altenergia.hu - Alternatív Energia Hírportál

Tartalom átvétel
www.alternativenergia.hu
Frissítve: 7 óra 4 perc

Minden eddiginél erősebb elektromos repülőt épít a Rolls-Royce

7 óra 6 perc

A nulla károsanyag kibocsátással üzemelő, légcsavaros repülőgépet arra tervezik, hogy képes legyen túllépni az óránkénti 300 mérföldes (480 kilométer/órás) sebességet, ezzel az elektromos repülésben rekorder lenne. A projekt központja a délnyugat-angliai Gloucestershire reptér hangárjában van, ahol a Rolls-Royce minden részlegéből toborzott mérnökök dolgoznak a vállalat szerint történelmi repülőgép megalkotásán – írja a News In Flight. A repülőgép a várakozások szerint már jövőre, 2020-ban a levegőbe emelkedhet, és még abban az évben végrehajthatja a rekordkísérletet. Ez a mai elektromos motorok fejlettségével és teljesítményével már könnyedén elérhető, a probléma az energiaellátással, tehát az akkumulátorokkal van. Ezek a legtöbb esetben túl nagyok és nehezek, kapacitásuk pedig ehhez mérten kicsi. A Rolls-Royce szerint sikerült kifejleszteniük egy olyan, hatezer cellából álló szerkezetet, amely elég könnyű, és a repülés közbeni hőmérsékletváltozást is kelő mértékben elviseli.

Ez az eddig épített legerősebb olyan energiacella, amelyet repülőgépbe szánnak, már csak az üzemelés közbeni hűtését kell megoldani. Az akkumulátor kapacitása is elég nagy, 200 mérföldes út megtételére lesz elegendő egy teljes feltöltéssel, tehát a London és Párizs közötti légvonalbeli távolságot közbenső leszállás nélkül leküzdi a repülőgép. A gépet három motor hajtja majd meg, ezeket az oxfordi székhelyű YASA szállítja. A teljes cikk itt olvasható.

Kategóriák: Zöld hírek

V. Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllő – kibővült tartalommal

2019, február 15 - 08:34

Már nemcsak egy Nemzetközi Filmszemle, hanem egy Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál kerül megrendezésre Gödöllőn, május 24-26. között, aminek mottója:  Természet- és környezetvédelem a művészet és a játék erejével. A természet- és környezetvédelem hatékonyságának fokozása mára civilizációnk fennmaradásának feltételévé vált. A Fesztivál célja, hogy erre irányítsa rá a figyelmet, hogy az Ember és a Természet Fesztiválja legyen! Minden művészeti ágat megszólító pályázataival, profi és amatőr művészek, valamint a fiatalok bevonásával minden évben friss alkotásokat generál, melyek a mindennapjainkról, a minket körülvevő világról szólnak, arra reflektálnak, miközben környezettudatosságra és a természet szeretetére nevelnek.

A 2019-es év kiemelt témája „A VÍZ”!

A Fesztivál vázát a Filmszemlék és a Természet- és Környezetvédelmi Vásár adják. Hagyományosan 6 helyszínen kerülnek vetítésre a Fesztivál filmek, amelyek között kiemelt helyszíne lesz a természetfilmeknek, animációs filmeknek és a dokumentumfilmeknek, lehetőséget adva ezzel a család minden tagjának, hogy korosztályának és érdeklődésének megfelelő filmeket nézhessen, pihenésképpen pedig a vásárban kikapcsolódhasson, ahol szakmai partnereink bemutatóit, játszóházait találják.

A Fesztivált művészeti produkciók, kiállítások is színesítik. Megtekinthető lesz Máté Bence szabadtéri fotókiállítása, de természetesen a hagyományos programelemek sem maradnak el! Lesz Varázslatos Magyarország, Ember és Természet diák, valamint térségi fotósok kiállítása, Trash Art Magyarország 2019 szoborpark, esténként pedig a Jam for Nature zenei tehetségkutató és meghívott előadók produkciói várják a látogatókat. Akik a koncertek után is a helyszínen maradnak, azoknak különleges élményben lesz részük, mert szabadtéren, egy óriási LED falon a díjnyertes természetfilmeket vetítik. Az idei év újdonságai: Fesztivál-vízesés; Fülig Jimmy, Piszkos Fred és barátaik véleménye a klímaváltozásról; Öveges professzor makett verseny és kiállítás; PET-race, vagyis PET-autók versenye; PET-hajó közösségi építése; „Érezd a vidéket! – kaland az érzékeinkkel”, természetismereti és ügyességi versenyek gyerekeknek; kreatív játszótér; környezetismereti szabaduló szobák.

A Fesztivál két évforduló előtt is tiszteleg: idén 50 éves a Pilisi Parkerdő Zrt. és ünnepli indulásának 40. évfordulóját a kultikus „Másfélmillió lépés Magyarországon” sorozat.

A Fesztivál fővédnöke Dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.

A programtervezet elérhető a www.godollofilmfest.com oldalon.
Már most érdemes beírni a naptárba: 2019. május 24-26. – Ember és Természet Fesztiválja Gödöllőn.

forrás: zöldunió.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Napelem: ez az újítás sokakat érdekelhet

2019, február 15 - 08:25

A por és más lerakódások elleni harcban a slagról és az autómosó szivaccsal bemutatott akrobata mutatványokról ideje kifinomultabb megoldásra váltani. A napelemes erőműveknél eleve betervezik azt a költséget – és megoldást, módszert, amivel a több száz (vagy ezer) négyzetméternyi energiafelvételt végző felületet időnként megtisztítják. Erre szükség is van, mert a Nap felé néző panelekre rakódó por és más egyéb szennyeződés rontja az áramtermelés hatásfokát. Az ipari méretű “csutakolásra” sokféle megoldás született már, de a lakóházak háztetőire, kertbe telepített konzolokra tett panelek takarítása gyakran kevésbé kiforrott megoldásokat alkalmaz. A napelemek tisztítására akkor is szükség van, ha manapság minden magára valamit is adó napelemes panellel kereskedő alapból az “öntisztító” felülettel ellátott rendszereket kínálja. Évente legalább egyszer, rendszerint a tél végeztével így is érdemes a piszkot eltüntetni a háztartási kiserőmű termelőegységéről, írta a napi.hu.

A lakásokban takarító, medencét tisztító, illetve fűnyíró robotok által kitaposott ösvényen indult el az alábbi konstrukció is. Ráadásul az Irci Wash bottal nemcsak hogy a háztetőre (vagy a konzolra) mászni nem kell, de a munka idő-, energia-, és víztakarékosan elvégezhető. A tisztítóiparban buszok és nagytestű járművek gyorsmosórendszereit fejlesztő és építő cégeként ismert Bitimec a prototípusokat már évekkel ezelőtt bemutatta – a jelek szerint ezzel a takarító szolgálatoknak is új piacot is találtak.



