarországi Instagram-fiókját. A cég több csatornán, például a Facebookon, illetve köremailben is jelezte a felhasználóknak, hogy egyelőre az oldalukon minden tevékenységet kívülálló személyek végeznek. Ezért a cég előre is elnézést kért, ha bármilyen kéretlen tartalom kerülne fel az oldalukra.

Egyúttal azt is kérik a követőktől, hogy jelentsék az Instagramnak, ha az oldalra új tartalmak kerülnek fel. Ez egyelőre nem történt meg, de a hacker a @burgerkinghu csatornán a nevet Agmet Aygünre változtatta, és belinkelte egy török férfi 770 ezer követős profilját.

The post Feltörték a Burger King Instagram-fiókját first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Megháromszorozódott a 300 ezer forint feletti nyugdíjasok száma, 1,2 millióan kapnak átlag alatti ellátást

2021, január 16 - 09:59

Vadonatúj nyugdíjstatisztikához jutottunk, amiből az derül ki, hogy érzékelhetően nőtt az átlag feletti  nyugdíjat kapók száma az utóbbi négy évben. A Magyar Szakszervezeti Szövetség kérte meg az adatokat a KSH-tól, ezek szerint 2020. január 1-én összesen 2 millió 53 ezer 600 saját jogú öregségi nyugdíjas volt, közülük havi kétszáz ezer forint feletti nyugdíjat több mint 315 ezren kaptak. Több mint másfélszer annyian, mint négy éve. 300 ezer forint feletti saját jogú öregségi nyugdíjban pedig több mint 54,4 ezren részesültek tavaly január elsején, háromszor annyian, mint 2017 első napján.

Összességében az látszik, hogy a 120 ezer forint alatti nyugdíjasok száma négy év alatt 269 ezer fővel csökkent, közben 277 ezerrel nőtt a 120 ezer forint feletti nyugdíjasok száma.

Az átlagnyugdíj a MÁK adatai szerint 142 114 forint volt tavaly januárban. A most kapott adatok alapján több mint 1,2 millió idősnek, vagyis a saját jogú öregségi nyugdíjasok több mint a felének folyósítottak havi 140 ezer forintnál kevesebbet,Némi elmozdulás tapasztalható, 2017-hez képest – amikor 123 725 forint volt az átlagnyugdíj – összességében 235 ezerrel csökkent az átlag alatti nyugdíjasok száma. A 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjasok aránya akkor még 71 százalékos volt, 2020-ban ugyanebbe a juttatási sávba a nyugdíjasok 59 százaléka esett.

Ezért lehetnek egyre magasabbak az új nyugdíjak

A körvonalazódó trendet nem magyarázza meg az utóbbi években jellemző évi 3 százalék körüli nyugdíjemelés, abból 2017 november és 2021 január között összesen alig több mint 10 százalék  jön össze a 2017 előtt megállapított nyugdíjakra, más okot kell tehát keresni. Farkas András nyugdíjszakértő szerint egyszerű a magyarázat:  lassú generációváltás zajlik. Az utóbbi években tapasztalt két számjegyű bérnövekedéstől nem függetlenül az új nyugdíjak összegének átlagát a valorizáció magyar módszere húzza fel. A kisnyugdíjasok száma pedig azért csökken, mert az idős nyugdíjasok, akiknek jellemzően kis nyugdíjuk van a régi megállapítási szabályok miatt, meghalnak.

A valorizáció tehát az egyik ok, lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A nyugdíjba vonulás évének tehát meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában. A nyugdíjguru szerint a magyar nyugdíjrendszer tíz legégetőbb gondjának egyike a valorizáció. Ha valaki ugyanolyan életpálya után 2020-ban igényelte a nyugdíját, annak 40 százalékkal magasabb lehet az ellátása, mint annak, aki 2016-ban igényelte a nyugdíját – hozott konkrét példát is, mire gondoljunk.

De nem csak emiatt nőttek jelentősen az újonnan megállapított ellátások egy ideje. A másik ok, hogy eltörölték a járulék- és a nyugdíjplafont, így nincs akadálya annak, hogy a magas keresetűek magas nyugdíjat is kapjanak. Mivel nyugdíjplafon nincs, egy ideje már megjelentek a milliós nyugdíjak is, azonban hogy hány ember örülhetett ilyen magas ellátásnak, az a kapott adatokból nem derült ki.

Magyarországon 1992 és 2012 között volt nyugdíjjárulék-fizetési, illetve nyugdíjplafon, ami behatárolta a befizetést és a kapható legmagasabb nyugdíjat is. A járulékplafont először a bruttó átlagbér háromszorosánál húzták meg, aki ennél többet keresett, annak a többletre nem kellett egyéni nyugdíjjárulékot fizetnie, később fokozatosan levitték a plafont az átlagbér 1,5 szereséig, majd újra visszahozták, fokozatosan a háromszoros mértékig. A nyugdíjszámításnál pedig ez a korlátozott alap számított be, s ennek következtében az ellátás sem mehetett egy bizonyos küszöb fölé.

Kevesebben lettek a kisnyugdíjasok, de a helyzetük nem javult

Összességében csökkent az alacsony nyugdíjúak száma, de még mindigtöbb mint 70 ezren kaptak 60 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, és több mint 520 ezer nyugdíjasnak folyósítottak 100 ezer forintnál kevesebb havi ellátást.