Kategóriák: Zöld hírek

Íme, 10 év alatt ennyit változott a napelemek teljestménye

2019, február 13 - 19:36

A megújuló energiarendszerekben utazó svájci Helion is felszállt a 10 év alatti látványos változást bemutatni képes fényképpáros kampányba. A #10yearchallenge-re készített képük vizuálisan ugyan nem túl nagy szám, tartalmilag viszont mindenképpen látványos, és az adatok elgondolkodtatók, mert azt szemléltetik, hogy 2009 óta hova jutott a napelemipar. Ha nem volna egyértelmű: 2009-ben egy napelempanel 165W-os effektív teljesítményre volt képes és 1500 svájci frqankba került, írta a napi.hu. Tíz évvel később ez az aránypár 310W-on és 150 frankon áll. Íme az ominózus kép:

Kategóriák: Zöld hírek

Már alig várja, hogy Dubrovnikban csobbanjon egyet?

2019, február 13 - 19:25

Ha rosszul lett a látványtól, jusson eszébe, amikor legközelebb PET-palackban vásárol vizet vagy üdítőt.

 

Fotó: Severe Weather Europe / Facebook

Kategóriák: Zöld hírek

Milyen ruhát vegyek, ha nem akarok mikroműanyagot a folyókba?

2019, február 13 - 19:18

A futás maga az élet, a futófelszerelés viszont zoknitól a fejpántig műanyagszálakból áll. Mit kell tudnunk a ruháink alapanyagáról? Mi az az elasztán, a lyocell, a fleece és mit válasszunk helyettük? Mára az életünk valamennyi területén beborít bennünket a műanyag. Szó szerint, hiszen a ruhák nagyrésze ma már műszálból, poliészterből és nylonból készül. Amikor elkezdtünk utánajárni a ruhákban rejlő műanyagnak, elég hamar a sportruhákat áruló áruházak weboldalain találtuk magunkat, és kiderült: nagyítóval kell keresni azokat a termékeket, amelyek legalább nyomokban természetes anyagokat tartalmaznak. Már egy sima melegítőnadrágból is nehéz olyat találni, amiben a pamut mellett ne lenne műszálkeverék. Azt gondoltuk, talán a hagyományos, sima fiú tornanadrág lesz a befutó, de tévedtünk: olyat találtunk csak, aminek a zsebe készül 100% pamutból.

A fürdőruha, futóruha, sportmelltartó mind valamilyen poliészter-poliamid-elasztán keverék, de ilyen az összes manapság trendi sport- és aláöltözet, futó- és jóganadrág, focifelső is. A gyerekeknek való esőkabát, esőruha, overál is mind valamilyen típusú speciális műanyagból készül.

Miért baj ez?

A műszálas szálkeverékek a természetes anyagoknál kopásállóbbak, jobb hőszigetelők és könnyebben kezelhetők: gyorsabb száradnak, kevésbé gyűrődnek, jobban tartják a ruha formáját. A műanyag szál mint alapanyag ráadásul olcsóbb, mint a természetes társai. Ma már tudjuk, az olcsóságét bizony nagy árat kell fizetni.

Mérésekkel alátámasztott tény, hogy mosáskor, gépi mosáskor a ruhák szövetéből rostok kerülnek bele a leeresztett mosóvízbe. Ameddig ez a ruha természetes anyagból készült, addig a vízbe kerülő természetes rostokon felül maximum a festékanyag szennyezi a környezetet. A szintetikus anyagokból készült ruhákból azonban műszálrészecskék, úgynevezett mikromszálak mosódnak a csatornahálózatba. A mikroszálak egy milliméternél kisebb műanyagszálak, amelyek többek közt a mosásban lévő ruhákból kerülnek a szennyvízbe, majd a folyókba, tengerekbe, óceánokba.

Mára kiderült, hogy a mikroműanyagok jelen vannak az általunk is fogyasztott tengeri halakban, más tengeri állatok szervezetében, a levegőben, és a székletünkben is. A jelenség nemcsak a tengeri herkentyűket érinti: a mikroműanyagok ott vannak a hazai folyókban is, nemrég pedig jóganadrágokból és zoknikból származó mikroműanyagot mutattak ki a Brit-szigetek körüli vizekben élő delfinek szervezetében is.

A mikroműanyagok jellemzője ráadásul, hogy a felületükön megkötnek mindenféle gyógyszermaradványokat, növényvédő szereket és egyéb szennyező anyagokat – a műanyagrészecskéken ezek az anyagok a víznél koncentráltabban vannak jelen. Hogy mindez milyen problémákat okozhat, ezt egyelőre még nem tudjuk.

Milyen összetevőket kerülj, ha nem akarsz mikroműanyagot termelni?

A textilszálak elnevezéseire és a textiltermékek szálösszetételének jelölésére, címkézésére vonatkozó előírásokat uniós rendelet szabályozza. Eszerint a termékbe varrt címkén a hazákban forgalomba kerülő textil-és ruházati cikkeken magyar nyelven, rövidítés nélkül kell megadni a pontos nyersanyag-összetételt. Szálkeverékek esetén csökkenő tömegarányú százalékbanban kell az egyes összetevőket feltüntetni.

Műszálas anyagok

Acetát: Természetből nyert cellulózból készített, ecetsavas-cellulózészter mesterséges szál (diacetát). Főként bélésanyagokat, fehérneműket készítenek belőle.

Elasztán: Rugalmas poliuretán. Elasztikus termékek, pl. fehérneműk, fürdőruhák készítésére használják, de megjelenik a sztreccs farmernadrágokban is. Jellegzetes a burkolt fonal formájában történő alkalmazás, az elasztán magfonalat pl. pamuttal burkolják.

Gumi: Természetes- vagy műkaucsukból előállított szál. Nagy rugalmasságú, gyenge fény-és hőállóságú, gyorsan öregedő anyag.

Lyocell: Környezetkímélő módszerrel előállított regenerált cellulózszál. A viszkózhoz hasonló, ám annál jobb nedvszívó képességű, kevésbé gyűrődő anyag. Blúzok, ingek, nőiruhák készülnek belőle.

Modakril: Kémiailag módosított poliakril-nitril szintetikus szál, amely kedvezőbb belső szerkezetű (pl. megfelelően színezhető). Kötöttáruk alapanyaga, továbbá függönyök, napernyők készítésére is használják. Gyapjúval keverve felsőruházati cikkeket is gyártanak modakril szálból.

Poliamid: Szintetikus szál, több típusa közül a Nylon és a Perlon közismert. Közepes nedvességfelevő képességgel, nagy kopásállósággal rendelkezik. Jól mosható, könnyen száradó termékek alapanyaga. Lánchurkolt, ill. szövött kelmékből ruházati cikkek, harisnyák, padlószőnyegek készülnek belőle.

Poliészter: Szintetikus szál, kis nedvességfelvevő képességgel, jó gyűrődés feloldó képességgel és formatartó tulajdonsággal. Tisztán függönyök és műszaki textíliák (vitorla, biztonsági öv, stb.) készülnek belőle. Ruházati célra főleg keverékekben (pamut, viszkóz, gyapjú, len) alkalmazzák. Arra, hogy mennyire hódít a textiliparban jó példa, hogy bár kevéssé szívja a nedvességet, újabban, például poliamiddal keverve, mikroszálas törülközőt is gyártanak belőle.

Triacetát: Természetből nyert cellulózból készített, ecetsavas-cellulózészter szál, amelynek anyagában a kémiai átalakítás szinte teljeskörű. Egyes tulajdonságaiban részben a szintetikus szálakhoz hasonlít. Főként lánchurkolt felsőruházati cikkeket készítenek a szálasanyagból.

Viszkóz: Természetből nyert cellulózból előállított, regenerált-cellulózszál. Kiváló nedvességfelvevő képességű, gyűrődésre hajlamos, nedvesen csökkent szilárdságú. Előállítása rendkívül környezetterhelő, mivel a gyártáshoz szükséges nagymolekulájú anyag (cellulóz) oldhatósága érdekében átmeneti kémiai átalakítást végeznek (ekkor képződik a viszkózusan sűrű közbenső termék). Bélésanyagok, könnyű ruházati szövetek, valódi kreppszövetek készülnek belőle. Lánchurkolt kelmékből fehérneműket gyártanak. Gyakran keverik pamuttal, gyapjúval, szintetikus szálakkal, írta a tudatosvasarlo.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Eurostat: tovább nőtt a megújuló energia aránya az Európai Unióban

2019, február 13 - 19:10

A megújuló energia részaránya Svédországban volt a legmagasabb. Az 54,5 százalékos svéd arányt Finnország (41 százalék), Lettország (39 százalék), valamint Dánia (35,8 százalék) és Ausztria (32,6 százalék) közelítette meg leginkább. A lista végén Luxemburg állt 6,4 százalékkal, majd Hollandia 6,6 és Málta 7,2 százalékkal. Tizenegy uniós állam – Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Horvátország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Románia és Svédország – már elérte a számára 2020-ra kitűzött célt, további kettő – Ausztria és Lettország – pedig kevesebb mint 1 százalékpontra áll a teljesítésétől.

A legnagyobb lemaradásban Hollandia és Franciaország van, előbbi 7,4, utóbbi 6,7 százalékponttal marad el a 2020-as nemzeti céltól. Őket Írország, Nagy-Britannia és Luxemburg követi. A megújuló energia részesedése a 28 tagállam közül 19-ben nőtt 2016-hoz képest. Ezzel szemben ez az arány különböző mértékben ugyan, de Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Horvátországban, Magyarországon, Portugáliában Romániában és Szlovákiában is csökkent.

Magyarországon 2004-ben 4,4 százalékot, 2016-ban 14,3 százalékot, 2017-ben pedig 13,3 százalékot tett ki a megújuló energia aránya az Eurostat szerint. A 2020-as nemzeti cél 13 százalék.  Az EU célkitűzése, hogy a megújuló energia teljes fogyasztáson belüli aránya 2020-ig 20 százalékra, 2030-ig pedig legalább 32 százalékra emelkedjen.

Kategóriák: Zöld hírek

Viszik az elektromos autót, mint a cukrot

2019, február 13 - 19:03

Weingartner Balázs közleménye szerint a pályázat 2018 nyarán lezárt első részében a 2,3 milliárd forintos keret terhére mintegy 1600 autóra érkezett támogatási kérelem. A december végi adatok szerint ebből csaknem ezerre már ki is fizették az igényelt támogatást. Az első ütemben leadott eredményes pályázatokra utófinanszírozási konstrukcióban kapják meg a támogatást a nyertesek. A tárca annak érdekében, hogy minél többen vásárolhassák meg a környezetkímélő gépjárműveket, az elszámolás benyújtásának végső határidejét június 30-áig meghosszabbította. Weingartner Balázs a 2018 októberében újranyitott kiírással kapcsolatban közölte: eddig 414 autóhoz igényelt támogatást 368 pályázó. A második ütemben a már hárommilliárd forintos támogatási keret terhére beérkezett igények közül mostanáig 183 pályázatról született döntés. Fontos különbség, hogy az új pályázati rendszerben a legfeljebb 1,5 millió forintos összeget előfinanszírozás keretében kapja meg a pályázó, ezzel is segítve a mielőbbi autóvásárlásokat.

A fenntarthatóságért felelős államtitkár kiemelte: a pályázat célja, hogy a minisztérium hozzájáruljon a környezetkímélő járművek elterjedéséhez Magyarországon. A kormány számára fontos, hogy olyan programokkal támogassa a családokat, amelyeknek köszönhetően nemcsak az anyagi terheik csökkennek, hanem mérséklődik a környezetszennyezés is. A program sikerességét mutatja, hogy a régióban hazánkban értékesítik a legtöbb elektromos járművet. A jelenleg is nyitott pályázatban a bruttó vételár 21 százalékára lehet legfeljebb 1,5 millió forint támogatást igényelni. A maximális bruttó vételárat a minisztérium a korábbi 15 millióról 20 millió forintra emelte – emlékeztetett. Folyamatosan épül ki az elektromos autózás térnyerését támogató infrastruktúra is, a töltőhelyek telepítéséhez önkormányzatok igényelhettek támogatást, és közülük 23 tavaly év végéig mintegy ötvenet létesített – írta.

Kategóriák: Zöld hírek

Kihalás szélén a kávé vadon élő fajtái

2019, február 11 - 17:54

Ráadásul a növény magjai sem igazán bírják a tárolást, így nincs esély egy vészkészlet elraktározására, ha kipusztulna a vadon élő fajták nagy része. Ha francia és olasz kávét iszunk, nagy eséllyel a Coffea arabica valamelyik típusából készült lét szürcsölgetünk. Nevével ellentétben főleg Dél-Amerikában termesztik. Erősebb, nyersebb az íze a Robustának (Coffea canephora). Ez utóbbit a kávékészítők gyakran dolgozzák egybe az előbbivel, némelyikük azért, hogy titokban a „100 százalék Arabica” termékeket felhigítsák. A harmadik nagy fajta a Coffea liberica, amit Nyugat- és Közép-Afrikában termesztenek. Ezt inkább trópusi országokban használják a vendéglátóiparban, északra már kevesebbet visznek belőle, mert keserűbb az íze.