Igaz, A KSH magyarázata szerint a nagyon alacsony összegű nyugdíjak főként a külföldön szerzett jogosultságokkal függenek össze: a nyugdíjterheken az érintett országok a több országban szerzett jogosultsági idővel arányosan osztoznak. Vagyis a nagyon alacsony nyugdíjak (például a minimálnyugdíj) zöme résznyugdíj lehet.

A nyugdíjas létminimum a Policy Agenda tavaly szeptemberi előzetes adatai szerint 2019-ben 91 258 forint lehetett. Ez alapján valószínűleg nem túlzás azt mondani, hogy 2020-ban is még mintegy félmillió nyugdíjas kaphatott a létminimumnál kevesebb ellátást.

És ha mellé tesszük egy novemberi KSH-statisztika eredményét, mely szerint egy év alatt 72 ezer nyugdíjas csúszott szegénysorba, akkor nyilvánvaló, hogy bár kevesebben lettek, a kisnyugdíjasok helyzete nem lett rózsásabb. A magyarázat az lehet az Mfor akkori cikke szerint, hogy hiába nőnek a nyugdíjak minden évben, a jóval dinamikusabban növekvő bérek által meghatározott szegénységi küszöb ennél ütemesebben emelkedik, ezért egyre nagyobb arányban csúsznak be ez alá az alacsonyabb nyugdíjúak közül.

The post Megháromszorozódott a 300 ezer forint feletti nyugdíjasok száma, 1,2 millióan kapnak átlag alatti ellátást first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

10 milliárd kevés volt, 15 milliárd forintra pályázhatnak Orbán Ráhel barátnőjének ügynöksége által előkészített pályázaton

2021, január 15 - 16:01

Megemelték a keretösszeget, így 10 milliárd helyett 15 milliárd forintra pályázhatnak a divat- és designipari vállalkozások – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára pénteki online sajtótájékoztatóján.

György László elmondta, hogy az előminősítések első köre pénteken lezárul, de a pályázat iránt érdeklődő vállalkozások még jelentkezhetnek, január 16-án elindul az előminősítés második köre.

Mint mondta, a hazai divat- és designipar egyike a megerősítésre érdemes, kiemelt ágazatoknak.

Az államtitkár elmondása szerint a támogatás célja az ágazat kis- és középvállalkozásainak megerősítése, hogy meg tudják tartani munkavállalóikat és fel tudjanak készülni a kihívásokhoz való alkalmazkodásra. Emellett azokat a cégeket, amelyek már versenyben vannak a világpiacokon, további növekedésre képesek és még a koronavírus-járvány alatt is növelni tudták bevételeiket, hozzá kívánják segíteni ahhoz, hogy magyar multikká, regionális vagy globális szereplővé váljanak – hangsúlyozta az államtitkár.

A programot még októberben a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Divat & Design Ügynökséggel közösen dolgozta ki. Ezt a szervezetet vezeti Orbán Ráhel egykori évfolyamtársa, barátnője, Bata-Jakab Zsófia.

Egy cég 5 és 150 millió forint közötti támogatást kaphat. Bata-Jakab ezt azzal indokolta, hogy „a járvány nagyon gyorsan éreztette a hatását a divatiparban”.

Frissítés: A Magyar Divat & Design Ügynökség jelezte, hogy ez nem az ő pályázatuk, ők csak „a szakmai előkészítést és hátteret biztosította a pályázat létrejöttéhez”. „A pályázatra jelentkezők előminősítését az Innovációs és Technológiai Minisztérium háttérintézménye, az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. végzi, míg az előminősítésen megfelelt pályázatokról – ahogy minden GINOP pályázatnál – a szokásos menetrend szerint az Irányító Hatóság értékel és dönt” – írták, azaz nem az MDDÜ osztja a pénzt.

The post 10 milliárd kevés volt, 15 milliárd forintra pályázhatnak Orbán Ráhel barátnőjének ügynöksége által előkészített pályázaton first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Lázár János nyugat-európai élelmiszerszemetet lát, a kormány brutális pénzt szán az agráriumra

2021, január 15 - 11:03

Alapanyagot termesztünk, amit eladunk, és feldolgozott terméket hozunk be az országba, amit külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi láncokban megveszünk. Nyugat-Európa ezáltal képes a saját élelmiszeripari szemetét eladni a hódmezővásárhelyi Lidlben vagy Aldiban

– mondta a hódmezővásárhelyi Rádió 7-nek nemrég Lázár János korábbi miniszter, a Magyar Tenisz Szövetség elnöke, emellett a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa, valamint az alapítványosított agráregyetemi monstrum kuratóriumának a tagja.

Az élelmiszer-szemetezés nem új keletű, azt már a szocialista időkben Gráf József agrárminiszter is elsütötte, igaz ő megelégedett egy etikai kódexszel, hogy ne legyen Magyarország „az unió élelmiszerszemetének a lerakóhelye”. A fideszes időkben sem került le a napirendről a kérdés, Lázár az év vége felé indított roadshow-jában azonban rátett egy lapáttal, új agrárpolitikát, az ágazat egészére kiterjedő protekcionista intézkedéseket hirdetett meg, és irtózatos pénzekről beszélt. Arról, hogy a jelenlegi 15 százalékos társfinanszírozás helyett évi 400–450 milliárd forint vidékfejlesztési támogatást kell adnia az államnak 2022 és 2030 között. Szerinte ez teljesen reális, ez a GDP-nek csak töredéke, más ágazatok sokkal többet kapnak.