Nagyjából 38 további fajta létezik még, melyekről úgy tudják vagy vélik, hogy a pollen (virágpor) átkerül róluk a piacra dobott fajtákra is. Aztán van még 82 további fajta, melyek távoli rokonai a cégek által használt forgalmazott kávéfajtáknak. Létük felértékelődhet, hiszen a vadon élő kávéfajták 60 százaléka a kihalás szélén áll, derült ki az angliai Kew Royal Botanic Gardens új kutatásából. Az említett 82 fajt tudósok laboratóriumokban keresztezhetnék a kommersz fajtákkal, hogy segítsék a kávéfajok genetikai elaszticitását, genetikai sokszínűségük megőrzését, amivel jobb esélyeik lehet megbirkózni a különféle fertőzésekkel. A klímaváltozás természetesen a kávé-terméshozamra is hat, ahogy átalakulnak a csapadékviszonyok. A változó éghajlat még inkább sérülékennyé teszi a növényeket.

A huszadik század elején már végigsöpört egy nagy járvány a kávéfajtákon Afrikában és Ázsiában, majd az ezredfordulóra elérte Dél-Amerikát. Mindegyik nagy kávétermesztő országot elérte már a gombás fertőzés. 2011-2012-ben Közép-Amerikában a fertőzés a kávéültetvények 70 százalékát érintette a régióban. Közel 1,7 millió ember veszítette el a munkáját és 3,2 milliárd dollárnyi bevételtől estek el az érintett cégek és munkavállalók. A Robusta fajtáit már használták keresztezésre, hogy a kávéültetvények ellenállóbbak legyenek az Arabica leveleinek elfertőzédése ellen. A vadon élő fajtákat már használják a kávéipar szereplői, összekeverve azokat a kommersz fajtákkal. A vad fajok vesztét több dolog okozza. A földért, amelyen teremnek, nagy verseny folyik (takarmányt termesztenének rajta), a kávécserjét magát pedig gyakran rőzse, tűzifa gyanánt vágják ki a nyomorgó helyi lakosok vagy gerendát készítenek belőle építkezési céllal.

A veszélybe került fajok megőrzése azért is nehéz, mert a kávé magjai nem alkalmasak a hosszútávú megőrzésre (mint például a gabona vagy a kukorica), így a vetőmagbankok -mint például az északi-sarki vetőmag-bunker- sem tudnak segíteni, hogy egy újabb fertőzéshullám esetén előrántsuk egy kis vetőmag-tartalékot. Az alternatíva az lehet, hogy laboratóriumi csészékben és csövekben növesztenek új mintákat, illetve lefagyasztják őket, írta a piacesprofit.hu.

Szakértők úgy vélik, hogy a legcélravezetőbb megoldás az lehet, ha a biológiai sokszínűség megérzésének alapelvét belevennék a kávétermelést szabályozó megállapodásokba, mint amilyen a Fair Trade egyezmény vagy Rainforest Alliance minősítési folyamata – és ennek szavatolásában a szakemberek együtt dolgoznának a helyi gazdákkal.

Kategóriák: Zöld hírek

Olcsón nyer ki ivóvizet a levegőből Afrika egyik legígéretesebb feltalálója

2019, február 11 - 17:48

Az év elején a brit Royal Academy of Engineering Africa Prize for Engineering Innovation díjára leginkább esélyes jelöltek szűk csoportjában van. Ezért a rangos elismerésért a Szaharától délre fekvő afrikai országok fiatal újítói vetélkednek. Az esélyesek között lévő 27 éves kenyai mérnök lány találmányának alapja valójában régóta ismert. Az a lényeg, hogy a levegő páratartalmát ivóvízzé alakítja át. A nedves pincékben és fürdőszobákban már régóta működnek páraelszívó berendezések. Beth Koigi tehát abból indul ki, hogy a levegőben, szerte a világon, hatszor több víz van, mint az összes édesvizű folyóban. Vagyis itt van egy lehetőség azoknak a szegény országoknak, ahol állandó probléma az egészséges ivóvíz hiánya.

Beth Koigi a kenyai elit tagjaként egyetemre járt, de a kollégiumban poshadt és szennyezett volt a víz. Ezen emlékek alapján alkotta meg első lepárlóberendezését, amely az 58 százalékos páratartalmú levegőből naponta 10 liter ivóvizet nyer ki, és a rendszerben van egy tisztító szűrő is. Jelenleg a Majik Water nevű cég gyártja a lepárlóberendezést. Ami az egészben igazán érdekes és innovatív, az a gazdaságosság lehet.

A tervek és az első kísérletek szerint ugyanis egy mindössze 400 wattos napelemmel, továbbá némi technológiai tökéletesítéssel már napi 100 literre növelhető a tiszta ivóvíz mennyisége, és közben a literenkénti előállítási ár kevesebb mint egy dollárcent. Ebben rejlik a levegőből vizet rendszer újdonsága: egy régóta ismert technológiát tesz rendkívül gazdaságossá, egy olyan trópusi környezetben, ahol a tiszta víz léte vagy nem léte gyakran élet és halál kérdése, írta a hvg.hu

Kategóriák: Zöld hírek

Német segítséggel építi ki naperőmű-hálózatát Görögország

2019, február 11 - 17:03

Az ABO Wind nevű wiesbadeni cég Görögországban épít naperőműveket. A vállalkozás már a RAE görög energiaszabályozási hivatal nyári pályázatán is támogatást kapott öt fotovoltaikus létesítmény felépítésére. A naperőművek összesen 45 megawatt teljesítményűek lesznek. A létesítmények Thesszáliában és Trákiában, Görögország központi, illetve északi részén épülnek. Az előzetes munkák már zajlanak és az építkezéseket jövőre befejezik. A társaság tavaly óta van jelen az európai uniós tagállamban az idei év elején megalapította a helyi leányvállalatát, az ABO Wind Hellas S.A.-t, amelynek székhelye Athénban van.

 

Kategóriák: Zöld hírek

Kampányt indított a SPAR az élelmiszerpazarlás ellen

2019, február 11 - 16:55

Globális szinten az előállított élelmiszerek majdnem egyharmada, mintegy 1,3 milliárd tonna veszendőbe megy, ez az élelmiszerveszteség évente nagyjából 990 milliárd dollárjába kerül a világgazdaságnak. E mennyiség megtermelésére fordítják világszinten a mezőgazdaságban felhasznált összes víz egynegyed részét, és ez a mezőgazdasági termelés az üvegházhatású gázok 8 százalékának kibocsátásáért felelős. Hazánkban mintegy 1,8 millió tonna, fejenként mintegy 68 kilogramm élelmiszer hulladék keletkezik évente (2017-es adatok, forrás: Humusz Szövetség). Az élelmiszerek hulladékká válása súlyos következményekkel jár: megsemmisítésük jelentős mértékű pénz- és munkaerő ráfordítást igényel. A kereskedelem és a vásárlók tehát felelősséggel bírnak, éppen ezért a kereskedelmi egységek lehetnek az edukáció legalkalmasabb helyszínei, ahol a vásárlói szokások jobban formálhatók.

A kampány célja annak tudatosítása, hogy mit tehetünk vásárlóként azért, hogy minél kevesebb élelmiszer váljon hulladékká: „Az akcióval arra szeretnénk felhívni a vásárlóink figyelmét, hogy a jobb élelmiszer-felhasználás érdekében milyen sokat tehetnek egy-egy tudatos döntéssel. Például aki egy közelebbi szavatossági idejű terméket vásárol, már tett egy fontos lépést az élelmiszerpazarlás ellen” – mondta Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője.

A 2019. január 18-án a budapesti Árkád bevásárlóközpont INTERSPAR áruházában megkezdett, majd a nemrég megújult miskolci Szinvapark INTERSPAR hipermarketjében folytatódó akcióban találkozhatnak a vásárlók a kampányban részt vevő hoszteszekkel, akik kóstoltatással, kvízjátékkal és hasznos információkkal, tanácsokkal és ötletekkel várják őket az élelmiszermentéssel kapcsolatban.

Az úttörő kezdeményezés három éve indult útjára az Európai Unió támogatásával. A STREFOWA (Strategies to Reduce and Manage Food Waste) nemzetközi program a legideálisabb megoldásokat keresi az élelmiszerhulladék keletkezésének megelőzésére és visszaszorítására, valamint a hulladék kezelésének legjobb módjára. A projektben a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. partnereként vesz részt.

Az akció – Budapest után – Miskolcon folytatódik a Szinvapark bevásárlóközpont INTERSPAR hipermarketjében:

3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky utca 2–4.

Nyitva tartás: H-Szo: 6:00–22:00, V: 8:00–19:00

 

Az akció időpontjai:

  1. február 8–10.
  2. február 15–17.
  3. február 22–24.

 

 

Kép 2 forrása: spar.hu

Borítókép: pexels.com

forrás: Zoldunio.hu

 

Hirdetés (x)

Kategóriák: Zöld hírek

2700 liter víz = egy db póló előállítása

2019, február 11 - 14:18

Azonban nem gondolnánk, hogy a divatipar ugyanannyira súlyosan tudja szennyezni a környezetet, mint az előbb említettek. A “fast fashion” márkák megjelenésével a divatipar sajnos egyre előkelőbb helyet foglal el ezen a skálán, ma már a második legnagyobb környezetszennyezők közé tartozik az egész világon.

Miért van ekkora hatással a környezetre a divat?

Nos, ha figyelembe vesszük azt, hogy egy póló előállításához körülbelül 2 700 liter vízre van szükség és évente 80 milliárd darab ruhát gyártanak, akkor így már van értelme. Továbbá, a ruhák 73%-a hulladéklerakókban végzi, ez pedig 53 millió tonna hulladékot jelent évente. Valamennyit közülük azonban elégetnek, a Burberry divatház 2017-ben 35,5 millió dollár értékű el nem adott terméket égetett el. Egyre több márka alkalmazza ezt a módszert, mint például a Chanel, Louis Vuitton, Montblanc és a H&M is.

Ideje, hogy a divatipar komolyan vegye a fenntarthatóságot!

Stella McCartney már jóval a fenntartható divat berobbanása előtt megteremtette ezt a vonalat a márkájában. 2001-ben az emberek szkeptikusak voltak ezzel a próbálkozással kapcsolatban. Azonban McCartney ennek ellenére nagy sikert ért el, mivel nem áldozta fel a stílust a fenntarthatóságért. A kollekcióinak darabjai műbőrből, műszőrméből vagy újrahasznosított polyészterből készülnek.

edun.com

Az elmúlt években a fenntartható és környezetbarát formatervezés kulcsfontosságú lett. Számos új tervező olyan márkát épít fel, amelyek önmagukban a tudatosabb megközelítést alkalmazzák. A céljuk az, hogy kevesebb kémiai összetevőkkel dolgozzanak, inkább természetes anyagokhoz nyúljanak, de mindeközben stílusos és innovatív maradjon a termék.

Egy nagyon jó példa erre az EDUN nevű márka, amely szemlélteti, hogy egy környezettudatos technikával készült divatcikk nem kell, hogy unalmas legyen. Ez a gyártó kulcsfontosságúnak tartja, hogy a mai fogyasztók tisztában legyenek a globális környezetünkkel.

fashionista.com

Vajon megtudjuk állítani a divatvilág okozta borzasztó környezeti hatásokat?

A közeli jövőben valószínűleg nem, de jó irányba haladunk. Mi fogyasztók is segíthetünk ennek felgyorsításában, ha nem vásárolunk azoktól a márkáktól, amelyeket nem környezetbarát termékeket kínálnak. A cselekedés fontosabb a szavaknál, minél előbb tenni kell a bolygónkért, mielőtt még túl késő lenne.

Kategóriák: Zöld hírek

Átalakul a Duna élővilága – figyelmeztetnek az MTA kutatói

2019, február 7 - 16:49

A Duna élővilágát nagymértékben befolyásolja az emberi tevékenység. Az 1980-as években például jelentős tápanyagterhelés érte a folyót a vízgyűjtőn zajló intenzív mezőgazdálkodás és ipari tevékenység miatt. A szennyvíz sok esetben tisztítatlanul ömlött közvetlenül a Dunába. A jelentős tápanyagterheltség (szakszóval eutrofizáció) folyományaként drasztikusan megnövekedett a lebegő alga mennyisége a vízben. Az utóbbi évtizedekben azonban jelentős környezetvédelmi beruházások történtek a vízgyűjtőn, és visszaszorult a mezőgazdaság és az ipar. A folyó felső szakaszán sorra épültek a víztározók, vízlépcsők, amelyek visszatartják a lebegő anyagot és a tápanyagokat. Így a 2000-es évekre jelentősen csökkent a Duna tápanyagterheltsége (vagyis a jelenlegi folyamat az eutrofizációval ellentétes, szakszóval oligotrofizáció).

Eközben a klímaváltozás következményei is egyre inkább mérhetővé váltak. A folyóvíz átlaghőmérséklete lassan, de biztosan emelkedik; gyakoribbak lettek az aszályos időszakok, emiatt többször és a korábban megszokottnál hosszabb ideig van alacsony vízállás. Ezt pedig időnként minden korábbinál nagyobb vízállásokat eredményező áradások szakítják meg. A klímaváltozás és az emberi hatások együttesen az élővilág átrendeződéséhez vezetnek, mégpedig a vízi táplálékhálózat alapját jelentő lebegő algákkal, a fitoplankton szervezetekkel kezdve.