A Lázár-doktrína így hangzik:

ha az élelmiszer magyar a boltokban, és a magyar emberek 80 százalékban magyar élelmiszert vásárolnak a 80 százalékban magyar kézben lévő vállalkozásoktól, akkor lesz fölemelkedés a következő 10 évben.

Ez – a mellett, hogy átrendezné a költségvetési kiadásokat – nyílt hadüzenet a multinacionális kiskereskedelmi láncoknak. Lázár Jánosnak egy sor kérdést juttattunk el hetekkel ezelőtt, többek között azt tudakoltuk, kik és milyen forrásból vennék meg a láncokat, illetve az élelmiszeripari gyártóbázisokat. Kérdéseinkre nem reagált, így arra sem, a kormány terveit szondázza éppen vagy saját elképzeléseiről nyilatkozik. A rádióinterjú alapján egyelőre nincs szó kormánytervről, Lázár tett javaslatokat, de úgy véli, ezekre van fogadókészség, és lesznek komoly változások a következő 10 évben,

lesz egy fideszes, polgári kormányhoz illő, komoly új agrárpolitika.

Ami a megvalósulást illeti, az új, összevont alapítványba átvitt agráregyetembe máris ömlenek a költségvetésből a milliárdok, és a kormány a napokban döntött a nemzeti társfinanszírozás 80 százalékra emeléséről. Nagy István agrárminiszter már be is jelentette, hogy 2021 és 2027 között sosem látott méretű forrás, a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül 4 265 milliárd forint fordítható mezőgazdasági és élelmiszer-ipari, illetve vidékfejlesztésre.

A Tesco biztos kéne

Egy, a kereskedelmet jól ismerő forrásunk azzal egyetért, hogy a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart rendbe kell tenni, a magyar tulajdonú üzemeket pedig meg kell erősíteni, de szerinte nonszensz a multiláncok kiszorítását célzó Lázár-terv. Tíz éve is mondták, hogy kiűzik a multikat, de nem lett belőle semmi – emlegette fel. Persze a Tescót például biztos szívesen megvenné a MOL, az OTP vagy Mészáros Lőrinc, csakhogy nem eladó – tette hozzá. A Trade magazin bolti toplistájából jól látszik, hogy a forgalom java részét a multik realizálják.

Az összesen 1347 üzlettel rendelkező hat multi tavaly több mint 3126 milliárd forint bruttó forgalmat ért el, míg a majdnem hatszor ennyi, 7753 üzlettel rendelkező három magyar lánc a multik forgalmának kicsivel több, mint felét, 1608 milliárd forintnyit.

Éder Tamás: Ki lehet tűzni egy ilyen nagyra törő célt

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke úgy nyilatkozott a 24.hu kérdésére, hogy jelentős tőkebevonással, megfontolt fejlesztésekkel megvalósítható a Lázár János által vázolt terv, azaz hogy 80 százalékra emelkedjen a magyar tulajdonú feldolgozóipar tőkerészesedése az ágazaton belül, és hasonló legyen a magyar termelésű élelmiszer aránya a hazai fogyasztásból. Szerinte is fontos ehhez, hogy ahogy már döntés született róla, 80 százalékra emeljék az uniós fejlesztési források nemzeti hozzájárulását.

A polcarányok alapján durván 70 százalékos a magyar élelmiszerek részesedése a kiskereskedelmi láncoknál – tehát ezen a téren 10 százalékpontos növekedést kellene elérni, ami megfelelő fejlesztésekkel, az uniós és nemzeti támogatások hatékony felhasználásával reális cél lehet.

Az már kicsit nagyobb feladat szerinte, hogy a tisztán magyar tulajdonú feldolgozóipar tőkerészesedének arányát 80 százalékra növeljék – jelenleg ugyanis 50 százalék körüli ez az arány. A cél eléréséhez a magyar tulajdonú szereplők érdemi támogatására van szükség a vidékfejlesztési programból – nagyon optimistán közelítve el lehet érni akár 10 év alatt is a 80 százalékos magyar tőkerészt, mindenesetre ki lehet tűzni egy ilyen nagyra törő célt. Értelmezése szerint ez nem azt jelenti, hogy ki akarnák szorítani az országból a már itt működő külföldi tulajdonú élelmiszer-ipari cégeket, hanem azt, hogy a magyar tulajdonú szereplők jelentősen növekednének, vagyis egy érdemben növekvő tortából jutnának nagyobb szelethez.

A magyar élelmiszergazdaság külkereskedelmében jelenleg meghatározó az alapanyagexport, és bár az elsődlegesen és másodlagosan feldolgozott termékek aránya folyamatosan nő a kivitelen belül, de még messze a mintának tekinthető országok szintje alatt van. Az lenne a cél, hogy a mezőgazdasági termékek minél nagyobb részét dolgozzák fel itthon, és csak végtermékként kerüljenek exportra. Önellátó képességünk nem kérdéses a meghatározó élelmiszerekből, de az export és az import szerkezetén, méretén változtatni kellene. Elgondolkodtató például, hogy rengeteg nyerstejet viszünk ki, és nagy mennyiségű sajtot hozunk be.