Abonyi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont posztdoktor kutatója és kollégái egy különösen hosszú, 34 évre (1980–2014) visszanyúló adatsoron elemezték, hogyan változik a lebegő algák funkcionális összetétele a Duna középső szakaszán. A funkcionális megközelítés azt takarja, hogy a kutatók a fajok jellegzetességeit elemezték, nem pedig azt, hogy hány faj van jelen. Az eredményeiket összefoglaló cikket a Freshwater Biology szakfolyóirat közölte.

Az elemzésből kiderült, hogy mára a lebegő életmódú, a tápanyaggazdag vizet kedvelő algák relatív mennyisége csökkent a Dunában az 1980-as évekhez képest, a tápanyagszegényebb vizekre jellemző formáké, a rögzült életmódot folytató algáké, illetve az ostoros algáké pedig nőtt. Ennek többek között az az oka, hogy a kis sejtméretű, illetve ostoros algák feltehetően jobban tudnak alkalmazkodni a megváltozott környezeti viszonyokhoz, a kevesebb tápanyaghoz és a jelentősebb ülepítő hatáshoz.

A kutatásból az is kiderült, hogy nőtt az algák funkcionális sokfélesége, a dunai fitoplankton-közösség hosszú távon sokszínűbb lett. Sőt, feltehetően a folyó táplálékhálózatának szerkezete is megváltozott – ennek jele az lehet, hogy manapság gyakrabban fordulnak elő rögzült életmódú algák a folyóban. Ezzel viszont csak részben zárult le a kutatás: a projekt fő célja azt megállapítani, hogy vajon a folyóvízi, illetve a tavi fitoplankton működése hogyan magyarázható jobban: a funkcióalapú „ki mit tud?” szemléletmóddal, vagy a faji alapú „ki van jelen?” megközelítéssel.

Kategóriák: Zöld hírek

Ez volt minden idők legforróbb januárja Ausztráliában

2019, február 7 - 16:43

Hivatalosan is 2019 januárja volt Ausztrália valaha feljegyzett legforróbb hónapja – erősítette meg pénteken az Ausztrál Meteorológiai Hivatal. Amióta a hőmérsékleti adatokat nyilvántartják, ez volt az első hónap, hogy a középhőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot. 2018 egyébként az ország történetének harmadik legmelegebb éve volt; csak 2005 és 2013 előzte meg. Közben viszont az ország északi részén a monszun miatt özönvízszerű esőzés pusztít. Ausztrália északkeleti részén, a Queensland államban fekvő Townville városát katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánították, a helyieknek pedig utasításba adták, hogy hagyják el otthonaikat, és húzódjanak biztonságba. Annastacia Palaszczuk queenslandi miniszterelnök utasítására a helyi iskolák és óvodák sem nyitottak ki pénteken. A tömegközlekedés is csak csökkentett üzemben működik.

A rendőrség tudatta: több embert ki kellett menekíteni otthonaikból, mert az esőzések miatt két helyen is földcsuszamlás volt. A várost az esőzés elvágta a külvilágtól. Halálesetről egyelőre nem érkezett hír. A helyi tanács beszámolója szerint eddig 25 ezer homokzsákot helyeztek ki az árvízi védekezés részeként, és pénteken további 18 ezer zsákot szállítanak ki oda, ahol szükség van rájuk.

hvg.hu/mti

Kategóriák: Zöld hírek

2017-ben immár harmadik éve nőtt az EU energiafogyasztása

2019, február 7 - 14:29

A megnövekedett európai kereslet fő kiváltói a kereskedelmi, ipari és közlekedési ágazatok voltak 2017-ben. Az ezt megelőző évben a végsőenergia-fogyasztás 0,7, a primer pedig 2 százalékkal nőtt, ekkor a lakossági felhasználás volt a növekedés fő mozgatórugója.

A harmadik éve folyamatosan emelkedő európai energiafelhasználás azt jelenti, hogy tartósan megfordult a 2006-tól 2014-ig tartó kedvező trend. A csökkenő trendet mutató közel tíz év azért volt kiemelkedő jelentőségű, mert alátámasztotta: lehetséges és működik a gazdasági növekedés leválasztása az energiafogyasztásról (decoupling).

A megfordult trend és az európai energiafelhasználás tartós növekedése egyszerre hat negatívan a közös energiafogyasztási célok teljesítésére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogására, mely már aggasztja az uniós szakembereket is.

Hol tart Magyarország?
A hazai energiafelhasználási adatok szerint 2017-ben Magyarország primerenergia-felhasználása 1115 Petajoule, a végső pedig 845 PJ volt. A vezető energiafelhasználó a lakosság, megelőzve a közlekedési szektort és az ipart.

Forrás: Országos éves energiamérleg, 2017, MEKH

Ha a tovább boncolgatjuk az adatsorokat az is látható, hogy a megoszlás hazánkban meglehetősen stabil maradt.

Forrás: Országos éves energiamérleg, MEKH

Riasztó viszont, hogy a hazai növekedési ütem messze az uniós átlag felett van, mely arra utal, hogy a fogyasztás-növekedés komoly pazarlással is párosul.

Forrás: Országos éves energiamérleg, MEKH

Fenntartható energiafogyasztás: a holnap megtakarításai a ma intézkedéseiből születnek
A fenti adatok tükrében még fontosabb, hogy Európa tagállamai ismét elkötelezték magukat a fenntartható energiafogyasztási pálya mellett. 2018 végén hatályba lépett az energiahatékonysági irányelv (EED) módosítása, mely 2030-ra összeurópai szinten 32,5 százalékos energiahatékonysági célt tűz ki. Az EED mellett egy új, minden tagállamban közvetlenül érvényes rendelet[1] pedig arra kötelez, hogy egységes elvek mellett, egységes formában készüljenek el azok a stratégiai fontosságú dokumentumok, melyek a fenntartható tagállami energiapályát mutatják be 2030-ig. Ezek a Nemzeti Energia- és Klímatervek (NEKT).

A tagállamok a NEKT tervezés lázában égnek, hiszen az első vázlatot már 2018 végére el kellett készítenie és be kellett mutatnia minden tagállamnak. 2019 első negyedévben lesz azok társadalmi vitája, melyet stratégiai környezeti vizsgálat követ majd. Mindeközben egy kétoldalú egyeztető folyamat zajlik az Európai Bizottság és az egyes tagállamok között, amelynek során a tervezetben benyújtott célértékeket vizsgálják majd meg, hogy elegendők-e az összeurópai célok eléréséhez. A tárgyalások eredménye alapján véglegesített NEKT-et 2019 végén kell a Bizottságnak benyújtani.

’The Coalition for Energy Savings’ elkészítette az eddig beérkezett[2] NEKT-k első elemzését, melyből az látszik, hogy a tagállamok hozzájárulása még nem elegendő az EU 2030 energiahatékonysági célkitűzésének eléréséhez. A tagállamoknak tehát minden bizonnyal növelniük kell majd a hozzájárulásokat a végső terveikben.

A magyar NEKT a napokban lesz nyilvános, annyit lehet tudni a hazai felajánlásokról, ami az év végén egy kormányhatározatban[3] megjelent. Ez csökkentési célként[4] legalább 40 százalékos kibocsátáscsökkentést, a megújuló energiaforrások használata terén 20 százalékos felhasználási részarányvállalást tűz ki. A végsőenergia-felhasználás mértéke pedig nem haladhatja meg a 2005-ös értéket, valamint 2030-ra az energiahatékonyság-javító intézkedések nélkül előre jelzett energiafogyasztás mértékének 8-10 százalékkal csökkennie kellene

Miért kulcsfontosságú lakásállomány energiahatékonyságának javítása?
A fenti vállalások teljesítése a háztartások fogyasztásának csökkentése nélkül nem fog menni. Tudjuk, modellek készültek, tapasztaljuk a mindennapokban: a 4,4 millió számon tartott lakás kétharmada energetikailag elavult. Egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez az európai átlagnál mintegy 10 százalékkal magasabb. Szomorú adat az is, hogy az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, míg az európai átlag mintegy 16 százalékos csökkenést mutat. Pedig a magyarországi épületekben felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne.

Ehhez viszont átgondoltan tervezett épületfelújításokra van szükség.

Egy járható utat az a modell mutat be, mely a hazai piacon mintaértékű együttműködésből született. ’Nálam szigetelnek’ programként indult, a Knauf Insulation Kft. gondozásában, melyet a Weishaupt Hőtechnikai Kft. folytatott. Egy hajdúnánási 120 négyzetméteres családi ház (ún. Kádár-kocka) energetikai felújítását vizsgálták. Amellett, hogy bemutatta az utólagos hőszigetelés előnyeit, a projekt felhívja a figyelmet arra, hogy hiába történik egy hatalmas lépés az energetikai korszerűsítés érdekében, ha ezt nem kellő körültekintéssel, részmegoldással történik. A régi, elavult fűtőkészülék – mely sajnos megfelel a nagy magyar átlagnak – képtelen volt alkalmazkodni a családi ház megváltozott hőtechnikai adottságaihoz. Ahelyett, hogy csökkent volna, az épület energiafogyasztása a szigetelés után megnövekedett.[5]

Az ellentmondást a fűtőkészülék-csere oldotta fel, mely mérésekkel igazolva is alátámasztotta, hogy az energia hatékony felhasználása csak komplex megoldások útján érhető el.

Egy kiszámítható és stabil szabályozási környezet, valamint egy hosszú távú, előre tervezhető, hatékony ösztönző- és támogatási rendszer egyaránt szolgálná a lakosság, a piac és az állam érdekeit, hiszen a folyamatosan felmerülő beruházási igények stabil és kiegyenlített piaci körülményeket teremtenének, amellyel egyúttal az ország energiahatékonysági vállalásai is biztonsággal teljesíthetők lennének.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI vezetője.

[1] Irányítási Rendelet (Governance Regulation) [2] 2019 év elején még 7 ország nem nyújtotta be a NEKT-et az Euractive értesülései szerint [3] A Kormány 1772/2018. (XII.21.) Korm.határozata az új Nemzeti Energiastratégia megalapozását szolgáló döntésekről [4] 1990. évi bázison 2030-ra [5] Forrás: Az igazság pillanata cikk

Kategóriák: Zöld hírek

Folytatódik a dízelek mélyrepülése

2019, február 6 - 15:14

Adatok szerint 2012-ben az érdeklődők mintegy kétharmada gázolajos autóra szűrt, tavaly viszont már csupán harmaduk volt rájuk kíváncsi. A 2015-ben kirobbant dízelbotrány igencsak rányomta a bélyegét az eladásokra, ami persze felfogható pozitívumként is, ha a károsanyag kibocsátást nézzük. Persze meg kell jegyezni, az EU-ban igen szigorúan vett CO2 emissziós értékek pont a visszaszoruló, illetve visszaszorított dízel autókkal tarthatók könnyebben, így annak kapcsán továbbra is igen nagy bajban vannak az autógyártók.

Feljövőben az e-autók

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai azt mutatják, hogy míg 1990-ben a dízel autók aránya az újautó-eladásoknál mindössze 13,8 százalékos volt, később már az autóknak akár több mint fele gázolajos motorral fogyott. A csúcsérték 55,7 százalékos dízelaránnyal 2011-ben adódott, sőt, 2008-ban a Franciaországban eladott autók 77,3 százaléka volt gázolajos. 2017-re az arány 44,4 százalékra esett, míg 2018 szeptember végéig az EU-ban 34,7 százalékra zuhant a dízelek aránya, ami azt jelenti, hogy eladásuk az amúgy növekvő piacon is közel ötödével, 18 százalékkal csökkent. Bár a dízelek helyett a legtöbb vevő benzinest vesz, közben 37,4 százalékkal nőtt az elektromos, 37,1-gyel a hibrid, 24,5-tel a konnektoros hibrid modellek eladása.

A hazai, árérzékenyebb piacon – az új autók körében – sosem érte el az 50 százalékos szintet a dízelek aránya, ám 2010 és 2015 között szerényebb ingadozásokkal 40-46 százalék között mozgott. 2017-ben már csupán 32 százalékos, tavaly pedig 2007 óta nem tapasztalt mértékben szerény arányban, mindössze 24 százalékban keltek el gázolajjal hajtott autók. Ezzel párhuzamosan a hibridek eladása 61, az elektromos autóké 73,5 százalékkal bővült, és a piaci átlagot meghaladó, 29,5 százalékos növekedést mutattak a benzines autók is, melyekből csaknem 22 ezer példánnyal több fogyott, mint az előző évben.

A használtautó-piacon sem keresik a dízelt

A Használtautó.hu oldalon 2012-ben még az érdeklődők mintegy kétharmada gázolajos autóra szűrt, tavaly már csupán harmaduk volt rájuk kíváncsi, s a gázolajos modellek aránya a külföldről behozott autók körében is csökken.

A dízelek iránti lelkesedés hiánya voltaképp jó hír, hiszen a benzineseknél jellemzően szerényebb fogyasztásuk és szén-dioxid emissziójuk mellett egyéb káros anyagokból, például nitrogén-oxidokból és szén-hidrogénekből, valamint a 2014-ben bevezetett Euro VI-os norma alatt koromrészecskékből is többet pufognak ki, ami egyértelműen káros a légminőségre, így az egészségünkre is. Lenne persze még hova fejlődni, hiszen a behozott autók több mint fele több mint 10 éves, azoknak is csaknem 50 százaléka gázolajos, épp olyan (legfeljebb Euro 4-es) emissziós normával, amilyennel Hamburg vagy Stuttgart belvárosába már be sem lehet hajtani. Az alacsony fogyasztásra vágyók számára továbbra is ajánlottak a hibrid modellek, melyek piacrésze hazánkban is egyre látványosabban bővül, írta a piacesprofit.hu.