Az élelmiszeripar szereplői annak örültek, hogy a legutolsó hétéves EU-s költségvetési ciklusban már érdemi, 300 milliárd forint körüli összeget szánt a kormány az élelmiszer-előállítás fejlesztésére. A hatékony felhasználással kapcsolatban azonban vannak erős kérdőjelek, főleg mert a középvállalati kör nehezen, a nagyvállalati kör pedig alig jutott forráshoz. A mikro- és kisvállalkozások kapták a fejlesztési támogatások zömét (több mint 200 milliárd forintot), és a hasznosulást még nemigen látni, mert részben még zajlik a nyertes pályázatok megvalósítása. A magyar élelmiszer-ipari termelés 50 százalékát adják a nagyvállalatok, mintegy 30 százalékát a közepes cégek és 20-at a többi vállalkozás. Valahogy hasonló arányban kellene Éder Tamás szerint a fejlesztési forrásokat is elosztani, teret adva a közepes és nagyvállalatok fejlesztéseinek, mert zömében ezek látják el áruval a kiskereskedelmi áruházláncokat. Mielőtt azonban beindulna az erőteljes támogatás, mérleget kellene készítenie a kormánynak arról, hogyan hasznosultak az elmúlt 15 év pályázatai, melyek azok, amelyek üzleti megalapozottságát igazolta az idő és melyeket nem. A tanulságok figyelembevételével csak a várhatóan jól hasznosuló pályázatokra kellene irányítani a forrásokat – tette hozzá.

Kiviszik a magyar állatot, itthon gyártanak külföldi nyesedékből

Kicsit annál is rosszabb a helyzet, mint amit Lázár mond: a magyar sertést exportálják, dán nyesedéket importálunk, és az abból készült terméket esszük meg itthon – ecsetelte a drámai helyzetet Máhr András, a mezőgazdasági termelőket tömörítő MOSZ főtitkárhelyettese, egykori államtitkár. Úgy véli, minden támogatást meg kellene adni, de értelme akkor van, ha a beruházások hatékonyságát növelik. Lázár arról beszélt, hogy 80 százalékra kell emelni a támogatásokhoz a hazai hozzájárulást, ami nagy ugrást jelent a jelenlegi 15 százalékos arányról. Máhr András azért megjegyezte, hogy Lázár korábbi pozíciójában, a Miniszterelnökséget vezető miniszterként felügyelte a vidékfejlesztési támogatások elosztását, döntéshozó pozícióban azonban nem harcolt azért, hogy az akkori kötelező minimumról, 15 százalékról emeljék a társfinanszírozási arányt, tudomásul vette a kormány döntését. A fejlesztésekért sokat tehetett volna, ehelyett elhúzódó és számtalanszor módosított pályázati kiírások, 1–1,5 évig tartó elbírálások, késlekedő támogatáskifizetések hátráltatták a fejlesztéseket. A támogatások átcsoportosítása 80 százalékban a kistermelők javára pedig Máhr szerint rossz döntés volt, az eredmény lemérhető például a kocaállományon: az elmúlt években hiába töltöttek bele közel 200 milliárd forintot, az állomány egyre fogy.

Mohos Márton / 24.hu

A főtitkárhelyettes úgy véli, hogy a versenyképesség javításának, a növekvő zöld követelményeknek csak fejlesztésekkel lehet megfelelni. A jövő a precíziós gazdálkodásé, de ezt cseppnyi birtokokon aligha lehet jövedelmezően megoldani. Egyetért azzal is, hogy komoly fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodjon az új uniós finanszírozási rendszerhez, amelyben még nagyobb szerepet kap a környezetkímélés. 2030-ig felére kell csökkenteni a növényvédőszerek felhasználását és vissza kell szorítani a műtrágyahasználatot, illetve a szarvasmarha-tenyésztés metánkibocsátását. Ez nem megy másképpen csak a precíziós gazdálkodás felfuttatásával, automatizálással, a kötött tartás növelésével. Mindehhez komoly beruházásokra van szükség.

„Rettenetesen el lett rontva ez Magyarországon”

A GKI kutatója, Némethné Dr. Pál Katalin úgy véli, tűzijátékot pufogtatott Lázár János. Európai uniós tagállamként nincs lehetőségünk kimazsolázni a kereskedelmi láncokat, melyik maradhat, melyik nem. Egyebekben a külföldi tulajdonban lévő élelmiszerláncok is elég sok magyar élelmiszert forgalmaznak, főleg zöldségből, gyümölcsből és szó nincs arról, hogy csak a külföldi „szemetet” zúdítanák ránk. Szerinte sem a kereskedelmi cégeket kellene vegzálni, hanem foglalkozni azzal, miért nem tudnak a magyar termelők jobban teljesíteni.

2004 előtt azt hitte, hogy nagy felvirágzás jöhet a magyar mezőgazdaságban az európai piac kinyílásával, és rettentően csalódott, hogy elszúrtuk. Az élelmiszer-ipari cégek ma főleg importalapanyagból tudnak jó termékeket készíteni. Amit exportálunk, annak zöme kevés hozzáadott értéket tartalmazó nagyüzemi szántóföldi termény, búza, kukorica, olajos magvak. Ez véges lehetőség, de zöldségből, gyümölcsből, húsból, tejből lehetne többet termelni, jó minőségben.

Amíg minőségben, árban és mennyiségben nincs megfelelő termelés, addig az élelmiszeripar is be van szorítva a korlátos kereslet és a túl drágán, nehezen feldolgozható minőségben termelő mezőgazdaság közé. Ha a termelők már versenyképesek, akkor tud utánuk menni az élelmiszeripar, ahol szintén kell fejleszteni.

A legfontosabb mégis az lenne Némethné Dr. Pál Katalin szerint, hogy a magyar fogyasztó érdekeit tartsák szem előtt. Mert a kormánynak elsősorban nem a termelőket, hanem az ország lakóit kellene szolgálnia. A magyar lakosság érdeke pedig az, hogy minél olcsóbban jusson megfelelő minőségű élelmiszerhez, különösen most, amikor sokan maradtak jövedelem nélkül, vagy kénytelenek jövedelemcsökkenéssel szembesülni a járvány miatt, miközben az élelmiszerárak kiemelkedően nőttek. Persze kell az is, hogy a gazdálkodóknak legyen elég jövedelmük, de azt úgy kellene megszerezni, hogy jól szolgálják ki mind a magyar, mind az európai vevőket.

A magyar agrárium jó adottságai dacára azért maradt le például a lengyeltől, mert míg ők felkészültek és helyt álltak a versenyben, addig attól nálunk mindig megvédték a gazdákat, amivel elérték, hogy nem alkalmazkodtak a versenyhez. A másik, hogy mint a GKI-KPMG közös kutatása is kimutatta, nálunk egyszerű jövedelem-kiegészítésként tekintettek a kisebb gazdák az uniós normatív támogatásokra, nem forgatták be ezeket a pénzeket a termelésbe, míg a lengyelek igen. A fejlesztésekre biztosított külön forrásokból pedig mindig csak arra költöttek nálunk, amire éppen pénzt lehetett kapni. Egységes koncepció híján pedig a fejlesztések révén sem sikerült optimalizálni a termelést.

Rosta Tibor / MTI

Zömében magas támogatással és költséggel, alacsony hatékonysággal, nem a legjobb minőségben termelünk – ebből nincs profit.

Be kéne szüntetni az államilag szervezett kartelleket

Az agrárkutatási vezető azt mondja, be kéne szüntetni az államilag szervezett kartelleket, a piacvédelmi intézkedéseket, és tisztázni, hogy a gazdáknak hatékonyan kell felhasználni a forrásokat, kimondani, hogy aki erre nem hajlandó, annak nincs helye a piacon. A kisbirtokokon csak nagyon intenzív kertészeti tevékenységet, például dísznövény-, gyógynövény-, zöldség-, gyümölcstermelést érdemes folytatni, megfelelő mennyiségben, öntözéssel, magas fokon gépesítve, automatizálva. Az a világ elmúlt már, amikor olcsó kézi munkával el lehetett végeztetni az idényszerű tevékenységeket. Olyan robotok vannak már, amelyek elejétől a végéig, egészen a csomagolásig elvégzik a munka nagyját. Lehet, hogy a mai gazdák ezt nem képesek befogadni, de a gyerekeik talán igen, ha képezik magukat, és átveszik a családi gazdaságot.

Lázár részéről az jó ötlet szerinte, hogy a szövetkezéseket jól építsék fel, és erősítsék meg. De hogy ez hatékonyan működjön, ki kell szűrni a korábbi visszaéléseket, meg kell erősíteni a kölcsönös bizalmat. Ahhoz ugyanis, hogy valaki rengeteg pénzt fektessen be, erősen bíznia kell abban, hogy kiszámítható viszonyok között tud majd értékesíteni.

Ha nem térnek át mihamarabb az intenzív öntözésre, a precíziós, gépesített termelésre, akkor szerinte nem lesz kivel termeltetni, és nem lesz kinek eladni, amit a régi módszerekkel előállítanak.

The post Lázár János nyugat-európai élelmiszerszemetet lát, a kormány brutális pénzt szán az agráriumra first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Összeomlott a magyar turizmus a járvány miatt

2021, január 15 - 10:24

Novemberben a beutazási korlátozások, illetve a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó, a koronavírus-járvány megfékezésére irányuló védelmi intézkedések hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 93 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 76 százalékkal csökkent – idézi a KSH-t a Portfolio.

2020. novemberben az előző év azonos hónapjához képest:

  • A külföldi vendégek száma 96, a vendégéjszakáké 93 százalékkal visszaesett. A szálláshelyekre érkezett 20 ezer vendég 75 ezer vendégéjszakát töltött el. A vendégek nagy része szállodában szállt meg, az ott eltöltött éjszakák száma kevesebb mint tizedére csökkent. Az üdülőháztelepeken, a kempingekben, a panziókban és a közösségi szálláshelyeken is 75 százaléknál nagyobb volt a visszaesés. A legnagyobb mértékű (98, illetve 95 százalékos) csökkenés a Balaton turisztikai régióban, illetve Budapesten történt.
  • A belföldi vendégek száma 80, a vendégéjszakáké 76 százalékkal lett kisebb. A vendégszám 94 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 238 ezer volt. Az öt kereskedelmi szálláshelytípusból a panziókban 58, az üdülőháztelepeken 76 százalékkal kevesebb éjszakát regisztráltak. Az éjszakák kétharmadát szállodákban töltötték, ahol a csökkenés mértéke 80 százalékos volt. A közösségi szálláshelyeken és a kempingekben az előző év novemberi forgalom harmada (33, illetve 34 százaléka) jelentkezett. A visszaesés a Balaton turisztikai régiót érintette leginkább.
Koronavírus Budapesten kevesen halnak meg, Békésben és Zalában a legrosszabb a helyzet A legfrissebb Eurostat-adatokból megnéztük, hogyan alakulnak a megyék halálozási statisztikái. Nem a vakcinától haltak meg idős emberek Norvégiában Müller Cecília: Nem véletlenül ilyen jó a magyar járványügyi helyzet

The post Összeomlott a magyar turizmus a járvány miatt first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Ezeken a napokon utalják a nyugdíjakat 2021-ben

2021, január 15 - 09:57

Bár már túl vagyunk az idei első nyugdíjfizetésen, a Magyar Államkincstár csak most tette közzé a 2021-es utalások dátumait, a Privátbankár ez alapján szedte össze, mely napokon várhatják a nyugdíjasok ellátásukat.