Kategóriák: Zöld hírek

Íme, így növelhető ingyen a napelemek hatékonysága

2019, február 6 - 14:26

Pekingben gyakran nagyon rossz a levegő. A város szinte megfullad a szmogban. Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján évente Kínában kereken 1,6 millió ember hal meg a légszennyezettség következményei miatt. Az áldozatok szélütést, infarktust vagy tüdőbetegséget kapnak. A távol-keleti ország éppen ezért döntött a szén-dioxid-kibocsátás korlátozása mellett és vezetett be agresszív intézkedéseket a légszennyezés visszaszorítására. Az egyik intézkedés az volt, hogy az állam egyre nagyobb mértékben fektetett és fektet be a napenergiába, s a jövőben is kiemelten kezeli a fotovoltaikus létesítmények kiépítését. Ugyanakkor a szmog akkora, hogy már a napenergiás rendszerek működtetését is veszélyezteti, illetve korlátozza.

Merce Labordena, a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola klímakutatója és a kollégái kiszámították, hogy Kína 2040-ig a jelenleg is üzemelő és a jövőben átadandó fotovoltaikus rendszerek segítségével évente 85-158 terawattóra áramot termelhet majd, de csak akkor, ha sikerült az energiaszektor, a közlekedés, az ipar és a háztartások káros anyag kibocsátását teljesen visszaszorítani. A fotovoltaikus létesítményekre épülő áramtermelésből a kínai napenergia-ágazat 10,1 milliárd dollár plusz bevételre tehet szert. Amennyiben tisztább lesz a levegő, úgy országosan átlagosan 11 százalékkal erősebb lesz a napsugárzás, aminek köszönhetően 10 százalékkal több áram termelhető. Pekingben ugyanakkor a napsugárzás csak 8 százalékkal lenne erősebb, míg például Csungkingban 26 százalékkal. A napenergiás áramtermelésből ráadásul a levegő tisztaságán javító intézkedések költségeinek 13-17 százalékát fedezni lehetne. Amennyiben a levegő tisztább lenne, úgy a beruházások is gyorsan kifizetődnének. A fotovoltaikus rendszerek száma egyébként Kína keleti partjainál nő a leggyorsabban.

Kategóriák: Zöld hírek

Kecskékkel az erdőtüzek ellen: fűnyírásra is jók

2019, február 5 - 13:26

Még a Google is kecskékkel nyírja le a székháza előtti gyepet Kaliforniában. Nevada City, mely nevével ellentétben nem Nevada államban, hanem Kaliforniában található, 30 000 dollárt (8,4 millió forint) próbál összegyűjteni tömegfinanszírozással, hogy egész évben kecskenyájat fogjon be közcélú legelésre. A közcél a tűzveszély csökkentése. A kecskék ugyanis lelegelik az alacsony bokrokat és az aljnövényzetet, ezzel csökkentve a bozóttűz terjedésének esélyét.

A 2018 őszén pusztító kaliforniai erdőtüzek megdöntöttek minden korábbi rekordot az USA tagállamának (tűz)történetében. Nyolcvanhat ember halt meg, és közel 60 700 hektáron égett le erdő. Szakértők arról beszéltek a híradásokban, hogy már nem lehet „erdőtűz-szezonról” beszélni, hiszen a rizikó nem múlik el, a tűzveszély állandóvá vált. Nevada City célja az, hogy a kecskenyáj üzleti alapon működjön: bérbe adnák más városoknak is, ahol megelőző, preventív módon kívánnak védekezni az erdőtüzek hatása ellen. A pénzgyűjtés 2018. december 5-én indult, és 2019. január 22-ig a megcélzott összeg kétharmadát, 20 045 dollárt adtak össze az adakozók. A pénzből elektromos áramot vezető kerítést telepítenének, terelőkutyát, egy víz- és egy állatszállító teherautót vennének, valamint egy juhász bérét fizetnék.

Nevada City egyébként 128 kilométerre van Paradise várostól, mely tulajdonképpen porig égett a tűzvészben. Nevada Cityben 182 hektárnyi zöld terület található, ezeket dolgoznák meg a kecskék. A célirányos legeltetés költsége 1100–2200 dollár (308–616 ezer forint) hektáronként. Kétszáz kecske nagyjából egy nap alatt 0,4 hektárral végez.
Már számos amerikai város is bevetett kecskéket tűzveszély-csökkentő legelésre, többek között Savannah Georgia államban és Tucson Arizonában. A brooklyni Prospect Parkban szintén kecskéket alkalmaztak az invazív, támadó növényfajok megtizedelésére, mert azok kezdték kiszorítani az őshonos növényzetet, írta a piacesprofit.hu.

Észak-Spanyolországban „tűzoltóbrigádnak” nevezik azt a kecskenyájat, melyet szintén tűzvédelmi okokból legeltetnek különféle helyeken. Még a Google is kecskéket alkalmaz a kaliforniai Mountain View-ban található székháza körüli gyepek nyírására. Ugyan a kecskék is erőforrás-igényesek (itatás, szállítás), valószínűleg környezetbarátabb megoldás, mint fűnyírógépeket használni és azokat karbantartani.

Kategóriák: Zöld hírek

Hatalmas üreget találtak egy antarktiszi gleccser alatt

2019, február 5 - 12:48

az üreg, amit a NASA bolygókutatói fedeztek fel, tíz kilométer hosszú, négy kilométer széles és 350 méter magas. Az elmúlt három évben keletkezhetett, a beszivárgó sós tengervíz olvaszthatta ki. A kutatók számításai szerint 14 milliárd tonnányi jég olvadt el itt nagy titokban. Ez pedig tragikus hír, mert az ilyen üregek hatására a gleccserek gyorsabban olvadnak, mert folyamatosan meleg, sós tengervíz áramolhat alájuk. Minél nagyobb az üreg, annál komolyabb a hatás. Márpedig ha a Thwaites elolvadna, az önmagában 65 centivel emelhetné a globális tengerszintet. “Évek óta gyanítjuk, hogy a Thwaites nincs szilárd összeköttetésben a talajjal” – mondta Eric Rignot, a tanulmány társszerzője. Új műholdak segítségével azonban most először lehetségessé vált pontosan megmérni a gleccserek változásait és az üreg kiterjedését. A NASA műholdjai 2010 óta nagyfelbontású radarokkal figyelik a gleccsereket.

 

444.hu/mti

Kategóriák: Zöld hírek