Néhány kivételtől eltekintve minden hónap 12-ére esik az utalás:

  • január 12. kedd
  • február 12. péntek
  • március 12. péntek
  • április 12. hétfő
  • május 12. szerda
  • június 11. péntek
  • július 12. hétfő
  • augusztus 12. csütörtök
  • szeptember 10. péntek
  • október 12. kedd
  • november 12. péntek
  • december 2. csütörtök

Idén három olyan hónap lesz, amikor hamarabb érkezik a pénz: júniusban és szeptemberben a 12-e hétvégére esik, így már pénteken utalnak, decemberben pedig az ünnepek miatt általában az utolsó hónap legelején érkezik meg a nyugdíj, hogy legyen elég pénz a számlán a karácsonyi felkészülésre.

Novemberben nem csak a rendes nyugdíj érkezik meg a számlákra, hanem amennyiben az inflációs folyamatok és a GDP alakulása megengedi, a nyugdíjkiegészítést és a prémiumot is ekkor fizetik ki a jogosultaknak.

The post Ezeken a napokon utalják a nyugdíjakat 2021-ben first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Wintermantel: 50 milliós bírságot kapott a BKK egy közbeszerzés miatt

2021, január 15 - 09:47

50 millió forintos bírság megfizetésére kötelezte a Közbeszerzési Döntőbizottság a BKK-t a jegyértékesítő automatákban használt biztonsági hőpapír közbeszerzése miatt – számolt be Facebook-oldalán Wintermantel Zsolt, Újpest korábbi fideszes polgármestere, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. igazgatósági tagja.

A politikus szerint az eljárás során többször is felvetette aggályait, azonban

a Draskovits Tibor vezette igazgatóság bár meghallgatta, de egytől egyig lesöpörte észrevételeimet, kizárta az anyagilag kedvezőbb, azaz olcsóbb ajánlattevőt és eredményt hirdetett, a drágábbat kihozva győztesként.

Frissítünk!

Cikkünk megjelenése után a BKK közleményt adott ki, ebben arról írnak, hogy nem fogadják el a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését, a közlekedésszervező cég fellebbezni fog. Mint írják: 2020. július 6-án indítottak közbeszerzési eljárást a menetjegyek és bérletek nyomtatásához szükséges biztonsági hőpapír beszerzésére. A nettó 2,3 milliárd forint keretösszegű eljárásban részt vett a Pátria Nyomda Zrt. – ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt. konzorciuma is. A közlemény szerint a BKK a benyújtott ajánlatok értékelését követően a Pátria Nyomda Zrt. – ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt. közös ajánlatát több érvénytelenségi ok, illetve hamis nyilatkozat megtétele miatt egy közbenső döntésével érvénytelenné nyilvánította. A korábbi években többször nyertes konzorcium a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) előtt megtámadta a BKK döntését. Hozzáteszik: a KDB – bár a Pátria Nyomda Zrt. és az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt. közös ajánlatának érvényességével, illetve a hamis nyilatkozat kérdésével kapcsolatban érdemben nem hozott határozatot – a közbeszerzési eljárás felhívását és dokumentációját és a BKK addig meghozott döntéseit megsemmisítette, emellett 50 millió forintos bírságot szabott ki a BKK számára. A KDB ezzel a döntéssel ellehetetlenítette a BKK azon törekvését, hogy alacsonyabb áron, korszerűbb termékek szállítására kössön szerződést, áll a pénteki levélben.

A BKK álláspontja szerint a KDB nem járt el kellő körültekintéssel, a kiszabott bírság pedig – egy folyamatban lévő, szerződéskötéssel még nem lezárt eljárásban – szokatlanul magas, ezért a döntést a BKK nem fogadja el. A társaság a KDB határozatával szemben felülvizsgálati eljárást kezdeményez.

The post Wintermantel: 50 milliós bírságot kapott a BKK egy közbeszerzés miatt first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Ennyi fiatalt érint az Orbán Viktor által bejelentett SZJA-mentesség

2021, január 15 - 09:24

Orbán Viktor péntek reggeli Kossuth rádiós beszélgetésében nemcsak a koronavírus-vakcinákról beszélt, de azt is mondta, adókedvezmény jön a fiataloknak is: legkésőbb 2022. január elsejétől azok a fiatalok, akik még nem töltötték be a 25. életévüket, jövedelemadó-mentességet kapnak. Azt mondta, így könnyebb lesz számukra az élet kezdete, hiszen ott van még mellette a CSOK, és a babaváró hitel is. Igaz, az SZJA-mentesség olyan kedvezmény, amihez csak bejelentett munkahely kell, eladósodni nem kell hozzá.

Kíváncsiak voltunk, hány fiatalt érint a jövőbeni intézkedés. A Központi Statisztikai Hivatal korcsoport bontású foglalkoztatási adatai közül a legfrissebbek a 2020. szeptember-novemberre vonatkoznak. Ez alapján tavaly ebben a három hónapban (teljeskörűsítés után)

269 ezer 15-24 év közötti fiatal mondta azt a KSH megkérdezése során, hogy rendelkezik munkahellyel.

A KSH definíciója szerint foglalkoztatott az, aki a referencia-időszakban (ún. vonatkozási héten) legalább egy óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Ebbe beletartoznak azok is, akik mondjuk feketén dolgoznak, mivel a KSH nem intézményi adatokkal dolgozik ebben az adatfelvételben, hanem kérdőívekkel. Azoknál, akiket nem legálisan foglalkoztatnak, értelemszerűen nem érvényesíthető az SZJA-mentesség sem.

The post Ennyi fiatalt érint az Orbán Viktor által bejelentett SZJA-mentesség first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Koronaválság: idén már rákapcsolnának a hazai cégek

2021, január 14 - 21:12

Az elemzésben szereplő adatok a GVI tavaly októberben 3142 hazai vállalkozás megkérdezésével készült féléves konjunktúrafelvételéből származnak.

A növekedésre számítók körében a 2021-re várt árbevétel-bővülés átlagos mértéke 17 százalék 2020-hoz képest.

A vállalkozások fele arra számít, hogy a 2020-as árbevétele alacsonyabb lesz, mint az előző évben, átlagosan 31 százalékos csökkenéssel kalkulálnak. A cégek több mint negyede úgy látta, hogy nem fog változni, és valamivel kevesebb mint negyedük számít arra, hogy magasabb lesz a 2020-as árbevétele.

Az árbevétel várható alakulása 2020-ban az előző évhez képest (százalék)

Legnagyobb arányban a szolgáltatást végző vállalatok látták úgy, hogy a tavalyi árbevételük csökkenni fog a 2019-es képest, őket követik az építőipar, majd az ipar területén működők. A kereskedelmi vállalatoknál a legalacsonyabb azoknak az aránya, amelyek árbevétel csökkenésével számolnak.

A legtöbb cégnek a 2020. október előtti hónapokban az adók és járulékok befizetése jelentette a legnagyobb pénzügyi nehézséget, a második leggyakrabban említett pénzügyi terhek a munkabérek, illetve a vállalkozások egyéb állandó költségeinek fizetése voltak.

A vállalatok pénzügyi nehézségei az októbert megelőző hónapokban (százalék)

A visszajelzések alapján az látszik, hogy a válság sújtotta helyzetben a legnagyobb problémát a napi működésükben bekövetkezett nehézségek adták. Ezeket vagy tartalékokból, vagy gyors, azonnali megoldást jelentő, likviditást segítő hitelekből próbálták megoldani, mint például a Széchenyi Kártya Program új krízishiteleiből – idézte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének összefoglalóját az MTI.

Az elemzés szerint a vállalkozások 15 százalékánál fordult elő, hogy az eltelt fél év során késedelmesen fizetett üzleti partnerének. A lánctartozás előfordulása 21 százalékot tett ki.

Kapcsolódó Alaposan letérdeltette a magyar vállalkozásokat a koronavírus Csak egy részüknek segítettek a kormány intézkedései.

A lánctartozás által okozott gondok alakulásáról a vállalkozók 48 százaléka mondta, hogy az utóbbi fél év során nőtt a probléma súlya, 49 százalékuk szerint nem változott, és csupán 4 százalékuk gondolja azt, hogy csökkent.

A 2020 októbere előtti hónapokban a Covid-19 járvány nehézségeinek kezelésére a válaszadók 30 százaléka vett igénybe valamilyen külső finanszírozási forrást. A hitelfizetési moratórium lehetősége a cégek 30 százalékát érintette, és 14 százalék vette igénybe a lehetőséget – közölte a GVI.

The post Koronaválság: idén már rákapcsolnának a hazai cégek first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

20 millió embert is el tudna látni a magyar mezőgazdaság, ha levegőhöz jutna

2021, január 14 - 16:53

„Ideje megkezdeni az érdemi felzárkózást a többiekhez. A rendszerváltás után óriási terhelést kapott a magyar élelmiszergazdaság, benne a vidék is. Beértük azzal, hogy agrárbéke van, jó az ellátás, megindult az export. Számos kérdésben azonban lemaradtunk, nem csak a versenytársakhoz, hanem még az útitársakhoz képest is. Az agrárium nem került a gazdaságpolitika homlokterébe, a felzárkózás szándéka talán most majd megérik” – mondta Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet korábbi főigazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) évindító beszélgetésén, amelyen a meghívottak a magyar agrárium 2021-es kilátásait vizsgálták meg.

A MKT ennél jobb időpontot nem nagyon találhatott volna beszélgetésnek: Lázár János a múlt héten azt javasolta, hogy a magyar kormány sokkal nagyobb önrésszel támogassa a vidékfejlesztést. Néhány nappal később, e hét hétfőn, egy Orbán Viktor által jegyzett kormányhatározatból derült ki, hogy jelentősen felkavarodik a magyar mezőgazdaság állónak tűnő vize: a kormányhatározat célként a vidék megújítását tűzte ki célul, ehhez pedig elképesztő összegeket biztosít. A 2022-es költségvetést már úgy kell tervezni, hogy a jelenlegi 15 százalékosról 80 százalékosra emeljék a nemzeti társfinanszírozást a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében. A Portfolio számításai szerint ez azt jelenti, hogy csaknem megnégyszereződik a vidékfejlesztési forrás kerete: 180 milliárd helyett közel 4000 milliárd forinttal kell kiegészíteni az EU-s keretet, tehát a többlet magyar állami kifizetés több évre elosztva összesen körülbelül 3800 milliárd forint lehet. Hogy ez a pénz pontosan mely szereplőkhöz kerülne, azt egyelőre nem lehet tudni.

A beszélgetésen elhangzottak szerint a bőkezűbb költségvetési segítségre nagy szükség van. Udovecz Gábor az agrárium lemaradásának okát a több évtizede tartó alulfinanszírozottságban látja: a szükségletekhez képest nem jutott elég pénz az öntözésre, a kiskereskedelem és a feldolgozás fejlesztésére, az állettenyésztésre,

pedig ma is úgy látjuk, hogy minimum 20 millió ember ellátására képesek vagyunk.

A szakember szerint Magyarországon – ellentétben más országokkal – nem vált evidenssé, hogy termékpályákban kell gondolkodni: korszerű élelmiszeripar nélkül nincsen versenyképes mezőgazdaság és viszont, a források felhasználása azonban nem segítette ezt.

Czeglédi Zsolt / MTI Mögülünk indultak, leelőztek minket

Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet korábbi igazgatója egy kutatási anyaghoz készült benchmark-elemzés eredményét ismertette. A szakemberek a világszínvonalat képviselő, jól szervezett élelmiszerláncokkal rendelkező, intenzív technológiákat alkalmazó, disztribúciós központként működő Hollandiához, a „mögülünk indult”, de minket leelőző Lengyelországhoz és a szomszédos, körülbelül azonos kulturális háttérrel rendelkező, környezetfókuszú Ausztriához hasonlították Magyarország agrárgazdaságát. A magyar agrárium jelentős lemaradását két indikátor említésével mutatta be Kapronczai István:

  • Bruttó termelési érték tekintetében nem állunk jól: míg Hollandia egy hektár földdel átlagosan 16 ezer eurót állít elő, Magyarország mindössze 1500 eurót. Jelentősen elmaradunk Lengyelország és Ausztria eredményeitől is, előbbi hektáronként 1700, utóbbi 2500 eurós átlagos értéket termel. Ráadásul a három vizsgált ország 2004 óta sokkal nagyobb mértékben növelte termelési értékét, mint Magyarország.
  • A tőkeellátottságra sem húzhatjuk ki magunkat a kutatás szerint. Hollandia átlagos eszközértéke hektáronként 22 ezer euró, Lengyelországé 4500 euró, Ausztriáé pedig hektáronként 12 ezer euró. Magyarországon ez az érték hektáronként 3000 euró (A föld ára országonként változó, ezért ezt az értéket kivették a számításból.)

Kapronczai István szerint a célnak – amely jó eséllyel sohasem elérhető – Hollandiának kellene lennie, figyelembe véve az osztrák tapasztalatokat és így ismét megelőzhetnénk Lengyelországot.

A szakember szerint a koronavírus-járvány közép és hosszú távon jót tett az agrárgazdaságnak, mert ugyan voltak kockázati elemek, de

segítette a politikát rádöbbenteni arra, hogy az élelmiszer-termelés nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági szempontból is fontos stratégiai ágazat.

A szakember szerint a járványhelyzet azt is megmutatta, hogy az élelmiszeripar sokkal válságállóbb, a járvány hatása sokkal kisebb, mint például a kedvezőtlen időjárásé, a növénybetegségeké, a mezőgazdasági szereplők „erősebb hatásokhoz vannak szokva”. Kapronczai István úgy véli, 2021 legfontosabb kérdése az lesz, hogy milyen döntések születnek a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusra vonatkozóan. Az elkövetkező évtizedek legjelentősebb megoldandó feladata, hogy úgy kell többet termelni, hogy ösztönözni kell a zöldebb gazdálkodásra, ez a két cél pedig nem feltétlenül összeegyeztethető.

Ebben nem akarjuk megállítani Brüsszelt, sőt

A hétfőn megjelent kormányhatározat nagy esély, amely a közös agrárpolitika kialakításába illeszkedik – erről beszélt Vajda László Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke, a MKT Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztályának alelnöke. Bár a 2021-2027-es időszakra megvan az uniós költségvetési megállapodás (illetve az egyes országoknak és egyes területekre jutó összegek), közös agrárpolitika még nincsen, ez pedig egy furcsa helyzetet eredményezett. 2021 és 2022 átmeneti időszak lesz: a 2014-2020-as időszak szabályrendszere lesz érvényben, azonban az uniós források tekintetében már élni fog az új pénzügyi megállapodás, amely a korábbiakhoz képest alacsonyabb összegekről szól. Az uniós forrásokhoz, ahhoz, hogy az új közös agrárpolitika lehetőségeit kihasználhassuk, Magyarországnak egy stratégiai tervet kell készítenie. 2023 januárjában minden bizonnyal indul az új, közös agrárpolitika, ebből pedig logikusan az következik, hogy Magyarországnak még idén be kell nyújtani az Európai Bizottsághoz a nemzeti stratégiai tervet. Vajda László szerint a stratégia elkészítésében fontos tényező a hétfőn megjelent kormányhatározat.

A tavalyi év nem várt próbáit – a koronavíruson túl az afrikai sertéspestissel és a madárinfluenzával is szembe kellett nézni – a magyar agrárszektor kiállta Dr. Zöldréti Attila, az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztályának elnöke szerint, azonban a jövő sem lesz zökkenőmentes. A magyar agráriumra is hatással lesz a Brexit, illetve a novemberben tető alá hozott Ázsia-Csendes-óceáni régió szabadkereskedelmi szerződés, amely a világ GDP-jének 30 százalékát érinti – vetítette előre.

The post 20 millió embert is el tudna látni a magyar mezőgazdaság, ha levegőhöz jutna first appeared on 24.hu.

Kategóriák: Zöld hírek